Időjárási ismeretek 9. osztály
|
|
- Béla Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Időjárási ismeretek 9. osztály
2 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK
3 A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése után most a monszun szélrendszerrel ismerkedünk meg. Monszunnak az évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket nevezzük ( az irányváltás legalább 120 fokos). Monszun szél a trópusokon és a mérsékelt övezetben is előfordul, de kialakulásuk oka különböző. Először a trópusi monszunnal foglalkozunk, amely Dél-és Délkelet Ázsiában az éltető csapadékot hozza a térség országai számára. északkeleti passzátszelek öve A trópusi monszun A trópusi monszun kialakulása szoros kapcsolatban van a nagy földi légkörzés egyenlítői cirkulációjával, az un. Hadley cellával. Hadley cella Elevenítsük fel a tanultakat! délkeleti passzátszelek öve
4 A trópusi monszun kialakulása Ez a jól ismert cirkulációs cella azonban csak akkor működne ilyen szabályosan, és egész évben változatlan módon, ha a napsugárzás mindig az Egyenlítőt érné merőlegesen. De a Föld tengelye ferde, valamint a Föld a Nap körül kering, ezért tudjuk, hogy nyáron az északi, télen a déli félgömböt érik nagyobb szögben a napsugarak. Így valójában nem a csillagászati Egyenlítő az a legmelegebb, ezért legalacsonyabb nyomású térség, amely felé az északkeleti és délkeleti passzátszél fúj. A valójában legmelegebb és legalacsonyabb nyomású térség nyáron az északi félteke, télen a déli félteke felé vándorol. Ezt, a Föld mindenkori legmelegebb pontjait összekötő vonalat hőmérsékleti (termikus) egyenlítőnek hívjuk. A térképeken az angol neve (Intertropical Convergence Zone) alapján ITCZ-vel jelölik. A hőmérsékleti egyenlítő futása a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése miatt nem párhuzamos az Egyenlítővel. ITCZ július ITCZ január
5 A trópusi monszun kialakulása A monszun jelenség a legerőteljesebben az Indiai-félszigeten zajlik. Ismerjük meg ezen keresztül a működésének mechanizmusát. 1. Nyári félév: az északi félgömbön délnyugati monszun A nyári félévben a termikus egyenlítő az északi félgömbön húzódik. termikus egyenlítő A A A déli félgömbről induló délkeleti passzátszél a hőmérsékleti egyenlítő felé tartva átlépi a csillagászati Egyenlítőt. Az északi félgömbre átlépve a szél iránya a Coriolis erő hatására megváltozik, jobb irányba térül el - > délnyugati irányú lesz. Egyenlítő M Ez a délnyugati szél az Indiai óceán fölött áthaladva megtelik nedvességgel. A szárazföldi fennsík felemelkedésre készteti, melyben a nagy nedvességtartalom miatt erős felhő- és csapadékképződés indul meg animáció forrása:
6 A szél folytatja útját a termikus egyenlítő felé. termikus egyenlítő Egyenlítő A M A. Cherrapunji A szubkontinens belsejében, a Himalája környékén a levegő felemelkedése a magas hegységek miatt különösen intenzívvé válik. Ez a csapadék mennyiségében is megmutatkozik, egyes régebbi források e területre (Cherrapunji, India) teszik a Földön észlelhető legnagyobb évi átlagos csapadékösszeget ( mm.) A nagy felhőzet és csapadék természetesen hatással van a hőmérséklet alakulására is: nyár elején (május június) megtörik a hőmérséklet emelkedése. Ennek egyrészt az az oka, hogy a megnövekedett felhőzet a napsugárzás nagyobb hányadát veri vissza. Másrészt a több csapadék nagyobb párolgással jár, ami több hőt von el a környezetétől. A déli félgömbön ilyenkor a szokásos délkeleti passzátszél fúj.
