A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Átírás

1 A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 3 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 3 VÍZJÁRÁS... 3 FEBRUÁR... 5 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 5 VÍZJÁRÁS... 6 MÁRCIUS... 1 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 1 VÍZJÁRÁS... 1 CSAPADÉKTÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS VÍZÁLLÁSOK TISZA BODROG... 2 SAJÓ HERNÁD TARNA VÍZHOZAMOK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK TALAJVÍZSZINTEK JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS... 3 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT ÁBRAJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 41

3 JANUÁR 3 JANUÁR Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek -15 % között volt. Időjárási helyzet 215 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -1 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-1 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3-4 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, -15 %-nak felel meg. 1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-1 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -1 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. 1 Viszonyítási alap az közötti 3 éves időszak átlaga.

4 JANUÁR 4 Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 1-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még kétcsúcsú árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 2-5 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb csapadékhullám alakította ki. Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 216. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (25 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 1-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is. 2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 2 ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

5 FEBRUÁR 5 FEBRUÁR Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék menynyisége általában az átlagos értékek 3-4 % között volt. Időjárási helyzet Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 1 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok 3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy hullám képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 1 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 1 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 1-én egy lefűződő peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 2-4 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 4-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben 4 és a Sajó 5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád 6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (12 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti csapadékszünet következett, majd mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek ismét esősre fordult az idő. Február között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 2-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-5 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 1-2 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) csak Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb mm közötti értékeket. Február 2-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 2-3 mm-es értékek is. 3 Február 2-án Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. ; Február 3-án a legmelegebbet, 1,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük. forrás: 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 216. február 1-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 14 éves adatsorban nem találunk 3 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége.

6 FEBRUÁR 6 A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe 7 napon olvadt el. 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és számottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is hozott, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-1 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) mm-t mértek. Vízjárás A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében egymásba olvadtak, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében egyesültek és a korábbi 2-3 m 3 /s-os vízhozamot m 3 /s-ra emelték. A február 1-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északiközéphegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 1-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19, fokot, Budapest belterületen, ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.

7 FEBRUÁR 7 A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló nagycsapadék hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 21. évben mért 416 cm-es LNV-től 9, ugyanakkor az 195-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít. 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített erejéből és Sajószentpéternél 37 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám ellapulása, hiszen a korábban üres medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 8 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 9 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál alig volt 7 % felett, Kesznyétennél pedig már a 6 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 216. február 1-i esőzésből kialakult első árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. 8 A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

8 FEBRUÁR 8 A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós bővízű állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Ida-pataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak. 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között A Rakaca-patak árhullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint viszszaállításához szükséges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm 3 -es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 1-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (3 cm) készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 1-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 6 mm-t megközelítő értéket mértek.

9 FEBRUÁR 9 A főképp 6-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg. Verpelétnél a reggeli 1,3 m 3 /s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m 3 /s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyós-patak 1-2 m 3 /s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 6 órakor, jócskán a III. fokú (35 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 21. május 17-i 439 cm-es tetőzés). 4. ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában Ennél az első árhullámnál, összességében a patak főágához hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 6 m 3 /s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (4 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 3, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 3-4 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki.

10 MÁRCIUS 1 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-14 % között volt. Időjárási helyzet A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 1 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 1 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 1 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 2-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 2 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék csak kisebb területen volt, 1 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki.

11 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. január 5. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 6. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

12 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 7. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 8. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

13 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. február 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 1 1. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 11 1 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 11 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

14 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. március 11. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 13 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

15 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. január 13. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 15 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

16 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. február 15. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 17 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

17 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. március 17. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; 19 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok;

18 VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza 19. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 2. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

19 VÍZÁLLÁSOK 21. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 22. ábra: Vízszintek a Tiszán

20 VÍZÁLLÁSOK Bodrog 23. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél 24. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

21 VÍZÁLLÁSOK 25. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

22 VÍZÁLLÁSOK Sajó 26. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél 27. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

