Hatályos: tól

Átírás

1 Hatályos: tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról

2 Kedves Olvasó! Abban a reményben állítottuk össze óvodánk Pedagógiai programjának anyagát, hogy betekintést nyerhessenek intézményünk működésébe. Megkíséreltük összefoglalni mindazt, amit mi, óvodapedagógusok fontosnak tartottunk megfogalmazni az óvodáskorú (3-6/7 éves) gyermekek nevelésében. Pedagógiai programunk kidolgozásakor azon munkálkodtunk, hogy létrehozzunk egy esélyegyenlőséget biztosító, optimizmust, toleranciát sugárzó, szakmailag és feltételrendszerében megalapozott, jól felépített pedagógiai rendszert. Programunkban jól ötvözhető a magyar óvodapedagógia értékeinek megőrzése és a másság tolerálása (pedagógiai és fizikai értelemben) különös tekintettel a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelésére. A program kidolgozása során kerestük azokat a módszereket, lehetséges megoldási módokat, melyek építenek az 5-7 éves gyermekek együttműködési szintjeire, melyek segítségével komplex folyamatok végig vitelére, probléma szituációkban megoldások keresésére lesznek alkalmasak. A folyamat során fejlődésüket támogatja, hogy tapasztalatokat gyűjtenek, más, újszerű élethelyzetekben gyakorolják azokat, ezáltal további élményeket szereznek. A jó gyakorlat lehetőséget teremt a probléma felismerésére, alkalmat ad a tervezésre, szervezésre, előkészítésre, a teendők végiggondolására, majd önálló-, vagy csoportdöntések meghozatalára. A közösen meghatározott célok és feladatok megvalósításán keresztül a gyermek személyes igényeire, élményeire, fejlődési tempójára építünk. Olyan programot igyekeztünk megalkotni, mely a gyermekek szeretetére, tiszteletére épül, amellyel célunk az önállóan, függetlenül dönteni, cselekedni képes nemzedék felnevelése; kreatív, problémamegoldó gondolkodású, segítőkész, toleráns ember formálása. 1

3 Óvodánk hatékony és eredményes nevelést kínál az intézményünket választó szülők óvodáskorú gyermeke számára. Nevelőtestületünk képzettsége, felkészültsége, elhivatottsága, gyermekközpontú szemlélete szeretetteljes, családias és esztétikailag is igényes, biztonságot nyújtó óvodai légkört tud biztosítani. Nevelőmunkánkat a saját magunk által már 1993-tól megalapozott, 1996-ban kidolgozott és jóváhagyott, és azóta többször módosított program szerint végezzük. Célunk, hogy alkotó, családias légkörben, toleráns, elfogadó attitűddel segítsük a gyermekek személyiségfejlődését úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva optimálisan fejlődjön, és alkalmassá váljon arra, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse. Óvodánk vezetése, óvodapedagógusai, munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, szakmailag igényesek, ezért folyamatosan fejlesztik, továbbképzik magukat. Programunk fejlesztése, gondozása folyamatos. Nevelési szemléletünk egységes azon a választott pedagógiai területen, amelyen érintett KÜLDETÉSÜNK, hogy a ránk bízott gyermek olyan intézményi környezetben fejlődhessen, amely maximális esélyt biztosít számára az egészséges felnőtté váláshoz. Azt valljuk, hogy egy gyermek egészséges fejlődésében a lélek egészsége, a gyermek természethez fűződő viszonya, vagy a társadalomba való beilleszkedésének képessége legalább annyira meghatározó, mint az egészséges életmód klasszikus elemei, a táplálkozás és a testmozgás. Hiszünk benne, hogy programunk a gyermekek javát szolgálja, hiszen munkánk középpontjában mindig a gyermek érdeke áll, és ha a pedagógiai programunkban megfogalmazottakat helyesen építjük be a nevelés folyamatába, akkor a reánk bízott gyermekek személyisége egészségesen a sérült funkciók pedig optimális lehetőségek között fejlődnek. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő és esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Éppen ezért mindnyájunknak nagy a felelősségünk! Fogadjuk el a gyermeket 2

4 olyannak amilyen, hiszen hatalmas teher a gyermek számára a túlzott elvárás. Ha kell, nyújtsunk segítő kezet. Fontos, hogy mellette álljunk, és nyugodtan, szeretettel mutassuk a helyes utat, és adjuk meg a lehetőséget az egészséges önmegvalósításra. Céljainknak közösnek kell lennie az örömteli gyermekkor megteremtésében. Ennek megvalósítása érdekében számítunk segítő együttműködésükre. Az óvoda Pedagógiai programja megtekinthető, és áttanulmányozható az óvodavezetői irodában. Segítő együttműködésükre számít, köszönettel: az óvodavezető és a nevelőtestület 3

5 1. Bevezető 1999-ben törvényi kötelezettségüknek tettek eleget az óvodák, amikor megalkották a helyi pedagógiai programjaikat. A kidolgozott, minősített, illetve az alternatív programok által megteremtődtek a feltételei az adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram fejezeteiben leírtakat, valamint a gyermekek, a közösség, a közvetlen környezet igényeit, a nevelőtestületek közös pedagógiai elgondolásait. Az aktualizált helyi Pedagógiai program megírásakor a helyi igények és szükségletek ismeretében fogalmaztuk meg nevelési feladatainkat. Nevelőtestületünk helyzetfeltáró- és elemző tevékenysége alapján tudott dönteni a programkészítés módjáról, a tartalmi jellemzők kiemelésének kérdéseiről. A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként másmilyen. Minden életkorban más-más szükségletei vannak. Ezzel magyarázható, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen. Legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Ennek kiemelésével óvodánk helyi Pedagógiai programja tehát olyan dokumentum, amely helyzetelemzésre építve tartalmazza az óvoda nevelési koncepcióját: mindazokat az értékeket, melyek meghatározzák nevelési sajátosságaink alapelveit. Helyi pedagógiai programunkban kifejtésre került az óvoda teljes ciklusára (3-6/7 éves korra) vonatkozó nevelés, a fejlődés segítése, a fejlesztés elvei, folyamatai nagyobb távlatokban és részleteiben is. Rögzítésre került benne a nevelési idő, a szervezeti keretek területeinek, az óvoda kapcsolatrendszerének, az erőforrások (tárgyi és személyi feltételek) szükségleteinek felsorolása. A programalkotás feladataira koncentrálva, a pedagógiai elképzelések alkotó érvényesítésének folyamatában alkotta meg nevelőtestületünk az óvoda helyi pedagógiai programját. 4

6 Felvetődtek az alábbi kérdések: Társadalmunknak milyen emberekre van szüksége? Milyen a gyermekkép - milyen a Mi gyermekképünk? Milyen a jövőképünk? Hogyan gondolkodunk a gyermeki személyiség változásairól, a hátrányok kompenzálásáról, az esélyegyenlőségről óvodai nevelés folyamatában, ha a nevelés társadalmilag meghatározott tevékenység, mely felkészíti a felnövő generációt az életre a szellemi-szociális, manuális értékek mentén? A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, amikor alkalmazását megcéloztuk az óvodai nevelés folyamatában. A prevenció, a hátránykompenzálás, a rehabilitáció lehetőségeit kerestük, és azt integrált óvodai nevelés keretében, valamint egymásra épített pedagógiai eljárásokkal kívántuk megvalósítani az integrálható - elsősorban a megkésett beszédfejlődésű - gyermekek óvodai nevelését. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez évi CXC. törvény a Köznevelésről, és a 363/2012.(XII.17) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról maguk után hozta az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták érintetlenül a helyi dokumentumok tartalmát sem. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tartalmi elemek különböző hangsúlyokkal találhatók meg a Pedagógiai Programunkban. Abból indulunk ki, hogy az óvoda a köznevelési rendszer jól működő eleme, melynek része pedagógiai programunk is. Helyi pedagógiai programunk tartalma megfelel a jogszabályban foglaltaknak. 5

7 A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat 6

8 Mottó: "Szépen magyarul, szépen emberül" Győri László 1.1. Küldetésnyilatkozat Az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadása, toleráns, empatikus nevelői attitűd, optimális idejű beiskolázással az örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára Óvodánk bemutatása; óvodai nevelésünk rendszere Óvodánk bemutatása Az óvoda neve: Szombathelyi Benczúr Gyula Utcai Óvoda Székhelye, telefonszáma: 9700 Szombathely, Benczúr Gyula u. 2. Tel.: 94/ Működési területe: Szombathely Megyei Jogú Város Közigazgatási Területén az önkormányzat által meghatározott működési körzet alapján, kötelező felvételt biztosító óvoda. 7

9 Tevékenysége: Az óvodai nevelés, felkészítés a gyermekek 3. élet-évétől az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig. Az óvodában folyó pedagógiai munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve szerint készített Pedagógiai Program alapján történik. Alaptevékenysége, speciális feladatai: óvodai nevelés sajátos nevelési igényű, (elsősorban megkésett beszédfejlődésű) gyermekek óvodai nevelése és integrált ellátása Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Befogadóképessége: 109 fő Az óvodai csoportok száma: 4 csoport Fenntartója, címe, telefonszáma: Szombathely, Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth L. u Tel.: 94/ Nevelőtestületünk: a jogszabályban és helyi rendeletekben meghatározott státusz szerinti létszám - óvodapedagógus alapképesítés mellett, közoktatás vezető óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus és pedagógiai irányultsághoz kapcsolódó szakmódszertani képesítések (zeneterápiás személyiségfejlesztő-, Sindelar, rajzszakos, ének-karvezetés szakos tanár, differenciált személyiségfejlesztés, tehetséggondozás és drámapedagógia) 8

10 Óvodakrónika Intézményünk nagy múltú 1948 óta működő - kertvárosi óvoda. Az óvodaépület Kámon községben (akkor még önálló közigazgatási település) épült un. Schuszter villa. Igazi óvodakert volt. Pagodatetős, borostyánnal befuttatott villaépület három szoba, konyha, előtér - parkosított udvarral, bukszus-sövénnyel leválasztott gyümölcsös kerttel - mai szemmel is - ideális feltételeket biztosított a gyermekeknek. Vegyes életkorú, fős csoportokban, jól elkülöníthető, napirendhez kötődő tevékenységi színterekkel működött. Az 50-es évek végéig a tízórait otthonról hozták, az óvoda csak a folyadékot biztosította a gyermekeknek. A gyümölcsös kert termése frissen került az asztalra, s jutott belőle a téli időszakra is. Az óvoda működésének fontos támogatója volt a közeli Takarógyár (később LATEX), mely az anyák nagy részének munkahelyét jelentette. Az óvodások ez időben gyakori szereplői voltak a gyár rendezvényeinek. Az óvoda 1967-ig tanügyigazgatási szempontból a helyi Általános Iskolához tartozott ig a Maros utcai óvoda tagintézményeként látta el a gyermekek nevelését. Önállósága től biztosított. Az óvoda 1998-ban ünnepelte működésének 50. jubileumát. Külső megjelenésében 1972-ben,1992-ben,1998-ban jelentősen megváltozott. Óvodánk, több lépcsőben átalakított családi léptékű - épületét tágas, nagy zöldfelületű udvar veszi körül, mely a mozgásfejlesztő játékokkal, a szilárd burkolattal együtt jól szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A berendezés és az épület egyaránt esztétikus bár nem korszerű - a mai igényeknek mégis megfelelő. Óvodánk szakmai munkáját a gyermekszeretet, a tisztelet, a megbecsülés és a másság elfogadása jellemzi. A gyermekek egyéni képességeinek, értékeinek kibontakoztatását helyezzük előtérbe, személyiség-fejlődésük, illetve fejlesztésük során. Az innováció és a kreatív gondolkodás elengedhetetlen nevelőtestületünk tagjai körében, hiszen pedagógiai programunk fontos részét képezi. Jellemző ránk a tudás és az ismeretek hatékony megszerzésére, gyarapítására és annak felhasználására való törekvés. Ezt a pedagógusi munkát szakképzett dajkák 9

11 segítik, akiket elhivatottság, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása jellemez. Az óvoda-pedagógusok és a dajkák munkája a gyermekek harmonikus fejlesztése és a nevelési célok maradéktalan megvalósítása érdekében minden esetben összehangoltan történik. Intézményünkben több mint 15 éve - saját lehetőségeink, pedagógiai tapasztalataink és a felmerülő igények figyelembe vételével - egyéni intézményi profil kialakítását kezdeményeztük, és speciális nevelő programunkkal egészítettük ki az óvodában folyó nevelő-oktató tevékenységet. A közvetlen társadalmi környezet igényeinek, szükségleteinek, valamint a nevelőtestület beállítódásának figyelembe vételével jöhetett létre az óvoda sajátos arculatát meghatározó fejlesztő programunk. Megvalósítását már kipróbáltuk, éreztük eredményeit, hiányosságait, bővítési lehetőségeit. Így mire el kellett készíteni az óvoda Helyi nevelési programját, addigra már gyakorlatra épült programterv állt rendelkezésünkre ben kétfajta pedagógiai szemlélet jelent meg nevelési rendszerünkben. Egyrészt megjelentek az integrációs törekvések három csoportban, másrészt civil kezdeményezésre, egy csoportban a Waldorf pedagógia elvei alapján neveltünk október 1-től az óvoda pedagógiai programja mind a 4 csoportban az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepét hangsúlyozó, az integrált nevelést megvalósító pedagógiai program. Egyik program sem helyezhető a másik elé, mindegyik út jó, alkalmas a gyermekek nevelésére, tanítására, de talán a programnál is fontosabb a pedagógus személye, stílusa, egyénisége. Úgy érezzük, hogy a pedagógiai kulturáltság és az elvárható tolerancia ötvöződik az integrált nevelésre vállalkozó programunk megvalósításában. Jelenleg helyi Pedagógiai programunk 4 csoportban valósítja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Fő törekvésünk a prevenció, a tanulási zavar kialakulásának megelőzése, a fejlesztés és az optimális idejű beiskolázás. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek száma nem csökken, segíteni csak úgy tudunk rajtuk, ha a különböző szakemberek együttműködéséről nem csak beszélünk, hanem gyakorlatban meg is valósítjuk. 10

12 Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés, személyiségfejlesztés ne iskolás módon és módszerekkel valósuljon meg, hanem a szakszolgálati ellátás szükség szerinti rész-szegregációját leszámítva - játékosan, tapasztalati úton, tevékenységekben, élethelyzetekbe ágyazottan, az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Fontos számunkra, hogy figyelembe vegyük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetükből fakadó felzárkóztatásukban. Ehhez szükséges a gyermekek és környezetük minél teljesebb megismerése, fejlődésük nyomon követése. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi, erkölcsi és szellemi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően a lehető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni. Pedagógiai programunk a kiemelt anyanyelvi nevelés és integrált nevelés mellett - felvállalja egyrészt a hagyományok ápolását, másrészt az általános magyar kultúra továbbadását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően. Helyi pedagógiai programunkból minden érdeklődő tájékozódhat óvodánk nevelésfilozófiájáról, gyakorlati munkájáról, személyi és tárgyi helyzetéről, speciális szolgáltatásainkról. Továbbá arról a pedagógiai értékről, amely neveltségben, tudásban, szociális érettségben megjelenő értéktöbblet Óvodai nevelésünk rendszere Pedagógiai programunk bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestület elkötelezte magát egy közös cél mellett, felvállalta, hogy a kiválasztott értékek eléréséért együttműködve, egymástól tanulva dolgoznak. A minőség, a céloknak való megfelelés, a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttműködés alapkövetelménnyé vált a helyi pedagógiai program megvalósításában. 11

13 A helyi nevelési célok képzése két szinten folyik: egy igen átfogó, társadalmi értékeket és érdekeket hordozó nevelés-filozófiai szinten, és egy konkrétabb, gyakorlati szinten Nevelőtestületünk közösen alkotta meg, és szükség szerint kontrolálja helyi pedagógiai programját. Ráépülő nevelőmunkánk összhangban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében megfogalmazottakkal. Az általános érvényű és a sajátos nevelési feladatok átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggnek és komplex módon érvényesülő tevékenységekben valósulnak meg. Óvodánk sajátossága a programunkban megfogalmazottak szerint folyó intenzív beszédfejlesztés, a - külső szakemberek által biztosított - szakszolgálati feladatok ellátása és összehangolása az integrált ellátásban megvalósítható pedagógiai eljárásokkal. Mint azt a következő modell tükrözi, óvodai nevelésünk célja és feladatai meghatározzák a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenységet, a fejlesztés tartalmi eszközeit és a kapcsolatokat. E fő területekben megvalósult feladatok hatására létrejön a fejlődés eredménye. Az elért eredmény meghatározó jelentőségű a cél és a feladatok kialakításánál. 12

14 Óvodai nevelésünk rendszere és modellje CÉL FELADAT KAPCSOLATOK személyi, tárgyi, környezeti feltételek Óvodai nevelésünk feladatai: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása - integrált óvodai nevelés, felzárkóztatás, tehetséggondozás nevelési folyamat tervezése A nevelési folyamatok a nevelés tartalma Anyanyelvi nevelés Az óvodai élet tevékenységformái: játék, munka, tanulás Művészeti nevelés: mese, vers ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Intenzív beszédfejlesztés, integrációs program és logopédiai terápia Külső világ tevékeny megismerése: - a környezet megismerésére, nevelés, környezetvédelem - a környezet téri, formai és mennyiségi összefüggései Mozgás, egészséges életmód: szabad mozgás, mindennapos testnevelés, testnevelés A fejlődés várható főbb jellemzői az óvodáskor végére (eredménye) 13

15 2. Óvodai nevelésünk célja, elvei 2.1. Gyermekképünk Óvodánk különleges sajátossága miatt, - melyben az integrált óvodai nevelés pedagógiai szemlélete valósul meg - gyermekképünket a következőképpen fogalmazhatjuk meg: Mindenekelőtt az emberi személyiségből indulunk ki, mely szerint minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják. Az óvodás gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, melyet igyekszünk olyan gyermekközpontú, befogadó, magas színvonalú és szeretetteljes neveléssel kibontakoztatni, melyben meglévő hátrányai csökkennek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Képesek - életkoruknak megfelelő ismeretanyag birtokában - önérvényesítésre és önmegvalósításra, rácsodálkozni a világra. Szeretnénk segíteni a megkésett beszédfejlődésű, fejlődési ütemükben eltérő gyermekeket is, megőrizve számukra a gyermekkor örömét. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek fogadják el, tolerálják a kiemelt figyelmet, sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség legyen természetes számukra. Ezért olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetes, és nincs helye az előítéleteknek. Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. 14

16 Célunk, hogy gyermekeink váljanak kreatív, magabiztos személyekké, akik jól érzik magukat társaikkal, és a közösségnek színes, építő tagjai. Érzelmeket kifejezni tudó, mások iránt együtt érző, toleráns jegyeket hordozzanak. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. Célunk, hogy testi egészségben, boldog felszabadult lélekkel éljék át első ébredéseiket, nyiladozásukat az óvodai évek alatt - mely meghatározó a későbbi életükre, személyiségjegyeik kibontakozására. Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek legyen idejük saját tempójuk szerint felfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataikból származó élményeiket Óvodaképünk Az óvodánk arculatát a szülők igényéből, a társadalmi természeti környezet meghatározottságából, az óvónők szakirányú végzettségéből és szakmai irányultságából kiindulva, az anyanyelvi nevelés, a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelése határozzák meg. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a harmadik életévtől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a neveléshez szükséges feltételeket és teljesíti az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit. 15

17 Az óvoda környezeti tényezői: Földrajzi választóvonalat képez az óvoda D-i homlokzata felöli rohonci vasúti töltés, mely elválasztja a kertvárost a lakóteleptől. Fő közlekedési út mellett, de mégis védett helyen fekszik. Az épülethez nagy óvodakert tartozik. Az intézményhez tartozó gyerekek 90%-a családi házas övezetből jár óvodánkba, a többi lakótelepi, valamint az integrált ellátás kapcsán irányított gyermek. Mivel családi házas övezet a vonzáskörzet nagyobb része, sok a többgenerációs együttélés (tetőtér beépítés, toldalék megoldás), amely kedvezően hat a gyerekek személyiségfejlődésére. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és ingergazdagabb környezet veszi őket körül. A szülők átlag életkora év körül mozog, iskolai végzettségüket tekintve dominál a középfokú végzettség és a statisztikák alapján egyharmaduk vállalkozást folytat. Életszínvonaluk szélsőséges. A családok növekvő mértékű szociális veszélyeztetettsége, és az egzisztenciális gondok következtében kialakult családi funkciózavarok, hátrányosan befolyásolják a gyermekek érzelmi fejlődését, akiknek felzárkóztatása, egészséges nevelése fő feladatunkká vált (több egyéni törődés, a családoknak erkölcsi, érzelmi és anyagi támogatás biztosítása). Gyermeklétszámunk egy része ép intellektusú, de retardált beszéd-fejlődésű, eltérő készségfejlődésű gyermek. A szülői elvárásoknak, igényeknek megfelelően óvodánk felvállalja az integrálható pedagógiai profilunkhoz igazodó - sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, intenzív fejlesztését. Az óvodánkba járó gyerekek szülei igényt tartanak speciális tanfolyam jellegű foglalkozásokra is. Az óvodai életszervezés védelme mellett azokat a programunkhoz illeszthető igényeket vesszük figyelembe, amik óvodapedagógusok részvételével szervezhetők. Óvodánk felvételi rendje alkalmazkodik a köznevelési törvényhez és a helyi önkormányzati rendeletekhez. Elsősorban körzeti feladatokat látunk el, emellett a 16

18 Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által irányított elsősorban megkésett beszédfejlődésű gyermekeket fogadunk. Az óvodába való felvétel előzetes jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvételről, és a csoportbeosztásról az óvodavezető dönt. Nevelési év: szeptember 1-től - augusztus 31-ig tart A foglalkoztatási időkeretek: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatában foglaltak szerint a nyitvatartási idő: napi 10,5 óra. A napi nyitvatartási idő kezdete és vége a szülői igényekhez igazodóan változhat, ezért a munkaterv tartalmazza. Csoportszervezési formáink: életkor szerinti, részben osztott és/vagy vegyes korcsoportszervezés Csoportjaink szervezési elve a közel azonos életkorú gyermekek azonos csoportba történő besorolása. Így óvodánk többnyire homogén csoportokkal működik. Ezt elsősorban a pedagógiai program színvonalas megvalósítása, és a csoportok által szervezett egyéb programok sokrétűsége teszi szükségessé, de többnyire az óvodánkat igénybe vevő szülők kéréseként is domináns igény. A tevékenységek szervezésére a csoportok, illetve az egyén fejlettségének figyelembevételével kerül sor. Az óvodai csoportok egyéb programjaikat a szülői és a gyermeki igények, az életkori sajátosságok és az óvónők aktivitása, rugalmassága figyelembevételével szervezik. 17

