A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Átírás

1 A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közigazgatási ellátási területe: Budapest XXIII. kerület szervezeti egységkód: OM azonosító: Az intézmény KSH besorolása: Az intézmény tevékenységi köre 8 évfolyamos általános iskola szeptember 1-jétől alaptevékenysége keretében az iskolai nevelés-oktatás megszervezését az oktatási és kulturális miniszter közleményében kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai integrációs program alapján végzi.

3 Jelen pedagógiai program az alábbi dokumentumok figyelembevételével készült: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kerettantervek évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi CLXVI. törvény a tankönyvtörvény módosításáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról T/8888 Korm. Előterjesztés a köznevelési feladatot ellátó egyes önk. Fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál;

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Páneurópa Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezése után, az iskola nevelőtestületi közössége év...hó...napján elfogadta igazgató

6 TARTALOM ÖSSZEGZÉS AZ ISKOLA BEMUTATÁSA I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Bevezető Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere 2. Tanítási órán kívüli tevékenységek 3. Diákjóléti intézmények 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Egészségnevelési és környezeti nevelés program A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének kölcsönhatása A tanulmányok alatti vizsgák rendje A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A Páneurópa Általános Iskola tantárgyi rendszere és óraterve Az egyes évfolyamokon belépő tantervek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Helyi értékelési rendszerek Szöveges értékelés szempontjai Tantárgyi értékelés Témazáró nagydolgozatok értékelése A tanulók magatartásának értékelése A tanulók szorgalmának értékelése A tanulók jutalmazásának elvei és formái Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

7 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, ÉS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ELŐÍRT TANANYAGAI ÉS KÖVETELMÉNYEI Mottó: " Tudománynak gazdag ága, Egy organizmus közös vonásai, Együtt igéző csak." (Madách I.: Az ember tragédiája) AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola története alapvetően két mérföldkőhöz kapcsolható: 1909-ben történt Soroksár első "emeletes iskolájának" alapkő letétele és 1910-ben került sor az átadására. Ez a régi épület a 80-as évek végére mind méretében, mind állagában, mind felszereltségében kicsinek, elavultnak, korszerűtlennek mutatkozott. Így született meg a döntés 1989-ben az épület bővítéséről és átalakításáról. Három nehéz év után jutottunk el a második mérföldkőhöz: november 9-én került sor a jelenlegi épületegyüttes ünnepélyes átadására szeptember 1-én indult be iskolánkban felmenő rendszerrel, évfolyamonként egy osztállyal a német nemzetiségi oktatás, mely 1998 óta nemzetiségi nyelvet oktató tanterv alapján működik június 9-én vette fel ünnepélyes keretek között az iskola a rendszerváltozás szellemiségét, a társadalmi haladást és az iskola nevelési célkitűzéseit egyaránt kifejező PÁNEURÓPA nevet szeptember 22-én hagyta jóvá a Fővárosi Bíróság a Páneurópa Iskoláért Alapítvány létrehozását, melynek alapvető célja az iskola oktatási feltételeinek javítása, a nevelési célkitűzések minél eredményesebb megvalósításának elősegítése, a tanulói és tanári munka elismerése (az Év tanulója, az Év pedagógusa intézményi kitüntetés megalapítása). Soroksár és ezen belül iskolánk több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, irodalmának, hagyományainak megismerése mellett a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi kultúra ápolására, a haza iránti szeretet megerősítésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Alapító okiratunk szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása és a kisebbségi nemzetiségi nyelvoktatás. E

8 feladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, a halmozottan hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek az inger- és lehetőségszegény környezetben felnövő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra. A tanítási időn kívül szervezett programok alapvetően két csoportra oszthatók: A felzárkóztató foglalkozásoktól a tehetséggondozásig szorosan kapcsolódnak a témák a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához, tanulmányi versenyekhez, egyéni képességekhez. A programok másik csoportja természet-, környezet- és egészségvédelemmel, a szűkebb lakóhely, valamint hazánk és Európa megismerésével, kulturális és esztétikai neveléssel, a testi neveléssel foglalkozik (környezetvédelmi szakkör, kapcsolattartás a Hagyományőrző Német Nemzetiségi Klubbal, Páneurópa vetélkedő, művészeti szakkör, színjátszó szakkörök, nemzetiségi tánc, iskolai sportkörök, úszás, korcsolyázás, teniszezés, lovaglás, színház és múzeumlátogatások, túrák, kirándulások) A rendszeres karácsonyi német nyelvű és év végi "Európa napi" kulturális bemutatókra az osztályok változatos műsorszámokkal készülnek. Az iskolai diákönkormányzat üzemelteti az iskolarádiót. Az iskolai programok előkészítésén, szervezésén kívül, hasznosanyag- gyűjtéseket is szervez. Az iskolai táboroztatás több évtizedre nyúlik vissza. Az erdei iskola, a természetvédő, sportés német nyelvi táborok bővítik a kínálatot. A német nyelvi táboron kívül évközi nyelvgyakorlás, kapcsolatteremtés kiváló színtere a Nürtingen testvérváros Neckar-Realschule-ba járó gyerekekkel tartó és egyre bővülő levelezős kapcsolat, mely csereutazásokkal is bővült. Az informatika oktatása - a soroksári iskolák közül elsőként nálunk ben indult, kezdetben HT-1084-es iskola-számítógépekkel, majd 1986-tól Commodore +4-es és Commodore-64-es számítógépekkel től kötelező tanórai keretben, valamint délutánonként szakköri foglalkozásokon tanulnak. Minden tanulónknak lehetősége van a sulinet program keretében Internet hozzáféréshez. A tanulók tanulmányi eredményei, magatartás- és szorgalom átlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján 3,6 körül mozog. Míg a Páneurópa Iskoláért Alapítvány által alapított Év tanulója kitűntetést első ízben még csak 1 tanuló nyerte el, az elmúlt tanévek során már több 8. osztályt végzett tanulónk volt érdemes rá. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók %-a az első helyen megjelölt középiskolába nyer felvételt, majd meg is állja a helyét.

9 Tanulmányi és sportversenyeken rendszeresen részt vesznek tanulóink. Az összesített eredmények alapján a kerület iskolái között szép számmal érnek el dobogós helyezéseket. Budapesti tanulmányi versenyekre elsősorban a természettudományos tantárgyakból, ezeken kívül helyesírásból, versmondásból, valamint képzőművészeti alkotásokkal jutnak tovább tanulóink. A sportversenyek összesített, létszámra bontott pontversenyében évek óta nagyon sikeres az iskolánk. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő soroksári polgároknak! I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

10 2013. ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai programunk összeállítása során szembe kellett néznünk azzal a feladattal, amit a 400 milliós Európa kreativitásához való hozzájárulásunk kényszere jelent. Hiszen európai berendezkedésünk döntő kérdése, hogy mit tudunk hozzáadni Európa kreativitásához. Ennek érdekében programunk alapelvei: Az európai integráció fogalmának értelmezésére irányuló gondolkodási folyamatokat kívánjuk kialakítani, fejleszteni. A tantárgyi tudások globális alkalmazási képességének kialakításával egy a világgal folytatott párbeszédben a magabiztosságot és bátorságot sugalló új szellemiséget kívánunk megteremteni. Tanulóinkban a polgári mentalitást kívánjuk kialakítani. Nevelésünk során be kívánjuk láttatni, hogy polgárnak lenni annyit jelent, mint részt venni az ügyekben. A részvétel pedig felelősséggel jár! Szeretnénk tanítványainkat elkötelezettségre nevelni a jogokkal és kötelezettségekkel is járó polgári kultúra terjesztésével (szolidaritás, tolerancia, közösségi vállalkozó szellem). Miközben lehetőségeinkhez és eszközeinkhez mérten mindent megteszünk történelmi és kulturális gyökereink megtartása, megóvása, ápolása érdekében, szeretnénk elősegíteni mind az oktatás, mind a nevelés terén, hogy európai közös történelmünk is fontosságot nyerjen. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Célok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

11 Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Cél, hogy a tanulók érdekeire, és a valóságos folyamatok ismeretére építve segítsük a tanulás eredményesebbé tételét. Nevelésünkben a nemzeti identitástudat megőrzése mellett az európai közösségbe való beilleszkedés képességének kialakítása, a humanizmus, a tolerancia, a békét, környezetet, egészséget védő élet igénye kell, hogy domináns szerepet kapjon. Az elérendő célok: Igényes beszéd- és íráskészséget fejleszteni anyanyelven és idegen nyelven egyaránt. Matematikai és tudományos készségeket fejleszteni az oktatás minden szintjén. Megismertetni, fejleszteni a korszerű technikát (számítástechnikát), és a szerzett képességek alkalmazását. A földrajz és történelem tantárgyak segítségével európai és globális szemlélet kialakítását ösztönözni a nemzeti felfogás mellett. A zene és képzőművészet terén kreativitásra nevelni, értékként tisztelni Magyarország és Európa művészeti örökségét. Biztosítani a testi nevelést, fejleszteni, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt sporttal és szabadidős tevékenységekkel. Szakszerű segítséget adni a pályaorientáció idején. Önbizalmat adni a tanulóknak saját kulturális és nemzeti identitásuk kialakításához, ami alapját képezi európaiságunknak. Ápolni és erősíteni a tolerancia, az együttműködés, a kommunikáció képességét és az egymás iránti felelősséget az iskolai közösségben. Alapos tudást nyújtani minden szinten, s képességeket kialakítani e tudás alkalmazására. Ehhez magas színvonalú oktatást biztosítani jól képzett és tapasztalt tanárok alkalmazásával, valamint megteremteni pályán tartásuk optimális feltételeit. A célmeghatározásból eredő feladatok Az alapkészségek kialakításának középpontba állítása. Ezek ma az olvasás, a szövegértés, a helyesírás és az elemi matematika. Itt, az alapkészségek elsajátításának időszakában kell, hogy a tanítók kellő érzékenységgel feltárják az eleve kisebb eséllyel, hátrányos helyzetből indulók körét. Az organikus eredetű problémák (dislexia, disgráfia, diskalkulia) korai felismerése és kezelésére a megfelelő szakszolgáltatások igénybe vétele a későbbi eredmények záloga. Az idegen nyelvi képzés európai integrációnk kulcsfontosságú eleme. A német nemzetiségi nyelvoktatásban továbbra is fontos szerepet kell, hogy kapjon a nemzetiségi kulturális értékek, szokások, hagyományok megismerése. A megkezdett külkapcsolatokat szükséges továbbfejleszteni. Az informatika, számítástechnika fejlesztése: Ehhez elsősorban a tárgyi feltételeket szükséges biztosítani. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy napjainkra egyre inkább munkaeszközzé válik mindenütt, és ismerete munkaerő-piaci értékkel bír. A sport, a testkultúra fejlesztése: A tanításba beépített testnevelés órák és a délutáni sportköri foglalkozások közös szellemű kialakításával kell megteremteni az összhangot az

12 edzettség, a teherbíró képesség fokozása, és a sportjátékok megszerettetése, a "fair play" versengések, vetélkedések között. A környezetvédelemre nevelésben tantárgyi korlátok nélkül minden lehetőséget ki kell használni, hogy beláttassuk, Földünkön a gazdasági fejlődés csak a fiatalok környezetvédelmi tudatának, aktivitásának tervszerű fejlesztésével valósítható meg. Ezért kapcsolódjunk be a társadalmi programokba minél több módon, szemléletformáló adatgyűjtésekkel, saját mérésekkel, folyamatos tevékenykedtetésekkel, eredmények ismertetésével. A művészeti nevelés pedagógiai értékének hármas funkcióját (élményszerzés, készség- és képességfejlesztés, közösségteremtés) továbbra is meg kell tartanunk. Fejlesztési feladat: publikálási lehetőségeik szélesítése (kiállítások, szereplések), anyagi és eszközszükségleteik megteremtése. Az erkölcsi, etikai nevelés területén ki kell alakítani tanulóinkban a polgári társadalmi értékrendnek megfelelő viselkedéskultúrát, toleranciát. A megfelelő hivatás (nem csupán foglalkozás) kiválasztása érdekében tudatos pályairányítási tevékenységet kell végezni, reális célok felvetítésével. Eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - Pozitív példa. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Követelés - A nevelő személyes példamutatása. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

13 Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI FOLYAMATÁBAN Iskolánkban a képzés 8 osztályos általános iskolai rendszerben történik. Alapfeladatunk az 1 8. osztályos tanulóknak a tantervben előírt tananyag szerinti oktatása, valamint az általános erkölcsi normák szerinti nevelése. Iskolánk gyermekközpontú, ezért legfontosabb célunk, hogy boldog gyermekkort biztosítsunk tanulóink számára. Oktató-nevelő munkánkkal elősegítsük diákjaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, kreativitásának fejlesztését, önállóságra, reális önértékelésre és önművelődésre nevelését. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink képességeiknek megfelelő szintű tudást sajátítsanak el, pozitív emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, önbizalommal, becsületes emberi tartással felvértezve hagyják el intézményünket. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodából az iskolába kerülés törésmentes legyen, az általános és német nemzetiségi nyelvoktató tantervű osztályainkban egyformán magas szintű oktatásban részesüljenek, a pályaválasztás reális és sikeres legyen. Kiemelt oktatási célunk az alapvető kulcskompetenciák átadása, kiemelten a szövegértés, kommunikáció, írás és matematikai ismeretek megfelelő szintű elsajátíttatása, az alapismeretek bővítése, az alkalmazások egyre szélesebb lehetőségeinek bemutatása, összetettebb, színesebb feladatok megoldása, értelmezése, a tanulási folyamat megszerettetése. Az iskola speciális programja a német nemzetiségi nyelvoktatás. A kisebbségi oktatásunk célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a tanulók kétnyelvűségre nevelése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a szóbeli kommunikáció lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket olyan irányba módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek

14 oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek; rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartás-formákat: udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, fegyelem és önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás, törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, fogékony az emberi kapcsolatokra, a barátságra: hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. fontosnak tartja egészségének megőrzését, igénye van az egészséges és kulturált életmódra, a testmozgásra; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. TAMOP projekt fenntartása a tanévben Innovatív oktatásszervezési eljárások projektmódszer témahét moduláris oktatási programok digitális tartalmak, taneszközök használata Módszertani elemek tanulásszervezési javaslatok tanórai differenciálás heterogén csoportban kooperatív tanulás tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat drámapedagógia kiterjesztése egyéni és csoportos projektmunka átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi érzelmi akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési

15 motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk pedagógiai programja azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságokkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalatokkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítést integrált felkészítésként szervezzük meg, így a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítjuk a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának;

16 fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés és oktatás színtere nem csak az iskola, hanem a család és a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiség fejlesztésével kapcsolatos teendőinket: Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

17 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai közösségek a nevelés színterei. A nevelés folyamatában a társadalom hatása érvényesül. Az egyes gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód szorosan összefügg azokkal a közösségi viszonylatokkal, amelyben a tanuló mindennapjait éli. Mindig a mikrokörnyezet közvetíti az általános társadalmi normákat és értékrendszereket, amelyeknek a gyermek aktív részese. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 1. Tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. a nevelési módszerekben alkalmazkodás a kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásához az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének megalapozása. a közösségfejlesztés során annak kialakítása, hogy a diákközösségek nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. 4. Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. a tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és szervezése a közösséget irányító pedagógus segítségével és irányításával. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. az adott diákközösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés területei:

18 osztályfőnöki órák tanítási órák projektfeladatok napközi és tanulószobai foglalkozások szakköri foglalkozások DÖK ülések sportkörök tanulmányi séták, kirándulások, ünnepélyek, évfordulók iskolai hagyományos rendezvények táborok szabadidős rendezvények, tevékenységek PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Köteles megtartani a Magyar Köztársaság alkotmányába és az egyéb hatályos jogszabályokba foglalt előírásokat. Köteles betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait. Törekedni kell feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s az oktató - nevelő munka eredményes végzésére. Munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival. Köteles megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek nem kiszolgáltatni a hivatalosnak minősített titkokat.

19 Felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Ktv. és a pedagógiai, szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelőoktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákönkormányzat kialakításából, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez. (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, ill. az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban - a munkaközösség-vezető véleményével az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb öt napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.

20 Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el. Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek: vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókísérés, tábor, stb.) osztályfőnöki munka, versenyekre való felkészítés, szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), munka- és tűzvédelem. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja az egyes tanulók emberi méltóságát, törekedve önismeretük

21 fejlesztésére, megszerezve az osztályban tanító pedagógusok támogatását, igényelve a szülők közreműködését. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg egy évre. Munkájukat az osztályfőnöki munkaközösség közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végzik. Az osztályfőnök feladatai a következők: Pontos információkkal kell rendelkeznie az osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizálásról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál. Ezek ismeretében foglalkozási tervet készít a munkaközösség-vezető útmutatásai, kérései alapján. A foglalkozási terv összeállításánál figyelembe veszi, hogy a munkavédelem, tűzvédelem illem, önművelés, környezetvédelem, egészséges életmódra és családi életre nevelés kötelező feladat. Az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy osztályában kultúraközvetítőként, fejlesztőként, a csoport vezetőjeként, a csoport életének szervezőjeként, értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját. Munkájukról évenként szóbeli beszámolót adnak az osztálymegbeszélések során, év végén beszámol az osztályfőnöki mkv-nek az éves nevelési feladatok teljesüléséről. Az osztályfőnökök rendszeresen látogatják osztályuk tanítási óráit. Szervezik, koordinálják osztályuk szabadidős foglalkozásait, a közművelődési intézményekbe való látogatásokat. Nyomon követik a tanulók fejlődését, tevékenységét és konfliktusait a szülői házban és kortárs csoportokban. Az osztályfőnöknek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie osztályának tanulóit a tanulási folyamat során. Tapasztalatairól visszajelzést kell adnia az egyes területek vezetőinek Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken tanulóinak többsége is részt vesz. Az osztályfőnök kötelessége, hogy:

22 - tájékoztassa a szülőket a házirendről, gyermekük iskolai teljesítményéről. Ismerje az iskola pedagógiai koncepcióját, törekedjen népszerűsítésére, - gondoskodjon arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák a SZMK tagjait, miután megismerték az osztályfőnök családpedagógiai elképzeléseit az adott osztály fejlesztésére vonatkozóan, - kapcsolatot tartson a SZMK tagjaival, - feltérképezze, kik azok a szülők, akik kompetensek a tanulás segítésében, pályaválasztási, iskolai szabadidős és közművelődési programok szervezésében, - felelősséget vállaljon tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezet és tisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért, - az osztályfőnöki órák megtartásán kívül minimum havi négy órát kell fordítania az osztályt érintő pedagógiai és egyéb problémák megoldására.

23 A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tagjai sorából - a 4. évfolyamtól kezdve képviselőket választ az iskolai diákönkormányzatba. A tanulók, osztályok, iskolai csoportok érdekeinek képviseletét az igazgatóval kötött együttműködési megállapodás alapján az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a DÖK vezetősége véleményének kikérése után a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A DÖK segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét saját SzMSz szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat javaslat-tételi, egyetértési jogát gyakorolja: az iskola éves programtervének elfogadásakor, tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásakor, magatartás, szorgalom érdemjegyek megállapítása szempontjainak elfogadásakor. Az iskola életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen (évente legalább egy alkalommal) tájékoztatja a tanulókat. A DÖK képviselők az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják osztályuk tanulóit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel ill. a nevelőtestülettel.

24 Az iskola hagyományos programjai: Hónap szeptember október november december január február március április május június július-augusztus Program Tanévnyitó ünnepély Páneurópa piknik Megemlékezés az aradi vértanúkról Őszi tanulmányi kirándulás Versenyek, Páneurópa vetélkedő beindítása Megemlékezés az 1956-os forradalomról Hasznosanyag gyűjtés Soroksár tisztasági nap környezetvédelmi nap DADA prevenciós programok Nemzetiségi karácsonyi műsor Karácsonyi tombola Karácsonyi koncert Színházlátogatás Iskolai és kerületi tanulmányi versenyek Farsangok Projekt/témahét napok Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól Megemlékezés az 1848-as forradalomról Egészségvédelmi nap vetélkedő Megemlékezés a Víz világnapjáról Megemlékezés a Színházi világnapról Hasznosanyag gyűjtés Megemlékezés a Költészet napjáról Soroksár tisztasági nap környezetvédelmi nap Megemlékezés a Föld napjáról Európa napi műsoros délután Versenyek, Páneurópa vetélkedő zárása Sportnap Tavaszi tanulmányi kirándulások Nürtingeni csereprogram Nemzeti összetartozás napja Erdei iskola Ballagás Tanévzáró ünnepély Nyári táborok

25 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók hiányosságainak pótlása érdekében felzárkóztató órákat szervezünk évfolyamon, a haladási ütemet figyelembe vevő differenciálással főként magyar nyelv és matematika tantárgycsoportokban szervezzük meg. Kiemelt figyelmet fordítva a felzárkóztató és tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozásokra is. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítése érdekében a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban (kosárlabda, football, atlétika) az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

26 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente tanulmányi kirándulást és múzeumi napot szerveznek. Ezeken a programokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, farsangi táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

27 3. Diákjóléti intézmények Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon A törvényi előírásoknak megfelelően amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 6 évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközis csoport üzemel. Tanulószoba A törvényi előírásoknak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a 7-8. évfolyamon tanulószoba működik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. könyvtár, számítógépterem) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

28 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, gyámhivatallal jegyzővel, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, foglalkozások napközi otthon, tanulószoba fejlesztő foglalkozások, a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és családok nevelési gondjainak segítése. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, a szabadidős foglakozások, az iskolai könyvtár, internet használata, a továbbtanulás segítése. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az iskola tanulóinak szociális környezete Az iskola családi házas környezetéből adódóan a létszám és a gyermekközösség összetétele stabil, az évközi mozgás kevés. A társadalmi változások negatív hatásai azonban markánsan érződnek az itt élő családok gyermekein: tanulóink %-a veszélyeztetett. Hátrányos helyzetű kb. szintén ugyanennyi. Különösen problémás családi körülmények között él kb. 10 %. Munkanélküli szülők gyermeke kb. 13 %. Az első osztályosok közül a beiskolázáskor részképességzavarokkal küzd %. Ezek a problémák az iskolánkban tanuló gyermekek mintegy %-át jellemzik valamilyen szempontból. Az iskolai tanulócsoportok létszáma fő közötti, évfolyamonként két párhuzamos osztály működik. A demográfiai előrejelzések nem mutatnak jelentős változást, így a tanulócsoportok létszáma az elkövetkező években várhatóan fő, míg a tanulólétszám 350 fő körül várható.

29 A délutáni napközit, ill. tanulószobát igénybe vevő tanulók aránya évről-évre magasabb, várhatóan a következő éveket is ez fogja jellemezni. Gyermekvédelmi feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, gyámhivatalt, jegyzőt segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, gyámhivatalnak, jegyzőnek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, kormányhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal,

30 gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, drámapedagógiai foglalkozások a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon, tanulószoba; az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.

31 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Észlelő- és jelzőrendszer A nevelési és oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az általános iskolák első lépésben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel szüntetik meg. A pedagógiai eszközökkel történő intézkedések az egyéni beszélgetés a gyerekekkel, családdal, családlátogatás, napközibe irányítás, korrepetálási lehetőségek kihasználása, szabadidő helyes felhasználása. Ennek sikertelensége esetén fordulnak a gyermekjóléti szolgálathoz. A gyermekvédelmi felelősök munkája a felderítés, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás. Ennek érdekében feladata: a tanulók tájékoztatása a gyermekvédelmi intézményekről, családlátogatás, a veszélyeztető okok feltárása, a szabálysértési hatóság, a kormányhivatal, a gyermekjóléti szolgálat, a jegyző értesítése a gyermek veszélyeztetése, bántalmazás esetén. A veszélyeztetett helyzetbe kerülő gyermekkel elsősorban a nevelési, oktatási intézmények pedagógusai, osztályfőnökei, gyermekvédelmi felelősei találkoznak. Közvetlenül ők érzékeli először, hogy a hátrányos helyzetű gyermek bántalmazás, magatartásbeli zavarok, szociális vagy egészségügyi problémák miatt visszaesik tanulmányaiban, vagy gyakorta mulaszt. A felismerést követő okok feltárása elsődlegesen az oktatási intézményekben kezdődik A kialakult veszélyeztetettség esetén az okok feltárása, a helyzet felmérése, illetve a veszélyhelyzet megszüntetése szükségessé teszi a szoros kapcsolattartást a különböző gyermekvédelmi szervek között, mely megköveteli a naprakész információáramlást az érdekeltek között. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatban: A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra /pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb. /. Drog- és bűnmegelőzési programok. Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Fegyelmi eljárásokon való részvétel. A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban:

32 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra / pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervetése, viselkedésmódosító eljárások, stb. / A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Tanácsadás tanulóknak, szülőnek, pedagógusnak. Az intézmény valamennyi gyermekével kapcsolatban: Általános prevenciós tevékenység, az iskolát körülvevő szociális, társadalmi környezet függvényében. A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása / táborok, művelődési házak stb. / Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. Veszélyeztetettségi típusok Anyagi okok miatt Erkölcsi okok miatt Egészségügyi okok miatt Nevelési okok miatt Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek veszélyeztetettségéhez vezet. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény).

33 Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak.

34 A GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATAI A tanulókkal kapcsolatos feladatai Ld. A gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatai A tanári közösségben végzett feladatai Együttműködés és szemléletformálás A szülők körében végzett feladatai együttműködés, szemléletformálás Önálló feladatai Külső intézményekkel történő kapcsolattartás Igazgatóval és osztályfőnökkel való kapcsolattartás Tanácsadás Pályázat A helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel Családlátogatás - esetenként Nyilvántartás Információ áramoltatása Továbbképzésekre motiválni Tanácsadás Nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel Szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés Innovatív (orientációs) feladatok Előadások szervezése Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése Továbbképzés A gyermek érdekében fontos a titoktartás szem előtt tartása!

35 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI A köznevelésről szóló törvény hatályos rendelkezései megfogalmazzák, hogy minden gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben részesüljön. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Kiemelt pedagógiai feladatok A tananyagnak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minőségben történő elsajátítása. Tanulási zavarok esetén sérülés-specifikus módszerek alkalmazása. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása abban az esetben is, ha a gyermek csoportfoglalkozáson vesz részt. Az egyéni fejlesztéssel nem korrigálható esetekben áttérés a szociális tanulásra. Felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és - esetleg - munkavégzésre. A személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre. Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

36 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA Egészségnevelés az iskolában 1. Helyzetelemzés Iskolánk épülete tiszta, világos, virágos, egészséges. Kellő mozgási teret biztosít a fejlődő gyermekek számára. Szüneteink 15 percesek. A mellékhelyiségek folyamatosan karbantartottak. Ebédlőnk előterében kézmosási lehetőség, az étkezéshez nyugodt körülmény, szalvéta biztosított. Az osztálytermekben is van folyóvíz. Az uzsonnaszünet (asztalnál, szalvétán, ill. a tej-kakaó az ebédlőben) után is tud tisztálkodni. A napközis tanulók naponta 1-1,5 órát vannak a szabadban, az udvaron, illetve a közeli játszótéren. Nemek szerinti öltöző és tisztálkodási lehetőség van a testnevelés órákhoz, valamint a tömegsporthoz. A gyógytestnevelés az iskolában valósul meg, úszni hetente 1-szer járnak a gyerekek. Rendszeres a tanulók fogászati szűrése, évenként 2-szer. Az iskolaorvos és a védőnő hetente 2- szer jön iskolánkba. Itt kapják meg a tanulók a szükséges védőoltásokat, elsődleges vizsgálatokat. Iskolánkban nincs olyan tanuló, akinek szülei nem járulnak hozza a kötelező védőoltás beadásához. Egészségvédő kerületi programokban aktívan veszünk részt. Fogadjuk a DADA program, védőnői hálózat előadóit. 2. Feladatok: Szomatikus nevelés: - személyi tisztaság, higiéniás magatartásra szoktatás - betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozása - egészséges táplálkozás, ruházkodás erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság Higiéniás nevelés - egyén és közösség egészségének védelme, a külső - természeti és szociális környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Megelőzésre nevelés - egészségvédő programok kimunkálása, gyakorlása - fertőző betegségek megelőzésére nevelés - egyszerűbb rendellenességek (pl.: helytelen testtartás. látáshiba) kifejlődésének megelőzése Koordinálás, testnevelés, testedzés, sport - önálló rendszeres testedzésre való nevelés, - mozgásszokások kialakítása, - hideghez, meleghez való hozzászoktatás, - túra, kirándulás a családdal is!

37 Balesetek megelőzésére, életmentésre nevelés - baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakoroltatása, - mérgező szerek helyes tárolására, háztartási kisgépek, konyhai eszközök használatára tanítás, - életmentés, elsősegélynyújtás, úszástanulás, - foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésére nevelés (technika). 3. Mentálhigiéniai nevelés A lelki egészség védelme az egészséges személyiségfejlődést biztosítja. - Célja: megóvni a gyerekeket az idegrendszerre és lelki életre ható káros túlzásokról. - egészséges napirend, életrend a szervezet bioritmusának megfelelően, - kiegyensúlyozott társas kapcsolatok, - számítógép egészséges használata, - hibás viselkedési programok megelőzése (egymás meg nem értéséből, antiszociális viselkedésmódból fakadó gondok) - családi életre nevelés, szexuális felvilágosítás az életkornak megfelelő szinten, szexuálisérdeklődés kielégítése - családi munkamegosztás, előkészítés anya, apa szerepre, párválasztás Stressz - elhárítás - stresszhelyzetek (hatások) elkerülése (pl.: füstös hely, zaj, erős fény, folyamatos ülés), - urbanizációs ártalmak megelőzésére történő felkészítés - stressz-hatás kompenzációja (ellensúlyozás aktív, levegőn történő mozgás, fizikai munka, relaxáció Visszaélések és devianciák megelőzése - egészségre káros szokások - alkohol, dohányzás, indokolatlan gyógyszerszedés, drog elleni küzdelem Érzelmi nevelés - a gyermeket az iskolai élet során biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül, - empátia, tolerancia a nevelők, társak részéről, - előítéletek kialakulásának megelőzése 4. Szociohigiénás nevelés Társadalmi - társas élet tényezői biológiai, egészségi tényezővé válnak, hatásuk érződik az egészség területén. Kedvező társas miliő működtetése - kiegyensúlyozott légkör kialakítása az iskolában ( társas viszonyok szülő-pedagógus, pedagógus-diák, diák-diák között) Kommunikációs nevelés - a tanuló felkészítése azon veszélyek kivédésére, melyek a társkapcsolatok során felmerülhetnek

38 - a beszédnyelv tisztaságának fenntartása, problémák meghallgatása, válaszok megadása. nevelés Szerepfeszültségek feloldása - beszélgetés - "kibeszélés" egyénileg, csoportosan, szülőknek tanácsadás, kettős elkerülése, - közös élményekre épülő közös tevékenység Társadalmi kirekesztődés megelőzése - fogyatékosságok megismerése, elfogadása, segítése Egészségpropaganda - egészségügyi intézkedések széleskörű terjesztése, megkedveltetése, megvalósítására történő mozgósítás, pl.: megbetegedések korai felismerése, orvosi szűrővizsgálatra mozgósítás, - Vöröskereszt akcióinak megismerése, támogatása, Az egészségnevelés területei: Maga a pedagógus, személyes jó példával, Egészségtan tantárgy 6., 8. osztályban, Osztályfőnöki órákon, Szaktantárgyi órákon - a lehetőség szerint, Tanórákon kívüli programok, rendezvények, Iskola - egészségügyi szolgálat egészségvédő és preventív szaktevékenysége útján. Egészségnevelés, elsősegély nyújtási ismeretek az osztályfőnöki órán Az osztályfőnök ebben a közösségben tanítja meg az életkornak megfelelő egészségi, társasági, etikai, szociális szabályokat, azok megtartásának lehetőségét, társadalmi igényét. Az osztályfőnöki tanmenetbe osztályokban 10 órát kell tanévenként egészséges életre neveléssel, egészségvédelemmel és elsősegély nyújtási ismeretekkel foglalkozni. Az osztályfőnök szabadon választhatja meg a témaköröket, melyek saját osztályában legjelentősebbnek ítél meg. Módszertani meghatározó tényezők: a tanuló neme, életkora, fejlettsége, kulturáltsága, egészségkultúrája, egészségi állapota, társas kapcsolatok, konfliktusok, szociális helyzete (családi, anyagi, létbiztonsága). Elérendő egészségpedagógiai célkitűzések: A célkitűzés azt jelenti, hogy az osztályfőnök előre megtervezi meddig kívánja elvezetni tanulóit az egészséges életmódot segítő információk és viselkedés-alakítás terén

39 Módszertani javaslatok: Az osztályfőnöki órán van mód a gyerekekkel a legtöbb erkölcsi, egészségvédelmi, családi, baráti, iskolai kérdés megvitatni. Szabadabb a légkör, mint más tanórákon, és téma - feldolgozás, beszélgetés, vita, bemutatás, tapasztalatcsere és tanácsadás módszerei teszik bensőségessé. Ebben a légkörben szinte minden alkalommal szembesül a tanár az egészség, az élet védelmével. 1. Az egészségvédő, egészségfejlesztő ismeretközlés, attitűd-alakító tanácsadás, gyakorlat (bemutatatás, tréning, gyakorlás) A tanár egészségvédő, egészségfejlesztő tevékenysége folyamatos (pl.:osztályterem tisztasági ellenőrzése, osztály közösségi viszonyai, ülés, állás korrekció...stb.) Más, nem egészségügyi témához kapcsolódva jelenik meg (pl.:barátság-szerelem, másság, jövőnk kialakítása...stb.) Önálló egészségvédelmi téma megbeszélése pl.: serdülés, drog-ellenes mozgalom, közlekedési balesetek, egészségügyi és szociális ellátás.stb 2. Az egészségvédelmi témakör közvetlenül érinti a gyermekeket, irányítja az egészségvédő magatartás felé azzal, hogy helyzeteket mutat be, elemez, döntések előkészítésére készít fel, tanácsot ad. Az osztályfőnök minél több, életből vett helyzetet mutasson be, szerepgyakorlatokkal tréningeztessen helyes megoldás elfogadására, alkalmazására. 3. Jól felhasználható egészségtani ismeretekre van szükség. Használjon ehhez az osztályfőnök szemléltető képeket, audiovizuális eszközöket. Tanítsa őket saját egészségügyi állapotuk ellenőrzésére. 4. Egészségvédő magatartás tudatos elfogadása. Az egészségtan tantárgyban tanultak megértése, készségszintű megvalósítása. 5. Alapozzon az osztályfőnök a gyermeki öntevékenységre, vitakedvre. Alkalmazzon dramatizált helyzetgyakorlatokat vitát, beszámolót. Legyen az óra önismereti fórum, de tartsa meg a titoktartás (intimitás) követelményeit. 6. Kapcsolódjon aktualitáshoz. Tűnjék ki az egészség értéke és szépsége, az egészséget fenyegető "veszélyek". 7. Jelentős, hogy az osztályfőnök nevelőmunkáját a tanítási időn túlra is kiterjessze. Megvalósítását szolgálják az alternatív mozgalmak. Lehet pl.: tisztasági, - környezetvédő, - balesetmegelőző, dohányzást megelőző, stb. programok. 8. Iskolán kívüli feladatokról szervezzen beszámolókat, ha mód van rá hívjon referenciaszemélyeket pl.: orvost, védőnőt, rendőrt, sportolót, gyermekvédelmi felelőst stb. 9. A szexuális nevelés témakörben kérhet az osztályfőnök iskolaorvosi, védőnői segítséget elsősorban a lányok szexuális higiéniájával, nemi kapcsolatokkal, terhesség, nem kívánt terhességek megelőzésével, fogamzásgátlással védekezéssel, szüléssel kapcsolatban. 10. Az egészségügyi témákkal kapcsolatban az osztályfőnök kerülje a félelmet keltő elijesztő, fenyegető (betegséggel, halállal, kirekesztéssel) közléseket. Legyen tekintettel a nemi sajátosságokra. Az egészségvédelmi témájú osztályfőnöki órák nyújtsák a tanulóknak az "önmagukkal valótalálkozás" élményét. Az osztályfőnöki órákon feldolgozásra kerülő témák.

40 1.-3. osztályban osztályfőnöki óra hiányában a tanító a tananyaghoz kapcsolódva, óraközi szünetekben, beszélgetések során, szülői értekezleteken, minden adandó alkalommal figyel a következőkre: osztály 1. Egészséges életmód kialakítása az egyén életében, életvitelében tisztálkodás - kézmosás igénye, fürdés, fogápolás, szájhigiénia, érzékszervek ápolása, védelme, ruházat tisztasága, érzelmek: felelős felelőtlen elsősegély nyújtási alapismeretek 2. Evés - fejlődés: helyes táplálkozás, vitaminok, alvás-pihenés, nyugalom-aktivitás, erőnlét mozgás jó levegőn, sport, szabadidő helyes felhasználása 3. Jó közérzet: helyes napirend, hetirend, az élet ritmusa, relaxáció, alvás, helyes testtartás, helyes légzés. 4. Fogyasztói magatartás és egészséges életmód TV reklámok fogyasztást befolyásoló hatása és egészséges táplálkozás ellentéte, biztonságos gyógyszerfogyasztás. 5. Betegség megelőzés Helyes táplálkozás-zöldség, gyümölcs, betegségek tüneteinek ismerete, az egészségvédelem fogalmai, lehetőségei, fertőzések megelőzése 4. osztály Helyes táplálkozási szokások, diéta, fittség, helyes táplálkozási szokások ünnepeken is, étkek és hagyományok, rendszeres mozgás, egészségi jó szokások, öröklődés, személyi egészségi szokások hatása a növekedésre, fejlődésre, optimális egyensúly, fertőzésveszély elkerülése, testi, környezeti tisztaság, társas kapcsolatok alakulása felnőtt-gyermek baleset megelőzés, elsősegély nyújtási alapismeretek 5. osztály Egészséges napirend, életrend kialakítása,

41 6. osztály felkészülés a serdüléssel járó biológiai és pszichés változásokra, higiéniai követelmények ismerete, betartása, alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés, kultúrált viselkedés különböző élethelyzetekben, baráti kapcsolatok, önismeret, lelki egészség, baleset megelőzés, elsősegély nyújtási ismeretek, veszélyes anyagok elkerülése (cigaretta, alkohol, drog) Egészség, egészségvédelem, egészségfejlesztés, tudatosság, munka, pihenés (aktív), szórakozás, sport, a táplálkozás szerepe az egészség megőrzésben, serdülőkor biológiai, pszichés változásai, nő és férfi kapcsolata, a megjelenés esztétikuma, esztétikus környezet, udvariassági formulák ismerete, gyakoroltatása, az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése, baleset megelőzés a közlekedésben, elsősegély nyújtási ismeretek, egészséges táplálkozás 7. osztály testi-szellemi egészség feltételei, a különböző tevékenységek harmonikus aránya, táplálkozás, szépségápolás serdülőkorban, szexuális élet, nemi működés, fogamzásgátlás, nemi higiénia, betegség megelőzés, baleset megelőzés, elsősegély nyújtási ismeretek, szabadidő, társas-baráti kapcsolatok keretei, tartalma, fejlesztő, romboló hatása, egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése (drog, alkohol, cigaretta, gyógyszer) 8. osztály A táplálkozás kultúrája, balestet megelőzés, balesetvédelem, házi betegápolás, elsősegély nyújtási ismeretek, szexuális felvilágosítás, szerelem, szerelmi kapcsolat, családtervezés, abortusz veszélyei, az egyén helye a családban, munkamegosztás, szülő-gyermek kapcsolata, családi béke, nyugalom, ízléses egyéni, kifejező családi környezet, egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése (cigaretta, drog, alkohol, gyógyszer, AIDS), a felnőttkor biológiai, pszichológiai ismeretei. Tanórán kívüli egészségvédő programok Előadás minden osztálynak a DADA program keretében "KRESZ napok" a rendőrség segítségével, egészségvédő napok

42 időszakos akciók: pl: egészséges táplálkozás, Soroksár tisztaságáért mozgalom, projekt napok, egészségvédő szakkör (elsősegély nyújtás, nagylányok iskolája, csecsemőgondozás, lelki egészség) A megmozdulások részletes terve az éves munkatervekben található.

43 Az iskola környezeti nevelési programja Bevezetés Az emberiség olyan életmódot folytat, amellyel rohamosan feléli saját tartalékait, szennyezi környezetét ben Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján megfogalmazták a fenntartható fejlődés alapelveit. A 2002-es johannesburgi Föld csúcson megállapították, hogy a riói találkozó óta eltelt tíz esztendő nem hozott áttörést a fenntarthatóság témakörében. Javaslatuk, hogy a közötti évtizedet az ENSZ nyilvánítsa a fenntarthatóság pedagógiájának évtizedévé. Helyzetelemzés Az iskola Soroksáron, közel a Duna-parthoz helyezkedik el, ez sok lehetőséget biztosít a természet közelebbi megismeréséhez. Az oktatás kétszintes épületben, évfolyamonként két osztályban - az egyik nemzetiségi tanulócsoport - valósul meg. Az osztálytermek napfényesek, világosak, a folyosók tágasak és virágosak, a gyerekek munkái díszítik. A tanulóknak lehetőségük van az óraközi szünetekben az udvaron - sportudvar, parkosított terület - tartózkodni. A testnevelési órákon lehetőségünk van a nemenkénti bontásra, az órák után adott a tisztálkodás lehetősége. Az órákat a sportudvaron, tornateremben és a tornaszobában tartjuk. A szaktantárgyakat szaktantermekben oktatjuk. A nyelveket, informatikát csoportbontásban tanítjuk. A tanulók választhatnak egészségvédő és környezetvédő szakkört is. Célok: - a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása, - a környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása, - a környezetvédelem szükségességének felismerése, - a környezeti tudatosság megszilárdítása, - a természet tisztelete, felelősség, - fogyasztási minták átalakítása - a növekedés korlátai - Föld, földi erőforrások végessége, ésszerű felhasználás - környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel. Feladatok: - olyan viselkedés kialakítása, mely a környezet tiszteletére tanít, - a személyes "biológiai örökség" tudatosítása, - környezeti műveltség, - környezetbarát életmód gyakorlati megtapasztaltatása, - szelektív hulladékgyűjtés, - virágos, esztétikus, tiszta környezet igénye,

44 - szülőkben is tudatosítani, hogy a környezetvédelem csak közös összefogással valósítható meg, - védett "természeti értékeink" megismerése, ezzel kapcsolatos lehetőségeink tudatosítása. A program megvalósításának színterei 1. Tanórákon - A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi és egészségvédelmi vonatkozásokat. - Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. - Az önálló ismeretszerzés és gyakorlat is jelentős szerepet kap. - Az egészségnevelés és a környezeti nevelés az osztályfőnöki munkatervek szerves részei Környezeti nevelés szaktárgyi órákon Első évfolyam: - otthoni, iskolai környezet, - évszakok, időjárás hatása a növényekre, állatokra, növényápolás - környezetszennyezés - növények, állatok védelme - költöző madarak Második évfolyam: - erdő, mező, vízpart életközössége, védelme, - környezetszennyezés, - erdő haszna - madárvédelem, - levegő tisztasága - levegőszennyezés - faültetés. Harmadik évfolyam: - környezet hatása a növényekre, állatokra, emberre, - állat, növényvédelem, - környezetbarát viselkedés, - madarakról való gondoskodás, - időjárás, - vizek védelme, - a tűz veszélyei, - gyógynövényismeret. Negyedik évfolyam: - kerti növények ismerete - zöldségek, gyümölcsök, - növényvédő szerek, - haszonállatok ismerete, tartása - háziállatok helyes tartása - kisállatok a lakásban - gondozásuk.

45 Ötödik évfolyam: - kultúrnövények termesztése, növényvédő szerek hatása a növényekre, állatokra, - környezet hatása a növényekre, - helyes állattartás, ember és állat kapcsolata, - savas eső, - levegő szennyeződés - épített környezet pusztulása, - természetvédelmi területek, - talajpusztulás, talajjavítás, - vízszennyezés, víztisztítók, vízvédelem, folyószabályozás, - időjárás elemei, - természet átalakítása, - tájversek feldolgozása, - urbanizáció és hatásai, - káros fizikai hatások, - grafikonok készítése, - kirándulások. Hatodik évfolyam: - életközösségek élőlényeinek megismerése, kapcsolatuk, - védett fajok, - környezet hatása az élőlényekre, - szennyező anyagok, - víztakarékosság, - hazánk tájainak megismerése, - urbanizáció ártalmai, - épített környezet romboló hatása, - természetvédelmi területek jellemző élővilága, - az ipari fejlődésnek a Földre gyakorolt hatásai, - természeti, művészeti szépség, - grafikonok készítése, - környezeti mérések eredményeinek értelmezése, - kirándulások. Hetedik évfolyam: - kontinensenként a természetes környezet visszaszorulása, - környezetszennyezés - földben, vízben, levegőben, - óceánok veszélyben, - fajok pusztulása, védett fajok szaporítása, - rekultiváció, rehabilitáció, - távoli tájak élővilágának megismerése, kapcsolat a környezet és az élőlények között, - génbank, - rezervátumok, - légköri ózonlyuk, - víz szerepe, fontossága az élővilágban,

46 - természetes vizeink védelme, - üvegházhatás, ózonpajzs, - szennyvíztisztítás, - természeti, művészeti szépség. Nyolcadik évfolyam: - méreg hatása az élő szervezetre, - műtrágyázás hatásai ha jól, és ha rosszul adagoljuk, - gyógyvizek hatása, - Vörös könyv ismerete, - védett állatok. Minden évfolyamon a mozgás fontossága a természetben, túrázások. Művészeti alkotások szépségei, értékei. 2. Környezeti nevelés tanórán kívül - folyamatos akciók (elemgyűjtés, alu italdoboz-gyűjtés, környezet tisztasága - takarítási akció), - időszakos akciók (hasznosanyag gyűjtés, papír, telefonkönyv), - egészségügyi program, - tanulmányi kirándulások, - üzemlátogatások (víztározó, vízmű, szennyvíztisztító), - állatkert, - erdei iskolák, - nyári táborok, - botanikus kert, - múzeumok, - védett területek, - szakkörök, - projektnapok, - Soroksári Dunáért vízmérés a Zöld Szív program keretében - DADA program, - rendőrség segítségével KRESZ oktatás, - egészségvédő napok, A programokat a mindenkori éves munkatervben dolgozzuk ki részletesen. 3. Jeles napok jeles nap megünneplése: február 1. február 2 március 22. április 22. május 10. május 24. június 5. szeptember 3. - A Tisza Élővilágának Emléknapja - A Vizes Élőhelyek Világnapja - A Víz Világnapja - A Föld Világnapja - Madarak és Fák Napja - Európai Nemzeti Parkok Napja - Környezetvédelmi Világnap - Takarítási Világnap

47 szeptember 16. szeptember 22. október 5. - Az Ózon Világnapja - Európai Autómentes Világnap - Az Állatok Világnapja napokhoz kapcsolható programok, vetélkedők szervezése vagy iskolarádión keresztül megemlékezés. 4. Az egészség- és környezeti nevelés a települési kapcsolatokban - Iskola egészségügy - ÁNTSZ - Egészségvédő napok - Soroksári Dunáért Alapítvány - Kerületi szintű versenyek - Tiszta Soroksárért takarítási akciók - Szelektív hulladékgyűjtő helyek - Vöröskeresztes programok

48 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

49 A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. OSZTÁLYOK, CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az első osztályos beíratkozáskor a szülők döntik el, hogy gyermekük melyik oktatási formában tanuljon. A felsőbb évfolyamokon a választott oktatási programnak megfelelő helyi tanterv, és a mindenkor érvényben lévő tantárgyfelosztás szerint folyik az oktatás. Más intézményből átiratkozó tanulók osztályba/ csoportba osztása az addig tanult idegen nyelv elsajátítása alapján történik. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KÖLCSÖNHATÁSA A nevelés tulajdonképpen nem más, mint a személyiségformálás folyamata. E folyamat középpontjában a gyermeki személyiség strukturális egysége áll. Amikor a személyiségre, mint egységes egészre hatunk, akkor az a maga egészében alakul, változik, reagál a hatásokra, vagyis fejlődik. Célunk a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola, pedagógusok koordinált, aktív együttműködésének a feltétele. tanuló szülő pedagógusok Szülők és pedagógusok kapcsolata A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében. Itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit. Vagyis a szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésének alapja.

50 A szülői nevelést folytatják, illetve kiegészítik a pedagógusok. Ahhoz, hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés lehetséges formái között jelentős szerepe van a folyamatos kapcsolattartásnak a szülő és az iskola pedagógusai között. Az együttműködés szervezett formái: a szülői közösség, szülői munkaközösség; Az együttműködés kiterjedhet a közös problémák megoldására, a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére, a tanulóknak közös élményt nyújtó rendezvények szervezésére. Minden együttműködés a tanuló érdekeit kell, hogy szolgálja. Tanuló és pedagógus kapcsolata Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is amelyek felett közvetlenül nincs hatalma. A személyiség és a fejlődési tendenciák megismerése az őszinte együttműködés alapja. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái: a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek diák-önkormányzati tevékenység Szülői ház és iskola kapcsolata Az iskola, mint nevelő oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Az együttműködés megvalósulási formái feltétele eredménye kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység. kölcsönös bizalom, tájékoztatás, őszinteség, a családi és iskolai nevelés egysége kedvezően fejlődő gyermeki személyiség A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

51 aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, érdeklődő segítő hozzáállást, Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése nevelési tanácsadás drog-prevenció egészséges életmód környezetvédelem pályaválasztási tanácsadás középiskolák képviselőnek előadása közös kirándulások, színházlátogatások. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK RENDJE Iskolánkban vizsgázni a magántanulóknak, ill. a törvényben megengedettnél többet mulasztó tanulóknak kell. Ők osztályozó vizsgát tehetnek félévkor és tanév végén. Azok a gyerekek, akik a szüleik kérésére magántanulók, önállóan készülnek fel a vizsgákra a szaktanárok által az adott beszámolási időszakra vonatkozó - előre kijelölt tananyagból. A szakértői bizottság által magántanulói státuszba helyezett gyermek felkészítéséről a Pedagógiai Szakmai Szolgálat- és Szakszolgálat, valamint az iskola a szakértői véleményben meghatározottak szerint gondoskodik. Vizsgatárgyak alsó tagozaton: magyar nyelv- és irodalom matematika környezetismeret Vizsgatárgyak a felső tagozaton: magyar nyelv- és irodalom matematika természetismeret fizika földrajz biológia kémia A vizsgák időpontjáról az iskola harminc nappal előbb értesíti a vizsgázó tanuló gondviselőjét. A vizsgát három tagú vizsgabizottság előtt teheti le. A vizsgáztató tanárok szóban és írásban is kérdezhetik a tanulót. A vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába jegyezzük be.

52 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközöket (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a Funkcionális taneszközjegyzék alapján választottuk ki. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, DVD-videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

53 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2013.

54 A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVE SZEPTEMBERTŐL K: kötelező óra V: választható Évfolyam nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. Tantárgy K V K V K V K V K V K V K V K V Magyar nyelv és irodalom 7,5 8 7,5 8 7,5 7,5 7 7 Nemzetiségi nyelv és ir Élő idegen nyelv 4 4 Matematika 4,5 5 4,5 5 4,5 4,5 4 4 Informatika/Könyvtár 2 2 Természetismeret Ének-zene Rajz 1 1,5 1 1, Technika és életvitel 1 1,5 1 1, Testnevelés Osztályfőnöki 1 1 Nemzetiségi tánc Kötelező óraszám Nyelvi előkészítés 2 2 Tanulás módszertan Felzárk./Tehetséggond Tömegsport 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Énekkar 0,5 0,5 0,5 0,5 Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Választható óraszám ,5 4,5 4,5 4,5 Maximális óraszám , ,5 27,5 32,5 30,5

55 K: kötelező óra V: választható Évfolyam nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. nemz. norm. Tantárgy K V K V K V K V K V K V K V K V Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg.i Nemzetiségi nyelv és ir Élő idegen nyelv Matematika Informatika/ Könyvtár Fizika Biológia ,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Földünk és környezetünk ,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 Etika 0,5 0,5 Mozgókép és média 0,5 0,5 Egészségtan 0,5 0,5 0,5 0,5 Kötelező óraszám 28,5 27, ,5 29,5 2. Idegen nyelv Tanulás módszertan Felzárkóztatás/tehetségg 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Tömegsport 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Énekkar 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Választható óraszám 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 5,5 Maximális óraszám ,5 33,5 35,5 34,

56 NORMÁL OSZTÁLYOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRATERVE SZEPTEMBERTŐL alsó tagozat Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Heti óraszám Szabadon tervezhető Magyar ,5 Idegen nyelv 2+1 Matematika ,5 Erkölcstan Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Informatika 1 Felső tagozat Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Heti óraszám Szabadon tervezhető Magyar ,5 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+0,5 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1+0,5 Földrajz 1 2 Ének Drámaés Tánc/Hon és 1 Rajz Informatika Technika ,5 Testnevelés Osztályfőnöki

57 NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ OSZTÁLYOK TANTÁRGYI RENDSZRE ÉS ÓRATERVE SZEPTEMBERTŐL alsó tagozat Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf 4. évf. Heti óraszám Szabadon tervezhető Magyar Német Matematika ,5 Erkölcstan/hittan Környezetismeret Ének ,5 Rajz Életvitel és gyak Testnevelés Tánc Hon-és népismeret Informatika 1 felső tagozat Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Heti óraszám Szabadon tervezhető Magyar ,5 Német Matematika Erkölcstan/Hittan Történelem Term. ism. 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1 1+0,5 Biológia-eg.tan ,5 Földrajz 1 1 Ének Tánc 1 1 Rajz Informatika Technika ,5 Testnevelés Osztályfőnöki

58 Hon- és népismeret

59 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON BELÉPŐ TANTERVEK Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2008 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített szeptemberétől érvényes helyi tanterv. H2013= a szeptemberétől érvényes helyi tanterv TANÉV ÉVFOLYAM Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz H2013 H2008 H2008 H2008 H2013 H2008 H2008 H2008 H2013 H2013 H2008 H2008 H2013 H2013 H2008 H2008 H2013 H2013 H2013 H2008 H2013 H2013 H2013 H2008 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013 H2013

60 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Közoktatási Törvény évi LXXIX. törvény módosítása (2010. júli.5.) 71. (1) bekezdés, a tanuló a második évfolyamtól kezdődően magasabb évfolyamra akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló az első évfolyamon azonban továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási minisztérium által kiadott tantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanulót az első évfolyamon mentesítettük az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 5. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak az elméleti tantantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.

61 HELYI ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK "A tanulók értékelése és osztályozása egyike a pedagógia legnehezebb módszertani problematikájának. A tanítónak, a tanárnak az iskolai tanulás megkezdésének pillanatától kezdve tudnia kell pontosan felmérni, és a jövendő tanulás szempontjából ösztönzően értékelni a tanulók teljesítményét. A reális, ösztönző értékelés az első munka-értékrendet képviseli a kibontakozó személyiségű tanuló számára. Ez az értékelés egész életre szólóan befolyásolja a tanulók munkához való viszonyát." (Dr. Kerékgyártó Imre) Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésében. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú, eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű (s nem kampányszerű), sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható, tudatosított. Tanulóinkat félév végén - legalább négy érdemjegy alapján - értékeljük osztályzattal. Az 1-2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyamon év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az új, belépő tantárgyakban az első félévben főként szövegesen értékelünk, hogy minél konkrétabban rámutassunk az elért eredmények vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban megismertetjük a tanulókkal az új tantárgyak tanulási módszereit, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott tantárgyban. Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás és a szorgalom osztályzatok határozott szétválasztása a sokoldalúan fejlett személyiség formálását segíti elő. a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

62 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI AZ 1-2. ÉVFOLYAMON Célja: A gyermek személyiségének fejlődéséről, legjellemzőbb vonásairól, közösségben elfoglalt helyéről, szerepéről, a közösséghez való viszonyáról, az iskolai normákhoz való alkalmazkodásáról, tanulmányi fejlődéséről tájékoztatja a szülőt. Egyben útmutatást, segítséget ad az esetleges hiányok pótlásához. Ideje: az első évfolyamon évente két alkalommal, félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor. Második évfolyam végétől a tanulók évközi és év végi értékelése már érdemjeggyel történik. Magatartás: viselkedése, fegyelme az iskolában (órán, szünetben, napköziben), és iskolán kívül (színház, múzeum, játszótér, stb.) viszonya a felnőttekhez viselkedése társaival szemben tágabb és szűkebb környezetének szépítése, rendben tartása, védelme Szorgalom: tanórai munkája, figyelme házi feladatainak minősége kötelesség- és feladattudatának fejlődése felszerelésének megléte, rendben tartása többletfeladatok vállalása Magyar irodalom: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása, megértése élmények, tapasztalatok megfogalmazása hallott szövegek, utasítások megértése 2. Olvasás, írott szövegek megértése olvasás pontossága, tempója (hangos) értelemnek megfelelő hangsúlyozás önállóan olvasott szöveg, utasítás értelmezése tájékozódás ismert szövegben, szövegelemző műveletek végzése memoriterek Magyar nyelvtan: Íráskép, helyesírás, írásbeli szövegalkotás írás jelrendszerének elsajátítása, használatának szintje tanult nyelvtani, nyelvhelyességi tudnivalók, szabályok felismerése, alkalmazása tanult ismeretek alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor írásbeli munkák igényessége önellenőrzés szintje javaslatok a továbbhaladáshoz, hiánypótláshoz

63 Matematika: tájékozódás síkban, térben, időben, és az évfolyamnak megfelelő számkörben relációk mennyiségek, számok között műveletek az évfolyamnak megfelelően szóban, írásban szöveges feladatok megoldási menete összetett feladatok megoldási lépéseinek sorrendje mérések, becslések önellenőrzés tanácsok a továbbhaladáshoz, javításhoz, pótláshoz Környezetismeret: viszonya a tantárgyhoz, órai aktivitása megfigyelések, feladatok rendszeres elvégzése gyűjtőmunka az évfolyamnak megfelelő tananyag különböző részeinek elsajátítása önellenőrzés javaslatok a továbbhaladáshoz Ének-zene: viszonya a tantárgyhoz hallása, éneklése a már tanult ritmusmotívumok, zenei elemek felismerése, reprodukálása, hangoztatása tanult dalok felismerése, előadása egyénileg, csoportosan évfolyamnak megfelelő tájékozódás a vonalrendszerben Rajz: viszonya a tantárgyhoz, tevékenységhez forma- és színérzéke munkájának gondossága, pontossága, kidolgozottsága önálló ötletei, és azok megvalósítása Technika: viszonya a tantárgyhoz és tevékenységhez munkája megtervezése kitartás a munkavégzés során pontosság, gondosság a munkavégzés alatt önálló ötletek, s azok megvalósítása az adott évfolyamnak megfelelő, egyszerű sematikus ábrák leolvasása, értelmezése a közlekedési ismeretek elsajátítása, alkalmazása tanult gyakorlati ismeretek alkalmazása a munka során és lehetőség szerint a mindennapi életben

