TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal
|
|
- Egon Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1
2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal 5. Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai 9. oldal 6. A mővészeti iskola nevelési programja 10. oldal 6.1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10. oldal 6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11. oldal 6.3. Tanítás órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek 13.oldal 6.4. A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei 14. oldal 6.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 19. oldal 6.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 19. oldal 6.7. A szülı, a tanuló, az intézmény, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 20. oldal 6.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 21. oldal 6.9. Az iskola által biztosított mővészeti ágak oktatásának cél-, és feladatrendszere 23. oldal 7. A mővészeti iskola helyi tanterve 25. oldal 7.1. Képzı- és iparmővészeti ág 25. oldal 7.2. Táncmővészeti ág, társastánc tanszak 27. oldal 7.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 28. oldal 2
3 7.4. Az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja helyi megvalósításának részletes szabályai Vizuális alapozó gyakorlatok Grafika és festészet alapjai Grafika és festészet mőhelygyakorlat Környezet és kézmőveskultúra mőhelygyakorlat Mővészettörténet Fém és zománcmőves tanszak Fém és zománcmőves mőhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat Vizuális alkotó gyakorlat 29. oldal 30. oldal 31. oldal 37. oldal 52. oldal 71. oldal 87. oldal 87. oldal 106. oldal 106. oldal 119. oldal 7.5. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei 141. oldal Gyermektánc Társastánc Viselkedéskultúra Társastánc történet Társastánc gimnasztika Történelmi társastánc 143. oldal 144. oldal 152. oldal 152. oldal 155. oldal 157. oldal 7.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai 160. oldal 7.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minısítésének elvei 161. oldal 8. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések 165. oldal 3
4 9. A nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere 166. oldal 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje 172. oldal 11. Pedagógiai program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei 173. oldal A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Táncmővészet Képzı- és iparmővészet 173. oldal 175. oldal 175. oldal 12. Legitimációs záradék 177. oldal 4
5 BEVEZETÉS 1. Általános elvek Az alapfokú mővészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, egyes mővészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az elıírt tananyagot, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minısítésének formáját. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése Az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola az Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában jött létre, 2000-ben óta mőködı alapítványunk a mővészeti nevelés céljával alakult, melyben a kezdetektıl kiemelten kezeltük a hátrányos helyzető, roma gyerekeket. Jelenleg a fı tevékenység mellett jelentıs, a szociális területhez kötıdı munkát is végzünk. Egész tevékenységünkben fontos ugyanis, hogy a gyerekeket a szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, és a hátrányos helyzetőek számára esélyt adjunk, integrációjukat elısegítsük. Mindez egy komplex problémakezelés keretében történik, a mővészeti oktatáshoz kötıdve. Az intézmény jogi státusza: nem önkormányzati fenntartású mővészeti iskola. Az alapfokú mővészetoktatás tantervi programja lehetıséget nyújt a mővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken folyó jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalatára, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik technikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenységek és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását. A mővészeti oktatás felkészíti és irányítja a tehetséges tanulókat a mővészeti pályára, illetve az amatır mővészeti életbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és 5
6 értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı mővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. Célunk, hogy az alapoktatást kiegészítve olyan készség és képességrendszereket nyújtsunk, mely harmonikus, sokoldalú, kreatív személyiséget épít. Az iskola célja az iskolahasználók és a fenntartó széles körő elégedettségének elérése. Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat, ennek keretében: - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, - bevonjuk ıket saját iskolai életük megszervezésébe, - egyéni képességeiket, egyéniségüket az oktatás során figyelembe vesszük, - szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, - nagy hangsúlyt fektetünk a hátránykompenzációra Az Igazgyöngy Alapítvány iskolaalapító szándékait az alábbiak motiválták: A Berettyóújfalui Kistérség mővészeti hagyományainak tisztelete, továbbörökítésének felvállalása. A mővészeti nevelés iránti növekvı igények kielégítése. A tehetséggondozás és a hátránykompenzálás összekapcsolása. A mővészeti iskola alapításával a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának lehetıségét kínáljuk a mővészetek területén a Berettyóújfalui Kistérségben. 3. Az intézmény jogi státusza Az intézmény neve: Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola OM azonosítója: Az intézmény alapítója: Lisztesné Ritók Eleonóra Az intézmény fenntartója: Igazgyöngy Alapítvány, 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. Alapításának éve: Székhelye: 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. Oktatott mővészeti ág és tanszak: képzı és iparmővészeti ág (grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra) táncmővészeti ág (társastánc tanszak) Felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı Az intézmény típusa: alapfokú mővészetoktatási intézmény Képzı és iparmővészeti ág: 2000-tıl Táncmővészeti ág 2000-tıl. Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás (8520), ezen belül alapfokú mővészetoktatás (852032): Képzı és iparmővészeti ág: grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra tanszakok (kifutó rendszerben az elızı tanterv tanszakaival). Táncmővészeti ág: társastánc tanszak 6
7 Az oktatás rendje: Nappali rendszerő oktatás Az évfolyamok száma: 1-12 évfolyam: 1-2. elıképzı, 1-6. alapfokú, továbbképzı évfolyam. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként mőködı intézmény Az intézmény mőködési területe: kistérségi (járási) Törvényességi felügyelet: június 30-ig Hajdú- Bihar megyei Önkormányzat fıjegyzıje július 1-tıl a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Az intézmény telephelyei: 1. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 2. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Puskin u Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 50 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 50 fı 3. sz. telephely: 4110 Biharkeresztes, Hısök tere 15. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 180 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 180 fı 4. sz. telephely: 4136 Körösszakál, Árpád u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 110 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 110 fı 5. sz. telephely: 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 48. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 135 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 135 fı (A es tanévben az oktatást ezen a telephelyen átmenetileg felfüggesztettük.) 6. sz. telephely: 4138 Komádi, Fı u Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 190 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 190 fı 7. sz. telephely: 4137 Magyarhomorog, Árpád u. 49. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 7
8 Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı A feladat ellátást szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: Ingatlan: 1. A székhelyként, illetve az 1. és 2. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Berettyóújfalu Önkormányzatát hozzájárulásával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u ) 2. Az 3. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, berendezési tárgyait, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Biharkeresztes Város Önkormányzatától bérli (címe: 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. ) 3. A 4. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a Körösszakál Önkormányzatától bérli (címe: 4136 Körösszakál, Piac tér 1.) 4. Az telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait Körösszegapáti, Komádi, Magyarhomorog Önkormányzatának hozzájárulásával a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u ) Ingóságok: A fenntartó tulajdonában lévı nagy értékő ingóságok felett, melyek a fenntartó tulajdonát képezik, az intézménynek ingyenes használati joga van. Az iskola a rendelkezésére bocsátott ingóságokat és ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, és nem terhelheti meg. Minden, a mőködés során kapott, vagy pályázaton elnyert támogatás, eszköz és felszerelés a fenntartó tulajdonát képezi. A gazdálkodással összefüggı jogosítványok: Önállóan mőködı A fenntartó által megállapított éves költségvetési kereten belül az intézmény önálló gazdálkodásra jogosult. Az intézmény igazgatójának kinevezése: Az igazgatót a fenntartó nevezi ki Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja Társadalmi, szociális háttér Berettyóújfalu a Nagy-Alföld keleti szélén a Berettyó mellett, Budapest-Nagyvárad vasútvonal mentén fekszik. Távolsága Budapesttıl 220 km. Fontos közutak találkoznak itt, a Debrecen-Szeged és a Budapest-Bukarest fıútvonal. Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megye negyedik legnagyobb városa, a bihari térség központja, 2013-tól járási székhely. Lakosainak száma: Berettyóújfalu és környéke egy hátrányos helyzető régió, szerepel a 33 LHH térség listáján, a bihari térség egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és oktatási centruma. A térséghez hasonlóan magas a munkanélküliség ráta a városban is. A lakosság jelentıs része a mezıgazdaságból él. Sok a hátrányos helyzető, illetve csonka család, a gyerekek jelentıs hányada veszélyeztetett. A demográfiai helyzetet a születések így a beiskolázandó gyermekek számának jelentıs csökkenése és a lakosság elöregedése jellemzi. A legutóbbi idıben az infrastruktúra nagy fejlıdésen ment keresztül. Kiépült a gáz-, a telefonhálózat, a csatornázottság is gyors ütemben növekszik. A város uszodával, sportcsarnokkal, múzeummal rendelkezik. Sajnos a település az utóbbi években a hátrányos helyzető települések között szerepel, az utóbbi évek költségvetési megszorításai a város kulturális-oktatási-egészségügyi helyzetét is negatív irányba befolyásolják. A kistérségre, ahol az iskola még telephelyekkel rendelkezik, illetve vonzással bír, rosszabb a helyzet. Nagyobb a munkanélküliség, kevesebb a családok lehetısége, fejletlenebb az infrasturktúra, nö-
9 vekszik a létminimum alatt élık létszáma. Jellemzıen növekvı a roma lakosság is. Az iskolák, és más intézmények is társulásokba tömörültek, megpróbálva költséghatékonyabban megszervezni a szolgáltatásokat. Az 1000 fı alatti lélekszámú településeken a legnehezebb a helyzet, van, ahol a gyerekek csaknem 100 %-a igazoltan hátrányos helyzető. Az intézmény tanulói közössége és a szülıi háttér Az iskolai tanulónak nagy része, emelkedı tendenciát mutatva igazoltan hátrányos helyzető, ezen belül magas a halmozottan hátrányos helyzető, zömében szegregátumokban élı, roma tanulók aránya. Mivel alapelvünk, hogy a gyerekeket teljes szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, így az iskola mellé olyan komplex esélyteremtı stratégiát társít a fenntartó alapítvány, mely képes a szülıt partnerré tenni, a helyi közösségeket fejleszteni, és az intézményi struktúra hatásait harmonizálni. A modell, melynek a szociális iskolamodell elnevezést adtuk, alternatív integrációs modellként, az alapítvány tevékenységrendszerében fejlesztett, és része a mővészeti nevelés is. Az iskola profilja és arculatteremtı tevékenysége Mind a társadalmi környezet, mind a tanulóközösség összetétele, sajátos profilt kölcsönöz az iskolánknak. Az integrált oktatás elkötelezettjei vagyunk, csoportjaink vegyes összetételőek. A tantárgyi követelményrendszerbe ágyazva nagyon ügyelünk a multikulturális tartalmak megjelenítésére. Iskolánkban meghatározó az alternatív pedagógiai módszerek kipróbálása, illetve kifejlesztése. A kooperatív tanulás, a projektmódszer és a kompetencia alapú oktatás szervesen és természetesen illeszkedik a követelményrendszer teljesítéséhez. Oktató-nevelımunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlesztésére, ezen belül is kiemelten foglalkozunk az együttmőködési képességek fejlesztésével, a toleranciára neveléssel. Célunk annak kinyilvánítása, hogy a mővészet nem elszigetelt tevékenység, hanem az élet minden területén jelenlevı, természetes dolog. A vizualitás áthat mindent, a vizuális nevelés minden tantárgy területébe beépíthetı, segíti a tanulási folyamatokat, a kommunikációt, a legsokoldalúbban alkalmas a személyiség fejlesztésére. Az érzelmi intelligencia leginkább a mővészet eszközeivel fejleszthetı, és erre nagy szükség van a felnıtt életben való boldoguláshoz. Az oktatómunka során mindent megteszünk annak érdekében, hogy tanítványaink az egyéniségüket legjobban kifejezhessék, egyéni megközelítéseik a követelmények teljesítése során leginkább teret kapjanak. Külön gondot fordítunk a mővészeti nevelésre, mint az önértékelést fejlesztı, sikerélményt adó, énkép-formáló tevékenységre. Ennek érdekében kihasználjuk a rajzpályázatok adta lehetıségeket Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai Partnereink meghatározó jelenıséggel bírnak a fennmaradás, a fenntartás, a tudásmegosztás szempontjából. Önkormányzatok: Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi, Magyarhomorog, Körösszegapáti, Körösszakál Önkormányzatai, valamint a területükön mőködı általános iskolák, mint fogadó intézmények. A mőködési terület egyéb, a hátrányos helyzető gyerekekkel, családokkal foglalkozó intézményrendszere, civil szervezetei, egyházai. Az ország tehetséggondozó mőhelyei, pedagógusképzéssel, vagy szociális képzéssel foglalkozó felsıoktatási intézményei, mővészeti középiskolái, integrációért dolgozó hálózatai, társadalmi szerepvállalást vállaló cégei, határon túli magyar pedagógusszervezetek, európai egyetemek, emberjogi szervezetek, gyermek képzımővészeti neveléssel foglakozó mőhelyek a világ több pontjáról.
10 6. A mővészeti iskola nevelési programja 6.1.A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mővészeti alapoktatásunk pedagógiai alapelvei, értékei: A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mővészeti oktatásban vegyen részt. A mővészeti oktatást végzı iskola típusa eltér a hagyományos tudás centrikus, ismeretközpontú iskolatípustól. Az iskola komplex tudáselemeket közvetít, jártasságokat és készségeket fejleszt, alapvetı mővészeti mőveltséget örökít át. A felnövekvı nemzedéknek ma már nem csak az új ismeretekre van szüksége, hanem arra, hogy az egyén az ismereteket kreatívan, konvertálhatóan fel tudja használni a maga boldogulására, és a társadalom hasznára. Ezért a kompetenciafejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. A korábbi generációk életében a népmővészet volt az a terület, amely, fıleg vidéken egy mindenki számára természetes készségfejlesztést nyújtott. Ebben az érzelmek és indulatok kezelésének eszköztárát, nyelvét, szimbólumrendszerét a lakóközösség, a család adta át, tanította meg. Ez a hagyományozódás mára már megszőnt, közvetlenül nem hat, közvetetten az iskolán keresztül érvényesülhet, ahol tudományosan megalapozott módszerekkel kell azt közvetíteni, tanítani. Az ember minden kifejezési rendszere része a kulturális, népi mővészeti hagyománynak. Az érzelmek, indulatok nyelvében, a szimbólumrendszerben sajátos nemzeti jelleg bontakozik ki. Fellelhetı ez a dalnak, a zenének, a mozdulatnak, a táncnak, a formák és színek használatának, a nagy és nehéz életpillanatok megjelenésének, megünneplésének, és a szokásnak nyelvezetében is. Ezek már a mővészetek kifejezı eszközei. Minél jobban ismerjük ezt a kifejezésrendszert, annál jobban tudjuk a magunk érzelmeit, gondolatait, állásfoglalásait jelrendszerbe önteni, mások számára befogadhatóvá tenni. Megtanuljuk megismerni és tisztelni a másik ember hasonló szimbólumrendszerét, ezáltal növekszik az empatikus képesség is. Kialakul és fejlıdik az identitás, az egyéniség megmutatkozik a mővészi kifejezırendszerben. A képességek fejlesztése során ismereteket szereznek a gyerekek az egyetemes kultúráról, megtanulják ebben elhelyezni saját nemzeti kultúrájukat. Növekszik általános mőveltségük, mégpedig egy olyan pedagógiai hatásmechanizmusban, amely a jellege folytán erıteljes érzelmi azonosulással, megerısítéssel segít elmélyíteni, beépíteni a tanultakat. Az iskola az oktató-nevelımunka során különösen nagy gondot fordít a szociális kompetenciák fejlesztésére, hiszen alkotni csak egymást támogató, egymást elfogadó légkörben lehet. Ezért, ahol csak lehet, kitérünk a toleráns magatartás kialakítására, egymás egyéniségének tiszteletben tartására, az együttmőködés fejlesztésre. Alapfokú mővészetoktatásunk célja, feladata, eszközei, eljárásai Az intézmény nevelı-oktató munkájának célja: a mővészeti nevelés eszközeivel az óvodáskorúak, az általános iskoláskorúak, a középiskolások és a környezetük személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, a mővészetek iránt nyitott, az azt értı személyiség nevelése, a tanulók mővészeti ízlésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása, a sokoldalú, mővelt emberré válás segítése a mővészetek ismeretanyagával, eszközeivel, az arra alkalmas képességő tanulókat felkészítése szakirányú továbbtanulásra, az érzelmi intelligencia fejlesztése, egy humánus, személyiség központú mővészet-oktatási módszer segítségével a jóra és szépre fogékony személyiség kialakítása, a mővészeti nevelés felhasználása a hátránykompenzáció érdekében, 10
11 a tanulók toleranciájának, szociális kompetenciáinak fejlesztése. Feladatok, eszközök, eljárások: az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagának megismertetése, a mővészeti ágak anyagainak, kezelési technikáinak megismertetése, a mővészi kifejezıkészség kialakításának megalapozása, a tanulók alkotó fantáziáját kibontakoztatása, az improvizációs készség fejlesztése, felkészítés a továbbtanulásra, a mővészeti körök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra, olyan érzelmi kapcsolat megteremtése az egyes mővészeti ágakkal, hogy az a tanulók mindennapos szükségletévé váljék, a mővészeti tevékenység, mint örömforrás biztosítása a diákközösségnek és a tanárnak egyaránt, a tanulók kommunikációs képességének fejlesztése, a mővészeti alkotások belsı logikájának megismerésére, a szimbólumrendszerek megértésére történı rávezetés, a pozitív közösségi érzés kialakítása, az együttmőködési készségek fejlesztése, a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket és fiatalokat segíteni abban, hogy megtalálják, megırizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erısítsék a közösséghez való kötıdésüket, biztosítsa az életkori sajátosságok és az egyéni fejlıdési különbségek figyelembe vételével az egyéni haladási módot, személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, a szülıi ház megnyerése a célok megvalósítása érdekében, kompetencia alapú fejlesztések, tehetséggondozó eljárások, közösségfejlesztı módszerek, Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, Ösztönzı eszközök: megerısítés, biztatás, dicséret, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység a mővészeti oktatás tantárgyai, valamint a szabadidıs tevékenységek biztosítják A személyiségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. A mővészeti nevelést tágabban értelmezve az iskola szélesebb körő személyiségfejlesztésre nyújt lehetıséget. Kiemelten kezeljük ezt a hátrányos helyzető és a roma származású tanulók esetében, ahol a pozitív énkép kialakításához, a hátránykompenzáláshoz, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításához is felhasználjuk a mővészeti nevelés adta lehetıségeket. Ennek érdekében követelmény iskolánkban az egyéni fejlesztés, a munka differenciálása. Szeretnénk, ha tanítványaink a mővészetet nem elszigetelt területként, hanem az élet minden területét átszövı, természetes tevékenységként élnék meg azt. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményes szereplés összetevıi. A mővészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek, megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. 11
