HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA

Átírás

1 HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk: AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az óvda alaptevékenysége: Általáns nevelési alapelveink Pedagógiai prgramunk irányelvei AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód eléréséhez szükséges nevelési feladatk Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés elősegítése Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés, megvalósítása ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP PEDAGÓGUS MODELL, GYERMEK FELNŐTT KAPCSOLAT Az óvdapedagógus A dajka, pedagógiai asszisztens A nevelőközösség Szülők elvárásai az óvdával szemben AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A csprtk kialakítása Napirend Hetirend Személyi feltételek Tárgyi feltételek INKLUZÍV PEDAGÓGIA Integrált nevelés és differenciálás Integráció Differenciálás ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE A családdal való kapcslat Kapcslattartás frmái Az isklával való kapcslat A kapcslattartás frmái

3 8.3. Kapcslat az egészségügyi szlgálattal Kapcslat a Gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal A kapcslattartás frmái Kapcslat a Nevelési Tanácsadóval A kapcslattartás frmái Kapcslat közművelődési intézményekkel Kapcslat a fenntartóval AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A feladatrendszer elemei Játék és szabadidős tevékenységek Munka jellegű tevékenységek A munka megsztása és végzése srán fnts feladatnak tartjuk, Tevékenységben megvalósuló tanulás Mérés - nymn követés NEVELÉSI TERÜLETEK Anyanyelvi nevelés Nyelvi játékk rendszere Verbális képességek fejlesztése Beszéd, beszédértés, önkifejezés Verselés, mesélés, bábzás A verselés és mesélés szervezeti frmái A mese és vers kiválasztásának szempntjai Bábzás Rajzlás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék és gyermektánc A készségfejlesztés területei: Mzgás A külső világ tevékeny megismerése Környezettudats nevelés Feldlgzásra javaslt témák Matematikai tartalmú tapasztalatk nyújtása, mint a külső világ tevékeny megismerésének része Feldlgzásra javaslt témák: Művészeti tevékenységek A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

4 12.A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI A fejlesztés módszerei gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeink A gyermekvédelem alanyai: Prevenció A gyermekvédelmi feladatkör belső és külső kapcslattartása: Belső kapcslattartás Külső kapcslattartás ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK A csprttkat érintő ünnepek, hagymányk Óvdai szintű rendezvények ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI TERVE ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az ellenőrzés, értékelés területei: A ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAm felülvizsgálata, ellenőrzése, értékelése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Mérési - Értékelési területek Óvdánk pedagógiai prgramjának értékelése Sikerkritériumk (A fejlődés jellemzői óvdáskr végére) A nevelőmunkát segítő eszközök

5 INTÉZMÉNYÜNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT DOKUMENTUMOK: 363/2013 Krm. rendelet Óvdai Nevelés Országs Alapprgramja évi LXXIX közktatási törvény és módsításai A Krmány a nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. Törvénye Az emberi erőfrrásk miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi LXXIX. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. valamint egyes szciális tárgyú törvények módsításáról évi LXXXI tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXC Köznevelési tv. 326/2013.( VIII.30) Krm.rendelet a Pedagógusk előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazttak jgállásáról szóló 1992.évi XXXIII.törvény Köznevelési Intézményekben történő végrehajtásáról 229/2012 (VIII.28.) Krm.rendelet a évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről végrehajtási utasítása 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI CXC Köznevelési Törvény: (2) A köznevelés közszlgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalm hsszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általáns kereteit és garanciáit az állam biztsítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságsság, a rend, a szabadság, a méltánysság, a szlidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határzzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szlgálja a közjót és a másk jgait tiszteletben tartó egyéni célkat. (3) A nevelési-ktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfgadása, a bizalm, a szeretet, az empátia, az életkrnak megfelelő követelmények támasztása, a feladatk elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztsító skldalú, a követelményekhez igazdó értékelés jellemzi. 8. (1) Az óvda a gyermek 3 éves krától, a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számíttt fél éven belül betölti, feltéve, hgy minden, a településen, fővársi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkdási hellyel rendelkező hárméves és annál idősebb gyermek óvdai felvételi 5

6 kérelme teljesíthető. A felvétel egész évben flyamats. A befgadás fkzats, a szülő jelenlétében történik. Sajáts nevelési igényű gyerekek integrált nevelését az alapító kiratban megfgalmazttak alapján vállaljuk AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE: Építve a hazai óvdai neveléstörténet hagymányaira, értékeire, nemzeti sajátsságaira, a pedagógiai és pszichlógiai kutatásk eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakrlatára, Magyarrszág Alaptörvényének értékeit és Magyarrszág által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve ellátja a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, akit szeretetteljes gndskdás és különleges védelem illet meg. A területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizttság véleménye, állásfglalása alapján, ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatárzttak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatkat, Vállalja a sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését is, akik a többi óvdás krú gyermekkel együtt nevelhetők. Óvdánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Az alapelvek érvényesítése srán figyelembe vesszük: a magyar nemzeti kultúrát és hagymánykat, a magyar óvdapedagógia eddigi prgresszív eredményeit, az ÓNOAP irányelveit, a fejlődéslélektan tudmánys megállapításait, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatárzó szerepét, a gyermek fejlődésének nymn követését, az isklára alkalmasság fejlettségi szintjeit ÁLTALÁNOS NEVELÉSI ALAPELVEINK 6

7 A gyermekek nevelése elsősrban a család jga és kötelessége. Intézményünk a család nevelőpartnereként egészíti ki a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltve be. A szülő és az óvda kapcslata kölcsönösen elismert szabálykn nyugvó, a gyermekek érdekében történik. A közösség és az egyén egymásra hatása minden gyermek fejlődése szempntjából meghatárzó. A társas kapcslatk rendszerében kialakul a máskért való tevékenykedés öröme. A migráns, etnikumhz, és más nemzetiséghez tartzó, sajáts nevelési igényű gyermekek különbözőségeinek elfgadásával, tiszteletével, frmálódik közösségi beállítódásuk. A gyermek, mint egyén a közösség tagja. A gyermek és a felnőttek szeretetteljes, biztnságt nyújtó, gndskdó légkörben történő együttélésével törekszünk a gyermek személyiségének teljes kibntakztatására. A gyermeket gndskdás és különleges védelem illeti meg. Óvdánkban minden gyermek megkapja a váltzó testi, lelki, szellemi állaptának és szükségleteinek megfelelő legptimálisabb fejlesztéshez szükséges lehetőségeket, feltételeket, tekintettel a sajáts nevelési igényre is, az egyenlő hzzáférés biztsításával. A hzzánk járó gyermekeket negatív megkülönböztetés nem érheti bármilyen jellegű (testi, értelmi, szciális ) hátránya miatt, illetve a szülei nemzeti, faji, etnikai, vallási hvatartzása kán. A pedagógusk, a pedagógiai munkát segítők és az óvda valamennyi dlgzója példa és mdellértékű, befgadó, elfgadó, segítő attitűddel rendelkező társ. A velük kapcslats pzitív, kedvező hatásk, élmények közvetítik a gyermekek számára a megfelelő viselkedéskultúrát, magatartásfrmákat, pzitív mintákat. A gyermekek érzelmi biztnságát segíti a jól megalapztt, következetes, ugyanakkr rugalmasan kezelt szkásrendszer, az innvatív pedagógiai törekvések, melyekben érvényesülhetnek óvdapedagógusaink nézetei és módszertani szabadsága, és melyekben megkötések csak a gyermekek érdekében lehetségesek. Óvdapedagógusaink rendszeresen tájékzódnak a pedagógia tudmányára és az óvdapedagógiára vnatkzó legújabb eredményekről, kihasználják a tvábbképzési lehetőségeket. Munkájukban új módszereket, tudmánys eredményeket alkalmaznak. Óvdánkban a környezettudats magatartás megalapzása, a külső világ tevékeny megismerése tapasztalati útn történik. A játék a gyermek számára a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatéknyabb módja. Az isklai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése a kisgyermek belső érése, a családi és óvdai nevelés flyamatának eredménye, melyet nem lehet siettetni. A gyermek egyéni fejlettsége a meghatárzó. Az óvdapedagógus a tanulási flyamat irányítása srán személyre szabtt, pzitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibntakzását. A beszéd, a szóbeli kifejezés, a nyelvi kmmunikáció, az óvdai nevelés minden tevékenységét átszövi. Alapvető a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a rendszeres életritmus, a megfelelő napirend, a helyes szkásrendek, és a mzgásigény kielégítése. Fntsnak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. Az óvda neve: Halásztelki Tündérkert Óvda 7

8 Székhelye: Halásztelek, Óvda u.3. Telephelye: Halásztelek, Iskla u.2. Az óvda fenntartója: Halásztelek Várs Önkrmányzata A Tündérkert Óvda előző helyi nevelési prgramja, az rszágs Közktatási Intézet által minősített óvdai prgramk közül, a Tevékenységközpntú óvdai nevelési prgram irányelveire épült. A nevelőtestület kiegészítette a helyi sajátsságknak megfelelően egy ötlettárral ben az intézmény, innvációs pályázat keretében vállalta fel, hgy bevezeti a Kmpetencia alapú prgramcsmagt. A TÁMOP Kmpetencia alapú Oktatás bevezetése Halásztelken - című pályázat megvalósítása srán, óvdánk nevelőtestülete megismerte a kmpetencia alapú nevelés szemléletét, alaptevéseit, újszerű pedagógiai iránymutatásait. A pályázat által támgattt számtalan tvábbképzésen megismert irányelveket igyekszünk beépíteni a mindennapi nevelő munkánkba ben a Kmpetencia alapú nevelés óvdai prgramcsmagjának alaptevéseit felhasználva alakíttta ki a nevelőtestület módsíttt Nevelési Prgramját ban az 1. melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Krm. rendelethez igazdva újra átdlgztuk Pedagógiai Prgramunkat. Pedagógusaink szemléletváltásával szeretnénk elérni, hgy az új kmpetenciás szemlélet épüljön be a pedagógiai munkába. Óvdánk minden csprtjában óvónőink átveszik a prgramcsmag ajánlásait. Egyes csprtjainkban megjelennek a Waldrf illetve a Frenei alternatív pedagógia egyes elemei. A megvásárlt jó gyakrlatk / játék gyűjtemények, prjekttervek, drámajáték gyűjtemény/ a csprtk mindennapjaiban használatba kerüljenek A hspitálásk alkalmával láttt óvdákban a tárgyi feltételek messze felülmúlják a mi intézményünkben adttakat. Ezek mintájára szeretnénk, ha a mi csprtjainkban is mzdítható bútrzattal, terepasztallal, játékeszközökkel stb. óvdánkban is bővülne eszközeink választéka. Minden lehetőséget kihasználunk, hgy pedagógusaink érdeklődésüknek megfelelően, tvábbképzéseken részt vehessenek, és egymásnak átadhassák megszerzett tapasztalataikat. Hisszük, hgy munkánk eredményeképpen hzzájárulunk a bldg gyermekkrhz! 1.3. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK IRÁNYELVEI Gyermekközpntú pedagógiai prgramunk nem egyldalú gyermekközpntúságt hirdet, hanem a gyermeki szükségleteket és az óvdáskri adttságkat kiinduló pntnak tekinti a nevelés alapnrmáinak megvalósításáhz. 8

9 Elveink szerint a nevelés, mint tudats értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermekek állandó tevékenykedés közben fejlődnek. A 3-7 (8) éves krú gyermekek szciális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeljük. A pedagógiai célk és feladatk centrumába tudatsan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz képessé kívánjuk tenni a gyermekeket a kperációra (a társas, - közösségi és - egyéni élet feltételeinek összehanglása) és a kmmunikációra (a közmegegyezésre való törekvés mindazkban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebnylítását, ellenőrzését és értékelését szlgálják). Tiszteletben tartjuk a gyermeki szabadságjgkat és a pedagógusk módszertani szabadságát. Megalapzzuk az egészséges életmód iránti igényt, és a környezettudats magatartást. Kiemelten kezeljük az érzelmi-, erkölcsi- és közösségi nevelést. Az anyanyelvi- és értelmi fejlesztést. A szciális hátrányk enyhítését. A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A nevelési célk, feladatk, alapelvek az óvdai nevelés tevékenységfrmái, az intézmény minden csprtjára nézve aznsak. Visznt az egyes csprtk arculatát, a gyermekek és az óvdapedagógusk egyéni érdeklődése, az adtt csprt hagymányai frmálják egyénivé. A ÉVI CXC. TÖRVÉNY ALAPJÁN CÉLUNK: elősegíteni a gyermekek harmnikus lelki, testi és értelmi fejlődését, ismereteik, készségeik, képességeik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdnságaik fejlesztését, életkri sajátsságaiknak megfelelő, tudats fejlesztés révén, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket nevelni, a nevelés-ktatás eszközeivel megakadályzni a társadalmi leszakadást, felkarlni a tehetséges gyermekeket. Nevelési célunk az életre való felkészítés mely elveink szerint, csak valóságs tevékenységek útján valósítható meg. A mai kr gyermeke alkalmassá kell, hgy váljn az élethsszig tartó tanulásra. Ezért nagyn fnts a gyermeki aktivitás, mtiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése a kmpetencia érzés kialakítása és fenntartása. Óvdánk nevelő intézmény, s mint ilyen, elfgadja a gyermekeket lyannak amilyenek, tiszteli, szereti, megbecsüli őket és bizalmn alapuló kapcslatt épít ki velük. Figyelembe veszi a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyéni sajátsságait (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A gyermeki személyiség kibntakztatására, törekszik. 9

10 Óvdapedagógusaink a gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési flyamat részét kezelik, az egyéni megértést elősegítő módn reagálnak rájuk. Ennek érdekében: megteremtjük az érzelmi biztnságt nyújtó, derűs, szeretetteljes óvdai légkört, gndskdunk a testi-, szciális-, értelmi és erkölcsi képességek egyéni és életkrhz igazdó fejlesztéséről, biztsítjuk a szabad játék, és a skféle, közösségben végezhető tevékenységek feltételeit, gndskdunk e tevékenységeken keresztül, az életkrhz, a gyermekek egyéni képességeihez, és a már meglévő fejlettségi szintjükhöz igazdó műveltségtartalmak közvetítéséről. megismertetjük őket hazánk, és a helyi környezet értékeivel, hagymányaival, biztsítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartzó és migráns gyerekek önaznsságának megőrzését, hagymányaik áplását, a társadalmi integrálás lehetőségét, figyelembe vesszük az SNI-s gyermekek nevelésének irányelveit a családdal nyittt és szrs együttműködésre törekszünk, kiemelt figyelmet frdítunk a tehetséggndzásra is. TOVÁBBI FELADATUNKNAK TEKINTJÜK MÉG: az óvdai életmódnak megfelelő szkásk kialakításával, gyakrlásával az egészséges életvitel iránti igény megalapzását, a gyermekek életkráhz igazdó biztnságs, barátságs környezetben, befgadó, megértő, szeretetteljes pedagógiai attitűddel a gyermek testi- lelki szükségleteinek, érzelmi biztnságának kielégítését, a pzitív önértékelés kialakítását, az önbizalm megalapzását, megerősítését, a közösségi együttéléshez, a társas érintkezéshez szükséges erkölcsi tulajdnságk alakítását, a másság elfgadására való nevelést, a gyermekek esztétikai érzelmi világának fejlesztését, a szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igény és fgéknyság kialakítását, pedagógiai tapintat alkalmazásával, a gyermeki jgk tiszteletben tartásával, a gyerekek érdeklődésére, tevékenységi vágyára alapzva eljuttatni mindenkit saját képességei és lehetőségei maximumára. Feladatainkat a következő tevékenységrendszereken keresztül valósítjuk meg: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés 2.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES NEVELÉSI FELADATOK 10

11 a gyermekek gndzása, testi szükségleteinek, mzgásigényének kielégítése, a harmnikus, összerendezett mzgás fejlődésének elősegítése, a testi képességek fejlődésének segítése, egészségük védelme, megőrzése, edzése, az egészséges életmód, a testáplás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szkásainak alakítása, a fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztnságs környezet biztsítása, megfelelő szakemberek bevnásával/védőnők, gyermekrvs, pszichlógus/, prevenciós és krrekciós testi, lelki nevelési feladatk ellátása AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ELŐSEGÍTÉSE A csprtban elfgadtt nrmák beflyáslják, irányítják a gyermekek cselekedeteit. A jól kialakíttt közösségi szkásk a tevékenységek flyamats végzését segítik. Lehetővé teszik, hgy ne zavarják egymást, így jbb lesz az együttműködés, az egymás tevékenységére figyelés, a közös tevékenységek srán kialakuló viták lerendezése, stb. Az óvdáskrú gyermek egyik jellemző sajátssága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dminálnak, ezért elengedhetetlen, hgy a gyermeket az óvdában érzelmi biztnság, tthnsság, derűs, kiegyensúlyztt, szeretetteljes légkör vegye körül, már az óvdába lépéskr kedvező érzelmi hatásk érjék. Ebben a flyamatban talán a legfntsabb időpnt az, amikr először ismerkedik az óvdával, a csprttal. A megszkttól eltérő környezet, a szülőktől való elválás, az új helyzet skszr nehéz feladat elé állítja a szülőket és óvdapedagóguskat egyaránt. Feladatunk, hgy türelemmel és szeretettel frduljunk az újnnan óvdába kerülő gyermek felé, elegendő időt adjunk az ismerkedésre. Biztsítjuk a fkzats átmenetet és lehetővé tesszük a szülővel együtt történő beszktatást. A szülőknek betekintést engedünk nevelőmunkánkba. Ez mindkét fél számára megnyugtató és biztnságt jelent. Az óvdapedagógusknak is éppúgy szükségük van a szülőktől érkező infrmációkra, javaslatkra, mint frdítva. Az óvdának igen nagy szerepe van a szcializációban. A környezeti hatásk közül a család szerepe igen jelentős, hiszen az első szcializációs színtér, amely a gyermeket frmálja. A családi hatásk a legtöbb esetben nem tudatsan tervezettek, hanem spntán módn valósítják meg a társadalmba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családk másként visznyulnak a gyerekhez, a családban elfglalt helyéhez. Ezért érzelmi állaptát, beflyáslhatóságát nagymértékben az a családi atmszféra határzza meg, amelyben él. Óvdánk arra neveli a gyermeket, hgy elfgadja, megértse, hgy az emberek különböznek egymástól, így egymás elfgadása, az egyéni sajátsságk tiszteletben tartása a gyermek életének szerves része. Az óvdapedagógusk knfliktushelyzetben a gyermekeket a knfliktusk kmprmisszums megldására ösztönzik. 11

