Hatályba lépés ideje: december 21.

Átírás

1 Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: december 21.

2 Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

3 T A R T A L O M J E G YZ É K 1. Bevezető A szakmai alapdokumentumban lévő legfontosabb információk Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Vállalkozási tevékenységet nem folytathat Alapdokumentumaink Iskolánk célrendszere Iskolánk célrendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Fejlesztési területek Kulcskompetenciák fejlesztése Célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Sajátos nevelési igényű tanulók A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Egységes alapokra épülő differenciálás A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Munkafegyelem, a munkához való viszony Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

4 9.7. Aktív részvétel a tantestület életében Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Tanulmányi, szakmai tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek k Diákönkormányzat Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése A szakmai munkaközösségek együttműködése A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai A szülő kötelességei és jogai Kapcsolat a kollégiumokkal Kapcsolat a tanulók i foglalkozását biztosító vállalkozásokkal Kapcsolat a Kamarával Nemzetközi kapcsolatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: Gyógytestnevelés Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, védőnő és fogorvos végzi Környezeti nevelési program Alapelvek, célok Általános célok, értékek Pedagógiai célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Mindennapos testnevelés

5 14. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai A pályaalkalmassági vizsga szabályzata Tanulmányok alatti vizsga szabályzata Belső vizsgák rendje (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, szintvizsga) A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A helyi tanterv kialakításának alapelvei Óratervek

6 1. Bevezető A közoktatás rendszerében mélyreható változások játszódtak le az elmúlt években, amelyek a mai napig is tartanak. E változásokat sok szempontból a kényszerek és a lehetőségek együttes jelenléte, érvényesülése jellemzi. Jó példa erre a pedagógiai programok megalkotási, majd folyamatosan a kor követelményéhez való igazításának kötelezettsége. A pedagógiai program nem kőbe vésett parancsolat, más megközelítéssel élve nem statikus, hanem dinamikus dokumentum. Ez utóbbi jelző azt fejezi ki, hogy a pedagógiai programnak alkalmazkodni kell az iskola változó külső és belső körülményeihez, környezetéhez, a változó igényekhez és lehetőségekhez. A Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjában megfogalmazzuk iskolánk pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel, egészségneveléssel, pedagógiai és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a felzárkóztatást segítő programot, a szülő, diák, pedagógus együttműködésének formáit. A program összeállítása során törekedtünk arra, hogy megjelenjenek azok az egyéni vonások, amelyek az intézményünk önálló arculatát hivatottak hangsúlyozni. Valljuk, hogy a sikeres munkához olyan iskolai légkör kell, melyben az emberek jól érzik magukat, mert számítanak munkájukra, véleményükre, alkotó módon részt vehetnek az intézmény fejlesztésében. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, minél gazdagabb elméleti és i ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban

7 2. A szakmai alapdokumentumban lévő legfontosabb információk Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény Megnevezései Hivatalos neve: Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Feladatellátási helyei Székhelye: 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. telephelye: 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. telephelye: 3535 Miskolc, Árpád utca 2. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: összetett iskola OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint az érettségire felkészítő évfolyamok száma: 4 az érettségire épülő szakképző évfolyamok száma: 1, illetve 2 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Kereskedő Kereskedelemmarketing, üzleti 2 adminisztráció 2. Vendéglős Vendéglátás-turisztika 2-2 -

8 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 1. Kereskedő Vendéglátásszervezővendéglős Kereskedő Vendéglátásszervezővendéglős Szakközépiskolai ágazat XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar Szakmacsoport 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint évfolyamok száma: 3, illetve 2 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Műszakicikk eladó Szakképesítés azonosítószáma Ruházati eladó Szakmacsoport 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 4. Szakács Vendéglátás-turisztika 3 5. Cukrász Vendéglátás-turisztika 3 6. Pincér Vendéglátás-turisztika 3 7. Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Kereskedelemmarketing, üzleti

9 A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Műszakicikk eladó adminisztráció Kereskedelemmarketing, 9. Ruházati eladó üzleti 2 adminisztráció 10. Szakács Vendéglátás-turisztika Cukrász Vendéglátás-turisztika Pincér Vendéglátás-turisztika 2 Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Cukrász Vendéglátás-turisztika 3 2. Eladó Kereskedelemmarketing, üzleti 3 adminisztráció 3. Pincér Vendéglátás-turisztika 3 4. Szakács Vendéglátás-turisztika 3 5. Vendéglátó eladó Vendéglátás-turisztika 3 6. Cukrász Vendéglátás-turisztika 2 7. Eladó Kereskedelemmarketing, üzleti 2 adminisztráció 8. Pincér Vendéglátás-turisztika 2 9. Szakács Vendéglátás-turisztika Vendéglátó eladó Vendéglátás-turisztika 2 iskola maximális létszáma: 1175 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: képzési forma megnevezése: iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) - 4 -

10 szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: Miskolc, Árpád utca 2. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - más, sajátos munkarend szerint sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, beszédfogyatékosok) iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: 25 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2. Helyrajzi száma: 22113/29 Hasznos alapterülete: bruttó nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 3534 Miskolc, Könyves Kálmán utca 4. Helyrajzi száma: 112 Hasznos alapterülete: bruttó 832 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 3535 Miskolc, Árpád utca 2. Helyrajzi száma: 111 Hasznos alapterülete: bruttó 250 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő oktatómunka áll, illetve amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek - 5 -

11 megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak erkölcsi és szellemi nevelésére, egészséges életvitel kialakítására és folytatására. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A szakmai tudás mellett szilárduljon meg bennük az erkölcs, és a hit. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki élete egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Legfontosabb célunk, hogy a szakmai műveltség megszerzését összekapcsoljuk az általános műveltség megszerzésének igényével. Az iskolaszerkezet változása lehetővé teszi, hogy az általános pedagógiai szakaszban nagyobb hangsúlyt fektessünk az általános műveltséget megalapozó ismeretekre, míg a szakképzési szakasz a szakmai műveltség kialakítását hivatott szolgálni. Biztosítani kívánjuk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését és általánosítását. A tudás megszerzését összekapcsoljuk a tanulók folyamatos személyiségformálásával. Tanítványaink számára olyan pedagógiai segítséget kívánunk nyújtani, ami biztosítja számukra az egyes évfolyamok sikeres elvégzését, tanulmányaik eredményes befejezését és a bukások számának mérséklését. A nevelés-oktatás során figyelembe kívánjuk venni a folyamatosan és együttesen ható biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeket, és igyekszünk ezeket a hatásokat összehangolni. Törekszünk arra, hogy a nevelés-oktatás a közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek céljainak, érdekeinek figyelembevételével történjék. Célunk, hogy a közösségek biztosítsák a terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, öngondoskodó - képességének kibontakozásában. A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kívánjuk értékelni. Nevelési-oktatási céljaink arra irányulnak, hogy az iskolából kikerülő tanuló: rendelkezzen. Nevelési-oktatási céljaink arra irányulnak, hogy az iskolából kikerülő tanuló: rendelkezzen általános tájékozottsággal a közismereti tantárgyak terén, - 6 -

12 szilárd, továbbfejleszthető szakmai tudást szerezzen, rendelkezzen azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek segítik őt a pályaválasztásban, jellemezze a tanulót nyitottság, tolerancia mások iránt, ismerje és tartsa tiszteletben szülőföldünk, hazánk kultúráját, ismerje az európai, a nemzetközi törekvéseket, Magyarország szerepét, legyen igénye az egészséges életmódra, legyen fontos számára a környezet tudatos védelme, találja meg helyét a változó világban. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Célunk a tanulók képességüknek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Törekszünk a tanulás iránti motiváció fejlesztésére, a megismerési vágy fenntartására, olyan tanulási módok bevezetésére, amelyekben minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket. Célunk, úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok, a közösségfejlesztő kooperatív tanulási technikák Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és személyes nyitottsága. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek: a nemzettudat az európaiság egyéni, közösségi, demokratikus értékek műveltség, tudás, önművelés munkaismeret, pályaismeret minőség sikerorientáltság, versenyképesség a testi lelki egészség az erkölcsösség az esztétikai értékek a természeti értékek és azok védelme. Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra

13 Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori megrendelők, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz. Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk: Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát. Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit. Lehetőség szerint biztosítjuk a szakképzésben résztvevő tanulóink szakmai át az intézményben valamint gazdálkodó szervezeteknél. Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával. Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget. Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök) Alapdokumentumaink A Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai tevékenységét, működési rendjét a következő dokumentumok együttesen szabályozzák: - az 51/ ( XII.21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény a Szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény - a 20/ (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 326/ ( VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII: törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 16/ 2013.( II.28.)EMMI rendelet a tankönyvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a Munka Törvénykönyve évi I. Törvény a Közoktatási Törvény (2003.évi LXXIX.tv.) - 8 -