12 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztımunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. /Bagdy Emıke/ A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlıen jó feltételeket biztosítunk. Életszakaszok szerinti személyiségfejlesztés Az alábbi életszakaszok jellemzıit a nevelı-oktató munkánk során tudatosan figyelembe vesszük, igyekszünk minden gyereket saját személyiségének és életkorának megfelelı módszerekkel kezelni: 6-8 éves gyerek: Érzelmileg kiegyensúlyozott, nyitott, érdeklıdı, aktív, örömre fogékony. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét percig tudja összpontosítani. Az életkori jellemzık tudatában minél több játékos helyzetteremtés szükséges a nevelési-oktatási folyamatban éves gyerek: Az objektív érdeklıdés idıszaka ez. Erıs közlési vágy jellemzi a gyereket, fontos, hogy erre lehetıségeket kapjon. Kíváncsiság, nyitottság a világra, a miértekre. Fontos feladatunk: A különbözı tevékenységi területek kapcsolódási pontjainak felfedeztetése a gyerekek által éves gyerek: Az egyre szélesedı társadalmi tapasztalatai alapján kiemelt szerepet kapnak a társas kapcsolatok, erıs a kortárscsoportok hatása. Ez a kor a koordináló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. Feladatunk, hogy erre helyezzük a fı hangsúlyokat éves gyerek: A biológiai és pszichológiai serdülés idıszaka, nagy egyéni különbözıségekkel zajlik. Kialakulóban az autonómia, függetlenedési vágy a felnıttektıl. Felerısödik az önmegismerés vágya. Korlátok, lehetıségek, képességek megismerésére való törekvés a jellemzı. Gyakran a saját korlátok átlépésével is próbálkozik. Önálló véleményalkotás, kritikus szemlélet, kételkedések korszaka ez. Alakul az elvont és konkrét szintek összekapcsolásának képessége, elvont mőveletek végzésére is képes. A pedagógusok feladata e nehéz korszak megélésének segítése éves ifjú: Mivel a továbbképzı évfolyamokon középiskolás korú fiatalok is tanulnak, ezért a körükben felmerülı gondokat amelyek fıleg a felnıtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek megfelelıen orvosolnunk kell. Természetesen az iskola feladatai közzé tartozik még az esetleges felmerülı krízishelyzetek kezelése. Tanítási órán kívüli személyiségfejlesztési lehetıségek Az iskola közösségeit a különbözı tanszakon tanuló tanulócsoportok alkotják. A kortárscsoportok hatékony mőködtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik. A mővészeti oktatást végzı intézményünkbe érkezı gyerekek több féle iskolatípusból, földrajzilag egymástól távol esı oktatási intézményekbıl, eltérı szociokulturális környezetbıl, sok esetben kisebbségi, illetve nemzetiségi népcsoportból érkeznek hozzánk. Külön feladatot jelent tehát, ennek a heterogén összetételő tanuló- 12
13 csoportnak közösséggé szervezése. Ennek érdekében a tanórán kívül is foglalkoznunk kell tanítványainkkal. A mőhelyfoglalkozásokat vezetı tanárok látják el az "osztályfınöki" feladatokat a csoportokban. Az ı pedagógiai tevékenységük határozza meg az adott csoport közösségi életét. Az éves munkatervben rögzített tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, fellépések, egyéb tanórán kívüli közösségi programok megszervezése mind, mint közösségépítı elem játszik nagy szerepet. A diákönkormányzat közösségfejlesztı tevékenységét, az éves munkatervében rögzítetteknek megfelelıen végzi. Évente visszatérı rendezvénye a karácsonyi ünnepség, a múzeum- és kiállítás látogatások, illetve a tanévvégi tanulmányi kirándulás. Célunk kialakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak tervezni, összehangolt módon tevékenykedni, a tevékenységet értékelni. A fellépéseken való részvétel jelentısen hozzájárul a személyiség sikerélmény adta fejlesztési lehetıségeihez. Kialakítja a saját és a közösség teljesítménye iránti büszkeség érzését, fejleszti az önértékelést. A tánctalálkozókon, fesztiválokon, más mővészeti csoportok munkájának megtekintése fejleszti az önismeretet (más teljesítményével való összevetés), ugyanakkor szélesíti a táncmővészetrıl alkotott szemléletet, a sokféle koreográfia, megközelítés tanulmányozásával. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására, ápolására, az iskola egész közössége törekszik. A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. A rendszeresen ismétlıdı események a tudatosan kialakított szokások és jelképek erısítik az iskolához való tartozást. Hagyományosan megrendezett iskolai programok: - iskolai megemlékezések nevezetes évfordulókról, - a táncosok félévi és év végi vizsgaelıadásai, - a diákönkormányzat által szervezett karácsonyi ünnepség, - tanév közi múzeumlátogatások, kiállítás látogatások, - tanulmányi kirándulások, - az év végén adott hagyományos díjjak, elismerések ( Igazgyöngy Gyermek díj, Szülıi díj, a "Legszebb munkanapló" díja, a "Kis könyvkészítı" díja). 6.3 Tanítási órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. Személyiségfejlesztı feladatok képzı és iparmővészeti ágon: az esztétikai érzékenység fejlesztése a vizuális kommunikáció fejlesztése a kreativitás állandó fejlesztése nyitottságra, igényességre, ízlésre, erkölcsi fogékonyságra nevelés az önkifejezés fejlesztése a finommotorika, konstruáló képesség, vizuális memória, gondolkodási képességek fejlesztése a takarékosságra nevelés szociális kompetenciák fejlesztése (együttmőködés, tolerancia, identitás) 13
14 Személyiségfejlesztı feladatok táncmővészeti ágon: kialakítani a rendszeres munka természetes igényét, fejleszteni a fizikai állóképességet, ritmusérzéket, kialakítani az egymásra figyelı magatartást. kialakítani a harmonikus mozgás képességét, kialakítani a mozgás és a zene összhangjának esztétikája iránti igényt. mozgáskultúra fejlesztése a történelemi és magyar hagyományok iránti tisztelet, hazaszeretet kialakítása. A mindennapi élet és a társas érintkezés elsajátítása. A pedagógusok feladatai: Mindennapi munkánk arra irányuljon, hogy minél több tanulónk rendelkezzen minél több pozitív tulajdonsággal. A tanítandó tantárgyak nevelési lehetıségeinek maximális kihasználása. Egyéni és csoportos helyzetek teremtése ilyen jellegő beszélgetésekre (szituációs játékok, önértékelési gyakorlatok, mővelıdési intézmények látogatása, tapasztalatainak megbeszélése). A szülıi ház megnyerése e célok sikeres megvalósítása érdekében. A nevelı erkölcsileg is példa legyen A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei (az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok) Iskolánk a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. A közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A mővészetek tanulásában elsıdleges szerephez jut a siker örömének átélése. Kiemelten fontos ennek tudatosítása a szülıkkel azokban a családokban, ahol erre nem alakult ki a fogadókészség. A közösségi tevékenység színterei Tanulócsoportok Fellépések Kirándulások Diákképviselıi fórumok A közösségi tevékenység lehetıségei Pozitív nevelı-gyerek kapcsolat. Jó csoportlégkör teremtése. Együttes pozitív élmények biztosítása. Gyerekekkel együtt tervezett, szervezett tevékenységek. Közös munkálkodás a közös célok érdekében. A gyermeki önállóságra építés. A kiscsoportok pozitív személyiségformáló hatásának hasznosítása. Megfelelı rend, fegyelem biztosítása.
15 A csoportok együttmőködésének tudatos szervezése. Nyugodt együttélést biztosító normák, szabályok megalkotása és azok megtartása. A munka és magatartás rendszeres értékelése, és ez által a közös és egyéni értékrend folyamatos formálása. Az együvé tartozást elısegítı hagyományok megteremtése, azok ápolása, továbbfejlesztése. Az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplıi: a tanulók, a pedagógusok, és a szülık. Az iskola szereplıi közötti együttmőködés és a kapcsolattartás szervezeti rendjét az SZMSZ az alábbi részekben szabályozza: 1. a vezetık és az iskolaszék, valamint az iskolai szülıi szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje, 2. a diákönkormányzat és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı-oktató munka egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, melyhez elengedhetetlen a szülıi közösség aktív részvétele. A tanár-diák kapcsolatban a pedagógus feladatai A tanár-diák gyümölcsözı együttmunkálkodásainak alapja a korszerő pedagógiai elveken alapuló tanár-diák viszony. Elısegíti a gyermek társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakulását, fejlesztését. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek megfelelı gyakorlatot szerezzenek a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében, az önkiszolgáló munkában, együttes tevékenységek, közös programok, produkciók tervezésében, szervezésében és megvalósításában. Tapasztalatokat biztosít a gyerekek számára a különféle társas helyzetekben, csoportszokások, hagyományok ápolásában. Tanulásban az önállóság, önmővelés képességének fejlesztése, az egyéni érdeklıdés és egyéni képességek kibontakoztatásában lehetıséget teremt a gyerekek számára. Önálló, kulturált szabadidıtöltés képességének kialakítása és fejlesztése. A megvalósítás szakaszai Elıképzı, alapfok 1., 2. osztály 15 A gyerekek véletlenszerően alakult csoportjaiból tervszerően, folyamatos irányítással kezdetben eredményesen mőködı csoportok, majd összeforrott öntevékeny csoportokat formálni. A kortárs kiscsoportok klikkesedésének megelızése a csoportos együttmőködés megtervezése révén. Önkormányzó tevékenység kialakítása, fejlesztése a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelı szinten bekapcsolódhasson a tervezés, szervezés, döntés, megvalósítás, ellenırzés, értékelés együttes (tanár-diák) mozzanataiba. A szabályok kialakítása, s azok megtartása, majd együttes ellenırzés, értékelés. Közös tevékenységek tudatos tervezése, szervezése. A közös tevékenységek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erısítik. Ezek által születhetnek a különbözı szokások, hagyományok, melyek újabb eszközt jelentenek a közösségek erısítésében.
16 Alapfok osztály, továbbképzı Az elızı szakasz nevelı-oktató munkájának szerves folytatása, a készségek, képességek fejlesztésének folyamatában. A közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési képességét, segítıkészségét, szolidaritását, empátiáját. E korszakban a gyerek gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékeit. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázza az egyén és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlásához. A normarendszert kiegészíti a természet és az épített környezet iránti felelısséggel, és mindennapi magatartással. Szükség szerint felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A pedagógus szülı - iskola kapcsolatban a pedagógus, és az iskola feladatai A szülık (gondviselık) annak érdekében, hogy mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz, kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához, együttmőködhessenek a pedagógusokkal, az iskolának, és a pedagógusoknak feladata a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülıkkel, feladata megteremteni annak a lehetıségét, hogy a szülı elmondhassa a véleményét, és feladata, hogy a szülıket bevonja az intézmény különféle programjaiba. A pedagógusok helyi iskolai feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelısséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus feladatai: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A megtartott foglalkozások dokumentálása, elmaradt, és helyettesített foglalkozások adminisztrálása A pedagógiai programban, és az SZMSZ-ben elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatok teljesítése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása Az alapvizsgák, záróvizsgák, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák, és pótvizsgák, és pótlóvizsgák lebonyolítása Bemutatók, kiállítások összeállítása és értékelése Pályázati anyagok összegyőjtése A tehetséggondozással, és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok Szabadidıs programok szervezése Szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása Aktív részvétel a nevelıtestületi értekezleteken Folyamatos önképzés A tanulók felügyelete Kirándulások, ünnepségek megszervezése Foglalkozáshoz igénybevett termek rendben tartása 16
17 Együttmőködés az iskola vezetıségével, a munkatársakkal, a szülıkkel, szakemberekkel A gyermekek, tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzése, értékelése annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelı, motiváló hatású legyen A tanulók személyiségfejlesztésének tervszerően végzése, s ennek keretében feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével Megismertetni és betartatni az iskola házirendjét Biztosítani tanulók számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlıdjenek A mővészeti ág megszerettetése, a szellemi erıfeszítésekben rejlı örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklıdésének fenntartása, fejlesztése Állandó jelleggel gyarapítani szakmai és pedagógiai tudását A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylı tanuló 1. különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló: a. kiemelten tehetséges tanuló, b. sajátos nevelési igényő tanuló, c. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló, 2. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Kiemelten tehetséges tanuló A mővészeti iskolába felvett tanulók képességeik és irányultságuk alapján is elkötelezettek valamilyen mővészeti ág felé. Számukra ez az iskola biztosítja a tehetségük kibontakoztatását, továbbfejlesztését. Lehetıségek: Egyéni bánásmód, fejlesztési lehetıség A szabadon választható tantárgyak Pályázati lehetıségek kiemelt kezelése Ösztöndíj Tehetséggondozó táborok biztosítása Sajátos nevelési igényő tanulók segítése Számukra a foglalkozásokat intézményen belül integrált oktatással igyekszünk biztosítani. Ehhez a feltételeket megvannak, s azokat folyamatosan fejlesztjük. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A mővészetoktatási intézmény éppúgy, mint az általános iskola mindenki számára nyitott és elérhetı. Éppen ezért ugyanolyan arányban fordulhat elı beilleszkedési zavarral küzdı, magatartási problémákat felvetı gyerek, mint a normál iskolában. Várható, hogy néhány esetben kimondottan az intézmény egyéni készségekre alapozó volta miatt a szülık motiváló céllal kimondottan problémás gyereküket íratják be az intézménybe. Ezeket az eseteket fel kell vállalni, és a mővészetek eszközeivel kell a gyermek személyiségére hatni. A beilleszkedési zavarral küzdı gyerekek esetében még inkább követelmény, hogy intézmény oldott légkörő, a tantestület tanulókban bízó, ıket igazi partnernek tekintı legyen. Ezek a gyerekek közvetíthetik az ifjúságra leselkedı legrombolóbb veszélyek, a fiatalkori bőnözést vagy a szenvedélybetegségeket, ezért gondozásuk kiemelt fontosságú. 17
