BALATONSZENTGYÖRGYI MARGARÉTA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BALATOSZENTGYÖRGYI MARGARÉTA ÓVODA BALATONSZENTGYÖRGY CSILLAGVÁR U. 4.

Átírás

1 TERM. TÁRSA- ÉNEK- ZENE MESE- VERS MUNKA JÁTÉK MOZGÁS MOZGÁS DALOM EMBER RAJZOLÁS KÉZI- MATE- MATIKA BALATONSZENTGYÖRGYI MARGARÉTA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSALÁD BALATOSZENTGYÖRGYI MARGARÉTA ÓVODA BALATONSZENTGYÖRGY CSILLAGVÁR U. 4. TEL: 85/ PEDAGÓGIAI PROGRAM OM. AZONOSÍTÓ: Készítette: Beősze Tamásné intézményvezető Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Nevelőtestület elfogadásának dátuma: Fenntartói egyetértés dátuma: Intézményvezető jóváhagyásának dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja:

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS. Intézményi adatok Helyzetelemzés.. Intézményt használók... Az intézményi munka feltételei. Intézményi értékek, kiemelt eredmények PEDAGÓGIAI PROGRAM. Gyermekkép.. Óvodakép... Óvónőkép A NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, KÜLDETÉSE AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAI.. Nevelési cél elérésének feltételei Szükségletek szerepe, érzelmi nevelés.. Tevékenységek szerepe. Képességek szerepe Tudatos fejlesztés feltétele.. Fejlesztés tartalma. Pedagógia tevékenységek tervezése, időkeretei A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS-ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FORMÁI A személyiségfejlesztés kerete.. Közösségfejlesztés formái Alkalmazott módszerek AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI, ÁLTALÁNOS FELADATAI.. Egészségnevelés, egészségfejlesztés.. Az érzelmi nevelés. Közösségi tevékenység, erkölcsi nevelés.. Értelmi fejlesztés. Anyanyelvi nevelés AZ ÓVODÁK ARCULATÁT MEGHATÁROZÓ SPECIFIKUS TARTALMAK, TEVÉ- KENYSÉGI FORMÁK Kooperáció és kommunikáció. Tradíciók, hagyományőrzés, ápolás Környezetvédelem Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése... Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése.. BTMN-es gyerekek fejlesztése A tehetséges gyermek. A HH/HHH-s gyerekek

3 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK.. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK Játék. Tanulás játékba integrált tanulás.. Munkajellegű tevékenység... Szabadidős tevékenység TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK... Külső világ tevékeny megismerése. A környezeti nevelés Matematika. Művészeti tevékenységek.. Mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... Mozgásfejlesztés AZ ÓVODÁK KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE... Család gyermek pedagógus.. Kapcsolattartás az iskolával.. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel... Együttműködés az egészségügyi intézményekkel... Együttműködés a fenntartó Önkormányzattal... Szakértői Bizottságokkal, szakszolgálattal és EGYMI-vel való kapcsolat... Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal... Kapcsolat óvodákkal, és pedagógusaikkal.. CÉLOK, FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERE- LÉSEK.. A GYERMEKI FEJLŐDÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSI RENDSZE- RE. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN A PP. ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSO- LATOS INTÉZKEDÉSEK. A pedagógiai program érvényességi ideje.. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálat.. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala.. Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKO- ZÓ ZÁRADÉKOK MELLÉKLETEK

4 Mottó: Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt. (Wass Albert) 1. BEVEZETÉS A program átdolgozása a következő oktatáspolitikai, törvényi változások miatt vált szükségessé: 1. A többcélú, közös igazgatású intézmény fenntartói változása. 2. Óvodák, közös igazgatás alá kerülése, intézményi átszervezése évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről /2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 7. 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 8. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról /2013.(II.26.) EMMI - rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről. A pedagógiai programunknak, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. -ban foglaltak szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: Óvodák nevelési programja a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket

5 A Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda - a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az óvodában folyó pedagógiai munka alapelveit. Széles tevékenységkínálattal, a gyerekek harmonikus fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Pedagógiai Programunk Az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül, a helyi sajátosságok, igények és a nevelőtestület által meghatározott alapelvek, célok, feladatok megfogalmazásával. Fontos szempont, hogy intézményünk a Tevékenységközpontú óvodai nevelés vázára dolgozza ki nevelési programját. Meg kívánjuk őrizni hagyományainkat, eredményeinket is, melyekre büszkék vagyunk. Ugyanakkor jelenjen meg az általános és tevékenységközpontú célokon, feladatokon túl az a sokszínűség, amely jellemzi óvodáinkat, melyeket küldetésünknek, jövőképünknek tekintünk. Törekvésünk, hogy mindkét intézmény - hasonló személyi, tárgyi feltételekkel rendelkezzen, és az egységes pedagógiai szemlélet kialakításával megőrizzük és továbbfejlesszük óvodáink sajátos arculatát január Beősze Tamásné Intézményvezető 1.1 INTÉZMÉNYI BEMUTATÁSA A többcélú, közös igazgatású intézmény adatai től: A Dobó István Általános Iskola fenntartói, üzemeltetői változása miatt az óvodák visszakerültek az Önkormányzatok fenntartásába. Létrejött a két óvodát és a közétkeztetést ellátó egységet integráló új intézmény. Az intézmény neve: BALATONSZENTGYÖRGYI MARGARÉTA ÓVODA Székhelye: 8710 Balatonszentgyörgy, Csillagvár u margaretaovi.bszgy@gmail.com OM azonosítója: Fenntartók: Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u.91. Balatonberény Község Önkormányzata Balatonberény, Kossuth L. tér 1. Hollád Község Önkormányzata Hollád, Fő u.16. Tikos Község Önkormányzata Tikos, Iskola u.16. Vörs Község Önkormányzata Vörs, Alkotmány u.29. Szőkedencs Községi Önkormányzata Szőkedencs, Fő u. 28. Szegerdő Község Önkormányzata Szegerdő, Főnyed Község Önkormányzata Főnyed, - 5 -

6 Szervezeti egységei: 3 Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda Csicsergő Óvoda - Tagóvoda Balatonberény Közétkeztetést ellátó konyha Balatonszentgyörgy Az intézmény csoportjainak száma: 4 Felvehető gyerekek maximális száma: 100 fő Margaréta Óvoda: 75 fő Csicsergő Óvoda: 25 fő Felügyeleti és irányító szerve: Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u.91. Az intézmény típusa: Az intézmény jogállása: Óvodázási körzet: Az óvoda jogállása: A tagóvoda jogállása: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Önálló működő és gazdálkodó intézmény. Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Hollád, Tikos, Vörs, Szőkedencs, Szegerdő, Főnyed települések Önállóan működő és gazdálkodó intézmény. Önálló jogi személy. Gazdasági feladatainak vezetését a települési önkormányzat gazdasági csoportja látja el, az együttműködési megállapodás alapján. Az óvoda, a balatonszentgyörgyi Margaréta tagóvodájaként működik. Nem önálló jogi személy. A munkáltatói jogkört a Margaréta Óvoda vezetője gyakorolja. Szakmailag önálló. A tagintézmény vezetője a vezető óvónő. A társadalmi környezet elvárásai: 1.2. HELYZETELEMZÉS A köznevelési intézményekben folyó helyi és központi elvárások módosultak, ill. bővültek, felerősödtek. Az Köznevelési törvény, az Országos Óvodai nevelési Program, az Önkormányzatok Esélyegyenlőségi Programja, az intézmény Esélyegyenlőségi terve, az SNI-s és Nemzetiségi gyerekek nevelésére és a vonatkozó irányelvek részletesen tartalmazzák azokat a központi országos elvárásokat, melyek alapján módosítottuk Pedagógiai Programunkat. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. Az önkormányzat elvárásai: 1. Biztosítsák az intézmény törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. 2. A partnerek által támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítése

7 3. Az intézmény területén az esetleges gyermekbalesetet előidéző okokat szüntessék meg, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 4. Kiemelt figyelmet fordítsanak a gyerekek lelki, testi állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. 5. Törekedjenek arra, a pedagógusok és gyermekek, valamint gyermek-gyermek kapcsolataiban minél bensőségesebb, családiasabb légkör jellemezze az intézményt. 6. Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák, ill. az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, a környezet védelmére. 7. Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. 8. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztőprogramok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. 9. Térségi, országos, nemzetközi pályázati lehetőségeket kutassák fel, forrásaikat a feladatellátás színvonalának érdekében bővítsék. 10. Biztosítsák a működési körzetből érkező gyerekek felvételét, elhelyezését, életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését. 11. Érjék el, hogy a körzetben élő hátrányos helyzetű családok, valódi alternatívának tekintsék a minél korábbi óvodai beíratást. 12. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyerekek szüleit részletes és érdemi módon a gyerekek fejlődéséről, adjanak tanácsot, ill. nyújtsanak segítséget a gyerekek fejlődéséhez. 13. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, ill. pedagógiai szakszolgálatokkal, a gyerekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. 14. Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyerekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, ill. jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába. A szülők elvárásai: 1. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek közötti társas kapcsolatok fejlesztésére. 2. Biztosítsák a gyermekek érdeklődésének minél változatosabb módon való felkeltését, folyamatos ébrentartását. 3. Törekedjenek minél bensőségesebb, családiasabb légkör kialakítására. 4. Segítsék a nevelés hatékonyságát tudatosabb ráhatásokkal, következetesebb odafigyeléssel. 5. Törekedjenek a speciális szolgáltatások (logopédus, fejlesztő, gyógypedagógus, pszichológus stb.) lehetőségének megteremtésére. 6. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztését segítségükkel oldják meg Az intézményt használók Az intézménybe járó gyerekek jellemzése: Általában mindkét óvodában a kétkeresős, és az egykeresős családmodell a jellemző. Gyakori a létminimum alatt vagy annak közelében élő családok száma, különösen a társközségekből bejáró gyerekek szociális helyzetére jellemző. A munkanélküliség, az alacsony kerese

8 tűek terjedésével egyre nehezebben tudnak gondoskodni gyermekeikről. Folyamatosan nő a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok száma. Az óvodákba különböző szociokulturáju gyerekek járnak. Margaréta Óvoda: A gyermekvédelmi támogatásra szorulók száma 28 fő 44 %, hátrányos helyzetűek aránya - 21 fő - 33 %. Az óvodásaink 16 %-a (10 fő) - halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos, és a hátrányos helyzetűek kimagasló aránya a bejáró gyerekek közül kerül ki. Az intézménybe, a társulásba bevont településekről, és a székhely község környezetéből is járnak gyerekek, a bejárók aránya 46 %. Csicsergő Óvoda: A gyermekvédelmi támogatásra szorulók 6 fő - 40 %, hátrányos helyzetűek aránya 6 fő - 40 %, HHH-s gyermek 3 fő - 20 %. Az intézménybe csak Balatonberény településről járnak gyerekek Az intézményi munka feltételei a.) Az óvodák nagyságrendje: Margaréta Óvoda: Csicsergő Óvoda: (tagóvoda) 3 csoportos 1 csoportos b.) A csoportok szervezési keretei: A négy csoport - max. 100 fő férőhellyel működik. Margaréta Óvoda: 1 kiscsoport: max. 25 fő létszámmal 1 középső csoport: max. 25 fő létszámmal. 1 nagy csoport: max. 25 fő létszámmal működik. Csicsergő Óvoda: 1 vegyes csoport max. 25 fő létszámmal működik. A csoportok szervezeti keretei, - a gyerekek korszerinti, és fejlettségi mutatói alapján - tanévenként változhatnak. c.) A csoportszerkezet kialakításának szempontjai, elvei: - A beíratott gyerekek száma, életkora, - A gyerekek személyisége - A szülők igényei - A gyermekközösség szociális összetétele - A gyerekek nemenkénti aránya, korosztályon belül - A nevelési, fejlesztési feladatok eredményesebb megoldása - Testvérkapcsolat, rokoni kapcsolatok d.) Átjárhatóság biztosítása: A csoportok között: - Nyitástól a folyamatos tízórai elkezdéséig - A nevelési idő végétől az óvoda zárásáig, délután - Az udvaron, játékidőben /délelőtt és délután/ - 8 -

