Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

Átírás

1 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

2 Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja az, hogy típus specifikus referencia feltételeket határozzon meg, amelyeket aztán az ökológiai állapotértékelés alapjaként lehet majd használni. A fizikai és kémiai ( abiotikus ) jellemzőkből összeállított tipológiai rendszer alapozza meg az biotikus rendszert. Az útmutató szerint lehetőség van a tipológiai rendszer felülvizsgálatára, vagy az olyan elemek kizárására ebből, amelyek nagy természetes változatosságot mutatnak a referencia feltételek tekintetében. A VKI által előírt kötelező tipológiai elemek közül: a tengerszint feletti magasság, a vízgyűjtő-terület nagyság, a geológia és ezt kiegészítve, választott jellemzőként a mederanyag durvasága és a mederesés nagysága kerültek felhasználásra a magyarországi vízfolyások differenciálásához ( B rendszer). Az első VGT-hez képest a tipizálási alapelvek csak kis részben módosultak, mégpedig a hegy- és dombvidéki típus, amely a tengerszint feletti magassági jellemzője részben összevonásra kerültek, mivel nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem rendelkezik hegyvidéki vízgyűjtőkkel, ezt inkább 800 m feletti hegységekre alkalmazzák; hangsúlyosabb szerepet kapott viszont a mederesés, amely szintén összefüggésben van a tengerszint feletti magassággal; A B rendszer szerint folyókra kötelező jellemzők közül a földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság semmilyen természetes tulajdonságban nem jelentkezik különbségként az ország kiterjedése miatt, valamint azért sem, mert egy vízgyűjtő kerületben és ökorégión belül helyezkedik el. A vízfolyás tipológia továbbra is a VKI-ban leírt B rendszer szerinti. A fenti szempontok kombinációjából számos típus alakítható ki, a végső tipológia biológiai visszaellenőrzés eredménye. A VGT2-ben használatos tipológia 4 kategóriából épül fel, ezek a következőek: 1. Víztest mederesése 2. Víztest mederanyagának szemcsemérete 3. Víztest geokémiája 4. Víztest vízgyűjtőjének mérete 1 Common Implementation Strategy for the Water Framework Directive (2000/60/EC) - Guidance Document No Rivers and Lakes Typology, Reference Conditions and Classification Systems, European Communities, ISBN

3 A 4 kategória részletesebb leírása a következő: Szempont Kategória Értéktartomány Mederesés Mederanyag szemcsemérete Geokémiai jelleg Vízgyűjtők mérete Korábbi megnevezés nagy esésű mederesés >2,5 hegyvidéki közepes esésű mederesés 0,15-2,5 dombvidéki kis esésű mederesés <0,15 síkvidéki durva szikla, kőtörmelék, kavics, homokos kavics Közepes durva-, közép- és finomhomok finom kőzetliszt, agyag szilikátos meszes Duna méretű > km 2 (XXL) meder alapkőzetének és vízének kölcsönhatásából kialakult minőség nagyon nagy km 2 (XL) nagy km 2 (L) közepes km 2 (M) kicsi km 2 (S) Mederesés: A korábban magassági kategóriaként szereplő kategória (shape táblában ALT_CAT) megszűnt, helyét a mederesés kategória váltotta fel. A tipológiában beírt dombvidéki-hegyvidéki, dombvidéki és síkvidéki megjelölés ez alapján került megállapításra. A mederesés korábban is benne volt a tipológiában, a magassági kategória számításában szerepelt. Mostani kiemelt szerepét az indokolja, hogy uniós összehasonlíthatóság miatt hegyvidéki (800 tszf m feletti) kategóriát a továbbiakban nem tarthatunk fenn. A nagyon kis esésű kategória is szerepelt a korábbi tipológiában, ennek megkülönböztető voltát a biológiai validáció nem igazolta vissza, ezért kivettük a tipológiából. A kis esésű domborzat-közepes esésű domborzat határa a biológiai validáció szerint 0,1355, a nagy esés 2,58.

4 Mederanyag szemcsemérete: A felvehető értékek: durva,közepes-finom. A finom kategória szerepelt a korábbi tipológiában önállóan is, ennek indokoltságát azonban a biológiai validáció nem igazolta vissza, ezért összevontuk a közepes-finom kategóriában. Geokémia: A felvehető értékek: szilikátos, meszes. A szerves kategória szerepelt a korábbi tipológiában, ez a biológiai validáció során nem különült el a meszestől, a biológusok véleménye szerint nincs hazánkban olyan szerves aljzatú terület, amely a vízzel olyan erős kölcsönhatásban lenne, hogy az speciális geokémiai jelleget eredményezne, ezért kivettük a tipológiából. A geokémia (a tavaktól eltérően) nem a vízminőséget, hanem a meder alapkőzetének és vízének kölcsönhatásából kialakult minőségét jelzi. (A víz kémiájának elemzéséhez a Ca és HCO3 koncentrációk elemzését megtettük, vizsgálva, hogy ez alapján elkülönül-e a szilikátos/meszes/szerves jelleg. Mivel nem jellemző értékek jöttek ki, de a biológia reagál az alapkőzetre, így azt építettük be a tipológiába.) Vízgyűjtő mérete: Beírható értékek: XXL, XL, L, M, S Tengerszint feletti magasság: A tipológiában a mederesés alapján jelezzük ezt a kategóriát. A biológiai validációban használtuk ezt az értéket is, ennek alapján a nagy esésű és közepes esésű terület (hegyvidéki-dombvidéki) határa Magyarországon 350 tszf m feletti, a síkvidéki kis esésű területek 150 tszf m alattiak.

5 A biológiai szempontok alapján validált tipológia a következő: Biológiai típus Hidromorfológiai altípus Új típus megnevezése 1 S 1S 2 S 2S 2 M 2M Tengerszint feletti magasság dombvidékihegyvidéki dombvidékihegyvidéki dombvidékihegyvidéki Geokémiai jelleg Mederanyag Vízgyűjtő méret Mederesés szilikátos durva kicsi (S) nagy esésű meszes durva kicsi (S) nagy esésű meszes durva közepes (M) nagy esésű 3 S 3S dombvidéki meszes durva- közepes kicsi (S) közepes-finom esésű 3 M 3M dombvidéki meszes durva- közepes közepes (M) közepes-finom esésű 4 L 4L dombvidéki meszes durva nagyon nagy- közepes nagy esésű 5 S 5S síkvidéki meszes durva kicsi kis esésű 5 M 5M síkvidéki meszes durva közepes kis esésű 6 S 6S síkvidéki meszes közepes-finom kicsi kis esésű 6 M 6M síkvidéki meszes közepes-finom közepes kis esésű 7 L 7L síkvidéki meszes közepes-finom nagy kis esésű 8 XL 8N síkvidéki meszes közepes-finom nagyon nagy kis esésű közepes 9 F 9F síkvidéki meszes durva Duna méretű esésű 9 K 9K síkvidéki meszes durva Duna méretű kis esésű 10 A 10A síkvidéki meszes közepes-finom Duna méretű kis esésű

6 Állóvizek típusba sorolása Magyarország az állóvizekre vonatkozó tipológiai rendszer kidolgozásánál is a B rendszert választotta. A B rendszer szerint kötelező jellemzők: a tengerszint feletti magasság, a földrajzi szélesség és hosszúság, a mélység, a geológia és a méret. Szabadon választható jellemzők például: az átlagos vízmélység, a tó alakja, a tartózkodási idő, a víz felkeveredési jellemzői. Az állóvízi tipológiai rendszer felülvizsgálat eredményeként kikerült a tipológiai rendszerből a korábbi benőttség, mivel az Európai Bizottság kifogásolta ennek a biotikus jellemzőnek a szerepeltetését az abiotikus jellemzők között. A tipológia a természetes eredetű állóvíz víztestekre vonatkozóan került meghatározásra az 1-5. táblázat szerinti szempontok szerin. A tipológiai validációs eljárásában az erősen módosított víztesteket is figyelembe kellett venni a természetes állóvíz kategóriájú víztestek kis száma miatt. Tipológia leírása: Tengerszint feletti magasság a tájjelleget mutatja, és nem a tengerszint feletti magasságot, dombvidéki tározóink egy része is 200 m tszf alatti (130 tszf m felettiek, legmagasabb 540 m magasan). Nincs hegyvidéki tározó, minden állóvizünk 800 m tszf magasság alatti. Geokémia kategóriája megváltozott. A víz kémiáját mutatja. Méret kategória B tipológia szerinti, magyarországi viszonyokat vesz figyelembe: 0,5-1 km 2, 1-10 km 2, 10 km 2 felett. 10 km 2 alatti tavaink esetében a biológia nem jelzi minden esetben a tó méretét, a sekély tavak esetében ez a határ elmosódik. A mélység kategória magyarországi viszonyokat tükröz, B tipológia szerinti. (0-3 m közötti, 3 m feletti, 1 m alatti tavak) Időszakosság: ha legalább évente egyszer kiszárad, időszakos az állóvíz.

7 Szempont Kategória Értéktartomány kicsi 0,5-1 km 2 Méret közepes 1-10 km 2 nagy km 2 nagyon nagy >100 km 2 síkvidéki 200 tszf m alatt ( tszf m között) Tengerszint feletti magasság dombvidéki 120 tszf m felett ( tszf m között) Vízminőségi paraméter MESZES SZIKES SZERVES ph 7,5-8,7 8,5-9,5 7,5-8,2 Meszes Vezetőképesség µs/cm > HCO 3 mg/l <300 > Hidrogeokémiai jelleg Átlagmélység Vízborítás Szikes Szerves nagyon sekély sekély közepes mélységű állandó időszakos Ca mg/l K mg/l 2, ,5-7 Mg mg/l Na mg/l > KOI cr mg/l <35 > A tavak vízkémiai jellegét jellemző határok a tavak vízminőségi adatsoraiból készültek a KARtér FEVI adatbázisából a 10 és 90 %-os tartósságú értékeket alapul véve típus szerint. A szerves besorolás további alapfeltétele a tőzeges-lápos altalaj megléte volt. < 1 m < 3 m > 3 m Legalább évente egyszer kiszárad A tipológia úgy készült el, hogy abba a mesterséges és erősen módosított tavak is besorolhatóak legyenek biológiai hasonlóság alapján (nem feltétlenül követve a hidromorfológiai kategória határokat).

8 Típus Méret Tengerszint feletti Geokémiai Vízmélység Vízforgalom magasság jelleg 1 >10 km 2 síkvidéki meszes > 3 m állandó 2 >10 km 2 síkvidéki szikes < 3 m állandó 3 <10 km 2 síkvidéki szikes < 1 m időszakos km 2 síkvidéki szikes < 3 m állandó 5 0,5-1 km 2 síkvidéki szikes < 3 m állandó 6 < 10 km 2 síkvidéki meszes vagy < 3 m állandó szerves 7 > 10 km 2 dombvidéki meszes < 3 m állandó