7 2. Téli félév: az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön északnyugati monszun Télen a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik. Ezért az északkeleti passzát veszi vissza az uralmat. India esetében ez a szél száraz, kontinentális területek felől érkezik, ezért vízgőzben szegény. Csapadékot nem hoz, így Indiában télen szárazság van. Kivételt képez ez alól India keleti partvidéke, valamint Sri Lanka északi része, mivel a száraz levegő a Bengál-öböl fölött áthaladva újra nedvességet vesz fel, amely ezeket a területeket elérve csapadék formájában kihull. Északkeleti passzát északnyugati monszun Az északkeleti passzátszél az Egyenlítőn áthaladva a déli félgömbön balra térül el, így északnyugati irányúvá válik. Ez a szél Észak-Ausztrália térségében hoz bőséges csapadékot. December/január Animáció forrása:
8 A monszun intenzitása évről-évre számottevően változhat, néha oly mértékben, hogy a monszun-csapadék katasztrofális következményekkel jár. A túlzott csapadékmennyiség néha hatalmas árvizeket okoz. Video forrása: Máskor éppen ellenkezőleg, az elmaradó csapadék miatt súlyos aszály pusztít, mint pl ban. video forrása:
9 A mérsékelt övezeti monszun Évszakosan változó irányú monszunszél kialakul a mérsékelt övezetben is. A mérsékelt övezeti monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok évszakosan eltérő hőmérséklete határozza meg. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, mint a tenger vize, ezért szárazföld fölött felszálló, a tenger fölött leszálló légmozgás alakul ki. A szél így az óceán felöl fúj, csapadékot szállítva a szárazföld fölé. Télen fordított a helyzet, a tengervíz a melegebb, így a szárazföldek belseje felől száraz levegő áramlik a tenger. Ez a jelenség a szárazföldek keleti peremén alakulhat ki, e területekre ugyanis a kontinensen átkelő nyugati szél már száraz légtömegként érkezik meg, illetve nyáron a kontinens belső területein az erős felmelegedés miatt kialakult alacsony nyomás vonzza az óceáni légtömegeket. A legszabályosabban Ázsia keleti partvidékén alakul ki, de megfigyelhető Észak-Amerikában is. meleg A meleg levegő felemelkedik, helyére páradús levegő áramlik a tenger felől. A szárazföld felől záraz levegő áramlik a tenger felé
10 Helyi szelek Az általános légkörzésben megismert, nagy területekre kiterjedő állandó légmozgások mellett a Föld számos pontján alakulnak ki időszakosan fújó helyi szelek, amelyek jelentősen módosítják az uralkodó szélviszonyokat. A helyi szeleket mindig helyi földrajzi viszonyok pl. domborzat, nagyobb vízfelület stb. alakítják ki. A három leggyakoribb helyi szél: - a parti szél, -a hegy-völgyi szél és -a bukószél. Most ezekkel a helyi szelekkel fogunk megismerkedni.
11 Parti szél A parti szél a tó- és tengerpartokon tapasztalható, napszakosan váltakozó irányú szél. Kialakulását ugyanúgy a vízfelszín és a szárazföld eltérő felmelegedése okozza, mint a mérsékelt övi monszunszelek esetében, de a lépték sokkal kisebb, és nem a téli és nyári félév közötti hőmérséklet különbség, hanem a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet különbség a kiváltó ok. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, vagy tó nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.
12 Hegy-völgyi szél A napszakosan változó irányú légmozgás oka a hegytető és a völgy eltérő felmelegedése. A napnyugtát követően erősödő kisugárzás hatására a hegyoldalakon, a felszínhez közel gyorsan csökken a levegő hőmérséklete. Emiatt egy adott magasságban a felszínhez közeli levegő hőmérséklete lesz a legalacsonyabb. A környezetéhez képest hidegebb és ezért sűrűbb levegő lefelé süllyed. Így éjjel a szél a völgy irányába fúj. A napfelkeltét követően a nagyobb beesési szög miatt a besugárzás hatására gyorsabban növekszik a lejtők közelében elhelyezkedő levegő hőmérséklete, mint ugyanabban a magasságban, a felszíntől távolabb. A környezeténél melegebb levegő a lejtő mentén felfelé emelkedik. Nappal a szél tehát a hegytető felé fúj. A lejtő fölé emelkedő levegőben gomolyfelhők alakulnak ki.
