AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

Átírás

1 1

2 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u Az intézmény alapításának éve: Az intézmény jogelődje: Bátai Általános Művelődési Központ Az alapító neve, címe: Báta Községi Önkormányzat 7149 Báta, Fő u Intézményt fenntartó és működtető neve, címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u Az intézmény típusa: közoktatási intézmény Az intézmény jogállása: A Bátai Hunyadi János Általános Iskola önálló jogi személy, amelyet meghatalmazott igazgató irányít. OM azonosító: Az iskola épülete és a hozzá tartozó telek tulajdonosa: Báta Község Önkormányzata Iskolánk pedagógiai programjának jogszabályi háttere Törvények: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 110/2012(VI.4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 11/1994. (VI. 28.) MKM rendelet (39/D, 39/E ). nevelési-oktatási intézmények működéséről 2

3 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az intézmény értékrendje, alapelvei Ebben a fejezetben intézményi alapelveinket, céljainkat, feladatainkat rögzítjük. Iskolánk: munkáját a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, a demokrácia értékei, és a különböző kultúrák iránti nyitottság hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra. humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Tevékenységének minden területén érvényesüljön: gyermekek személyiségéhez, életkori sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása, egyéni sajátosságok figyelembe vétele, differenciált fejlesztése az erkölcsös, önálló életvitelre, önállóságra, önnevelésre és céljaik elérésére való nevelés a szabályzatokban, szabályozókban rögzítettek egységes betartása, betartatása a fenntartható fejlődés szemléletének közvetítése, az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése az értéktartó tudás, az egész életen át tartó tanulás megalapozása magas színvonalú feladatellátás együttműködési készség fejlesztése külső kapcsolatépítéssel és információáramlással partnerközpontúság, minőségelvűség a nemzeti identitás megőrzése a helyi kultúránk, népművészetünk ápolása, átadása nyitottság és tolerancia más népek, kultúrák és szokások iránt az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató családias közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia és a másság elfogadásának tiszteletben tartása az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása 1.2. Az intézmény célja Olyan iskola működtetése, amely a helyi igényekre reagálva összehangolt munkát folytat, a nevelés, az oktatás érdekében. A gyermekek sokoldalú az adottságoknak, képességeknek, lehetőségeknek, követelményeknek, elvárásoknak megfelelően nevelése, oktatása, gondozása A tanulók képességeinek fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása 3

4 A személyes fejlődéshez, helytálláshoz, az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges kulcskompetenciák eredményes fejlesztése Az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereinek elsajátítása Megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása A továbbtanulást biztosító szilárd ismeretek kialakítása A társadalmi értékrendnek megfelelő kommunikációs normák kialakítása A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek elfogadtatása Az esélyegyenlőség érvényesítése, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása A teljes körű integrációval a hátrányok ellensúlyozása, mérséklése A különleges gondozást igénylő gyerekek: tehetséges, hátrányos helyzetű és SNI tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének-oktatásának megszervezése Az egyetemes emberi jogok, különösen a gyermeki jogok tiszteletben tartása Nemzeti értékeink közvetítése Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás iránti igény felkeltése, a fenntartható fejlődés szemléletének megalapozása Partnereink megismertetése a szolgáltatási kínálataink által modellértékű IPR alapú intézményfejlesztési rendszerünkkel Referencia intézményi szerepünkből adódóan intézményünk jó gyakorlatainak átadása, más intézmények önfejlesztő tevékenységének támogatása Pályázati lehetőségek teljes körű kihasználása 1.3. Az intézmény feladatai A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer működtetése az alábbi feladatok megvalósítása érdekében: Az alapismeretek szilárd elsajátításához szükséges sikeres tanulási helyzetek és a gyerekek önbizalmát növelő szorongásmentes légkör biztosítása Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR), az integrációs fejlesztést megvalósító programok és programelemek működtetése Lehetőség biztosítása a tanulók számára a választható foglalkozások kínálatával új ismeretek megszerzésére Az egyéni képességek célirányos fejlesztése Tehetséggondozás Felzárkóztatás Sajátos nevelési igényű tanulók képességeihez alkalmazott feltételrendszer biztosítása Az oktatás folyamatában a tanulás tanításának hangsúlyozása A piacképes tudás kialakítása és a fenntartható fejlődés érdekében interaktív módszerek alkalmazása A sokszínű szabadidős tevékenységek révén az értékek (erkölcsi, tárgyi, művészeti) iránti tisztelet felébresztése 4

5 Célzott tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel a tanulók magatartási és kommunikációs kultúrájának javítása Nemzetiségi oktatás biztosítása Együttműködési megállapodásokon nyugvó partneri kapcsolatok fenntartása, újak kiépítése Az intézmény multiplikátor (pedagógusok és pedagógushallgatók felé) szerepének megtartása és folytatása Ezen pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézményszintű tervek készítése. Az intézményt irányító dokumentumok egységének, tudatos alkalmazásának biztosítása (PP, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat) Az intézmény nyitottságának biztosítása. A felhasználók eligazítását biztosító, érdemi információt nyújtó dokumentumok hozzáférhetővé tétele Nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon alakítsunk ki egységes képet az őket körülvevő világról. Ennek pedagógiai eszközei a következők: Tanórai keretek: Az óra jellege határozza meg, melyik problémát hogyan, osztálykeretben vagy egyéni foglalkozás keretében dolgozzuk fel. A tanórai keretek életkori sajátosságoknak, egyéni adottságoknak, fejlettségi szintnek megfelelően szerveződnek. Tanórán kívüli tevékenységek: akadályverseny (szeptember), gyalogtúra (DÖK), sportszakkörök, kerékpártúra és ügyességi verseny, tánc, úszás erdei iskola, táborok gyűjtési akciók (papír, vas) tanulmányi és sportversenyek kiállítások, pályázatok Ügyes kezek (jeles napokhoz és hagyományos ünnepekhez kapcsolódva) Nem hagyományos keretek: Projektnapok: az egész iskola részvételével közvetlen környezetünk (természetes és épített), hagyományaink és értékeink, az egészséges életmód és a környezetvédelem területeinek megismerése Korábbi pályázatok keretében kidolgozott témahét, projektek, moduláris oktatás programjainak lehetőség szerinti megvalósítása, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében Élményközpontú környezeti nevelés, a természetvédelem fontosságának tudatosítása Kompetencia alapú oktatás alkalmazása Szociális kompetenciák fejlesztésének összehangolása Eljárások, módszerek Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmazott eljárások: 5

6 kooperatív tanítási technika csoport munka differenciálás IKT frontális osztálymunka szemléltetés drámapedagógia projektmódszer kreatív tevékenységek művészeti kifejezési módok A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő projektor digitális tábla számítógép fali vetítővászon televízió CD/DVD lejátszó 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés általános célja a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, illetve a személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás képessége Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kompetenciaterületek és azok összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: általános műveltségét anyanyelvi kompetenciáit természettudományos kompetenciáit 6

7 világszemléletük, világképük formálódását erkölcsi ismereteit ön- és társértékelési kompetenciáit Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, projektek, témahetek megvalósításán keresztül minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek átadása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti képességeinek kialakítására, fejlesztésére. További feladataink: A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása az adott életkori szakaszok jellegzetességeinek figyelembe vételével A gyermekek sokoldalú megismerése a személyiségfejlesztés érdekében Differenciált képességfejlesztés, tehetségfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkentését, alkotóképesség fejlesztése A sikeres pályaválasztás érdekében a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása, illetve az élethosszig tartó tanulás képességének kifejlesztése A tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése Kommunikációs kultúrára nevelés, digitális kompetencia alkalmazása Művészeti nevelés keretein belül a művészetek iránti érdeklődés erősítése A hazaszeretet érzésének erősítése, a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerésén, a nemzeti hagyományok ápolásán keresztül Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása Következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés A nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola nevelési-oktatási folyamata a személyiségfejlesztés érdekében adjon teret: az iskolai életnek a tanulásnak a játéknak a munkának. fejlessze: a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat, testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciáit. járuljon hozzá: életmódjuk, 7

8 szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megszilárdulásához; esztétikai, művészeti tudatosságuk és kifejezőképességük fejlődéséhez. Pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást vár el az iskola pedagógusai és az iskolafenntartó részéről, amelyben központi cél a tanulók egész személyiségének fejlesztése. A fenti célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységek: mérések készítése a képességek, a tudásszint, az értékrend és a közösségben elfoglalt helyzet objektív megismerése érdekében újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése megfigyelések tanórai és tanórán kívüli helyzetekben megfigyelések, információk, mérések elemzése és értékelése, tervszerű információgyűjtés tanulókkal, szülőkkel, diákközösségekkel folytatott beszélgetések révén tapasztalatok megbeszélése a szülőkkel és a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal. 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. Az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata a gyermek testi-lelki fejlesztése, megóvása. Cél: tanulóink rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében olyan korszerű ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, melyek egészségi állapotuk kedvező irányú változását idézik elő. Kiemelt feladat: bemutatni tanulóinknak az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, valamint az egészségbarát viselkedésformákat, illetve ezeket gyakoroltatni velük Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Természettudományos kompetencia: Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése Szociális kompetencia: Az egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség, egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban A tantestület által prioritást élvező területek: önmaguk és egészségi állapotuk ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe 8

9 mindennapos testedzés és az egészséges testtartás fontossága egészség-betegség testi és környezeti higiénia egészséges környezet környezeti ártalmak szenvedélybetegségek megelőzése barátság, nemiség fejlődése, párkapcsolat, szexualitás balesetvédelem, elsősegélynyújtás iskolai erőszak megelőzése az idővel való gazdálkodás A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. A területek konkrét tevékenységekben nyilvánulnak meg. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő iskolai programok, tevékenységformák szolgálják: egészségnevelési projekt A végrehajtás színterei: mindennapos testmozgás szenvedélybetegségek-prevenciós program fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja iskolán belüli agresszió megelőzése szexuális nevelés. Kiemelten a következő tantárgyakban jelenik meg az egészségnevelés témaköre: környezetismeret, természetismeret, biológia, erkölcstan, testnevelés, osztályfőnöki órák. Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások, délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, sportnapok, egészségnap vagy drog-prevenciós nap, kirándulások, erdei iskola, hétvégi programok (foci, asztalitenisz, kerékpár- és gyalogtúra, néptánc..), DÖK programok (DÖK nap), filmvetítés, 9

10 vetélkedők, kiscsoportos beszélgetések, előadások, internethasználat Értékelés: minden program és minden tanév végén. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelésórák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; úszásoktatás; az iskolaotthonos és napközis foglakozások szabadidejében. Tájékoztatók: szülői értekezlet (szülők számára) szakmai tréningek (pedagógusoknak) osztályszintű tájékoztatók (orvos, pszichológus, rendőr, egyéb szakemberek) részvétel pályázatokon. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSO- LATOS FELADATOK Olyan működő csoportok létrehozása, melyek saját érdekszférájukon belül segítik az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el, és tevékenyen járuljanak hozzá: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, a közösségi szokások, normák elfogadásához (erkölcsi értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák A nemzeti öntudat, hazafiasság, demokrácia és a közjó iránti elkötelezettség Erkölcsös magatartás Együttműködő magatartás, konfliktuskezelés Felelősségvállalás másokért, a környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség A közösségi nevelés színterei: a család az iskola 10

11 tanórák (kiemelten az osztályfőnöki, erkölcstan/hit-és erkölcstan, magyar óra ) tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, tanulószoba, kirándulás) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) szabadidős tevékenység, ünnepélyek az iskolán kívüli közösségek (Községi önkormányzat, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, óvoda, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek..) Valamennyi terület feladata azonos, közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve fejlessze a tanulók személyiségét. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy tanulóink nagy része: Ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen meghatározó életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Legyen képes társaival és a felnőttekkel is a közösségi normáknak megfelelően kommunikálni. Legyen képes önkontrollra, mások segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A fentiek megvalósítását segítik: azok a tantárgyi tartalmak, melyek a fenti ismeretek birtoklásához járulnak hozzá, a módszertani eszköztár (projektek, témahetek, újszerű tanulásszervezési eljárások, az együttműködésre épülő feladatmegoldások: csoportmunka, kooperatív technikák, dramatizálás stb.) amelyben nagyobb teret kap a kérdésfeltevés, a viták kialakulása, a kulturált vita lefolytatása, vélemények - érvek megfogalmazása és ütköztetése, 11

12 a nevelés-oktatás folyamatában alkalmazott változatos munkaformák, a diákönkormányzat iskolai és osztályszintű működése, mely kerete és színtere a közösségben és a közösségért végzett tevékenységnek, olyan csoportok működési feltételeinek biztosítása, melyben az eredmény feltétele a közös munka (néptánccsoport, kosárlabda, labdarúgó, asztalitenisz sportcsoportok, stb.) a hagyományok ápolása, ünnepélyekre, rendezvényekre készülés, és az azokon való részvétel IKT alkalmazások szorgalmazásával a közösségi eredmények, események, feladatok elérésének támogatása: iskolai honlap frissítése. Évenként ismétlődő ünnepélyeink: tanévnyitó az október 23-i és a március 15-i ünnepély ballagás tanévzáró ünnepély Hagyományos rendezvényeink: Hunyadi-nap Mikulás karácsonyi műsor Jótékonysági bál farsangi bál Gyermeknap DÖK napok tanulmányi versenyek tanulmányi és jutalomkirándulás erdei iskola nyári táborok 5. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 5.1. Pedagógusok helyi intézményi feladatai Gyermekekkel, tanulókkal való törődés testi-lelki épség megóvása személyiségfejlesztés képességfejlesztés egyéni bánásmód, személyre szabott fejlesztés hátrányok kompenzálása, felzárkóztatás, tehetséggondozás együttműködés a pedagógustársakkal felügyelet. 12

13 Közösségi munka tevékenységek megtervezése, megszervezése, lebonyolítása, értékelése (iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése ) másság elfogadása, elfogadtatása hátrányos megkülönböztetés megelőzése osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Szülőkkel való kapcsolattartás lehetőség szerint a gyermek családi hátterének megismerése szülők rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok) Saját munka megtervezésének feladatai helyi tanterv, tanmenet, nevelési terv készítése pedagógiai programban meghatározott nevelési, fejlesztési feladatok megtervezése közösségi élet szervezésével, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek meghatározása a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, ügyviteli feladatok elvégzése Részvétel a nevelési-oktatási intézmény munkájában részvétel a nevelőtestület munkájában a nevelőtestület által meghozott döntések végrehajtása mindazon feladatok teljesítése, melyekkel az intézmény vezetője megbízta Továbbképzésen való részvétel saját ismereteinek karbantartása, önképzés, life long learning hétévenként legalább egy vagy több összesen (120 óra) képzésen való részvétel Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 5.2.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében osztálya tanulóinak nevelése, munkája során maximális tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire. Az osztályban tanító pedagógusok munkájának segítése és koordinálása. Kapcsolattartás az osztály szülői munkaközösségével. A tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése. 13

14 A tanulók magatartásának, szorgalmának minősítése, a minősítési javaslat nevelőtestület elé terjesztése. Szülői értekezlet megtartása. A osztályával kapcsolatos ügyviteli teendők ellátása: ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Osztálya kötelező orvosi vizsgálatának segítése és nyomon követése Az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatok ellátása, kapcsolattartás az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulók rendszeres tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítás azok megoldására, közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslattétel a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a közös feladatok megoldása. Rendkívüli esetekben óralátogatás az osztályában. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1. Hátránykompenzációt segítő tevékenységek A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű beilleszkedési, tanulási és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. A különböző területeken fokozott segítségre és figyelemre szoruló gyermekek fejlesztésében valamennyi pedagógus részt vesz. Fontos szerepe van az osztályfőnöknek, a gyógypedagógusnak és a gyermekvédelmi felelősnek. A személyiségjegyek feltérképezéséhez szülők bevonásával, meggyőzésével, esetenként külső szakember segítségét vesszük igénybe. Az integrációs rendszer építésének folyamatában is olyan helyi programok kifejlesztésén dolgozunk, amely a tanulási nehézségekkel küzdő, a beilleszkedési és magatartási zavarok megelőzését, csökkentését segítik elő. Cél: a beilleszkedési, szocializációs, tanulási, magatartási nehézségek Fontos: kialakulásának megakadályozása a meglévők csökkentése, enyhítése a szociális hátrányok enyhítését segítő szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására törekvés a befogadó pedagógiai kultúra támogatásával, 14

15 a megelőzés érdekében szoros kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs szakértői bizottsággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a folyamatos kapcsolattartás (kötetlen és célirányos konzultáció gyerekkel, szülővel, családlátogatás) során annak elérése, hogy a szülők igénybe vegyék a nevelési tanácsadó szakszerű segítségét a kudarcok negatív következményeinek megelőzése, enyhítése érdekében egyéni fejlesztő foglalkozások tartása, alkalmankénti esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok szervezése a pedagógusok körében, a gyermekvédelmi felelős rendszeresen érdeklődése, s az adódó problémák megbeszélése a gyermek nevelésében érintett pedagógusokkal, a tanuló érdeklődésének és képességének megfelelő közösségi feladatok során annak elérése, hogy a különböző tanulói csoportok elfogadják és segítsék a beilleszkedési nehézségekkel küzdő társaikat A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség fejlesztésének alapja a szellemi és a speciális képességek megismerése mellett a kreativitás, a divergens gondolkodás és a feladatok iránti elkötelezettség kialakítása, melyet a teljesítmény iránti motivációval, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltésével és fenntartásával, az eredeti megoldások, a szorgalom és a kitartás elismerésével kívánjuk elérni. A tehetséggondozás első, legfontosabb fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.). E feladatot a gyermekekkel közvetlen kapcsolatot kialakító pedagógusok végzik. Az iskolai tehetséggondozást a következő kiemelt területeken végezzük: A képességek fejlesztése dominánsan a tanórákon alkalmazott differenciálással valósul meg, ahol a pedagógus az egyéni/csoportos jellemzők alapján választ adekvát szervezeti formát, módszert, taneszköz-használatot és feladatot, s ezt veszi figyelembe a házi és a kiegészítő feladatok kijelölésénél. A tehetség fejlesztésének egyéb színterei: egyénre szabott órai differenciálás szaktárgyi és kulturális versenyek igény szerint szakkör formájában első osztálytól az idegen nyelv, és az informatika, felsőbb osztályokban (7. osztálytól) második idegen nyelv oktatása tanórán kívüli foglalkoztatási rendszerben működő intellektuális és speciális képességek fejlesztését szolgáló: szakkörök, foglalkozások (matematika, néptánc, moderntánc, színjátszó kör, sport, diákönkormányzati tevékenység ) a szegedi Nyitott Világ művészeti iskola kihelyezett tagozatának (festészet) működtetése Bajai zeneiskola (Danubia) 15

16 a tehetség fejlesztését szolgálja az iskolán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel (pl. zeneiskola, labdarúgás) az IPR eszközrendszerének integrációt segítő, tantárgyi képességet fejlesztő elemei kompetencia alapú programok, programcsomagok, újszerű tanulásszervezési technikák, modern pedagógiai módszerek alkalmazása, kulcskompetenciák fejlesztése témahetek, projektek szervezése IKT eszközök és digitális tananyagok alkalmazásával, egyéni feladatadás és személyre szabott differenciálás tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon iskolakönyvtár, múzeum, művelődési ház, tájház, Fekete Gólya múzeum programjainak látogatása. Fejlesztendő kompetenciaterületek: Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megmérettetés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség Önálló tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében: hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása tanulási technikák, módszerek megismertetése tanulmányi versenyek szervezése versenyekre való felkészítés, a versenyzés etikájának megtanítása önálló kiselőadások készítésének segítése bíztató értékelés differenciált feladatok adása csoportfoglalkozások szervezése, kooperatív munkamódszerek alkalmazása A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján, kutatómunkák egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia) 16

17 a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása zenehallgatás, CD- ROM használata, programok végigjátszása, lexikon-szótár használata újságírás, újságszerkesztés, riportkészítés írott formában (magnófelvétellel), videóval, iskolarádió (digitális kompetencia) egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció) internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez. (digitális kompetencia) A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program Az iskolai IPR az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítását segíti. Iskolánk a bukás-mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. A kudarc okainak kiderítése, szükség esetén a nevelési tanácsadó segítségének igénybevételével történik. Az óvodából a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. Ezt a munkát óraadó logopédus segíti, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával. A problémák korai feltárása érdekében gyógypedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében átadják felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. Feladataink: a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása az okok feltárása a szükséges intézkedések megtétele a fejlesztés megtervezése. A megelőzés érdekében a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, valamint a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a nevelőknek a problémák felismerésében. Prevenciót szolgáló tevékenységek: szeptemberben bemeneti méréssel kezdődik a fejlesztés irányának és módjának meghatározása. Az első évfolyam első félévében a mérési /DIFER/ eredményekre alapozott, szükség esetén egyénre tervezett képességfejlesztés történik valamennyi tantárgy belépésekor megismertetjük a tanulókkal az adott tantárgy eredményes tanulását segítő módszereket 17

18 havi rendszerességgel az általunk kifejlesztett TAN-TAN programmal tanulási technikákkal és módszerekkel ismertetjük meg a gyerekeket tanórákon és kiemelten az iskolaotthonos és a napközis foglalkozásokon gyakoroltatjuk az önálló feladat megoldási módokat, segítjük a gyermek számára legmegfelelőbb kiválasztását A tanulási kudarcok csökkentését segítő tevékenységek: részképesség hiány esetén, enyhébb esetben egyéni fejlesztő foglalkozás iskolán belül, súlyosabb esetekben szakszolgálat igénybevétele, esetleg egyes tantárgy tanulása alóli felmentés; ismerethiány esetén javító, pótló foglalkozások lehetőségének biztosítása; pszichés eredetű tanulási kudarcok elkerülését egyénre szabott feladatokkal, csoportmunkába bevonással, versenyhelyzetek kiszűrésével segítjük, iskolapszichológus segítségének igénybe vételével oldjuk meg pozitív motivációt igyekszünk biztosítani önbizalmat növelő preferáló eljárásokkal, pl. individuális viszonyítással értékeléskor, azokon a területeken sikerek biztosításával, melyekben nincs elmaradás Az iskolakezdéstől a befejezésig nagy gondot fordítunk a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére. Alkalmazzuk a tanulási kudarcnak kitett gyermekek felzárkóztatásának segítése érdekében a kooperatív csoportmunkát, a dramatizálásban rejlő lehetőségeket, a differenciált egyéni munkát. Arra törekszünk, hogy minél több élményhez, motivációhoz jussanak a témaheteken, projekt programokon. IKT eszközök és ismerethordozók alkalmazásával a differenciált tanulásszervezést segítjük. Inkluzív nevelés Intézményünk tartósan képes a személyi és tárgyi feltételeinket illetően is a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező HHH és SNI gyerekek oktatására-képzésére, az együttnevelésre, megfelelő párbeszéd kialakítására az érintett szülőkkel. Feladataink: a hátrányos helyzetből adódó problémák csökkentése a tanulási nehézségek okának feltérképezése, a sérülések korrekciójának és kompenzálásának segítése. Ezen tanulóink érdekében kapcsolattartás a szakértői bizottsággal és más társintézményekkel, speciális szakemberekkel. Tevékenységrendszer A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében az integrált pedagógiai rendszer további működtetését tervezzük. A sajátos nevelési igénytől függően a fejlesztés többféle formája lehetséges. A fejlesztési formák összefüggést mutatnak az integrálhatóság szintjével. Ezek lehetnek: csoportos vagy egyéni fejlesztési forma. 18

19 A szakvélemény alapján az eltérő /speciális/ tanterv szerinti nevelésbenoktatásban részesítendő gyermekek számára az előírt tanterv, fejlesztési terv alapján foglalkoznak a pedagógiai szakszolgálat szakmai segítségnyújtásával az érintett pedagógusok. Dokumentáció A HHH tanulókról egyéni fejlesztési tervet készít az osztályfőnök, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót vezet a gyógypedagógus, logopédus. Az iskolai dokumentumokban jelzés történik a HHH és sajátos nevelési igényű gyermekek státuszáról. Integráció és inklúzió a tevékenységekben Az inkluzív nevelés alapfeltételei: az iskolába kerülés körültekintő előkészítése: az óvodából az iskolába való átmenet segítése (Suli-váró projekt) együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése: szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási intézményekkel, nemzetiségi önkormányzattal A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen szociális hátrányokban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő: Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel Digitális kompetencia: Információkeresés Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése, egyéni és közérdek tisztelete. Mivel iskolánkban egyre nő a nehéz anyagi körülmények között élő tanulók száma, programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Alapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg. Feladataink: segíteni azon tanulók 19

20 beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek családi mikrokörnyezet, családi házon kívüli környezet iskolai körülményeiket tekintve csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyermekek) átmenetileg hátrányos helyzetűek (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: a gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása az indulási hátrányok csökkentése egyéni képességekhez igazodó foglalkozások szervezése kudarcok és lemaradások csökkentése érdekében egyéni fejlesztés gyógypedagógiai, logopédiai, gyógy-testnevelési ellátás tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök a kompetencia alapú programok, projektek, témahetek, az újszerű tanulási technikák és pedagógiai módszerek révén a HH, HHH, SNI (BTM, F70) gyerekek integrációjának segítése a pályaválasztás segítése, pályaorientációs program működtetése, szervezése (ld. IPR, JAM, együttműködési megállapodás a középiskolákkal) személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek a családok életvezetési gondjainak segítése, szükség esetén pszichológus, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat szakembereinek igénybevétele drog- és bűnmegelőzési valamint mentálhigiénés programok a nevelők, szülők, gyermeket segítők személyes kapcsolatai, szükség esetén családlátogatások iskolaotthonos, napközis és tanulószobai foglalkozások étkezési lehetőség biztosítása tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások az iskolai könyvtár-, internethasználat a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozáson, szabadidős tevékenységek, versenyek), művészeti oktatásban való részvétel lehetősége 20

21 kirándulások szervezése, természetjárás, múzeumok, színház, könyvtár programjainak látogatása szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a gyermekek nyári táboroztatásához, erdei iskolához nyújtott támogatás együttműködés a kulturális intézményekkel családi életre nevelés, egészséges életmódra nevelés rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése minden gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása helyi, országos támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az IPR rendszer elemeinek alkalmazása - helyi mentori rendszer- a szociális hátrányok enyhítése érdekében A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - A gyermekvédelem az iskolai nevelő-oktató munka, kiemelten az osztályfőnöki tevékenység része. Az osztályfőnökök megfigyeléseikkel, észrevételeikkel aktívan segítik a községben működő gyermekvédelmi felelős tevékenységét, aki munkáját összehangoltan végzi a Bátaszéken működő Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. Az intézményre háruló feladatok így közvetettek. Minden gyermekre kiterjedő feladataink: a gyermeki jogok teljes körű biztosítása, betartása és betartatása biztonságos és védelmet nyújtó intézményi környezet kialakítása az iskolában tartózkodás ideje alatti felügyelet megszervezése megismertetés a szenvedélybetegségekkel és azoktól való megóvás balesetvédelmi oktatás és az alapvető közlekedési szabályok elsajátítása és gyakoroltatása A különböző veszélyeknek fokozottan kitett tanulókra vonatkozó feladataink: a veszélyeztetettség konkrét formájának és okainak felderítése naprakész lista vezetése a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról az érintett tanulók közösségbe való beilleszkedésének segítése: osztálykeretben, napközis foglalkozási formákban a gyermekvédelmi felelős segítő tevékenysége, rajta keresztül folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal a szülőknek nyújtott tanácsadással, ügyintézéshez nyújtott segítséggel folyamatos együttműködés kialakítása 21

22 Az IPR-ben együttműködési megállapodásokat, partneri kapcsolatokat alakítunk ki a következő szervezetekkel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldására: Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal szakmai és szakszolgálatokkal középfokú oktatási intézményekkel Roma Nemzetiségi Önkormányzattal civil szervezetekkel. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYA- KORLÁSÁNAK RENDJE A Közoktatási törvény szerint a diákönkormányzat (DÖK) kötelező feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. Tehát a diákönkormányzat döntésétől függ, hogy az érdekképviseleti tevékenységen kívül milyen feladatokat vállal fel. A DÖK-nek többféle jogköre van: döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel is rendelkezik. Az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) szabályozza a diákönkormányzat és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. A diák-önkormányzati SZMSZ pedig konkrétan magában foglalja a DÖK működésével kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben munkaterv készül, amely a megvalósítandó programokat tartalmazza. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat tagjai iskolánk azon tanulói, akik önkéntesen elfogadják a diákönkormányzat működési szabályait. Minden osztály 2-2 tanulót delegál a diáktanácsba, akiknek a megválasztása az osztályban egyszerű javaslattétel és ezek után titkos szavazással történik. A küldött megválasztásához és későbbi visszahívásához is egyszerű szavazattöbbség szükséges. A megbízatás 1 tanítási évre szól. A diáktanács tagjai önmaguk közül nyílt jelöléssel, titkos szavazással diáktanács-elnököt választanak, egyszerű szavazattöbbséggel. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁ- NAK FORMÁI Az iskola, mint az nevelő-oktató munka színtere, csak akkor működhet eredményesen, ha a gyermek érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat, igényeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejleszté- 22

23 sének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Intézményünk működésében részt vesznek mindazok a csoportok, gyermekek, pedagógusok, szülők, illetve ezek demokratikusan választott képviselői, akik valamilyen szerep vagy funkció révén az intézménnyel szoros kapcsolatban vannak, és akiket ezért a szabályozás közvetlenül érint. A pozitívumokról, eredményekről rendszeresen híreket adunk az intézmény honlapján / A problémákat a keletkezés helyén, az érintettek közreműködésével oldjuk meg. Az előforduló hibák okait feltárjuk, majd megtesszük a megfelelő lépéseket az ismételt előfordulások elkerülése érdekében. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái: feltétele: kölcsönös támogatás koordinált pedagógiai tevékenység kölcsönös bizalom tájékoztatás őszinteség eredménye: - családi és iskolai nevelés egysége - kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákra támaszkodunk: aktív részvétel az intézmény rendezvényein, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, érdeklődő-segítő hozzáállás, szponzori segítségnyújtás. Iskolánk (pedagógusok) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: előre tervezett, ill. rendkívüli szülői értekezletek fogadóórák, nyílt napok, nyílt órák szervezése szervezett szülői értekezlet célzott csoportoknak rendszeres és folyamatos tájékoztatás a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról (háromhavonta értékelő hét) változatos témájú foglalkozások, szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat 23