12 Az óvdapedagógusk együttműködést, közösségi kapcslatkat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremtenek, módszereket alkalmaznak az óvdai és óvdán kívüli tevékenységek srán. A gyermekközösségben tudatsan alkalmazzák a knfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempntk tudatsítását, a pzitív példák megerősítését, a következetességet. FELADATAINK a csprt etikai kódexének állandó, világs értékrendjének, nyelvi megfgalmazása, különös tekintettel a knfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mndani, saját érdekeit képviselni, másk agresszióját, pl., a csúflódást, verekedést megfelelően kezelni) kmmunikációs stílus nyelvi frmáinak gazdagítására, a gyermeki kmmunikáció és kperáció fejlesztése és a társas kapcslatk, pzíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban, a vezető egyéniségek kmmunikációs stílusának megfigyelése, a gátláss gyermek ldása, a HH, és HHH gyermekekre frdíttt kiemelt figyelem, beilleszkedésük támgatása, minél több spntán párbeszédes helyzet és célztt, tervszerű anyanyelvi fejlesztés, pzitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvdapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcslatt, segíteni a szciális érzékenység fejlődését, az erkölcsi érzék és én tudat alakulását, és teret engedni az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek, törekedni a gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcslatában a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre, lehetőséget teremteni a közösség, a természetes társas szükségletek kielégítésére, példát mutatni és alkalmat adni a különbözőségek elfgadására, tiszteletére, egymás nézőpntjának megismerésére, a knfliktusk kezelésére és megldására, a máskkal szembeni tlerancia kialakítására, segíteni a gyermekek erkölcsi tulajdnságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, fntsnak tartjuk, hgy az egyén mindent kipróbálhassn, kivételt csak a testi és szellemi épséget veszélyeztető tevékenységek képeznek, A gyermek nyitttságára, szükségleteire, kíváncsiságára, építve az óvdánk elősegíti, hgy a gyermek tudjn rácsdálkzni a természetben és az emberi környezetben megmutatkzó, őt körülvevő, jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt, frmálva ezzel környezettudats magatartását. életkruknak megfelelő kínálatt adunk ahhz, hgy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, kialakítjuk a társadalm számára igen haszns közösségi érzést, közösségi tudatt és magatartást, a másk megbecsülését, a hagymányk tiszteletét, a nehezen szcializálható, lassabban fejlődő, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, a sajáts nevelést igénylő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek esetében szükség szerint, a prbléma észlelését követően, a szülővel történő elbeszélgetés után speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségét kérjük. 12

13 2.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS, MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelv a legfntsabb eszköze a szciális kapcslatk kiépítésének és az emberek közötti kmmunikációnak. A beszéd és a gndlkdás egymással szrs kapcslatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fntsnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jbban fg beszélni, hanem a gndlkdása is fejlődik. Minden gyermek beszédét meghatárzza az tthni nyelvi környezet. Fejlesztési feladatainknak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek, egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell érvényesülnie. Türelmetlenség vagy a gyermek krlátzása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés srán sem. Óvdapedagógusaink munkájuk srán érthetően és a pedagógiai céljaiknak megfelelően kmmunikálnak. Az egymásra figyelést, a másik fél mndanivalójának meghallgatását gyakrltatják a gyermekekkel. Óvdapedagógusaink pedagógiai kmmunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a knstruktivitás jellemzi, azt tudatsan fejlesztik. FELADATAINK Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi frma keretében megvalósítandó feladatunk: segítjük a gyermek önbizalmának fejlődését, szciális kapcslatainak alakulását és elősegítjük a gyermek zökkenőmentes isklai tanulásának megkezdését, a fejlesztést a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkri sajátsságra élményeihez kapcslódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve végezzük, példamutató, tiszta és szép beszéddel ösztönzést adunk a beszédre, fnts, hgy beszédünk legyen érthető, egyszerű és világs, mindenkr igazdjn a gyermek életkri sajátsságaihz, figyelünk arra, hgy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre, ne vegyük el - és a szülőket is erre bíztatjuk - a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a flyamats beszédtől, dicsérjük és biztatjuk a bátrtalanabbakat, így serkentve őket a beszédre, a gyermekek anyanyelvi fejlettségét flyamatsan figyelemmel kísérjük, azt a gyermeket, amelyik beszédhibával, beszédgátlásssággal, beszédbeli elmaradással küzd, szükség esetén szakemberhez irányítjuk, bővítjük a gyermekek szókincsét, emeljük beszédük színvnalát, hgy képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni, hangsúlyt fektetünk a kmmunikáció, metakmmunikáció fejlesztésére, élmények biztsításával inspiráljuk a gyermekeket tvábbi kérdések feltevésére, megválaszlására, a gyermekek spntán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítjük, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakrltatjuk, megfelelő ösztönző környezetet biztsítunk az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gndlkdás) és a kreativitás fejlesztésére, biztsítjuk a beszélgetésre alkalmas nyugdt légkört, 13

14 fenntartjuk a beszédkedvet, gyakrltatjuk a flyamats, nyelvtanilag helyes beszédet, alkalmazzuk a megfelelő hanglejtést, dinamikát, hangsúlyt, hangerőt, másk meghallgatására nevelünk. 3. ÓVODAKÉP A jó óvda az, ahl nyugalm van, de nem csend és fegyelem. A jó óvda az, ahl a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudats tanulás flyamata. A jó óvda az, ahl a ráfigyelés, az dafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvda természetes emberi kapcslatkat ajánl (Hűvös Éva) Arra törekszünk, hgy óvdásaink a környező világgal a maga kmplexitásában ismerkedjenek meg. Célunk a skldalú, harmnikus személyiségű gyermek nevelése. Hagymányainkra építve óvóvédő, szciális, nevelő és személyiségfejlesztő feladatkat látunk el a szülői igények figyelembevételével, hgy a gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba lépéshez szükséges belső pszichikus feltételek. Nevelési prgramunk tiszteletben tartja a gyermeki személyiségi jgkat és egyenlő hzzáférést biztsít mindenki számára. A gyermeki személyiség teljes kibntakztatására törekszik. E cél elérése érdekében együttműködünk nevelési partnereinkkel, elsősrban a családdal és az isklával. Segítjük a nemzeti etnikai és migráns kisebbséghez tartzó gyermekek önaznsságának megőrzését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az esélyegyenlőség jegyében biztsítjuk az óvdába járó gyermekek nevelési feltételeit, megteremtjük a szciálisan hátránys helyzetű gyermekek, valamint a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségét is. Kapcslódunk, valamint teret engedünk azknak a tevékenységeknek, melyek az óvdai prgram célkitűzéseit segítik és hatéknyabbá teszik a gyermek isklai életre való felkészítését. Óvdánkban akkr tekintjük nevelési céljainkat elértnek, ha a gyerekek a mellékletben megfgalmaztt sikerkritériumknak megfelelnek. Figyelembe vesszük az intézmény külső és belső környezetét, a flyamatban lévő és várható váltzáskat. (A nevelőtestület döntése alapján a HOP mellékletében szerepel a sikerkritériumk rendszere.) 14

15 4.GYERMEKKÉP A gyermekkr a lényegi dlgkról az égi világról és a földiről, a jóságról, szépségről és igazságról való tanulás időszaka. Szüksége van az áhítat pillanataira és, hgy kíváncsiságát kielégíthesse. Védelmező krlátk kellenek és szabadság a kreativitásra. Elvek vezérelte életet kell felmutatnunk neki és meg kell hagynunk szabadságát, hgy önnön elveit felfedezhesse. (részlet: Alliance fr Chilhd) Nevelésünk középpntjában a gyermek áll, aki autnóm személyiség, egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető sajáts individum és szciális lény egyszerre. Személyiségük fejlődését genetikai adttságk, a belső fejlődés - az érés - sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg. A fenti tényezők következtében a gyermekeknek sajáts, életkri szakasznként és egyénenként váltzó testi-, lelki szükségletei vannak. Leginkább a nyitttság, az érdeklődés, a befgadás, a tudni akarás és az önmegvalósítás jellemző rájuk. Pedagógiai dafrdulásunkkal segítjük őket abban, hgy jó mzgáskészséggel, egészséges testi fejlődéssel, jó beszédkészséggel és kruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Frduljanak érzékenyen egymás felé, fgadják el, ha valaki ugyanabban a szituációban tőlük eltérő módn viselkedik, cselekszik. Legyenek fgéknyak környezetük iránt, a természet szeretetére, védelmére neveljük őket. A megrajzlt kép alapján megfgalmazhatjuk, hgy nevelésünk: gyermekközpntú, befgadó (inkluzív), minden gyerek számára egyenlő hzzáférést biztsító, nem ad helyet semmilyen előítélet kibntakzásának. 5.PEDAGÓGUS MODELL, GYERMEK FELNŐTT KAPCSOLAT Embert nevelni a legszebb hivatás, Légy nemes, gazdag lelkű ember, Hgy emberré tehess máskat A magad embersége által (Móricz Zsigmnd) 15

16 Hisszük, hgy minden gyermek egyedi, különleges emberi lény, aki szeretetteljes közegben frmálható, nevelhető AZ ÓVODAPEDAGÓGUS a nevelés közpntjában áll, példakép a gyerek előtt, tiszteletben tartja a gyermeki jgkat, együttérző, dafigyelő, szeretetteljes magatartást tanúsít, szakértelmét, pedagógiai, pszichlógiai ismereteit gyakrlati jártassága tükrözi, önmaga tvábbfejlesztésének igénye, minden területen megnyilvánul, a vele kapcslatba kerülő személyekkel szemben tisztelettudó, feladat- és prblémaérzékeny. Óvdáskrban, de későbbi életkrban is a példa az egyik leghatássabb nevelő erő. A gyermek utánzási hajlamából következően kiemelt, aznsulást indukáló szerepünk van. Éppen ezért az is fnts, hgy mit és hgyan mndunk, miként viselkedünk, hgyan öltözködünk, stb. Különösen 3-4 éves krban meghatárzó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlan, válgatás nélkül utánz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hzzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sk múlik azn, milyen értékeket preferál a gyermek környezete, azn belül elsősrban a család. Ezt az óvdában tiszteletben tartjuk. Előfrdulhatnak értékknfliktusk a család és az óvda között. Ilyenkr rendkívül tapintatsan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítünk a megldás felé. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvdai életében az anya szerepét. Az ő biztnságt és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fg a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gndljuk azt, hgy a gyermek harmnikus fejlődésének alapkövetelménye, a gyermekfelnőtt kapcslat. A gyermekkel való aktív együttműködés tőlünk is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fgadnunk, hgy nemcsak mi irányíthatjuk a gyermeket, hanem a gyermek is hat ránk. Kapcslatunk aktív és kölcsönös. Olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gndlkdásra serkenteni, aki maga is rendelkezik az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képességekkel. Minden, a csprtt érintő kérdésben, a döntésbe nem csak be lehet, de be is kell vnni a gyermekeket. A gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint nekünk. 16

17 Ezeket kmlyan vesszük és beépítjük fejlesztési tervünkbe. ráépítenünk, és megterveznünk a gyermeki tevékenységet. A gyermeket saját környezete, saját tapasztalatai, élményei beflyáslják. Ezekre az élményekre, tapasztalatkra szükséges építenie. Kiegyensúlyztt, pzitív visszajelzésekre épülő, bizalmmal teli légkört teremt maga körül, szeretettel frdul a gyermekek felé, tiszteletben tartja, tleranciával fgadja a gyermekek adttságából eredő különbözőségeket, ahl természetes, hgy minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkzásra. A csprtjában felmerülő knfliktuskat, azk kait felismeri, helyesen értelmezi és hatéknyan kezeli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autnómiájuk kibntakztatására törekszik. Hangsúlyt fektet a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való fglalkzásra. (fejlesztés, tehetséggndzás) Egyéni, differenciált fejlesztéssel gndskdik a meglévő képességek fejlesztéséről, a sajáts nevelési igényű, valamint a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek speciális személyiségfejlődéshez fejlesztőtől segítséget kér. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szciális és erkölcsi állaptát. Gyermekek fejlődését nymn követi, figyelemmel kíséri, környezeti feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy, így gazdagítja ismereteit. Hatékny gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. A módszereket az aktuális tevékenységi frma sajátsságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Az elméleti ismeretek mellett tapasztalatszerzési lehetőségekkel lehetővé teszi a tanultak gyakrlati alkalmazását. Saját felekezeti és világnézeti kultúráját nem vetíti ki a gyermek és felnőtt közösségre. Értékközvetítő tevékenysége tudats. Együttműködés, altruizmus, nyitttság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfgadása jellemzi. Tisztában van saját szakmai felkészültségével, személyiségének sajátsságaival, és képes alkalmazkdni a szerepelváráskhz. Az óvdapedagógusk módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szciális képességek fejlesztésére,megsztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. Az óvdapedagógus önmaga tvábbfejlesztésének igénye minden területen megnyilvánul. Az óvda vezetője ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvdapedagógusknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatk delegálásánál az egyének erősségeire épít. Az óvdapedagógus nyittt a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kllégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A szakmai munkaközösség munkájában az óvdapedagógus kezdeményezően és aktívan részt vállal. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspntját, a vitákban képes máskat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárásk és prgramk (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Részt vesz intézményi innvációban, pályázatkban, kutatásban. A tvábbképzések tapasztalatait megsztják egymással, belső tvábbképzési knzultációs prgramkat szerveznek. Használja a mdern infrmációfeldlgzási eszközöket, példát mutat az infkmmunikációs eszközök óvdában indklt alkalmazására. Aktív résztvevője az nline megvalósuló szakmai együttműködéseknek. 17

18 5.2. A DAJKA, PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS Ugyanúgy figyelembe veszik a gyermek jgs kívánságait és igényeit, mint ahgy a gyermektől is elvárják a szkásk, szabályk betartását. Pedagógiai prgramunk megvalósítása srán a dajka, pedagógiai asszisztens munkája az óvdapedagóguséval összehanglttá válik, mert őket a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka és az asszisztens egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, akik éppúgy, mint az óvdapedagógus teljes lényükkel, megjelenésükkel, viselkedésükkel, kmmunikációjukkal, bánásmódjukkal, hatást gyakrlnak a gyermekekre. Ahhz, hgy a nevelési flyamatban tevékenyen részt vehessenek, arra van szükség, hgy tájékztatást kapjanak az óvda és az adtt óvdapedagógus nevelési elképzeléseiről, módszereiről A NEVELŐKÖZÖSSÉG Belső tartása, gyermekszeretete, kivívtt tekintélye, világs, pnts, tudats, céliránys nevelő tevékenysége nélkül, a harmnikusan fejlődő gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet SZÜLŐK ELVÁRÁSAI AZ ÓVODÁVAL SZEMBEN Kérdőíves felmérések és beszélgetések tapasztalatait rögzítjük a törvényi váltzásknak megfelelően 6.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 6.1. A CSOPORTOK KIALAKÍTÁSA Az óvda csprtszerkezetének kialakításakr figyelembe vesszük a gyermekek krát, nemét, a szülők igényeit. Az azns életkr szerint szerveződő és a vegyes életkrú csprtk szervezeti keretei a különböző fejlődési ütemű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújtanak. Figyelünk arra a fnts szempntra, hgy a gyermekek szciális kapcslata, kötődése azt igényli, hgy ugyanaz a két óvónő nevelje őket az óvdai élet alatt végig, valamint azt, hgy az adtt óvónőkhöz mely szervezeti frma áll közelebb, melyikben tudnak eredményesebben dlgzni 18

19 A nevelés céltudats megtervezése srán alakítjuk ki a gyermekek óvdai életrendjét, időbesztását. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztsítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamsan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend kellően rugalmas, igazdik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szkáskra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések a nyugdt, kiegyensúlyztt, kiszámítható óvdai életet garantálják NAPIREND A napirenden belül fnts a tevékenységek közötti harmnikus arányk kialakítása, szem előtt tartva, hgy a legtöbb időt a gyermekek legfntsabb tevékenysége, a játék kapja. biztnságt, támpntt ad és állandóságt jelent a gyermek számára, a körülmények, az évszakk, a váratlan események stb. hatására rugalmasan váltztatható, módsítható, figyelembe veszi az egyes tevékenységek időigényét, a gyermekek nyugdt napi életét biztsítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett váltzáskat, biztsítja a tevékenységek zavartalanságát, flyamats, várakzás nélküli végzését HETIREND A hetirend a napirendhez hasnlóan a flyamatsságt, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő és lehetőséget nyújt a szkásrendszer segítségével az óvdásk napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. A beszktatás idején figyelünk arra, hgy minél rugalmasabb és alkalmazkdóbb hetirendet állítsunk össze. Később, az isklára való felkészítés feladatai a pntsabb betartást helyezik előtérbe. Összeállításánál arra figyelünk, hgy az óvdapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével, jussn elegendő idő a párhuzamsan is végezhető, differenciált gyermeki tevékenységek, kezdeményezések végzésére, élmények, ötletek és javaslatk meghallgatására, közös megvitatására kipróbálására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkdás elősegíti, hgy a gyermek életének észrevétlen szabályzója legyen. Kialakítása természetesen az óvdapedagógus feladata. Számtalan variációval az adtt csprt valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő kmplex, növekvő időtartamú 5-35 perces csprts fglalkzásk helye, és időkereti is megváltztathatók. Arra törekszünk, hgy a gyerekek minél önállóbbakká váljanak, ezért elegendő időt biztsítunk a gyakrlásra. Nevelőmunkánkat tehát a rugalmasság, a fkzatsság és flyamatsság jellemzi SZEMÉLYI FELTÉTELEK 19

20 A nevelőmunka középpntjában a gyermek áll, kulcsszereplője az óvdapedagógus. Óvdánkban 48 fő közalkalmaztt dlgzik. Óvdapedagógusk száma: 27 fő (ebből 1 fő az óvda vezetője, és 2 fő az óvdavezető helyettese) A nevelőmunkát 21 fő segíti. (13 dajka, 4 pedagógiai asszisztens 3 knyhai kisegítő, 1 óvdatitkár) Rendelkezünk a törvény által ajánltt személyi ellátttsággal. Az óvdai nevelés teljes időtartama alatt biztsíttt az óvdapedagógusk jelenléte. A gyermekek nevelését, skldalú képességfejlesztését csprtnként két óvónő látja el. Az óvónői párk kialakításában arra törekszünk, hgy hasnló gndlkdású óvónők dlgzzanak együtt, egységes nevelési stílus alakuljn ki közöttük. Munkájukat összehanglt tervezés és megvalósítás jellemezze. Az óvónők munkáját csprtnként szakképzett dajka, hárm csprtnként 1 pedagógiai asszisztens segíti. A nevelés eredményessége érdekében az óvda működését segítő, nem pedagógus alkalmazttak munkájával szemben, ugyanúgy elvárás a tlerancia, nyitttság, gyermekszeretet, az ő magatartásuk is mdellértékű a gyermekek számára. Arra törekszünk, hgy a sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakember végezze. Az óvdapedagógusk saját pedagógiai gyakrlatukat flyamatsan elemzik és fejlesztik TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvda épületét, helyiségeit, berendezését, udvarát és kertjét ly módn alakítjuk ki, hgy a gyermekek biztnságát, kényelmét szlgálja, megfeleljen váltzó testméreteiknek, biztsítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mzgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, frmákkal, anyagkkal vesszük körül. A helyiségekben szükségesnek tartjuk a megfelelő minőségű, méretű és számú eszközök meglétét, amelyek a gyermekek gndzását és fejlesztését szlgálják. Megfelelő munkakörnyezetet biztsítsunk munkatársainknak. A szülők fgadására megfelelő helyet és eszközöket biztsítunk. (lsd. még: Melléklet - Nevelő munkát segítő eszközök) 20

21 7.INKLUZÍV PEDAGÓGIA 7.1. INTEGRÁLT NEVELÉS ÉS DIFFERENCIÁLÁS Az ép gyermekek is skban különböznek egymástól, nevelésük srán figyelembe kell venni egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fkzttan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő az elmaradásuk mértéke, másrészt az is váltzó, hgy az elmaradás mely területeket érinti jbban, melyeket kevésbé. Célunk azn képességek, jártasságk, kmpetenciák fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az isklakezdésre. Érjék el azt a szciális érettséget, értelmi-mentális fejlettséget, amelynek birtkában sikeresen kezdhetik meg tanulmányaikat. Prgramunk az egyéni képességek, adttságk figyelembevételével fejleszti az óvdáskat, differenciált feladatadással és módszerekkel nevel. Minden csprtban előfrdulhat: sajáts nevelési igényű, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, tehetséges kisgyermek, akiknek különleges, speciális bánásmódra, fejlesztőpedagógiai megsegítésre, a sajáts nevelési igényből eredő hátrány, csökkentésre van szüksége. A differenciált bánásmód alapvető feltétele a gyerekek skldalú megismerése. Amennyiben prblémát tapasztalunk, (bilógiai tényezők, rendellenességek vagy sérülés, nem megfelelő családi nevelés, stb.), a lehető legkrábban kezdeményezzük a speciális fejlesztést. A mi felelősségünk, hgy szükség esetén jelezzük a prblémát a szülő és a megfelelő szakember felé, aki segítséget nyújthat az ptimális fejlesztés megvalósulásáhz. Így van esélyünk arra, hgy a krrekciót időben megkezdve a sajáts nevelési igényű, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, migráns gyermekeket felzárkóztassuk, későbbi tanulási zavarait, beilleszkedési nehézségeit megelőzzük, illetve enyhítsük. A tehetséges gyerekek esetében a képességek tvábbfejlesztése mellett fnts a személyiségtényezők fejlesztése is, a gyerekek erős ldalának fejlesztése mellett a gyenge ldal erősítése is szükséges, mert ez akadályzhatja az erős ldal kibntakzását (pl. alacsny önértékelés, biztnságérzet hiánya, gyenge alkalmazkdó képesség, stb.). FELADATAINK: kapcslatfelvétel - szükség szerint - a szülőkkel, gyermekrvssal, pszichlógussal, megfelelő szakemberrel, a fejlesztési frma megállapítása, megbeszélése a csprtban együtt dlgzók között, (prevencióra vagy krrekcióra van szükség), 21

22 a speciális bánásmód knkrét megtervezése, a fejlesztő hatás flyamats megfigyelése, mérése, feljegyzése, esetleges krrekciója. Napjainkban a pedagógiai és egyben az óvdapedagógiai munka egyik legnagybb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. Az esélyegyenlőség biztsítását, és a társadalmi befgadást a sajáts nevelési igényű gyermekek intézményes nevelésének, krai szakaszában kell elkezdeni. Ha a szülő vagy mi azt tapasztaljuk, hgy a gyermek fejlődése elmarad a többi gyermekétől, figyelme, érdeklődése tartósan gyenge vagy rmlik, és ezen nem tudunk segíteni, akkr a szakértői bizttság szakemberei hivatttak arra, hgy rvsi, pszichlógiai, gyógypedagógiai vizsgálatk eredményei alapján szakvéleményt készítsenek a gyermek tanulási képességeiről, illetve érzékszerveinek állaptáról. A vizsgálat csakis a szülők egyetértésével történhet! A Köznevelési Törvény 4. szerint sajáts nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján: mzgásszervi-, érzékszervi-, értelmi-, vagy beszéd fgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlys tanulási,figyelem-vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. Óvdánk az Alapító Okirat szerint beszédfgyatéks, és a fejlődés egyéb pszichés zavarával,(súlys tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályzás zavarral) küzdő gyermekeket tud ellátni. A sajáts nevelési igény a szkásstól eltérő, nagybb mértékű differenciálást tesz szükségessé INTEGRÁCIÓ Az integráció szélesebb értelmezésben a valamilyen szempntból elmaradást mutató gyerekek együttnevelése, és a hátrányának enyhítésével, az esélyteremtés biztsítása. A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyerekek eleve lyan hátránnyal indulnak az óvdában, ami az isklában már skszr behzhatatlan lemaradást kz. A hátrány ka lehet szciális (szegénység), nevelési (pl. elhanyaglás, agresszió), intellektuális (szülők isklázatlansága), egészségügyi (betegség), nyelvi (migráns), etnikai (pl. rma származás), vallási, stb. A hátrány kát akkr tudhatjuk meg, ha megismerjük a családt, életkörülményeiket, szkásaikat, és ezek ismeretében neveljük a gyermeket, várunk el tőle eredményeket. Az integráció az SNI-s és a (többségi) gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célzza. Vagyis a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékn, a közös tanulásn, a kölcsönös kmmunikáción van. A befgadó és a beilleszkedő fél számára ez egyaránt alkalmazkdást tesz szükségessé. 22

23 7.3. DIFFERENCIÁLÁS Amikr egy sajáts nevelési igényű gyermek kerül a csprtba, egy számunkra ismeretlen területtel találkzunk. Ezért fnts feltétel, hgy a befgadó csprtban az óvdapedagógusk rendelkezzenek biznys alapismeretekkel a sajáts nevelési igény körülményeiről. Lényeges, hgy jártasak legyünk a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás srán függetlenül attól, hgy van-e a csprtunkban SNI-s gyermek vagy nincs a fejlesztési flyamatt az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk. Az egyénekhez igazdás a csprt valamennyi tagjának kedvező. Az SNI-s gyermeknél ahgyan a többi gyermeknél is a gyenge ldalak mellett az erősségeket is figyelembe vesszük, s ehhez alkalmazkdva a gyermekhez legjbban illeszkedő eljárásk megvalósítására törekszünk. A szülők szerepe alapvető és lényeges, sőt nélkülözhetetlen eleme az integrációs flyamatnak. Azzal, hgy gyermeke felvételt nyert az óvdába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hgy a beilleszkedés sikeres legyen. A többségi óvda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszlgálásra, önálló tanulásra ösztönzése. Ezért fnts elv, hgy csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi éppen szükséges. A szülőkkel való kapcslattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A lelki megsegítés célja a szülők bátrítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő prgram lépéseinek elmagyarázása. A közösségbe történő beilleszkedés szempntjából fnts a csprttársak el- és befgadóképessége. Tudjuk, hgy sk múlik rajtunk, az óvdában dlgzó összes felnőttön, a példamutatásn, azn, hgy mennyire természetesen kezeljük a csprt tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Fnts, hgy a csprttársak megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azk helyes mértékét. Az általáns elvek, feladatk a sajáts nevelési igényű gyermekek befgadásánál: elfgadó környezet biztsítása, az elvárásknak a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása, annak belátása, hgy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet, a fejlesztés megvalósítása a megfelelő területen, elsősrban az önkiszlgálás, önellátás, a játéktevékenység és a szcializáció terén, kiemelten az alkalmazkdó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás, csprts, kiscsprts, egyéni frmában való segítségadás, diagnózisra építő skldalú képességfejlesztés. elengedhetetlen a pedagógus türelmes, nyugdt, érzelmi támaszt biztsító habitusa (kivárás képessége), a cselekvésbe ágyaztt gndlkdás figyelembe vétele, kellő idő, alkalm, vagyis a munkáhz való időtöbblet biztsítása, nagy mennyiségű váltzats ingerek (taktilis, mzgáss, látási, hallási) biztsítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. 23

24 8.ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Óvdánk pedagógiai prgramja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvónőkre alapzza. Feltételezzük a szrs és személyes együttműködést a szülőkkel, gndzókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, az isklával az óvda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, a gyermekjóléti és családvédelmi szlgálattal, a körzeti nevelési tanácsadóval a közművelődési intézményekkel és a fenntartóval 8.1. A CSALÁDDAL VALÓ KAPCSOLAT Nevelési szempntból különös jelentőséggel bír az a két színtér, ahl a gyermek él, ahnnan érkezik, illetve ahvá hazatér nap, mint nap. Ez a két színtér a család és az óvda. A gyermek személyiségfejlődésében a családnak sajáts, mással nem pótlható szerepe van. Ezért kötelessége minden pedagógusnak a családkat megismerni, az együttműködés lehetőségét megteremteni, felkínálni és kihasználni. Gyakrlati munkánk tapasztalata azt igazlja, hgy az óvdában kialakíttt nrmák, szkásk csak akkr lesznek maradandóak, ha azk a családi házban megerősítést nyernek. Mi is figyelembe vesszük a családk sajátsságait, szkásait, az együttműködés srán érvényesítjük az intervenciós gyakrlatt, azaz a segítségnyújtás családhz illesztett megldásait. A családdal való kapcslatban az óvda felvállalja a kezdeményező szerepet. Fnts, hgy minél jbban megismerjük a családk szkásait, nevelési nézeteit, életvitelét. Ennek érdekében: nyugdt, őszinte, bizalmn alapuló kapcslat kialakítását kezdeményezzük a család és az óvda között, betekintést nyújtunk az óvda életébe, melyen keresztül a szülő megtapasztalhatja, hgy gyermeke hgy érzi magát, magatartásunkban és személyes kapcslatunkban a szülő tiszteletben tartását helyezzük előtérbe, erősítjük a gndlatt, miszerint gndjaikkal, prblémáikkal bármikr frdulhatnak hzzánk, mert együtt sikeresebb a megldás, 24

25 felhívjuk figyelmüket, hgy az együttműködés nem csak jg, hanem kötelesség is. az együttműködés, kmmunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcinális használata terén/-fgadóóra/ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÓVODAI ELŐJEGYZÉS az első alkalm a szülővel való kapcslat kialakításában, infrmáció csere a család és az óvda között, ismerkedési lehetőség a szülőknek és a gyerekeknek az óvda helyiségeivel, udvarával, az óvdai környezettel CSALÁDLÁTOGATÁS óvdába lépés előtt, az óvónők tthnukban keresik fel a leendő óvdást, ismerkednek a család nevelési szkásaival, elsődleges kapcslatt teremtenek a gyermekkel, kezdeményezhető az óvdai évek alatt bármikr, amikr a gyermek szciális körülményeiben, magatartásában negatív váltzás tapasztalható, vagy az óvdapedagógus szükségesnek látja BEFOGADÁS anyás-apás beszktatás - ennek mértéke és időtartama a gyermek egyéni szükségletétől függ FOGADÓ ÓRA évi egy alkalmmal minden szülő számára, előre választható időpntban, illetve szükség szerint, ha a gyermek fejlődése, vagy a fejlődésében bekövetkezett váltzásk azt indklttá teszik. 25

26 SZÜLŐI ÉRTEKEZLET nyár végén összevnt, tájékztató értekezlet az új óvdásk szülei részére, összevnt értekezlet a leendő első sztálysk szülei részére, SZMK értekezlet, lyan témák feldlgzására, amelyek mindenkit érintenek (Juniális, Őszi kerti parti), csprt szülői értekezlet, ahl a csprt életével kapcslats témákat, nevelési helyzeteket beszélünk meg NYÍLT NAPOK óvdánk a nyílt óvda működése mellett vkslt, ezért középső-, és nagycsprtkban január hónapban nyílt hetet tartunk, emellett a szülők, előzetes bejelentkezés után, bármikr belátgathatnak a csprtkba, együtt játszhatnak, tevékenykedhetnek a gyerekekkel, betekintést nyerhetnek az óvda életébe MUNKADÉLUTÁNOK erkölcsi hasznán túl, közösségfrmáló ereje miatt is nagyn haszns, elsősrban ünnepekhez kapcslódik - ajándékkat, lakásdíszeket készítünk, közös sütéseket rendezünk ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK Egész óvdát érintő: Télbúcsúztató Farsang, Március 15 Húsvét Anyák napja, Mártn nap, Mikulás Karácsny, Csprtkat érintő: Születés,- és névnapk Gyermekeket és a szülőket egyaránt érintő: Évzáró ünnepélyek, családi napk,táncházak 26

27 EGYÉB LEHETŐSÉGEK jól látható helyen elhelyezett faliújságk, melyeken tájékztatjuk a szülőket az aktualitáskról, közös kiránduláskat szervezünk, melyek nagy összekvácsló erőt jelentenek, a kialakult hagymánykat tvább ápljuk, szélesítjük akár a szülők ötletei, igényei szerint is. 8.2.AZ ISKOLÁVAL VALÓ KAPCSOLAT Ez az együttműködés elsősrban a gyermekek óvdából isklába való átmenetét segíti. Éves munkatervünkben rögzítjük az iskla és az óvda együttműködését célzó tevékenységeket, a kapcslattartás módját. Az együttműködés célja a gyermekek isklába való átmenetének megkönnyítése, és egymás szakmai prgramjának összehanglása. A gyermekek isklába lépésének követését az óvda fnts feladatnak tartja, ennek kialakult rendje, a partner intézményekkel történő kapcslatk srán került szabályzásra. ( gyermekek meglátgatása az órán, pedagóguskkal, szülőkkel kapcslattartás közös rendezvényeken stb.) Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcslattartás működtetésére és az infrmációcsere fenntartására. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI a pedagógiai prgram megismertetése, az isklák pedagógiai prgramjának megismerése, tapasztalatcsere isklalátgatás a tanköteles krú gyermekekkel, a tanítónők meghívása a gyermekekkel való együttjátszásra, ismerkedésre, tájékztatás nagycsprt végén a leendő első sztálys nevelőknek a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód tapasztalatairól, esetleg a várható alkalmazkdási nehézségekről, évnyitó ünnepségen való észvétel 27

28 a gyerekek beilleszkedésének segítése, nymn követése,az óvónők meglátgatják az elsősöket KAPCSOLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATTAL Kapcslatunk flyamats és rendszeres. A gyermekrvs a védőnővel együtt végzi a gyermekek egészségügyi szűrését, erre az rvsi rendelőben kerül sr, ahvá a szülők viszik el gyermekeiket. Szükség esetén a gyermekrvs szakrvshz irányítja őket. Az esetleg előfrduló fertőző megbetegedések idején javaslatt ad a megelőzésre és a fertőzés tvábbi terjedésének megelőzésére. Segítséget adnak a szülők egészségügyi ismereteinek bővítéséhez KAPCSOLAT A GYERMEKJÓLÉTI ÉS CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL A helyi gyermekjóléti szlgálattal szrs kapcslattartásra van szükség a gyermekek és családk védelme érdekében. A kapcslattartás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Közvetlen és rendszeres kapcslatt az óvda vezetője és a megbíztt gyermekvédelmi felelős tart. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI flyamats jelzőrendszer működtetése, éves munkaterv egyeztetetése, az óvdai gyermekvédelmet krdináló óvdapedagógussal való rendszeres knzultáció KAPCSOLAT APEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATTAL Kapcslatban állunk a szigetszentmiklósi Pedagógiai Szakszlgálattal Szükség esetén felvesszük a kapcslatt a speciális képességeket vizsgáló szakértői bizttságkkal is. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 28

29 helyszíni pszichlógiai, lgpédiai vizsgálatk, tanácsadás a pedagógusknak, szülőknek, a gyermek szükség szerinti fejlesztő, felzárkóztató fglalkzáskn való részvétele mzgásterápia, családterápia, 8.6. KAPCSOLAT KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL Pedagógusaink szívügyüknek tekintik, hgy színvnalas kulturális prgramkat szervezzenek a gyerekek számára, pl. havnta egy alkalmmal színházi,- bábszínházi előadásk az óvdában nagycsprtskkal színházlátgatásk, évszakváltáskr táncházak szervezése, múzeum látgatásk 8.7. KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL Rendszeres kapcslatt tartunk az önkrmányzattal, mely meghatárzza munkánk feltételeit. A törvények, rendeletek egyértelműen megfgalmazzák, hgy a fenntartó milyen ellenőrzési, beszámltatási kötelezettségeket ró az intézményre. Ezeknek a kötelezettségeknek óvdánk igyekszik úgy eleget tenni, hgy teljes kép alakuljn ki az óvdai nevelésről, a nevelés feltételrendszeréről. 9.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Meggyőződésünk, hgy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti, emberi és tárgyi környezete kialakításának, és tapasztalatkat szerez a környezet frmai, mennyiségi és téri visznyairól. A nevelőmunka kulcsszereplője itt is az óvdapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fnts feltétel. Elfgadó, segítő, támgató attitűdje mdellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvdai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre. A feladatrendszer elemei a gyakrlatban nem különülnek el egymástól, a gyermek életmegnyilvánulásaiban kmplex módn, egymást kiegészítve jelennek meg A FELADATRENDSZER ELEMEI 29

30 Játék és szabadidős tevékenységek Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás JÁTÉK ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Készüljetek az élet kmly és szép munkájára mst, legyetek jó reménységgel, és ne hagyjátk elvenni a kedveteket semmitől gyerekek! Készüljetek játszva az életre és minden munkára, mert a játék nektek kmly fglalkzás! Szabad fglalkzás az igaz, nem kényszerít rá senki és nem parancsl benne senki, hiszen akkr már úgysem érne semmit, ha parancslnák, de azért haszns és jó dlg, mert játék közben tanul az ember legtöbbet, és legjbban kiismerheti saját magát. (Kaffka Margit) A játék a kisgyermekkr legfntsabb, legfejlesztőbb, s így a nevelés leghatéknyabb eszköze. Nincs célja, mert a gyermek magáért a játék öröméért játszik, de mindig van eredménye, mert tájékzódó, a pszichikumt a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység, életszükséglet, lélek megnyilvánulás, mely lehetővé teszi, hgy a gyermek felldja a lehetőségei és vágyai közti ellentmndáskat, kísérletezés, emberalakító tevékenység, játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldlgzhatja és gyakrlhatja az életben előfrduló szituációkat, az őt érő élményeket, megldási módkat kaphat biznys élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugdhat, kiélheti szrngásait, prblémáit és újraélheti kellemes vagy kellemetlen élményeit, ismeretet szerezhet a környező világról, sőt a világegyetem egészéről is. A játék lyan kmplex tevékenységfrrás, melyet tudatsan használunk fel a nevelés flyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység lehetővé teszi, hgy nem csak a tárgyi, manuális, vagy mzgáshz kapcslt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alktást is tevékenységként fgjuk fel a játék srán. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva, lyan tulajdnságk fejlődhetnek ki, melyek később a társadalmba való beilleszkedést segítik elő. Gndlunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, a játékn belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibntakztatásának lehetőségeire, a másk mzgósításának képességére, az alá- és fölérendeltségi visznyk önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. 30

31 A gyermek gndlatban megalktja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti azkat. A játék hatással van a pszichés, mtrs, szciális személyiség kmpnenseikre is. Játéktevékenység közben felfedezi környezetét, felismeri önmaga krlátait. Fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagdik érzelem világa, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztő hatással van a nagy és finmmzgáskra, a figyelemre, a megfigyelőképességre is. Minden gyermeki megnyilvánulás - beleértve a játékt is - felsztható spntán és általunk irányíttt tevékenységre. Fntsnak tartjuk lyan hangulatk, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spntán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez nem jelenti azt, hgy nincs szükség az általunk kezdeményezett vagy irányíttt játékra, hiszen köztudtt, hgy a kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvdában is a felnőtt a szülő és az óvdapedagógus. Először utánzható mintát adunk a játéktevékenységre, majd amikr a szabad játékflyamat már kialakult, bevnható társak maradunk, illetve segítővé, kezdeményezővé válunk, ha a játékflyamat elakad. Jelenlétünk lehetővé teszi a gyermekek közti játékkapcslatk, valamint a kmmunikáció alakulását is. Csupán a helyes arányk betartására kell figyelnünk. A nevelési flyamat intenzív képességfejlesztő jellege attól függ, hgy milyen mélységben vagyunk képesek a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játék és más élmény gazdag tevékenység srán az óvónő tudatsan alkalmazza a képességfejlesztés váltzats módszereit, ezáltal a gyermek erkölcsi tulajdnságainak fejlesztésén túl a szkás és nrmarendszere is megalapzódik.. A GYERMEK JÁTÉKÁNAK TÁMOGATÁSA Jót és jól játszani - ez a gyermek dlga az óvdában. A játék flyamatában tudats jelenlétünk biztsítja, az indirekt irányítás felelősségét. A játékban a gyermeki személyiség kibntakztatására törekszünk. Biztsítjuk a szabad játékt, játszótársválasztást, ösztönözzük és támgatjuk a kreativitást, szinkrnizáljuk a gyermekek játékkal kapcslats elképzeléseit, nymn követjük a gyermekek aktuális fejlettségét, egyénre és csprtra szabtt, indirekt módszerekkel megvalósítható fejlesztési feladatkat tervezünk (társas kapcslatk frmálása, az együttműködés tartalmának fejlesztése, önértékelés, önérvényesítés, önbizalm erősítés) törekszünk a knfliktushelyzeteket megelőző jeleket észrevenni, és időben, tapintatsan belépni a szituációba, mint szereplő, aki segít, majd kilép, mintha tt sem lett vlna, a prbléma megldását úgy alakítjuk, pl. egy kérdésfeltevéssel, hgy a gyermekeket egy általuk megtalált, új flytatási lehetőségre vezetjük, azt az érzést keltve, hgy ők uralják saját játékukat s ez így is van! 31

32 A játék kicsiben maga az élet. Az, amit a gyermek érzékel, megért és reknstruálni képes az őt körülvevő világból. Az életre nevelés is a játékból indul ki, és annak segítségével teljesedhet ki. Éppen ezért biztsítjuk a különböző játékfrmákhz - gyakrló, - knstrukciós, - szimblikus, - szerep-, - és szabályjátékhz szükséges feltételeket, mint megfelelő - hely, - idő, - egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibntakztatását segítő anyagk, játékszerek - csprtlégkör, - élményszerző lehetőségek. B. A JÁTÉKFORMÁK ÉRTELMEZÉSE b./1. A gyakrló játék magáért a funkcióért van. Ez a funkcióöröm. Az ismétlés öröme újabb cselekvési kényszert vált ki. b./2. A knstrukciós játékra, a valamit utánzni a jellemző, miközben aktivizálódik a fantáziája és ügyesedik a finmmzgása is. Ha a gyermek épít, knstrukciós játékt játszik, tevékenysége semmiféle irányítást nem igényel. Amit igényel, az a szerető, szeretett felnőtt állandó jelenléte. Elég, ha csak figyelünk, nem érdeklődünk, nem fntskdunk. De mindig készen állunk arra, hgy új lehetőséget kínáljunk ha kell, megmutassuk a helyes technikát. Azt, hgy melyik eszköz mire való, hgyan lehet azkból építeni, alktni. 32

33 b./3. A szimblikus játék az a játék, melyet a gyermekek főként egyedül játszanak, lyan a témája, mint a szerepjátéknak, mert az életből vett élményekről szólnak, ha kell hzzá egy személy, az pl. egy maci vagy egy baba lehet. b./4. A szerepjátéknál visznt már megjelenik a társigény. A szerepjáték, szituáció vállalása partnerrel. b./5. A szabályjátékknak előre meghatárztt, pnts szabályai vannak. A játékban megjelenik a versengés, a győzni akarás. A szabályjáték feltétele, hgy a gyermek a szabálykat megértse, ezekhez igazdni tudjn. A játék örömét a szabály önkéntes vállalása és betartása adja. Az ilyen jellegű játékk igénylik a felnőtt jelenlétét, segítségét, irányítását a szabályk megértetése, az egymáshz való alkalmazkdás, a kudarctűrés, az egészséges versenyszellem kialakítása érdekében. c./1. Hely C. A JÁTÉK FELTÉTELEI A belső terek taglása a különböző jellegű játékk kibntakztatása érdekében a csprtszba és az óvda egyéb adttságainak figyelembevételével (közös terek, egyéni játékra alkalmas terek, nagybb és intimebb terek, zajs és csendesebb tevékenységek tere). Szükséges a terek váltztathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának biztsítása, inspirálása. Családi játékk tere babaszba, knyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel. Mesesark nyugalmas hely könyvekkel, bábkkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel. Építő közlekedő játékk tere különböző kckákkal, kirakó és összerakó játékkkal, közlekedési eszközökkel, állatkkal, a természetes és elképzelt környezet felépítését szlgáló eszközökkel. Rajzlás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácslás helye megfelelő anyagkkal, eszköztárral. Gyakrló (knstrukciós), egyéni fejlesztő és társas játékk nyugalmas hely, elérhető magasságban és megfelelő számban elhelyezett eszközökkel. Kincses láda különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális szimblikus-szerepjáték játszásáhz szükséges kellékekkel (rvs, szerelő, pstás, fdrász, rendőr, ftós stb.) c./2. Idő A játék kiemelt jelentősége a napirendben, az időbesztásban mutatkzik meg. A nyitva tartáshz mérten a legtöbb időt a játék kapja. Biztsítjuk a tartalmas idő felhasználási lehetőségek közti szabad választást. (öntevékenység, döntés) 33

34 d. Játékeszközök A gyárilag előállíttt játékszerek kiválasztása, megválgatása a mai kr játékpiacán nem egyszerű. A játék funkciójának nem minden játék felel meg. Megválgatásában arra törekszünk, hgy tükröződjön igényességünk. A megfelelő készen vett játékeszközök mellett, az aktuális játékhz, a megismert egyéni élményekhez a gyerekekkel közösen készített eszközöket is felhasználjuk. Gndskdunk a családi élet pzitív elemeire emlékeztető tárgyakról. Bármi, ami a gyermek kezébe kerül, játékeszközzé válhat, a készen vásárlt csdáktól egy fadarabig vagy apa kalapjáig. Ezek nevelő értéke indirekt módn hat a fgyasztói társadalm trz hatásai ellen. Megerősítik annak átélését, hgy a nem pénzen vett játék is jelenthet örömöt, nem beszélve a kreativitás, önkifejezés, alktókedv, közös tervezés, együttműködés jelentőségéről. A jó játékeszközök ösztönzik, mtiválják, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit, segítik elgndlásaik megvalósítását, részben tárgyai magának a játéknak, bármire felhasználhatók, fntsnak tartjuk, hgy igazdjanak a gyermekek életkráhz, az egyes gyermekek játékszükségletéhez, segítsék elő a skldalú fejlődést, fantáziálásra, gndlkdásra, prblémamegldásra serkentsenek, legyenek lyank, amelyek a fiúk, lyank is, amelyek a lányk, valamint lyank is, amelyek mindkét nem játékáhz felhasználási lehetőséget nyújtanak, legyenek szépek, játékra hívóak, biztnságsak, legyen belőlük elegendő, de ne túl sk. Tematikus játékszerek: babakcsi, kisautó, babaruha, knyhai edények, dktrs, fdrászs játék kellékei valamennyi csprtban szükségesek, növelik a gyermekek játékkedvét, elősegítik tartalmának gazdagdását. Közkedvelt játékszer az igazi telefn, igazi edények, igazi babaruhák, igazi cumis üveg A fantáziát igazán megmzgató eszközök a királylány, a bszrkány ruhája, kalapja, a varázspálca, a lvagi felszerelés, különböző jelmezek, fejdíszek. Ezek teszik lehetővé, hgy a gyermekek játékában megelevenedhessenek a mesehősök, a felnőtt mindennapk eseményei. A gyermeki fantázia kibntakzását leginkább a különböző természetes anyagféleségek, segítik: kavics, termések, magk, gyékény, kukricacsutka, csuhéj, bőr, gyöngy, rngy, fa, papír,gyapjú stb. A különböző részképesség fejlesztő játékkra ugyancsak szükség van, célszerűen megválgatva. Társasjátékkra, családjátékk eszközeire, memória játékkra, mzgáss játékk eszközeire, a gyerekek igényeihez igazdva, hatását nem eltúlzva. Az építőkckák, faanyagk, dbzk különböző méretben, frmában, kiváló építőanyagk, a mindennapk kellékei. 34

35 A pótlhatatlan sk-sk kellék: táska, kalap, krna, kendő, palást, tűzltó-sisak, vasutas-sapka, ékszerek stb. teszik igazán jóízűvé a játékt. e. Csprtlégkör A tudatsan megengedő, elfgadó, biztnságt és bizalmat adó, segítő, támgató jelenlétünk, ptenciális partnerré tesz bennünket a játékban. Feladatunk, a beleélő figyelem, és az együttérzés. Hihetően, őszintén érteni, hgy a gyermek mit csinál, mit tesz, milyen érzéseket, érzelmeket mutat. Ha megértjük, tudni fgjuk, mire van szükség: Jelenlétünkre, ráfigyelésre, beszélgetésre, elismerésre, bátrításra, egy-egy cinks pillantásra? Ajánlásra, javaslatra, megerősítésre? Segítségre a tárgyak cipelésében? Segítségre a szükséges kellékek elkészítésében? Békítésre, egyezkedésre, vagy az ettől való távlmaradásra? Az együttes játékra? Ez előre nem tudható, nem meghatárzható. Főleg nem tervezhető, hisz a gyermek többnyire nem tervez, a pillanat határzza meg, éppen mit és hgyan fg játszani. Részt is lehet venni benne, ha kérik, vagy ha kérjük és beleegyeznek. Jókr tt lenni, együtt játszani jó és fnts! Viselkedésünk, reagálásunk akarva-akaratlanul a legfőbb minta a gyermekek számára. Egyénre szabtt, differenciált módszereket alkalmazunk. A közösségi élet és a játék szabályait, nrmáit a gyerekekkel közösen frmáljuk. A gyermeki véleménynyilvánítást és döntőképességet erősítjük, különös tekintettel a knfliktushelyzetek megldási lehetőségeire, mert a játék srán adódhatnak knfliktusk. Nem kell rögtön igazságt tenni! Segíteni lehet, sőt kell, ha szükséges, de nem mindenárn. Megértéssel, személyre, adtt helyzetre szabttan. Természetesen közbe kell avatkznunk, ha a gyermek önmagát vagy társait bántja, veszélyezteti. Ilyenkr, akár le is kell állítani a játékt. Saját példánkkal elősegítjük, hgy a gyermekek is érzékennyé váljanak társaik érzelmeinek felfgásában, elgndlásaik megértésében, elfgadásában, egymáshz való visznyuk alakulásában. f. Élményszerző lehetőségek Külön szót érdemel még az élmények szerepe a gyermek játékában. A tapasztalás maga az esemény, az élmény, ami ebből megmarad. 35

36 Az esemény, legyen az a családból, a gyermek környezetéből vagy az óvdai társakkal átélt, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés flyamatában. A gyermekek az eseményt saját személyiségükön keresztül szűrik át és csak annyit játszanak el belőle, ami mint élmény megmarad bennük. A különböző szituációk, események megteremtése tudats, átgndlt munkát feltételez. Indirekt módn így lehet a gyermeki világt beflyáslni. A gyermek spntán tapasztalatszerzése éppen lyan fnts, mint az általunk irányíttt, megtervezett. A lényeg, hgy a gyermekek tapasztalataikat tevékenységekben szerezzék meg. A kmpetencia alapú óvdai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az ilyen irányú figyelmet, érzékeny reagáló készséget. Hisszük, hgy ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csprtt MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Az óvdáskrú gyerek számára az első időben a munka is játék. Egy-egy tevékenységet nem az eredményért végez el, hanem magáért a tevékenységért, a közben átélt érzésekért, a sikerélményért. A fejlődés egy biznys pntján egyre inkább megjelenik az eredményességre való törekvés, mint ösztönző erő. Jó érzéssel tölti el, és tvábbi cselekvésre mtiválja, mikr rájön, hgy egyre több mindenre képes egyedül. Másktól függetlenül is képes feladatt- és felelősséget vállalni önmagáért és máskért. Ehhez adnak segítséget a munkajellegű feladatk. A személyiségfejlesztés fnts eszköze, a játékkal és a cselekvő tanulással is kapcslatban van. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakrltatása, hanem a közösségért végzett munkajellegű tevékenységek eredményeinek tudatsítása, az elvégzett munka jelentőségének megláttatása. Az elvégzett munka elismerésével, megóvásával, a közösségi kapcslatk alakítását és a kötelességteljesítés igényét érjük el. Ez az a terület, ahl az erőfeszítés és az eredmény kapcslata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a flytns visszacsatlás a legnagybb mtiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. MUNKAFAJTÁK: önkiszlgálás, napsság, a gyermekek saját személyiségével és környezetük rendben tartásával kapcslats munkák, megbízatásk teljesítése, a csprt érdekében elvégzett munkák, a kerti munka, élősark gndzása, gyűjtő munkák, játékk rendezése, tisztítása, teremdíszítés, rendezés, társak segítése. 36

37 Minden lyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van, örömmel és szívesen végzik és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitttságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatsan igyekszünk felhasználni. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakrlat megismerését éppúgy szlgálja, mint a személyiség fejlesztését. Célunk azt elérni, hgy váljn természetes dlggá, hgy mindenki dlgzik, amikr szükséges. Mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Fntsnak tartjuk, hgy a munkavégzés rendszeres, flyamats tevékenység legyen, ami beépül az óvdai mindennapkba. A közösségi kapcslatk alakításának és a kötelességteljesítés eszközének tekintjük, mely a saját és másk elismerésére nevelés egyik frmája. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszlgálást, aminek óvdáskr kezdetétől fgva igen nagy a jelentősége. Hagyjuk, hgy a gyerekek saját képességeik szerint, kruktól függetlenül akkr végezzék el az önkiszlgálást, amikr képesek rá, vagy kedvük van hzzá. A gyermekek a magukkal kapcslats minden teendőt - testáplás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása - a lehető legkrábban próbálják önállóan elvégezni. A hagymánys értelemben vett napsi feladatkat átértékeljük. A gyermek szabad választásából végezheti. A napsk feladatát úgy alakítjuk, hgy megvalósuljn a napsi munka célja, de a napirend az érintett gyerekek esetében ne váljn szakaszssá. Ebben a szervezeti keretben a máskért végzett munka örömtelivé válik, közben megbiznysdik arról, mire képes, mit kell még gyakrljn, kivel tud társai közül együttműködni, kitől tud segítséget kérni. A MUNKA MEGOSZTÁSA ÉS VÉGZÉSE SORÁN FONTOS FELADATNAK TARTJUK, a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megsztani, a munka a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek (pl., kitartás, önállóság, felelősség, céltudatsság) fejlesztésének is fnts lehetősége, minden gyermek lehetőséget kap arra, hgy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcslats önkiszlgáló tevékenységet, flyamatsan biztsítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermek méretű munkaeszközöket, a munkaeszközök számára lyan helyet alakítunk ki, ahl a gyermekek bármikr hzzáférhetnek, bármilyen őket érdeklő munkatevékenységet kipróbálhatnak még akkr is, ha tevékenységi vágyuk és képességeik nincsenek teljesen összhangban, arra törekszünk, hgy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, a gyermeki munkát, flyamatsan, knkrétan, reálisan, a gyermekeket önmagukhz mérten differenciáltan értékeljük. spntán beszédszituációkban különböző beszédfrmák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret, verbális kifejezései) gyakrlása, munkavégzéssel kapcslats fgalmak, k-kzati összefüggések, műveletek megnevezése, mndatba fglalása. 37

38 A munka knkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körülhatárlni, arra aznban mindenütt van lehetőség, hgy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, segítsenek a csprtszba átrendezésében vagy maguk díszítsék fel a termet stb TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás flyamats, jelentős részben utánzáss, spntán tevékenység, amely a személyiség fejlődését, fejlesztését az életkri és fejlődési sajátsságk figyelembevételével támgatja. Nem szűkül le ismeretszerzésre, az egész nap flyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, az általunk kezdeményezett tevékenységi frmákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Építünk a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A gyermekeket a tevékenységi vágy ösztönözi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesznek. Játék közben szinte észrevétlenül tanulnak. A játék a tanulás egyik legfntsabb színtere, de nem kizárólagsan az. A tanulás szélesebb értelmű annál, hgy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A mtrs, a szciális és a verbális tanulás összefnódik, és kmplex frmában jelenik meg. Elsődleges célja a gyermek kmpetenciájának fejlesztése vagyis az önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben, megfelelő mennyiségű és minőségű segítséget adunk, érzelmeket közvetítünk, ösztönzünk és erősítjük az érzelmek, vágyak, vélemények, ítéletek bátr kinyilvánítását (attitűdök erősítése, képességek fejlesztése). A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a skldalú cselekedtetés mindennél fntsabb. Ezt nem lehet helyettesíteni az egyldalú intellektuális fejlesztéssel, melynek mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezet flyamats megismerése, az érzékelés és a többldalú tapasztalatszerzés, közpnti kérdése a tanulási flyamatnak. Elveink szerint kevesebbet, de alapsabban, több ldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. A világt kmplex módn érzékelik, észlelik, ezért a tanulás srán is ebből indulunk ki. Kmplex fglalkzásk rendszerén keresztül juttatjuk el hzzájuk azt, ami számukra a világból megismerhető, befgadható ismeretet, tapasztalatt jelent. A kmplex fglalkzásk lényege: kmplex rendszereket, flyamatkat értelmeznek a gyermek szintjén, a fglalkzáskat prbléma centrikusság és egy-egy vezető szempnt megléte jellemzi, 38

39 a fglalkzáskn tudatsan és tervszerűen integráljuk az adtt prblémáhz tartzó ismereteket. Fnts szempntnak tartjuk, hgy azk a tanulási tapasztalatk, melyeket megszereznek a gyermekek, hatással lesznek az isklai tanuláshz való visznyukra is. Ennek a belső mtiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvdában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hgy örömmel és önként vegyenek részt ebben a flyamatban, érvényesüljön cselekvő aktivitásuk, kapjanak lehetőséget, érzékszerveiket mzgósító közvetlen tapasztalásra, felfedezésre, fejlődjön kreativitásuk. A cél az, hgy képességeinek megfelelő feladatk elé állítsuk őket. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez mérjük, hgy valamennyien sikerélményhez jussanak, mely erősíti önbizalmukat, és bátrságt ad az újabb, nehezebb prblémák megldásáhz. A gyermeki kíváncsiság, tapasztalás és spntaneitás mellett a krszerű pedagógiai módszerek tudats alkalmazása, melyben meghatárzó a gyermeki tapasztalatszerzésen alapuló módszerek előtérbe helyezése, mely a kmpetencia fejlesztést támgatják. A kmplex fglalkzásk rendszere tudats tervezőmunkát igényel. Az ismeretanyag feldlgzása annál hatéknyabb, minél több érzékszervre hat, minél skldalúbb játéks tevékenység kapcslódik hzzá. A kmplexitás lehetőségét a megldandó feladatk glbális átlátása miatt, jól biztsítja a témahetekben való gndlkdás. A témahetek biztsítsanak lehetőséget az egyéni és a csprts megtapasztalásra, tartalmazzák az összefüggéseket, kapcslódási pntkat, elősegítik a differenciálást, a kmplexitást, azknak a szciális technikáknak az elsajátítását, melyek lehetőséget nyújtanak az együttes tevékenykedésre, egymás segítésére, önismeretük, empátiájuk és tleranciájuk fejlődésére. Témahetek tervezésével a pedagógus megalapzza a gyermekek hlisztikus látásmódját, mely a későbbiekben lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, a többi tudmányterület összekapcslását Olyan magatartási és életviteli mintákat adnak, mely srán a gyermekek, a társadalmért és környezetükért felelős személyiséggé válhatnak. Olyan alkalmakat teremtenek melyek srán, a gyermekeknek lehetőségük lesz elsajátítani a környezet megóvásáhz szükséges tudást, készséget, értékeket, pzitív érzelmi visznyt. Elősegítik a kreativitás, az önálló ismeretszerzés, a kritikus és prblémamegldó gndlkdás képességének kialakulását. A tanulás kötött és kötetlen frmában is megvalósulhat. Előnyt élvez a mikrcsprts fglalkztatás, de megtalálható a frntális, illetve az egyéni cselekedtetés is. Ennek eldöntése teljes egészében az óvdapedagógus kmpetenciájába tartzó kérdés. 39

40 FELADATAINK az utánzáss, minta- és mdellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szkásk alakítása) biztsítása, a gyermek, egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztsítása, játéks cselekvéses tanulás közben a gyakrlati prblémamegldás feltételeinek megteremtése, tanulást támgató környezetben, lehetőséget kínálni lyan szituációk átélésére, ahl megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét, gyermeki kérdésekre, és válaszkra építő ismeretnyújtás a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése, a feladattudat és feladattartás erősítésével a gyermeket (az egyéni képességeket figyelembe véve) önmagáhz képest legmagasabb szintre juttatjuk, az egyéni képességekhez visznyítva értékeljük a teljesítményeket, törekszünk a flyamats, pzitív visszajelzésekre. az óvdapedagógus visszajelzései, értékelései világsak, egyértelműek, személyre szabtt értékeléssel a knkrét cselekvésre, teljesítményre vnatkznak, a gyermek fejlődését segítik a mindennapk tevékenységi rendszerében az értelmi és mentális képességeket fejlesztjük lyan munkafrmák és módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre az ismeretanyag tervezésében figyelembe vesszük a fkzatsság elvét, a gyermekek fejlettségi szintjét és attitűdjét segítségnyújtás, lyan tapasztalatk szerzéséhez, amelyben a gyermek saját teljesítőképességét is megismerheti, a tanulás irányítása srán, személyre szabtt pzitív értékeléssel a gyermeki személyiség kibntakzásának segítése. a nevelésben az életkri sajátsságkat figyelembe véve a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre, a gyermek meglévő ismereteire való alapzás, a skldalú több érzékszervre ható tapasztalatszerzés, a kgnitív képességek: a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a gndlkdás, érzékelés, észlelés, kreativitás fejlesztése a nevelési környezet lehetőségeit figyelembe véve. A kperatív technikák gyakri alkalmazása, a differenciálás, valamint a gyermeki önkifejezést elősegítő mzgás, zene felhasználása napi rendszerességgel jelen van a fejlesztésben. A célk elérése érdekében indklt esetben, kritikusan, céljainak megfelelően használjuk az IKT-eszközöket is a rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagkat, digitális anyagkat és eszközöket. Fnts szempnt a kllégákkal, szülőkkel való tudats, kezdeményező partneri együttműködés, a flyamats jelzés az értelmi nevelés flyamatában, (intervenciós gyakrlat, a családhz illesztett segítségnyújtás) az esetleges lemaradásk kiküszöbölésére a hátrányk enyhítésére, kmpenzálására. (szakember bevnása). A kapcslattartás frmái és az együttműködés srán az óvdapedagógus használja az infkmmunikációs eszközöket és a különböző nline csatrnákat. Az óvdapedagógus felismeri a gyermekek tanulási, magatartási prblémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. 40

41 A gyermekcsprtknak valamint a kiemelt figyelmet ill. különleges bánásmódt igénylő gyermekek esetében a pedagógiai munka mellett megfelelő váltzats módszereket alkalmaz, hsszabb távú fejlesztési terveket dlgz ki és ezeket hatéknyan valósítja meg. Az ptimális fejlesztés érdekében speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek bevnásával nevelünk. A tanulás lehetséges frmái kibővülnek játéks cselekvéses tanulással, felfedezéssel, és szűkülnek a feladat megldáss fglalkzásk lehetőségei. Az óvdapedagógus elősegíti,hgy a tanulási flyamatkat átszőjék a kezdeményezések kmplex megldásai (különböző prblémahelyzet biztsítása), így az átjárhatóság kap nagybb szerepet, mely egyre magasabb szintű együttműködést, gndlkdást igényel, ezáltal alkalmassá válik a gyermek a prblémamegldó, önálló gndlkdásra. A figyelem középpntjában a gyermekek kulcskmpetenciáinak fejlesztése áll. Az óvdapedagógus a teljesítmény elismerésére, személyre szabtt értékeléssel erősíti a gyermeket. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkri sajátsságainak figyelembevételével tudatsan választja ki a leginkább megfelelőt. A vezető irányításával az intézményben kialakítjuk a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit,-ezek az intézményt szabályzó dkumentumkban találhatóak- melyekben hangsúlysan megjelenik a fejlesztő jelleg. MÉRÉS - NYOMON KÖVETÉS Ahhz, hgy tudjuk, mely területeken kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. Ha az eredményeket regisztráljuk, rögzítjük, értékeljük, akkr megtudjuk, hnnan mehetünk tvább. A megfigyelési szempntkat bármikr felhasználhatjuk, a nap bármely szakában, akár kis cédulákra felírgatva az észrevételeket, amelyeket utólag a naplóban, fejlődést nymn követő dkumentációban rögzítünk. A cél az, hgy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. A csprtnapló a mérés, az értékelés egyik eszköze. A gyerekről begyűjtött, felhalmztt ismeretanyagt - az egyes kategóriákat felhasználva - átemelhetjük a fejlődést nymn követő dkumentációba. 10.NEVELÉSI TERÜLETEK ANYANYELVI NEVELÉS Az anyanyelv a legfntsabb eszköze a szciális kapcslatk kiépítésének és az emberek közötti kmmunikációnak. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irdalmi értékek befgadására. Az óvdáskr végére az anyanyelvi nevelés hatására aktív és passzív szókincse bővül, mndatszerkesztése nyelvtanilag helyessé válik, 41

42 kialakul az összefüggő beszéd, a beszédfegyelem. Személyes példamutatással, illetve a fejlesztőjátékk (pl. drámajáték) kapcsán elősegítjük a metakmmunikációs eszköztár bővülését. A metakmmunikatív elemek jelzik az egymás iránti érzelmeket, nem csak kísérik, hanem módsítják a beszéd jelentését. Az óvdai anyanyelvi nevelés kmplex flyamat, ami a nevelési flyamat egészében jelen van. Minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szciális kapcslatainak kialakítását és elősegíti a zökkenőmentes isklai tanulás megkezdését. A játéks tevékenységben gazdag élet, a kellemes, nyugdt légkör alapvetően meghatárzza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között szívesen és gyakran beszélnek. A nap flyamán bármikr adódhat lehetőség a beszélgetésre, anyanyelvi játékkra. Nagyn fnts a hangképzés tisztasága, a hangk érthető képzése, hgy a leendő isklás gyermek beszéde megfelelő legyen. A beszédhibák, hangképzés javítását az óvdában lgpédus végzi. Nem vállaljuk fel a beszédhangk javítását, de különböző nyelvi játékkkal, a beszédre való ösztönzéssel, megfelelő beszédminta nyújtásával skat tehetünk NYELVI JÁTÉKOK RENDSZERE Az élettani beszédhibák felszámlására beszédszervek fejlesztését szlgáló játékk (ajaktrna, nyelvtrna, fújó gyakrlatk), beszédtechnikai gyakrlatk (nyelvtörők), a tiszta hangképzést elősegítő játékk (hangutánzó játékk), hallásfejlesztő gyakrlatk (visszhangjátékk), A fgalmak tisztázására, a jelentéstartalm megértésére szlgáló gyakrlatk szókincsfejlesztést szlgáló játékk, lgikus gndlkdást fejlesztő játékk (találós kérdések), ritmusgyakrlatk (ritmusvisszhang). A nyelvi finmságkat, árnyalatkat, aznsságkat felfedező játékk nyelvtörők, népies, humrs kifejezések, közmndásk, szólásk, hasnlatk, találós kérdések VERBÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE verbális kmmunikáció, beszédbátrság, beszédkezdeményezés fejlesztése, 42

43 gndlatk, belső kép előállítása, helyes beszédtechnika megalapzása, előkészítése, beszédlégzés, tudats hasi légzés, artikuláció, helyes hangképzés, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, beszédpercepciós képesség, gndlkdás, magabizts, tudats, kreatív önkifejezés, kmmunikációs igény mtiválása, kmmunikáció segítése, a beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kgnitív funkciók sérüléseinek kmpenzálása BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS, ÖNKIFEJEZÉS Az anyanyelv a kapcslatteremtés, az önkifejezés, és a belső beszéd gndlkdás legfntsabb eszköze. 6-7 éves krra a gyermekek spntán beszéde tudats nyelvhasználattá alakul. Az anyanyelvi nevelés célja, hgy az isklába lépés idejére a gyermek életkrának megfelelő módn használja nyelvi képességeit. Feladatunk e téren: a szókincsbővítés, a kifejezőképesség fejlesztése, az ellentétpárk, a rkn értelmű szavak, a térbeli és időbeli visznyszavak, a grammatikailag megfelelő mndatalktás, a nnverbális kmmunikációs eszközök használata. A pályázat megvalósítása srán a nevelőtestület minden tagja drámapedagógiai tvábbképzésen vett részt. Megismerkedtünk a dámapedagógia módszereivel. Célunk, hgy minden óvónő a nap flyamán minél többször alkalmazza ezeket a játékkat. A nevelést segítő alkalmazttak is képzésen vettek részt, melynek egyik eleme drámapedagógiai módszerek megismerése vlt. a Az önkifejezés egyik eszköze a drámajáték. Elengedhetetlenül szükséges a gyermeki kmmunikáció fejlesztéséhez a grammatikai eszközök bemutatása és alkalmazása helyzetjátékkkal, bábelőadásk létrehzásával, gyermekszíndarabk, zenés mesék megtekintése alkalmával VERSELÉS, MESÉLÉS, BÁBOZÁS A mese pihentet, szórakztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldlgzásában, a gyermek világképének alakulásában. A versben a játék, a szöveg és a dallam, a mzgás, beszédritmus és hangulat megbnthatatlan egységet alkt. 43

44 A VERSELÉS ÉS MESÉLÉS SZERVEZETI FORMÁI A mese csendet kíván, dafigyelő közösséget. A körülményeket úgy alakítjuk ki, hgy mire a mesébe kezdünk, minden gyerek várja azt, a mese kedvéért elcsendesedjen. A verset akár néhány gyerekkel is elkezdhetjük, játékzajk közepette is, hiszen az érdekes verses játék is mzgással, beszéddel jár. A játszó csprt létszáma megváltzhat közben. Pedagógiai szabadságunknak tekintjük azt, hgy eldönthessük (a kiválaszttt mese, vers, a gyerekcsprt szkásai, pillanatnyi helyzet figyelembevételével), hgy a verset vagy mesét csendben, vagy a gyerekek játéka mellett mndjuk-e el. A különböző óvdai tevékenységek közben, célszerűnek tartunk kidlgzni lyan hívgató frmaságkat, amelyek mtivációul szlgálnak a meséléshez, verseléshez. Ilyenek lehetnek, pl.: gyertyagyújtás, mesepárna, meseszőnyeg. Verseknél, mndókáknál, pl.: bábkészítés, rajzlás, festés, gyurmázás közben, valamint ritmikus mzgással és séták alkalmával. Nem szükséges a fglalkzási kereten belül maradni, hiszen a mese az óvdás gyermek alapszükséglete, ami bármikr kielégíthető A MESE ÉS VERS KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagymányk, gazdag és jó alkalmat, erős alapt kínálnak a mindennaps mndókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és knkrét frmában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi visznylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésfrmákat. A mese különösen alkalmas az óvdás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazlja a kisgyermek szrngásait, s egyben felldást és megldást kínál. A tárgyi világt is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigrú kkzati kapcslatkat felldó mágikus világképe, csdákkal és átváltzáskkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányíttt megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcslatban a gyermek nagy érzelmi biztnságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasnlóan a mesehallgatás elengedett intim állaptában eleven, belső képvilágt jelenít meg. A belső képalktásnak ez a flyamata a gyermeki élményfeldlgzás egyik legfntsabb frmája. A mese- és verskezdeményezéseknek anyagát a népi, a klasszikus és a krtárs irdalmi művek adják. Kiválasztása a mi kezünkben van. Ízlésünk erősen beflyáslja a gyermekek irdalmi ízlésének alakulását. a versek, mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük az óvdába kerülő kisgyermek életkri sajátsságait, érdeklődését, a csprt fejlettségét, összetételét, 44

45 a spntán verselések, mndókázásk srán a gyermekek által már ismert (tthnról hztt) mndókákat elevenítjük fel, ezáltal a többiek is megismerik azkat, az egyszerű mndókákat, meséket, nyúlfarknyi rögtönzött történeteket, halmzó láncmeséket, az állatk beszédének dramatizálását, az egyszerű állatmeséket helyezzük előtérbe, mert szeretik hallgatni, az ismétlések, alliteráló kifejezések miatt, megismertetjük őket az évszakkhz kapcslódó, azk hangulatát idéző és az ünnepek köszöntését segítő mesékkel, versekkel, a mindennapi mese- vershallgatásn kívül a gyerekek a délutáni pihenés megkezdésekr is hallgatnak mesét, ez megnyugtató, a pihenésre ráhangló hatást jelent számukra, a csprtszbában állandó helye van a mese- vershallgatásnak, bábzásnak, kialakul egy sajáts, mesét hallgató viselkedésmód, az dafigyelésen kívül várja a gyermek a rendkívülit, a csdálatsat, és kilép a hétköznapkból, a szabad meseválasztás lehetőséget teremt, hgy legyenek kedvenc meséik, melyeket a délutáni pihenés előtt is, vagy spntán módn kérhetnek, célunk, hgy egy-egy mesét többször halljanak, melynek következtében újra és újra átélhetik a mese kzta élményeket, az óvdáskr vége felé a tartalmát tekintve a mesék, versek történetei a tágabb környezetről szólnak - erdei állatk élete, az utca, a család, a gyermekek világa a téma, a bnylultabb tréfás állatmesék, a tündérmesék, néhány kiváló író meséje, elbeszélése, meseregénye is elmndásra kerül, a dramatizáláshz skszr halltt, rövid jellegzetes szófrdulatkat tartalmazó meséket tervezünk, lehetőséget biztsítunk az ismert mesék egyes jeleneteinek megváltztatására, ezzel teret engedünk a drámajáték kibntakzásáhz, ösztönözzük a gyermekeket, hgy saját meséket, verseket alkssanak, ezeket mzgással, ábrázlással jeleníthessék meg, így is fejlődik az önkifejezésük, alktó képzeletük, lehetőséget adunk nyilvánsság előtt való bemutatkzásra azknak a gyermekeknek, akik tisztán, szép magyar kiejtéssel beszélnek, BÁBOZÁS a bábjáték képszerű, mzgásra épül a cselekménye, művészi erejű, érzelmi jellegű, a gyermek aznsul a bábbal, közben kiélheti elfjttt vágyait, indulatait, különösen akkr, ha cselekvője a játéknak, bábjáték segítségével megismerjük a gyermekek fejlődését, megismerő- és alkalmazkdóképességét, szciális érettségét, a bábzás jelen van a nap minden szakaszában, nevelési helyzeteket ldhatunk meg a bábbal, kis- és középső csprtban mndókázás közben, mesemtivációként használhatjuk a bábt, a befgadás ideje alatt a báb használata segíti a gyermek beilleszkedését az óvdai csprtba, az óvónő bábkkal való bánásmódja mintául szlgál a gyermekeknek, nagycsprtsknál bábkészítésre mtiválhatnak kedvenc verses meséik, meséik. 45

46 10.3. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A művészi tevékenységek srában fnts szerepe van a vizuális tevékenykedéseknek. A rajzlás, festés, mintázás, az ábrázlás különböző fajtái, (batiklás, vágás, ragasztás, varrás, barkácslás, építés, képalktásk, a kézi munka) az esztétikus tárgyi környezettel, tvábbá a népművészeti elemekkel való ismerkedés, igen fnts eszközei a gyermek személyiségfejlesztésének. Fnts a lakóhely adta tágabb vizuális, esztétikai élményt adó pl. tárlatk, kiállításk látgatása, műalktásk megtekintése. A gyermeki alktás a belső képek gazdagítására épül, a gyerek egyéni fejlettségéhez és képességeihez igazdva segíti a képi-plasztikai kifejezőképesség, kmpnáló, térbeli tájékzódó és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagdását és annak képi kifejezését, a gyermek tér-frma és szín képzeteinek gazdagdását, képi gndlkdásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitttságuk, igényességük alakítását. Az ábrázló tevékenységekre az egész nap flyamán lehetőséget van. Váltzats eszközöket biztsítunk, megismertetjük a gyermekeket azk használatával, a különböző anyagkkal, a rajzlás, a festés, a mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival. FELADATAINK megfelelő eszközök elhelyezése lyan helyen, hgy bármikr elérhető legyen a gyermekek számára, az óvdáskr elején ismerkedés könnyen kezelhető rajzeszközökkel, ezek helyes használatával, firkálgatás nagy felületen, a rajzkészség tvábbfejlesztéseként a rajzlt frmák gazdagítása, díszítése, később a ceruza, zsírkréta használatának bővítése még színesebb élményrajzk megjelenítése, ismerkedés a só-liszt gyurmával, alaptechnikák elsajátítása (gyúrás, gömbölyítés, lapítás, sdrás, csípés), ezek gyakrlása, a frmák megnevezése, később előre meghatárztt frmák kialakítása, a későbbiekben gyakrlás szabadn, illetve kisebb figurák, gyümölcsök, állatk, témák megfrmálása, az óvdáskr vége felé emberfrma mintázása, jellemző arányk megjelenítése, agyagzás próbálgatása, az anyag megismerése, frmálhatósága, felületfestés technikájának megismerése, gyakrlása, festéssel kapcslats fgásk gyakrlása, színek bővítése, kitartó, gnds, tiszta munkára való törekvés, a későbbiekben festés elképzelés alapján, szabadn színek kmpnálása, érdekes technikák felhasználása, 46

47 nymattechnikával a nymhagyás öröme, srminták, díszítő elemek megjelenése, nagybbaknál a saját elképzelés megjelenése, ismerkedés a barkácslással, majd bővebb ismeretek szerzése, megfelelő eszközhasználat, kllektív munkák készítése természetes anyagk felhasználása, tépés gyűrés vágás ragasztás, ismerkedés a hajtgatás művészetével, ismerkedés a népi kismesterségek alapjaival. varrás, szövés, fnás, csuhéfnás, gyöngyfűzés szövés,gyertyaöntés ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK ÉS GYERMEKTÁNC Az óvdai zenei nevelésnek jelentős hagymányai vannak. A magyar népdalk, mndókák, gyermekdalk világa ma is élő és felhasználható hagymány. Az ölbeli játékk, népi gyermekdalk, énekes játékk örömet nyújtanak a gyermeknek. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcslódik lyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagymányőrzés mellett a Kdály alktta módszer is flyamatsan megújulva, megtarttta kapcslatát az életre neveléssel. Az énekes népi játékk, és az igényesen válgattt krtárs művészeti alktásk fnts eszközül szlgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mzgás) és a zenei kreativitás kibntakztatásának. Az ének-zene és az ehhez kapcslódó mzgás ugyanúgy az óvdai mindennapk része, mint a napi mesélés, verselés. Tehát ez a feladat sem krlátzható csupán a fglalkzásk időtartamára. Napközben bármikr adódhat lehetőség éneklésre, mndókázásra vagy körjátékk játszására. A kmplex fglalkzásk inkább összefglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mndókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempntjából is kitüntetett helyet kap. Kdály Zltán útmutatásai alapján Frrai Katalin által kidlgztt óvdai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés az óvdai nevelésen belül hatéknyan megvalósítható. Ezzel biztsítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának magalapzása, a néphagymányőrzés és az ének-zenei nevelés színvnalának megőrzése. A zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hvatartzását is figyelembe vesszük A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI: a. Az éneklési készség fejlesztése: hangterjedelem (hangkészlet bővítésének fkzatai: (sz-m, -l, -d, -r, -f ), abszlút hangmagasság (D D ), 47

