Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Átírás

1 Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

2 Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata VGT2 A Víz Keretirányelv szerint a vízflyás lyan szárazföldi vizet jelent, amely nagybbrészt a földfelszínen flyik, de amely útjának egy részén a felszín alatt is áramlhat. A vízflyás víztesteket Magyarrszág ArcGIS alapú, 1: es méretarányú vízhálózat térképe alapján jelölték ki 1 úgy, hgy a víztestek végpntjai mindig valamilyen jellegzetes, jól meghatárzható pntban (például trklat, vagy jelentős keresztműtárgy) kerültek. Víztest határt jelenthet (betrklló vízflyáshz vagy nagy műtárgyhz kötve) a típusváltás, vagy egy jelentős terhelés kzta elváltzás hatásterületének határa is. Az azns tulajdnságkkal rendelkező vízflyásk csprtsítása és egy víztestként való kezelése is gyakri. Az EU Víz Keretirányelv alapján a 10 km 2 -nél nagybb vízgyűjtővel rendelkező vízflyáskat kellett kijelölni víztestként, mint a vízhálózat jelentős elemét vagy elemeit. A vízhálózat nyilvántartás és térképek elmúlt években történt fejlesztései, valamint az első tervezés tapasztalatai és a ismeretek bővülése a felszíni víztestek határainak felülvizsgálatát eredményezték. A fenti alapelveken túl a következők ellenőrzése, illetve felülvizsgálata történt meg: 1. Általáns felülvizsgálati irányelvek: Minden lyan vízflyás szakasz ki lett-e jelölve a VGT1-ben, amely vízgyűjtője 10 km 2 -nél nagybb, Amennyiben 10 km 2 -nél kisebb a víztest vízgyűjtője, a víztestet nem kell kijelölni, csak alaps indklással, A kijelölt víztestek kezdő és végpntja igazdik-e hidrlógiai, mrflógiai váltáshz (típus elemekhez), vagy jelentős emberi tevékenység általi szakaszláshz (pl. jelentős területhasználat-váltás, jelentős vízminőségi váltás, ha indklt közigazgatási határ), Azn víztestek, amelyek több vízflyásból állva csprtt képeztek (elágaznak), tvábbra is együtt kezelendők-e; illetve frdítva, vannak-e lyan vízflyásk, amelyek csprtba fglalhatóak. A csprts víztestek egyes ágainak felülvizsgálata megtörtént. (Hasnlóság elvárt vlt.) A tiplógia egyik fnts eleme a vízgyűjtő nagysága szerinti csprtsítás. A víztestek egy része nem igazdtt a tiplógia szerint megadtt mérethez (pl km 2 közötti vízgyűjtők esetében). A víztest határ megállapításánál figyelembe kell venni a vízgyűjtő méret előírásai mellett a természetes hidrmrflógiai váltáskat is, így az a megegyezés született, hgy a VKI A tiplógiájában fglaltakhz képest max. 20%- ban lehet csak eltérés. (Azaz kicsi vízgyűjtőjű, de jelentős vízhzamú víztest minimális mérete 8 km 2, maximális 120 km 2.) 1 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állaptértékelésének egyes szabályairól

3 Az ÁKK prjekt részéről felmerülő váltztatási javaslatk szakmai indklással megtehetők vltak. A teljesen rszághatárn belüli vízflyás vízgyűjtők kijelölésekr a frrásnál minden esetben legyen kijelölve kicsi vízgyűjtő ( km 2.). Vannak időszaks vízflyásk, amelyek 10 km 2 feletti vízgyűjtő nagyság miatt vannak víztestként kijelölve. Ezek meghagyása nem jelentett prblémát, értékelésük tulajdnságukhz igazdik. Amennyiben felső vízgyűjtőn összevnásra kerültek kis vízgyűjtővel rendelkező víztestek, azk csprtja is kis vízgyűjtőjűnek minősül a tvábbiakban. (Az összesített vízgyűjtőméret nagyságától függetlenül.) 2. Duna víztestek felülvizsgálata: A Duna krábbi víztesteit Duna-medence szinten húzták meg, és az nem igazdtt a hazai visznykhz. Ezért hidrmrflógiai és bilógiai alapn a víztesthatárk módsultak. (Pl. Mederanyag szemcsemérete, Budapest beflyásltsága.) 3. Tárzó víztesttel rendelkező víztestek kijelölésének módszertana: A VKI előírásainak megfelelően (II. Melléklet/1/1.1. (i.)) a felszíni vizek besrlhatóak 4 kategóriába. Magyarrszágn: állóvíznek, vízflyásnak, mesterségesnek, vagy erősen módsítttnak. A tárzó minden esetben erősen módsíttt víztest, ha kategóriát vált: vízflyásból állóvíz lesz. Az így létrejött erősen módsíttt víztest tehát a tvábbiakban nem állóvíz és nem vízflyás, hanem egy külön kategória erősen módsíttt víztest. Azk a tárzók, amelyek karaktere tvábbra is inkább a vízflyáshz hasnlít, természetesen a későbbiekben vízflyástípus hasnlóságk alapján lesznek jellemezve. Hasnlóan állóvíztípus hasnlóságk alapján lesz elemezve az a tárzó, amely állóvíz tulajdnságú. A nyilvántartásuk az állóvizes állmányban (LWBdy) történik, mivel a tárzót térképen csak plignként tudjuk ábrázlni Az 50 ha feletti tárzók/tárzó csprtk erősen módsíttt víztestként való kijelölésével, és állóvíz fedvényen való megjelenítésével a hzzájuk kapcslódó vízflyás víztest módsult. (Az első VGT készítésekr a tárzók a vízflyás részét képezték, nem kerültek külön víztestként kijelölésre.) A nagy tárzók víztestként való kijelölésével módsultak az érintett vízflyás víztestek is. A keletkező vízflyásszakaszk kezelésére több lehetőség adódtt. A következőkben bemutatásra kerül több módszer, amely a főbb kijelölési típuskat mutatja. Ezek alapján lettek módsítva a tárzóval érintett víztestek kijelölései. A fő irányvnal az vlt, hgy ha a vízflyásn lévő tárzó/tárzók külön víztestet alktnak, akkr tárzó felett és alatt új vízflyás víztestek képződnek. Amennyiben füzértavakról van szó, az apró vízflyásszakaszk a tavak között a tárzó részét képezik víztestként. Ha a tárzó nem vízflyás víztesten vlt (hanem víztestnek ki nem jelölt vízflyásn), ez a prbléma nem jelentkezett.

4 a. A következő esetben 3 víztest létrehzása történt meg. A tárzó víztest (kék plign) adtt, a felette lévő vízflyás lett egy víztest, illetve csprtbntás után a déli mellékág. (1. kép) 1. kép b. A következő füzértavak esetében több eset vlt lehetséges. (2. kép es kijelölés.) A tárzó víztest adtt itt is. A felvíz víztesteinek hssza rövidült, esetleg csprtbntás is szükségessé vált. Amennyiben a tárzó alatti vízflyás-szakasz a betrkllásig túl rövid, azt a tárzó részévé vált. (3. kép)

5 2. kép 3. kép c. Ha egy nagy tárzó vlt a vízflyásn, és az nagyjából középre esett, akkr szétszedtük az érintett vízflyás víztestet kettőbe. (Két két új névvel.) Harmadik víztest a tárzó. Ha nem esett középre, akkr a nagybb szakasz megmaradt eredeti néven, a kisebbet összevntuk a szmszéds vízflyás víztesttel, természetesen a hidrmrflógiai tulajdnságk és tiplógiai elemek figyelembe vétele mellett. d. Vlt lyan tárzó is, amelynek víztestként való kijelölésével a felvízi vízflyás víztest nagyn kicsi lett vlna. Amennyiben 10 km 2 alatti lett a

6 vízgyűjtő nagysága, töröltük azt a vízflyás szakaszt a víztestek közül. (Császár-éri halastavak) e. Sk esetben a tárzó víztest kijelölése miatt a vízflyás víztest határainak módsítása vlt javaslt, hgy a tárzóval a kapcslat megjelenjen. Olyan eset is előfrdulhattt, hgy a tárzó környezetében nem vlt kijelölt vízflyás víztest, ebben az esetben szakmai indkltsággal a vízflyás víztest is kijelölhető vlt. (4. kép) f. A 4. kép lyan tárzó víztest csprtt mutat, ahl az egyes állóvíz víztest darabk különállóak, távliak, ráadásul eltérő vízflyáskn vltak. Az állóvíz víztest felülvizsgálata is szükséges vlt ilyen esetben. 4. kép

7 Állóvíz víztestek felülvizsgálata VGT2 A Víz Keretirányelv szerint a tó egy szárazföldi felszíni állóvizet jelent, így tavaink állóvíz víztestekbe srlták. Az állóvíz víztestként az 50 hektárnál nagybb természetes tavak és tócsprtk kerültek kijelölésre. Állóvíz víztestnek kijelöltük az 50-nál nagybb tavakat/tárzókat. Ezek a VGT1 tervezésekr a vízflyás részeként lettek értelmezve. A krábbi állóvíz víztestek köréből kikerültek a körtöltéses halastavak (csak azk, amelyek egyetlen része sem érintkezett közvetlenül vízflyással). A krábbi víztestek köréből kikerültek a wetlandek. Az állóvizek kijelölésének felülvizsgálata srán a vizes élőhelyekre vnatkzó úgynevezett wetland útmutatót 2 alkalmaztuk, így csak azk a vizes élőhelyek maradtak kijelölt víztestek, amelyeknek vízgazdálkdási szempntból kiemelt jelentősége van. Ennek következtében több nagyn sekély, vízi növényzettel benőtt tavunk törlésre került a víztestek közül. A vizes élőhelyek természeti értékeik miatt védettek, ezért a VKI 6. cikkely és IV. melléklet szerinti speciális természetvédelmi kezelésükről a 2.4 fejezetben, illetve az intézkedési prgramban külön gndskdunk. A víztestek közül törlésre kerültek az 50 ha alatti tavak. Halastavak maradtak víztestek, ha azk lyan tárzók, amelyek víz duzzasztásával jöttek létre. A szikes tavak 50 ha felett víztestek maradnak a VKI előírásainak megfelelően. Nemzeti jelentőségűek, a Duna-Tisza közének meghatárzó vízgazdálkdási elemei. Az érintett tavak sk esetben emberi tevékenységgel érintettek, illetve természetvédelmi ltalm alatt állnak (ex lege védett/natura 2000 vizes terület). A Tisza-tó 4 medencéje egy víztestben került összevnásra. Kijelölésre kerültek az 50 ha feletti hullámtéri hltágak/hltágcsprtk. Kijelölésre kerültek az ivóvíztárzók (50 ha alatt is), mivel ezek fnts elemei a vízhálózatnak. 2 Cmmn Implementatin Strategy fr the Water Framewrk Directive (2000/60/EC) - Guidance Dcument N Hrizntal Guidance n the Rle f Wetlands in the Water Framewrk Directive