18 Indukálhatja a fent említett tüneteket a szociális környezetben tapasztalható elszegényedés, a szülök munkanélkülisége, az ezzel járó célvesztés, mely átragad a gyerekekre. Az ilyen gyerekek figyelemmel kísérése mindenekelıtt a csoportvezetı, azon túl a csoportban tanító nevelık feladata. A zavarok jelentıs része a szülı és a tanár együttmőködésével megoldható, különösen, ha a pedagógus jó empátiás készséggel rendelkezik, és így a szükséges bizalom megteremtıdött közte és a tanítványa között. A drog- és alkohol-prevenció, a dohányzással kapcsolatos felvilágosító tevékenység, a családi életre nevelés, valamint a mentálhigiénés program alapvetıen a nevelıtestület személyes példamutatásán keresztül valósul meg. A mővészetoktatási intézmény sajátos helyzetébıl adódóan feltétlen szoros kapcsolatot alakít ki a tanuló tanáraival, kölcsönösen tájékoztatják egymást a problémákról, közös megoldást keresve. Fontos a tanulók értelmi és érzelmi képességeinek pontos ismerete. Ennek alapján választja ki a pedagógus a legmegfelelıbb eljárásokat (differenciálás, egyéni bánásmód): Az eljárások formái lehetnek: A személyes kapcsolat hangsúlyozottabbá tétele a pedagógus-gyerek kapcsolatban. A szorongások, feszültségek oldása vagy nyugtalanság, túlzott mozgékonyság kezelése, higgadt, barátságos, odaforduló pedagógusi magatartással. Kiscsoportos foglalkozási forma, frissítı hatású az óra menetébe beiktatott rövid játékos, mozgásos feladatok. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolása. Jól strukturált órai munka, a feladatok személyre szabottsága. A fölösleges, romboló típusú feszültségkeltés, a szorongást fokozó versenyhelyzetek kerülése. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: Az intézményfenntartó alapítói szándékának megfelelıen az intézményhasználók szociális terheinek csökkentése érdekében az alábbi lehetıségeket biztosítja: A hátrányos helyzet alapvetıen egészségi, szociokulturális vagy anyagi természető lehet. Mivel az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola mőködési területe tekintetében Magyarország gazdaságilag hátrányos helyzető térségében van, figyelembe kell vennünk a családok anyagi teherbírását. Ezért a jogszabályban elıírtaknak megfelelıen biztosítjuk a hátrányos helyzető tanulók ingyenes oktatását. Ezen túl egyéni elbírálás alapján - az anyagi lehetıségek függvényében támogatható az arra rászoruló tanuló: A képzéshez kapcsolódó kulturális programok belépıinek egyéni támogatását. A tanórán kívüli alkalmi továbbképzések költségei (oktatói díj, utazás, belépı) Tanulmányi kirándulás, nyári tábor költségei Az alapítvány komplex esélyteremtı munkája keretében a mélyszegénységben élı családok krízishelyzetinek elhárításában is közremőködik. A mővészetoktatási intézmény tantestülete úgy véli: minden lehetséges eszközzel el kell érni, hogy a mővészeti oktatás ne a társadalmi helyzet, a vagyon, hanem a belsı motiváltság, a tehetség és kitartás alapján legyen a felnövekvı nemzedékek osztályrésze. Mindenképpen segítenünk kell a hátrányos helyzető tanulók intézményünkbe való bejutását és itteni fejlıdését, hiszen a mővészeti oktatás a hátrányok megszüntetésének fontos színtere. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánkban a vizuális nevelésen belül az un. énhatékonyság érzés kialakítása érdekében egyénre szabott feladatokkal, a figyelemkoncentrációt, finommotorikát, megfigyelési és gondolkodási képes- 18
19 ségeket fejlesztı gyakorlatokkal, kreatív technikák sorával segítünk a hátrányok kompenzálásában, hogy a tehetségcsírák mihamarabb felszínre kerülhessenek, és a pozitív hatások a gyerekek egész személyiségét átfogják. Tanulási kudarc ebben a rendszerben nem alakulhat ki. Ugyanez a helyzet a táncoktatás terén is, hiszen az alapvetı, és mindenki által könnyen elsajátítható mozgássorok elsajátítására épül. Lesznek lassabban haladók, kevésbé eredményesek, de a képzımővészeti tevékenység szeretetét, és a táncolás élményét, minden gyerek elérheti. 6.5 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Alapelv: az intézményben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetıségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen megkülönböztetés miatt hátrányos, megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenység során mindenki részére biztosítani kell a fejlıdéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetıségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztassa, és szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetıen az intézmény vezetıje felel. Ezen túl a pedagógus feladata, hogy idejében felismerje a tanulók veszélyeztetettségét és lehetıség szerint segítséget nyújtson. Az ifjúságvédelmi munka alapfeltétele a szülıkkel, a tanulókkal, valamint az általános iskolával, középiskolával való ıszinte és folyamatos együttmőködés. A kapcsolattartás szervezeti elıfeltételei a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban kerülnek rögzítésre. Ennél is lényegesebb az a közvetlen, informális kapcsolat, amely a legkényesebb problémák megbeszélését is lehetıvé teszi. Iskolánk speciális, a mélyszegénységben élı gyerekek fejlesztésére, esélyteremtésére irányuló munkájában a mővészeti oktatást számos, más, az alapítvány által koordinált programmal egészíti ki. Fontos célunk, hogy a generációk óta átörökített nyomort megtörjük, és minden tevékenységünkkel a gyerekek tanulási elımenetelét, jövıképnek fejlesztését, segítését szolgáljuk. Tantestületünk mindennél fontosabbnak tartja a megelızést, a szenvedélybetegségekkel, a fiatalkori bőnözéssel és az egyéb reális veszélyekkel kapcsolatosan egyaránt. A megelızı tevékenység központi színtere közösségi szinten általában a foglalkozások, az egyének szintjén a nyílt, személyes beszélgetés. Mindennek háttere az oldott, nyugodt, szeretetteljes iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmezı közösség tagjává avatja, de a tıle elvárható teljesítményekre is ösztönzi A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szerve-