64 Testnevelés: tantárgyhoz való viszonya felszerelésének megléte az adott évfolyamnak megfelelő gimnasztikai, futó, ugró és dobásfeladatok egyszerű tornaszerekkel végzett feladatok részvétel a sor- és váltóversenyekben részvétel a sportjátékokban játék- és versenyszabályok betartása, sportszerű magatartás A tanulók félévkor és év végén teljesítményükről bizonyítványt kapnak. A bizonyítványban a kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, vagy felzárkóztatásra szorul minősítés szerepelhet. Kiválóan megfelelt a tanuló, ha fegyelme kifogástalan, figyelme tartós. Tanórákon aktív munkájával segíti az óra menetét. A hallott és írott utasításokat megérti, feladatait önállóan, segítség nélkül, hibátlanul elvégzi. Feladatmegoldása az utasításnak megfelelő, pontos, hibátlan. Írásbeli munkáinak külalakja szép, tiszta, rendezett. Önellenőrzése rendszeres, pontos és hibátlan. A szöveges értékelésben megfogalmazott tantárgyi értékelési szempontoknak évfolyamának megfelelő szinten maradéktalanul eleget tesz. Jól megfelelt a tanuló, ha fegyelme kifogástalan, figyelme tartós. Tanórákon aktív, munkájával segíti az óra menetét. A hallott és írott utasításokat megérti, feladatait többnyire önállóan, időnként kis segítséggel hibátlanul elvégzi. Feladatmegoldása az utasításnak megfelelő, pontos, időnként kisebb hibák előfordulnak. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett. Önellenőrzése rendszeres, pontos, kevés hibával. A szöveges értékelésben megfogalmazott tantárgyi értékelési szempontoknak évfolyamának megfelelő szinten apróbb hiányosságokkal eleget tesz. Megfelelt a tanuló, ha viselkedése időnként (ritkán) kívánni valót hagy maga után, önfegyelme még nem elég fejlett. Tanórákon háttérben marad, nem aktív, nem segíti a tanórai munkát, csak "passzív" résztvevője. A hallott és írott utasításokat megérti, néhány esetben azonban kisebb tanítói segítségre szüksége van. Feladatait többnyire önállóan végzi, de időnként tanítói segítségre szorul. Feladatmegoldása az utasításnak megfelelő, néhány hibával dolgozik. Írásbeli munkáinak külalakja áttekinthető. Önellenőrzése rendszeres, időnként pontatlan, hiányos. A szöveges értékelésben megfogalmazott tantárgyi értékelési szempontoknak évfolyamának megfelelő szinten néhány hiányossággal eleget tesz. Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha viselkedése több esetben kívánni valót hagy maga után, önfegyelme fejletlen. Tanórákon nem aktív, nem szívesen működik együtt, esetleg "ellenáll". A hallott és írott utasításokat zömében nem érti, többnyire tanítói segítségre szorul. Feladatait nem tudja önállóan elvégezni, segítségre van szüksége. A segítségadás ellenére hibásan dolgozik. Írásbeli munkája rendezetlen, gondatlan. Önellenőrzése rendszertelen, megbízhatatlan, pontatlan. A szöveges értékelésben megfogalmazott tantárgyi szempontoknak évfolyamának megfelelő szinten nem tud eleget tenni, sok hiányossága van.

65 TANTÁRGYI ÉRTÉKELÉS Jeles (5): Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, és alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál. Tud szabadon, önállóan beszélni (alsó tagozatban kettő, 5-6. évfolyamon három, 7-8. évfolyamon öt, évfolyamon tíz-tizenöt percig). Bátran mer kérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságok, illetve hiányosságok tapasztalhatók. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelői segítségre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, önállóan kevésbé tud dolgozni. Párbeszéd (kérdésfelelet) alakul ki a tanár és a tanuló között Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazításokkal sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. TÉMAZÁRÓ NAGYDOLGOZATOK ÉRTÉKELÉSE Magyar Történelem Matematika Idegen nyelv Természettudományok % % % ALSÓ % % % % % % TAGOZAT % % % % 0-50 % 0-39 % % % % % % FELSŐ % % % % % % % % % % TAGOZAT % % % % % % 0-50 % 0-39 % 0-39 % 0-39 %

66 A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal, és nem viselkedés csupán. A magatartási osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez való kapcsolatát, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva, és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) Aktivitás, példamutatás igen jó, nagyfokú közepes gyenge negatív, romboló A közösségi célokkal azonosulásérdekeinek figyelembevétele - munkában való igen jó, élenjár ellene nem vét aktívan részt ingadozó közömbös szemben álló érdektelen részvétel vesz Hatás a közösségre pozitív befolyást nem nem árt negatív gyakorol Törődés társaival gondos, segítőkész ingadozó közömbös, gátló segítőkész Házirend betartása betartja, arra betartja részben tartja be sokat vét ellene ösztönöz Viselkedés, kifogástalan kívánnivalót udvariatlan, durva, goromba hangnem hagy maga után nyegle Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge, másokat zavaró, kifogásolható erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív Példás: Órai és órán kívüli megjelenése, viselkedése, tanáraival, társaival és a felnőttekkel szembeni magatartása udvarias, példamutató. Az iskola szokásrendjét, házirendjét betartja. Pontos és rendszerető, beszéde kulturált, közösségének aktív, kezdeményező tagja. Megbízható, segíti a gyengéket, lemaradókat. Jó: Viselkedése, beszéde, magatartása, viszonya társaihoz és a felnőttekhez jó. Az iskolai házi- és szokásrendet betartja. A közösség életében részt vesz.

67 Változó: Viselkedése, beszéde, magatartása, viszonya társaihoz, tanáriaihoz és a felnőttekhez változó. Az iskolai házi- és szokásrend ellen nem ártó és nem tudatos szándékkal vét. Értékítélete nem kialakult, könnyen sodródik a rosszak felé, de jó szóval és szeretettel még kormányozható. Rossz: Szándékosan szembeszegül a felnőttek és társai által kialakított és elfogadott renddel. Az elé állított követelményeknek nem tesz eleget, arra nem is törekszik, kötekedő, tiszteletlen. Társaival szemben durva, bántja az elesetteket és gyengébbeket. Jó szóra egyáltalán nem, vagy alig reagál.

68 A TANULÓK SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉS A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) Tanulmányi igényes figyelmes ingadozó hanyag munkája Munkavégzés kitartó, pontos, rendszeres rendszertelen megbízhatatlan megbízható Ált. tantárgyi munkavégzés, mindent elvégez ösztönzésre dolgozik önállótlan feladatait nem végzi el önálló munkavégzés Többféle feladatot igen keveset ritkán nem vállal-e? Tanórán kívüli információ felhasználása igen sokszor, rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem Munkabeosztás: - önellenőrzés - önálló munkavégzés igen jó jó közepes gyenge, vagy nincs Példás: Képességeihez mért munkavégzése pontos, megbízható. Valamennyi feladatát maradéktalanul elvégzi, törekszik az egyéni ismeretszerzésre (kutatómunka, búvárkodás, kísérletezés). Tanórák aktív résztvevője. Felszerelése mindig hiánytalan, tiszta, rendes. Füzetvezetése pontos, áttekinthető. Jó: Valamennyi feladatát elvégzi, az órákra mindig becsületesen felkészül. Rendszeres, megbízható, ösztönzésre más feladatokat is vállal. Felszerelése hiánytalan. Füzetvezetése tiszta, rendezett, áttekinthető. Változó: Munkaintenzitása képességeihez mérten ingadozó. Munkavégzése pontatlan, feladatai hiányosak, ismeretszerzése felszínes. Felszerelésére nem fordít kellő gondot, gyakran hiányos, rendetlen. Füzetvezetése nem kialakult, de a követelményeknek megfelelő. Hanyag: Munkájában figyelmetlen, megbízhatatlan. Feladatait sorozatosan nem végzi el. Kötelességeit elmulasztja, felszerelése nincs vagy hiányos. Füzetvezetésével nem törődik. Az órai munkában nem vesz részt, sőt gyakran gátolja azt.

69 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, napközi-vezetői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi "Az év kiváló tanulója" kitüntetés. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógus és az osztályközösség javaslatának meghallgatása utánaz osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, "Az év tanulója" kitüntetést és jutalmat a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához).

70 FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI, ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel- el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás. A figyelmeztetés lehet: szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem megfelelő teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt, osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az osztályfőnöki írásbeli intés a szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével- az osztályfőnök kezdeményezi. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; Az első - nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; CSOPORTBONTÁSOK ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A tanórán kívüli foglalkozások szervezése előzetes szülői igényfelmérés alapján, a törvényi és helyi szabályozást és lehetőségeinket maximálisan figyelembe véve történik. Az egyes osztályok tanulócsoportokra bontásánál figyelembe vesszük a szülői igényeket, a tanulók képességeit, az adott tantárgyban elért eredményeit, létszámhatárokat.

71 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

72 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: PONTSZÁM Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) évfolyam

73 PONTSZÁM Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Évfolyam

74 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

75 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

76 Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

77 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

78 Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

79 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 11 igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

80 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.