23 VÍZÁLLÁSOK 28. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

24 VÍZÁLLÁSOK Hernád 29. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 3. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

25 VÍZÁLLÁSOK Tarna 31. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 32. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

26 VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK 33. ábra: Vízhozamok a Tiszán 34. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

27 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 35. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 36. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

28 TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK 216. január 37. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 21 2 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 21 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

29 TALAJVÍZSZINTEK 216. február 39. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 23 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

30 TALAJVÍZSZINTEK 216. március 41. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; 25 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok;

31 TALAJVÍZSZINTEK FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 43. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - (21-6, 28-14) Besenyőtelek - ( ) ,56 Terepmagasság

32 TALAJVÍZSZINTEK 3946 Cigánd - ( ) Eger - (25-214) ,1 Terepmagasság ,52 Terepmagasság Egerfarmos - ( ; ) Jászárokszállás - ( ) ,15 Terepmagasság ,17 Terepmagasság Jászdózsa - ek (22-214) Karcsa - ( ; ) ,79 Terepmagasság ,88 Terepmagasság Karos - ( ) Kistokaj - ( ) ,7 Terepmagasság ,66 Terepmagasság

33 TALAJVÍZSZINTEK 116,48 Terepmagasság 4396 Ludas - (23-214) Mezőkeresztes - Átlagos havi talajvízszinz ( ) ,2 Terepmagasság Mezőkövesd - ( ) Miskolc - (22-214) ,42 Terepmagasság ,53 Terepmagasság Nemesbikk - ( ) Olaszliszka - ( ) ,91 Terepmagasság ,8 Terepmagasság Pácin - ( ) Sajóörös - ( ) ,61 Terepmagasság ,89 Terepmagasság

34 TALAJVÍZSZINTEK 4242 Sárospatak-Baksa-tanya - (2-214) Sárospatak-Baksa-tanya 2. - (22-214) ,68 Terepmagasság ,2 Terepmagasság Sárospatak-Várhomok - ( ) Szentistván - ( ) ,66 Terepmagasság ,91 Terepmagasság Szihalom - (22-214) Szikszó - Átlagois havi talajvízszint (22-214) ,91 Terepmagasság ,87 Terepmagasság Taktaharkány - ( ) Tarnaméra - Átlagos havi talajvízszinz (22-214) ,56 Terepmagasság ,78 Terepmagasság

35 TALAJVÍZSZINTEK 4172 Tarnaörs - ( ) ,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - ( ) ,76 Terepmagasság Tiszadorogma - ( ) Tiszadorogma - (22-214) ,12 Terepmagasság ,4 Terepmagasság Tiszakarád - ( ) Tiszakarád - ( ; ) ,74 Terepmagasság ,45 Terepmagasság Tiszalúc - ( ) Tolcsva - (23-214) ,61 Terepmagasság ,69 Terepmagasság

36 TALAJVÍZSZINTEK 4169 Viss - ( ) Zaránk - ( ) ,54 Terepmagasság ,49 Terepmagasság

37 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 44. ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető Adatforrás: OMSZ 27 Adatforrás: OMSZ

38 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK ÁLLOMÁSONKÉNT 46. ábra: 216. évi mérési adatok: Eger ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő Adatforrás: OMSZ 29 Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

39 ÁBRAJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 195 és 215 között ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein között ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2) való eltérésének területi eloszlása ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ábra: Vízszintek a Tiszán ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál... 23

40 ÁBRAJEGYZÉK 29. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél ábra: Vízhozamok a Tiszán ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján ábra: Az közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető ábra: 216. évi mérési adatok: Eger ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő... 38

41 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK pont a vízmérce nullapontja JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás L a torkolattól mért távolság JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás F vízgyűjtőterület KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség KÖV KNV középvízállás. Valamely vízállás- észlelési sorozat tagjainak számtani közepe közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe Kq KÖq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km 2 -ére számított értéke LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás mbf. a Balti-tenger feletti magasság ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság