BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Átírás

1 KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015.

2 BEVEZETÉS Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyomtassunk, lépjünk inkább előre." Széchenyi István Tisztelettel köszöntöm a kedves olvasót a fenti mottó szellemében, mint a I ÁLTALÁNOS ISKOLA igazgatója. Ön az intézmény pedagógiai programját tartja a kezében. Iskolánk az ország északkeleti részén, egy 2300 lelkes településen, Bujon található. A község első említése a történelemben az évre vezethető vissza "BULY" néven. Az elemi oktatás kezdete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor az iskolaköteles gyerekek felekezetenként jártak iskolába (görög, református, katolikus). Az államosítás után, 1948-tól beszélhetünk nyolcosztályos képzésről. Helyi programunkban a sajátosságok, hagyományok, szokások fogalmazódnak meg, amelyek nálunk érvényesek, és a szülők, mint iskolahasználók számára is fontosak. A helyi program megírásánál szem előtt tartottuk azt, hogy nevelési célkitűzéseinket, elveinket összhangba hozzuk környezetünk elvárásaival, lehetőségeivel is. Nevelőmunkánkban igazodunk az élet változásaihoz, fejlődéséhez. Innovációra törekszünk, nyitottak és érdeklődőek vagyunk a korszerű pedagógiai kezdeményezések iránt. Ilyen indíttatásból vettünk és jelenleg is veszünk részt a TÁMOP /2. és TÁMOP /2. jelű pályázati folyamatokban. Az új eljárásokat megismerve, azokat beépítettük a nevelési programunkba, a helyi lehetőségekhez igazítva. Iskolánk 1990-től egy új épületkomplexumban folytatja az oktató-nevelő munka korszerű tárgyi feltételek és jó szakos ellátottság közepette ben 21. századi Európa Uniós segítséggel modern, akadálymentes épületrészt vehettünk birtokba, ahol 3 tanterem, 1 korszerű informatika szaktanterem és egy SNI tanulók oktatását biztosító kisterem van. A Nyíregyházához való közelség (20 km) egy sor pozitívum mellett hátrányokkal is jár. Állandó kihívást jelent az oktatás számára a minőség magas szinten tartása annak érdekében, hogy tehetségeinket ne szívják el a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok. Ugyanakkor a jó képességűek mellett számolnunk kell a mintegy 40 %-os arányú cigány tanulók jelenlétével, illetve a munkanélküliség következtében megjelenő hátrányos helyzetű családok gyermekeivel. A településünkön iskoláskorúvá cseperedők alapfokú oktatását-nevelését végezzük felvételi szelektálás nélkül. A képességek sokfélék, így a minimumszint elérését, ill. a tehetséggondozást kis- vagy homogéncsoportos formákban valósítjuk meg, hogy azonos esélyegyenlőséggel bírjanak a mi tanítványaink más települések tanulóival szemben. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. A gyermekek terhelésében bekövetkező változás - mely a mennyiségi szemléletet kiiktatva gátat szab a túlterhelő tananyaghalmaznak - lehetővé teszi a tanórai történések élményszerűbbé tételét, a kreativitás, a felfedezés, és a tévedés kijavításának a lehetőségét. Törekszünk arra, hogy időt biztosítsunk a pihenésre, a gondolatok érlelődésére, a barátságok fenntartására, vidám gyermeki viselkedés feltételeinek kialakulására. 2