48 nrmál tempó (krsztálynként gyrsuló), dalanyag kiválasztás. b. A zenei hallás fejlesztése akusztikus hallás hangmagasság, dinamika, hangszínfelismerés, belső hallás dallamfelismerés, dallambújtatás. c. Ritmusérzék fejlesztése az egyenletes lüktetés kezdetektől fgva, mndókák, dalk ritmusa, a lüktetés és a ritmus összekapcslása (nagycsprtban) ritmuskiemelés, - ritmusvisszhang játék, az egyenletes tempóérzékelés, ritmushangszerek használata gyermekhez méretezve, lehet saját készítésű is, mzgáskultúra a gazdag néphagymányt és annak mzgásanyagát megtartva kell tanítanunk az énekes játékkat, a gyermekek alktó kedvére alapzva találhatunk ki új mzgásmtívumkat, középső és nagycsprtban a gyermek-néptánc a felnőtt minta spntán utánzásával alakul ki. d. Zenei alktókészség fejlesztése a gyermek kitaláló és önkifejező törekvésére építve, ismeretlen dalk, klasszikus zenék hangulatának mzdulatkkal való kifejezése, zenei kérdés-felelet játék, ismert szövegre dallam kitalálása, ismert dalhz játéks mzdulatk, új játék kitalálása. e. Zenehallgatás az óvdapedagógus tarslyából kerüljön ki lyan zenehallgatási anyag és lyan meggyőző erő, amivel a nemzeti és etnikai kultúra értékeit az életkrnak megfelelő szinten mutathatja meg, hangszeres muzsikálás, felnőttek közös éneklése (kánn, többszólamú dalk), CD-ről klasszikus, főleg zenekari darabk, népzenei felvételek, krtárs szerzők műveinek hallgatása MOZGÁS 48

49 A gyermek lételeme a mzgás. Természetes mzgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyzás, dbás), és testi képességeit (erő, ügyesség, állóképesség, társra figyelés) fejlesztik a mzgáss játékk, ezért a testi fejlesztés lényeges eleme az óvdai nevelésnek. A társakkal végzett együttmzgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkdás, kperáció képességének fejlődését is elősegítjük. Ezen a területen is fnts a differenciálás, hiszen nem rendelkeznek a gyermekek egyfrma képességekkel. A rendszeres egészségfejlesztő testmzgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazdó mzgáss játékk és feladatk, a pszichmtrs készségek és képességek kialakításának, frmálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvdáskr a természetes hely-, helyzetváltztató- és finmmtrs mzgáskészségek tanulásának, valamint a mzgáskrdináció intenzív fejlődésének szakasza, melyeket skszínű, váltzats és örömteli, érzelmi biztnságban zajló gyakrlási frmákkal, játékkkal segítünk elő. Ezzel biztsítjuk a mzgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A mzgáss játékk, tevékenységek, feladatk rendszeres alkalmazása kedvezően hat a kndicinális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek beflyáslják a gyermeki szervezet teherbíró, egészséges fejlődését. Fnts szerepük van a helyes testtartáshz szükséges izmegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gndzás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spntán, a szabad játék kereteiben végzett mzgáss tevékenységeket kiegészítik az irányíttt mzgáss tevékenységek. A kmplex testmzgásk beépülnek az óvdai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének (pzitív énkép, önkntrll, érzelemszabályzás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kmmunikáció, prblémamegldó gndlkdás) fejlődésére. A spntán a játékban, azn belül a szabad játékban megjelenő mzgáss tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmzgásnak az óvdai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztsítunk. Törekszünk a gyermekeket legjbban fejlesztő, kperatív mzgáss játékk széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. FELADATAINK természetes mzgásfrmák gyakrltatásával fejlesztjük a gyerekek ügyességét, gyrsaságát, állóképességét, erejét, felkeltjük a gyerekek érdeklődését a mzgás iránt úgy, hgy közben élményhez juttatjuk őket az együttes mzgás srán, kielégítve ezzel természetes mzgásigényüket, a mzgásfrmák gyakrlása közben, pntsabbá válik mzgásérzékelésük, téri és időbeli tájékzttságuk, mzgáskrdinációjuk, fejlődik önállóságuk, közösségi magatartásuk, leleményességük és kezdeményezőkészségük, örömhöz és sikerélményhez jutnak, megszeretik, és mindennapi igényükké válik az esztétikus, szép mzgás, 49

50 fejlődik a harmnikus, összerendezett, fegyelmezett kis- és nagymzgásuk A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS Ebben a témában a nevelőtestület innvációt dlgztt ki, a Föld napjának megünneplése az óvdában címmel. Célunk, hgy ennek a munkának ötleteit, innvatív módszereit, minden csprt építse be nevelő munkájába. Célunk tvábbá az is, hgy a Kmpetencia alapú nevelést bevezető csprtkn túl, a tématerv ajánlatkat a többi csprt is kipróbálja (föld, víz, levegő, tűz). Ez a kmplex fglalkzás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is egységben van jelen. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt fglalkzásknak, mert azk nem képesek az életben megmutatkzó skszínűség mellett az összefüggések feltárására. Nevelésünk célja az, hgy a gyermekeknek segítséget nyújtsn ahhz, hgy tapasztalatkat szerezzenek a szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezet frmai, mennyiségi, téri visznyairól. Megismerjék és megértsék a világt a maga egészében. A gyermekeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk, bízva abban, hgy azkat tevékenységeikben alkalmazni fgják. A természet szeretetére kívánunk nevelni példamutatással, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének biznyításával. Azt szeretnénk erősíteni, hgy minden összefügg egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempntjából, tvábbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudats magatartásfrmálás alapzására, alakítására. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a kmplex fglalkzásk legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvda környezetében, udvarán zajlanak. Legfntsabb feladatunk megismertetni a gyermekeket azzal a környezettel, amelyben élnek, felhívni figyelmüket annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természet szeretetnek. A sétákn, kiránduláskn, az óvda udvarán és kertjében vagy az élősarkban végzett megfigyelések, tevékenységek értékes tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a természetben végbemenő flyamatkról és összefüggésekről. A környezettel való szrs kapcslat elősegíti a társadalmba való későbbi bekapcslódást, szcializálódást. A környezettudatsság és a környezetvédelem szempntjait figyelembe véve tervezi és valósítja meg az óvdapedagógus a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. Már az óvdában felkészítjük a gyermekeket arra, hgy társadalmban élünk. Megismertetjük a szülőföld, az tt élő emberek, a hazai táj, a néphagymányk, szkásk, a családi a tárgyi kultúra értékeit. Így megtanulják ezek szeretetét, védelmét, átörökítését. 50

51 A környezetvédelem a prblémák erőszakmentes megldásának kérdése már a gyermekek szintjén is felvethető és beépíthető a kmplex fglalkzásk rendszerébe. A kmplex fglalkzásk magukban fglalják a testáplástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami támpntt nyújthat a gyermekeknek a környezetükben való eligazdáshz, a szabályk megismeréséhez és gyakrlásáhz. FELDOLGOZÁSRA JAVASOLT TÉMÁK a természetsark növényeinek, kisállatainak gndzása, fejlődésük flyamats figyelemmel kísérése, a begyűjtött növényi részek, természeti kincsek felhasználási lehetőségeinek megismerése, az udvar növényeinek felfedezése, fejlődésük figyelemmel kísérése, gndzásuk, rvark, bgarak, madarak megfigyelése, gndskdás a madarakról, az évszakk váltzásainak nymn követése, hatásuk közvetlen környezetünk növényeire, állataira, séták alkalmával megismert területek, erdők, mezők, vizek és vízpartk, élővilágának felfedezése, életközösségeinek megismerése, természeti értékeinek megóvása, közvetlen környezetünk természeti értékeink megismerése, tapasztalatszerzés a tűzről, a vízről, a földről, a levegőről, a Föld, a Nap, a Hld és a blygók játéks felfedezése, évszakk, hónapk, napk és napszakk megismerése, tapasztalatszerzés az évszakk és napszakk váltzásairól, alapvető közlekedési szabályk gyakrlása, vízi, légi, szárazföldi közlekedési eszközök ismerete, ismerkedés a szelektív hulladékgyűjtés fntsságával, lehetőségeivel, az újrahasznsítás lehetőségeinek felfedezése, közvetlen környezetünk emberi és tárgyi környezetének, kulturális értékeinek megismerése. FELADATAINK lyan feltételeket teremtünk, amelyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, tudatsan törekszünk arra, hgy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi, szűkebb és tágabb környezetükből, eszközt és lehetőséget adunk a természetben való flyamats tevékenykedéshez, a fglalkzáskat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg, biztsítjuk a feltételeit annak, hgy az óvdában élősark és virágskert működjék, lyan prblémahelyzetek elé állítjuk a gyermekeket, ahl lehetőségük van megldásk kutatására, önálló véleményalktásra, döntési képességeik fejlődésére, a gyermeki tevékenységek srán alkalmazzuk az elemi tudmánys megismerés módszerét, melynek srán a gyermekek megfigyeléseket, vizsgálódáskat, összehasnlításkat, kísérleteket, méréseket és kutakdáskat végezhetnek, lyan cselekvésbe ágyaztt tapasztalatszerzést kínálunk, melyek az élménypedagógia módszerére épülnek. 51

52 MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATOK NYÚJTÁSA, MINT A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉNEK RÉSZE Az óvdás gyermek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől. A flyamatsság, és a fglalkzási tárgyak kncentrációja váltzáskat eredményez a matematikai nevelés területén. Ez a váltzás nem más, mint a glbális matematikai szemlélet következménye. Felfgásunk aznban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyzza. Ez nem jelenti azt, hgy a matematikai nevelés nem kmplex frmában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Az óvdában a gyermek életkri sajátsságait figyelembe véve a matematikai tanulás több frmája is létrejön: utánzáss, minta-mdellkövető, spntán játéks tapasztalatszerzés, az óvdapedagógus által irányíttt megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, gyakrlati prblémafelvetés és feladatmegldás, a gyermeki kérdésekre, válaszkra adtt magyarázatk. A gyermek már az óvdába kerülés előtt felfigyel a dlgk mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel frdul a matematikai infrmációk felé. Ezekre a krai tapasztalatkra építhetünk. A flyamats játéks cselekedtetés rengeteg lyan szituációt eredményez, ahl természetes környezetben flyhat a matematikai tapasztalatk szerzése. A perceptuális, a mtrs, a verbális és a szciális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A matematikai nevelés tartalmának szrs kapcslatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli visznyai, frmái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Játék és szabadidőben flyamatsan létrejöhetnek lyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. A mi feladatunk az adódó lehetőségek felismerése és kihasználása. A MATEMATIKAI TAPASZTALATOK FEJLESZTIK a számlálás, számlás, becslés képességét, az összehasnlítást, analízist, rendszerezést, csprtsítást, a prblémamegldást, a tapasztalatszerző képességeket (érzékelés, észlelés), az ítéletalktáskat, a fgalmak megértését, tisztázását, 52

53 szókincsbővítés, a figyelmet, emlékezetet, kreativitást. FELDOLGOZÁSRA JAVASOLT TÉMÁK: minőségi eltérések megfigyelése, összehasnlítása (nagybb, hsszabb, magasabb, szélesebb, vastagabb), mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sk, kevés, több, kevesebb, semmi), mennyiségi eltérések megállapítása (pársítás, csprtsítás, számlálás, bntás, egyesítés), aznsság, egyenlőség megfigyelése (ugyanannyi, ugyanlyan, hasnló), becslések, mérések (felület, térfgat, kiterjedések), vnalak megfigyeltetése (egyenes, ferde, görbe, zárt vnal), síkfelületek és frmák (kör, hármszög, négyszög), térbeli tájékzódás (alá, fölé, mellé, elé, mögé, jbbra, balra), testek, tárgyak megfigyelése (gömb, kcka, hasáb), tevékenységek tükörrel, sralktásk (rendezés meghatárztt elvek szerint). FELADATAINK lyan eszközöket és tevékenységeket biztsítani, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatk és ismeretek megszerzését, kmplex fglalkzáskn vagy kötetlen kezdeményezéseken játéks frmában, a gyermekek ötleteire, igényeire, és élményeire támaszkdva fejleszteni a matematikai képességeket, a matematikai képességek fejlesztését a mindennapi élet adta spntán matematikai prblémák által is megvalósítjuk megalapzzuk azkat a matematikai részképességeket, amelyek, az isklai élet megkezdéséhez elegendőek MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvdáskrban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyn krai életkrban hat a kisgyermekre. Feladatunk megismertetni a kicsiket világ szépségeivel. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajáts nézőpntból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hgy a művészeti nevelés az egyéniség színeinek kibntakztatását jelenti. Ezért shasem célszerű sémákat, általunk kigndlt elképzeléseket megvalósíttatni a 53

54 gyerekekkel. Arra törekszünk, hgy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit. Csupán akkr nyújtunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A cselekvés, a kreativitás, az alktó gndlkdás fejlesztése a művészeti tevékenységek legfntsabb feladata. Akinek van fantáziája, annak vannak ötletei. Az újat alktás, a váltzásk elindítása, az önálló egyéniség kifejezése a kreatív emberek sajátssága. Óvdáskrban nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibntakztatásának. Minél több alkalmat adunk arra, hgy a gyermekek érzéseiket, gndlataikat, ötleteiket kifejezésre juttassák, minél több eszközzel ismertetjük meg őket, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fntsságú feladat. Felelősségünk igen nagy, hiszen a gyermek fgékny mindenre, mindent befgad, minden érdekli, mindent utánz, mindent válgatás nélkül kedvel. Véleményünket fenntartás nélkül elfgadja. Amit szépnek látunk, neki is tetszeni fg. Ezért fnts, hgy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember fglalkzzn a gyermekekkel. A művészeti tevékenységek fgalm skrétű, összetett és kmplex. Nem egy fglalkzást jelölnek, hanem lyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakrlhatnak a gyerekek, mint a nap flyamán bármikr. A kmplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előfrduló jelenségek megörökítését valamilyen frmában. 11.A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvdai nevelési flyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvdáskr végére hat-hét éves krra eléri az isklai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állaptába, amelyben az óvdásból isklássá szcializálódik. A rugalmas beisklázás az életkr figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti isklakezdésre. Az eredményes isklai munkáhz testi, lelki és szciális érettség megléte szükséges. A TESTILEG EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK hatéves kra körül eljut az első alakváltzáshz, megváltznak testarányai, megkezdődik a fgváltás, teste aránysan fejlett, teherbíró lesz, mzgása összerendezettebb, harmnikus finmmzgásra képes, mzgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándéksan irányítani képes. A LELKILEG EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE nyittt érdeklődésével készen áll az isklába lépésre, 54

55 a tanuláshz szükséges képességei alkalmassá teszik az isklai tanulás megkezdéséhez, érzékelése, észlelése tvább differenciálódik, a téri észlelés fejlett, a vizuális és az akusztikus figyelme differenciált, fejlett a téri tájékzttsága, és a térbeli mzgása, a testsémája kialakult. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, tvábbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándéks bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagybb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándéks figyelem, fkzatsan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megsztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gndlkdás mellett az elemi fgalmi gndlkdás is kialakulóban van. AZ EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK érthetően, flyamatsan kmmunikál, beszél; gndlatait, érzelmeit másk számára érthető frmában, életkrának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mndatszerkezeteket, mndatfajtákat alkt, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal együtt, hgy a fgváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek végig tudja hallgatni és megérti másk beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei fglalkzását, felismeri a napszakkat, ismeri és gyakrlatban alkalmazza a gyalgs közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatkat, azk gndzását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azk a magatartási frmák, szkásk, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásáhz szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. A SZOCIÁLISAN EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK kedvező isklai légkörben készen áll az isklai élet és a tanító elfgadására, képes a fkzatsan kialakuló együttműködésre, a kapcslatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, egyre több szabályhz tud alkalmazkdni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatk egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztsítja ezt a tevékenységet. A hárméves krtól kötelező óvdába járás ideje alatt az óvdai nevelési flyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmnikus testi-lelki és szciális fejlődésének elősegítése. 55

56 A sajáts nevelési igényű gyermekek esetében flyamats, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. FELADATAINK AZ OPTIMÁLIS TESTI-, LELKI-, SZOCIÁLIS ÉRETTSÉGI SZINT ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN egyénre szabtt nevelői alternatívák alkalmazása, indirekt módn nyújttt segítségadás, feladatk differenciálása, egyéni értékelés a gyerekek eltérő képességei és életkri sajátsságai alapján, a szciális kulturális eltérések kezelése, a gyermekek mzgáskultúrájának és játékának fejlesztése, fejlesztési tervek kidlgzása, kperatív csprttevékenységek alkalmazása, azknak a kulcskmpetenciáknak a megalapzása, amelyek az isklarendszeren belüli és kívüli tanuláshz szükségesek, hsszabb távn az egész életen át tartó tanulás megalapzása. a kiindulási alap az egyéni differenciálás, minden gyermeket képességei szerint terhelni, lyan szemlélet kialakítása, amely a sajáts nevelési igényű gyerekek befgadását elősegíti (pedagógus dajka gyerek - szülő részéről egyaránt), a sajáts nevelési igényű gyerekekkel való bánásmód elméletének tanulmányzása (szakirdalm, tvábbképzés), flyamats párbeszéd a szakpedagóguskkal és az érintett szülőkkel, szakmai, módszertani megújulás, a nevelőtestület által kidlgztt Óvda-iskla átmenetet segítő innváció elemeinek beépítése a mindennapi életbe. 12.A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI Az óvdai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatásk rendszerét, a gyermekek egyéni adttságaihz igazdva tervezzük meg. Alapvetően fnts feladatunk a teljes nevelési flyamat tudats átgndlása még akkr is, ha jelentős mértékben építünk a spntán, gyermeki ötletekre, tapasztalatkra. A tervezésben tudatsan számításba vesszük, hgy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát, egy-egy gyermek esetén, a különböző területeken más és más lehet. Az óvdapedagógus a pedagógiai munkáját az intézmény prgramjának megfelelően hsszabbrövidebb időszakkra taglva tanulási-tanítási egységekre bntva tervezi meg. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szrs kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és a feladatk ismeretében a fejlesztést hsszú távn, fél éves perióduskban gndljuk át, ám knkrét frmában egy vagy két hetes perióduskban tervezünk. 56

57 Így nyílhat lehetőségünk a gyermekek spntán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket fglalkztató élmények és tapasztalatk éppen lyan részei a nevelésnek, mint az általunk előzetesen átgndlt és megtervezett feladatk. Ennek megfelelően az óvdapedagógus többféle módszertani megldásban gndlkdik, az adtt helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakrlására. Ennek megfelelően az óvdapedagógus a tevékenységet, a fglalkzáskat a célknak megfelelően,lgikusan építi fel. A tevékenység tervezésénél fnts szempnt hgy a pedagógiai tudatsság, pedagógiai alapelvekre épüljön, és vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, az alkalmaztt módszerei segítsék a tanítás-tanulás eredményességét. A teljes pedagógiai flyamat követhető az éves tematikus tervekben, nevelési, tevékenységi tervekben, a csprtnaplókban, valamint a gyermeki prduktumkban. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben fglaltaknak, az esetleges eltéréseket csak megfelelő indkkal alkalmazhat az óvdapedagógus A kezdeményezett tevékenységi frmák jelen vannak az óvdai élet mindennapjaiban. Az óvdapedagógus tudatsan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módkat. A kezdeményezett tevékenyégi frmát meghatárzza az aktuális prjekt és a gyermekek életkra. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. A személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezek feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek skszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalmmal, skldalúan, különböző nézőpntkból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatt is megadja számunkra, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fntsabb aznban, hgy feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlődési üteméről, hgy knkrét megfigyelések adjanak alapt az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. / A nevelőtestület által kidlgztt felmérő és fejlesztő lapk a mellékletben/ A FEJLESZTÉS MÓDSZEREI A fejlesztés módszere az egyénre szabtt differenciált fejlesztés a csprt keretein belül. A fejlesztést, a fglalkzás frmáját nem a gyermekek életkra, hanem fejlettségi szintje határzza meg. A gyermekek önállóan, spntán szerzett tapasztalatai nagyn jó kiindulópntt jelentenek a számunkra a tudats, irányíttt tapasztalás megtervezéséhez. A világban eligazdni készülő 57