13 Bukószél Bukószélnek a hegységek széliránnyal ellentétes oldalán leáramló szelet nevezzük. A főnszél egy száraz meleg bukószél. A főnjelenség közismertebb magyarázata a hegyek szél felőli (luv-oldal) oldalán történő csapadékképződés, amiről tudjuk, hogy látens hőfelszabadulással jár. Ez a hőtöbblet jelenik meg a széliránnyal ellentétes lee-oldalon. A hegyeknek ütköző nedves levegő felemelkedésre kényszerül, lehűl, megindul a felhő- és a csapadékképződés. A felhőben a hőmérséklet 100 m-ként kb. 0,5 C-al csökken a magassággal. A csapadékhullással a légtömeg elveszíti nedvességtartalmának egy részét. A hegygerincen átbukó légtömeg süllyedésbe kezd és a kevesebb víztömeggel rendelkező felhőzet gyorsan elpárolog. Ezt követően 100 méterenként közel 1 C-al emelkedik lefelé a hőmérséklet így a hegy lábánál a luv-oldalhoz képest magasabb hőmérsékletet tapasztalunk.
14 Néhány ismert helyi szél Bóra: a Dalmát tengerpart hideg ÉK-i szele ősszel és télen. Viharos erejű. Chinook: a főn neve a Sziklás-hg. K-i oldalán. DNy-ról fúj, hideg időszak után. A hőm. 15 perc alatt C-ot emelkedhet. Nemere: Erdélyben a K-i, ÉK-i Kárpátok zord bukószele. Heves por- és hóviharok kísérhetik. Sirokkó: a Szaharából érkező forró, száraz, D-i, DK-i szél.
15 Zivaratok A helyi szelek után foglalkozzunk egy másik fontos időjárási jelenséggel, amelyek szintén helyi léptékben fordulnak elő. Ezek a zivatarok. A zivatar fogalmával már a csapadék képződés folyamatának tanulásakor megismerkedtünk. Tudjuk, hogy a zivatar valójában légköri elektromos jelenség (villámlás, amit dörgés kísér), de kapcsolata a felhőzettel, a csapadékkal és a széllel nagyon szoros. Ugyanis a zivatart gyakran hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, jégeső és viharos szél kíséri. A zivatarfelhők gyakran hatalmas méretűvé nőnek, bizonyos tényezők hatására un. szupercellák alakulhatnak ki, amelyekből pusztító erejű forgószelek, tornádók keletkezhetnek. A továbbiakban a zivatar kialakulásának folyamatával, a szupercellákkal és a tornádókkal ismerkedünk meg.
16 A zivatarfelhő keletkezését kiváltó tényezők A felhő- és csapadékképződés folyamatának megismerésekor már tanultuk, hogy mik a felhő keletkezését kiváltó tényezők. Ezek természetesen ugyanúgy érvényesek a zivatarfelhő esetében is, de a leghevesebb zivatarok esetében ezekhez még további tényezők is hozzájárulnak. Nézzük sorra ezeket: 1. A hőlégballon hatás Ennek eredménye a konvekció, vagyis a felmelegedett levegő felfelé áramlása. Ennek mechanizmusáról már tanultunk. Tudjuk azt is, hogy a vízgőz kicsapódásakor felszabaduló látens hő ezt a folyamatot tovább gerjeszti, úgy működik, mint a hőlégballon esetében a levegőt melegítő gázégő.
17 2. A torlasztó hatás Ez a hatás alakul ki a hidegfront esetében, vagy olyan területeken, ahol a levegő összeáramlik (konvergencia), vagy valamilyen domborzati tényező (pl. hegyoldal) miatt felemelkedésre kényszerül. Mindegyik esetben az eredmény a levegő feláramlása. 3. A szélnyírás A harmadik hatás a szél magassággal való változása, a szélnyírás. Ennek szerepe akkor jelentkezik, amikor már kialakult a zivatar, amely sok szempontból egy hatalmas kéményhez hasonlít. A magasban fújó erős szél a Bernoulli-hatás (kéményhatás) miatt hozzájárul a feláramlás erősödéséhez, amitől a zivatar még erősebb lesz. Ugyancsak ez a szélnyírás játszik szerepet a forgó zivatarfelhők, a szupercellák kialakulásában.