9 - Ünnepek, ünnepélyekkor /farsang, mikulás, betlehemezés, karácsony, előadások/ - Megegyezés alapján, bizonyos időpontokban Óvodáink között: közös programok alkalmával: - Közös gyermeknap, közös kirándulások, kiállítások - Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek, szakmai mk. megbeszélések Kistérségi óvodák között: Zöld-Manó Hétpróba - óvodaközi találkozó Prücsök Fesztivál óvodaközi találkozó Személyi feltételei: Az intézményben 13 fő közalkalmazott és 1 fő MT. szerinti alkalmazott biztosítja az intézmény folyamatos és zavartalan működését. A tervezett nevelési, fejlesztési elképzelésekhez a törvényes szakember háttér adott. Az óvodák nyitvatartási ideje, a csoportonkénti átfedési idő, az órakedvezmények szükségessé tették a törvényben ajánlott alkalmazotti létszám biztosítását. Margaréta óvoda: 13 fő Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma: Pedagógus szakvizsgával rendelkező: összesből: Közokt. vezetői szak és szakvizsga: Óvodapedagógus fejlesztő szakon és szakvizsga: Óvodai mozgásfejlesztő és pedagógus szakvizsga: BTM-es gyerekek együttnevelése szakirányú végzettség 1 fő Nevelőmunkát segítő főállású, szakképzett pedagógiai asszisztens: Nevelő munkát segítő, főállású szakképzett dajkák száma: Egyéb főállású közalkalmazott: - Konyhai kisegítő MT. szerinti alkalmazott - takarító 4 fő 1 fő 2 fő 1 fő 7 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő Csicsergő óvoda: 3 fő Felsőfokú végzettségű, főállású óvodapedagógusok száma: ebből Pedagógus szakvizsgával rendelkező: Közokt. vezetői szak és szakvizsga: 1 fő 2 fő Nevelő munkát segítő, főállású szakképzett dajkák száma, konyhai kisegítő is: 1 fő Az óvodák pedagógusainak szakmai felkészültsége: Az intézményünkben folyó nevelőmunka sikeressége abban gyökeredzik, hogy a kollektívát probléma érzékeny, kreatív pedagógusok és nevelő munkát segítők alkotják; akik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy a gyermekekkel megszerettessék az óvodát és minél családiasabb légkört tudjanak kialakítani. Óvodánk pedagógusai fogékonyak az új ismeretek befogadására, nagy hangsúlyt fektetnek szakmai önképzésükre, szakmai tudásuk frissítésére, fejlesztésére

10 Az intézményi óvodapedagógusok 63 %-a (5 fő) szakvizsgázott, 75 %-a (6 fő) valamilyen szakkal vagy másoddiplomával is rendelkezik. Felkészültségük, munkafegyelmük, munkaintenzitásuk megfelelő. A csoportokban dolgozó óvónői párokra az összedolgozás, az együttműködés, egymás segítése, kiegészítése a jellemző. Munkájukat áthatja a hivatástudat, a szakmai fejődésük iránti elkötelezettség, a gyermekszeretet és a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, és a nagyfokú empatikus készség. Nevelőtestületünkben jó az információáramlás, stabil, öszszeszokott csapat, hisz éve dolgoznak a pályán és az óvodában. Innovatívak, mobilizálhatók, aktivizálhatók és motiválhatók. Minden csoportban szakképzett dajka segíti az óvodai nevelőmunkát. A pedagógiai munka közvetlen segítői - az asszisztens és a dajkák - hozzáértő, összehangolt munkájuk nélkül nevelési feladataink megvalósítása elképzelhetetlen. Lelkiismeretes, sokoldalú segítőtárs, szakképzett pedagógiai asszisztens segíti munkánkat, kire mindig számíthatunk. Az óvodai pedagógusok és a nevelőmunkát segítők kapcsolatára a nevelőtársi együttműködés, tolerancia, az igényesség, és az őszinte tapintatosság jellemző Az óvodák tárgyi - dologi feltételei: Óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az intézmények épülete, kertje, tagoltsága, helyiségei, berendezése, méretei megfelelnek a végrehajtandó feladatoknak, a gyerekek életkori sajátosságainak. Megfelel testméretüknek. Lehetővé teszi a mozgás - és játékigényük kielégítését. A gyerekek által használt tárgyi felszerelések hozzáférhető módon, biztonságosan vannak elhelyezve. Megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására is. Margaréta óvoda: Az épület három csoportos, szociális helyiségekkel, tornaszobával ellátott. korszerű, XXI. század elvárásainak megfelelő intézmény. Integrált intézményként vettünk részt 2010-ben, a DDOP infrastrukturális fejlesztésben, mely révén az intézmény, teljes körű felújításon, bővítésen esett át. Az óvoda esztétikus, amely a választott programunk céljainak, feladatainak megvalósításához is illeszkedik. Az épület és berendezései korszerűek, biztonságosak, méretei igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Építészeti adottságai a pedagógiai feladatok figyelembevételével kerültek kialakításra. A kialakított helyiségek, az óvodai felszerelések korszerűek, esztétikusak. A foglalkoztatók, öltözők, mosdók elhelyezése funkcionális. A csoportszobák külön bejárattal közelíthetők meg, terasszal ellátottak. Méretük a gyermeklétszámnak megfelelő. A tevékenykedtetésen kívül, az étkeztetés és pihenés színhelyét is szolgálják. Rendelkezik óvodánk jól felszerelt fejlesztő szobával, elkülönítő-orvosi szobával, mozgássérült részére kialakított szociális helyiséggel, nagyon jól és korszerűen felszerelt tornaszobával, és melegítő konyhával is. Akadálymentesített, térkövezett, füves-fás udvarral. A játékok esztétikusak, természetes anyagból készültek, korszerűek. Számuk, minőségük a törvényben leírtaknak megfelel. A folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell

11 Csicsergő óvoda: Óvoda épületének kedvező fekvése, (a Balatontól 150 m-re fekszik domboldalon), csodálatos látvány nyújt gyermekeink számára az év minden évszakában. Az óvoda épületei folyamatosan karbantartottak. Egészséges a fűtése, megvilágítása. Az óvoda nyílászárói kicseréltek, az épület külső hőszigetelése megoldott. Az épület adottságai két csoportszobára adnak lehetőséget, így egy működő csoport lévén felváltva tudjuk használni őket. Az udvar tágas, fákkal, tujákkal, sövénnyel ültetett, védelmet nyújtva az esetleges szmogtól és az erős napsugárzástól. Udvari játékaink a szabványnak megfelelőek, padokkal, homokozóval, fedett terasszal ellátott. Csoportszobák: mérete megfelelő. Berendezésük praktikus, a gyermek méretéhez igazodó. Esztétikus környezetbarát. Egyik csoportunk ékessége a galéria, ahol gyermekeink szívesen töltik játékidejüket szerepjátékok kezdeményezésére. Az asztalok, székek, polcok és tárolók természetes anyagokból készültek, biztonságosak, gyermekméretűek. Jól felszerelt tornaszobával, és fejlesztőszobával rendelkezünk Az intézmények értékei, kiemelt eredményei 1. Az óvoda alapértéke, a gyermek személyét szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés, bizalom övezi, amely magába foglalja az átlagtól eltérő képességű, eltérő származású és kultúrájú gyermeket is. A gyerekek közti megkülönböztetés nem jellemző óvodánkra. Testületünk elfogadja a gyermek különbözőségét. 2. A gyermek érdekeit, szükségleteit figyelembevevő, a gyermeki énkép erősítését célzó erőfeszítéseinket értéknek tartjuk. A gyermekek szabad véleménynyilvánítását, beleszólási jogát életterébe és önállóvá nevelését biztosítjuk. 3. Érték a mással nem helyettesíthető játék, az alkotásra készülődés, a feltöltődés, a személyiség fejlesztés eszköze, mert óvodánkban a harmonikus gyermeki személyiség fejlesztésének központúsága dominál. 4. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az együttes nevelést megvalósító, partneri viszonyra törekszünk. 5. Büszkék vagyunk: a meghitt, jól szervezett hagyományos ünnepélyeinkre, közösen a szülőkkel, érdeklődőkkel rendszeresen szervezett munkadélutánjainkra, kiépített közvetlen kapcsolatainkra a szülőkkel. 6. A szülői igényeknek megfelelő, a program céljait, felzárkóztatást, tehetséggondozást szolgáló nevelési időn kívüli szolgáltatások változatosságára. 7. Nevelőtestületünk közös értéke, a tagok magatartása, kommunikációja, a példája, összhangja, elkötelezettsége, amely a szervezet teljesítményét javítja. 8. A nevelőtestület tagjainak újiránti fogékonysága, melynek érdekében a szakmai ismereteiket frissíteni, bővíteni, ill. speciális szakképesítés megszerzését is vállalják. 9. Büszkék vagyunk szakmai munkánk kiemelkedő eredményeire. - a kiépített minőségfejlesztésünkre, - a Belső Gondozói Rendszerünkre, melynek keretében integráltan megvalósul a gyermekek egyéni fejlesztése, a fejlesztés koordinációja, a gyermeki fejlődés nyomon követésének rendszere, a gyermekek fejlődését portfólió tartalmazza. - az intézményben folyó egyéni fejlesztő munkánkra: A fejlesztőink az Egységes Szakszolgálat útmutatásai alapján, törvényes keretek között végzik a fejlesztésre szoruló gyerekek egyéni foglalkozását