58 gyermek felkészítése az életre, feltételezi lyan szituációk megélését, ahl szabadn alkthat, dönthet, gndlkdhat, cselekedhet. A lényeg mindig az, hgy cselekvés közben, cselekvések srzatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljn, tanuljn a gyermek, és valódi, a környezetben meglévő prblémával fglalkzzn. Kreatív prblémamegldásra ösztönözzük őket. A nevelőmunka elemzése és értékelése flyamats feladatunk. Az értékelés tapasztalatai adnak támpntkat a nevelőmunka tervezésének irányvnalairól. FELADATAINK A NEVELŐMUNKA DOKUMENTÁLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN heti, kétheti, nevelési-tanulási tevékenységterv készítés, negyedéves nevelési terv készítése, a nevelőmunka értékelése év végén hetirend és napirend összeállítása, a gyermek fejlődésének nymn követése, flyamats megfigyelése, meglévő képességek felmérése (félévente dkumentálás). Fejlődés nymn követő dkumentáció: A gyermekek egyéni fejlődését az óvdába kerüléstől flyamats figyelemmel kísérjük, és írásban rögzítjük. Az intézményben flyó nevelési-ktatási munka alapjaként a gyermekek adttságainak, képességeinek megismerésére vnatkzó mérési rendszer működik. A gyermekek személyes és szciális készségeinek, képességeinek vizsgálatára alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk. Az óvdába lépéskr kmplex állaptfelmérést végzünk, mely alapjául szlgál a fejlesztésnek. Az óvdapedagógus az általáns pedagógiai célrendszer figyelembevételével határzza meg az egyéni szükségletekhez igazdó fejlesztési célkat. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakrlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakrlatában. A gyermek fejlődéséről szükség esetén, de legalább évente kétszer készítünk feljegyzés, melyben a következő területek kerülnek rögzítésre: Testi fejlettség, mtrs képességek, szciális képességek érzelmi, akarati képességek, értelmi képességek, nyelvi kmmunikációs képességek. Rögzítésre kerülnek a gyermek fejlődését szlgáló intézkedések, megállapításk, javaslatk. A gyermek fejlődéséről a szülőt flyamatsan tájékztatni kell! ( fgadó óra) A tájékztatás közös megállapításainak megtörténtét a szülő és az óvdapedagógusk aláírással hitelesítik. 58

59 Mérések időpntja: Anamnézis készítés (szülővel megbeszélve) óvdába lépéskr Megfigyelések rögzítése któber 31. Egyéni fejlesztési terv nvember 15 feljegyzés a fejlesztés eredményéről május 30. DIFER: középső csprt: január-február nagy csprt: któber-nvember Az óvda vezetője beszámlót kér a gyermeki teljesítmények flyamats helyi szinten alkalmaztt megfigyelésén vagy mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasnlításáról, váltzásáról és elvárja, hgy az óvdapedagógus a tapasztalatkat felhasználja a gyermekek fejlesztése érdekében. Az óvdapedagógus képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, prduktumaik értékeléséből kaptt adatkat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vnatkzó tervét elkészíteni, módsítani. A fejlesztés eredményét flyamatsan nymn követi, és ha szükséges, fejlesztési krrekciót hajt végre. A fejlesztés eredménye nymn követhető:intézményi dkumentumkban,mindennapi gyakrlatban ( óvdában és óvdán kívüli tevékenységek) A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzi az óvdapedagógus. április GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK A gyermek- és ifjúságvédelem mindig szerves részét képezte a nevelő-ktató munkának. Intézményünk nevelési elveiben a gyermekek minden feletti érdekeit tartja szem előtt. Különösen így van ez ma, amikr a családk egzisztenciális biznytalansága fkzódik, az elemi szcializációs hatásk gyengülnek, s a gyermekek testi-, lelki-, szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket rendkívül nagy színvnalbeli különbségek jellemzik A GYERMEKVÉDELEM ALANYAI: hátránys helyzetű gyermekek halmzttan hátránys helyzetű gyermekek sajáts nevelési igényű gyermekek veszélyeztetett gyermekek 59

60 Célunk: hgy óvdánkban minden gyermek egyenlő esélyt kaphassn, és biztnságban érezze magát. A hátránys és veszélyeztetett helyzetből adódó pedagógiai, pszichlógiai feladatk megldása tudats figyelmet, megfelelő szakmai felkészültséget és sk energiát igényel.. Az évi XXXI. Törvény 5. alapján a veszélyeztetettség fgalma: A szülő részéről lyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapt, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátlja vagy akadályzza. 67/A. (1) Hátránys helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jgsult gyermek és nagykrúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafgadó gyám alacsny isklai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafgadó gyámról - önkéntes nyilatkzata alapján - megállapítható, hgy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekr legfeljebb alapfkú isklai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafgadó gyám alacsny fglalkztatttsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafgadó gyámról megállapítható, hgy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekr az Szt a szerinti aktív krúak ellátására jgsult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpntját megelőző 16 hónapn belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántarttt személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hgy a gyermek a településre vnatkzó integrált vársfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilváníttt lakókörnyezetben vagy félkmfrts, kmfrt nélküli vagy szükséglakásban, illetve lyan lakáskörülmények között él, ahl krlátzttan biztsítttak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmzttan hátránys helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jgsult gyermek és nagykrúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pntjaiban meghatárztt körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógndzói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jgvisznyban álló fiatal felnőtt. Törvény határzza meg azkat az intézményeket (az észlelő-jelző rendszer tagjait) melyeknek jelzési kötelezettsége van a gyermekjóléti szlgálatnál. Ide tartznak a közktatási intézmények, különösen a nevelési-ktatási intézmények, tehát óvdánk is. Az észlelő-jelző rendszert működtető személyek, szlgáltatók, intézmények és hatóságk,- így óvdánk is - kötelesek egymással együttműködni. Lényege, hgy a segítség akkr érkezzen, amikr a prblémák még kezelhetők, megldhatók családn belül. A család elsődleges szerepe mellett meghatárzó jelentőségű az óvda felelőssége és lehetősége, a gyermekeket nevelő pedagógusk felkészültsége. 60

61 Arra törekszünk, hgy a veszélyeztetett és hátránys helyzetű valamint a halmzttan hátránys helyzetű gyermek családban nőjön fel, ezért az óvda minden segítséget és dafigyelést megad a családnak. Óvdába lépés előtt fntsnak tartjuk a gyermeket meglátgatni tthnában, a családdal felvenni a kapcslatt, erről feljegyzést készítünk a fejlődés nymn követő dkumentációban. Arra törekszünk, hgy a nehéz helyzetben lévő családkat megismerjük és segítsük, ezért differenciáltan vesszük figyelembe a rászrultság fkát és mikéntjét. Az elbírálásnál méltánysan, a gyermekek számára legkedvezőbb módn történik a döntéshzatal. Ez minden pedagógus feladata és kötelessége. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa infrmációkkal rendelkezik minden gyermek szciális helyzetéről. Az intézmény támgató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni fejlesztést szervez Integrációs ktatási módszereket fejleszt, és megfelelő létszám esetén ezt be is vezeti- (óvdai fejlesztő prgram) Nevelési, képzési, ktatási prgramkat, mdelleket dlgz ki vesz át, és működteti is ezeket. Kapcslatt tart fenn szakmai támgató hálózattal. ( szakszgálat, családsegítő ) Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajáts nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél az óvónők a csprtnkénti éves terv készítéséhez megkapják: Illetékes szakértői bizttság szakvéleményét, mely az óvdapedagógusi munkáhz levő ajánlást tartalmazza, ezek alapjául szlgálnak a nevelő, fejlesztő és ktató munkájáhz PREVENCIÓ Már az óvdai felvételeknél igyekszünk kiszűrni, és előnyben részesíteni a hátránys szciális környezetben élő gyermekeket. Célunk, megelőzni a rssz szciális környezetből adódó mentális, szmatikus retardáció kialakulását a gyermekeknél. Óvdánk kiemelten fglalkzik azkkal a gyerekekkel, kiknek szciális, illetve családi háttere nem megfelelő. GYERMEKVÉDELMI FELADATAINK: felzárkóztató munkánkban figyelünk az óvdába járás rendszerességére, 61

62 a gyermekekkel kapcslats adatk védelmének szem előtt tartására, a titktartási kötelezettség betartására, törekszünk a másság elfgadására a nemzeti, etnikai és migráns kisebbségek gyermekei teljes egyenrangú partnerként élhetnek, nevelkedhetnek az óvdában, biztsítjuk, hgy a gyerekeket semmilyen hátránys megkülönböztetés ne érje, figyelünk arra, hgy a hátránys anyagi helyzetben élő gyermekek részt vegyenek az óvdában szervezett kulturális prgramkn, pl.: bábelőadás, zenés műsrk, színházi prgramk, stb. (az anyagi hátteret ezekben az esetekben az óvda biztsítja), a különböző kk miatt veszélyhelyzetbe került gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlysságának mérlegelése, egyeztetés a gyermekjóléti szlgálattal, általáns prevenciós tervek az óvdát körülvevő szciális társadalmi környezet függvényében. a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek számának megállapítása, nyilvántartásk vezetése, a sajáts nevelési igényű gyermekek kiszűrése, az egyszülős családban nevelkedők számának felmérése, kapcslattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, szakmai felkészülés, önképzés, tvábbképzés, amennyiben a veszélyeztetettség ka anyagi jellegű, felhívjuk a szülő figyelmét, hgy prblémájával hva frdulhat, milyen törvény adta lehetőségei vannak. (pl. ingyenes étkezés, étkezési kedvezmény, nagycsaládsk támgatási frmái, gyermekvédelmi támgatásk igénylése, óvdáztatási támgatás igénybe vétele stb.), segítségadás ügyintézés biztsítása a szülő számára, rendszeres kapcslattartás az Önkrmányzat gyámügyi előadójával, amennyiben gyermek elhelyezési perben véleményünket kérik, állást fglalunk a gyermek érdekében, szülői fórumk szervezése a megfelelő tájékztatás érdekében, munkaközösségi megbeszélések szükség szerint, jól látható helyen, faliújságn tájékztatás nyújtása a gyermekjóléti szlgálat tevékenységéről, helyéről, telefnszámáról A GYERMEKVÉDELMI FELADATKÖR BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁSA: BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS az óvdavezető felelősséget vállal a gyermekvédelmi munka megfelelő működéséért, ehhez biztsítja a feltételeket, a gyermekvédelmi felelős, rendszeresen tájékztatja az óvdavezetőt a gyermekvédelemmel kapcslats infrmációkról, prgramkról, cselekvési-intézkedési tervekről, a gyermekvédelmi felelős rendszeres munkakapcslatt alakít ki a nyilvántarttt gyermekek óvdapedagógusaival, 62

63 az anyagi veszélyeztetettség felmérése érdekében a csprtban dlgzó óvónők, illetve a szülők jelzéseit vesszük figyelembe, a megfelelő megldás biztsítására törekeszünk (pl. ingyenes étkezés, étkezési kedvezmény, nagycsaládsk támgatási frmái, gyermekvédelmi támgatásk igénylése, óvdáztatási támgatás igénybe vétele stb.) KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS Gyermekjóléti Szlgálat Pedagógiai Szakszlgálat Védőnői Szlgálat Isklai gyermekvédelmi felelős Önkrmányzat: gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferens, gyámügyi előadó. A szciális hátrányk feltérképezésében, a csprtban dlgzó óvónők és a szülők jelzésére alapzunk, a hátrányk leküzdése érdekében a fent említett képviseleti szervekkel vesszük fel a kapcslatt, és a prblémák megismerésének függvényében kérünk, ajánlunk segítséget. 14.ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK Az óvda feladata a megalapzás megteremtése, nem csak a kicsi gyermekekben, hanem a családk kívülről, azaz indirekt módn való irányítása, segítése a megfelelő irányba. Az ünneplés pedagógiai szempntból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, sk a gyermekek tevékenységi lehetősége, fnts az esztétikai élmények hatása. Az ünnepek, a hagymányk áplása szempntjából is fntsak az óvdában, kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Az aktív, és önálló gyermekek nevelésének egyik sajáts eszköze a jól előkészített, szépen megfrmált ünneplés. Az előkészület lehetőséget ad a gyermekek közötti kperáció és kmmunikáció gyakrlására. Az ünnepi készülődésbe a szülőket is bevnjuk, ez is lehetőség számukra, hgy megismerjék munkánkat, egymást, a kapcslatk megerősödjenek, elmélyüljenek. 63

64 FELADATUNK: A gyerekekben az ünnepre való rákészülés és az ajándékkészítés örömének a megéreztetése. Az óvónő felelőssége abban rejlik, hgy tiszteletben tartja a megemlékezés jelentőségét, nem csinál belőle a gyermek számára felesleges munkát, szerepeltetést. Az ünnepek hagymányainkhz tartznak A CSOPORTOTOKAT ÉRINTŐ ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK név és születésnapk megünneplése dallal, verssel közösen egész évben flyamatsan, apró ajándék az ünnepeltnek Mikulás túra, Mikulás kereső a várs kijelölt helyén Advent, Karácsny: külső jegyekkel, dekrációval, hangulati előkészítéssel, ajándékkészítéssel Farsang: kölcsönös csprtlátgatás, vidám délelőtt jelmezben Télbúcsúztató: Kiszeégetés a Duna partn (középső és nagycsprtban) Március 15-i megemlékezés: zászló- és kkárdakészítés, Zenei munkacsprt műsra Húsvét: hangulati előkészítés, külső frmai jegyek, dekráció, lcslkdás, tjáskereső (adtt csprtkban) Anyák napja: köszöntés, ajándékkészítés (minden csprtban) Évzáró ballagás: az isklába menők búcsúztatása, szülők meghívtt vendégek részvételével (középső és nagycsprtban) A közös kirándulásk a szülőkkel.(adtt csprtban) ÓVODAI SZINTŰ RENDEZVÉNYEK játszóházak, táncházak alkalmanként, (adtt csprtban) óvdaszépítő akciók, tavasszal és ősszel, (adtt csprtban) kerti partik: Juniális, Őszi kerti parti. 15.ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI TERVE ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 64

65 Az intézményben flyó pedagógiai munkáért a vezető felel. Az ellenőrző látgatáskban, a részterületek elemzésében, értékelésében a nevelőtestület által megválaszttt és felkért tagk részt vehetnek. Az intézményértékelés az óvdában flyó minden tevékenységre, területre kiterjed, így az óvda közvetlen környezetének a nevelés, a tanulás szempntjából fnts adttságaira és jellemzőire is. Az intézményértékelés egyben a prgram beválásának értékelése is AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI: az óvda céljai, a pedagógiai prgram, az óvdapedagógusk teljesítményértékelése, minősítése szervezeti és vezetési jellemzők; óvdavezetői klímateszt a gyermekek egyéni fejlődésének, nymn követési jellemzői, külső szakértői értékelések (intézményi, pedagógusi, vezetői) személyi, tárgyi, anyagi feltételek, az óvda kapcslatai, partneri igény, elégedettség mérése, jgszerűség INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A Pedagógiai Prgram a mindenkr hatálys köznevelési törvény szerint kerül felülvizsgálatra, értékelésre. Az értékelés tények és adatk alapján tervezetten és bjektíven történik. Az ellenőrzési, értékelési munka alapja a Pedagógiai Prgram megvalósítása, a belső és külső ellenőrzési rendszer szabályzóinak, valamint az intézmény elvárás rendszerének ( sztenderdek alapján kialakíttt elvárás rendszer) való megfelelés alapján történik. Belső ellenőrzési rendszer óvdai szabályzói az SZMSZ és a Teljes Körű Intézményi Belső Önértékelési Szabályzat. Külső ellenőrzési rendszer szabályzói ágazati törvények rendeletek, Tanfelügyeleti és Önértékelési kézikönyv Pedagógiai szakmai ellenőrzés - Tanfelügyelet, pedagógus minősítés. Az óvda flyamatsan követi az egyes feladatk (nevelés, tanulás, egyéb működési feladatk) eredményességét és hatéknyságát intézmény elvárás rendszerének megfelelően elemzi ezeket. Az önértékelés srán tények és adatk alapján aznsításra kerül a nevelési-ktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségek, fejleszthető területek, szükség esetén krrekciót hajt végre. Az önértékelési flyamatban felhasználásra kerül a munkatársak, szülők, és a külső partnerek elégedettségméréseinek eredményei. 65

66 A következő dkumentumk segítik az ellenőrzést, értékelést: az óvda munkaterve, amely egy nevelési évre szól, a csprtk nevelési terve, tematikus tervek terve, értékelések, egyéni fejlődés nymn követésének dkumentumai. A pedagógiai gyakrlat ellenőrzése két szinten történik: a gyermek fejlettségének értékelése, az óvónői gyakrlati munka szintjén, az óvdapedagógusk BECS munkaterve alapján. 1. MÉRÉSI - ÉRTÉKELÉSI TERÜLETEK I.1. Átfgó intézményi önértékelés 5 évente történik Az intézményi önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai- szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hgy a nevelési-ktatási intézmény hgyan valósíttta meg saját pedagógiai prgramját. Megállapításai a pedagógiai prgramban kitűzött célk megvalósulásának eredményességéről adnak képet ly módn, hgy közben számba veszik az intézmény adttságait, a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének frmáit, a nevelő-ktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatlásának flyamatát. Területei: Pedagógiai flyamatk, Személyiség és közösségfejlesztés, Eredmények, Belső kapcslatk, együttműködés, kmmunikáció, Az intézmény külső kapcslatai, Pedagógiai munka feltételei Az Óvdai nevelés rszágs alapprgramban megfgalmaztt elvárásknak és a pedagógiai prgramban megfgalmaztt intézményi célknak való megfelelés Nyilvántartjuk és elemezzük az intézményi eredményeket Mérési eredmények: A Fejlődés nymnkövető dkumentációban rögzített gyermeki mérési eredmények (gyermekek személyiségfejlődése, neveltségi szint mutatók,) Belső, partneri elégedettség, ( Belső partnerek: a gyermek és szülői elégedettség mérés évente valósul meg,- Gyermeki elégedettségmérés középső, nagy csprts krú gyermekek minden év 66