18 A zivatarfelhők szerkezete és a levegő áramlása zivatarokban, illetve közvetlen környezetükben A zivatarfelhők fejlődésének három szakasza van. 1. A fejlődő állapotban a felhő nagy részében a levegő felfelé áramlik, kialakulnak a felhő- és csapadékelemek. 2. A kifejlett állapotban a felhő eléri a legnagyobb magasságát, megkezdődik a csapadék kihullása, s egyúttal a felhő egy részében a levegő lefelé kezd áramolni. 3. A leépülő állapotban a csapadékhullás intenzitása gyengül, a felhő nagy részében a levegő lefelé áramlik és kialakul a felhő üllője.
19 A zivatarfelhő kifutó szele Zivatarok idejében gyakran tapasztaljuk, hogy a szél megerősödik, viharossá válik. Ennek oka a zivatarfelhő kifutószele. A zivatarfelhő szerkezetének megismerésekor láttuk, hogy mind a kifejlett, mind a leépülő szakaszban a zivatarfelhőben leáramló légmozgások vannak. A leáramló levegő a földfelszínt elérve a szélrózsa minden irányába szétterül. Ez a kifutó szél. A kifutószél jelentősen módosítja az eredeti szél sebességét. Az eredeti széliránnyal megegyező irányú kifutószél sebessége hozzáadódik az eredeti szélsebességhez, ez okozza a hirtelen, nagymértékű szélsebesség növekedést. Az ábrán látható, hogyan módosítja a zivatarfelhő kifutó szelének hatása a szélviszonyokat.
20 A zivatarok fajtái 1. Egycellás zivatarok A zivatarok legegyszerűbb fajtái a helyi, un. egycellás zivatarok. Ezeknek a zivataroknak a kialakulását a hőlégballon hatás okozza, hőzivataroknak is nevezik őket. Élettartalmuk 30 perc alatti, ritkán okoznak nagy károkat. 2. Multicellás zivatarok A muticellás (sokcellás) zivatarok esetében több zivatarcella alakul ki egymást követően. A kialakulásuk oka az, hogy az első zivatarcellából a földfelszín közelében kiáramló hideg levegő (kifutó szél) úgy viselkedik, mint egy hidegfront. Felemelkedésre kényszeríti a zivatarcella előtt lévő meleg, nedves levegőt. Kialakul egy új cella, ennél is megismétlődik a folyamat. A multicellás zivatarok élettartama 30 perc fölötti, gyakran a 2-4 órát is eléri.
21 Zivatar vonalak A zivatarok gyakran vonalba rendeződnek. Ez különösen a hidegfrontok esetében, vagy a front előtti instabilitási vonalak (álhidegfrontok) mellett gyakori. Orkán erejű széllel, jégesővel, heves villámlással járhatnak augusztus 20-án is egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatar vonal vonult át az országon. Pécs-Veszprém vonalában kialakult zivatarvonal
22 Szupercellák Az utóbbi időkben sokszor hallunk szupercellák pusztításáról a nyári zivataros időszakban. Ez a szó úgy vonult be a köztudatba, hogy csak kevesen ismerik a jelentését. A szupercellát legegyszerűbben olyan zivatarfelhőként definiálhatjuk, mely forgó feláramlást tartalmaz, és valójában ez is a leglényegesebb különbség a szupercella és a többi zivatarfelhő típus között. Létrejöttéhez nemcsak a hőlégballon hatás és a kémény effektus kell, hanem az is, hogy a szélnyírásból eredő vízszintes tengelyű örvényességet a megkezdődő függőleges légmozgások függőleges tengelyűvé változtatják, kiváltva ezzel a Cb forgását. Az ábrán a szupercella szerkezetét láthatjuk.
23 A szupercellák egyik fontos ismertetőjele a hosszú élettartam, jelentős részük 3-7 órán át is életben maradhat megfelelő feltételek esetén. A szupercellák heves viharokat okoznak, orkán erejű széllel, jégesővel, felhőszakadással járnak együtt. Sőt, a pusztító tornádók legnagyobb része is szupercellában alakul ki. A videón a én a Balatonon pusztító szupercellát láthatjuk. Jól megfigyelhető a felhő forgó mozgása.
