a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

Átírás

1 FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m, sótartalmuk között ingadozik. az óceánnál kisebb kiterjedésű állóvíz, mely közvetlen vagy közvetett tengeri eredetű kapcsolatban áll valamelyik óceánnal. Az óceántól szigetek, félszigetek, tengerszorosok választják el. Sótartalmuk 1-41 között ingadozik. A tengerek fajtái: peremtenger: az óceánok peremén/szélén, annak a szárazfölddel határos részén helyezkedik el, önálló medencéje nincs, ezért az óceán medencéjében helyezkedik el, a nyílt óceántól szigetek, szigetsorok, félszigetek választják le, ezért az óceánnal közvetlen kapcsolatban áll. (pl.: Északi-tenger) melléktenger: önálló medencével rendelkező tenger. Két fajtája van: földközi tenger: az óceánnal közvetlen kapcsolatban áll és földrészeket választ el egymástól (pl.: Földközi-tenger, Vörös-tenger) beltenger: az óceánnal közvetett kapcsolatban áll, a szárazföld belsejében helyezkedik el (pl.: Fekete-tenger) part: partvonal: self: a szárazföld és a víz találkozás pontja a szárazföld és a víz találkozáspontjait összekötő vonal (kontinentális talapzat) a kontinens szegélyének tenger/óceán által elöntött enyhén lejtős területe, mélysége kb. 200 m kontinentális lejtő: self meredek lejtésű folytatása, mely 3000 m mélységig tart hipszografikus görbe: a földfelszín tengerszint feletti magasságú, illetve tengerszint alatti mélységű területeinek százalékos eloszlását mutató grafikon. hullámhossz: hullámmorajlás: hullámtörés: két egymás mellett elhelyezkedő hullámhegy távolsága sekély partok mentén a körpályán mozgó vízrészecskék a fenékbe ütköznek, így a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra a mély vizű partok mentén a hullámhegy a partnak csapódik, vize felfröccsen és a sziklákon megtörik. Ezt nevezzük hullámtörésnek. abráziós part: turzás: a hullámtörés által pusztított magas part (pl.: Nagy-Britannia déli része) sekélyvizű tengerpartra kifutó hullámok által, a part előterében épített homokgát 1

2 lagúna: a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés épülő lapos tengerpart: sekély tengerpartok előterében lévő lagúnák feltöltődése során a szárazföld területének a tenger rovására történő növekedése (pl.: Baltitenger partja Lengyelországban) tarajzás: az erős szél a hullámhegyek gerincéről a vizet előre löki, ezt nevezzük tarajzásnak tengerrengés-hullámok: földrengések, vulkáni kitörések által keltett hullámok tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása hőmérsékleti anomália: (hőmérsékleti eltérés) A meleg, ill. a hideg tengeráramlatok hatására a parti területek évi középhőmérséklete melegebb, ill. hidegebb lesz, mint az adott szélességi kör átlagos évi középhőmérséklete pozitív hőmérsékleti anomália: az évi középhőmérséklethez képest pozitív irányba történő hőmérsékleti eltérés negatív hőmérsékleti anomália: az évi középhőmérséklethez képest negatív irányba történő hőmérsékleti eltérés tengerjárás: dagály: apály: szökőár: vakár: torkolat: tölcsértorkolat: deltatorkolat: talajnedvesség: talajvíz: a tengervíz szintingadozása magas víz alacsony víz a legnagyobb magasságú dagály, mely újhold és holdtölte idején keletkezik a legkisebb magasságú dagály, mert ilyenkor a Hold és a Nap vonzóereje gyengítik az a hely, ahol a folyó eléri a tengert vagy az óceánt tölcsér alakú torkolat, mely nyílt tengerekbe, óceánokba ömlő folyóknál figyelhető meg, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége nagyobb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Szajna, Temze, Kongó) zárt tengerekbe, vagy szigetekkel elzárt peremtengerekbe ömlő folyókra jellemző, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége kisebb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl.: Duna, Volga, Nílus) a talajba beszivárgó víz azon része, amely hártyaszerűen körülveszi a talajszemcséket, de a hézagokat csak részben tölti ki. a legfelső vízzáró réteg fölött, de még a felszín alatt a víztartó kőzetben meggyűlő víz, mely teljesen kitölti a talaj hézagait, és a vízzáró réteg lejtésének irányában lassú mozgást végez. Felszíntől való mélysége a domborzat és a vízzáró réteg elhelyezkedéstől függ. 2