19 Óvoda csoportok Óvoda helyiségei Kiszolgáló helyiségek óvónő Személyi feltételek technika speciális segítők kicsi 4 csoportszoba tálaló konyha felnőtt öltöző 1 fő pedagógiai asszisztens logopédus, gyógypedagógus középső nagy részben osztott vagy vegyes 4 gyermek öltöző 3 mosdó 1 tornaszoba iroda (vezetői) iroda (gazdasági) felnőtt mosdó, WC pince, játékraktár nevelői szoba logopédiai foglalkoztató 9 fő 1 fő óvodatitkár orvos, védőnő 4 fő dajka 1 fő fűtő óvodai szolgáltatásokat ellátó szakemberek Helyi sajátosságunk céljainak, feladatainak megvalósítására a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézményének munkatársai látják el a szakszolgálati ellátást. (logopédus, gyógypedagógus) 2.3. Óvodai nevelésünk célja Programunk segíti: a gyermekek fejlődési folyamatainak programozását a képességek fejlődési lehetőségeinek feltárását a kortársi kapcsolatok, gyermeki közösségek alakítását a gyermek egész szocializációjának alakítását a társadalom számára hasznos az egyén számára fontos tulajdonságok kialakítását 18

20 Általános célok: Óvodai nevelésünk fő célja, hogy pedagógiai programunk elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását), továbbá, a harmonikus személyiség fejlesztése, az esetleges magatartásproblémák lehetőség szerinti megelőzése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók megalapozása, továbbá, az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés; az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása. Alapvető cél egyrészt az integrált óvodai nevelés megvalósítására olyan környezet teremtése, ahol egészséges és megkésett beszédfejlődésű gyermekek kommunikációs készsége, alkalmazkodó képessége, együttműködése ép minta hatására fejlődik, továbbá, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentességet; az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését; az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét. Célunk a gyermekek készségeinek, képességeinek, életkoruknak, egyéni adottságaiknak megfelelő megalapozása, kibontakoztatása és fejlesztése. melynek során a 3-6/7 éves gyermeknél a szülőkkel együttműködve, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve, a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva, a szükséges módszerek komplex alkalmazásával az iskolai tanulás képességét alapozzuk meg. Célunk a szocializáció megalapozása, a mindennapi élettel járó közösségi szabályok elfogadtatása, viselkedési kultúra átadása, optimális idejű beiskolázás, biztonságot, nyugalmat sugárzó környezetben esélyegyenlőség és örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára. 19

21 Speciális célok: Célunk a megkésett beszéd, - eltérő készségfejlődésű részképesség - zavaros gyermekek integrált óvodai nevelése; jó beszédkészség, nyelvi képességek megalapozása, az ismeretek adekvát funkcionálása. A sérült képességek kompenzációja, korrekciója, az ép funkciók maximális fejlesztése, egyénre szabott speciális készségfejlesztés integráltan (csoporton belül), logopédiai-, gyógypedagógiai ellátás részszegregációban (egyéni és mikro-csoportos formában). Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő alapkészségek, tudásszint, valamint megfelelő, harmonikus mozgásszint elérése, a szociokulturális hátrányok kompenzálása (szükség szerint az ellátási rendszerbe kapcsolással), és a megmutatkozó tehetség kibontakoztatása. A kiemelt figyelmet érdemlő, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a tehetséges gyermekek inkluzív-, integrált nevelése mellett, az óvodai ellátásban megjelenő migráns (multikulturális vagy interkulturális) gyermekek beilleszkedésének, identitástudatának segítése. Az egészséges és sérült gyermekek kommunikációs készségének, alkalmazkodó képességének, együttműködésének fejlesztése a szükséges speciális módszerek, technikák, terápiás eljárások szakszerű megválasztásával és alkalmazásával a sérült funkciók megsegítésére Óvodai nevelésünk alapelvei Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: a magyar nemzeti kultúrát, a hagyományokat; a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit; az ONOAP irányelveit; a fejlődéslélektan tudományos megállapításait; az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét; a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét; 20

22 a gyermek fejlődésének nyomon követését; az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit. Általános alapelvek: A kisgyermek emberi méltóságának és jogainak biztosítása és tiszteletben tartása. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem mellett. A pedagógiai önállóságra épülő, sokszínű nevelési eljárásunkban jusson kifejezésre a szakmai autonómia, az óvoda általános és speciális értékeinek végig vitele, szem előtt tartva a gyermek egyéni és életkor specifikus jellemzőit. A testi, szociális és értelmi képességek alakításánál a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, és mással nem helyettesíthető játék domináljon. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, és az egyenlő hozzáférés biztosítása. Túlzott elvárások helyett érzelmi biztonság nyújtása, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele. Minden gyermek önmagához képest fejlődjön! A gyermek iránt támasztott igények, követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Legyen mindenkor követésre méltó az óvónő és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - magatartása, beszéde. Speciális alapelvek: Fontosnak tartjuk, hogy azok a különböző etnikumú, kultúrájú, vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában elsajátítsák az együttműködés készségeit. 21

23 Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzív nevelés elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését. A sérülés-specifikus ellátás során figyelembe vesszük a 3-6/7 éves gyermekek fejlődési és személyiségfejlődési jellemzőit, és a nevelési, fejlesztési célokat ennek rendeljük alá. Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedését, szem előtt tartva az esélyegyenlőséget. Az óvodai nevelés alapprogramjában meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, és a tehetséggondozással. Törekszünk az alkalmazott módszerekkel olyan szociális és kognitív fejlettségi szintre eljuttatni a gyermeket, hogy képessé váljon az iskolakezdésre. Migráns gyermekek nevelése során igyekszünk megismerni - és figyelembe venni - a sajátos étkezési szokásokból, vallási különbségekből, kulturális hovatartozásból adódó különbségeket. Igény szerint időszakos ellátást biztosítunk - az identitástudat megtartása érdekében és az anyanyelv gyakorlására - a külföldön élő, de magyar (szünidőt itt töltő) gyermekek részére. 3. Óvodai nevelésünk feladatai Általános feladatok: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális szakellátás. 22

24 Prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása. Ellátjuk azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelését, fejlődésének segítését, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet. Komplex pedagógiai ellátással biztosítjuk a halmozottan hátrányos-, hátrányos helyzetűek eredményes nevelését/oktatását, a szociális hátrányok kompenzálását, a gyermekek esélyegyenlőségének elő-mozdítását. A korszerű, inkluzív pedagógia, differenciáló módszertan és kulcskompetenciákat fejlesztő programok mellett, kiemelt szerepet kap óvodai nevelésünkben a szülőkkel való együttműködés. Az otthon és az óvoda világának közelítésével a szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján törekszünk a gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítására, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Legfontosabb feladat szülők, nevelők és gyermekek együttműködése az önmagát irányítani tudó individuum alakulásának segítésében. További feladat: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Speciális feladatok Integrált óvodai nevelésre vonatkozó nevelési feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése, a gyermekek emberi méltóságának és jogainak biztosítása, érzelmi biztonság nyújtása, továbbá a nyelvi fejlődésben akadályozott, retardált beszédfejlődésű, eltérő részképesség fejlődésű gyermekek szakellátásával a tanulási zavar kialakulásának megelőzése. 23

25 Programunk szellemében a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikra alapozva, tervszerű, konkrét feladatsorokkal tudatosan megválasztott, fejlesztő módszerekkel kibontakoztatjuk a 3-7 éves gyermekek beszéd és kommunikációs képességét úgy, hogy azok megfeleljenek az iskolakészültség követelményeinek. Az anyanyelvi nevelésen belül fontosnak tartjuk: a beszédindítást, a beszédkedv fenntartását, a gyermekek meghallgatását, a gyermeki kérdések érvényesülését, a válaszok igénylését, a gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezését, bővítését, értelmi képességek fejlesztését; érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztését; a logopédiai terápiához kapcsolódó automatizálás segítését. A pedagógia feladata olyan módszerek kikísérletezése, amelyek biztosítják, hogy az ilyen együttnevelésből az előnyös helyzetű gyermekek is profitáljanak, az ő képességeik, személyiségük fejlődését is segítse a másság megismerése Nevelési feladatok az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció, valamint az értelmi fejlesztés területén Az egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel igényének alakítását, a gyermek szociális személyiségjegyeinek fejlesztését a nevelési folyamatban kiemelt jelentőségűnek tartjuk Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakítása magában foglalja a szomatikus, pszichikus és szociális harmóniát. Törekszünk az alapvető emberi jogok és emberi szükségletek tiszteletben tartására. Biztosítjuk a gyermekek testi-lelki és szociális jólétét, érvényre juttatva az egészségtudatos szemléletet és a preventív gondolkodást. 24

26 Elemei: mozgás, edzés gondozás egészség és biztonságos környezet biztosítása a környezettudatos életvitel, környezetvédelem és óvás Ennek érdekében fontos: A gyermek szomatikus, mentális és pszichés fejlődésének elősegítése. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének fenntartása és kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. A gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok, lelki sérülések kiszűrése, okok feltárása, segítségadás módjának meghatározása, szükség esetén korrekció, prevenció. Egészségének védelme, állóképességének növelése/edzése az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Testi épségük megóvása, balesetvédelem szabályainak betartása környezetük védelmével. A környezettudatos életvitel, a természeti környezethez, az ember alkotta környezethez, és saját belső személyes környezetéhez való harmonikus viszony kialakítása és fenntartása. Óvodapedagógusaink feladata: A gondozás és egészséges életmódra nevelés során az egészséges életmód kialakítását a helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, az öltözködés, a mozgás, edzés, pihenés megszervezésével és az ezekhez kapcsolódó szokások kialakításával biztosítjuk. Az egészséges életmódra nevelés csak úgy eredményes, ha minden óvónő egységes, korszerű egészségfelfogással és ökológiai szemléletmóddal rendelkezik, ha ez a feladat a mindennapi nevelőmunka szerves részét képezi. 25

27 Ennek érdekében: Biztosítjuk a higiénikus - esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezetet, gondoskodunk a megfelelő minőségű és mennyiségű tárgyi eszközökről és azok karbantartásáról, számba vesszük az adott feltételeket. Megteremtjük az aktív elfoglaltság és a pihenés helyes arányát, életkoruknak megfelelő ritmus kialakítását. Figyelemmel kísérjük a gyermek egészségében bekövetkezett változásokat, törekszünk a testi és lelki tényezők összhangjára. Együttműködünk a családdal, törekszünk a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására, szociális kapcsolatok harmóniájára. Felfedeztetjük a szűkebb és tágabb környezet élő és élettelen környezeti értékeit, ezzel aktív természet és környezetvédelmet alapozunk meg komplex cselekvések útján Mozgás, edzés A gyermekek alapvető szükséglete, egész óvodai életüket átszövi, amelyre kellő időt és teret biztosítunk biztonságos környezetben. Célunk a gyermek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése játékos formában. A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása. A mozgásigény kielégítése során megalapozódik a mozgás szeretetére épülő egészséges életvitel és életmód. Feladatunk: A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának figyelembe vételével differenciált (prevenció, tehetséggondozás) mozgáslehetőség biztosítása, illetve közös mozgásos programok szervezése. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését elsősorban a szabadban végezhető mozgásos tevékenységekkel biztosítjuk. 26

28 A gyermekek edzettségét aktív lég-, víz- és napfürdővel, szabadban végzett mozgással alakítjuk. (Téli hónapokban is elengedhetetlen.) Nagycsoportban rendszeres úszásoktatással eddzük a gyermekeket, megalapozzuk a vízbiztonság megszerzését. Megteremtjük az udvari tornaeszközök, játszóeszközök variálásával a változatos mozgáslehetőségeket, balesetmentes óvodai környezetben. Megteremtjük az önállóság gyakorlásának feltételeit. A mindennapos testnevelés rendszeressége és a napirendbe való beillesztése, kiemelt feladatként kezelendő. Az óvónő feladata, hogy ehhez változatos eszközöket biztosítson, a testnevelés foglalkozás főgyakorlatának alapelemeit megjelenítse. A tornaszobát rendszeresen használjuk a gyermekek tervezett; spontán és terápiás mozgásfejlesztéséhez, harmonikus, egészséges testi fejlesztéséhez. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni, élettani szükségleteit. Az integrált nevelésünkben kiemelt szerepet kap a csoportban végzett mozgásfejlesztés. Nagymozgásokból kiindulva haladunk az eszközhasználatot igénylő finom mozgások felé. Edzettségük érdekében változatos mozgásformákat, mozgásos játékokat kezdeményezünk, növeljük a szabadban tartózkodás idejét és az aktív tevékenységek szintjét motoros koordinációfejlesztéssel (spontán lehetőségek és tervezett, szervezett, irányított formák). Sétákat, kirándulásokat szervezünk, minden alkalommal ügyelve a természeti környezet megismerésére, védelmére. Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítására és a tartáshibák megelőzésére törekszünk. Figyelünk arra, hogy a mindennapos testnevelés középpontjában a sok mozgással járó, vidám hangulatú játék álljon, mivel fontos feladatunk a mozgás megszerettetése. 27

29 A mindennapos szervezett mozgás tartalma: - futó,- ugró,- szökdelő,- szerepes fogó,- játékos utánzó,- szabályjáték legyen A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékkal tudatosan fejlesztjük: a szabálytudatot, téri tájékozódást, testsémát, oldaliságot, figyelmet, gyorsaságot, állóképességet, egyensúlyérzéket, tempóérzéket, erőnlétet, alkalmazkodóképességet, kreatív gondolkodást Gondozás A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit, ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. A gondozás elemei: egészséges táplálkozás testápolás öltözködés pihenés, alvás a. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás óvodáskorban a növekedés és fejlődés elengedhetetlen feltétele. A korszerű táplálkozás alapanyagait (barna kenyér, korpa, müzli, stb.) igyekszünk megszerettetni gyermekeinkkel, megalapozzuk a korszerű táplálkozás igényét. Együtt készítünk zöldségtálat, kompótot, gyümölcssalátát, szörpöt, stb. Új ízekkel, ételekkel, italokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítésre (textil abrosz, egyéni teríték/alátét, gyermek méretű edények, kosarak, szalvéták, stb.) 28

30 Figyelemmel kísérjük az étrendet, szükség szerint javaslatot teszünk a változtatásra. Egész nap során biztosítjuk a folyadékot. Gyümölcs- és zöldségnapokat tartunk heti rendszerességgel, a szülők segítségével. Szerepjátékkal (boltos, piacos, konyhás) elmélyítjük és bővítjük ismereteiket és szokásaikat ezen a területen. Beszélgetünk az ételfajták fontosságáról és szervezetükre gyakorolt hatásairól. b. A testápolás A testápolás műveletei közben az óvónő - a nevelő munkát segítő dajka - és gyermek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését segítjük. Szükség szerint megtanítjuk a hiányzó higiénés szokásokat, testápolási szerek rendeltetésszerű használatát. Különös gondot fordítunk a helyes fogápolás elsajátítására. c. Az öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. A szülőkkel együtt a célszerű, többrétegű, kényelmes ruhák használatát alakítjuk ki. Óvodánkban ajánljuk a váltócipő, pizsama, melegítő és váltóruha használatát. d. A pihenés, alvás A pihenés, alvás az óvodás gyermek életkori szükséglete. Biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni alvási szokásait. 29

31 Elalvás előtt halk dúdolással, zenével, rövid mesével nyugtatjuk a gyermekeket. A csoportszoba megfelelő szellőztetésével jó levegőt biztosítunk. Alvó játékkal segítjük megnyugtatásukat, de balesetvédelmi okból ügyelünk arra, hogy puha és kellő méretű legyen A dajka feladata A dajka az óvodai gondozó-nevelő munka aktív segítője. A fejlesztő hatás eredményessége érdekében a dajkának is rendelkeznie kell azokkal a személyiségjegyekkel, és el kell fogadnia azokat az elveket, melyek ezt a tevékenységet, és ezt a tevékenységet végző személyt jellemzik. A jó óvónő és dajka a gyermekkel való hosszantartó nevelési folyamatban azonosulási mintát (modellt) nyújthat a gyermekeknek. Azonban, hogy modell legyen a gyermekek számára, tudnia kell "önmagát adni", spontán, szabad módon kell viselkednie. Nemcsak a személyesség és a természetes viselkedés fontos a jó modellszerephez, hanem a megfelelő hitelesség is. Mindez a szavak, a tettek és az érzelmek egységét jelenti a mindennapi tevékenységben. Mindig igyekezzenek tetteikkel és szavaikkal kifejezni, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megfelelő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki sem kaphat semmiféle címkét, megkülönböztető jelzőt, vagy elmarasztalást, mert a többségtől eltérő külsejű, vagy az adott helyzetben másképpen gondolkodik, cselekszik, másképpen fejezi ki magát, teljesítménye, magatartása különbözik a többiektől. A pedagógiai munkát közvetlen segítő dajkákat rendszeresen tájékoztatjuk a nevelési feladatokról, az optimális segítségadás módjáról: Rendelkezzen megfelelő szintű pedagógia, pszichológiai felkészültséggel. Legyen megértő a dajka, ismerje a gyermekek gondolat- és érzelemvilágát. Legyen gyermekszerető, rendelkezzen személyes vonzerővel. Legyen toleráns beállítottságú, aki nem sürgeti a lassabban öltözködő 30

32 tisztálkodó, tevékenykedő gyermeket, tiszteletben tartja a gyermek egyéni tulajdonságait. Ugyanakkor az elfogadás, a megértés, a tolerancia nem belenyugvást jelent, hanem kiindulási alapot a segítséghez, a fejlesztéshez. Lássa meg a gyermekben a saját legjobb lehetőségét, azt a pozitív tulajdonságot, mely csak reá jellemző, és arra építve, annak "előhívására" törekedve válassza meg a ráhatás formáját. Segítse, hogy az óvodai csoporttal eltöltött idő legyen élmény a gyermekeknek. A következetesség a nevelésben nagyon fontos pedagógiai elv. Az elv megvalósulásának legyen segítője, egységesen lépjenek fel a nevelési folyamatban. Rendelkezzen tiszta, szép kiejtéssel. A mondatok ne legyenek túl hosszúak és bonyolultak. Kerülje a szavak kicsinyített alakját, a harmadik személyű megszólítást (A dajkának is az egyes szám második személyében használatos módon kell szólnia a kisgyermekhez.) Felelős az (óvodapedagógusokkal együtt) a gyermekek test - lelki védettségéért és óvásáért. Aktívan közreműködik a gyermek önkiszolgálásában, a játék- és munka jellegű tevékenységek előkészítésében, együttvégzésében, a gyermekek napirendjének betartásában, segédkezik a napirendben megjelölt feladatok megvalósításában. Biztosítja az óvodai élet környezeti (tárgyi, higiénés) feltételeit. Segít a fejlesztő tevékenységekhez kapcsolódó szervezési feladatokban. Ellátja a gondozási feladatokat (pl. étkezés, öltözködés, mosdó használat). Segít felügyelni a megbetegedő gyermeket. Felügyeletet lát el sétán, kiránduláson, külső programokon. 31

33 Egészség és biztonságos környezet biztosítása A gondozási, mozgási, edzési, mozgásfejlesztési feladatok megfelelő megvalósítása segíti a gyermekek egészségének megóvását, és megőrzését. Különleges figyelmet fordítunk a környezet tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, mosás), a balesetmentes tárgyi környezetre. Óvodapedagógusaink feladatai: A gyermekek testi épségének biztosítása biztonságos berendezési tárgyakkal, játékeszközökkel, azok állandó ellenőrzésével, karbantartásával, szükség szerinti cseréjével. Szükséges az óvónő állandó kontrollja, figyelemmel kísérése minden gyermeki tevékenység közben. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a szemüveges, a mozgás ügyetlen gyermekekre. Úgy alakítsa a gyermeki szokásokat, hogy megtanuljanak vigyázni saját és mások testi épségére. A környezet tisztaságának, a szükség szerinti fertőtlenítésének, a gyermekek megfelelő öltözékének, a folyamatos légcserének, a megfelelő páratartalomnak, a nyugtató hatású, ízléses környezetnek a biztosítása. Anamnézis felvétel a gyermekek egészségi állapotáról. A ritkán előforduló betegségek (allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) kezelésének elsajátítása. Figyel a gyermek testi-lelki állapotának változásaira, szükség esetén értesíti az óvoda orvosát, illetve a gyermek szüleit. A mentális problémákkal küzdő gyermekek fejlődése érdekében kapcsolatot tart a nevelési tanácsadó szakembereivel, szükség esetén tanácsukat, segítségüket kéri. 32

34 A környezettudatos életvitel, környezetvédelem és óvás Fontosnak tartjuk annak érzékeltetését, hogy tiszta, egészséges környezetben az élet minősége javul. Az elhanyagolt környezet rontja az alkalmazkodás lehetőségét, az ember egészségét. Óvodapedagógusaink feladatai: Természethez, állatokhoz, növényekhez fűződő pozitív kapcsolat kialakítása. Életviteli értékek, szokások rögzítése, kialakítása: mozgás, egészséges táplálkozás, derűs, harmonikus életvitel. Az élet tiszteletére nevelés. Természetvédelem: a természet része vagyunk, nem tulajdonosa! Az élővilág sokszínűségének, értékeinek felfedeztetése. Ne árts! Vigyázz rá! Szelektív hulladékgyűjtés. Részt vétel hulladékgyűjtési akciókban, a családok bevonásával. Komforttechnikával (víz, villany, fűtés) kapcsolatos magatartási szokások alakítása. Együttműködésre, a másság elfogadására, az empátiára épülő megértésre nevelés. Alakítsa a gyermek én-re irányuló mentálhigiénéjét (önmaga elfogadása, pozitív gondolkodás, önismeret, igényesség, önszabályozás, bizalom mások és önmaga iránt, kreativitás). A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor: Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját felés letűrik, begombolják, kikapcsolják. Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdók rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Hajukat rendben tartják, szükség esetén segítséget kérnek. 33

35 Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. Tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt szájuk elé tartják. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Az épületbe belépve a sárkaparót és a lábtörlőt megfelelően használják. Segítenek a csoportszoba szükség szerinti rendezésében. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégzendő feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. Iskolába lépés előtt a gyermekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő, önálló kielégítésére. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak. Ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon. Csizmájukat, hócipőjüket szükség esetén letisztítják. Vigyáz saját és környezete tisztaságára, segít társainak, vigyáz az őt körülvevő élő és élettelen környezetre Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció Egy óvodáskorba lépő gyermek életének, nevelésének színtere jelentősen megváltozik: a család mellé fontos tényezővé lép be a közösség, az óvoda. Ezzel a gyermek világa egyszerre kitágul, és megkezdődik számára a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés időszaka, ami számos problémával, nehezen megoldható helyzettel jár együtt. A gyermeknek el kell sajátítania a közösségi együttélés szabályait, a kooperációt, mások véleményének, érzéseinek tiszteletben tartását. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása keretében igyekszünk vonzóvá tenni az óvodai közösséget, ezt segítjük egy állandó értékrenden alapuló, 34

36 derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörrel. A gyermek életében az óvodapedagógus, a dajka, nemcsak óvó néni és dajka néni, hanem (talán az első) idegenek, akikkel barátságot kell kötni, és naponta közvetlenül kapcsolatba kerülni. Így a hozzájuk való viszony egyúttal modell is a többi idegenhez való kapcsolatában, ezért nagyon fontos, hogy óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, melynek alapja az alkalmazottak közötti pozitív attitűd és érzelmi kapcsolat. Az óvodai nevelés az intézmény egészén keresztül valósul meg, ezért a nevelés sikerében döntő tényező a gyermekkel foglalkozó felnőttek személyisége, kapcsolatteremtő képessége, személyiségformáló, fejlesztő hatása. Arra törekszünk, hogy minden gyermek érje el az életkori sajátosságoknak, illetve egyéni képességeiknek megfelelő fejlettségi szintet, melyhez nagyban hozzájárul a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, ahol megalapozódnak erkölcsi tulajdonságaik, kialakul szokás- és normarendszerük. E területen a leghangsúlyosabb a tudatos együttműködés az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dajka között. Ez a szerep együttes, komplex szerep magas követelményekkel. Ennek érdekében fontos: Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, derűs családias légkör megteremtése. Fontos, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység, melynek során kialakulnak olyan erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés, az egészséges önérvényesítés, önértékelés segítése. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. 35

37 Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A szociális érzékenység kialakulása, a másság elfogadásának segítése. Fejlődjön a gyermekek tevékenységekhez való viszonya kudarc- és sikertűrés, levezetés, eredményre való törekvés, konfliktusmegoldó képesség, alkalmazkodóképesség, szervezőkészség. Fejlődjön közösségben elfoglalt helyük az együttműködés képességük; kommunikációs-, nyelvi kifejező képességük; kontaktusteremtő- és megtartó képességük. Fontos, hogy az óvodai élet szervezése segítse a gyermeket abban, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét; erősítse a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődést, mely segíteni fogja a környezetében található értékek megbecsülésében. A gyerekek magatartásának (szocializációs szint), környezethez fűződő viszonyának alakulásában - óvodáskorban különösen - jelentős szerepe van a családnak, amelybe a gyermekek beleszületettek, és amelyben benne élnek. A szülők, a család hatása a 3-6/7 éves életkorban különösen a szocializáció területén erősen meghatározó, sokkal erőteljesebben jelentkezik a családi szokás e területen, mint az értelmi fejlődés vonatkozásában. A családok egy jó részét jellemzi, hogy szűkülnek vagy leszűkültek az emberi kapcsolatok, és a helyükre az ember és tárgy kapcsolata lép. A szocializáció fejlődésében mindez kedvezőtlen, a különböző rétegekhez tartozó, különböző módon élő családokban a gyermekek szocializációs szintje, nagyon eltérő marad. Azon oknál fogva, hogy a család szocializációs funkciója többszintű - egyrészt ellátja a gyermek biológiai gondozását és körülményeitől függő szinten biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, másrészt meghatározott magatartási és szerepmintákat közvetít, a családi minta a felnövő gyermekek lelki egészségének döntő tényezője. Ezért fontos különös figyelemmel 36

38 fordulni a család felé, ahol a gyermek a legsérülékenyebb, mert nyitott minden hatás befogadására, kedvezőkre és károsítókra egyaránt. A felgyorsult élettempó, az urbanizáció, a civilizáció ártalmai, a családokban jelentkező gazdasági nehézségek indokolják, hogy megismerjük a család nevelési szokásait, és a szocializáció feladatainak óvodai szintéren történő ellensúlyozására törekedjünk. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, az érzelmek dominanciája, a kisgyermek azért ragaszkodik a megszokotthoz, mert ott, abban érzi biztonságban magát, az őt körülvevő környezet legapróbb változására bizonyos fokú viselkedés-módosulás következik be a fejlődő-alakuló személyiségében - éppen ezért óvodai nevelésünk alapvető feltétele az óvodapedagógus és a gyermek közötti jó kapcsolat. Óvodapedagógusaink feladata: A gyermeki igények, egyéni jelzések, szokások ismerete. Érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása. Óvodába lépéskor pozitív érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi töltésű legyen. Segítse a szociális érzékenység és az én tudat kialakulását. Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek kielégíthessék társas szükségleteiket és a másságot elfogadják, ezért különösen fontos, a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezésekor figyelünk a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődésére. Építünk a gyermeki nyitottságra, lehetőséget adunk a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre való rácsodálkozásra. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Figyelmet fordítunk arra, hogy viselkedésünk legyen modell értékű a gyermek számára Szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködését vesszük igénybe a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése során (nehezen szocializálható, 37

39 lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, vagy kiemelkedő képességű gyermekek). Számukra biztosítjuk a sérülés-specifikus ellátást, tehetséggondozást. Közösségi életre történő felkészítés feladatai: o Informálódunk a gyermek családban betöltött helyéről. o Az első héten mindkét óvónő teljes műszakban dolgozik, segítve a gyermekek beilleszkedését és a társas kapcsolatok kialakulását. o A közösségi életre való felkészítés során a szülőkkel is foglalkozunk - ismerjék meg az óvoda életét, oldódjon szorongásuk, de segítjük a túlzó igények életkori sajátosságokhoz igazítását is. Óvónőink attitűdje a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás legyen. Segítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését és szocializációját. o Támogatjuk, hogy a gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságot nyújtó eszközeiket magukkal hozhassák. Előkészítjük érzelmileg a már beilleszkedett gyermekeket új társaik fogadására. o A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermek - de a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése is speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, megsegítése A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése szervesen beilleszkedik a szocializációs folyamatba. A programban egyensúly van az óvodapedagógus által irányított, valamint a gyermekek által kezdeményezett tevékenységek között. Fontos a gyermekek utánzásos tanulási környezetének megszervezése, melyben a legkülönbözőbb tapasztalatokat szerzik meg; fontos az 38

40 egyéni célok kitűzése a gyermek erősségeinek, igényeinek figyelembevételével; fontos az egyéni különbségeket toleráló felnőtt modell értékű magatartása. Ennek érdekében a fejlesztés stratégiája: a gyermek lehetőségeiből kiinduló fejlesztés, az adott hiányterület tartalmi és mélységi differenciálása, megfelelő szervezeti struktúra kiválasztása (egyéni -, mikro- és makro csoportos foglalkozás, bevonás az integrációs, szakirányú segítségnyújtás folyamatába) az együttműködés ösztönzése, az önkiteljesedés segítése, családgondozás A jó óvodai légkör alapja - az óvodapedagógus, a dajka, illetve a gyermekek közt - az elfogadáson alapuló viszony. Ez biztosítja a jó óvodai nevelési színteret, melynek hatására válnak az óvodai élet, a csoport történései a gyermekeknek élménnyé. A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor: Ébredezik közösségi tudatuk, barátságok alakulnak ki. Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, amelynek természetes módon tesznek eleget. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenység által elvárt magatartási formákat. Számba veszik a hiányzókat, beszélnek róluk. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónőt és társaikat. Foglalkozás közben figyelnek az óvónőre és útmutatásainak megfelelően tevékenykednek. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, egymás munkájára figyelnek. Örülnek a közösen elért sikereknek. Képesek tájékozódni a "közösségben". Felismerik, mikor kapcsolódhatnak be a közös tevékenységbe. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. 39

41 Kísérletet tesznek az önálló konfliktus megoldásra. Bíznak önmagukban és társaikban. Alkalmazkodnak az adott közösség kialakult szokásaihoz. Képesek a közösség számára hasznos tevékenységeket végezni, a megkezdett munkát felszólítás nélkül befejezni. Képesek kívánságaikat, törekvéseiket módosítani. Elfogadják a függőségi viszonyokat, önálló véleményalkotásra is vállalkoznak. Választanak és döntenek ismert helyzetben, és igazat mondanak Hagyományok, ünnepek A közösség formálásában, a kulturális örökség továbbvitelében, a hazához és a szülőföldhöz való ragaszkodás kialakításában fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, ünnepek kialakítását. Biztosítjuk a közös készülődés, tervezgetés örömteli távlatát a gyermekek számára Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a felnőttek és a gyermekek egyaránt tudjanak érzelmileg azonosulni a magyar, népi- és a csoportban kialakított hagyományokkal, ünnepekkel. Hagyományok kialakítandó: 3-4 évesek 4-5 évesek évesek gyümölcsnapok háztáji gazdaság meglátogatása gyümölcssaláta készítése, gyümölcsnapok, háztáji gazdaság meglátogatása, állatok etetése, sütés karácsonyi mézes, keksztekercs anyák napjára gyümölcssaláta készítés, gyümölcsnapok farmlátogatás, állatok etetése sütés karácsonykor, anyák napjára 40

42 3-4 évesek 4-5 évesek évesek Csoportok ünnepei Óvoda-család ünnepei karácsonyi ajándékkészítés húsvétkor tojásfestés születésnapok nyáron fagylaltozás farsang gyermeknap arborétum látogatás juniális Jeles napok locsolás nagycsoportosok Betlehemes játékának megtekintése a templomban óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye Mikulás karácsonyi ajándékkészítés húsvétkor tojásfestés születésnapok nyáron fagylaltozás farsang anyák napja gyermeknap arborétum látogatás juniális locsolás nagycsoportosok Betlehemes játékának megtekintése a templomban óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye Mikulás karácsonyi ajándékkészítés húsvétkor tojásfestés születésnapok látogatás az óvó néni házába nyáron fagylaltozás farsang anyák napja gyermeknap juniális búcsú kirándulás búcsú szalonnasütés locsolás Betlehemes játék a templomban óvónők és gyermekek közös, hangszeres karácsonyi hangversenye 41

43 A külső világ tevékeny megismerésének is része az évkör köré csoportosított hagyományok és ünnepek megjelenítése: Évkör modell Ősz Tél Tavasz Nyár szüret Mikulás farsang, télűző juniális termések, termények gyűjtése levelek gyűjtése, lenyomatok készítése Márton nap adventi koszorú készítése Lucázás, Luca napi búzaültetés mézeskalácssütés palántanevelés, hajtatások tavaszi, mozgásos népi játékok - lakodalmas játék húsvéti ünnepkör, húsvéti tojásfestés termésjátékok készítése virágkoszorú készítése búzakoszorú készítése népi kismesterségek madáretetés írókázás kirándulások madárgyűrűzés mozgáskoordinációs játékok énekes gyermekjátékok karácsonyi ünnepkör ajándékkészítés pásztorjáték, betlehemezés termésjátékok locsolkodás, komatálazás veteményeskert gondozása anyák napja versenyjátékok téli sportjátékok Virágút, majális töklámpás készítése gyermeknap hagyományos népi gyermekjátékok énekes gyermekjátékok mozgáskoordinációs játékok Értelmi fejlesztés Anyanyelvi fejlesztés, nevelés A kultúra átadása, átvétele és művelése egész kis gyermekkortól megkezdődik, ezért az értelmi nevelés óvodai nevelésünk során hangsúlyos szerepet kap. Ennek kiemelkedő eszköze az anyanyelvi nevelés. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, mely integrált nevelést szolgáló programunk alapköve, egyben leghangsúlyosabb eleme. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes 42

44 beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet Anyanyelvünk sokrétű árnyalt jelrendszer, melyet a gyermek tevékenység közben sajátít el a felnőttekhez és társaikhoz fűződő viszonyának fejlődése során. Az alapprogram szellemében is az anyanyelvi nevelés, és a kommunikációs képességek fejlesztése az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű feladat. Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A beszéd eszközzé válik a szocializációban, a gyermek környezetével való érintkezésben, önkifejezésben és gondolkodásban. Az anyanyelvi fejlesztés komplex folyamat, ami az óvodai élet egészében jelen van, hiszen minden tevékenység és minden fejlesztés a verbális kommunikáció útján történik. A fejlett beszédtevékenység segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását és megteremti a sikeres iskolai tanulás feltételeit. A beszéd és gondolkodás együttes fejlődése során alakulnak ki az intellektuális tevékenység bonyolult formái és a nyelvi fejlesztés segítségével jut el a gyermek a valóság egyre differenciáltabb összefüggéseinek feltárásához. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó csoportlégkör és az óvónő-gyermek közötti szeretetteljes viszony. A kialakított verbális kapcsolatok befolyásolják a magasabb rendű pszichés folyamatokat is, így a viselkedés és magatartás szabályozásában is nagy szerepet töltenek be, megerősödnek általa a környezet normái. Az anyanyelvi nevelés feladatainak az óvodapedagógusok csak megfelelő módszertani kulturáltságukra alapozva tudnak eleget tenni. Anyanyelvi nevelésünk általános célja a 3-7 éves gyermekek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése változatos módszerekkel (anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel), beszéd aktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolaérettség követelményeinek megfelelően. 43

45 Anyanyelvi nevelésünk fontos feladata az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója, az élettani beszédhibák javítása szakemberrel való együttműködés alapján. Programunk szellemében a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikra alapozva tervszerű, konkrét feladatsorokkal, tudatosan megválasztott fejlesztő módszerekkel kibontakoztatjuk a 3-7 éves gyermekek beszéd és kommunikatív képességeit úgy, hogy azok megfeleljenek az iskolakészültség követelményeinek. Az egész csoportra vonatkozó általános fejlesztést és az egyéni fejlesztést is tervezni kell. Módszertani alapelveink: Törekszünk a szemléletességre, kérdésekkel fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, beszédre ösztönözzük őket. A beszédfolyamatban is egyenrangú partnernek tekintjük a gyermeket. Az óvodapedagógus mintaszerű beszéde legyen követendő példa. Az óvodapedagógus mintaszerű beszédének követelményei: Legyen beszéde referenciális (tényközlő, tárgyilagos, ismeretközlő). Emotív jussanak kifejezésre érzelmei. Konaktív felszólító, utasító megfogalmazások használata. Fatikus használja a beszédpartnerek közötti megszólítás társadalmilag kialakult formáit a beszédindítását illetően (pl.: légy szíves, kérem szépen). Óvodapedagógusaink feladatai: Képessé tenni a gyermeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására és megértésére. Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat pontosan ki tudják fejezni, és alkalmazkodni tudjanak a beszédszituációhoz és a beszélgető partnerhez. Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család, meg kell ismerni a családban élők anyanyelvi kultúráját, táj- és rétegnyelvi jellemzőit, a köznyelvtől való eltérések okait. Figyelünk a családban előforduló beszédhibákra. 44

46 Biztosítjuk a beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket (beszédöröm biztosítása). Lehetőséget teremtünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Arra nevelünk, hogy másokat is türelemmel végighallgassanak. Bővítjük a gyermekek szókincsét. Szükség szerint fejlesztő programot készítünk (egyéni, kiscsoportos és csoportos formában). Fejlesztjük beszédmegértésüket és beszédtechnikájukat. Inspiráljuk a gyermeki kérdéseket, és mindig válaszolunk rájuk. Megfelelő módszerekkel javítjuk, vagy javíttatjuk beszédhibájukat. A szociokulturálisan hátrányos gyermekek nyelvhasználatának, kommunikációs készségének fejlesztése, az ingerszegény környezet okozta lemaradás kompenzálása. A folyamatos fejlesztő munka mellett az óvónőnek meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten állnak-e? A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban: Szívesen beszélnek a személyükkel összefüggő eseményekről. Ismerik környezetük tárgyainak, jelenségeinek nevét, személyek szembetűnő tulajdonságait. Tudják alkalmazni a szókincsüket különböző helyzetekben. Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. Mondataik hangsúlyozása esetleges, kérdő mondatuk hanglejtése véghangsúlyos. Pontosan megkülönböztetve hallják a beszédhangokat. A magán és mássalhangzókat nagyrészt tisztán ejtik. 45

47 4-5 éves korban: Bátran, szívesen beszélnek, elmondják élményeiket, jellemző a "miért" kérdések sora. Megismert szavakat a szokásoktól eltérő beszédhelyzetekben is értik és használják. Gondolataikat, élményeiket összefüggően fejezik ki. Szövegszerkesztésük gyakran összefolyó. Figyelnek egymásra beszéd közben is, alkalmazzák a párbeszédet, udvariassági kifejezéseket. Hangsúly és hanglejtésbeli hiányosságaik a 3-4 évesekéhez hasonlóak. 5-6/7 éves korban Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Beszédükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de nem követi a történések időbeli sorrendjét. Figyelmesen hallgatják az óvónőt, párbeszédben végigvárják a másik megnyilatkozásait. Természetes gesztusokkal, mimikával kísérik beszédüket. Tisztán ejtenek minden beszédhangot Integrált óvodai nevelés feladatai Helyi pedagógiai programunkat és gyakorlati munkánkat melyben a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelését céloztuk meg szervezeti, tartalmi, módszertani vonatkozásokban megerősítve érezzük (A megkésett beszédfejlődés jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.) Szakmai felkészültségünk, személyi és tárgyi feltételeink birtokában biztosítjuk az esélyegyenlőség megadását a sajátos nevelési igényű - elsősorban a beszédfunkciós zavarokkal küzdő - gyermekek részére, 46

48 Az óvodapedagógusok tapasztalatai, megfigyelései alapján jelentősen megemelkedett a különböző beilleszkedési, beszéd nehézséggel, önismereti és kapcsolatteremtési problémával küzdő gyermekek aránya. A tapasztalatok alátámasztották, hogy ezek a hátrányok tartósnak bizonyulnak, sőt további részképesség zavarokat generálnak. Fontos volt a nevelőtestület számára, hogy egymás tudására építve hozzunk létre egy olyan innovációt, mely a napi gyakorlati munkában konkrét segítséget jelenthet mindenki számára. A program eszközkészlete könnyen alkalmazható, célirányosan választhatóak ki a megfelelő tevékenységek, melyek a gyermek mozgásigényére, kíváncsiságára, utánzási hajlamára és játékosságára épít, és felépítése alkalmas arra, hogy kiscsoportos kortól az iskolába lépésig tudatosan alkalmazza a pedagógus a fejlesztés tervezésében. Ha magas számban jellemző a kommunikációs minták hiánya, a szociális képességek alacsony szintje, a beszédprodukció elégtelensége, javasolt a programelemek intenzív alkalmazása, hogy az óvodáskor végére a tanulási sikeresség elérhetővé váljon minden gyermek számára. A kommunikáció fejlesztésére irányuló pedagógiai innovációnk hosszú távú célja helyi pedagógiai programunk kezdete óta - hogy olyan kompetenciákat alapozzon meg, illetve alakítson ki, melyek a 3-6-7éves gyermekek szükségleteire (mozgásjáték, kíváncsiság-utánzás) építve megteremteni az anyanyelvi kultúra magas szintű elsajátításának, és szükséges korrekciójának lehetőségét. További cél, kialakítani - speciális eszközök, fejlesztőjátékok használatával - a tanuláshoz szükséges készségeket és képességeket. Helyi nevelési programunk integrált nevelésre vonatkozó célja elsődlegesen az alábbi kompetenciák fejlesztése: beszédkedv, beszédszervek ügyesítése, beszédértés, beszédészlelés, szövegalkotás, hangzó differenciálás, artikuláció, kommunikáció. Az óvodai programunk további közvetlen célja, hogy segítse az óvodapedagógusokat az életkor-adekvát tudatos fejlesztési tevékenységükben. Közvetett célja, hogy a kommunikáció fejlesztésével támogassa a szocializációt, hiszen a beszédértés, szövegalkotás alkalmassá teszi a gyermekeket az együttműködésre, információ cserére, kapcsolattartásra. A kommunikációs kompetenciák fejlődése lehetővé teszi a gyermekek együttműködését, társas kapcsolatainak szélesítését. A beszédértés és szövegalkotás képességének 47

49 differenciált fejlesztése biztosítja, hogy a különböző szociális - az anyanyelv fejletlenségét is előidéző - hátrányokkal érkező gyermekek is sikeresen vegyenek részt a csoport életében. Ezt elsősorban a beszédszervek ügyesítésével, és a beszédkedv felkeltésével alapozzuk meg, melyet a kommunikációs technikák gyakorlása, valamint az idegrendszeri érést segítő mindennapi mozgás tesz teljessé. Integrált nevelést célzó helyi pedagógiai programunkhoz kapcsolódóan bővül az óvodapedagógus módszertani kultúrája, az anyanyelvi nevelés, fejlesztés gyakorlata tudatossá válik, az anyanyelvi nevelés tartalma konkretizálódik, a gyermek személyiségjegyei bővülnek, az én megismerés gazdagodik, a problémamegoldó képesség mértéke nő, az átmenet zökkenő mentesebbé válik. A korai felismeréssel (mozgás és beszédprodukció elmaradása), és a megfelelő fejlesztéssel megelőzhetjük a hibás idegrendszeri szerveződést, ezáltal a tanulási problémák kialakulását, hogy az óvodáskor végére a tanulási sikeresség elérhetővé váljon minden gyermek számára. Helyi pedagógiai programunk nem tartalmaz megtanítandó ismereteket - az óvodapedagógus módszertani szabadsága érvényesül alapdokumentációink használata mellett -, egyetlen szempontja a cselekvésbe és beszédbe, valamint a játékba ágyazott gyakorlás, melyek együttesen biztosítják a gyermek egyéni érési tempójához igazodó differenciált fejlődést. Óvodai nevelésünk folyamatában a gyermek passzív befogadóból aktív résztvevővé válik, képessége természetes módon alakul, fejlődik. A másság megtapasztalása érzékenyebbé, elfogadóbbá teszi a csoportot, közösségépítő szerepe vitathatatlan. Nagy jelentősége van az ÉN és a MI tudat kialakulásában, mely az integráció feltétele. Egymás elfogadása, megértése, a tolerancia, az egymásrautaltság mind azon területek, melyben az anyanyelv stabil használatának megalapozása elengedhetetlen. Ezáltal biztosítható a sikeres együttnevelés. Szándékaink szerint programunk a gyermekek személyiségjegyeire is óriási hatással van, hisz lehetőséget nyújt pozitív és negatív élmények feldolgozására, oldására, egymástól tanulásra, a közösség élményének átélésére, az én megismerésére. A szociális kompetenciák mellett a kognitív funkciók és kommunikációs készségek is intenzíven fejlődnek 48

50 Az integrációs program Helyi nevelésünk célja: A nyelvi fejlődésben akadályozott, retardált beszédfejlődésű, eltérő részképességfejlődésű gyermekek integrálása, beillesztése, beszédszándékának felkeltése, beszédindítása, felzárkóztatásának segítése, a beszédprodukciós szint emelése (részképesség gyengeség korrekciójával), a tanulási zavar kialakulásának megelőzése. A beszéd késői kialakulása különböző részképesség zavarokkal jár együtt, mely zavarok befolyásolják a gyermek viselkedését, érzelmi és értelmi fejlődését. Fejlesztésük a nyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat is alkalmazó, intenzív-, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az integrációs nevelésben az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, ill. a vizuomotoros, koordinációs készség fejlesztése alapozza meg a tanulási zavarok megelőzését. A speciális feladatokat kifejezetten a logopédiai korrekciót tartalmazó célok határozzák meg. A szorosan egymásra épülő, egymástól el nem választható területek fejlesztésében, speciális programunk tartalmi kidolgozásában, mégis hangsúlyosabb szerepet kap az anyanyelvi nevelés, az értelmi képességek fejlesztése. Az Óvodai Nevelés Alapprogramjában meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, így tehát programunk két fő területre osztható: Prevenciós és korrekciós tevékenység: Szűrővizsgálatok, kontrollvizsgálatok - bemeneti- és kimeneti állapot folyamatkövetése. Korcsoportokra vonatkoztatott prevenciós tevékenység. Mikro csoportos, prevenciós-, illetve korrekciós tevékenység. Egyénre szabott prevenciós-, illetve korrekciós tevékenység. 49

51 Az integrációs program megvalósításának színterei: óvodai nevelés keretében csoportokban speciális feladatokat ellátó terápiák keretében külső szakemberek segítségével (logopédiai terápia) Az integrációs óvodai nevelés és terápiás fejlesztés megtervezésénél a teljesítményzavarok legmegfoghatóbb formáit, és a fejlesztés feladatait vesszük figyelembe. Logopédiai terápia: A logopédia a beszédnevelés tudománya, amelynek tényleges ismerete nélkülözhetetlen az óvodai anyanyelvi munkában. Szoros kapcsolatban áll a gyógypedagógiával, az orvos-, pszichológia- és nyelvtudománnyal, amennyiben beszédpatológiával, a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, a hangképzés-, a beszéd- és kommunikációs zavarokkal foglalkozik. Prevenciót, és a súlyos beszéd- és nyelvi zavarok utógondozását is szolgálja. A beszédhibák megelőzésének és javításának feladatát logopédiai ismeretek birtokában tudjuk az óvodában megvalósítani. A módszertani szabadság azonban nem vezethet a szakmetodika pszichológiai, pedagógiai, módszertani elveinek, követelményeinek megsértéséhez (kompetenciahatárok betartása). Cél: A beszédkedv felkeltése, szinten tartása. A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése. A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése. Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása. 50

52 Feladatok tanácsadás szülőknek (a gyermek két és fél, hároméves korában) előkészítő szakasz (három és fél, négyéves korban): o A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése. o A beszédre irányuló figyelem fejlesztése. o A mozgások speciális fejlesztése. o Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. A logopédiai foglalkozás szakaszai: A beszédészlelés és megértés fejlesztése. Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása. A gondolkodás és a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése. A mondatformák kialakítása, bővítése. A prognosztizálható olvasás- és írászavar megelőzése. Eljárások, gyakorlatok: A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) o a figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok o az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai o hangutánzó gyakorlatok o zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok o a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai o a beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai o a szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai o az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok 51

53 A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: o a gyermek életkora o beszédprodukció (van-e a gyermeknek, és ha igen, akkor milyen beszédhibája) o a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke o a következményes problémák jelenléte, mértéke o gyermek taníthatósága (kooperációs készség, figyelem, türelem, motiváció) o a terápiát végző személye, ill. a terápia rendszeressége o a szülő hozzáállása (hajlandó az otthoni fejlesztésre, hárít, bizonytalan) A beszédtanulást befolyásoló tényezők: o az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota o idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, széleskörű tünetrendszerrel o a hallás épsége o az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége o a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén) o a nyelés rendellenessége o az auditív percepció fejlettsége o a mentális fejlettség szintje o a familiáris tendenciák o a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága o a környezet szerepe o a műtétek időpontja o a korai fejlesztés időpontja, vagy a terápia kezdete o az esetleges hospitalizáltság o a logopédus tudása 52

54 Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítása. 363/2012(XII.17) Korm. Rendelet Nevelő munkánk során a gyerek érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra - alapozva biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztatok útján betekintést kaphat a természeti és társadalmi környezetbe. Értelmi fejlesztés keretében felkészítjük gyermekeinket az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására, a tapasztalatok során szerzett ismeretek emlékezetben tartására, életkoruknak - egyéni fejlettségi szintjüknek - megfelelő feladatok megoldására, gondolataik, érzéseik kifejezésére, az egyszerű összefüggések meglátására, érzékszerveik tudatos használatára. A nevelési folyamat funkcióinak (motiválás, aktivizálás, differenciálás) megfelelő alkalmazása segíti az alapképességek kibontakoztatását, a képességek készséggé fejlesztését. Valamennyi alapképesség fejlesztésénél esztétikai követelmény az igényes válogatás. 53

55 Ennek érdekében fontos: A gyermeki szabadság tiszteletben tartása nem az elvárt fejlettségi szintből indulunk ki, hanem a meglévőből. A lehetséges fejlesztés optimális idejű megválasztását tartjuk szem előtt. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra alapozva biztosítson az óvónő változatos tevékenységeket, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatok útján betekintést kaphat a természeti és társadalmi környezetbe. A gyermekben működő természetes erőket kell támogatni úgy, hogy a gyermek szabadon tudja azokat alkalmazni, továbbfejleszteni. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek az egyszerűen áttekinthető tevékenységeket átélhessék és utánozhassák, az átélés és cselekvés összefüggésében fejlődhessen az értelmi képességük. Figyelemmel kell lenni az egyféle ismeret különböző módon való megmutatására, megtapasztalására. Az értelmi nevelés megvalósításának feladatai: A 3-7 éves gyermekek életében az értelmi fejlődés nagy utat tesz meg. A megismerés folyamatát a tapasztalatok több csatornás érzéki megismerése vezérli, de az óvodás kor végére a spontán tapasztalások befogadásától el kell jutnia a fogalmi gondolkodás alapjainak megjelenéséhez. Ennek feltételei a gyermek belső érési folyamata és a külvilág hatása. Feladatunk, hogy munkánk során a külső hatások egy részét tervszerűen, tudatosan, az életkori sajátosságok és a gyermekek képességeinek figyelembe vételével úgy irányítsuk, hogy az így szerzett tapasztalatok, ismeretek az óvodáskorú gyermekek értelmi fejlődését elősegítsék. Ennek érdekében a spontán élmények mellett alkalmat teremtünk a gyermekek számára a világ érzéki elsajátításához, elősegítjük a képi problémamegoldó, majd fogalmi gondolkodás kialakulását. Az értelmi neveléssel szorosan összefüggő feladatunk a gyermekek érdeklődésének felkeltése, a témára való érzelmi ráhangolás 54

56 A pedagógus feladatai az értelmi nevelés területén: A gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése. A gyermeki cselekvés, gondolkodás és beszéd egységének megteremtése. Értelmi képességek és kreativitás fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás. A sajátos nevelési igényű és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása. Logikus gondolkodás fejlesztése (analizáló, szintetizáló képesség kialakítása), egyéni fejlettségi szintnek megfelelő tudásszint elérése. Az értelmi nevelés során feladatunk a gyermekek ismereteinek rendszerezése, bővítése, kognitív képességeinek fejlesztése: o megfigyelés, érzékelés, észlelés (egyre pontosabb) o emlékezet (reproduktív) o képzelet (valósághoz közelítő képzeleti működés) o figyelem (figyelem összpontosítására való képesség) o gondolkodás (problémamegoldó és kreatív gondolkodás, alakuló fogalmi gondolkodás) o a nyelvi kifejezőkészségük fejlesztése o a gyermekek alkotókészsége, kreativitásuk kibontakoztatása o a kis- és nagy mozgások, a megfelelő izomzat fejlesztése Értelmi képességek fejlesztési területei: külső világ tevékeny megismerése élő-élettelen matematika vizuális nevelés Kognitív területek Gondolkodási műveletek - pszichikus funkciók működése figyelem, koncentráció emlékezet képzelet, kreativitás, fantázia, érdeklődés 55

57 Érzékszervi területek percepció fejlesztése testséma-ismeret látásérzékelés hallásérzékelés tapintásérzékelés szagló-, és ízérzékelés hő-, és bőrérzékelés téri tájékozódás és téri irányok keresztcsatornák működése Mozgások: nagymozgások o mozgáskoordináció, motoros képességek o téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén finommozgások o ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) o ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés) Kommunikációs képességek: Irodalmi nevelés, verbális kommunikáció: az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése a beszéd tisztasága, nyelvtani alkalmazás szintje beszédértés nyelvi kifejezőkészség A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Feladattudatuk kialakul, tudásvággyal, örömmel készülnek a rájuk váró iskolai feladatokra. A külvilág jelenségeit pontosan megfigyelik, emlékezetükben elraktározzák, szükség esetén felidézik. Problémahelyzetekben kreatívan törekednek a megoldásra. Fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van. 56

58 Szándékos, tartós figyelemkoncentrációra képesek. Kialakul önkontrolljuk, önfegyelmük. Fizikumuk, idegrendszerük, pszichomotoros készségeik alkalmasak a rendszeres munkavégzésre. Gondolataikat önállóan, bővített, összetett mondatokkal, folyamatosan képesek kifejezni. Teret adnak alkotóképzeletüknek. 4. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodai élet tevékenységformái: Játék, vers, mese, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban. Mottó: Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait: ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, hogy mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. /Varga Domokos/ Az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek megléte segíti az olyan szervezeti és tevékenységformákat, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítása során alkalmassá teszik a gyermekeket a megszerzett ismeretek előhívására. 57

59 4.1. A nevelés tartalmára vonatkozó elveink Az alapelvek korrekt, konszenzusos módon vannak jelen programunkban, megőrizve a szakmai, módszertani önállóságot. Különböző nevelési területeknek megfelelően alkalmazzuk a következőket: Legyen követésre méltó az óvónő beszédmintája, ejtse kifogástalanul, tisztán a hangokat, legyen modell. Törekszünk arra, hogy a beszédfogyatékos, nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek fejlesztése az anyanyelvet középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó, komplex nevelési környezetben valósuljon meg. Jó kapcsolatot teremtünk a gyerekekkel, biztosítjuk a derűs, barátságos légkört, segítjük a gyerekeket a konfliktusaik önálló megoldásában, erősítjük a tolerancia és segítőkészség kialakulását. Ösztönözzük a társas kapcsolatát a közösségért végzett tevékenységeken keresztül. Figyelembe vesszük a gyermekek ötleteit, igényeit, aktuális élményeit és eltérő ismereteit. Törekszünk arra, hogy ne elvont ismereteket nyújtsunk, hanem közvetlen környezetből származó tapasztalatokat. Szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni különbségeit. Figyelembe vesszük a gyermekek egymástól eltérő manuális képességét és élményanyagát. Meglapozzuk a szépség iránti vonzódást és az esztétikai igény kialakulását. Törekszünk arra, hogy a gyermekek megszeressék az éneklést, énekes játékokat, meséket, verseket, nyelvtörőket. Fejlesztőpedagógiai szemlélettel segítjük a sérült gyermekek rehabilitálását, valljuk az időtényező meghatározó szerepét. Segítjük a megkésett beszédfejlődésű gyermekek intenzív beszédfejlesztését és automatizálását. Változatos mozgáslehetőségeket biztosítunk a gyermekek részére, egészségük megőrzésére, egészséges életmód kialakulása érdekében. 58

60 Kihasználjuk a tornaterem adta lehetőségeket csoportos és egyéni terápiás foglalkozásokra egyaránt. Minden nevelési és oktatási területen elsődlegesnek tartjuk a tapasztalatokra épített használható tudás megalapozását Az óvodai élet tevékenységformái A játék A játék lényegének megértéséhez ismernünk kell a játék sajátosságait, melyek megkülönböztetik más tevékenységtől. A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Nem azonos semmilyen ösztönös tevékenységgel. Az aktivitás és utánzás nem vezethető le az ösztönből. Lélektani alapja: o a tevékenységi vágy o motorikus nyugtalanság o cselekvési szükséglet o önállósági törekvés o tájékozódási vágy A játék örömforrás. o Több örömforrásból fakad. o Kiváltó motívuma más, mint egyéb tevékenységeknél. o A játék önmagáért való. o Maga a ténykedés, a manipuláció, az elképzelés szerzi a gyermeknek az örömet nem pedig valamilyen szükséglet vagy vágykielégülés - Mérei o Az örömforrás összefügg a gyermek fejlődésével. 59

61 A 3-7 éves korosztály alapvető és legfejlesztőbb tevékenység formája, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad képzettársításokat követő játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze, melynek minden nap visszatérő módon, és hosszantartóan, zavartalanul kell kielégülni, mert benne minden tanulási tartalom (ismeret, jártasság, készség) megjelenik. Hatékonyan fejleszti a gyermekek mozgását, nyelvi-kommunikációs készségét, értelmi képességeit. Elősegíti a kreatív együttműködési készség, a társas kapcsolatok, a szocializáció fejlesztését. Növeli a gyerekek önállóságát, kitartását, formálja ízlésüket, lehetővé teszi a tapasztalatok érzelmi feldolgozását, a velük járó feszültség csökkentését. Fejlesztő hatását a játékot kísérő pozitív érzelmek során fejti ki. A gyermeknél összemosódnak a játék - valóság, az értelem - érzelem, belső késztetés - akarat szintjei. A játékot a gyermek ösztönösen is felhasználja annak érdekében, hogy élményeit feldolgozza, feszültségeitől megszabaduljon. Kifejezze vágyait, örömeit, indulatait, élményeit, konfliktusait. A játék lényegi jegyei a célnélküliség, spontaneitás, szabadság, önmagáért valóság, belülről irányítottság, kényszermentesség, kreativitás, az intenzív örömszerzés motivációja. A játékot kísérő kereső, kutató viselkedésforma szoros kapcsolatban van a tanulási folyamatokkal, nagy jelentősége van a kultúra átadásában, alakításában. A játékhoz megfelelő helyre, időre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre és élményekre van szükség. A gyermek játéka önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. Az óvodai élet azért elsődleges (meghatározó) tevékenysége a játék, mert nincs semmi egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely ilyen mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, 60

62 szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék két formájában szabad játék és a kezdeményezett, inspirált, pedagógiai játék az óvodapedagógus szerepe eltérő. A jó játék feltételei: 1. A gyermeknek módjában álljon nézelődni, válogatni, töprengeni, végül a számára éppen legvonzóbb játéktevékenységbe belefogni. A gyermekek az óvodába lépéstől a hazaindulásig minden szabad idejükben maguk dönthetnek arról, hogy mit és hol kívánnak játszani. 2. Fontos, hogy minden gyermek szabadon választhasson társakat a játékhoz. A szabad társválasztás magában foglalja a nem választását, a félrehúzódás, egyedüllét lehetőségét is. Ehhez a gyermeknek ugyanúgy joga van, mint ahhoz, hogy a hozzá közeledőket elutasítsa, ha az ajánlkozó féllel nem kíván közös tevékenységet folytatni. Jó, ha a gyermekek a visszautasítás fogadására többféle megoldást is ismernek. 3. A játékeszközök szabad birtoklása. Ennek a feltételnek a biztosításával az elmélyült, hosszan tartó játékot, a játék zavartalanságát segítjük elő. Ha egy vagy több gyermek egy ideje játszik valamivel, amit egy újonnan jött társuk meg szeretne kapni, döntsenek a játszók, hogy odaadják-e neki vagy sem. A legtöbb gyermek szereti magával hozni az óvodába ésszerű korlátok között otthoni kedvenc játékát, legújabb szerzeményét, a számára éppen legkedvesebb tárgyát. A gyermekek közötti szabad egyezkedés tárgya legyen az otthonról hozott eszköz időszakos birtoklása. Így kialakul a gyerekekben az egyezkedés képessége is. Minden gyermek maga dönthessen arról, mikor, kinek adja át a nála lévő játékot. 4. A csoportszobában való szabad rendezkedés és a kreatív tárgyhasználat. Az óvodapedagógusnak számítania kell arra, hogy a játszószoba berendezése a gyermekek spontán érdeklődésének megfelelően átrendezhető, amelyben a gyermekek maguk is aktív közreműködők: a tervezés, a szervezés és a megvalósítás terén. Így alakul ki a gyermekekben a szempontok figyelembevételének képessége, a dönteni tudás, a szituációhoz való alkalmazkodás. Szabályt 3 szempontból érdemes létrehozni: ne zavarják 61

63 egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, és a játék végén a következő tevékenységhez szükséges mértékű rendet rakjanak. 5. Ötödik feltétel a játékelrakás, rendrakás rugalmas kezelése. A helyes életritmus, az egészséges étkezési szokások és egyéb biológiai szükségletkielégítés, például intenzív mozgás, pihenés látszólag megszakítja ugyan a gyermekek játékát, de nem zárja le azt szükségszerűen. A mindennapi testnevelés és a reggeli, tízórai lebonyolítható oly módon, hogy a gyermekek előtte csak a szükséges helyet szabadítják fel, minden mást otthagynak, hogy az étkezés után azonnal visszatérhessenek az abbahagyott tevékenységhez. A reggel megkezdett tevékenységek egész nap, sőt másnap is folytatódhatnak. Az óvodapedagógus szerepe a mindig rendelkezésre álló, együttműködésre és segítésre kész partner, akihez bármilyen problémával szívesen fordulnak a gyerekek. Segítő együttműködése akkor fejlesztő, ha az csak olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek szüksége van. Az óvodapedagógusnak a játékidőben megfigyelési feladata is van. Érdemes huzamosabb ideig figyelemmel kísérnie egy-egy játszó csoportot, hogyan közelednek egymáshoz, hogyan bővítik a játéktémát, hogyan rendezik a felmerülő konfliktusokat. Ki milyen szerepet tölt be a csoportban stb. Akkor talál az óvodapedagógus megfelelő alkalmat az egyes játékfajták tervszerű kezdeményezésére, ha érzékeli a csoport, illetve az egyes játszócsoportok játékának hangulatát, elmélyültségét, mozgását. Kezdeményezett foglalkozásokkal ne akarja magához vonni az elmélyülten játszó gyermekeket. Az óvodapedagógus szerepe tehát a következőkre terjed ki: a játék megfelelő segítésére, a gyermekek sokirányú megfigyelésére és a gyermekismeretre alapozott tervszerű kezdeményezésre. 62

64 Az óvodás korban megtalálható játékformák: Gyakorló játék: melyben a ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. Ezáltal megismerik a tárgyak tulajdonságait, begyakorolnak mozdulatokat, és fokozatosan megtalálják a továbbfejlesztés lehetőségeit. Elemeiben a fejlettebb játékformákban is visszatér. Szerepjáték: a szocializáció kialakulásának egyik fontos jegye, az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályok jelennek meg benne. Mozgásuk, érzelmi fejlődésük és élményeik alapján környezetük egyszerűbb jelenségeit e játékfajtában rekonstruálják. Mivel a szerepjáték végigkíséri az óvodáskort, a legfontosabb színtere nevelőmunkánknak. Barkácsolás: a gyermekek közötti egyszerű kezdeti eszközkészítést, javítást követi az egy-egy játékhelyzethez kapcsolódó közös barkácsolás, majd az önálló alkotás. Ez esetben a barkácsolás eredménye a szerepjáték vagy a bábozás eszközévé válik. Dramatizálás, bábozás: kapcsolódva a barkácsoláshoz, az elkészített eszközöket irodalmi élmények feldolgozásához használjuk. Az élmények különleges megjelenítését jelenti a dramatizálás, melyben a gyermek maga a szereplő. Kiemelkedő szerepe van az anyanyelvi nevelésben. Építő, konstruáló játék: kezdetben véletlenszerű rakosgatás szintjén mozog, melyet a gyermek nem képes megismételni. Majd minta alapján játékszereket készítenek, melyek egyre jobban közelítenek a valóság tárgyaihoz. A bonyolultabb játékok alkotása a manipulációs készség és a gondolkodás fejlettségének tükre. Szabályjáték: az óvodáskorú gyermekjáték legmagasabb szintje, mely tükrözi az adott gyermek és csoport szociális szintjét. Meg kell jelennie benne a társakhoz és szabályokhoz való alkalmazkodás képességének. Álláspontunk, hogy a játéktevékenység fejlődési szakaszai és azok jellemzői olyan szorosan összekapcsolódnak, - illetve kölcsönösen átjárhatóak, - a mozgás, az észlelés, az értelem, a nyelv, a kommunikáció, a szociabilitás fejlődésével, hogy csak elméleti síkon lehet különválasztani őket. 63

65 Óvodapedagógusaink feladatai: Megteremtjük a nyugodt légkört, biztosítjuk az elmélyült szabadjáték feltételeit. Hagyjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétének hangsúlyozásával, aki mint társ, segítő, kezdeményező szerepet vállal. Biztosítjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő játékeszközöket (sokféle félkész vagy kész anyagot). Lehetővé tesszük az együttjátszást, segítjük a cselekvések összehangolását, megfelelő légkör, hely, idő, élmény biztosításával. Kialakítjuk a gyermekekben azt az igényt, hogy alkalomszerűen maguk készítsék el a szükséges eszközöket, ezzel segítve a kreativitás és a gyermeki fantázia kibontakozását. Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen. Lehetővé tesszük, hogy irodalmi élményeiket saját elgondolásaik alapján eljátszhassák. Lehetőséget teremtünk önálló alkotásokra (konstrukciós játék, építés). Figyelembe vesszük a szabályjáték kiválasztásánál a gyermekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat. Engedjük az egészséges versengés kibontakozását a szabályjátékoknál. Megteremtjük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A gyermek tevékenysége: Játékon keresztül ismerkednek a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A játék során kreatívak, önállóak, nyitottak, derűsek, vidámak, elmélyülten, kitartóan játszanak. Beszédkedvük fokozódik az együttjátszás során. Gyakorolják a helyes viselkedési szabályokat. Kialakulnak társas kapcsolataik. Nyelvi gyakorló játékokat játszanak. 64

66 Természetes anyagokkal, környezetükben előforduló anyagokkal manipulálnak. Megjelenítik a felnőtt és gyermek közötti kapcsolatokat, élményeiket környezetükről. Szerepeket osztanak és vállalnak. Kiválasztják a játékukhoz a megfelelő eszközöket, majd szükség szerint barkácsolással kiegészítik. Irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják, bábozzák. Építő anyagokból, különböző építményeket hoznak létre. A játékok szabályait elfogadják és alkalmazkodnak hozzá. A mozgás-, értelemfejlesztő-, nyelvi-, és szabályjátékokat óvónő irányításával és önállóan is játsszák. A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban: Játék a hangokkal-szavakkal, halandzsa játék szabályszerinti ismétlése, dallamok, ritmusok és hozzá kapcsolódó mozgás. Homokszórás, -kavarás, gyúrás tépés - mázolás, kavicsszórás. Kisebb csoportokban (2-3 fős) szerepjáték keretében elsajátítják és betartják az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Képesek olyan szerepjáték kezdeményezésére, melyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Barkácsolás előkészítése, kedvébresztés, gyermekek előtt kiegészítő játékok készítése, javítása. Ismerjenek meg bábokat, legyen a csoportban kedvenc "élő" figura. Építő, konstruáló játéknál az építés, kirakás öröme a domináns. Szabályjátéknál olyan játékokat játszanak, melyek egyszerűek, mozgásszükségletüket kielégítik, kisebb csoportban végrehajthatóak. 65

67 5-6/7 éves korban A gyakorló játék a konstrukciós és szerepjáték elemeiként jelentkezik. Szerepjátékban megértik és elfogadják a játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játékszabályhoz, le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Önállóak a játék tervezésében, szerepek, eszközök kiválasztásában, szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Barkácsolás: Maguk kezdeményezik és választják hozzá az eszközöket és a létrehozott eszközt alkotó módon fel is használják. Dramatizálás, bábozás: önállóan és óvónővel készítenek sík- és fakanál bábokat terményekből és más anyagokból. Egyszerű mesét, verset önállóan dramatizálnak és báboznak. Építő, konstruáló játékokban alkotásaikat már önállóan, csak egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok kombinált alkalmazására. Olyan szabályjátékot választanak, amely nagyobb ügyességet, vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel. Játékukra jellemző az egészséges versengés. Módszertani alapelveink: Az óvodáskor legfontosabb tevékenysége a játék. A játék során fejlesztjük az érzelmi képességeiket, észlelésüket, megfigyelő képességüket, emlékezetüket, képzeletüket és gondolkodásukat. Igazodunk a gyerekek játékában is megnyilvánuló egyéni fejlettségi szintekhez. Tiszteletben tartjuk a játék önállóságát, lehetőleg indirekt módon irányítjuk Művészeti, esztétikai nevelés A komplex módon értelmezett művészeti, esztétikai nevelés óvodai nevelésünkben nem módszer, hanem szemlélet. 66

68 Mese - vers Az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei a többnyire játékos mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, - valamint a gyermeknek élményeket adó - mesék. Emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődést szolgálva. A mese oldja a szorongást, segíti az indulatok feldolgozását, a nyelvi kifejezőképesség kifejlődését. Növeli a szókincset, alkalmas a helyes légzés, beszédritmus, beszédmozgás, artikuláció és beszédproblémák esetén a kritikus hangok automatizálásának segítésére. Az irodalmi nevelés alkalmas a beszéd esztétikai élményének átélésre, a társas kapcsolatok gyakorlására, elmélyítésére (dramatizálás, dialógusok, csúfolók stb.). Óvodapedagógusaink feladata: Megteremtjük a legoptimálisabb feltételeket az irodalmi élmények befogadásához. A mindennapi mesélés, verselés, mondókázgatás közben figyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat kialakítására és a meghitt légkör megteremtésére. A játékos mozdulatokkal kísért szöveg segíti az érzékiérzelmi élmény átélését, a gyermeki élményfeldolgozást. Kialakítunk a csoportban kis könyvtárat, amelyben fellelhetők az óvodáskorú gyermekek számára alkalmas mesék és versek a népi, klasszikus és kortárs irodalomból egyaránt. A gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének megfelelő irodalmi alkotásokat választunk ki (a kiválasztott anyag gerincét a magyar népköltészet népmese kincs alkossa). A mese, vers kiválasztásánál törekszünk arra, hogy az óvodánk által szerkesztett kiadványból (Logopédiai ajánlások óvodáskorúak anyanyelvi neveléséhez) válogassunk. Különösen a logopédiai foglalkozáshoz kapcsolódó automatizálás segítésére használjuk. 67

69 Lehetőséget teremtünk az önálló szöveg és mesemondásra, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálására. Törekszünk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elbábozzák az általuk kitalált történeteket, ezzel segítve őket abban, hogy szorongásaikra feloldást, megoldást találjanak. Fejlesztjük a gyermekek szókincsét, segítjük a nyelvi hátrányokkal küszködő gyermekek beszédindítását. Segítjük a logopédiai terápia eredményességét, együttműködünk a logopédussal. Kezdeményezünk nyelvtörő, nyelvfejlesztő játékokat. Gyermeki tevékenységek: Várják, kérik a mesemondást, maguk is segédkeznek a mesemondás vagy hallgatás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét. Ismert meséket elbáboznak, dramatizálnak. Mesekönyveiket önállóan nézegetik, beszélgetnek róluk, eligazodnak a könyvek között. Könyveikre vigyáznak, rendet tartanak a könyvespolcokon. Részt vesznek beszédfejlesztő játékokban. Játékukban utánozzák a kedvenc mesehősük viselkedését. A fejlődés jellemzői: A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, ritmusokat mondogatnak, az elhangzott szövegek ismétlését kérik. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott vers témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, segítenek a mesemondás feltételeinek a kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások. Az olvasást utánozzák, érdeklődnek a betűk iránt. Ismerik a csoport könyvespolcát, vigyáznak a könyvekre. 68

70 Az iskolaérett gyermek befogadóból maga is előadóvá válik Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének, a zene, az énekes játék és gyermektánc a művészeti ágak közül a legkomplexebben formálják az óvodás gyermek személyiségét, és legsokoldalúbban kapcsolhatóak bármely gyermeki tevékenységhez. Az ének-zenei tevékenységek során alkalmazott módszerek egyben a nyelvi kommunikációs nevelés kiemelt eszközei is. Speciális tartalmán és anyagán kívül számos olyan tulajdonsággal bír, mely hozzájárul a mozgáskultúra és a gondolkodás fejlesztéséhez. E korosztálynak az érzelmi, értelmi és testi fejlődését egyaránt biztosítanunk kell. Mivel a zenei nevelés elsődlegesen az érzelmeken keresztül hat, de széleskörű transzferhatása révén képes mindhárom területet erőteljesen befolyásolni, alkalmas a teljes személyiség fejlesztésére. Az énekkel és mozgással telített cselekvés az érzelmek által serkenti az agy működését, változatos ingereivel auditív, vizuális, motoros aktivitásra készteti. E változatos ingersor hatásának, és a bő érzelmi tartalmaknak katarzis élmény köszönhetően alakul ki a transzferhatás. A zene nemcsak kiváltja az érzelmeket, de fékezheti is az indulatokat, hat a gyermek akaratának fejlődésére, és helyes magatartásra nevel. Mivel pozitív érzelmi töltet társul a helyes magatartásformákhoz, - úgy, mint türelem, önfegyelem, egymás és a másság elfogadása, szabályok betartása, alkalmazkodás, a társakhoz való igazodás - így azok könnyebben beépülnek a gyermek személyiségébe. Az együttesen átélt, és a közös produkcióból fakadó zenei élmény minden gyermeknek sajátos örömforrást nyújt. Az egyén a közösség meghatározó eleme, nincsenek különbségek. A játék sikere, öröme az egyéntől függ. Közös zenei játékaink során teret adunk az egyéni megnyilvánulásnak, a szabad önkifejezésnek. Az ötletek nem jobbak, 69

71 vagy rosszabbak a másiknál, egyszerűen csak mások. Ezáltal beépül a személyiségükbe a másság és az egymás elfogadása. A körjátékok, a népi gyermekjátékok, a játékos zenei tevékenységek segítik a harmonikus mozgás kialakulását. A népi hagyományok, gyermektáncok megismerése erősíti nemzeti identitásukat. Az értékes zene szerkezete, hangulata, hangzásvilága által elősegítjük a differenciált érzelemvilág kialakulását, az érzékeny, elemző hallás fejlődését. Dalos játékok megszerettetése, a tánc öröme és hagyományápolás: A játékokhoz kapcsolható gyermektáncok, a magyar néptánc alaplépéseibe adnak betekintést. Általuk megismertetünk olyan népszokásokat, hagyományokat, néptánc elemeket, melyek kezdenek feledésbe merülni. A mozgással, tánccal egybekötött közös, dalos játékot a zenei nevelés leghelyesebb eszközének tartjuk ebben az életkorban. Ötvöződik az ismeret, az élmény és a készség. Vagyis ez a tevékenység a gyermek zenei eldorádója. Óvodapedagógusaink feladata: Felkelti a zenei érdeklődést, élményekhez juttat, formálja a zenei ízlést, esztétikai fogékonyságot. Fejleszti a zenei hallást, ritmusérzéket, zenei emlékezetet, a játékos zenei alkotókedvet. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, tiszta, szép éneklésre szoktatja őket. Segíti a harmonikus mozgás kialakulását, a mozgáskultúra fejlődését, a zenei anyanyelv megalapozását, a beszédfejlődésben elmaradt gyermekek beszédgátlásának oldását, a beszéd ritmusának fejlesztését. Alapot ad a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortársművészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeik és zenei kreativitásuk alakításában 70

72 Az éneklés, a zenélés a mindennapi tevékenység része legyen. Mesék, séták kirándulások, játékok alkalmával a helyzethez illő énekeket, mondókákat kezdeményezünk. Éneklünk népdalokat, tanítunk népi játékokat és a néptánc alapjait, biztosítjuk ezzel a hagyományok továbbélését. A gyermek ének-zenei nevelését hároméves távlatban tervezzük. Az éves fejlesztési tervek egymásra épülnek. Megismertetjük a gyermekekkel néhány hangszer használatát, rendszeresen használunk ritmushangszereket. Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerjék az óvodai zenei anyagot. Tudatosan állítjuk az ének-zenei nevelést a mozgás- és beszédfejlesztés szolgálatába. Fejlesztjük és erősítjük az akusztikus, a vizuális, a taktilis, a motoros folyamatokat és mindezekkel együtt a beszéd és nyelvi készséget. Külön hangsúlyt fektetünk a ritmika fejlesztésére, általa a helyes beszédritmus kialakítására. Fejlesztjük a kreativitást a mozgás zenére történő improvizáltatásával. Gyermeki tevékenységek: A nap bármely szakában bátran énekelnek, mondókáznak ismert és önmaguk által kitalált dallamokat, szövegeket, a hozzájuk tartozó mozgással kisérve. Gyakorolják az egyenletes lüktetést mozgással, tapssal, hangszerrel. Ritmusmotívumokat kísérnek mozgással, tapssal, ORFF hangszerekkel. A zörejt a zenei hangtól elkülönítik, sokféle hangszert ismernek. Megkülönböztetik, majd utánozzák az előénekelt dallamrészeket, ritmusmotívumokat, hangerőt, hangszint, hangmagasságot. Ismert dallamok éneklésével gyakorolják a halk-hangos, magas-mély hangokat. Gyakorolják a néptánc alapelemeit. Szívesen bekapcsolódnak dalos játékokba, maguk is kezdeményeznek népi gyermekjátékokat. 71

73 Zenét hallgatnak, a muzsika érzelmeket kelt bennük, leköti érdeklődésüket, mozgást improvizálnak. A fejlődés jellemzői: A gyermekek képesek önállóan, tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni. Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, és maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, képesek ezt térben mutatni. Csoportosan és egyénileg is tisztán énekelnek vissza változatos dallammotívumokat. Felismerik a halk-hangos közötti különbségeket, tudnak halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. A dallamot képesek felismerni dúdolásról, hangszerről, motívumokról. Tudnak dallammotívumot jelre elbújtatni. Képesek a természet, a környezet hangjainak és zörejeinek, különböző hangszíneinek finom eltéréseit megkülönböztetni. Az egyenletes lüktetést megkülönböztetik a dal ritmusától. Mondókák, dalok ritmusában felismerik a szünetet, betartják és mozgással érzékeltetik. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak. Szívesen hallgatják a hangszeres (élő) zenét Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást az építést, képalakítást, kézimunkát, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. A gyermekeket egyéni fejlődésüknek megfelelően vizuális kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló térbeli, tájékozódó és rendező képességet, segíti élmény és fantázia világuk gazdagodását. 72

74 Segíti a világról alkotott kép befogadását és újraalkotását, belső világuk kifejezését, az ismeretszerzést és az értékelő képesség alakulását. Megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Fejleszti az eszközök használatának képességét, finommotoros, grafomotoros képességeiket. Óvodapedagógusaink feladatai: Megteremtjük a feltételeket a gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. Fejlesztjük a képi gondolkodásukat, térbeli tájékozódó és rendező képességüket. Segítjük a kezdeményező, a kreatív magatartás érvényre jutását. Törekszünk a természetes, jó minőségű anyagok használatára, fejlesztve esztétikai érzéküket, igényességüket. Egész nap folyamán, változatos eszközökkel biztosítunk teret az ábrázoló tevékenységeknek. Új technikai megoldásokat mutatunk meg. Megteremtjük a gyermeki önkifejezés lehetőségét, egyéni fejlettségükhöz és képességeikhez igazodva. Megismertetjük a gyermeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival. Fejlesztjük képi-plasztikai kifejezőképességüket a gazdag tér-forma és színvilág megalapozásával. Gyermeki tevékenységek: Firkálnak, rajzolnak különböző eszközökkel, kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb felületeken is (papíron, táblán, homokban, hóban, aszfalton). Festenek ujjal, majd ecsettel. Használják az alapszíneket, később a színárnyalatokat. Keverik a színeket. Megismerkednek a vizuális nyelv alapelemeivel (vonal, szín, folt), és használják azokat. Megismernek alapvető ábrázolás módokat, sík és térbeli kifejező eszközöket. 73

75 Élményeiket megpróbálják képi nyelven megfogalmazni (segíti a verbálisan gátolt gyermekek kommunikációját). Képeket készítenek festéssel, rajzolással, papírra és textilre ragasztással, nyomattal. Papírt tépnek, különböző anyagokat vágnak, ragasztanak, hajtogatnak, elemi szinten konstruálnak. Építenek kockából, csoportszoba eszközeiből, bútoraiból, homokból, hóból. Gyurmáznak, agyagoznak, elkészült munkáikkal díszítik környezetüket. Természetes anyagokat használva készítenek bábokat, ajándékokat, játékukban felhasználható eszközöket. Megismerkednek a népi kismesterségekkel (agyagoznak, bőröznek, fonnak, szőnek, tojást festenek, mézeskalácsot sütnek és díszítenek, batikolnak, gyöngyöt fűznek, varrnak). A fejlődés jellemzői: Ötletesebbek az építésben, téralakításban. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Kedvenc színeiket változatosan használják. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Megjelenítenek közös és egyéni élményeket elemi szinten. Saját és társaik alkotása örömmel tölti el őket. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, önállóan díszítenek tárgyakat. Kezdenek érdeklődni az érdekes, szokatlan jelenségek iránt, szépérzékük alakulóban van, és kialakul az alapvető esztétikai igényük. 74

76 Mozgás Az érzékelés és a mozgás együttes fejlődése soha meg nem szűnő kapcsolat. Erre a fejlődési mutatóra alapozva a módszerek és módszeres eljárások alkalmazásakor a 3-7 éves gyermekek mozgásos aktivitására építünk. A mozgás tudatos fejlesztése révén több fejlesztési területet is befolyásolhatunk, többek között a beszéd fejlődését. A spontán mozgások és a tudatos mozgásfejlesztés nagy szerepet játszik az óvodáskorú gyermekek sokoldalú személyiség fejlesztésében. A játékos mozgások, mozgásos játékok teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napjaiban jelen vannak, és óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt kapnak. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének eszközei. A tervezett és spontán mozgásformák fejlesztik a gyermekek koordinált mozgását, erő és állóképességét, helyes testtartásukat, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Segítik a téri tájékozódás a testséma és a dominancia kialakulását, a kitartás, bátorság, a feladattudat és önfegyelem megalapozását. A rendezett, harmonikus mozgás kialakításának kiemelt szerepe van az integrált nevelés feladatainak megvalósításában is, melyben hangsúlyos a mindennapos testnevelés gyakorlata. A gyermeki személyiség egészére komplex módon hat, hiszen az érzelem szabályozására, a szabálykövető társas viselkedésre, a problémamegoldó gondolkodásra, a kommunikációra épp úgy hat, mint a kialakuló énképre és önkontrollra. Óvodapedagógusaink feladata: Biztosítjuk a gyermekek számára a mozgáshoz megfelelő helyet és eszközöket. A testnevelésen keresztül ismertetjük meg a gyermekekkel a testrészeiket, fejlesztjük testsémájukat, a térirányt és az oldaliságot. 75

77 A mindennapos testnevelést és a testnevelés időtartamát, eloszlását, mennyiségét reálisan tervezzük. Törekszünk a tehetséggondozásra, egyéni képességek fejlesztésére, különös tekintettel a mozgáskoordináció fejlesztésére a megkésett beszédfejlődésű gyermekeknél. A foglalkozásokon kapjon hangsúlyt a nagy mozgások, a szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúly és finommotorika fejlesztése. Használjuk a meglévő mozgásterápiás eszközöket. Lehetőséget teremtünk a prevenciós, illetve korrekciós célú, egyéni vagy mikro csoportos foglalkozásra. Törekszünk arra, hogy a mozgást, ha lehet, a szabadban szervezzük, erősítve egészségfejlesztő hatását. Segítjük a testnevelésen keresztül a közösségi és versenyszellem kialakulását. Biztosítjuk a szolgáltatás jellegű testnevelés lehetőségét (úszás, gyermektorna) az óvodai életbe ágyazottan. Gyermeki tevékenységek: Fokozatosan megtanulják és begyakorolják a helyes irányokat, oldaliságot. Testrészeikkel és azok funkcióival ismerkednek. Megnevezik a térirányokat, gyakorlatban helyesen alkalmazzák azokat. A nagy mozgások gyakorlása során ugrándoznak, csúsznak, bújnak, másznak. Szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatoknál célba dobnak, célba ugranak, ugróiskolát játszanak, ugróköteleznek, függő mozgásokat végeznek, fára másznak. Az egyensúlyérzék fejlesztése közben különböző eszközökkel és eszközökön hintázó, ringató, pörgő mozgásokat végeznek. Segítséggel vagy önállóan használják a sport és terápiás eszközöket. A finommotorika fejlesztéséhez szalagot, botot, labdákat használnak. Lehetőség szerint úsznak, sporttevékenységet folytatnak. Szabadon és önállóan használják az udvari sporteszközöket. 76

78 A fejlődés jellemzői: Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik. Növekednek mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban. Cselekvőképességük gyors, kitartóak a mozgásban. Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. Ismernek járás-, futás-, rend-, gimnasztikai-, egyensúlyozó- és tartásjavító gyakorlatokat, verseny- és szabályjátékokat, függéseket, labdajátékokat. Fejlődik téri tájékozódásuk, növekszik állóképességük, önbizalmuk, feladattudatuk A külső világ tevékeny megismerése Természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés, környezetvédelem Ahhoz, hogy a gyermek tudatos, elégséges vagy fejlesztő hatású környezettudatos magatartást sajátítson el, vagy alakítson szokássá, szükséges a tevékenység - életkorhoz mért - megalapozó ismereteinek megszerzése. A környezet alakításában és védelmében kiemelt fontosságú a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd. Óvodai nevelésünk elősegíti, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezhessenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz a környezettel való aktív kapcsolat, pozitív érzelmi viszony kialakulásához nélkülözhetetlenek. Segíti a spontán és az irányítottan szerzett tapasztalatok feldolgozását, fejleszti az értelmi képességeket. 77

79 Megalapozza a gyermekek természetszeretetét, a környezet védő-óvó szemléletét és magatartását. A környezeti nevelés segítségével a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet tiszteletét. Óvodapedagógusaink feladata: Figyelembe vesszük a gyerekek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatait. Lehetőséget adunk a sokoldalú érzékszervi tapasztalásra, természeti környezet folyamatos megfigyelésére. Közvetlen módon teremtünk alkalmat a természetvédelemmel való találkozásra (madáretetés, élősarok gondozása, szelektív hulladékgyűjtés). Segítjük a szülőket, hogy felismerjék gyermekük környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen néhány kedvenc helye, melyeket gyakran meglátogatnak, és megfigyelik változásaikat. Kirándulásokat szervezünk a természetbe, a nagycsoportosok részére távolabbi helyszínnel. (veszprémi állatkert, Velem, Kőszeg stb.) Hangsúlyt fektetünk a környezetvédelmi nevelésre, mert olyan embereket szeretnénk nevelni, akik érzékenyen reagálnak az őket körülvevő világra. Szeretnénk kialakítani a gyermekekben a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásait. Törekszünk arra, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő szinten értsék a természetben lezajló folyamatokat, történéseket. Gyermeki tevékenységek: Érzékszerveiken keresztül tapasztalatokat gyűjtenek az élővilágról és az élettelen természetről. Megismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, közben gyakorolják a csoportos közlekedést, a közlekedési szabályokat. Megismerik az óvodát és környékét. Megfigyelik és megismerik a napszakokat és gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. 78

80 Megtapasztalják a zöldségek és gyümölcsök ízét, formáját, színét (gyümölcsnapok, zöldségnapok). Közvetlen környezetében figyelik meg az állatok jellegzetességét. Télen etetik az óvodát látogató madarakat. Az óvónővel közösen madárcsemegéket készítenek, és gondoskodnak az elfogyasztott csemege pótlásáról. A virágos kertbe növényeket ültetnek magról, palántáról, hagymáról. Folyamatosan gyomtalanítanak, kapálnak, locsolnak, gereblyéznek a kertekben. Hozott vagy általunk megtermelt alapanyagból kompótot vagy salátát készítenek. Játékukban eljátsszák a környezetben (természeti és társadalmi környezetben) szerzett élményeiket. A fejlődés jellemzői: Eligazodnak az óvodában, ismerik annak dolgozóit és munkájukat. Alapvető ismeretekkel rendelkeznek családjukról és önmagukról (név, cím, foglalkozás, stb.). Tudnak elemi szinten szabályosan közlekedni, ismerik a közlekedési eszközöket. Felismerik a napszakokat. Megkülönböztetik az évszakokat, tudják azok jellegzetességeit. Tudják a növény fejlődésének útját, az ezzel kapcsolatos gondozási munkákat. Vannak tapasztalataik a növények fejlődése és az időjárás közötti összefüggésről. Ismerik és csoportosítani tudják az állatokat. 79

81 A környezet formai és mennyiségi összefüggései Lehetőséget teremt a környező valóság formáival, és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Fejleszti a gyermekek értelmi képességeit, önismeretét, önbizalmát, akaraterejét és önfegyelmét, konstruáló és nyelvi kifejező, valamint problémamegoldó képességét. Az óvodapedagógusaink feladata: A matematikai nevelés és fejlődés hatékonyságának érdekében optimális feltételeket biztosítunk. Kedvező helyzeteket teremtünk a tapasztalatszerzésben, élmények gyűjtésében. Fejlesztjük problémalátásukat, problémamegoldó gondolkodásukat. Kihasználjuk a játékhelyzeteket matematikai jellegű ismeretek közvetítésére, tapasztalásra. Összehasonlítást, sorba rendezést, mérést végeztetünk. Segítjük a téri tájékozódást és téri relációkat. Törekszünk arra, hogy a problémahelyzet motiváló legyen, önálló megoldásra késztessen. Fejlesztjük fogalom és szókészletüket. Gyermeki tevékenységek: Tapasztalatszerzéssel végeznek összehasonlítást (tárgyak, személyek, halmazok), sorba rendezést, mérést. Szétválogatnak tárgyakat saját szempont és megnevezett tulajdonság szerint. (szín, forma stb.) Eldöntik megállapításaik igazát. Összemérnek mennyiségeket, tárgyakat, hosszúságuk, tömegük, űrtartalmuk szerint. Számlálnak 10-es számkörben, párosítanak, érzékelik az ugyanannyi fogalmát. Építenek, szétválogatnak, összehasonlítanak. 80

82 Tájékozódnak, építenek síkban és térben, megismerik a geometriai formákat. Tevékenykednek tükörrel, hajtogatással, megismerik a szimmetria fogalmát. A térirányokat értik és megkülönböztetik. A fejlődés jellemzői: Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert matematikai problémák megoldására. Képesek válogatni, sorba rendezni, összehasonlítani, hosszúságokat, mennyiségeket összemérni, párosítani. Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig. Építenek térbeli, síkbeli alakzatokat, ismerik a geometriai formákat. Megkülönböztetik a jobb és bal irányt, értik és követni tudják a helyeket kifejező névutókat. Tükör segítségével tapasztalatot szereznek a szimmetriáról Munka A személyiségfejlesztés fontos eszköze, ami a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok azonosságot mutat. A munka jellegű tevékenység önként végzett, játékos tevékenység. A tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének, az ehhez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége. Az óvodapedagógus feladatai: Optimális helyet és eszközöket biztosítunk a munkához. Lehetőséget teremtünk a differenciált önálló és csoportos munkavégzésre. Lehetőséget adunk a gyermeknek olyan munkák elvégzésére, amelyek fejlesztik képességüket, gazdagítják egész személyiségüket. Felfedeztetjük a munka hasznosságát, szükségességét. Oly módon szervezünk munkát, hogy a gyermekeket a bekapcsolódásra belső motiváció késztesse. 81

83 Megtanítjuk a munka menetét, az eszközök használatát. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermeknek és minél nagyobb önállósággal végezhessék azokat. Betartjuk a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat. Igyekszünk elérni, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyermekek is részt vegyenek a közös tevékenységben. Kérjük, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére. Napossággal kapcsolatos feladatok: o 4 éves kortól vezetjük be a csoportba. Ismertetjük a teendőket. o Folyamatosan jelöljük ki - a gyermekkel közösen - az aznapi naposokat. o Ügyelünk arra, hogy mindenki sorra kerüljön, de a feladatot nem erőltetjük. Alkalomszerű munkákkal kapcsolatos feladatok: o Kihasználjuk az adódó lehetőségeket: üzenetközvetítésre felkérés, az udvar rendben tartásban és évszakhoz kötődő munkákban való részvétel. o Pontos eligazítással segítjük a gyermekeket, hogy sikerélményben legyen részük, megérezhessék a jól végzett munka örömét. A gyermek tevékenysége: A naposok - kezdetben segítséggel, később önállóan - megterítenek. Étkezés után leszedik az asztalról a terítéket. Papírszalvétát hajtogatnak. Söpörgetnek, nedves ruhával feltörlik az asztalok környékét. Játékelrakásnál esztétikusan elhelyezik a tárgyakat. Segítenek a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában, elrakásában. Fogkrémet osztanak a fogmosáshoz. Csoportszobát rendeznek, díszítenek, segítenek a játékterületek kialakításában, elrendezésében. Segítenek a játékszerek tisztántartásában, babaruhák mosásában. Teljesítik az óvónő megbízásait. Életkoruktól függően üzenetet közvetítenek a csoportok, munkatársak között. 82

84 Az udvar rendezésében, az évszakokból eredő munka elvégzésében aktívan részt vesznek (gereblyézés, növénygondozás, stb.). A fejlődés jellemzői: Önállóan képesek a napos munka minden fázisának elvégzésére. Képesek a feladatok egymás közötti megosztására. A játékterületeket céljaiknak megfelelően használják és rendben tartják. Képesek a megkezdett munka végig vitelére, befejezésére. Örömet okoz számukra a sikeresen elvégzett munka. Szívesen vállalkoznak alkalmi megbízatásokra, az általuk ismert óvodai dolgozók kérésére. Módszertani alapelveink: Törekszünk arra, hogy a gyermekek a munkát a játékhoz hasonlóan - örömmel és könnyedén végezzék. Lehetővé tesszük, hogy a nap bármely szakában lehetőségük nyíljon munka jellegű feladatok elvégzésére. Figyelembe vesszük a gyermekek otthoni tapasztalatait, életkori sajátosságait. A közösségért végzett tevékenységeiken keresztül ösztönözzük a társas kapcsolatok alakulását. A munka jellegű tevékenységeket folyamatosan kövesse pozitív értékelés. Ösztönözzük a szülőket arra, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, és a családi nevelés során vonják be munka jellegű tevékenységbe őket. 83

85 A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás a gyermeki tevékenységekben biztosíthatja a felfedezés lehetőségét, örömét, ezért az óvodapedagógussal szemben, elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyermeket a tevékenységekben megvalósuló tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. Egyrészt utánzásos, spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység, melynek során a gyermekek átélik a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömét. Tevékenységbe ágyazottan fejlesztjük a megfigyelést, emlékezetbe vésést és felidézését, fejlesztjük a képszerű szemléletes gondolkodást. A tanulás tartalmát a gyermekek közvetlen természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatai és ismeretei jelentik. Magukban foglalják ezek az ismeretek az ebben az életkorban kívánatos magatartási formákat, viselkedési szabályokat, erkölcsi tulajdonságokat is. Általában módszerkombinációkat alkalmazunk a természetes és szimulált környezetben. Óvodánkban a tanulás lehetséges formái: utánzás alapján szokások alakítása spontán játékos tapasztalatszerzés gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés óvónő által irányított tapasztalatszerzés, megfigyelés gyakorlati probléma és feladatmegoldás foglalkozáson megvalósuló tanulás és egyéni fejlesztés Óvodapedagógus feladatai: a gyermekek felkészítése, a majdani tanuláshoz szükséges képességek kibontakoztatásával, hogy óvodai nevelésünkben a tevékenységi formákat és foglalkozási ágakat komplex módon értelmezzük és alkalmazzuk. A foglalkozásokon módszerkombinációkat alkalmazunk, melyekben megjelenik az aktualitás, az élményanyag és a spontaneitás, és a különböző nevelési területeken valósulnak meg. 84

86 A beszédfejlesztés tervezése a tevékenységekben való tanulás folyamatában (kiemelten a tanulás tervezésének köre) Irányadó szempontok az egyes gyermek beszédfejlettségének megismerésére, fejlesztésére: A külső világ tevékeny megismerése o A társas érintkezés, kulturált magatartás gyakorlása, hallási, tapintási, szenzoros működés fejlesztése. o Ismeretek bővülése, mélyítése, gondolkodás fejlődése. o Kommunikációs készség alakulása (szociális érés, beszédviselkedési-, magatartási szokások, szabályok gyakorlása). o Folyamatos beszéd, párbeszéd fordulatainak gyakorlása (szituációs játékok). o Tevékenységgel kísért verbális feldolgozás (cselekvések, névmások, téri irányok, arányok, élőlények, tárgyak, természeti és társadalmi jelenségek megnevezése). o A gyermekek érdeklődésének, aktivitásának biztosítása. o A természet, a közvetlen környezet szeretetére, védelmére nevelés. o Gondolkodást, logikai képességeket fejlesztő játékok. o A beszédkedv fokozása, beszédgátlás oldása, nyelvi igényesség kialakulása. o Matematikai tapasztalatszerzés o Logikus gondolkodásra serkentő, tevékenység közbeni beszédprodukció. o Cselekvések, gondolatok szóbeli megfogalmazása. o Logikusan felépített, összefüggő beszéd gyakorlása, önfegyelem kialakulása. o Logikus gondolkodásra késztető helyzetek o Óvónői beszédviselkedésben az érthetőség fontossága. o Szókincsbővülés- aktív szókészletté válnak a matematikai fogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi, stb.). o Térbeli relációk, méretek, arányok, irányok megnevezése. 85

87 Vers, mese (mondóka, mese, vers, bábozás, dramatizálás, nyelvi játékok) Az életkornak megfelelő irodalmi élmény nyújtása, igényes anyagválogatás értékteremtő módon (óvodai ünnepek, jeles napok, hagyományok, események az olvasóvá nevelés folyamatában). Sajátos feladatok az anyanyelvi fejlesztés hatékonyságának növelésére: o A beszédszervek folyamatos edzése. o A helyes kiejtés, a beszédritmus alakítása. o Beszédészlelés, beszédmegértés, beszédkészség fejlesztése. o Kifejezőkészség, beszédkedv növelése. o Nyelvi játékok, mondókák, versek, mesék tudatos tervezése a bábozás, dramatizálás elősegítéséhez. o Beszédviselkedés (fegyelem, figyelem) alakulása. o Metakommunikációs készségek fejlődése. o Mozgással kísért szövegmondás gyakorlása. o Vokális mimika alakulása (hangszín, hangerő, tempó, szünet). o Érzelmi élmények nyújtása, az értékek megéreztetése az ÉN KÉP alakulásában. o Tudatos kiválasztás az anyanyelvi és gyermekjátékok, mondókák, versek, mesék tervezésében. o Az anyanyelvi nevelés során fejlesztjük az ingerszegény környezetből érkező gyermekeket. (Differenciált értékelés, kompenzálás, felzárkóztatás, pozitív megerősítés tudatossága.) Rajzolás, mintázás, kézi munka o Az alkotás folyamatának beszéddel kísérése, érzelmi, esztétikai benyomások szóbeli megfogalmazása. o Szókincs gyarapodása hangulatok, elképzelések, tulajdonságok megfogalmazásával. o A kifejező készség és a szem-kéz koordináció kölcsönös fejlődése. o A vizuális memória fejlődése. o Tapintásos észlelés, finommotorika fejlődése. 86

88 o Műalkotások és a képolvasás hatása a képi gondolkodásra, a véleményalkotásra. o A gyermeki munkák során az esztétikai érzékenység, igényesség alakulása, annak szóbeli kifejezése. o Technikák megtanítása, begyakoroltatása Ének, zene, énekes játék, énekes játék, gyermektánc o A zenei, mozgásos, játékos anyag tervezése a nyelvi fejlesztés szempontjából. o A dallam, a ritmus, a mozgás és a beszédfejlesztés összekapcsolása. o A zene élményének kifejezése a beszédben (dallam, ritmus, együttes mozgás). o Dallam és mozgásritmus gyakorlásának hatása a beszédritmus fejlődésére (taps, ritmusos mozdulatok, szótagolás, stb.). o Énekelt szöveg ejtési tisztasága az artikulációs nehézségek leküzdéséhez. o A beszéd motoros szerveinek tudatos fejlesztése. o Hallási észlelés fejlesztése: emberi hangok, tárgyak, gépek, hangszerek, hangjai. o Mozgáskultúra, beszédviselkedés fejlődése. Mozgás A mozgás, a gondolkodás, az érzékelés és az észlelés együttes fejlesztése a nyelvi fejlődés tükrében. A tárgyi feltételek és az óvónői mozgáskultúra tudatos és tervszerű javítása a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése érdekében. o Beszédszervek egészséges működésének segítése. o Helyes légzés technika begyakorlása. o Játékos gyakorlatokkal a mozgás és hangadás összekötése (hangutánzás). o Pontos, érthető utasítás feldolgozása, mozdulatokkal történő végrehajtása. 87

89 Intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban A mostoha sors ütötte sebeket Gyógyítsa tudás és szeretet (Weszelovits Ferenc, 1934) Elemezve az óvodai anyanyelvi nevelés lehetőségeit, megkerestük azokat a logopédiai, fejlesztőpedagógiai és gyógypedagógiai elemeket, amelyek használatával a speciális ellátást biztosító pedagógus segítséget adhat és kaphat a retardált beszédfejlődésű gyermekek részképesség zavarainak megszüntetéséhez. Az integrációs tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a gyerek az óvoda által nyújtott nevelési és képzési céloknak megfelelő érettségi és fejlettségi szinttel rendelkezzen a nevelési-, oktatási folyamat óvodai szakaszának befejeződésével. Az együttműködés során elvárásaink a pedagógustól az integrációs folyamatban: Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Elfogadó légkör megteremtése, a gyermek jelzéseinek, tüneti viselkedésének megértése, beilleszkedés a gyermek szimbólumrendszerébe. Célzott képességfejlesztés. Alaposan ismerje az akadályozott, megkésett beszédfejlődésű gyermekek fejlődési sajátosságait. Segítse a beilleszkedést és a spontán beszédindítást, fogadja el a gyermeket, olyannak amilyen. Fordítson figyelmet a "rizikógyermekek" kiszűrésére, (ha a beszédprodukció elindulás a lányoknál 2, fiúknál 2 1/2 éves korra tehető). Szakértői státusz meghatározás alapján regisztrálja a verbálisan gátolt gyermekeket, és a logopédiai terápiát követve segítse a kijavított beszédhangok folyamatos beszédbe épülését. Ügyeljen az alapkészségek optimális fejlesztésére. 88

90 Fordítson hangsúlyt a logopédiai terápia során alkalmazott mozgásfejlesztésre. (artikulációs bázis ügyesítésére) Erősítse a csoportjába integrált gyermekek önbizalmát, alakítsa ki a társaik befogadó, toleráns, empatikus magatartását. Alakítson ki bensőséges kapcsolatot a gátlások oldása érdekében, dicsérettel, buzdítással ösztönözze a gyermeket a kitartó együttműködésre. Válassza ki az érintett gyermek számára a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszert, ismerje a vonatkozó szakirodalmat. Működjön együtt a különleges gondozáshoz való jog érvényesítésében. A logopédussal és terapeutával rendszeresen egyeztesse az érintett gyermekek állapotát, haladását és a szükséges feladatokat az automatizáció érdekében Intenzív logopédiai ellátás feladatai A sajátos nevelési igényű gyermekek beillesztése, közösségbe integrálása, logopédiai korrekció, terápia indítása, célzott intenzív fejlesztés az iskolára való felkészültség elérésére. A terápia szakaszai: Nonverbális szakasz célja: a kommunikációs/beszédkedv felkeltése, gyermeki minta alapján a spontán beszéd indítása, a beszédmegértés fejlesztése, home tréning (logopédus-szülő kapcsolat) éves kor Verbális szakasz célja: az egyéni képességek felmérése, státusz meghatározás (szakértői vizsgálat), logopédiai korrekció: artikulációs, hangtani, nyelvi rendezés és egyéb funkciók fejlesztése (részszegregációval) éves kor Célzott intenzív fejlesztési szakasz: részképesség zavarok egy vagy több területen előforduló funkciózavar intenzív fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése (figyelem, koncentráló képesség, kitartás, feladattudat, verbális, auditív és vizuális emlékezet fejlesztése, hangtani, nyelvi rendezés és egyéb 89

91 funkciók fejlesztése), az iskolai tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, dyslexia prevenció Csak a logopédus által ellátható feladatok: a beszéd alaki részének fejlesztése, a beszédszervi mozgások ügyesítése, a beszédhangok mozgásos, akusztikus előkészítése, fejlesztése, hangkapcsolatokba építése, a hangképzés segítése, artikulációs zavarok korrekciója, dyslexia prevenció, intenzív logopédiai ellátás, folyamatdiagnózis a saját területén, az óvodapedagógusok bevonása a prevenciós és rehabilitációs fejlesztő munkába együttműködés, szakmai irányítás, kapcsolattartás az érintett gyermekek szüleivel, javaslattétel a gyermek további elhelyezéséhez (általános iskola, illetve speciális dyslexia prevenciós osztályba irányítására) A fejlesztés szakaszai: 1. Előkészítés, beillesztés szakasza (3-4 éves kor) közösségbe integrálás gyermeki minta alapján spontán beszédindítás szülők bekapcsolása - home tréning (logopédus-szülő kapcsolat) 2. Korrekció indítása - előkészítő szakasz (4-5 éves kor) egyéni képességek felmérése státusz meghatározás (szakértői bizottság) logopédiai terápia indítása - részszegregáció 3. Célzott intenzív fejlesztés szakasza (5-6, 6-7 éves kor) részképesség zavarok korrekciója tanulási képességek fejlesztése dyslexia prevenció 90

92 A logopédiai foglalkozás szakaszai: A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése. A beszédre irányuló figyelem fejlesztése. A mozgások speciális fejlesztése. Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. A beszédészlelés és megértés fejlesztése. Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása. A gondolkodás és a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése. A mondatformák kialakítása, bővítése. A prognosztizálható olvasás- és/vagy írászavar megelőzése. Eljárások, gyakorlatok: A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) a figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok, az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai, hangutánzó gyakorlatok, zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok, a pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai, a beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai, a szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai, az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok Értékelés, minősítés a megkésett beszédfejlődés terápiás folyamatában: Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. 91

93 Nagymozgásai kielégítőek, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult: logopédiai előkészítésre és logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen koordinálatlan. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól. Értékelés, minősítés a sok hangra kiterjedő pöszeség terápiájában: A dyslália javítására irányuló logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük a következőképpen: Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszűnt, beszéde tiszta, érthető, nyelvtanilag is helyes a spontán beszédben is. Lényegesen javult: a kijavítandó hangok 80-90%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spontán beszédben még fejlődnie kell. Részben javult: a kijavítandó hangok 40-50%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat. Keveset javult: a kijavítandó hangok 20-30%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat. Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számottevő, értékelhető pozitív változás. 92

94 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának előnyei (Szabó Ilona nyomán Vas Megyei TKVRSzB) Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára Átveheti az ép társak magatartásmintáit, követendő szokásait. A gyermek önbizalmát erősíti az a tény, hogy normál közösség teljes értékű tagja. Jobban fejlődik az önállósága, nagyobb mértékben várják el tőle, hogy saját maga tegye meg azokat a dolgokat, amire képes. Nagyobb eredmények elérésére törekszik. Egészséges és pozitív énképe alakul ki, és ez az énkép reálisabb lesz, mivel ép gyermekek között lehetősége van, hogy sokkal realisztikusabban ítélje meg saját képességeit. Az életben elkerülhetetlenül előforduló frusztrációk tolerálási gyakorlata is korán kiépül, a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy valamiben más, mint a többiek. A pedagógusok megfelelő hozzáállása esetén számos alkalma lesz annak megtapasztalására, hogy sok vonatkozásban ugyanarra, sőt egyes dolgokban jobb teljesítményekre képes, mint a többiek. Az integráció előnyei a sérült gyermekek szülei számára: Lakóhelyén marad gyermeke, zavartalan anya-gyermek, szülői, rokoni kapcsolatok. Nem kell fokozottan éreznie azt, hogy gyermeke abban is különbözik a többiektől, hogy más nevelési, oktatási intézménybe kell járnia. Továbbra is aktív résztvevője marad gyermeke fejlődésének. Kevésbé érzik magukat elszigeteltnek, szorosabb kapcsolat van a pedagógusokkal. Összevethetik gyermekük fejlődését a többiekével, így reálisabb képet alakítanak róla. 93

95 Az integráció előnyei az ép társak számára: Fiatal koruktól megtanulják, hogy elfogadják az egyéni különbözőségeket. Pozitívabban viszonyulnak a sérültekhez. Sokkal érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt. Rendszeresen együtt játszhatnak, tanulhatnak a másság jegyeit magukon viselő társaikkal, így megismerik őket. Megtanulják, hogy ők is képesek jó dolgokat tenni, vannak jobb képességeik. Gyakorolják a segítségadást, megalapozódik a mások iránti felelősségérzet, empátia. Az integráció előnyei a pedagógus számára: Lehetőség nyílik az egyéni képességek differenciáltabb megítélésére. A módszertani fejlődés lehetősége, a leghatásosabb módszerek megismerése, és ezek hasznosítása minden (sérült és ép) gyermek esetében. A toleranciája, empátiája nő. Team munka (szülő-pedagógus-gyógypedagógus) erősödése, az egyéni felelősség csökkenése. Nem lehet eredményes az együttnevelés, ha a gyermek személyisége olyan, hogy nehezen alkalmazkodik, beillesztése a közösségbe, beszoktatása hosszabb idő után is eredménytelen; ha a szülői ház támogató hatása hiányzik; ha a pedagógusok hozzáállása nem megfelelő; ha túl sok a problémás gyermek a csoportban; ha hiányzik a szakmai felkészültség, szakmai támogatás. A sikeres integrációhoz több feltétel együttes teljesülése szükséges: korai felismerés, megfelelő diagnosztika, irányított családsegítés; megfelelő összetételű és csoportlétszámú pozitív attitűddel rendelkező gyermekcsoport; toleráns, kellően képzett pedagógus, aki együttműködő és élni tud az egyéni differenciálás lehetőségével; 94

96 gyógypedagógus, aki nélkül nem valósul meg az integráció, aki segíti a szülők és pedagógusok munkáját Módszertani alapelveink: Tiszteletben tartjuk a hátrányok, fejlődési eltérések korrekciójánál a kompetencia határokat. Biztosítjuk, hogy a gyermek óvodai nevelés keretében kapja meg mindazokat az ellátásokat, amelyek fejlődését megfelelően segítik. A részszegregáció körültekintő szervezésével kikerüljük a sérült gyermekek túlterhelését. Érvényesítjük a nyelvi hátrányok kompenzálására a sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztását és alkalmazását. Csak a szükséges segítséget nyújtjuk, meghagyva a gyermek önállóságát. Törekszünk a percepciós és motoros funkciók fejlődésének legintenzívebb szakaszában éves korban a várható optimális fejlődés megvalósítására. Az integrációs program előkészítési fázisában a nevelő testület feldolgozta és értelmezte a hatályos jogszabályokat, kellő szakirodalmi kitekintést szerzett. (lsd. irodalmi jegyzék) Programunkkal elsősorban biztosítani kívánjuk az örömteli gyermekkort, minden gyermek számára. Az integrációs folyamatban az óvódáskor végére teljesíteni kell az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott követelményszintet, végigjárva az iskolai életmódra felkészítés útját. A sérülés specifikus fejlesztés eredményességét folyamatdiagnózissal és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság kontroll vizsgálatával követjük. Helyi óvodai Pedagógiai programunkban kiemelten kezelt integrálási törekvés várható eredménye: A lassúbb ütemű fejlődés, az éves - korosztálytól való elmaradás, a beszédzavarok súlyossága következtében további egy évvel meghosszabbodik az óvodai nevelés normál első osztály esélye. 95

97 Az óvodai speciális fejlesztő foglalkozások folytatása az iskola fejlesztő pedagógia - Meixner-féle hangoztató, analizáló, szintetizáló, klasszikus szótagoló olvasástanítást alkalmazó osztály. A tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye határozza meg a továbblépés útját Alapellátáson kívüli egyéb szolgáltatások Óvodánkban megfelelő pedagógiai kontroll mellett az alábbi programokat szervezzük - a szülők kezdeményezése és igényei alapján, költségtérítéssel: idegen nyelvoktatás, zeneovi, korcsolyaoktatás, úszás, színház-bábszínház, gyermektánc. A szolgáltatás időtartamában az óvoda és szülő közös felelősségvállalása érvényesül. Térítésmentesen szülői igényre: hittan 5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai alkalmasságnak, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki- és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához Testi fejlődés A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kor körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai és a fogváltás megkezdődik. Teste 96

98 arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes szándékosan irányítani Lelki fejlődés A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a térészlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciáló képességnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozottan növekszik a figyelés tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő, nagy egyéni eltérések is lehetségesek). Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. 97

99 Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudatja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását. Felismeri a napszakokat. Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek Elemi mennyiségi ismeretei vannak Szociális fejlődés Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészséges gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre gyermektársaival és a felnőttel, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 98

100 Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. Programunkban a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A fejlesztésben gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex diagnózisra, javaslatra építve törekszünk arra, hogy az ép és kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével az optimális beiskolázást biztosítani tudjuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskola alkalmassági kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába készülő gyermekkel szemben. Az iskolába lépés feltételei: Irányadó a köznevelési törvény rávonatkozó paragrafusa. Tanköteles életkorba lépésekor a gyermek fejlettségéről óvodai szakvéleményt állítunk ki, melyben: igazoljuk, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget. javasoljuk a gyerek óvodai nevelésben való további részt vételét, a szülő egyetértésével. Egyet nem értés esetén, kérjük a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát. szükség szerint a gyermeket szakértői vizsgálatra irányítjuk, egyrészt kontroll vizsgálatra, másrészt annak megállapításra, hogy szükséges-e a gyermek speciális ellátása, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. 99

101 6. Az intézmény sajátos feladatai 6.1. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Gyermekintézmény lévén természetes, hogy programunkban kiemelt feladatként jelenik meg a családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a prevenció. Óvodánk gyermekvédelmi programjának célja a gyermek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése, figyelemmel kísérése, illetve megszüntetése. Egyenlő bánásmód gyakorlásával törekszünk a hátrányos megkülönböztetés elkerülésére, a gyermeki személyiség, az emberi méltóság tiszteletére. Elveink között szerepel a gondolati-, lelkiismereti-, vallásszabadsághoz való jog. Empatikus, kiegyensúlyozott légkörrel biztosítjuk minden gyermek számára (de kiemelten figyelve az integrált nevelésben részesülő gyermekeket) az optimális fejlődést. A gyermek hangulatában, viselkedésében, testi tünetében történő változásra felfigyelünk, és keressük a tünet mögött megbújó okokat. Az óvodapedagógus pedagógiai eszközökkel küzd a gyermekért (meggyőz, rábeszél, érvel, érzelmeket kelt) a problémás, veszélyeztető szülővel szemben. A gyermek hátrányos és veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: Anyagi jellegű problémák: tartós munkanélküliség Környezeti ártalom: italozó, bűnöző életmód Megromlott családi kapcsolat: rossz házasság, válás Nevelési hiányosságok Egészségügyi okok Célunk: Meleg, szeretetteljes légkör biztosítása. Melyben a gyermek érzelmi biztonságban élhet, és gyermeki jogai teljes mértékben érvényesülnek. A gyermek családban nevelkedjen, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi, erkölcsi helyzete, egészségi állapota miatt. A gyermekek, szülők és dolgozók körében a másság elfogadtatása. 100

102 Feladatunk: Preventív tevékenység folytatása a gyermek problémáinak minél korábbi felismerésében, hatékony kezelésében, súlyosabbá válásának megakadályozásában. A hatékonyság érdekében családlátogatás, szükség esetén a gyermekvédelemmel együtt. A család nevelési gondjaink csökkentése érdekében szakszerű tanácsadás. A gyermek életkörülményeinek és szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, ha szükséges, megfelelő segítség nyújtása. A hátrányos helyzetű, különböző nehézségekkel küzdő gyermekek érdekében tett intézkedések, a krízishelyzetben való együttműködés, segítségnyújtás. Óvoda és család közötti partneri viszony kialakítása. Figyelemmel kísérjük a rendszeres óvodalátogatást, és intézkedést teszünk a hiányzások okainak feltárása, megszüntetése érdekében. A gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartás vezetése, erről az illetékeseknek adatszolgáltatás biztosítása. Szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős fogadóórájáról. (házirend) Segélyjogosultság felmérése kereseti igazolás alapján, étkezéssel kapcsolatos adminisztráció vezetése. Írásos beszámoló a nevelési év végén (gyermekvédelmi felelős). Kapcsolattartás a helyi gyermekvédelmi szervekkel: Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye, Vas Megyei Tanulásképességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Intézmények, Városi Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal, Szociálpolitikai Osztály 6.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket fokozottabb odafigyelés, gondoskodás illeti meg. 101

103 Célunk: A szociális hátrányok csökkentése az egyenlő esélyek megteremtésével. Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása, esélyteremtés. Gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembevételével. Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Intézményen belül a szegregációmentesség és egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. Feladataink: A gyermek és körülményének megismerése, a szociális háttér folyamatos figyelemmel kísérése. A hátrányt okozó tünetek feltárása: hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény. Meghatározni a lemaradás mértékét és minőségét. Biztosítani, hogy a gyermek fejlődési ütemének, képességének megfelelő és folyamatos segítséget kapjon. Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek teszik lehetővé: A szülők tudatformálását, kulturális igényszintjének növelését pedagógiai eszközökkel segítjük elő. (családlátogatás, szülővel való beszélgetés) Szülők részére óvodai előadás szervezése meghívott előadóval. Feladatunk az oktató-nevelő munka során figyelembe venni a gyermek egyéni képességét, fejlettségét, képességének, tehetségének kibontakozását. (dráma, tehetséggondozás, fejlesztőpedagógia) Fejlesztései terv kidolgozása, melynek segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását, képességét fejlesztjük az adott területen, ahol lemaradást észlelünk. A fejlesztést, a fejlesztendő gyermek érési folyamatához igazítjuk és életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel fejlesztjük. Súlyos esetben szakember segítségét igényeljük. 102

104 A család helytelen nevelési eljárásából adódó hibákat megbeszéljük, a neveléshez tanácsot, segítséget kap a szülő. Helyes szociális viselkedésminták elsajátítására ösztönzünk. Anyagi gondokkal küzdő családoknál a hátrányos helyzet okozta tünetek, okok feltárása, felvilágosítás az igényelhető támogatásról. Segítségnyújtás a dokumentumok kitöltésében. Nagycsoportosok szüleinek segítségnyújtás, tanácsadás az iskolaválasztást illetően Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Cél: Tehetség ígéretek gondozása. Feladat: Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetség ígéretek minél korábban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított. A tehetség ígéretek erős oldalának fejlesztése. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása. Tartalma: Integráló tehetséggondozás, mely a tehetség ígéretek egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése (pl. Varázsceruza) mely a tehetség ígéretek speciális érdeklődésére épít, speciális többlet nyújtásával, a gyermekek képességeinek és érdeklődésüknek megfelelően. A többségen belül, a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése. 103

105 7. Az óvodai élet szervezése 7.1. Személyei feltételek Az óvoda humán erőforrás rendszere: óvodavezető pedagógusok vezető helyettes munkaközösség-vezető óvodapedagógusok nevelőmunkát segítők pedagógiai asszisztens dajkák egyéb munkakört ellátók óvodatitkár (teljes munkaidőben) fűtő-udvari munkás gyermekek (csoportokba szervezve) szülők (Szülői Közösség) mikrokörnyezet (gyermekorvos, szaktanácsadók, úszómester, hitoktató mentor stb.) rendelet és/vagy igény szerint makro-környezet (szakmai irányítók, fenntartó, hivatali apparátus) 104

106 Pedagógusok Feladatuk az óvodai nevelés általános és intézményünkre tervezett ellátása, összehangolt kivitelezése. Ha a jogszabály vagy a fenntartó másként nem rendelkezik, gyermekcsoportonként 2 óvónő, 1dajka, illetve 4 csoportra 1 pedagógiai asszisztens és az óvoda vezetője látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Kívánatosnak tartjuk, hogy az együttdolgozó óvónők speciális szakmai ismeretei, beállítódása és irányultsága harmonikusan egészítsék ki egymást, és szakmai képzésüket is e szemlélet támassza alá. Pedagógiai asszisztens A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni haladási tempóját segíti, az óvodapedagógus útmutatásai alapján részt vállalva a gondozási és nevelési feladatokban. Az óvoda dolgozóival összhangban végzi a munkáját, segít megvalósítani a csoportok intézményen belüli és kívüli rendezvényeinek, programjainak a lebonyolítását. Dajkák (nevelő munkát segítő dajka, szakképesítéssel) Nevelőmunkánk segítőtársai a dajkák, akik legszorosabban a gondozás és egészséges életvitelre nevelésben, a szokások rögzítésében működnek együtt. Irányításunkkal azonban a nevelőmunka minden területén látnak el részfeladatokat. Ők gondoskodnak a csoportszobák és a hozzájuk tartozó helyiségek higiéniájáról is. Óvodatitkár Feladata, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Munkájával segíti az óvoda működésének gördülékenységét. Az ebéd, és egyéb térítési díjak beszedését is ő végzi. 105

107 Fűtő-karbantartó Gondoskodik az épület, illetve az udvar rendjéről, gondozottságáról, megfelelő műszaki állapotáról, biztosítva ezzel a gyermekek biztonságos és otthonos környezetét. Óvodánk 4 csoportjában 2 heti váltásban látjuk el a nevelési feladatokat, - közös tervezéssel és témaismerettel - hogy a kezdeményezési arányból jutó délutáni feladatok összehangoltak legyenek. Az átfedési idő alkalmas az egyéni fejlesztési-, terápiás feladatokra, és az óvodai időkeretbe ágyazott térítéses szolgáltatások szakszerű ellátására. Humánerőforrás foglalkoztatási szempontok: Célunk olyan pedagógiai szakemberek foglalkoztatása, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a helyi pedagógiai program specifikumának színvonalas ellátására. Pedagógiai szakembereink: ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit; ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait; ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait; ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek; elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén; 106

108 ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit; tájékozottak az egészségre nevelés, a mentális egészség és a környezet védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben; ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit. Ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak: az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására; óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására; kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére; problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és a konfliktushelyzetek megoldására; pedagógiai döntésekre; előítélet mentesen az inter- és multikulturális nevelésre; korszerű népismereti/kulturális tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.), alkalmazni tudják e tartalmak óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit; a családokkal való együttműködésre; a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására; önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására; idegen nyelven alapszinten - kommunikálni; Szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével; sikerorientált beállítódással; minőségtudattal; gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel; fejlett kommunikációs képességgel, társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással; 107

109 az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel; a team-munkához szükséges kooperációs képességgel; környezettudatos magatartással; az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével; korszerű ismeretekkel a korai kétnyelvűség szakterületén; irányultság: fejlesztőpedagógia, terápiák, drámapedagógia, kora kisgyermekkori zenei nevelés Pedagógiai szakembereink számára óvodai keretek között továbbképzési lehetőséget biztosítunk munkatársi megbeszélések és tanfolyam formájában. (Az óvoda egyéb kisegítő dolgozóinak is.) Valljuk: Együtt és jól dolgozni csak jól képzett, kellő tájékozottsággal rendelkező munkatársakkal lehet Tárgyi feltételek Óvodánk épületét többszöri átalakítással korszerűsítették, ezzel együtt udvarunk és óvodakertünk is a mai igényekhez igazodva formálódott. Udvarunk területi megosztásában kert-, játszótér jelleggel m 2 - a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészséges életmódra nevelését, játékigényének kielégítését szolgálja. Udvari játékok kiegészítésében és cseréjében a természetes anyagú- és mozgásfejlesztő játékok telepítésére törekszünk. Programunkban prioritást élvez az anyanyelvi nevelés és a mozgásfejlesztés. Feltételrendszerünk jónak mondható - 4 csoportszobánk, 1 tornaszobánk, 1 nevelői-logopédiai foglalkoztatónk, irodáink és kiegészítő helyiségeink, valamint konyhánk van. A jó infrastrukturális feltételek biztosítják a helyi pedagógiai programunkban megfogalmazottakat. 108

110 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (általános és speciális) Az eszközkiválasztásnál a következő elveket vesszük figyelembe: Szem előtt tartjuk a gyermekek életkori- és egyéb sajátosságait, fejlettségi szintjüket, sajátos nevelési igényüket. Az eszközöket, játékokat, tudatosan, tervszerűen, a Helyi Pedagógiai Program céljainak, feladatainak megfelelően választjuk ki és alkalmazzuk. Törekszünk arra, hogy a kiválasztott eszközök esztétikusak, jó minőségűek legyenek. Figyelembe vesszük, hogy a kiválasztott eszközök, játékok olyanok legyenek, melyekkel a gyermekek önállóan is tudnak tevékenykedni, fejlesszék képességeiket egyéni adottságaiknak megfelelően. Általános jegyzék az óvoda felszereléseiről, eszközeiről Játék: babaszoba eszközei, bútorzata; babakonyha felszerelése, bútorzata; eladópult; fodrászkellékek; építőjátékok; közlekedési játékok; állatok; vasút; autók; bábok, fejdíszek, bábparaván, dramatizáláshoz szükséges kellékek; társasjátékok; kirakók; memóriajátékok; logikai játékok; dominók; puzzle; képességfejlesztő játékok; kreativitást fejlesztő játékok; finommotorikát fejlesztő játékok; barkács felszerelés; Lego, Atco; orvosi felszerelés; homokozó játékok; konstrukciós játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka: különféle papírok, kartonok; rajzeszközök: különböző vastagságú háromszögű ceruzák, zsírkréták, színes ceruzák, táblakréták, filcek, pasztellkréták, különféle festékek, ecsetek; nyomdák ragasztók, gyurma, agyag, gipsz + formák; szövőkeret, textilfilc, fonalak, gyapjú, olló, cérna, tű; gyöngyfűző; termések; homok, homokozó eszközök 109

111 Vers, mese: mesés könyvek; mesés-, verses kazetták; bábok; bábparaván; fejdíszek, jelmezek; speciális kiegészítő készlet a beszédfejlesztéshez mackók beszélgetnek; képek az anyanyelvi neveléshez; logopédiai készlet; GMP; GOH Ének, zene, énekes játék: ritmushangszerek; furulya; hegedű; gitár; szintetizátor; kellékek a körjátékokhoz, tánchoz; rádiómagnó; kazetta; CD lemez Mozgás: mini trambulin; bordásfal; mászókötél; hinta; gyűrű; hullahopp karikák; lépegetők; tollas- és egyéb ütők; egyensúlyozó tölcsér; teke; célba dobók, körlaphinta; ugráló kötelek; füles labdák, rollerek; mászókák; csúszdák; húzókötél; zsámoly; tornapad; talajszőnyegek; gördeszkák; speciális mozgásfejlesztő eszközök (rudak, karikák, térrácsok, szerelő csipeszek, különböző méretű óriás labdák, érzékelő labdák, Ayres eszközök) Külső világ tevékeny megismerése: közlekedéssel kapcsolatos járművek, szőnyegek; diasorozat; évszakok, állatok, növények, gyümölcsök, testünk, egészséges életmód, környezetünk témáival kapcsolatos fejlesztő játékok; mágneses táblák; videokazetták; szemléltető képek; applikációs készlet; magnószalagok; érzékelő játékok; diavetítők; írásvetítő; szemléltető játékok A környezet megismerése során matematikai tapasztalatok, ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközök: minimat - készlet; síkidomok; mérlegek Munka jellegű tevékenységek: napos-kötény; lapát, seprű, kerti szerszámok; öntözőkannák 110

112 Tanulás: Az eszközjegyzékben felsorolt eszközök a tanulási folyamathoz, tevékenységhez szükségesek és felhasználhatók, a tanulási folyamatokat szolgálják Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a gyerekek egészséges fejlődéséhez, a nyugodt légkör biztosításához, az elmélyült játék feltételeinek megteremtéséhez napi- és hetirend biztosítja a ritmust. Csoportszervezési formáink: életkor szerinti, részben osztott és/vagy vegyes korcsoportszervezés Csoportjaink szervezési elve: A közel azonos életkorú gyermekek azonos csoportba történő besorolása. Így óvodánk többnyire homogén csoportokkal működik. Ezt elsősorban a fejlesztőprogram színvonalas megvalósítása és a csoportok által szervezett egyéb programok sokrétűsége teszi szükségessé, de többnyire az óvodánkat igénybe vevő szülők kéréseként is domináns igény. A tevékenységek szervezésére a csoportok, illetve az egyén fejlettségének figyelembevételével kerül sor. Az óvodai csoportok egyéb programjaikat a szülői és a gyermeki igények, az életkori sajátosságok és az óvónők aktivitása, rugalmassága figyelembevételével szervezik. A csoportok kialakítása homogén, részben osztott vagy heterogén a jelentkező gyermekek létszámától, életkorától függ. A legoptimálisabb megoldás megtalálása mindig a vezető óvónőtől, a nevelőtestülettől és a szülők véleményétől függ. Óvodánk működőképességéhez és helyi pedagógiai programunk megvalósításához megfelelő feltételekkel rendelkezik. 111

113 A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez - megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével - a napirend biztosítja a feltételeket. A napiés hetirendet az óvodapedagógusok alakítják ki. Óvodánk napirendje a nyári időszakban megváltozik. (lsd. Éves munkaterv) A tevékenységek megszervezésének elvi szempontjai: rugalmasság, kötetlenség, irányított és spontán tevékenységek, választhatóság biztosítása. Tevékenységek és időtartamuk a napirendben: tevékenységek 3-4 évesek számára 4-5 évesek számára 5-6 évesek számára nyári időszak játék, egyéb szabadon választott tevékenység, tervszerű kezdeményezések 4 óra 5 óra 30 perc 6 óra 6 óra előkészületek az étkezéshez, étkezés 2 óra 1 óra 20 perc 1 óra 20 perc 1 óra 20 perc öltözés, egyéb testápolási teendők 1 óra 50 perc 1 óra 30 perc 1 óra 20 perc 1 óra pihenés (alvás) 2 óra 30 perc 2 óra 30 perc 1 óra 30 perc 2 óra mindennapi testnevelés 10 perc 20 perc 20 perc 10 perc összesen 10 óra 30 perc 10 óra 30 perc 10 óra 30 perc 10 óra 30 perc A fenti táblázat alapján a pedagógusok a csoportnaplókban tervezik meg a 2 heti rendet. 112

114 A napirend nemcsak a közösség szervezése szempontjából fontos, hanem élettani vonatkozásai miatt is. Az egészséges és ritmikus életműködés azt kívánja, hogy az aktív tevékenységekre és a pihenésre ne ötletszerűen, hanem bizonyos rendszerességgel kerüljön sor. A napirend folyamat, és nem a nap szakaszokra szétesése. Az óvodai élet rendszeressége nem jelent egyhangúságot, hanem a különböző elfoglaltságok váltakozását. A csoportok eltérő napirendjei sem tekinthetők merev sémának, hanem rugalmasan alkalmazandó vezérfonalnak. Az életkor meghatározza a terhelhetőséget és a tempót. Kisebbeknél lassan megy az önkiszolgálás, többet kell aludniuk és a szabadban tartózkodniuk, viszont beszélgetési kezdeményezéseik időtartama rövidebb. Az évszak is befolyásolja a programot. Télen sok idő kell az öltözködéshez, nyáron a napi tevékenység nagy részét a kinti játék teszi ki. Az időjárás változásai is szükségessé tehetik a tervek rugalmas módosítását. A jól szervezett óvodai életben ismeretlen a kapkodás és a várakozás. A tevékenységek mellett az óvodában kell kielégíteni a napi alvásszükséglet egy részét. (Az alvásigény egyénileg eltérhet, 3-4 éves korban azonban legalább óra, 5-6 éves korban óra.) Az óvodai délutáni pihenés tartama általában 2 óra, de jó, ha a kiscsoport 2 és fél órát alszik, míg az iskolába menőknél egy-másfél óra is elég lehet. Az alvás az igazi passzív pihenés, ami az idegrendszer regenerálódását is lehetővé teszi. Az óvodás gyermek igényli a rendszeresen visszatérő tevékenységet, de a rendszertelenség és a siettetés kedvezőtlen hatású. Ugyanígy elfárasztja a tétlenség is. A csoportban viszonylagos csendet kell biztosítani anélkül, hogy a légkör rideg és komor lenne. Derűs környezetben a gyermek jól érzi magát, magatartása is nyugodtabb. A szabadban való tartózkodás, az udvari játék, a természetjárás, séta, mind-mind a kisgyermek testi-lelki-szociális fejlődését, fejlesztését szolgálja. A csoportszobán kívüli (szabad levegőn való) tartózkodás egészségfejlesztő hatását a környezet szépségének élménye, az élővilág közvetlen megismerése, a környezettudatos magatartás fejlesztése egészíti ki. A gyermeki feladatteljesítő tevékenységeket az óvodapedagógusnak már menet közben, folyamatosan ellenőriznie, segítenie és lelkesítenie kell. A tevékenység befejezésekor pedig nem maradhat el a pozitív értékelés, a lelkesítő dicsérő szó. 113

115 Nevelőtestületünk szakmai dokumentumai: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONOAP) Helyi Óvodai Pedagógiai Program Éves munkaterv Csoportterv (saját tervezésű csoportnapló) A gyermekcsoport szokás és szabályrendszere. Esemény- és programterv, fejlesztési terv. Az egyéni fejlődés fejlesztés dokumentálása (csoportnaplóban és a gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentációban) A gyermek anamnézise, aktuális állapota A tervezett fejlesztés programja Az óvónők megfigyelései Fejlődési ütem folyamatos regisztrálása Orvos, pszichológus, logopédus, szakértői vélemény, egyéb szakember észrevételei (szakellátásban) Aktuális állapot (bemenet-kimenet) Sajátos nevelési igényű gyermekek anamnézise Szakértői szakvélemény dokumentálása Egyéni fejlesztés ütemezése A haladás dokumentálása, folyamatdiagnózis Kontroll eredmények 114

116 7.4. Az óvoda kapcsolatai - A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Kapcsolattartás a családdal Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejődésének feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásainak enyhítéséhez. A gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele az óvoda és a családok közötti szoros kapcsolat, folyamatos együttműködés. A jó együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, a rendszeres korrekt tájékoztatás, segítőkészség, a nevelés összhangjának megteremtése. Az óvoda nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeiket. Ezért egyenrangú nevelőtársi viszonyra törekszünk a szülőkkel. A kapcsolattartás elvei: Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. Az óvónő közvetítsen mintát a szülők felé. Az óvodapedagógus legyen támasza és segítőtársa a szülőknek gyermekeik nevelésében, és a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában. Legyen nyitott a szülők egyéni és közös kéréseire, javaslataira és azok teljesítését vegye komolyan, mérlegelje. Az óvodapedagógusok és a szülők kölcsönösen alkalmazkodjanak egymáshoz. Az óvoda család kapcsolata legyen folyamatos. Az óvodapedagógusok keressék a kapcsolatépítés hatékony módszereit. (toleráns, korrekt és etikus magatartás) Felajánljuk segítségünket, együttműködést kezdeményezünk a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel. A szülők a törvény által biztosított jogaikat gyakorolhassák. 115

117 Kapcsolatból adódó feladataink: Biztosítjuk a szülőknek a fogadóórák keretében történő részletes tájékozódás lehetőségét. Évi 3 alkalommal tartunk szülői értekezletet. Segítjük a szülők önszerveződését a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Biztosítjuk a gyermekek és az óvoda számára hasznos közreműködési lehetőségeket. Segítséget nyújtunk a szociális hátrányokkal küzdő családoknak a törvényi keretek között járó, az önkormányzat által biztosított lehetőségek kihasználásában. A nevelési gondokkal küzdő családoknak felajánljuk a szakszolgálatok segítségét, felkészítve a szülőt az intézmények képviselőivel való találkozásra és együttműködésre. Biztosítjuk óvodánk helyi programjának megismerését. Segítjük a szülő tájékozódását az általános iskolák programjainak megismerésében. Évente összevont szülői értekezletet szervezünk az iskolák képviselőinek részvételével. Figyelembe vesszük a szülők óvodánkról alkotott véleményét, javaslatait Óvodánk kapcsolatai más intézményekkel Kapcsolataink kiterjednek a szomszédos bölcsödére, ahonnan a gyermekek többsége óvodánkba érkezik, illetve azokra az iskolákra, ahová a tanköteles kort elérő gyermekeink zömét fogadják. Kapcsolataink alapelve: Kölcsönös nyitottság. Közös felelősség a gyermekek új környezetbe történő beilleszkedéséért, érzelmi biztonságuk megteremtéséért, folyamatos, kiegyensúlyozott optimális fejlődésükért. 116

118 Kölcsönös érdeklődés, bizalom és tisztelet egymás nevelőmunkája iránt. Korrekt, segítőszándékú, a gyermek érdekét képviselő tájékoztatás. A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat ad a gyermekek óvodáskor előtti fejlődéséről. Az átmenetet segíti a két intézmény, és a gyermek gondozásáért, nevelésért felelős felnőttek kapcsolatfelvétele. Az iskolákkal való kapcsolattartásban óvodánk nyitott és kezdeményező. Ennek formái, módszerei alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez, feladatokhoz. Speciális képességekkel, adottságokkal rendelkező gyerekek kiszűréséhez segítséget nyújtunk, ének-, rajz-, torna-, tánc vonalán. Nagycsoportosaink iskolai látogatáson vesznek részt. A szülői értekezletre meghívjuk a leendő tanító néniket, hogy a szülőkkel személyesebb kontaktusba kerülhessenek, és kérdéseikre választ kapjanak. A tanév második hónapjában konzultálást tartunk az óvónők és tanítók között (óvoda - iskola átmenet) Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata Kapcsolatok a segítőkkel Rendszeres és esetenkénti kapcsolatot tartunk fenn a fenntartóval, társintézményekkel, civil szervezetekkel és egyéb intézményekkel, az óvoda működésének, fenntartásának, szakmai és anyagi segítésének biztosítása érdekében. A közművelődési intézmények (AGORA Gyermekek Háza, MMIK, Múzeumfalu, Savaria Múzeum, Bartók Béla Zeneiskola) és a Bábszínház, a Savaria Szimfonikus Zenekar, a Weöres Sándor Színház, a Közösségi Szolgálat sajátos lehetőségeit tudatosan használjuk fel nevelési feladataink megvalósításához. 117

119 Kapcsolattartás alapelvei: Az óvodapedagógus úgy válogasson a kínálatból, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvodapedagógus készítse elő a gyermekeket az esztétikai élményre, a művészetek befogadására. Az óvónő éljen a felkínált programok lehetőségeivel, használja ki azok élménynyújtó szerepét. Kapcsolatokból adódó feladataink A fenntartóval: Az óvoda működtetése, költségvetése és a tanügy igazgatási feladatinak összehangolása, ellátása. A szakszolgálatokkal, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye és a Szakértői Bizottsággal: Szakvéleményeik és útmutatásaik figyelembe vételével végezzük a sérült gyermekek integrációját. Igénybe vesszük a szakmai továbbképzéseket. Korai Fejlesztő Központtal: Szükség szerint kiegészítő foglalkozásokra, - nevelési időben vagy azon túl - különleges terápiák alkalmazására viszik a szülők a gyermekeket. Nyitottak vagyunk a sajátos nevelési igényű gyermekek Korai Fejlesztő Központból való visszaintegrálására. Szociális osztállyal, családgondozóval, gyámügyi irodával, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal: A gyermekvédelmi feladatok ellátása, és koordinálása az óvoda vezetője és a gyermekvédelmi felelős feladata. Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat az éves munkaterv tartalmazza, a gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérése alapján. A gyermekvédelmi felelős folyamatosan részt vesz a munkájával kapcsolatos továbbképzéseken. 118

120 Intézményünk a törvényben megfogalmazottak szerint segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Gondoskodunk a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. Igyekszünk megismerkedni a gyermek családi környezetével, szükség szerint erősítjük a nevelőpartneri viszonyt. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szociális hátrányokat kompenzálni tudjuk (segélyek, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, karitatív szervezetekkel való kapcsolatfelvétel). Helyi nevelési rendszerünkben kiemelt helyet kap az esélyegyenlőség biztosítása. Programunkban érvényesül a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység, biztosítjuk a rászoruló gyermekek fejlődését, különleges ellátását. Orvossal és védőnővel: A gyermekek testi-szellemi fejlesztésének nyomon követése. Szűrővizsgálatra és szükség szerint szakellátásra küldés. Egészségnevelési tevékenység Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai Óvodánk érdekképviseleti szervei: Közalkalmazotti Tanács Szülői Közösség Működésüket a Közalkalmazotti Szabályzat, az Együttműködési Szerződés, az SZMSZ és a Házirend szabályozza. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács 3 tagú. A munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács részvételi jogaival, illetve kapcsolatrendszerével összefüggő legalapvetőbb kérdéseket a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. 119

121 Szülői Közösség Az óvodánkba járó gyermekek szülei a közoktatási törvényben meghatározott jogok és kötelességek gyakorlása érdekében Szülői Közösséget működtetnek. A Szülői Közösség működési rendjéről saját maga dönt. Feladatait a munkatervben határozza meg, mely az óvoda éves munkatervének mellékleteként szerepel az adott nevelési évben. Döntési, egyetértési, javaslattevő jogkörének szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint. Kapcsolatok modellje Fenntartó Óvoda Család SzK Civil szervezetek Társintézmények AGORA Gyermekek Segítők Pedagógus Kamara Bölcsődék Háza TKVRSZB MÓE (Magyar Óvodák (helyi és MMIK Aranyhíd Nevelési és Óvodapedagógiai más megyék) Múzeumfalu Oktatási Központ Egyesület) Iskolák Savaria Múzeum NyME Pedagógiai Bartók Béla Szolgáltató Kp Zeneiskola Bábszínház Savaria Szimfonikus Zenekar Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Weöres Sándor Gyermekjóléti Szolgálat Színház Szociális és Gyámhivatal Közösségi Szolgálat Családok Átmeneti Otthona 120

122 8. Helyi pedagógiai programunk beválás vizsgálati rendszere Egyre több a nyelvi beszédhátrányokkal küzdő gyermek. E probléma megoldására készült helyi Pedagógiai programunk. A program bevezetését követő beválás vizsgálat a kitűzött célok és feladatok megvalósulásának helyi tényezőit egymáshoz viszonyítottan hivatott elemezni. A program ellenőrzését, értékelését - az óvodavezető irányításával - a nevelőtestület végzi. A helyi Pedagógiai programunkat évente ellenőrizzük (HPP, munkatervek, nevelési tervek koherenciája, nevelés eredményessége), és négyévente felülvizsgáljuk, összesítjük tapasztalatainkat. A helyi pedagógiai program beválás-vizsgálatának tervezése A beválás vizsgálat célja, hogy világosan lássuk óvodánk helyzetét, a kiindulópontot, azt, ahová eljutottunk és ahonnan elindulva jobb minőség megvalósítására törekszünk. Feltételrendszer vizsgálata Tárgyi feltételek: o külső-, belső tér o nevelést, tanulást segítő eszközök o dokumentálás eszközei (törvényhez, programhoz igazodva) Személyi feltételek: o létszámra vonatkozóan: pedagógusok, alkalmazottak, közreműködők (törvényhez, programhoz viszonyítva) o dolgozók felkészültségére vonatkozóan: külső, belső továbbképzések, szakvizsga o pedagógus közösségre vonatkozóan (klíma) Tartalmi munka vizsgálata 121

123 Az elemzéshez, beválás vizsgálathoz szükséges kontrollt a nevelőtestület végzi a következő szempontok szerint: helyzetelemzés (hol tartunk, milyen az óvoda szervezeti, szakmai, pedagógiai állapota) belső és külső intézménykép (elégedettség vizsgálat) dokumentumok elemzése koherencia vizsgálat (dokumentumok között, célok és feladatok között), aktualizálás, korrekciós javaslat Az értékelés fő szempontjai: felépítés, tartalom logika, állandóság koherencia használhatóság, gazdaságosság Dokumentumok értékelése: nevelő munka tervezése gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése Pedagógiai munka hatékonysága: a szocializáció szintjének alakulása a gyermekek személyiségfejlődésének alakulása az integrációban a sérülés-specifikus ellátás eredményessége ONOAP-nak való megfelelés Az óvoda specialitását, arculatát adó nevelési területeket célszerű minden évben értékelni. Négyévente összesítjük tapasztalatainkat. 9. Zárógondolat A gyermek olyan, mint a víz, csupa áttetsző tisztaság. Ha szeretjük, tiszták leszünk mi is, Lénye, lényünket mossa át. (Ismail Uyaroglu) 122

124 A mindennapi pedagógiai gyakorlatban a nevelési gondok gyakoriságának növekedése, a problémák súlyosbodása, összetettsége az intézményes nevelés keretei között folyó nevelés-tanítás feladatait sokrétűbbé, bonyolultabbá tette. A nevelhetőség nemcsak attól függ, hogy milyen a gyermek, hanem attól is, hogy a nevelés mit és hogyan kíván elérni, melyek a nevelés céljai, és ennek érdekében milyen hatásokat tud alkalmazni. A gyermek állapotáért, szocializáltságáért, felkészültségéért legkevésbé maga a gyermek a felelős. A gyermek nehezített nevelhetőségéért maga a gyermek nem marasztalható el. Arra sincsen mód, hogy a közoktatás csak a megfelelően felkészített, szocializált gyermekeket fogadja be az intézményeibe. Bármennyire is kivitelezhetetlennek tűnik, és makroszinten bármennyire is eredménytelen volt eddig, a közoktatásnak magának kell alkalmazkodnia a gyermekpopuláció igen eltérő nevelhetőségéhez, és magának kell a közoktatási rendszerén belül olyan fejlesztési feltételeket, nevelési, oktatási körülményeket biztosítania, amely az összes gyermek egyedi nevelhetőségéhez igazodik, és mindegyik gyermeknél képes megvalósítani az általános alapkövetelményeket. (Illyés Sándor: Rendszerfunkciók és hátrányos helyzet az esélyteremtő közoktatásért, OM-OKT 2000.) Ehhez mi, gyakorló pedagógusok, úgy tudunk hozzájárulni, ha teszünk azért, hogy mind az oktatáspolitika szintjén, mind az intézmények önmeghatározásában, mind saját magunk és kollégáink gondolkodásában kellő hangsúlyt kapjanak azok a felismerések, amelyek azzal foglalkoznak, hogy mindenkinek a maga helyén mit kell ahhoz változtatnia, hogy minden egyes gyermek esélyei növekedhessenek. Nem terveztünk mást, csak azt, ami a gyermek érdekében áll. Nevelőmunkák lényege, hogy az óvónő hatékonyan legyen jelen a gyermekek között, segítsen nekik, hogy játszani tudjanak, teremtse meg számukra az ehhez szükséges optimális környezetet. Nem várunk csodát, - amit teszünk, az elősegíti, de nem dönti el a gyermek későbbi útját -, de bízunk munkánk sikerében, hiszen azt, hogy milyen lesz a majdani felnőtt, 6-7 éves korig jelentősen befolyásolhatjuk. 123

125 Hisszük, hogy minden ember abban eredményes, amihez a legjobban ért, és amit a legjobban kedvel, ambícióval végez! A programot készítette az óvoda nevelőtestülete. "Életed értékét sosem az adja, amit elértél, legyen bár érdemed mégoly rendkívüli... Az ér a legtöbbet, amivel megismerkedsz utad során. Örülj a virágnak, hisz a te örömödért él. Gyönyörködj a napkeltében, a gyermekekben, a kacagás és az eső hangjában, a madarak dalában. Szívj magadba mindent." (Dr. Wayne W. Dyer) 10. Záró rendelkezések A program hatálya A helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Jelen program-felülvizsgálatának alapja Szombathelyi Megyei Jogú Város Közgyűlésének 169/2014 (IV.24.) kgy.sz. számú határozata, valamint az óvoda május 5-ei Alapító Okirata. A program május 6-tól határozatlan időre szól A felülvizsgálat rendje: 4 évente átfogó felülvizsgálat ideje: március - május végzi: óvodavezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető elfogadja: nevelőtestület jóváhagyja: óvodavezető 124

126 Évente az óvoda vezetése (március-május) áttekinti, megvizsgálja: a törvényi változások, illetve a működés tapasztalatai alapján szükséges-e a program módosítása A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai hálózatbővítés, leépítés, szervezeti átalakítás, a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, törvényi előírások módosulása, egyéb érdekegyeztető fórum, módosítási javaslata Előírás a programmódosítás előterjesztésére: írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőtestületének részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten A program nyilvánossága A helyi Pedagógiai programról az óvodánkba beiratkozó gyermekek szüleit igény esetén előzetesen, majd az előjegyzést követő nyílt napon, illetve legkésőbb az első szülői értekezleten tájékoztatjuk. A pedagógiai programról tájékoztatást külső érdeklődőknek az óvoda vezetője vagy helyettese; az óvodába járó gyermekek szüleinek a vezető és a nevelőtestület tagjai adnak. A program az óvoda többi dokumentumával együtt óvodánkban a vezetői szobában bármikor hozzáférhető. 125

127 A Pedagógiai Program tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, a 2013-as Pedagógiai Programhoz képest a tartalma nem változott. Szombathelyi Megyei Jogú Város Közgyűlésének 169/2014 (IV.24.) kgy.sz. számú határozata alapján az önkormányzati óvodák alapító okiratának módosítása miatt az óvoda neve Szombathelyi Benczúr Gyula Utcai Óvodára változott, mely a május 5-ei Alapító Okiratban szerepel. 11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte: Dátum:.. Szülői Közösség 2. Elfogadta: Dátum:. Nevelőtestület 4. Jóváhagyta: Dátum:.. Óvodavezető Irattári száma: 55/1/

128 Program specifikus javasolt szakirodalom Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, Csabai Katalin: Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban és előkészítő osztályokban, Budapest, Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program, Miskolc, Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában, NIKOL GMK, Budapest, Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Regiszter Kiadó, Budapest, Dr. Hamza István, Fodorné Dr. Földi Rita, Dr. Tóth Ákos: Játék, egyensúlyozás, vízhez szoktatás, Budapest, Dr. Hűvös Éva: Differenciált Óvodai bánásmód, Budapest, Nagy Béláné: Táncos játékok az óvodában, Óvónők Modern Kiskönyvtára, Óvodai nevelés játékkal, mesével (Elmélet és Módszertan), Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Pereszlényi Éva, Porkolábné Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció óvodai program, ALCIUS BT. Budapest, Porkolábné Dr. Balogh Katalin, Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna: Komplex Prevenciós Óvodai program, Budapest, Dr. Ranschburg Jenő: Szeretet, Erkölcs, Autonómia, INTEGRA-PROJEKT Kft. Budapest, Soós Józsefné, Szabó Ildikó, Kovács Gáborné: Logopédiai ajánlások az óvodáskorú gyermekek anyanyelvi neveléséhez, Vas megyei Pedagógiai Intézet, Tánc-mozgás gyermekeknek, Múzsák közművelődési Kiadó,

129 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Küldetésnyilatkozat Óvodánk bemutatása; óvodai nevelésük rendszere Óvodánk bemutatása Óvodai nevelésünk rendszere Óvodai nevelésünk célja, elvei Gyermekképünk Óvodaképünk Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk feladatai Nevelési feladatok az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció, valamint az értelmi fejlesztés területén Egészséges életmód alakítása Mozgás, edzés Gondozás A dajka feladata Egészség és biztonságos környezet biztosítása A környezettudatos életvitel, környezetvédelem és óvás Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, megsegítése Hagyományok, ünnepek Értelmi fejlesztés Anyanyelvi fejlesztés, nevelés Integrált óvodai nevelés feladatai Az integrációs program

130 Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai A nevelés tartalmára vonatkozó elveink Az óvodai élet tevékenységformái Játék Művészeti, esztétikai nevelés Mese, vers Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Természeti és társadalmi környezet megismerésére nevelés, környezetvédelem A környezet formai és mennyiségi összefüggései Munka A tevékenységekben megvalósuló tanulás Intenzív beszédfejlesztési és integrációs program alkalmazása a nevelési folyamatban Intenzív logopédiai ellátás feladatai A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának előnyei Alapellátáson kívüli egyéb szolgáltatások A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Testi fejlődés Lelki fejlődés Szociális fejlődés Az intézmény sajátos feladatai Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

131 6.2. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Az óvodai élet szervezése Személyei feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolatai A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Kapcsolattartás a családdal Óvodánk kapcsolatai más intézményekkel Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés fórumai Helyi nevelési programunk beválás vizsgálati rendszere Zárógondolat Záró rendelkezések A program hatálya A felülvizsgálat rendje A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai A program nyilvánossága Legitimációs záradék 126 Program specifikus javasolt szakirodalom 127 Tartalomjegyzék