67 április 15., Szülői elégedettségmérés minden krcsprtban csprtnként 15 fő mintavétellel minden év május 15. Nevelőtestület ( képviselői)- két évente másdik és negyedik évben Külső partnerek vnatkzásában a szakmai munkát meghatárzó, kulcsfntsságú partnerek esetében két évente, nem kulcsfntsságú partnerek tekintetében hármévente ( első és negyedik évben )kerül mérésre. Vezető önértékelése a megbízás 2. és 4. évében kerül sr Cél: az intézményvezető pedagógiai és vezetői képességeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általáns pedagógiai és vezetéselméleti szempntk, tvábbá a vezető saját céljaihz képest elért eredmények alapján. Területei: Tanulás és tanítás stratégiai tervezése és peratív megvalósítása A váltzásk stratégiai vezetése és peratív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és peratív irányítása Másk stratégiai vezetése és peratív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és peratív irányítása Módszerek: Dkumentumelemzés, Kérdőív, Interjú Pedagógusk önértékelése kétévente minden pedagógus Pedagógusk önértékelésének célja a tanfelügyelethez hasnlóan a pedagógusk nevelő- ktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és fejleszthető területek meghatárzásával. Amennyiben a vezető besztású pedagógusk munkakörének része, fglalkzás tartása úgy rájuk is kiterjed a pedagógus önértékelés. Területei: Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai flyamatk, tevékenységek tervezése és a megvalósításhz szükséges önreflexiók Tanulás támgatása Gyermekek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése. a hátránys helyzetű, sajáts nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, ktatásáhz szükséges megfelelő módszertani felkészültség A gyermekcsprtk, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitttság a különböző társadalmi kulturális skféleségre, integrációs tevékenység, csprtvezetői tevékenység Pedagógiai flyamatk és a gyermekek személyiségfejlődésének flyamats értékelése, elemzése Kmmunikáció és szakmai együttműködés, prblémamegldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 67

68 Módszerek: Dkumentumelemzés, Megfigyelés - Tevékenység/fglalkzás látgatás, Interjú, Kérdőív Az intézményi a vezetői és a pedagógus önértékelés az intézményi elvárásk teljesülésének vizsgálata alapján a tapasztalatk rögzítésére hivatkzva megtörténik, majd a fejleszthető és kiemelkedő területek meghatárzásával fejlesztési és intézkedési terv készítésével zárul. A következő időszakban történik az elkészített fejlesztési, intézkedési tervek megvalósításának egyes feladatai és azk lépései, éves, ötéves ütemezésben. Az Intézményi a Vezetői és a Pedagógus önértékelés megvalósítás menetét a Teljes körű Intézményi Belső Önértékelési Szabályzat tartalmazza. A szabályzat tartalmazza az Intézményi a Vezetői és a Pedagógus önértékelés megvalósítás személyi feltételeit ( 1 melléklet) és ütemezést ( 3-4 melléklet) valamint a megvalósításának eszközrendszerét ( 5 melléklet) ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE minden nevelési év végén a teljes nagycsprts krsztály felmérése alapján, ezen felül pedagógiai prgramunkat szükség szerint, de legfeljebb 5 évente felülvizsgáljuk, az eredmények alapján a szükséges módsításkat megtesszük, Érvényességi rendelkezés nevelési évben bevezetett Tevékenységközpntú Nevelési Prgram, melyet kiegészítettünk a helyi sajátsságkkal 2001/2002-ben /2010. nevelési évben törvényi váltzásk miatt módsíttt prgram, /2011 TÁMOP Pályázati megvalósítás srán módsíttt Pedagógiai Prgram a nevelőtestület határzata alapján 2013/2014 nevelési évtől érvényes. 4. Időközi módsításra abban az esetben kerül sr, ha a feltételrendszerben váltzás történik, vagy ha törvényi váltzás indklja. 5. A módsítást kezdeményezheti az intézményvezető és a nevelőtestület. 6. Az átdlgzás alapjai: Hatálys Köznevelési Törvény Prgrambeválás gyakrlati tapasztalat Teljes intézményi Önértékelés eredményei A pedagógiai prgramt a nevelőközösség fgadja el, az óvdavezető jóváhagyásával válik érvényessé. (jegyzőkönyv, határzat) A prgram jóváhagyása előtt a többletfeladat költségeinek jóváhagyása érdekében a fenntartói hzzájárulás szükséges. Nyilvánsságról való rendelkezés: 68

69 A Pedagógiai Prgram elérhető és lvasható a Halásztelki Tündérkert Óvda hivatals hnapján és a Halásztelki Tündérkert Óvda mindkét telephelyén az óvdavezetői irdában. Pedagógiai Prgramunk módsításának módja és lehetséges indkai 1. ha szervezeti átalakítás történik, 2. ha törvényi váltzásk történnek, 3. ha a nevelőtestület más prgram bevezetéséről dönt, 4. ha egyéb érdekegyeztető fórum, módsítást javasl. Előírás a prgram módsításának előterjesztésére: 1. írásbeli előterjesztés az óvdavezetőnek és a nevelőtestületnek, 2. részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten, Pedagógiai Prgramunk érvényességének ideje: Legitimációs záradék A Köznevelési Törvénynek megfelelően a Halásztelki Tündérkert Óvda Pedagógiai Prgramjának módsítása megtörtént. A Pedagógiai Prgram véleményezése, elfgadása és jóváhagyása megtörtént, a nevelőtestület én tarttt értekezletén a Pedagógiai Prgram módsítását 100% arányban elfgadta. Egyetértését nyilváníttta: /Feljegyzés mellékelve/ a Halásztelki Tündérkert Óvda SZMK képviselője Dátum: Készítette és elfgadta az óvda nevelőtestülete A nevelőtestület nevében. /Feljegyzés mellékelve/ 69

70 Dátum: Fenntartói nyilatkzat Jelen Pedagógiai Prgramban többletköltséget nem igénylő feladatellátásból adódóan - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 25. (4) bekezdése értelmében Halásztelek Várs Önkrmányzata mint fenntartó egyetértési jgt gyakrl. A Halásztelki Tündérkert Óvda én a 1./ NT.sz. Nevelőtestületi határzattal elfgadtt Pedagógiai Prgramját a Halásztelek Várs Önkrmányzatának Képviselő-testülete a 97/2015.(XI.18.) határzattal jóváhagyta. Halásztelek, Jegyző Képviselő testület A Nevelőtestület 1/2015 sz. határzatát az óvdavezető saját hatáskörben a 8./2015 sz. OV. Határzatával jóváhagyta. Urbán Miklósné óvdavezető Tájékztatásra megkapta: Önkrmányzat Nevelőtestület SZMK 70

71 Melléklet 71

72 SIKERKRITÉRIUMOK (A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE) EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SIKERKRITÉRIUMAI Öltözködés: önállóan öltözködik, vetkőzik, tud masnit kötni. Testáplás: önállóan végzi az egészségügyi szkáskat: önállóan WC-zik, használja a WC papírt, szappant, körömkefét, msakdás előtt felhúzza a ruhája ujját, szárazra törli a kezét, önállóan fésülködik, önállóan fgat ms, tud rrt fújni. Levegőzés: szívesen tartózkdik friss levegőn. Mzgás, edzés: örömmel vesz részt a mzgástevékenységeken és a prevenciós fglalkzáskn, összerendezettebb, harmnikus finmmzgásra képes. Táplálkzás: helyesen használja az evőeszközöket, / kanál, villa, kés /, kulturáltan étkezik, a szalvétát használja, helyes testtartással ül az asztalnál, el tudja dönteni, miből, mennyit kér, önállóan szedi az ételt és önti a flyadékt. Pihenés: képes nyugdtan, máskat nem zavarva pihenni, Érzelmi nevelés: óvdásból isklássá szcializálódás sikerkritériumai: 72

73 nem kz megrázkódtatást az anyától való elválás, ragaszkdik a csprttársaihz és a csprtban dlgzó felnőttekhez, egyre szrsabb barátságk alakulnak, számn tartja társai hiányzását, a közös tevékenységeken, ünnepségeken szívesen vesz részt, tthnsan mzg a csprtszbában, az óvdában és az óvda udvarán, ismeri a játszóhelyeket és játékeszközöket, igényli a csprtban kialakult szkásrendszer alkalmazását, vigyáz környezete rendjére, tudja használni a helyes viselkedés, cselekvés szabályait, köszön társainak és az ismerős felnőtteknek, a csprtba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fgadja, türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait, az udvariassági frmák betartásával kmmunikál, tud kérni és megköszönni, ha kap valamit, tiszteletben tartja társai tevékenységét, a játékszereken megsztzik, knfliktushelyzetben társaival egyezkedik, ítéleteiben megjelenik a pzitív és a negatív értékrend, megpróbál örülni más sikerének, győzelmének, segít másknak, nincsen magánysan tevékenykedő gyermek, óvdán kívüli közös prgramkn a helynek és helyzetnek megfelelően viselkedik. Észlelés: ÉRTELMI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI a felkínált lehetőségeket a gyermek kíváncsian és érdeklődéssel fgadja. az érzékszervei használatával az észlelése pntsabbá válik, különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus figyelem fejlettségének, a téri tájékzttságnak, a térbeli mzgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Mtrs képességek: a különböző tevékenységeken keresztül megismeri önmagát, saját testét, tudja a jbb és bal fgalmát, térben tájékztt, a nagymzgáskat önállóan és örömmel végzi, az eszközöket könnyedén kezeli / evő-, játék- és ábrázlási eszközök / kialakul a szem-, kéz-, láb-krdináció. Verbális képességek: akar és mer beszélni, kérdezni, gndlatait flyamatsan, nyelvtanilag helyesen, mndatkban fejezi ki, szókincse választéks. 73

74 A JÁTÉK SIKERKRITÉRIUMAI tud és képes örömmel, kitartóan játszani, játékszabálykat betartja, vigyáz társai és saját testi épségére, a játékeszközöket rendeltetésszerűen használja és óvja, a helyére teszi és elrendezi, önállóan kezdeményez játékt, pzitív, negatív, alá-, és fölérendelt szerepeket is vállal, a knfliktuskat próbálja önmaga lerendezni, sikertelenség esetén segítséget kér, egyszerűbb játék-kiegészítőket önállóan elkészít, prblémahelyzeteket képes megldani, képes megérteni és elfgadni játszótársai elgndlását, le tud mndani egy-egy kedves játékszerről, játékhelyzetben újraalktja a felnőttek tevékenységét, társaival a játék srán cselekvéseit összehanglja, a barkácslást rendszeresen alkalmazza a játékban, a játékhz készített eszközöket felhasználja tvábbi játékai srán, képes szerepvállalásra és a szerepek elsztására, képes szerepjátékk megszervezésére, az ahhz szükséges játékszerek kiválasztására, a játéktémát napkn keresztül flytatja társaival. MUNKA SIKERKRITÉRIUMAI szívesen végez munka jellegű tevékenységet, ugyanakkr a nehézséget kzó feladatk elvégzéséhez bátran kér segítséget, a munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja, azkat gndsan, esztétikusan rakja el, megfelelően elvégzi a rábíztt feladatt, képes a társakkal való együttműködésre, szívesen végez a közösségért munkát, alkalmi feladatkat elvállal, igényessé válik a környezete rendje, tisztasága iránt. a barkácsláshz használt eszközöket, szerszámkat, anyagkat gndsan, esztétikusan rakja el, részt vesz a kerti munkában, az őt körülvevő növények, állatk gndzását rendszeresen és felelősséggel végzi, az étkező asztalt esztétikusan teríti meg, étkezés után az edényeit elrakja, aktívan vesz részt a teremrendezésben, a rendszeres munkavégzés hatására kialakul kitartása, kötelességtudata, pzitív önértékelése. A TANULÁS, EREDMÉNYES ISKOLAI MUNKA SIKERKRITÉRIUMAI: az egyszerű feladatkat megérti, ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sr, 74

75 érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt, feladatai végrehajtásában kitartó, szándéks figyelmének időtartama életkrának megfelelő, él benne az iskla, a tanulás utáni vágy, tevékenységének eredményeit reálisan értékeli, képes a már elsajátíttt ismeretek szándéks felidézésére, munkatempója, feladattartása életkrának megfelelő, szándéks figyelemre képes, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagybb szerepet kap a felidézés, az elemi fgalmi gndlkdás is kialakulóban van. AZ ANYANYELVI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: érthetően, flyamatsan kmmunikál, beszél, gndlatait, érzelmeit másk számára érthető frmában, életkrának megfelelő tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mndatszerkezeteket, mndatfajtákat alkt, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérteni másk beszédét, udvariassági kifejezéseket használ, beszédének tagltsága, tempója, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek, lyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gndlatainak érthető kifejezését. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉNEK SIKERKRITÉRIUMAI: elkezdődik a környezethez kapcslódó pzitív érzelmi viszny és értékrendszer kialakulása, mely képessé teszi majd a gyermeket a környezettudats életvitelre, megalapzódnak azk a szkásk, viselkedési frmák, melyek szükségesek a természetes és az ember által épített környezettel való harmnikus kapcslat kialakulásáhz, képes lesz a körülötte lévő világt érzékszerveivel, tapasztalás útján megismerni, lyan viselkedésmintákat sajátít el, melyek alkalmassá teszik az élő természet megfigyelésére, a természet csdáinak felfedezésére, védelmére, elsajátít szkáskat, szkásrendszereket, melyek lehetővé teszik számára az élővilággal való harmnikus együttélést, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatkat, azk gndzását és védelmét, tudja hgy Magyarrszágn, Halásztelken él, tudja saját, szülei, testvérei nevét, lakcímét, szülei fglalkzását, ismer néhány fglalkzást-mesterséget, 75

76 ismeri a színeket, ismeri az évszakkat, az azkra jellemző tulajdnságkat, napszakkat, napkat, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, különbséget tud tenni a vízi, légi és szárazföldi közlekedés között, ismeri, és gyakrlatban alkalmazza a gyalgs közlekedés alapvető szabályait, ismeri testét, érzékszerveit, azknak funkcióit, védelmét, áplását. A MATEMATIKAI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: tapasztalatkkal rendelkezik a közvetlen és tágabb környezet frmai, mennyiségi, téri visznyairól, felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri visznykat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-sík és mennyiségszemlélete, általában szívesen vállalkzik a felvetett vagy felismert prblémák megldására, érti és helyesen használja a matematikai kifejezéseket, tud mérni, összehasnlítani, srba rendezni, pársítani, legalább 15-ig az elemek különböző színe, nagysága, elrendezése esetén is, tud számlálni legalább 15-ig (tő- és sr), képes szétválgatni tulajdnság alapján, egyszerűbb tulajdnságkat is meg tud nevezni, követni tudja az iránykat (sík- és tér). MŰVÉSZETI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: A hagymányáplással és a művészetek eszközeivel az általunk nevelt gyermekek értékmegőrző, az alktó tevékenységekhez kötődő, a környezetet és a természetet tisztelő életmódra kaptak indíttatást. AZ IRODALMI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: szívesen mesél, bábzik, dramatizál, gndsan bánik a könyvekkel, mesét, verset, mndókát képes emlékezetből felidézni, várja, igényli a mesehallgatást, tud történeteket kitalálni, azt elmndani, megjeleníteni, kedvvel bábzik, és részt vesz a dramatikus játékkban, önállóan mesél, s az elkezdett történetet flytatja, érti a népies kifejezéseket, szókészlete gyarapszik. 76

77 A VIZUÁLIS NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: igény alakul ki az alktásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, az esztétikai élmények befgadására, a belső képi világát képesek kifejezni a vizualitás eszközeivel, tudnak a társaikkal együtt alktni, tudják használni a rajz és egyéb eszközöket, technikákat, az általuk létrehztt alktást minél részletesebbé, minél tökéletesebbé fejlesztik, megtanulják az önkifejezést, a számukra adtt témák által felismerik, hgy körülöttük minden megjeleníthető, ábrázlható, frmálható, újraalktható, igénylik a nyugdt teret, légkört az alktáshz, a rendeltetésnek megfelelően használják az eszközöket, tisztán tartják, helyükre teszik, szívesen kísérleteznek különböző technikákkal, a megjelenített vizuális képet verbálisan is kifejezik. A ZENEI NEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: a gyerek örömmel énekel, mndókázik, körjátékt játszik a nap bármely szakában, tud néhány dalt tisztán, helyes tempóban és szövegkiejtéssel egyedül is énekelni, tud dallam és ritmusmtívumkat visszaénekelni, felismeri a dallamt ritmusról, belső mtívumról, tud dallamt bújtatni, a tárgyi és környezet hangjait felismeri, érzékeli a halk-hangs, magas-mély, gyrs-lassú közötti különbséget, érzékeli és létrehzza az egyenletes lüktetést és a ritmust, megtanul néhány egyszerűbb tánclépést, tud társaival térfrmákat alakítani, a különböző mzgáskat és táncmzdulatkat egyöntetűen, esztétikusan végezni, megfelelő módn használja a megismert ritmushangszereket, tud ritmust, dallamt rögtönözni, élvezettel, figyelemmel tud zenét hallgatni. A TESTNEVELÉS SIKERKRITÉRIUMAI: igényli és szereti a mzgást, megfelelő fizikai állóképességgel rendelkezik (erőnlét, gyrsaság), mzgása harmnikus összerendezett, megfelelő ritmusú, megérti, és végrehajtja a feladatkat, utasításkat, erősödik, állóképessége nő, mzgástempója gyrsul, képes a különböző irányváltztatásra, tud környezetében tájékzódni, ismeri az iránykat, ügyesen bánik a kézi szerekkel, tud különböző szélességű felületen és magasságban feladatkat végrehajtani, előszeretettel játszik és önállóan meg is szervezi a mzgáss játékkat. 77

78 A sajáts nevelésre jgsult gyermekek isklaérettségi kritériumait a befgadó intézmény elvárásai tükrözik. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK A tevékenységközpntú-kmpetencia alapú pedagógiai prgram megvalósításáhz elegendőek azk az eszközök, amelyek a Köznevelési törvényben meghatárztt minimális eszköz- és felszerelésjegyzékben találhatók. Prgramunk megvalósulásának a következő eszköz igénye van A játékhz Mzgáss játékk: hinta mérleghinta mászóka mókuskerék mzgásfejlesztő játékk egyensúlyérzék fejlesztő játékk Dramatikus játékk: bábk jelmezek textíliák kellékek Szerepjátékk: A valóság tárgyainak megfelelő (kicsinyített) eszközök (pl.: babzsák, edények, babakcsi, rvss és fdrászs játékhz eszközök, állatfigurák, stb.) Építőjátékk: Különböző méretű hasábk, knstrukciós játékk (Leg, Babiln, tüske, stb.), építőelemek, hmkzó játékk. Szellemi játékk: kirakók társas játékk 78

79 mesekártyák lgikai játékk memória játékk vizuális, auditív, taktilis - érzékelést fejlesztő játékk Irdalmi neveléshez: mesekönyvek leprellók bábk jelmezek hanglemezek audi- és videó kazetták, CD-k Vizuális neveléshez: színes ceruzák zsírkréták filctllak vízfesték ecset tempera gyurma agyag lisztgyurma ragasztó szövőkeret fnalak hurkapálcika lló textíliák termések különböző színű és vastagságú papírk Zenei neveléshez: Zenevarázs ritmusbt db csörgődb csörgő harang béka csősr metallvn tuba fn xilfn 79

80 cintányér triangulum kasztanyetta afrikai fadb rumbatök tjáscsörgő kazetták, CD lemezek, ktták dalanyagt tartalmazó könyvek fejdíszek A testi neveléshez: trnapad zsámly brdásfal trnaszőnyeg Greifswald készlet kiegészítőkkel trnakarika, trnabt babzsák, kendő, szalag labda marklabda magasugró készlet húzókötél ksárlabda palánk futball kapu ugrókötél Bdy-rll készlet A környezet megismeréséhez és védelméhez: képeskönyvek diafilmek videfilmek képek a termések gyűjtéséhez ksarak a növények gndzásáhz szükséges eszközök, szerszámk nagyítók, mikrszkóp fényképezőgép hmk-víz asztal A környezet téri, frmai, mennyiségi megismerése: MINIMAT készlet gyurma gyöngyök dminó kártyák dbókcka leg építőjáték színes szalagk 80

81 fnalak puzzle matematikai fejlesztő játékk A munka jellegű tevékenységekhez: A gyerekek méreteihez igazdó eszközök (pl.: seprű, lapát stb.), étkezéshez szükséges eszközök. 81