3 A tanítási - tanulási folyamat az iskolai tevékenység lényege, amely elvezet az egyéntől és környezetétől függő teljesítményig. A pedagógiai programunk e folyamat tartalmáról, tervezéséről, szervezéséről szól, melyet áthat a gyermekközpontú szemléletmód. Pedagógiai tevékenységünk során a pluralista világnézeti felfogást követjük. Ez lehetővé teszi, hogy higgyünk önmagunkban, embertársainkban, kapcsolatainkban, alkotásainkban, és ez az alapja konfliktusaink sikeres megoldásának, reményeinknek. Fontos az esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők, roma emberek, hátrányos szociális légkörben levők számára. Alapelvünk a Nem diszkriminál, mindenkit egyenlően kezel, mindenki felé nyitottnak lenni ben indítottuk először a számítástechnika oktatását harmadik évfolyamtól felmenő rendszerben. Azóta számos sikert értünk el az országos és megyei számítástechnikai versenyeken. Rendelkezünk a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel ahhoz, hogy igény szerint biztosítsuk a tantárgy emelt szintű oktatását. Másik sikerorientált terület a sport. Lány- és fiúkézilabda, labdarúgás sportágak. Kötelező idegen nyelvként angol nyelvet tanulnak diákjaink évfolyamokban heti 1 óra tehetséggondozás folyik, mellyel célunk az alapfokú nyelvvizsga szintjéig eljuttatni végzős diákjainkat től már a harmadik COMENIUS nemzetközi kapcsolatokat elősegítő pályázatnak vagyunk a kedvezményezettje, melyeket a Tempus Közalapítványtól nyertünk. Tanítványaink, tanáraink díjtalanul eljuthatnak Európa számos országába, műveltségük, látókörük, angol nyelvi tudásuk mélyül ez által. Megváltozott képességű SNI - tanulók részére részben integrált - rehabilitációs oktatást biztosítunk. A foglalkozások egy része normál, másik része integrált keretekben zajlanak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (IPR) integrációs oktatásban vesznek részt. Pedagógusaink sokszínű szakmai végzettsége folytán számos tanórai és tanórán kívüli tevékenységet tudunk kínálni tanítványaink számára. (részletesebb felsorolás a tantervi órakeretben) Tanórán kívüli tevékenységeink sorában elsőként a 2003-tól működő alapfokú művészeti oktatást kell említenünk ben minősítő eljárás során Kiválóra minősített alapfokú művészeti oktatási intézmény címet nyertük el az országos szakmai zsűritől. Három tanszakon zene (furulya, zongora), szín- és bábművészet, képző- és iparművészet - foglalkozhatnak tanítványaink. Szakköri formában működtetjük az énekkart, a néptánc és moderntánc köröket TÁMOP_ / jelű Tudatosabb egészséges életmóddal Európába elnevezésű pályázat adta lehetőségek szeptemberétől bevezettük az egész napos iskolai oktatást, melynek keretein belül az egyéni képességek kibontakoztatására nyílik lehetőségünk (tehetséggondozás, felzárkóztatás). Egyéb szabadidős foglalkozások: DSE (szakosztályai: lány, fiú kézilabda, futball); Úszásoktatás tanévenként 1-2 tanfolyam, ill. a mindennapos testnevelés keretén belül. Tagja vagyunk a térséget tömörítő Rétközi Iskolaszövetségnek. Szakmai konzultációkat, regionális tanulmányi és sport versenyeket szervezünk, vagy részt vevőivé válunk. Nevelőink száma 20 fő pedagógus - 15 nő és 5 férfi. Átlagéletkorunk 45 év. Szakos ellátottságunk minden igényt kielégítő kötelező tanóra, szabadidős, sport tevékenység, művészeti iskolai képzés tekintetében is. Valljuk, hogy a pedagógusok teljesítménye, tapasztalata, vállalkozási, továbbképzésre irányuló készsége az intézmény létének alapja. Ennek tükrében számos több diplomás kollégánk van: 4 pedagógus szakvizsgázott,8 egyetemet végzett, 12 fő ECDL modulokkal, 17 fő IKT tanfolyammal rendelkezik. Mindezeken túl folyamatosan veszünk részt továbbképzéseken, így szerezve meg az alapos, átfogó és korszerű szaktudományos 3

4 és szaktárgyi tudást. Munkánk gördülékenységét eredményezi az a tény, hogy nem jellemző a fluktuáció, nevelőink helyben telepedtek le. Az iskola pszichés klímáját a vezetők és pedagógusok, valamint a pedagógusok egymás közötti magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a kiváló szakmai felkészültség, azzal együtt, hogy jól, érdekesen, logikusan tanítsunk. Iskolánkban tanítók felelőssége etikai kategória, ezért fejlesztjük, képezzük magunkat, mert csak ebben a mértékben vagyunk képesek hatni környezetünkre. Elkötelezettségünket jelzi hivatásunk iránt az a tény, és a dolgozók egybehangzó akaratával építettük ki a minőségbiztosítás folyamatát, a COMENIUS I. modellt. 2005/06-os tanévtől minőségfejlesztési munkánkat az IMIP alapján végeztük a 2012/13-as tanév végéig január 1-től változott az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Nádor u. 32.) állami, szakmai irányítása alá tartozunk. Tankerületünk az Ibrányi Tankerület (4484 Ibrány, Hősök tere 3.). Reméljük, hogy rövid bevezetőnk felkeltette érdeklődését olyannyira, hogy szívesen áttanulmányozza a pedagógiai munkát részletező fejezeteket is. Buj, december 12. A nevelőtestület nevében: Munkácsiné Kolozsi Katalin i g a z g a t ó 4

5 Tartalom BEVEZETÉS Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai: Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka szervezési eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai: Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei: Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Nyomon követés és dokumentálása Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés színterei az iskolán belül: Közösségfejlesztési feladatok: Szociális kompetencia fejlesztése: Kooperatív, IPR tanulásszervezés: Alsó tagozat: Felső tagozat: A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok A diákközgyűlés (iskolagyűlés) A diákönkormányzat szervezete A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formái, tájékoztatásuk formái A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Az osztályfőnökök kiemelt feladatai, kötelességei és jogai Az iskola képzési rendje Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai: Képzési célok, feladatok: Egész napos oktatás/iskolaotthonos oktatás Az oktatás szervezeti keretei: Tanulói jogviszony Belépés az l. osztályba: Egyéb eljárások: A tanulói jogviszony megszűnése: A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek

6 5.1. A tehetség néhány jellemzője: Miről ismerhetjük fel a tehetséges gyereket? A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák: A csoportbontás okai, elvei Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége Feladataink: Állandó feladatok: Önálló feladatok: Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A szociális hátrányok enyhítését az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek: Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű roma, fogyatékos gyerekek esetében: Rövid helyzetelemzés: Az iskola hagyományainak rendszere Szervezeti hagyományok: Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A hagyományápolás külsőségei Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények még az alábbiak: Tantárgyi hagyományok: Iskolatörténeti hagyományok: Külső kapcsolatok hagyományai: Óvodával: Általános iskolákkal: Egyházakkal: Középfokú intézményekkel: A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái: Intézményi Tanács Nemzetközi kapcsolatok: Helyi Önkormányzat: A szülőkkel való kapcsolattartás Egészségnevelés, egészségfejlesztés Bűnmegelőzés

7 8.2. Környezeti nevelés Egészségnevelési programról általában Legfontosabb alapelveink: Az alapelvek megvalósítását segítő programok: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: Drog prevenciós stratégia Környezeti nevelés program Helyzetelemzés A környezeti nevelés színterei iskolánkban Erőforrások Nem anyagi erőforrások Anyagi erőforrások Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Konkrét célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Taneszközök Kommunikáció Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés nyomon követése Minőségfejlesztés Továbbképzés Erőszakmentes konfliktuskezelés Eljárások az erőszakmentes konfliktuskezeléshez Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: Módszertani elemek: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ismeretek számonkérésének alapelvei A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei Az ismeretek ellenőrzése, számonkérése Eredményességi mutatók nyilvántartása Az önálló gyakorló feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata Az értelmi fogyatékos, gyengén látó, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az értelmi fogyatékos tanulók Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló

8 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az iskolai fejlesztés szakaszai Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A látássérült (alig látó, gyengén látó), hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei Többségi iskolában történő együttnevelés: Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatás: cigány kisebbségi oktatás Iskolahasználók az iskolai közéletben Személyi feltételek Szakmai közösségek Tantestületünk névsora, a szakok, egyéb végzettségek feltüntetésével: A tanítás infrastruktúrája Vegyes rendelkezések II. rész: HELYI TANTERV Egyetemleges közösségfejlesztési követelmények a tanított tantárgyak körében Helyi tantervi specialitások: Kompetencia területek A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete szeptember 1- jétől felmenő rendszerben Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint.(teljes kifutási idő 2020-ig) A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere Tanulói értékelés A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi előmenetel értékelésének, minősítésének követelményei és formái A tanulmányi előmenetelt kifejező tudás, mely vonatkozik a tanórák, szabadon tervezhető és nem kötelező tanórák tantárgyaira egyaránt: Értékelés az első és második félévkor: A választott programcsomag megfeleltetése a tanulók értékelésével Közlekedésre nevelés HETES ÓRATERV A 2013/2014. TANÉVBEN A mindennapi testnevelés és testedzés megvalósítása Iskolánk feltételei:

9 10.2. Szervezeti keretek: A mindennapos testedzést elősegítő kezdeményezések: Fizikai erőnlét mérése A TÁMOP pályázat fenntartási kötelezettségeinek óraterve:

10 1. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök 1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapfeladata az, hogy minden értelmileg ép gyereket juttasson el egy bizonyos szintig ismeretanyagban, készségekben, képességekben, alkalmassá kell tenni a tanulmányok folytatására, a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra, a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése, és a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Feladatunk továbbá az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Ezt az alapfeladatát nyolc évfolyamos iskolaszerkezet biztosítja. Célunk, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatását. Ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A fentiekből fakadó alapelvek: Kiemelten kezeljük az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartjuk azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A tanulók magatartásának kialakításában törekszünk a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásaink. Intézményünkben társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétel. Nevelési elvünk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkedjenek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módjával a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés 10

11 Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola megkülönböztetésének eseteivel, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.; Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építjük fel, terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgáljuk. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk, melynek fő célja a tanulás, tanítás eredményessége. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, SNI tanulók integrált oktatásához. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával. 11

12 Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Fejlesztjük intézményünk, pedagógusaink, tanulóink informatikai kultúráját. Az egyéni adottságokat és a tanulók állapotát (fizikai, érzelmi) figyelembe véve alakítjuk ki tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét és ennek függvényében tervezzük mindennapi munkánkat. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával elősegítjük, támogatjuk a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését, ösztönözzük a tanulók egymás közti interakcióit, kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. A helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás gyakorlatának megfelelően alakítjuk. Valamennyi pedagógus felkészül rá, és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének, tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket. A tanmenetekben a változtatás jogát a pedagógus fenntartja megfelelő szakmai indok alapján. Törekszünk a szülőkkel való együttműködésre, a gyermekek családi neveléséhez szükséges pedagógiai tanácsadásra, és megteremtjük azokat a fórumokat, ahol lehetővé válik a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere, és az eredményes együttműködés. Minden tanév tervezésekor elkészül az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösség terveivel. A beszámolók illeszkednek az intézményi önértékelés rendszeréhez, és tartalmazzák a tervek feladatainak eredményességét, melynek megállapításai alapján történik a következő tanév tervezésre. Ütemezésnél figyelembe vesszük a tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeiről leszűrt tapasztalatokat, melyek tükrében intézkedési tervet készítünk éves és öt éves időtartamra. Szakmai törekvések és várt eredmények: 12

13 - az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása, - a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése, - a heterogén szocio- kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása. A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: nevelőtestületünk részt vett a TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázati folyamatban. A projekt során megismerkedtünk a kooperatív tanulás-tanítási technikák, és más tanulásszervezési eljárások módszertanával, az IKT eszközök használatával. Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben való alkalmazása a különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képesség- és tanulásfejlesztési célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A kulcskompetenciák fejlesztésének célja: a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése intézményünkben, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani a térség minden társadalmi csoportjának, rétegének, (különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra) amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást, támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek, egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése, cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget. digitális írástudás elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. A kompetencia alapú oktatás implementációja 13

14 Az 5 éves fenntartási kötelezettség teljesítésének ütemezése a Helyi tanterv fejezet elején, az óratervhez kapcsolódva kerül beépítésre. A TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben című pályázat keretén belül a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: Szociális és életviteli/ állampolgári kompetencia, Matematikai kompetencia, Szövegértés, szövegalkotási kompetencia, Idegen nyelvi kompetencia. A már meglévő területek egészülnek ki a NAT által meghatározottakkal: Természettudományos és technikai kompetencia, Digitális kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, A hatékony, önálló tanulás. A kompetencia alapú oktatás implementációját segítő célok ütemezése: A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetenciaterülethez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, -oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése. Célok, indikátormutatók Implementáci ó éve 2009/ / /201 2 Fenntarthatóság 2012/ / /201 5 teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban ( %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

15 A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jó gyakorlatok átvétele

16 Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása A magyar közoktatás főbb gondjai Szelektív iskolarendszer Tanár központú módszertan Kanonisztikus tananyag kijelölés Központi tantervek Egységes módszertan Nagy és egyrétegű tananyag Ismeretátadás Aktív tanár- passzív tanuló Egyirányú kommunikáció A teljesség illúziója Szelekció és regráció Behatárolt tanulási környezet A fejlesztés irányai Egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer Tanulóközpontú módszertan. Játékos tanulás. Pragmatikus, testre-szabott tananyag válogatás Helyi tantervek Differenciált módszertan, sokszínűségre törekvés Kevés és rétegzett tananyag Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés Aktív tanár aktív tanuló (megváltozott tanárszerep) Vertikális és horizontális információáramlás Reális teljesítés Integráció, infúzió Életközeli tanulási környezet kialakítása Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója: - Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre. - A tananyag kijelölése lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe). - Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek). - Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően). - A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása: - programtanterv - tanulói eszközök - tanári eszközök - értékelő eszközök - modulok rendszere - digitális eszközök, informatikai fejlesztés A kompetencia fejlesztését támogató rendszer - külső továbbképzések (tanárok felkészítése) - belső továbbképzések (önképzés, benchmark) - mentorálás (program-karbantartás) - szaktanácsadás igénybe vétele 16