3 belvíz: rétegvíz: ásványvíz gyógyvíz hévíz forrás: kút: artézi kút: juvenális víz: résvíz karsztvíz karsztforrás: folyóvíz: meder: állóvíz: medence: vízhálózat: vízgyűjtő terület: a talajvíz felszín felé emelkedésének következtében a felszín mélyedéseiben meggyűlt talajvíz két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó kőzetben meggyűlt víz. -nek nevezzük azt a rétegvizet, mely literenként 1%-nál nagyobb mértékben tartalmaz ásványi anyagokat vagy szabad szénsavat oldott állapotban. -nek nevezzük azt az ásványvizet, mely gyógyításra alkalmas ásványi anyagokat tartalmaz. -nek nevezzük azt a rétegvizet, melynek hőmérséklete meghaladja az adott terület évi középhőmérsékletét. (Magyarország évi középhőmérséklete 10 o C, de csak a 20 o C-ot meghaladó rétegvizeket tartjuk nyílván hévízként. A termálvizek között nem ritka a o C hőmérsékletet elérő sem.) az a hely, ahol a felszín alatti víz természetes úton a felszínre tör. az a hely, ahol a felszín alatti víz az ember közreműködésével (beavatkozásával) mesterséges úton a felszínre kerül. rétegvízbe fúrt kút (fiatal víz) olyan rétegvíz, mely még sosem volt a felszínen a kőzet repedéseiben meggyűlt víz a mészkő repedéseiben meggyűlt víz mészkőterületek azon helye ahol a felszínre tör a bő- és tiszta ivóvíz mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová érkezik. A hó- és a jégtakaró olvadása, valamint a csapadékvíz táplálja. völgyszerű mélyedés, melynek van két egymással szembeni oldala, valamint egy bejárat és egy kijárata medencében helyezkedik el, a csapadékvíz, a belé folyó folyóvizek, illetve a bennük feltörő források vize táplálja. általában tál alakú mélyedés, melyet minden oldalról felszíni kiemelkedés (fal) határol. egy adott terület felszíni folyóvizeinek összessége. -nek nevezzük azt a területet, ahonnan a főfolyó a melléfolyóival együtt összegyűjti a vizeket. vízválasztó terület: -nek nevezzük azt a felszíni kiemelkedést (domb, dombvidék, hegy, hegyvidék stb.), amely vízgyűjtő területeket választ el egymástól. lefolyásos terület: -nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó eléri a tenger vagy óceánt. 3

4 lefolyásos folyóvíz: amely eléri a tengert vagy óceánt. lefolyástalan terület:-nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó nem éri el a tenger vagy óceánt. lefolyástalan folyóvíz: amely nem éri el a tengert vagy az óceánt. vízállás: vízhozam: vízjárás: a folyó vízszintjének magasságát mutatja meg a vízmérce 0 pontjához viszonyítva. E szerint megkülönböztethetünk kis-, közepes- és magasvizet, illetve árvizet. megmutatja, hogy a folyóvíz keresztmetszetén egységnyi idő alatt menynyi víz halad át. Mértékegysége: m 3 /sec. Vízhozam szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: ér, csermely, patak, folyó, folyam. a folyóvíz vízszintingadozása. Vízjárásuk szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: egyenletes vízjárású folyóvizek, ingadozó vízjárású folyóvizek egyenletes vízjárású folyó: melyek vízszintje az év folyamán nagyjából egyforma. Ilyen folyóvízzel azokon a területeken találkozhatunk, ahol a csapadék eloszlása egyenletes: forró trópusi éghajlati övezet, egyenlítői éghajlat (pl.: Kongó, Amazonas); mérsékelt éghajlati övezet óceáni éghajlat (Pl.: Temze) ingadozó vízjárású folyó: melynek vízszintje az év folyamán változik. Ennek oka a vízgyűjtő területen a csapadékban gazdag (esős) és a csapadékban szegény (száraz) időszakok váltakozása. A vízszint emelkedését az esőzés és a hóolvadás egyaránt eredményezheti. (pl.: Duna, Dnyeper, Mekong) időszakos folyóvizek: azok a vízfolyások, amelyek időnként kiszáradnak. Ilyen folyóvizekkel a félsivatagok és sivatagok területén találkozhatunk. vádi: afrikai sivatagok időszakos folyóvölgye creek: ausztráliai sivatagok folyóvölgye aszó: mérsékelt éghajlati övezet időszakos folyóvölgye Szakasz jelleg: tó: A folyók útjuk során különféle domborzati viszonyok között haladnak. Ebből adódóan háromféle (felső-, középső-, alsó) szakaszjelleget különböztethetünk meg. a földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvíz. A tavaknak nincs semmilyen tengeri eredetű kapcsolatuk tengerrel vagy óceánnal. (tengeri eredetű kapcsolat: másik tenger, tengerszoros) epirogenetikus mozgás: kontinensképző mozgás. krátertó: vulkáni kráter: kialudt, vagy pihenő vulkánok kráterében meggyűlt vízből létrejött tó. a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut 4