20 zeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása elıtt, a pedagógiai program elfogadása elıtt. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. 6.7 A szülı, a tanuló, az intézmény és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskolai és a diákközösség kapcsolata A tantestület kiemelt feladata, hogy jó kapcsolatot tartson a tanulóközösséggel, szem elıtt tartsa a diákközösségek és a tanulók egyéni érdekeit. Minden nevelıi döntés a tanulók érdekében történjen, azok fejlıdését, pozitív irányú fejlıdését szolgálja. A tanulóközösségek szervezete a diákönkormányzat. Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, eljárjon az érintett tanulók érdekben, részt vegyen az iskolai élet különbözı területeinek segítésében, szervezésében. Irányító szerve a diáktanács, élén a diáktanács elnöke áll, tanévenként egyszer diákközgyőlésen tájékoztatja a tanulóközösséget munkájáról. A diákönkormányzat munkáját egy a diákok által felkért pedagógus segíti. Külön feladatot jelent az, hogy az iskola telephelyein tanuló gyerekekben egységes igazgyöngyös tudat alakuljon ki. Ennek érdekében gondoskodunk olyan közös programok megszervezésérıl, melyekben a különbözı telephelyekre járó gyerekek vegyesen vesznek részt. Ilyenek pl. az iskolalátogatások, kiállítás megnyitók, díjkiosztások. Különös figyelemmel ügyelünk ebben a munkánkban a hátrányos helyzető gyerekek részvételére, és az integrációra. Az iskola és a szülı kapcsolata Nagy fontosságot tulajdonítunk a szülıvel való jó együttmőködésnek. Az évente kétszer megtartott szülıi értekezlet mellett az iskola nyitott, a szülık elızetes egyeztetés alapján bármikor felkereshetik a szaktanárokat, a tanulókkal kapcsolatban felmerülı problémák megbeszélése érdekében, illetve bármikor betekinthetnek a gyerek szaktanárok által vezetett egyéni fejlesztési, értékelési füzetébe. Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelıen a szaktanárok a fogadóórákon is a szülık rendelkezésére állnak. A szülıi érdekképviseletet a Szülıi Tanács biztosítja. Tagjait tanszakonként saját maguk választják meg. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi tanácsnak az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az iskola igazgatója tanévenként két alkalommal tájékoztatást ad a szülıi tanács részére az intézmény munkájáról. 20
A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja
A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,
RészletesebbenTemplomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
RészletesebbenZirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/386-8195 Tel/fax: 92/371-025 E-mail: iskola@zalalovo.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete 2013.
RészletesebbenSzázhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola
Százhalombattai Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2013 OM szám: 202792 KLIK azonosító: 123024 A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. október 11-én fogadta el. A Pedagógiai Program hatálya
RészletesebbenA NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.
A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenGyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenPedagógiai Program Helyi tanterv
Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola OM: 031090 KLIK szervezeti kód: 082046 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 3-5. Pedagógiai Program Helyi tanterv 2015 1 Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 4030
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenMEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...
RészletesebbenTartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15
Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...
RészletesebbenOrczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenPedagógiai Program 2015.
Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési
RészletesebbenPannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Intézményi minıségirányítási programja Alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2010 Diákönkormányzat
RészletesebbenA SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
Szélfútta levél a világ. De hol az ág? de Ki az ág?" /Zelk Zoltán/ A SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
RészletesebbenBEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok... 1 1.2. A pedagógiai
RészletesebbenTáltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenAjkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenGYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,
RészletesebbenKüldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /
PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
RészletesebbenPedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375
Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,
RészletesebbenA Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit
RészletesebbenS e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a
RészletesebbenKaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenGYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 PEDAGÓGIAI PROGRAM
GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 Iktatószám: PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanítsatok egyszer séggel, tegyetek vallást hitetekr l szelídséggel! LUTHER. március
RészletesebbenABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja
ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:
RészletesebbenPedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.
Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenA) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6
A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka
Részletesebben15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O
RészletesebbenAZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM
AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11
Részletesebben2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez
RészletesebbenA Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987
A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA. Ercsi, 2014. 03.31.
PEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA Ercsi, 2014. 03.31. 1 I. FEJEZET... 5 1. Bevezetés... 5 2. Küldetésnyilatkozat... 6 3. Iskolánk története... 7 4. Helyzetelemzés... 8 5. Alapító
RészletesebbenJANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA
JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰVÉSZETI PEAGÓGIAI PROGRAMJA RÁCALMÁS 2011. 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. Bevezető 4. Nevelési program 5. 1. Az alapfokú
RészletesebbenVaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv
Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.10. 1 Tartalom Helyzetelemzés 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaalapelvei, értékei,
RészletesebbenA SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium érvényes Pedagógiai Programját
RészletesebbenTartalomjegyzék. I. Kötet
0 Tartalomjegyzék I. Kötet I. BEVEZETÉS 3 II. AZ ISKOLA JOGI STÁTUSA 3 NEVELÉSI PROGRAM III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 IV. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenSzolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze
Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze SZOLNOK 2013. A helyi nevelési programot benyújtó intézmény: SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK GÉZENGÚZ
RészletesebbenA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenPedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.
Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenI. Pedagógus teljesítményének értékelése
Petőfi Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei Csenger 2007. március 28. Kazamér Tibor A Minőségirányítási Program
RészletesebbenA SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1.
RészletesebbenA PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó
RészletesebbenNEVELÉSI PROGRAM 2013
1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember
RészletesebbenPedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.
A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013
GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit
RészletesebbenNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013.
Tartalom 1. Az iskola bemutatása... 4 1.1 Az iskola arculata... 4 1.2 Az iskola környezete... 5 1.3 Az iskola tanulói közössége... 5 1.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 6 2. Az iskolában folyó
RészletesebbenBECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA PEDEGÓGIAI PROGRAMJA. Módosítva 2015. szeptember 21.
BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KER. I.SZ. ÖSSZEVONT ÓVODA PEDEGÓGIAI PROGRAMJA 2013 Módosítva 2015. szeptember 21. 1 Tartalomjegyzék 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 3 2. A program célrendszere... 5 2.1. Alapvető
RészletesebbenStromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2013. március
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2013. március 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.4. A. Nevelési program 7. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenA RÓZSA MAGÁNÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM: 201404. Kelt: Budapesten, 2013. augusztus 27. Változatszám: 1.2
A RÓZSA MAGÁNÓVODA OM: 201404 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kelt: Budapesten, 2013. augusztus 27. Változatszám: 1.2 TARTALOMJEGYZÉK A Rózsa Magánóvoda adatai 4 A pedagógiai program alapjául szolgáló jogszabályok,
RészletesebbenAZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
RészletesebbenAZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat. A 2005-ben alapított Kazincbarcikai
RészletesebbenGYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
A A GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. A 2 TARTALOM GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
RészletesebbenKOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM
KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program
RészletesebbenMESE-VÁR Óvoda és Bölcsőde. Helyi Óvodai Nevelési Program. Derecske
MESE-VÁR Óvoda és Bölcsőde Helyi Óvodai Nevelési Program Derecske 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS.....3. 2. TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS... 4. 3. AZ ÓVODA ADATAI......5. 4. HELYZETELEMZÉS.....9. 4.1. DERECSKE....9.
RészletesebbenSzombathelyi Szivárvány Óvoda
Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi
RészletesebbenPedagógiai Program 2014.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az intézmény adatai 6. 2. A programmódosítás indokoltsága 6. 2. 1. Intézményi innovációs folyamatok 6. 2. 2. Partneri elvárások 7. 2. 3. Törvényi hivatkozások 7. 3. Helyzetelemzés 8.
RészletesebbenKOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4
KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:
RészletesebbenNevelési és Pedagógiai Program
2013 Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže, Pečuh - Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Pécs Nevelési és Pedagógiai Program 2 NEVELÉSI
RészletesebbenA Kolozsvár Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Kolozsvár Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest, 2013. március 28. Módosítva: 2015.09.04. függelékben összegezve Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest,
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Készítette: Dr. Kühn János igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Szeged, 2007. március
RészletesebbenTINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1. Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenSZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010
Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézménye SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010 Készítette: Kovács Jánosné Tagintézmény vezető 1 Szakmai program 2005-2010-ig
RészletesebbenCsátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program
Csátalja-Nagybaracska PEMPO 2010 Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program (a 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása alapján,
RészletesebbenPedagógiai Program 2015
Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,
RészletesebbenAz általános elvárások intézményi értelmezése
Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei
RészletesebbenKAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI (KAPOSVÁR, FŐ U. 40-44.) INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Intézményi minőségirányítási program KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI (KAPOSVÁR, FŐ U. 40-44.) INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI
RészletesebbenA Dózsa György Általános Iskola
A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,
RészletesebbenSzéchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE 2004.
RészletesebbenEGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY
A BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY NEVELÉSI PROGRAM /RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT/ NEVELÉSÜNK ALAPJAI Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekekben
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR. Mosonmagyaróvár, 2013. március
030500 PEDAGÓGIAI PROGRAM FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR Mosonmagyaróvár, 2013. március Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 Az intézmény bemutatása... 4 2. Nevelési program... 5 2.1. Nevelői-oktatói
RészletesebbenHatályos: 2014.05.06-tól
Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Kedves Olvasó!
RészletesebbenKoch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 I.1. A jogszabályi háttér... 3 I.2. Minıségpolitika... 4 I.3. Pedagógiai alapelveink...
RészletesebbenPedagógiai program PESTSZENTLŐRINCI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA. /gróf Széchenyi István /
2013 "Minden kifejlődés, erő, érték és szerencse legmélyebb sarkalata a kiművelt emberfő. Benne teljesedik ki az ember igazi személyiséggé... A legmagasabb műveltség legközelebb jár a tiszta természethez.
RészletesebbenPedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302
2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenPedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
RészletesebbenBÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés
RészletesebbenBUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004 I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. BEVEZETÉS Buji II.
RészletesebbenDÉSI HUBER ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA DÉSI HUBER ISTVÁN GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson
RészletesebbenGYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 AZ ÓVODA ADATAI Név: GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM-azonosító: Székhelye: Százszorszép Óvoda
RészletesebbenSzombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Szombathely Bem József u. 33. OM 036460 ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK Küldetésnyilatkozat 3 I. Bevezető 5 I.1. Óvodánk bemutatása 5 II. Gyermekképünk, Óvodaképünk 9 II.1. Gyermekképünk 9 II.2.
RészletesebbenAz intézmény neve és címe: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde 5520. Szeghalom Petıfi u 1 sz.
1 1. BEVEZETÉS A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt módosító 2003. évi LXI. Törvény meghatározza minden közoktatási intézmény számára a minıségfejlesztési rendszer kiépítését és mőködtetését.
RészletesebbenLóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program
Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,
RészletesebbenSZEGEDI DEÁK FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Szegedi Deák Ferenc Gimnázium 6723 Szeged, József Attila sgt. 118-120. Tel.: (36) 62/620-180; Fax: (36) 62/620-186 OM azonosító: 029 744 E-mail: deak.ferenc.gimnazium@gmail.com honlap: www.dfg-szeged.hu
RészletesebbenLeopold Mozart Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Szervezeti és Működési Szabályzata. Lezárva: 2009. szeptember 1-jén
A Leopold Mozart Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Lezárva: 2009. szeptember 1-jén A Leopold Mozart Zeneiskola a 11/1994. MKM r. 51. (6) bek. értelmében
RészletesebbenA THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 A Pedagógiai Program 2013. évi kidolgozásában közreműködtek: Fenyvesi Zoltán igazgató Vizl Mária igazgatóhelyettes Bakonyi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
RészletesebbenAz óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Az óvoda nevelési célja A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével - úgy alakítsuk, fejlesszük a gyermekek képességeit, hogy
Részletesebben