PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

Átírás

1 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

2 TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 8 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK IV. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK VII. A SZEMÉLYISÉGFEJTESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK VIII. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI IX. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE X. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI XII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ELVEI XIII. NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS ÉS NEVELÉS XIV. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM XV. A VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE B.)HELYI TANTERV I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ÓRATERV II. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE VII. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK 82 MELLÉKLETEK

3 BEVEZETŐ I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Az intézmény neve: Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola Székhelye: 2861 Bakonysárkány Béke út 54. Az intézmény telephelye: 2861 Bakonysárkány Béke út 80. Az intézmény oktatási-nevelési funkciót tölt be. Alapfeladata az általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon, német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása hagyományos nyelvoktató formában, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők iskolai nevelése-oktatása. 1. Iskola bemutatása Mottó: Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Bakonysárkányban több mint 250 éve folyik a gyerekek nevelése, oktatása szeptemberétől Vérteskethely, 2005 szeptemberétől Aka is a beiskolázási körzetünkbe tartozik. Az utóbbi években a szomszédos Felsődobosról is jelentős számban választják iskolánkat a szülők. Az oktatás több évszázados története, a több településes beiskolázási körzet arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű, nemzetiségű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Bakonysárkány és Aka német nemzetiségi községek. Az és évi népszámlálás szerint a lakosság %-a volt német ben az akkori Közoktatásügyi Minisztérium Bakonysárkányban bevezettette a német nyelvű oktatást. A német hagyományok sokszínűvé tették a kulturális életet. A község fúvószenekara nemcsak a helybéli svábbálokon szolgáltatta a zenét, de a környező településeken is fellépett. A tánccsoportok kisebb-nagyobb átmeneti szünetekkel működtek. Településeink (Bakonysárkány és Vérteskethely) többször voltak helyszínei nemzetiségi napoknak, amatőr népművészeti fesztiváloknak. A német építészet elemei több házon ma is jól megfigyelhetők. A nemzetiségi, történelmi háttér jelzi, hogy a szülők és a lakosság természetes igényeként jelent meg a nemzetiségi oktatás, melyet 2005 szeptembere óta végzünk. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, sajnos az utóbbi időben nőtt a szociokulturális 3

4 hátránnyal induló tanulók, a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Nevelő és oktató munkánk az adottságokhoz igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, szervezeti keretei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a hozzánk járó gyermekeknek! 1. 1 Iskolaszerkezet, tanulócsoportok Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. Első osztálytól nyolcadik osztályig a foglalkozások 16 óráig tartanak. Délután napközi otthonos és tanulószobai foglalkozások segítik a tanórai felkészülést. A német nemzetiségi oktatást szülői igények alapján szervezzük hagyományos nyelvoktató formában. Az oktatás során arra törekszünk, hogy tanulóinkban kialakuljon a nemzetiségi identitástudat, ráébredjenek arra, hogy milyen előnyt jelent a nyelvi és kulturális gazdagság, s kialakuljon bennük reális nemzetkép. A nemzetiségi nyelv oktatása mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a magyarországi németek múltjával, beiskolázási körzetünkhöz tartozó településeink helytörténetével, néprajzával. A nemzetiség nyelvének oktatását és a honismeretet az átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással szervezzük meg. A nemzetiségi oktatás keretében biztosítjuk egy világnyelv magas szintű elsajátítását, de a gyermekeknek angol nyelv tanulására is lehetőségük van. Az angol nyelvvel való ismerkedés szakköri keretben történik. Logopédiai ellátást és gyógytestnevelést valamennyi rászoruló gyermek számára helyben a Pedagógiai Szakszolgálat közreműködésével - tudunk biztosítani. Emellett folyamatosak az igény szerinti felzárkóztatások, korrepetálások és egyéni foglalkozások. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő- differenciáló szakpedagógusi végzettséggel rendelkező pedagógus tartja. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan oktatjuk. A tehetséges tanulóink számára folyamatos a tehetséggondozás. Ennek formája a különböző versenyekre való felkészítés, azokon való részvétel, ill. a szakköri és tehetséggondozó foglalkozások. A szakköri foglalkozásokon túl - a helyi Sportkörrel és a Faluházzal való együttműködésünknek köszönhetően - tanulóink kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és többféle sportolási lehetőség közül válogathatnak Személyi feltételek Az iskola nevelőtestülete megfelelő összetételű ahhoz, hogy a pedagógiai programban foglaltakat jó színvonalon valósítsa meg. A pedagógusok nagy része több diplomás, a főtárgyak (matematika, magyar, német) oktatására több tanár képzett. A nemzetiségi oktatáshoz adottak a személyi feltételek. A szakos ellátottság biztosítását óraadók is segítik. 4

5 A kisegítő alkalmazottak gondoskodnak az épületek és azok környékének tisztaságáról. Iskolánkban a személyi feltételek alkalmasak a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére: A tanárok gyerekekkel szembeni beállítódása igenlő. Alkalmazzuk a hatékony tanuló megismerései technikákat. A tanárok nevelési stílusa együttműködő. Heterogén csoportban differenciálunk. A tanárok tudása megfelelő az IKT eszközök használatához, web alapú tanulásirányításhoz, képesek az önművelésre, önképzésre. 1.3 Tárgyi feltételek Az oktató- és nevelőmunka két épületben folyik: az első három évfolyam az óvodával közös épületben, a többiek a felsős épületben tanulnak. Ez utóbbi kétszintes, öt tantermes, padlástér beépítéses. Az elmúlt években folyamatos felújítás és bővítés történt. Első lépésben egy nagyobb méretű aulával, korszerű és akadálymentes vizesblokkal bővült az épület, majd a padlástérben a technikaórákat is szolgáló, jól felszerelt alkotópadás jött létre. A padláson alapvetően kétfajta kézműves terület eszközeit, berendezéseit használhatják tanulóink: fafaragás és famegmunkálás, továbbá agyagozás és kerámiakészítés. Ezen kívül egy modern eszközökkel felszerelt tankonyha is a gyermekek rendelkezésére áll. Új, korszerű számítástechnika szaktanteremmel is bővítettük iskolánkat, valamint korszerűsítettük a világítást. Az alsós iskola épületét teljesen felújítottuk. Nagyméretű tornaszoba, új étkező, tálaló, tanterem, nevelői szoba, öltözők és akadálymentes környezet szolgálja a gyermekek nevelését. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a szemléltető eszközök száma. Digitális táblákkal, tanulói laptopokkal és szavazógépekkel is rendelkezik az iskola. Osztálytermeink képe igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez. Dekorációik anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítik. Az osztálytermek gondozói a szaktanárok, a napközis nevelők és az osztályfőnökök irányításával a gyerekek. Az aulák kis mérete, korlátozott lehetőséget ad kihasználásukra. Főleg kis csoportos tevékenységek befogadására alkalmas. Hirdetőfala az információáramlás egyik fontos színtere. Az udvarok képe természetes anyagok használatával, rendszeres gyepgondozással egyre kellemesebb környezetté válik. Nagy szerep jut a környezetnek az óraközi szünetekben, a délutáni foglalkozások, a napközi életében. A gyerekek búvóhelyeket keresnek, fociznak, szaladgálnak, csoportos játékokat játszanak, ezért fontos az iskolaudvarokon lévő füves terület. A kihelyezett padok jó szolgálatot tesznek, ha rajzolni, beszélgetni, pihenni szeretnének. Iskolai könyvtári feladatokat a községi könyvtár látja el. Iskolánkban a tárgyi feltételek alkalmasak a kompetencia alapú oktatás terjesztésére: Rendelkezünk digitális tananyaggyűjteménnyel, videó és zenei anyagokkal. A számítógép, mint fejlesztőeszköz megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll. A tantermi berendezések variálhatók a csoportfoglalkozásokhoz. 5

6 A.) NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk Pedagógiai programját - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT), a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet, SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve 32/2012. (X.8) EMMI rendelet, és a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet - alapján, az alapvető törvényi előírások betartásával készítette. I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; 6

7 minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk; megalapozzuk az egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az idegen nyelvek; a nemzetiségi nyelv és irodalom; a matematika; az ember és társadalom; az ember és természet; földünk környezetünk; a művészetek; az informatika; az életvitel és gyakorlat; a testnevelés és sport. A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos alapelvek: a kompetencia alapú oktatás elterjesztése; differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása; a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása; fokozatosság és folyamatosság biztosítása; tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat támogatása, gyakorlatközpontúság; motiváló tanulási környezet kialakítása; valóságos tanulási környezet kialakítása (iskolán kívüli munka); a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása; a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése; alkotó pedagógiai klíma megteremtése. 7

8 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Nevelő-oktató munkánk kiemelt kompetenciafejlesztési területe: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Hatékony, önálló tanulás Céljaink az alsó tagozaton: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe ( Óvodából iskolába program) a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket Céljaink a felső tagozaton: folytassuk és erősítsük az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik a éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket készítsük fel tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására A kompetencia alapú oktatás terjesztésének céljai: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával, a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, 8

9 a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak - lehetőség szerinti - egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, egyéni fejlesztési tervek készítése, digitális írástudás elterjesztése. A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése: Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás aránya a szakrendszerű oktatásban Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használatának aránya A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása és elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele Implementáció Fenntarthatóság éve 2009/ / / / / /15 matematikalogikalogikalogikalogikalogikalogika, matematika- matematika- matematika- matematika- matematika- szövegértésszövegalkotászövegalkotászövegalkotászövegalkotászövegalkotás szövegértés- szövegértés- szövegértés- szövegértés- szövegértésszövegalkotás német nyelv és irodalom német nyelv és irodalom német nyelv és irodalom német nyelv és irodalom német nyelv és irodalom német nyelv és irodalom 5 % 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % 25 % Kiemelt fejlesztési feladatok: Erkölcsi nevelés; Nemzeti öntudat, hazafias nevelés; Állampolgárságra, demokráciára nevelés; Önismeret és a társas kultúra fejlesztése; Családi életre nevelés; A testi és lelki egészségre nevelés; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; Fenntarthatóság, környezettudatosság; Pályaorientáció; Gazdasági és pénzügyi nevelés; Médiatudatossára nevelés; A tanulás tanítása. Az elemi műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, az alapműveltség, az információs és kommunikációs kultúra megalapozása és fejlesztése Alsó tagozat: elemi ismereteket közvetítsen, alapkészségeket és alapvető képességeket (olvasás, írás, szövegalkotás számolás) fejlesszen. 9

10 Felső tagozat: folytassa az alsó tagozatban megkezdett készség-és képességfejlesztést, igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. (Olvasás, írás, szövegalkotás számolás eszközzé fejlesztése) - Megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete jellemezze a tanulókat. - Legyenek képesek eligazodni a különböző információs anyagokban, tudjanak tájékozódni ezek gyűjteményeiben. - Sajátítsák el a számítógép-kezelés alapjait, ill. egyéni igény alapján legyen lehetősége a tanulóknak erre magasabb szinten is. - Tudják felhasználni a világháló lehetőségeit tanulmányaik során. - Legyenek képesek az információk szelektív használatára, alkotó felhasználására. - Ismerjék meg az elektronikus média hatásmechanizmusát. Erkölcsi nevelés 1-4. évfolyamon: A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátítsák el a gyermekek azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozzák a társadalmi, természeti és technikai környezetükhöz való viszonyukat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét évfolyamon: Az ön- és világszemlélet folyamatos formálása, olyan tanulási környezet megvalósítása, amely kialakítja az erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot, és megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Olyan tevékenységek ismerete és gyakorlása, amelyek az otthon, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez, a vele való azonosulásához vezetnek. A tanulók ismerjék meg és ápolják hagyományainkat, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A nemzetiségi-, hon- és népismeret elsajátítása; a néphagyományok megismerésére és ápolására nevelés - Célja, hogy minden tanuló ismerje meg a német nemzetiség történetét, hagyományait, hazánkat, a magyar kulturális örökségre leginkább jellemző sajátosságokat, a magyar néphagyományt. Sajátítsa el minél magasabb szinten a német nyelvet, valamint azokat az ismereteket (és gyakorolják azokat a tevékenységeket), amelyek erősítik a nemzetiséggel való azonosulást. Legyen tisztában azokkal az értékekkel, amelyekkel megbecsülést szereztek maguknak és a Közép-Európában letelepedett németségnek. Aktívan vegyen részt a nemzetiségi hagyományok ápolásában. Sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, megszeretéséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerje a kiemelkedő magyarországi német, magyar és német államférfiak, tudósok, feltalálók, felfedezők, művészek, írók költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés - Személyes tapasztalatokon, átélt élethelyzeteken és pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásán keresztül a környezettudatos magatartás formálása. - A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése. - Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Vegyenek részt minél többen a Zöldsárkány mozgalomban. A tanulás tanítása - Logikus, fegyelmezett gondolkodásra és munkára nevelés. A gondolkodási képességek fejlesztése. 10

11 - A tanulásban való kitartás, az akaraterő fejlesztése. - Az önművelés igényének, szokásának kialakítása. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása. A testi és lelki egészségre nevelés 1-4. évfolyamon: - Az iskola adjon teret a gyermek játék, és mozgás iránti vágyának. - Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését évfolyamon: - A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. - Tudatformálás: a sport és a rendszeres mozgás fontossága az egészséges életmód kialakításában. Valamennyi évfolyamon: - Egészséges napirend kialakítása és az egészséges életmódra való felkészítés. - Pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulásának segítése. Az iskolai környezet olyan legyen, amely segíti az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. A családi életre nevelés - Harmonikus családi minták közvetítése. - A családi közösségek megbecsülése. - Felkészítés a felelős párkapcsolatok kialakítására. - Ismeretközvetítés a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók felnőttként jogaikat érvényesíteni tudó, kötelességeikkel tisztában lévő és a közéletben résztvevő felnőttekké váljanak. - Önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés - Hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység fejlesztése. - Segítő magatartás kialakítása a tanulókban. Gazdasági és pénzügyi nevelés - Ismeretek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Médiatudatosságra nevelés - Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megértése. - Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. - A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetési módjainak megismerése. Pályaorientáció A pályaorientáció feladata: - A pályaválasztási érettség előkészítése és kialakítása, a pályaválasztási döntés előkészítése, a választott pályára való felkészítés a hivatástudat kialakítása, segítségnyújtás a választott pályán történő beilleszkedés megalapozásához, a pályaszocializációhoz, az esetleges pályakorrekciókra való felkészítés. A tanulók megismerése a pályaorientáció szempontjából - Minden tanárnak törekednie kell arra, hogy megismerje a tanulók, képességeit, speciális képességeit (például manuális és zenei képességét), valamint a tanuló érdeklődését és 11

12 annak irányait, intenzitását, tartósságát, érzelmi telítettségét és szerepét a pályaválasztásban, továbbá az egyéni motiváltságát, attitűdjeit és azok hatását a pályaválasztásra. Fizikai és szellemi teljesítményeit a pedagógiai értékelés legváltozatosabb eljárásaival. A tanuló önismeretének fejlesztése - A tantestület kiemelkedően fontos feladatának tekinti segíteni a diákot önmaga megismerésében, mert csak helyes, reális önismerettel lehet személyiségének megfelelő pályát választani. Tanári értékeléssel elérhető, hogy a tanuló reálisan meg tudja ítélni saját teljesítmény szintjét, s mérlegelni, hogy e teljesítmények mely pályairányok esetében optimálisak. A tanuló pálya-megismerési képességeinek fejlesztése A pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) feladata: - Megismertetni a tanulókkal a legfontosabb szakmákat. - Segíti a diákokat annak megfogalmazásában, hogy melyek számukra a vonzó pályák és miért. - Megismerteti a tanulókat azzal, hogy az általuk választott szakma milyen követelményeket támaszt, s milyen emberi tulajdonságokat, személyiségjegyeket követel meg tőlük. - Megfelelő ismeretekhez juttatja tanítványait az egyes pályák munkaleírásáról. Tájékoztatja őket arról, hogy milyen iskolai ismeretek alkalmazhatók az egyes szakmákban. - A tantestület törekedjék arra, hogy a fiatalokban reális jövőkép alakuljon ki. Ismertessék meg velük az ország társadalmi-gazdasági folyamatait, az ezzel járó szerkezeti átalakítások tendenciáit. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékekkel tanulóink azonosuljanak, és ez irányítsa cselekedeteiket, viselkedésüket. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A nemzetiségi történelmi kultúra és nemzetiségi hagyományok megismerése és tiszteletben tartása. 9. Feladataink továbbá: A kompetencia alapú oktatás terjesztése. Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. 12

13 Fenti feladatok megvalósítása során az alábbi pedagógiai eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés; projektoktatás: a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain átlépve életközeli próblémából indítva, minden résztvevő mindenféle tapasztalataira építve határozzuk meg a célokat, feladatokat, tervezzük meg a munkamenetet és mutatjuk be az eredményeket; témahét: a tananyag komplex elsajátításának olyan formáját alkalmazzuk, amikor az adott tárgykört a diákok több tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel; nem tanórai formában megszervezett tananyag-átadás : nyelvi tanulmányút, illetve erdei iskola; műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: a tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével komplex fejlesztést valósítunk meg, az oktatást és nevelést egységes feladatellátással valósítjuk meg; moduláris oktatás; az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz; a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: sérülés specifikus fejlesztés, egyéni haladás, értékelés. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott motiváló munkaformák és módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos feladatok, tevékenységek: 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka Többszintű differenciálás biztosítása a következő megvalósulási formákban: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazásra szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok 13

14 Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal iskola saját belő hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok multimédia tartalmak (képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok) multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek: számítógép segítségével kitöltött tesztek bemeneti (a tanóra elején) mérés fejlesztő célú mérés, értékelés összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása (a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére) számítógéphez kapcsolódó audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) A pedagógiai programba foglalt alábbi értékek erősödését várjuk a digitális kompetencia kiemelt fejlesztésével és annak alkalmazásával az ismeretek átadásban: minőségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára egész életen át tartó tanulás készségének kialakítása nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés esélyegyenlőség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók számára esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban: Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája segíti a tanulókat az eligazodásban, tájékozódási pontokat ad, megfelelő értékszemléletet alakít ki, fejleszti műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Másrészt az alkalmazott munkaformák is átalakulnak. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhető formában való megosztása egyaránt fontos. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában: Anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása Kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és válaszadó eszközök alkalmazásával 14

15 Ezen módszereket már többen rendszeresen használják kollégáink közül, mintatanmeneteket és óravázlatokat készítenek az egyes területeken felhasználható digitális tananyagok, szimulációs szoftverek, gyűjtemények megjelölésével. IKT az iskolai kommunikációban: Az iskola belső és külső kommunikációs felülete lehet az iskola portálfelülete. Az iskola megoszthatja a legfontosabb információit a fenntartóval és a szülőkkel egyaránt. Hosszabb távon a diákok különböző közösségi eszközök segítségével (levelezés, chat, fórumok, tanulásszervező modul) beadhatják otthoni munkáikat, megvitathatják a tananyaggal kapcsolatos problémáikat, programokat szervezhetnek, megoszthatják a diákélettel kapcsolatos képeiket, naplóbejegyzéseiket. III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek alakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének fejlesztése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség fejlesztése. A kulturált magatartás és kommunikáció gyakoroltatása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek fejlesztése. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom fejlesztése. A tanulók nemzeti, nemzetiségi nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Nemzetiségi identitástudat kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 3. A tanulók környezeti nevelése. Feladat: A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és magtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. 4. A tanulók személyiségének komplex fejlesztése: az értelem mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. 15

16 Feladat: Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése, differenciált terhelés megvalósítása. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása változatos, gazdag fejlesztő programok kínálatával. A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentése (műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása), oktatás és nevelés egységes feladatellátása. A játékszeretet fejlesztése, a tanítástanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása, csoport- és pármunka szervezeti formák alkalmazása. IV. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1. Bevezetés Iskolánk a tananyag oktatása mellett kiemelt feladatának tekinti a tanulók egészséges életmódra nevelését. Az egészségnevelés komplexitásánál fogva - az iskola minden pedagógusának a feladata. A célzott szakmai tevékenységben a biológia, környezet- és természetismeret, valamint a testnevelés, tánc szakos tanárnak, továbbá az osztályfőnököknek és az iskola vezetésének kiemelt szerepe van. Intézményünk és környékének tárgyi adottságai megfelelőn szolgálják a gyermekek egészséges életmódjának kialakítását. A tornaszoba kis mérete igazodik az alacsony tanulói és csoportlétszámokhoz. A székhelyen sportpálya segíti a szabadtéri mozgást, sportolást. A vidéki környezet sokszínű lehetőséget kínál az egészségfejlesztő munkához: séta, gyalogtúra, kerékpártúra, természetjárás, stb. 2. Célok Hosszú távú A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem legfontosabb területeit. S ezen értékek birtokában legyenek képesek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, a helyes magatartás gyakorlására. A tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességei erősödjenek és fejlődjenek. Iskolánk és környezete még jobban szolgálja az egészségmegőrzést és a biztonságot. Középtávú A tanulók ismerjék meg a helyes táplálkozás alapvető elemeit, a szenvedélybetegségek káros hatásait, növekedjék a testmozgásra szánt idő. Rövidtávú Sokszínű tevékenységrendszer biztosítása. Szociális készségek fejlesztése: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. A pedagógusok ismerjék meg a tanulók étkezési szokásait, és a káros szenvedélyekhez való viszonyulásukat. A családi házzal együtt segítsék a helyes higiénés szokások kialakulását. A tanulók minél többször érezzék át a testmozgás adta örömöt. 3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulóknak olyan életkoruknak megfelelő ismereteket adunk át, amelyek az egészség megőrzése szempontjából fontosak: személyi higiénia 16