12 - a bevezetett és alkalmazott személyiség fejlesztést célzó - kompetencia alapú nevelésünkre. (TÁMOP ) - A nevelőtestület által kidolgozott és működtetett kompetencia alapú gyermeki mérésekre, a gyermeki fejlődés nyomon követésének rendszere, a gyermek fejlődését portfólió tartalmazza. - az integrált pedagógia módszertanának alkalmazására - a testület tagjai által kidolgozott és alkalmazott szakmai fejlesztő- programjainkra. (óvoda-iskola átmenet, korcsoportok tématervei) - Bóbita gyerektánc csoportunkra, akik a kistérségen belül pozitív hírnevet szereztek óvodánknak. 10. Jól működő szakmai teamekre, melyek egy-egy terület fejlesztésére, a tervezés összehangolására, diagnosztizálásra, elemzésekre, problémák feltárására, értékelésekre jöttek létre. 11. Büszkék vagyunk a kiépített kapcsolatainkra: a térség óvodáival, kölcsönösen veszünk részt egymás rendezvényein. ( Prücsök Fesztivál - gyermektánc, Zöld manó környezetvédelmi vetélkedő) intézményekkel, civilszervezetekkel kötött megállapodásainkra. Jó a kapcsolatunk a településen élő, adományozó német állampolgárokkal. 12. Óvodáink közéleti tevékenységére, a falu rendezvényein gyermekeink szereplésére. 13. Tagóvodánkra, amely évben elnyerte a Madárbarát és ÖKO Óvoda címet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől, mely az elvárásoknak folyamatosan megfelel. 14. Az intézményben működő szakmai munkaközösség munkájára, valamennyi óvodapedagógusunk részvételével. Az önképzésen kívül jól szolgálja a belső továbbképzést, belső értékelést, az innovációt, a fejlesztési lehetőségek kidolgozását a PDCA logika szerint, a folyamatszabályzást, a szervezeti kultúra fejlesztését. 15. Intézményeink esztétikumára, természetes anyagú dekorációjára, az évszakok, a természet kincseit és a pedagógusaink kreativitását felhasználva formáljuk gyermekeink esztétikai érzékét. 16. Büszkék vagyunk megvalósult, sikeres pályázatainkra. 17. Intézményünk korszerű infrastruktúrájára, a természetes anyagokból kialakított udvarainkra, szabvány játékeszközeinkre, dekorációinkra, gondozott kertünkre, XXI. századi, korszerű óvodánkra, az esztétikusan elrendezett, gyermekbarát csoportszobáinkra, torna és fejlesztőszobáinkra, berendezéseinkre, bútorainkra, galériáinkra, oktatást segítő eszközeinkre. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.1. Gyermekkép Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség sza

13 bad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodánkban olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelően empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, valamint pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítására törekszik. A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésünk, az alapelvek megvalósítása érdekében: Gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor - specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. Tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, és a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét

14 A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Olyan óvodákban kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, szülő, és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat Óvónőkép Az óvodapedagógus megfelel az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, az óvoda Pedagógiai Programjának, mind alapelveiben, mind céljaiban és feladataiban. Óvodáinkban dolgozó óvodapedagógus jó pedagógiai vénával rendelkezik, szakképzett, a munkáját hivatásának is tekinti. Akkor érzi jól magát, ha körülötte sok kisgyermek van, olyan kisgyermekek, akik tőle kapják meg azt a segítő jelenlétet, hogy a világot képesek legyenek befogadni. Biztosítja mindazon feltételeket, hogy a gyerekek fedezhessék fel a világot, és abban ő egy segítő társuk. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és a szülők számára, a digitális eszközök funkcionális terén is. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, annak alkalmazhatóságáról. Óvó, védő, türelmes, kedves, gyermekszerető, elfogadó, gondoskodó, empatikus, a gyermeki személyiség iránt alázattal és tisztelettel rendelkező. Tevékenység közben minden kisgyermekre fókuszál. Tudja, hogy az ő nevelő munkája a családi nevelés kiegészítője, a szülő és az óvodapedagógus egymás nevelőpartnerei, az együttműködés a bizalomra épül, amit ápolni, gondozni kell. A pozitív visszajelzésekre épít, a bátorítás, biztatás módszereivel nevel. megbecsüli a gyermeket úgy, ahogy van, bizalmat mutat a gyermekkel szemben, ezáltal önbizalmat ad, hisz a gyermek képességeiben, elnyeri a bizalmát és erősíti az öntudatát, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, az újra próbálkozásra elismerést mutat a jó teljesítmény vagy az őszinte igyekvés esetén, felhasználja a többi gyermeket, hogy a gyermek fejlődését elősegítse, kedvezőbbé tegye, a csoportot úgy tagolja, hogy minden gyermek megtalálja benne a maga helyét, a gyermek képességeinek fejlesztése kis lépésekben, a sikerek biztosításával, felismeri, és a gyermek erős oldalára, és kedvező adottságaira koncentrál, a gyermek érdeklődési területeire építi a tanulás folyamatát, ezzel előrehaladását gyorsítja. Folyamatosan fejleszti személyiségét, önismeretét. Szakmai fejlődése érdekében, részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, intézményen belli kutatásokban. Tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Fontosnak érzi a saját lelki egyensúlyának megteremtését. Tetteiért vállalja a felelősséget. Emberi kapcsolatai javítására törekszik minden szinten. A célok megvalósítása érdekében összehangolt munkát végez a csoportban dolgozó valamennyi felnőttel. Modell szerepét átérzi, külső megjelenése ízléses, harmonikus, viselkedése a szülőknek, gyermekeknek példaértékű. Kerüli a kihívó beszédet, magatartást és megjelenést

15 Konfliktusait kulturáltan kezeli, nyíltan és őszintén nyilatkozik problémáiról. Attitűdje pozitív, fejlesztő, előrevivő, kerüli a kemény, diktatórikus megnyilvánulásokat, tettlegességet nem engedhet meg magának. Titoktartási kötelezettségét a gyermekek érdekében köteles betartani AZ ÓVODÁK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, HITVALLÁSA, KÜLDETÉSE Az óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a társadalmi integrálását. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illet meg. A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Hangsúlyozzuk a nevelés elsődlegességét, gyermekközpontúságot, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul. Az óvodáinkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, személyiségét elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Fejlesztéséhez szeretetteljes, családias biztonságot adó, érzelem gazdag, esztétikus óvodai környezetet teremtünk. A gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Legfontosabb feladatunknak tartjuk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel biztosítjuk az óvodásaink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Pedagógiai tevékenységünket azonos pedagógiai elvek, egységes nézetek, a gyermek iránt támasztott követelmények jellemzik. Kiemelten kezeljük a fokozatosság, folyamatosság, aktivitás, motiváció, rendszeresség és az egyéni képességek fejlesztésének elvét. Hangsúlyozzuk a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztését, figyelünk egyéni sajátosságaira, személyiségükre, szükségleteikre, fejlettségi szintjükre. Esetükben különösen fontos az óvoda együttműködése a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Differenciálás a csoportokban! Szoros és változatos együttműködésre törekszünk a családokkal, amely erősíti a nevelési színterek közelítését, a gyermeki személyiség fejlesztését, beilleszkedését, szocializációját, a közösségfejlesztést szolgálja. A kapcsolattartásban meghatározó és modell szerepe van az óvónő személyiségének. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését szolgálja a mással nem helyettesíthető játék, és a játékba integrált tanulás. A gyermeki személyiség csak és kizárólag a tevékenykedtetés során és a tevékenységek által fejleszthető. Kiemelten kezeljük a hagyományaink, értékeink őrzését, ápolását, és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását

16 Célunk az elfogadó-befogadó, megértő, segítő, együttműködő, ösztönző és aktivizáló magatartás folyamatos érvényesítése, fejlesztése, a szocializációs folyamat segítése. Biztosítjuk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermek képességeinek, készségeinek fejlesztése tudatos fejlesztéssel érhető el, amely alkalmassá teszi az iskola elvárásainak való megfelelésre. Minden gyermek számára biztosítjuk az őt leghatékonyabban fejlesztő pedagógiai utat, önmagához képest fejlődjön! Biztosítjuk az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Olyan módszereket, eszközöket alkalmazunk a nevelésben, amelyek a gyermek egyéni fejlődését szolgálják. 3. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAI Az óvodáink alapvető célja Az óvodai nevelőtestületek határozata alapján, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés vázára építve alkotja meg saját nevelési programját, melynek célja: - A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: - A teljes személyiség fejlesztését, tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. - Az életre való felkészítést, tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. A hároméves kortól a kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelésünk célja, a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális, értelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése. Segítse elő a gyerekek harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség teljes kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása). A biztonságot nyújtó, szeretetteljes, befogadó óvodai légkör megteremtése, mely megfelelő feltételeket biztosít a gyermek részére, a közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységéhez. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció hatására, a gyermekekben alakuljanak ki a következő életszakasz (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai integrációs program megvalósítása és elvárható eredményeinek teljesítése. Az intézményegységek - erősségeikre, értékeikre, hagyományaikra építve az egyéni arculat megőrzésére, továbbfejlesztésére törekednek

17 Alapfeladatait magas színvonalon ellátó, a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt helyt adó intézmény működtetése a célunk. Célunk továbbá, a természet és környezet szeretete, megóvása, beleértve saját életünket is, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását. Intézményeinkbe járó gyermekek váljanak alkalmassá azoknak a kulcskompetenciáknak az elsajátítására, amelyek megalapozzák az egész életen át tartó tanulást, ezzel befolyásolhatják sorsuk alakulását A nevelési cél elérésének feltételei A két óvoda programja, a kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában, a gyermeket körülvevő személy és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez, más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van /lehet/ az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: a.) A pedagógiai tevékenységek folyamata A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze

18 Képesség felhasználás, képesség fejlesztés eszköze A nevelő hatás belső a tevékenység tartalmából eredő - feltételei: Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen /aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg/. A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen /csak a végig vitt, befejezett tevékenységnek van élmény ereje A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: Elégítse ki a gyermek akciószükségletét. Oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát /az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoport élet kialakításától a környezet formálásáig A nevelő hatás pedagógiai feltételei: közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel /semmit sem végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsük, amikor arra szükségük van/. A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A sikertelenség okai a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte, vagy hiánya, stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodás korú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik: minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Az egyéni adottság nagymértékben meghatározza a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket /idő, hely, eszköz, ötletek/ A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon, a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportban A képességek szerepe a nevelési cél elérésében:

19 A tevékenységközpontú nevelés, olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással: A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít: A nevelés: - orientáló tevékenység is - tevékenységszervezés is - képességfejlesztés is. A tevékenység több szempontból is bázisa a fejlesztésnek: A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása /mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek/ A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének /a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság/ A tevékenység a képességfejlesztés eszköze /az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók/ A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye /a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg/ A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képesség fejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képesség osztályok: bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukba foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl. a szocializáció a művelődés eredményeként jelenik meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatására szükséges gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességük és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához saját lehetőségeihez viszonyítva, igyekezzen fejleszteni A tudatos fejlesztés feltételei:

20 A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettől való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést, az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. 1. Az objektív /külső/ feltételek Mint az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Az óvónői önállóság kérdéskörébe tartozik, hogy a meglévő adottságokon belül, milyen bútorzattal és hogyan alakítják ki az óvoda belső tereit és csoportszobáit. A program megvalósítását szintén elősegíti, hogy az óvodánk udvarát sem kerítésekkel, sem sövényekkel nem választjuk el, hanem éppen ellenkezőleg arra törekszünk, hogy minél nagyobb egybefüggő játszó és mozgásra alkalmas tereket alakítsunk ki. Ez nagyban elősegíti azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és a kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgálja a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása az által, hogy minél nagyobb területen engedjük őket mozogni. A folyosó, a mosdó, az előterek mind-mind alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Ugyanakkor támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé teszszük az egyik csoportból a másik csoportba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának elősegítése érdekében. 2. A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre épül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. (az én-tudat, énérvényesítő magatartás, önérvényesítő törekvés.) Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Az óvodapedagógus modell szerepe: Az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelőerők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és miért mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, attitűdje, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál, közvetít az óvodapedagógus, a gyermek környezete

21 elsősorban a család. A gyermek, már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiségére. El kell fogadni, hogy nemcsak ő irányítja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. Minden, csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma, vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermeket bevonni. Az óvónő és a dajka együttműködése: A program megvalósítása során a dajkák munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajkák közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógus nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. A környezetben élők hatásai: Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek, és azok véleménye, igénye. Az óvodai nevelésünk sohasem lehet ellentétes az adott környezet elvárásaival. Az óvoda, szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit, a szolgáltatást igénybevevő érdekeinek, elképzeléseinek, szükségleteinek megfelelően kell kialakítani A fejlesztés tartalma: Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezet kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül, valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegé