MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Navigare necesse est...

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulók részvételi rendje az intézményi döntési folyamatokban Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése: A választott kerettanterv feletti óraszámok Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az érettségi vizsgatárgyak témakörei középszinten Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az iskola szakmai programja Mellékletek

3 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek (célmeghatározás) Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert... a műveltség nem ünneplő ruha. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. Németh László Iskolánk alapelve, hogy tanulóink a szakmai ismereteken kívül az általános műveltség egyes területein is igényes, a XXI. század emberének nélkülözhetetlen ismeretekkel és tájékozódási képességekkel rendelkezzenek. Fontos számunkra, hogy felkeltsük érdeklődésüket a társadalom és a természettudományok, a művészet iránt, hogy kialakuljon bennük a tudáshoz vezető kíváncsiság, tudásvágy, sokirányú érdeklődés, mely arra sarkallja őket, hogy megértsék világunk bonyolultnak tűnő jelenségeit. Legfőbb nevelési célunk: harmonikus személyiségek formálása, kialakítása. Szeretnénk, ha a nálunk végzett diákok olyan személyek lennének, akik bíznak magukban, optimisták, reális célokat tűznek maguk elé, képesek erőfeszítéseket tenni céljaik eléréséért. Ennek egyik előfeltétele, hogy helyes önértékelésük legyen. Igyekszünk erősíteni diákjainkban az örök erkölcsi értékeket, s kialakítani bennük azt az igényt, hogy ezek visszatükröződjenek magatartásukban és gondolkodásmódjukban. Elvárjuk, hogy tanulóink legyenek nyitottak más kultúrák befogadására, alakuljon ki bennük a tolerancia, a másik ember iránti tisztelet. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az iskolában szerzett tudásukkal, értékrendjükkel el tudjanak igazodni a felnőttek, a munka világában, és lehetőségük legyen képességük, tudásuk birtokában olyan szakmát, életet választani, amely segíti őket az egyéni boldogulásban. 3

4 A nevelő-oktató munka feladatai Az iskola alapfeladata: Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. Az iskolai műveltség összetett rendszer, állandóan változik. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladata - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell elsősorban törekedni. Az iskola egyéb feladatai: a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztése, az anyanyelv igényes használatára nevelés, az élethosszig tartó tanulás igényének, az erre való készségek, képességek kialakítása a tanulókban, a nemzeti és európai identitástudat fejlesztése a tanulókban, megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, továbbvitelére, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása, a felelősségérzet, a felelősségvállalás, az együttműködésre való hajlam kialakítása, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése, segítségnyújtás az önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztéséhez, a tantárgyi képzésben előnyben részesíteni a képességfejlesztést, törekedni az elméleti ismeretek és a gyakorlati, alkalmazott tudás összekapcsolására, a természeti és az épített környezet védelmére nevelés, az egészséges életmód értékeinek elfogadására való nevelés, megismertetni a tanulókkal a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjait. 4

5 A nevelő-oktató munka eszközei, módszerei, eljárásai A nevelési célok, feladatok megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. szokások kialakítását célzó módszerek 2. magatartást alakító módszerek 3. tudatosítás (meggyőződés) kialakítása közvetlen módszerrel - követelés - gyakoroltatás - ellenőrzés - ösztönzés - ösztönző (helyes magatartás kialakítása): ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret - kényszerítő: felszólítás, parancs, büntetés - gátlást kiváltó (a nem kívánt viselkedés megakadályozása): felügyelet, ellenőrzés, tilalom - a pedagógus személyes példamutatása - magyarázat - beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - értékelés közvetett módszerrel - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - hagyományok kialakítása, ápolása - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - közvélemény kialakítása - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - a tanulói közösség önkormányzatának megszervezése - vita 5

6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célja az, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Ebben a folyamatban döntő szerepet kap a személyiség-fejlesztés és a közösségi nevelés egymást feltételező és egymást kiegészítő feladatsora. A nevelés folyamatában olyan serdülőkorú (14-18 év közötti) fiatalokat kell formálnunk, akiknek előélete különböző. E korosztályt egész létezésében sajátos kettősség jellemzi: felnőtt is, gyerek is. Melyik korcsoportba sorolja magát? Identitás, önazonosítás kérdése. Megnyilvánulásaiban egyidejűleg jelen lévő elemek: népszerűség hajszolása, félelem a kiközösítéstől, lázadás sok belső szenvedéssel tetézve a felnőtt társadalom ellen. A személyiség-fejlesztés célkitűzései: a magasrendű eszményképek felmutatása a fiatal számára (közéleti személyiség, sportoló, politikus, stb.), a helyes önismeret-fejlesztés, amelyben megoldást nyerhetne pl. a kisebbségi érzés helyes kompenzálása, ez sikert, önbecsülést jelenthet, az ifjú számára, az egyéni lelkiismeret, a magas etikai mérce kialakítása ( mi az, amit semmiképpen nem teszek meg ), az előzőkhöz kapcsolódik a kommunikációs készség fejlesztése. A személyiség, az egyén sikere, boldogulása nem szakítható ki az őt körülvevő közösségek hálózatából. Hiszen alkotóelemei vagyunk az emberiségnek, nemzetünknek, az iskola és az osztály közösségének. Ezek különböző feladatokat jelentenek az individuum számára: büszke vagyok a közösségekre, amelyekhez tartozom, ezért felelősséget érzek és s szerepet vállalok ezek építésében, Bármelyik elhanyagolása baj. Az első mellőzése egoizmushoz, a második az önérvényesítés feladásához vezet. A közösségnek gazdagabbá kell tennie a személyiséget! Személyiségfejlesztés feladatai: Az értelem kiművelése Tanulási motívumok fejlesztése Kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés Szociális kompetencia Szociális képességrendszer fejlesztése Egyéni szociális értékrend Egészséges és kulturált életmódra nevelés Személyes kompetencia Személyes motívumok Személyes képességek Az egyéni tudat fejlődésének segítése 6

7 Szakmai képzés alapozása: az alkotóképesség fejlesztése, tehetséggondozás. A személyiségfejlesztés fő területei: szakórákon (szaktárgyak) által a gyermek megnyilatkozási képességének fejlesztése, kommunikációs, konzultációs készség, emlékezet-fejlesztés, osztályfőnöki órákon: felmérés a tanuló érzelmi, indulati életéről, viselkedési sajátosságairól, érdeklődése, jelleme fő vonásairól, tanórán kívüli programokon: szakkörök, iskolanapok, önismereti tréningek szervezése, versenyek, szituációs játékok. A felmérés módszerei: kérdőívek kitöltése, beszélgetések, tanári megfigyelés. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák és a járványok elkerülése, az élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 7

8 törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. 8

9 A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok - bemutatkozó osztályfőnöki órák, - kommunikációs képesség kialakítása, - kooperatív képesség fejlesztése, - kreativitásra való készségek kialakítása, - osztálykarácsonyok, névnapok. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai - nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, - közös megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, - gólyabál, - szalagavató, - háziversenyek, - házi sportversenyek. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai - iskolanapok, - diákparlament. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - tanulmányi kirándulások, három napos gólyatábor (Dunakanyar) megszervezése a 9. évfolyamra belépő tanulók esetében önköltséges nyári egyhetes vitorlás táborok szervezése (Balaton, Tisza-tó, stb.) - színház és múzeumlátogatás félévenként egyszer minden osztálynak E feladatsor megvalósításában szövetségesünkké kell tennünk a tanulókat, szülőket, a fenntartót. Az érett, önmagát védeni tudó személyiség mentes lesz a kétes értékű csoportosulások vonzerejétől, és nem kell számolnia az elmagányosodás élményével. 9

10 A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. 10

11 Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Kapcsolatot tart a szülővel, gondviselővel, szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló naprakész vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyv megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására (a jutalom tanévenkénti összegét a fenntartó biztosítja), büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a szakközépiskolai és szakiskolai nevelésnek. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. A tehetséggondozás céljai intézményünkben: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben: egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, szakköri foglalkozások. 11

12 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás; heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként; felzárkóztató órák tanulószobai foglalkozás keretében; szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; ingergazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok-okozati összefüggések feltárása; negatív környezeti hatások kiszűrése; a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánknak számolnia kell magatartás szempontjából problémás tanulókkal is. Az ilyen gondok megoldása elsődlegesen az osztályfőnökre - esetleg a szaktanárra - hárul. Súlyosabb esetben az osztályfőnöknek a szülőt is be kell vonnia a probléma megoldásába. Ha a tanuló fegyelmi vétséget követ el, akkor a köznevelési törvény ide vonatkozó rendelkezésének megfelelően az iskola fegyelmi bizottsága javaslatára a tantestület dönt ügyében. Az iskola biztosítja, hogy a tanulók ne csak tanítási időben, hanem azon túl is hasznosan tölthessék idejüket az intézményben. Ezt segíti az épületben létesített klub helyiség, az iskolai könyvtár, a kondicionáló terem, a tornaterem és a tornaszerek, valamint a sportpálya nyújtotta sportolási lehetőségek, az alkalmanként délután, illetve hétvégén szervezett iskolai rendezvények stb. A szünidei kirándulások, táborok, egyéb programok hasznos időtöltést biztosítanak a tanulóknak, erősítik az egymáshoz és az iskolához való kötődésüket. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők: tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól, a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység, A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 12

13 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi munka megerősítése érdekében legfontosabb a megelőzés. Ennek érdekében fontos az adatok gyűjtése (az osztályfőnökök felmérik a család összetételét, veszélyeztetett-e a tanuló, s ha igen, akkor miben.) Kiemelt jelentősége van a felvilágosító munkának (előadások, videofilmek, szakirodalom, plakátok, a szenvedély-betegek felkutatására való törekvés). A megelőzésben fontos szerepe van a sportnak, ezen belül is a tömegsportnak. Szociális segélyek: önkormányzati, iskolai. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sok esetben a hátrányos szociális helyzetnek akadályozó szerepe van a tanulásban. Iskolánk - anyagi lehetőségeihez mérten - segíti az ilyen körülmények között élő tanulókat - különös tekintettel a jó tanulmányi eredményt elérőket. A segítés módja: tankönyvsegély, évi egy-két alkalommal rendkívüli szociális segély, pályáztatás ösztöndíjra. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza. 1.7 A tanulók részvételi rendje az intézményi döntési folyamatokban Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a 13

14 döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák - osztályfőnöki órák, - diákönkormányzati megbeszélések, - diákparlament, - tanári, vezetői fogadóórák. A szülők közösségét érintő együttműködési formák - szülői értekezletek, - félévenként össztanári fogadó délután. Az intézményvezető-helyettes és az iskolai Szülői Szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az intézményvezető-helyettes az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A Szülői Szervezet képviselőjét olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen bármelyik napirendi pontot véleményeznie kell az érintett napirendi pont tárgyalására meg kell hívni Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a Szülői Szervezet működéséhez. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel: szakmai minisztériumok, gazdasági kamara, Nemzeti Közlekedési Hatóság, egyéb hivatalok, hatóságok, RSOE, Mahart Passnave, Duna Rapszódia és egyéb hajózási cégek az intézményvezető vagy az általa megbízott személy által. 14

15 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (a 20/2012. EMMI rendelet alapján) A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen, A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Történelem Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Idegen nyelv Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Matematika Írásbeli (indokolt esetben szóbeli) a kerettantervben rögzített követelmények alapján. 15

16 Fizika Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Biológia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Kémia Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Földrajz Írásbeli és szóbeli a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Testnevelés Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Ének-zene Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Informatika Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Rajz és műalkotások elemzése Gyakorlati és szóbeli feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján. Szakmai tantárgyak Írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok a kerettantervben rögzített követelmények alapján Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az intézményvezetőhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. 16

17 Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az intézményvezető lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy a tanuló, fiatalkorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére, szülője, hozzátartozója is iskolánkba járt, vagy itt érettségizett Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismertek célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, ismerjék a leggyakoribb sérüléseket, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátítása megvalósul: az osztályfőnöki, a biológia, a fizika, az informatika, a szakmai gyakorlati, a kémia és a testnevelési órákon, a Vöröskereszttel kiépített kapcsolatnak köszönhetően a szervezet által tartott foglalkozásokon, versenyeken. 17

18 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése: Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára Óraterv a es tanévtől felfutó rendszerben Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom** Idegen nyelvek** Matematika** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek** Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek (ének-zene) 1 Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,- közlekedésgépész, közlekedés ágazat - amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Második idegen nyelv ** A vitorlázás elmélete 1 2 Rendelkezésre álló órakeret *A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. **Huszonnégy tanuló felett csoportbontásban ***Hármas csoportbontásban gyakorlati oktatás esetén A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 1 A 2014/15. tanévtől 4 óra 2 A 2014/15. tanévtől 0 óra 18

19 Hajózási technikus szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság közlekedéstechnikai alapok Tantárgyak Munkavédelemi alapismeretek Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0, ,5 1 2, Közlekedéstechnikai gyakorlatok*** Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Foglalkoztatás 0,5 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv: angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)** 2

20 Csoportmunkák szervezése Hajógépüzem működése Hajóvezetés Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek 2 Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban*** Hajóelmélet, hajószerkezettan Hajógéptan Hajóvillamosságtan Hajógépüzemi gyakorlat*** Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan 4 Hajózási földrajz és vonalismeret Elektronikus navigáció Hajóvezetési gyakorlat 7 összes óra ,5 12, összes óra ,5 20

21 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Szállítási alapok Foglalkoztatás II. Munkavédelemi alapismeretek 0,5 0,5 Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat** Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel , , Közlekedés üzemvitel gyakorlat** Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat** Foglalkoztatás 0,5

22 Foglalkoztatás I Hajózási és kikötői üzemvitel Vállalkozások menedzselése Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv: angol, vagy német, vagy francia, vagy orosz (5-ös szint)** Hajók műszaki ismeretei Hajózási földrajz és útvonalak Fuvarozás és árukezelés Hajózási üzemtan Kikötői üzemtan Jogi és biztonságtechnikai ismeretek Informatika és ügyviteli gyakorlat** Hajóüzemi és kikötői gyakorlatok Kommunikáció és szakmai idegen nyelv** 2,5 Vezetés és igazgatási ismeretek 2 összes óra összes óra , ,

23 Tantárgy A 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN (10KÓD) Éves óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 148(4) 148(4) 128(4) Történelem és társadalmi ismeretek 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv* 111(3) 111(3) 96(3) Matematika* 111(3) 111(3) 96(3) Ének-zene 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés és sport 92,5(2,5) 92,5(2,5) 80(2,5) Fizika (2) Földrajz (1) 185(5) 74(2) 64(2) Biológia (2) (2) Kémia (2) Informatika* 37(1) 74(2) 64(2) Szakmcsop.alapozó gyakorlat**: Anyagmegmunkálási gyak. Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete) (4) 185(5) - - Szakmacsoportos alapozó oktatás - 296(8) 256(8) Szabadon tervezhető - 18,5(0,5) 16(0,5) (1) Kötelező óraszám törvény alapján 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) * 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva ** az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport)

24 Tantárgy emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia, orosz Óraszámok 10.évf. 11.évf. 12.évf. 3 3 Összesen 3 3 * 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek modul Hajózási technikus 1.1/ modul Közlek. üzem ell. Szakmai idegen nyelv (angol, német) Hajózási technikus 4.2/ Közlek. üzem ell. Hajózási üzemi berendezések Hajózási technikus 10.évf. 11.évf. 12.évf. (1) Közlekedési alapismeretek (1) (1) (2) Mechanika Hajózási technikus 148(4) (1) 128(4) Jogi ismeretek Hajózási technikus 6.0/ Közlek. üzem ell. (1) Közlekedési földrajz Hajózási technikus 1.1/ Közlek. üzem ell. Utazás és turizmus személy-szállítás Hajózási technikus 7.2/ Közlek. üzem ell. (2) 18,5(0,5) (0,5) 16(0,5) (0,5) 24

25 Szakmacsop. alapozás - gyakorlat**: Anyagmegmunkálási gyakorlat Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat 185 (4) (4) 148 (4) (4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak. Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak Hajózási technikus 2.1/ Közlek. üzem ell. 128(4) (4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk. UT gyak. szakm.id.ny. Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen: 185(5) 314,5 (8,5) (8,5) 272(8,5) (8,5) 25

26 Tantárgy AZ 2012-BEN ÉRVÉNYES KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV ÓRATERVE 2013 SZEPTEMBER 1-TŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (11-12KÓD) Éves óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom 148(4) 148(4) 128(4) Történelem és társadalmi ismeretek 74(2) 74(2) 96(3) Társadalomismeret és etika 37(1) Idegen nyelv* 111(3) 111(3) 96(3) Matematika* 111(3) 111(3) 96(3) Ének-zene 37(1) Rajz és vizuális kultúra 37(1) 32(1) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) 32(1) Testnevelés és sport 92,5(2,5) 92,5(2,5) 80(2,5) Fizika (2) Földrajz (1) 185(5) 74(2) 64(2) Biológia (2) (2) Kémia (2) Informatika* 37(1) 74(2) 64(2) Szakmcsop.alapozó gyakorlat**: Anyagmegmunkálási gyak. Műszaki ábrázolás, mechanikai mérések, villamos mérések Gépírás és adatgyűjt. gyak. könyvtárhaszn. gyak kötélfonás Szakmai elmélet Közlekedési ismeretek (a vitorlázás elmélete) Szakmacsoportos alapozó oktatás (4) 185(5) - - (1) - 296(8) 256(8) Szabadon tervezhető - 18,5(0,5) 16(0,5) Kötelező óraszám törvény alapján 1017,5(27,5) 1110(30) 960(30) * 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva ** az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport) 26