17 A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása - pedagógiai diagnosztika - tehetségazonosítás - tanulási stratégiák és módszerek megismerése - tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság) - részképesség-zavarok kiszűrése - a személyiség komplex megismerése Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere - az értékelés elveinek kidolgozása - diagnosztikus (bemeneti) mérések, (pl. DIFER) - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések - a tanulói fejlődés nyomon követése - szummatív (lezáró minősítő) mérés-értékelés Módszertani elemek - tanulásszervezési javaslatok - tanórai differenciálás heterogén csoportban - kooperatív tanulás - tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat - a drámapedagógia eszközei - egyéni és csoportos projektmunka, témahét - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás - átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba - infokommunikációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása - az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése - a tantárgyak közötti merev határrendszer feloldása (műveltségterület bontás nélküli tanítása) - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, alkotó jellegű feladatok biztosítása - a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése - a motivációs bázis megismerése és formálása - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan), megkülönböztetett figyelmet kap az SNI tanulók személyiségének széles körű fejlesztése - a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése kíváncsiság - érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás - küzdőképesség, sikerorientáció kudarckerülés 17

18 Az iskola pedagógiai programja a NAT ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a Keret tantervben rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék. Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Az iskola jellegét meghatározó legfontosabb tényezőket figyelembe kell venni: A település (falu, beiskolázási körzet) jellemzői és oktatási hagyományai. A tanulók társadalmi tapasztalatai (a szocio-kulturális családi háttér). A tanulók gondolkodásának, teljesítményeinek fejlődési üteme. A tanulók pályairányultsága (továbbtanulási.szándék) A szülői igények (tantárgyi struktúra, szervezés, tanítási stílus, követelményszint). A szülők (a társadalmi mikrokörnyezet, a fenntartó) támogatási, részvételi készsége. A pedagógusok kényszermentes egyetértése (értékorientáció, nevelési-oktatási cél-feladatés követelményrendszer, kompetencia-fejlesztő eljárások és módszerek). Az iskola hagyományai, "bejáratott" profilja, és perspektívái. A fejlesztési elképzelések realitása és a megvalósítás objektív/szubjektív feltételeinek összhangja (adottságai, teherbírása). 18

19 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 4. évfolyam: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; a nevelő tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezelje, az egyéni megértést elősegítő módon reagáljon rájuk; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket és kulcskompetenciákat fejlesszen; segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esély-egyenlőségét; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását kooperatív technikák alkalmazásával. Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 8. évfolyam): folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek egyéni fejlesztését; segítse az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; vegye figyelembe, hogy éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; 19

20 Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; 20

21 Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai: Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 4. évfolyam): a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése; a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd) életközeli tanulási környezet kialakításával; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a sokszínű tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; biztosítsa a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárát; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 8. évfolyam): fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; 21

22 Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni ; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók a tanulás támogatása érdekében kapjanak világos, egyértelmű, tárgyilagos, folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről iskolai tanulmányaik teljes időtartama alatt; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info- kommunikációs technikákat Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka szervezési eljárásai a döntés előkészítési folyamat a jogszabályok ismertetésével, jogszabályi előírások szerint szakmai munkacsoportok bevonásával történik; a feladatok vállalása és kidolgozása egyének ill. munkacsoportok által történik- a szervezet működési rendszerének megfelelő módon- figyelembe véve az egyenlő teherviselést; dokumentumai: faliújság, jegyzőkönyv, weblap, havi munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések, intézményvezető naptára; a tanév dokumentumai külön dossziéban öt évig megőrzésre kerülnek; Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai: fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; Az intézmény nevelési- oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. 22

23 a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele (a tartalom, a tanulók előzetes tudása, motiváltsága, életkori sajátosságai, az oktatási környezet lehetőségei, korlátai stb.); az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; 23