24 előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember meghívása) pályaválasztási tanácsadás családlátogatás (szükség esetén) közös kirándulások A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, feladatai: Az együttműködés színterei: Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatása, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülői kérések, javaslatok összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé. Fogadóóra: szülő és pedagógus személyes találkozása, a gyermekkel kapcsolatos problémák feltárása, lehetséges megoldások közös keresése. Nyílt nap: a szülő betekintést nyerhet az iskola nevelő-oktató munkájába. Háromhavonkénti kompetencia alapú értékelés: tájékoztatás az IPR-ben résztvevő gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról. Írásbeli tájékoztató: a szülők tájékoztatása a tanulókat érintő eseményekről, programokról. Személyes megbeszélés: a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Családlátogatás: indokolt esetben. Programok, rendezvények: szívesen vesszük programjainkon, rendezvényeinken a szülői segítséget, támogatást, részvételt, melyekről tájékoztatást adunk. Szülői képviseleti fórum: A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője jogszabályban meghatározottak szerint tanácskozási joggal részt vehet a gyermekek nagyobb csoportját érintő nevelőtestületi értekezleteken. Szülői Szervezet - működéséről részletesen az SZMSZ-ben rendelkezünk. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: osztály-család hétvége túrázással egybekötve családi játékos vetélkedő, sportfoglalkozások közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével A szülők a tanév eleji és félévi szülői értekezleten megkapják az intézmény munkaterve alapján készült havi bontású, az adott félévre szóló ütemtervet. 24

25 Az alapdokumentumok módosításának tartalmáról, új nevelési-oktatási elemek bevezetéséről, azok megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell az őket érintő részletekről. Az új oktatás- és tanulásszervezési eljárások /pl.: projekt, témahét, tantárgyi integráció, stb./ tartalmi elemeit a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók tájékoztatásának fórumai, a kapcsolattartás formái: Diákközgyűlés: évente egyszer, igazgatói, tanulói tájékoztatás. Diákönkormányzat ülései. Az eltelt időszak eredményeinek kihirdetése, problémák megbeszélése, tájékoztatás a programokról, eseményekről. Osztályfőnöki óra: tájékoztatás (hetente). Kompetencia alapú értékelés (IPR) Kiemelt fontosságú a diákönkormányzatot támogató pedagógusi munka. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat a fórumokon való eredményes munkára, illetve irányítják őket a feladatok megvalósításában. Intézmény partnerei Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai -és szakszolgálatok PTE és a PTE Illyés Gyula FK középfokú oktatási intézmények Roma Nemzetiségi Önkormányzat civil szervezetek. Kapcsolattartás formái Az intézmény partnereivel a feladatra kijelölt felelős (igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus, stb.) veszi fel és tartja a kapcsolatot hivatalos levélben, telefonon vagy személyesen. 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI 9.1. A továbbhaladás és évismétlés eljárása 1-8. évfolyamokon: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a kerettantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben nem nyújt megfelelő teljesítményt, abban az esetben meg kell ismételne az adott évfolyamot. Az első évfolyamon a tanulók abban az esetben utasíthatók évfolyamismétlésre, ha nem nyújtottak megfelelő teljesítményt, azaz nem teljesítették az előírt követelményeket. A tanuló részére szülői kérelemre engedélyezhető az iskola első évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Ha a tanuló az első évfolyamon nem tesz eleget az előírt követelményeknek, de tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte 25

26 munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait újra az első évfolyamon folytathatja. Szülő kérésére a magasabb évfolyam is legfeljebb egy alkalommal megismételhető. Az idegen nyelv tanulásának első tanévében /4. évfolyam/ elégtelen osztályzat esetén a tanuló évfolyamismétlésre nem kötelezhető évfolyamon a tanulók az iskola magasabb évfolyamába akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítették. Ezt a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz évfolyamonként az egyes tantárgyak tanterveiben a pedagógiai szakaszokhoz a kerettantervben előírt minimális követelményeket kell alapul venni. Ha a tanuló a 2. évfolyamtól a tanév végén 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító, vagy osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2. évfolyamtól a tanév végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, kötelező évfolyamot ismételnie. Ha a javító vagy osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles. Csúsztatott iskolakezdés (6-7 éves korig) 1-. évfolyamon 2-8. évfolyamokon Továbbhaladás Előkészítő évfolyam (6-7 éves korig, egy alkalommal) Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás, követelmények teljesítése Szakvélemény javaslatára: mentesítés egyes tantárgyak látogatása/értékelése alól. Évismétlés nem teljesítette a követelményeket, hiányzás miatt vagy szülői kérésre nem teljesítette a követelményeket vagy hiányzás miatt vagy szülői kérésre 9.2.Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha: magántanuló volt, az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamely tantárgy éves óraszámának 30%-t meghaladó óránál többet mulasztott, a követelményeket sem teljesítette, emiatt nem osztályozható, ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti. Az osztályozó vizsga tantárgyai: 26