27 Tantárgy emelt szintű érettségi tárgy forrására, választott tantárgyanként vagy második id.nyelv: német, francia, orosz Óraszámok 11.évf. 12.évf. 13.évf. 3 3 Összesen 3 3 * 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva A KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS RÉSZLETES ÓRATERVE A MODUL RENDSZERŰ A RÉGI OKJ-S KÉPZÉS BETUDHATÓSÁGÁHOZ Nyelvi előkészítő (11-12kód) Közlekedés szakmacsop. alapozás - elmélete: Közlekedési ismeretek modul Hajózási technikus 1.1/ modul Közlek. üzem ell. Szakmai idegen nyelv (angol, német) Hajózási technikus 4.2/ Közlek. üzem ell. Hajózási üzemi berendezések Hajózási technikus 11.évf. 12.évf. 13.évf. (1) Közlekedési alapismeretek (1) (1) (2) Mechanika Hajózási technikus 148(4) (1) 128(4) Jogi ismeretek Hajózási technikus 6.0/ Közlek. üzem ell. (1) Közlekedési földrajz Hajózási technikus 1.1/ Közlek. üzem ell. Utazás és turizmus személy - szállítás Hajózási technikus 7.2/ Közlek. üzem ell. (2) 18,5(0,5) (0,5) 16(0,5) (0,5) 27

28 Szakmacsop. alapozás - gyakorlat**: Anyagmegmunkálási gyakorlat Műszaki ábrázolás mechanikai mérések villamos mérések Fedélzeti m. gyakorlat gépírás és adatgy. gyakorlat könyvtárhaszn. és utazás és turizm. gyakorlat 185 (4) (4) 148 (4) (4) Kötélfonás elsősegély, tűzvédelem, gépírás, adatgyűjtés, könyvtárhaszn. UT gyak. Gépházi gyakorlat, fedélzeti munkák gyak. (matrózvizsga) utazás és turizm.gyak. szakmai idegen nyelv gyak Hajózási technikus 2.1/ Közlek. üzem ell. 128(4) (4) csónakvez. vízből ment. matrózvizsg. motorszer. fedélzeti munk. UT gyak. szakm.id.ny. Közlekedés szakmacsoportos alapozás összesen: 185(5) 314,5 (8,5) (8,5) 272(8,5) (8,5) Kerettanterv a szakiskolák számára A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Közismeret Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra Szabadon felhasználható órakeret 1 óra - 1,5 óra Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Szakmai Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra 28

29 A közismereti órák eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar Kommunikáció*(Elektronikus) 3 óra 1 óra 1,5 óra Idegen nyelv*(német) 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra - Társadalomismeret 2 óra 1 óra - Természetismeret 3 óra - - Testnevelés 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség-építő Program 1 óra 1 óra 1 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra 29

30 Matróz-gépkezelő szakképesítés tantárgyai és heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) Fedélzeti alaptevékenységek Tantárgyak Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv*(angol) elméleti heti óraszám Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám elméleti heti óraszám 0,5 0,5 gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám 0,5 0,5 2 2 Hajófelszerelés és művelettan 0, ,5 5 Hajókarbantartási alapgyakorlatok** 8 8 Hajóépítéstan Közlekedési földrajz gyakorlati heti óraszám Üzemeltetési és biztonsági feladatok Hajózástan Hajózási Biztonságtechnika

31 Kishajó gyakorlati vezetése Gépházban végzett feladatok a vízi közlekedés alapvető szabályai 1 1,5 2 2 Csónak, motoros és vitorlás kishajó gyakorlati vezetése** Műszaki ábrázolás alapjai Gépelemek, Hajógép- és villamosságtan 0, Összes óra Összes óra 14, , ,5 * 24 tanuló felett az osztály két csoportra bontva ** az osztály három csoportra bontva (max. 12fő/csoport) 31

32 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok A évfolyamon a 2014/15. tanévben a 1. sz. mellékletben felsorolt tantárgyakat lehet az érettségi vizsgán ötödik kötelező tantárgyként választani (20/2012. EMMI r (1)). A felkészítést tantárgyanként heti két órában biztosítjuk. E két választható óra mellett a évfolyamon további szabadon választható órák felvétele lehetséges. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola pénzügyi lehetőségeihez mérten saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján ingyenesen használhatják. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden tanár egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, bemutatókat, hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket készíteni, interaktív táblát kezelni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

33 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskola és szakiskola évfolyamainak helyi feladatai A szakközépiskola és szakiskola évfolyamain folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek tantárgy eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 2016/17-es tanévtől érettségiző tanulóknak az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük. (2. sz. melléklet) 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. 33

34 2.7 Az érettségi vizsgatárgyak témakörei középszinten Magyar nyelv és irodalom témakörök 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés 1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 3. Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 4. A kortárs irodalomból: 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 34