5 sziklamedencés tó: jég által egészen az ősföld gránitjáig lecsiszolt területek mélyedéseiben meggyűlt vízből kialakult tó. glint-tó: glint-vonal: gleccservölgy tó: gleccser: végmoréna tó: moréna: a glint-vonal mögött, a jég vájta mélyedésekben, a jégkorszaki jég jegének olvadékvizéből létrejött tó. különböző keménységű kőzetekből álló területek határát jelöli ki egykori gleccserek völgyében, a felmelegedés következtében visszahúzódó jég olvadékvizéből kialakult tó. a hóhatár felett elhelyezkedő, U alakú völgyben lassan mozgó jégfolyó gleccserek hordaléka (moréna) mögött, azok visszahúzódást követően az olvadékvizükből kialakult tó. jég által szállított hordalék. Fajtái: oldal-, fenék- és végmoréna elgátlódással létrejött tó: a folyó vagy patak medrébe pl. hegycsuszamlás következtében bekerülő törmelék (hordalék) mögött kialakult tó. A gátat képező anyag nem tudja teljesen megakadályozni a víz továbbhaladását, csak erősen lelassítja azt a keresztmetszet leszűkítésével. Így egy természetes gátat képez mely mögött a lefolyó víz fölhalmozódik. elzáródással létrejött tó: folyóvizek mederrészének (túlfejlett kanyarulatok levágódása során), vagy hegységképződés következtében tengereknek az óceánoktól való elzáródása során jön létre. karsztos tavak: morotva tó: maradványtó: mesterséges tó: forrás tó: átfolyásos tó: végtó: fertő állapot: mocsári állapot: lápi állapot: eutrofizáció: mészkőterületek felszíni bemélyedéseiben (dolina, polje) összegyűlt vízből jön létre folyókanyar lefűződésével (túlfejlődésével) létrejött tó egykori tenger-mederrészben, a tenger visszahúzódásával kialakult sós vizű tó ember által kialakított tó olyan tó, mely forrásból, talajvízből táplálkozik (pl.: Hévízi-tó) olyan tó, melyet folyóvíz táplál, és vizét folyóvíz viszi tovább (pl.: Genfitó, Bóden-tó) lefolyástalan tó (pl.: Aral-tó, Csád-tó) az elsekélyesedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet. a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut. alig marad vissza nyílt víztükör. (túltáplálás) a tavak oxigénhiányos állapota, illetve a szénhidrogénfeldúsulása, mely a bennük lévő állatállomány pusztulásához vezet olvadékvíz: a jégből kiolvadt víz 5

6 ősfolyamvölgy: hóhatár: lavina: porhólavina: fenéklavina: firn: firnjég: gleccserjég: gleccser: fjord: kárfülke: tengerszem: vízgazdálkodás: gát: ártér: hullámtér: a végmorénák előterében kialakult széles folyóvölgy az a magasság, melyem a csapadék télen-nyáron hó formájában hullik le (Európában az Alpok déli részén 3000 m, északi részén 2800 m magasan van; a trópusokon m magasságban figyelhető meg.) saját súlya miatt megcsúszó hótömeg behavazott területre frissen lehulló, majd annak felületén megcsúszó porhó olvadásos időben hólével átitatott átitatódott, sűrű, kásás hó (csonthó) a hóhatár fölött megolvadó, majd újra megfagyó, szemcsés hó a firn összetömörödésével (a levegő kiszorulásával) keletkezik a firnjég kékeszöld színű végterméke lassan mozgó, U alakú völgyet vájó jégfolyó gleccser által kialakított, mély, meredek falú, a tengerpart felé mélyülő szűk völgy, mely egykor gleccservölgy volt, ma tengervíz tölti ki jéggyűjtő medence magas hegységek egykori gleccsereinek jéggyűjtő medencéiben (kárfülke) kialakult tó az összhang megteremtése a rendelkezésre álló vízkészlet, a megnövekedett igény, valamint a vízhasznosítás között, és megelőzése a vízkárokat árvizek szétterülésének megakadályozására szolgáló töltés a folyó völgyének az a része, amit a folyó árvizei elönthetnek az árvédelmi töltések közötti terület, ahol az árvizek levonulnak 6