17 egészségkultúra szenvedélybetegségek (játékszenvedély, TV, videó hatásai, élvezeti szerek, kábítószerek) kortárs kapcsolatok, konfliktuskezelés és kommunikáció párkapcsolati kultúra, családi életre nevelés egészséges táplálkozás sport, mozgás szerepe környezet egészségügyi gondok elsősegély-nyújtás alapismeretei balesetvédelem. A pedagógusok magatartásukkal, gondosságukkal az alábbi területeken járulnak hozzá az egészséges életmód gyakorlásához: napi munkarend, órarend kialakítása ülésrend meghatározása tanulók egészségi állapotáról való tájékozódás osztálytermek berendezése. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódhoz szükséges magatartásformákat, szokásokat, tevékenységi formákat, egészségbarát viselkedésformákat. 4. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák Tanórai Szaktárgyi órákon: biológia és egészségtan, valamint környezetismeret és természetismeret tantárgyak keretében egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek adunk át, a testnevelés- és táncórák tananyaga az egészségnevelést szolgálja. Osztályfőnöki órákon: az ötödik-nyolcadik évfolyamon a helyi tantervben meghatározott egészségneveléssel kapcsolatos témaköröket feldolgozzuk fel. Tanórán kívüli A pedagógusok olyan szokásrendet alakítanak ki, amely megfelel az egészséges életmód alapvető kritériumainak (étkezés rendje, higiénés szokások, játékos testmozgás, ) A környezettan szakkör, vagy az igény szerint kialakított csecsemőápolási szakkör kiegészítik a délelőtti tanórák nyújtotta ismereteket, de főleg a gyakorlati megvalósítást, kipróbálást, élményszerzést segítik. Évente egy alkalommal egészségnapon (egészséghéten) sokszínű lehetőséget biztosítunk az egészséges életmód gyakorlásához (ételbemutató, ételkóstoló, játékos sportprogramok, vetélkedők, plakátverseny ) A diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezünk, melyeknek célja hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetésén túl az osztályok közösségi életének fejlesztése, a mozgásigény felkeltése és kielégítése (látogatás Magyarország egy nemzeti parkjába felső tagozatosoknak; látogatás történelmi emlékhelyekre, múzeumokba felső tagozatosoknak). Minden évben lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, hogy részt vegyenek egy-egy gyalog túrán, amelyet a környék természeti bemutatóhelyeire szervezünk és amennyiben szükséges a tanulókat a túra helyszínére szállítjuk (természetjáró túra 1-2. évfolyamosoknak). Mindennapi testedzés biztosítás Testnevelés- és táncórák, valamint iskolai sportköri foglalkozások; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az alsó tagozaton; úszásoktatás. 17

18 5. Kapcsolatrendszer, kapcsolattartás módja a célok megvalósítása érdekében Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; alkalomszerűen az első-negyedik évfolyamon az osztályfőnökkel való egyeztetés szerint; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez; a csecsemőápolási szakkör vezetéséhez. Családok programokon való részvétele, szülői közreműködés a megvalósításban: Szülői értekezleten, tájékoztatón, ismeretterjesztő előadáson való részvétel. Egészségfejlesztést szolgáló programok megvalósításában való aktív közreműködés: ételbemutató, ételkóstoló előkészítése. Az alábbi közvetett partnereinkkel tartunk kapcsolatot egészségfejlesztő céljaink megvalósítása érdekében: Rendvédelmi szervek Gyermekjóléti szolgálat Családsegítő központ Nevelési tanácsadó Védőnői szolgálat ÁNTSZ. V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki a mentőszolgálattal és a Vöröskereszttel; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - javasoljuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 18

19 - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a védőnő, a szakértő szülők, a mentőszolgálat vagy a Vöröskereszt bevonásával; - a projektnapok, témahét fontos témaköre az egészségvédelem, a helyes táplálkozás, az elsősegély-nyújtás alsó és a felső tagozatos tanulók számára egyaránt. VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli, egyéb tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 19

20 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A német nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartása. A német nemzetiségi hagyományaink ápolása. 6. A kooperatív együttműködés fejlesztése. A tanulási képességek és a szociális képességek egyidejű fejlesztése. A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség és képességfejlesztés csoportos formában. A tanulók aktív együttműködése a siker érdekében. Feladat: A tanulói közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. A másság elfogadása. A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolát harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia) Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik 20