24 Tornádó A tornádó pusztító erejű forgó légoszlop, amely a zivatarfelhőből nyúlik le és kapcsolatban van a földfelszínnel. Ha a lenyúló légoszlop nem éri el a talajt, akkor tubáról beszélünk. A tornádók átlagos élettartama 2-3 perc, átmérőjük pár métertől pár kilométerig terjed. A földfelszínen hagyott nyomuk pár métertől akár több száz kilométerig is húzódhat. Általában szárazföld fölött alakulnak ki, a térképen a színezett területek mutatják a leggyakoribb kialakulási helyeket. Az ábra forrása: NOAA,
25 A tornádók kialakulása A tornádók leggyakrabban a szupercella falfelhőjéből nyúlnak le. Ezek a legpusztítóbb és leghosszabb élettartamú tornádók. a tornádó szerkezete falfelhő (Forrás: Kids Encyclopedia ( tornádó Vannak nem szupercellás tornádók is. Ezek a kifutószél front felhőjéből alakulnak ki. Rövidebb élettartalmúak és kisebb károkat okoznak. A tornádók intenzitásának megadására 2007 óta a korrigált Fujita-skála, használatos. A legpusztítóbb F5-ös tornádókban 322 km/ó fölötti szél is előfordul. Ennek pusztítása rettenetes: az erősebb szerkezetű házak is megsemmisülnek, autóméretű törmelékek repülnek lövedékként akár 100 métert is, a toronyházakban is jelentős szerkezeti károsodás keletkezik.
26 Észak-Amerikában különösen sok pusztító tornádó alakul ki. Egy ilyen eseményről készült ez a film. A Földön eddig a legerősebb széllökést, kb. 484 km/órát Oklahoma City (USA) közelében mérték egy tornádó tölcsérjében május 3-án. video forrása: A Missouriban található Joplin városka az idő túlnyomó részében a nyugalom szigete, május 22-én azonban elszabadult itt a pokol: egy 5-ös erősségű tornádó csapott le a településre, km/órás széllökéseivel templomokat, irodaházakat lerombolva, egész lakónegyedeket felismerhetetlenné téve. A katasztrófában több mint 150-en meghaltak.
27 Kisebb tornádók nálunk is kialakulhatnak, szerencsére nem annyira pusztítóak, mint pl. Észak Amerikában Ezt a videót Mezőkövesden készítették augusztus 16-án. A video forrása:
28 A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TUDNIVALÓK, ÉRDEKESSÉGEK, FELADATOK
29 Mérsékelt övezeti ciklonok, tájfunok, hurrikánok, tornádók: mindegyik forgó mozgást végző légköri képződmény, amelyekben a szél és a csapadék súlyos pusztításokat okozhat. Gyakran hallunk felőlük, sokan mégis összekeverik ezeket. Ismételjük át a legfontosabb tulajdonságaikat. 1. A mérsékelt övezeti ciklonok erősen eltérő tulajdonságú (hideg-meleg) légtömegeket határoló felület, a front hullámzásából alakulnak ki. Átmérőjük a legnagyobb a három képződmény közül: km. Frontok vannak bennük. 2. A trópusi ciklonok mindig a meleg tengerek felett keletkeznek. Nincsenek bennük frontok. Átmérőjük km. A Csendes-óceánon hurrikánnak, az Indiai óceánon tájfunnak nevezik őket. 3. A tornádók helyi jelenségek, a zivatarfelhő forgó mozgása következtében a felhőből a talajig lenyúló képződmény. Élettartamuk rövid, néhány perc. Átmérőjük pár métertől pár kilométerig terjed. Általában szárazföld fölött alakulnak ki.
30 Egy japán származású amerikai kutató, Theodore Fujita 6 kategóriába sorolta a tornádókat. Az osztályozás alapja az okozott kár nagysága. Az alábbiakban a 2007-ben korrigált Fujita skála látható: EF0 (gyenge), szélsebesség: km/h a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (Azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak) EF1 (mérsékelt), szélsebesség: km/h a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak. EF2 (nagy), szélsebesség: km/h a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek EF3 (erős), szélsebesség: km/h teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben. EF4 (pusztító), szélsebesség: km/h az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. EF5 (katasztrofális) szélsebesség: >322 km/h a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.
31 Magyarország jellegzetes helyi szele a bakonyi szél, a Bakonyból a Balatonra lezúduló északnyugati szél. Az alábbi videó ezt a jelenséget örökítette meg.
32 Ellenőrző kérdések 1. Ismertesd a trópusi monszun szélrendszer kialakulásának okát és folyamatát 2. Melyik állítás igaz? A:Nyáron az Indiai-félsziget területére az északkeleti passzátszél hoz bőséges csapadékot B:Nyáron az Indiai-félsziget területére a délnyugati monszunszél hoz bőséges csapadékot. C:Télen az Indiai-félsziget területére az északkeleti passzátszél hoz bőséges csapadékot D:Télen az Indiai-félsziget területére a délnyugati monszunszél hoz bőséges csapadékot. 3. Miért fontos a monszun a Dél- és Délkelet-Ázsia országai számára? 4. Melyik állítás igaz? A: A mérsékelt övi monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok évszakosan eltérő hőmérséklete határozza meg. B: A mérsékelt övi munszunok kialakulásának oka a termikus egyenlítő vándorlása. C: A mérsékelt övi monszun kialakulásának oka a tenger és a szárazföld napszakosan eltérő felmelegedése. 5. Melyek a leggyakoribb helyi szél fajták?
33 Ellenőrző kérdések 6. Melyik irányba fúj nappal a parti szél? Indokold meg, hogy miért! A: a szárazföld felé B: a vízfelszín felé 7. Melyik irányba fúj éjszaka a hegy-völgyi szél? Indokold meg, hogy miért! A: a völgy felé B: a hegycsúcs felé 8. Melyek a zivatarfelhő keletkezését kiváltó tényezők? A: B: C: 9. Mi különbözteti meg a szupercellát az átlagos zivatarfelhőtől? 10. Melyik légköri képződményre igazak az alábbi állítások? a.) tornádó, b.) trópusi ciklon, c.) mindkettőre A: Általában szárazföldek fölött alakul ki: B: Átmérője km:.. C: Nincsenek bennük frontok:. D: A meleg tengerek fölött alakul ki:. E: A zivatarfelhőből a talajig nyúlnak le:
Időjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától
RészletesebbenEURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan
RészletesebbenIdőjárás lexikon. gyerekeknek
Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből
RészletesebbenLégköri áramlások, meteorológiai alapok
Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális
RészletesebbenBeszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenÉghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás
Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága
RészletesebbenMagyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin
Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 14:00 I. Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Földrajz középszint
RészletesebbenFöldrajzi laborgyakorlatok a 7. osztályosoknak TANÁRI SEGÉDLET. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.3
Földrajzi laborgyakorlatok a 7. osztályosoknak TANÁRI SEGÉDLET Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.3 Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban című projekthez
RészletesebbenFÖLDRAJZ PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004
FÖLDRJZ PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELDTOK 2004 z írásbeli dolgozat megoldásához 180 perc áll rendelkezésre. Először olvassa el a feladatokban megfogalmazott kérdéseket, majd alaposan gondolja át válaszait,
Részletesebben2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.
1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,
RészletesebbenMeteorológiai alapismeretek 2
Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.
RészletesebbenMagyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban
Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz. 45
RészletesebbenOKTV 2005/2006 I. forduló földrajz
2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban
RészletesebbenHasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló
RészletesebbenRészlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
RészletesebbenA hétvégi vihar ismertetése
A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:
RészletesebbenÉgési sérülések ellátása Égési sérülést okozhat minden olyan tárgy, gőz, gáz, levegő, folyadék, aminek a hőmérséklete magasabb a testhőmérsékletnél, vagy egyéb külső tényezők, mint az elektromos áram savak,
RészletesebbenAlternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR
Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink
RészletesebbenA látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.
A napsugárzás Szerkesztette: Vizkievicz András A Napból érkező elektromágneses sugárzás. Több tartományt különítünk el (hullámhossz szerint). Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb az energiája.
Részletesebbena turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés
FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,
RészletesebbenRadarmeteorológia. Makra László
Radarmeteorológia Makra László TARTALOM Bevezetés Interpretáció A radarok története Radar hardver Hogyan működik? Elmélet Gyakorlat Visszaverődési kép Radartípusok 1-2. Hagyományos radar Doppler radar
RészletesebbenA 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenMakra László. Környezeti klimatológia II.
Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenFizika vetélkedő 7.o 2013
Fizika vetélkedő 7.o 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány Celsius fokot mutat a hőmérő? 2 Melyik állítás hamis? A Ez egy termikus kölcsönhatás. B A hőmérsékletek egy pár perc múlva
RészletesebbenA LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,
Részletesebben7. évfolyam India földrajza
Szövegfeldolgozási módszerekre épülő földrajztanulás 7. évfolyam India földrajza Készítette: Szládik Aliz (MA földrajz szakos hallgató, 2015. október) Tanítási tervezet Alapadatok: Az óra időpontja: 2015.
RészletesebbenGyújtógyertya 2007. szeptember 13. csütörtök, 20:58 - Módosítás: 2010. február 21. vasárnap, 11:12
A gyújtógyertya A gyújtógyertya több, mint 100 éves történelme során rendkívül sokat változott. Legalábbis ami a felépítését és gyártási technológiáját illeti. A funkciója viszont megszületése óta változatlan,
RészletesebbenMiskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés
Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2
RészletesebbenTERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK
foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, talajminta, gyurma, ételfesték, jég Szükséges
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenA víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK
VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz
RészletesebbenKISZÁRADT VÁROSOK ÉS SZÉLSŐSÉGESSÉGEK AZ IDŐJÁRÁSBAN
KISZÁRADT VÁROSOK ÉS SZÉLSŐSÉGESSÉGEK AZ IDŐJÁRÁSBAN Az időjárás szélsőséges megnyilvánulásainak növekedése az éppen folyamatban lévő klímaváltozás legrombolóbb megnyilatkozása. E szélsőségességek nagyon
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenA 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI
A 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI Simon André Kolláth Kornél Somfalvi-Tóth Katalin Dezső Zsuzsanna Tordai János Kidőlt villanyvezeték oszlopok 2013.03.15. Fénykép: Bodó Zsolt, MAVIR 39. METEOROLÓGIAI
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek
ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2015. november 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések
RészletesebbenA PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE
A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE Szerző: LÁBADI Henrik, III. Évfolyam, henrik.labadi@studentpartner.com Témavezető: Dr. SZABÓ Anita Intézmény:
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó. 2015. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról
B E S Z Á M O L Ó a Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés 215. évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról Egyesülésünk ebben az évben sikeresen végrehajtotta 25-dik jégesőelhárítási
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenVIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila
VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenFöldrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK
Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenLégszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben
Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen
RészletesebbenConcursul de geografie Teleki Sámuel Földrajzverseny Geografie fizică generală - Természetföldrajz 2013 május 11. Feladatlap
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară - Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenDr. Varga Imre Kertész László
Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenFÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.
Részletesebben2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! Égi szín-játék Vörös az ég alja: Aligha szél nem lesz! Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel
RészletesebbenL A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó
L A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó Tisztelt Lakosok! A körülöttünk lévő világ folyamatosan változik. Ezek a változások veszélyeket hordoznak magukban. Fontos, hogy ezekre, az új kihívásokra, veszélyekre
RészletesebbenHELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;
Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.
RészletesebbenFÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,
RészletesebbenÜvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda
Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul
RészletesebbenLAKOSS ÁGI T ÁJ ÉKOZTATÓ
1. sz. melléklet az 555-1/2013/GYKK számú ügyirathoz Tisztelt kiskörei lakosok! LAKOSS ÁGI T ÁJ ÉKOZTATÓ A körülöttünk lévő világ folyamatosan változik. Ezek a változások veszélyeket hordoznak magukban.
RészletesebbenHasználati és karbantartási leírás
Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve
RészletesebbenCsapatnév:.. Iskola:. FIZIKA Oldjátok meg a következő feladatokat! Írjátok le a számolás menetét is!
FIZIKA Oldjátok meg a következő feladatokat! Írjátok le a számolás menetét is! 1., A tengeralattjáró a víz felszíne alatt úszik 30 m-rel. Mekkora a tömege annak a vízoszlopnak, amely a 80 dm 2 területű
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenFÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,
RészletesebbenAzonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. május 14. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek
Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos
RészletesebbenAz üzemeltető számára. Rendszerleírás és kezelési utasítás. aurostep plus. Rendszer napenergiával történő használati melegvíz készítéshez
Az üzemeltető számára Rendszerleírás és kezelési utasítás aurostep plus Rendszer napenergiával történő használati melegvíz készítéshez 2.350 P 3.350 P HU Az üzemeltető számára Rendszerleírás aurostep
RészletesebbenElmélet. Lindabról. Comfort és design. A termékek áttekintése / jelmagyarázat. elmélet. Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód
Elmélet Lindabról Comfort és design A termékek áttekintése / jelmagyarázat Elmélet Mennyezeti anemosztátok Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód Csatlakozódobozok Fali befúvók Sugárfúvókák Ventiduct
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenFÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004
FÖLDRAJZ ÍRÁSBLI FLVÉTLI FLADATOK 2004 Az írásbeli dolgozat megoldásához 180 perc áll rendelkezésre. lőször olvassa el a feladatokban megfogalmazott kérdéseket, majd alaposan gondolja át válaszait, s azokat
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
RészletesebbenA SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS
1 A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS Dr. Tóth László egyetemi tanár Schrempf Norbert PhD Tóth Gábor PhD Szent István Egyetem Eloszó Az elozoekben megjelent cikkben szóltunk a
RészletesebbenFÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)
FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben
RészletesebbenUnokáinknak ültetjük
Unokáinknak ültetjük 1. Írj jellemzôket a diófa megjelölt részeirôl! koronája:...... törzse:... kérge fiatalon:...... idõskorban:......... 2. Az alábbi mondatok közül néhányba hiba csúszott. Húzd át a
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenFELADATLAPOK FÖLDRAJZ
FELADATLAPOK FÖLDRAJZ ajánlott korosztály(ok), általános iskola 6-7. osztály Tanári segédanyag Lázár Ivetta ÁSVÁNYOK VIZSGÁLATA földrajz-07-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK Hegyes,
Részletesebben1 Nyíregyháza: Tel.: 42/507-620, Fax.: 42/424-007 Budapest: Tel./Fax: 1/339-0190
ANICO FRE SH LÉ GCSE RÉLŐ KE ZELÉ SI ÚTM UT ATÓJA A készülék elhelyezése o A készüléket célszerű a háztartási helyiségben a mennyezetre függesztve elhelyezni oly módon, hogy a készülék egy fellépőről vagy
RészletesebbenSzakács Jenő Megyei Fizikaverseny
Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 04/05. tanév I. forduló 04. december. . A világ leghosszabb nyílegyenes vasútvonala (Trans- Australian Railway) az ausztráliai Nullarbor sivatagon át halad Kalgoorlie
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenConrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser
Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Bresser tükrös teleszkópok Rend. sz.: 86 06 08 Általános információk
RészletesebbenA földrajztanítási- tanulási folyamat
A földrajztanítási- tanulási folyamat Írta: dr. Makádi Mariann A földrajzi- környezeti ismeretek, jártasságok és készségek elsajátításának határozott rendje van. A tantervek követelményrendszeréből adódó
RészletesebbenA BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA
A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenSzélcsatorna alkalmazási lehetőségei és a laboratóriumi szélcsatorna-bemutató tanulságai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szélcsatorna alkalmazási lehetőségei és a laboratóriumi szélcsatorna-bemutató tanulságai Dolgozat a Áramlások modellezése
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenMerő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
Részletesebben