14 a szakképzési hozzájárulásról szóló évi CLV törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény a 277/1997. (VIII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről a hatályos végrehajtási Kormány rendeletek az intézmény Pedagógiai Programja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az intézmény Házirendje KLIKE utasítások 4. Iskolánk célrendszere 4.1. Iskolánk célrendszere Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése. A cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelmény centrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodó képesnek kell lenni, a nevelés és oktatás céljai is változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei

15 Az új kerettanterv alapján átgondoljuk céljainkat, és differenciáltan tervezzük meg feladatainkat Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: demokratizmus, humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködése, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és tolerancia, nemzeti értékek, hagyományok, különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - ias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

16 - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel Fejlesztési területek A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást

17 A kiemelt fejlesztési feladatok a következők: Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés az öntörvényűség, az önzés, az ösztönösség rabságából emel ki. A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

18 vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és i készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és amennyire csak lehet azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a

19 szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését

20 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése

21 4.4. Kulcskompetenciák fejlesztése A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyikkompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntés hozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és lkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban, mint hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás és interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően történnek. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint

22 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. Az arra való készséget is jelenti, hogy a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információskommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett,közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka,a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a társadalmi

23 folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, képességeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen is az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme Célok és feladatok A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a

24 tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint

25 informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet. Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a i életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása. A szakiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, és az adaptált központi programok határozzák meg. Mivel a szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ugyanakkor fejlesztenünk kell a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskolai nevelő oktató munkában a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Fontos szempont, hogy a

26 képességek fejlesztése és a követelményrendszer a tanulók adottságaihoz igazodjon, ezzel elérjük, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, és ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését, és átképzési lehetőséggel vagy továbbképzéssel a magasabb szintű szakképzettség megszerzését. A közismereti és a szakmai képzés során egyaránt törekedni kell a hatékony és motiváló tanítási tanulási módszerek alkalmazására, hogy a tanulók számára teljesíthetők legyenek a követelmények, és elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Elsősorban konkrét feladatokkal kell a tanulók problémamegoldó képességét fejleszteni és minél cselekvőbb részvételükkel a tudás megszerzésében sikerélményhez juttatni őket. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében érvényesítendők. Pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink személyiségének komplex, differenciált fejlesztése áll. Ehhez szükséges megismerni a tanulók adottságait, képességeit, családi körülményeit, társas környezetét, érdeklődését, akarati tulajdonságait, kommunikációs képességét, értékrendjét, pályaelképzelését. A megismerés színterei a legfontosabb tevékenységi formák is. Kiemelt szerepet kap az iskolai tanulás, a tanóra és az ezt kiegészítő egyéb iskolai tevékenységek (pl. szakkör, sportkör, tanulmányi kirándulás). Mindezeket bővíti még a családon és az iskolán kívüli tevékenységek köre (hobby-tevékenység, baráti kapcsolatok, szabadidős programok, stb.). Tanulóink megismerésében két alapvető módszert követünk: az egyik a szándékosan és célirányosan kimunkált tudományos megismerés, a másik a spontán módon működő hétköznapi emberismeret. Célunk olyan sokoldalú, színes iskolai életnek a kialakítása, mely a teljes személyiséget fejleszti. Ez történhet a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben egyaránt. A tervszerű személyiségfejlesztés során foglalkoznunk kell a tanulók értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi, állampolgári nevelésével, figyelembe kell venni többek között a családi életre

27 nevelés és a munkára nevelés követelményrendszerét is. A feladatok megvalósítása során az általános célok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az iskolánk szakképző jellegéből adódó követelmények és igények kielégítésére is. Feladataink: Tegyük képessé tanulóinkat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek és képességek elsajátítására és alkalmazására, további szakismeretek megszerzésére. - Tudatosan formáljuk a tanulók önismeretét, értékrendjüket, fel kell készítenünk őket az igényes munkavégzésre, a felelős állampolgári létre. - A család, a környezet és az iskola nevelési tényezőit össze kell hangolnunk. - Fordítsunk nagy gondot az egészséges életmódra nevelésre: az egészség megbecsülésére, a testi-lelki, szociális harmóniára, az egészségmegőrző szokások kialakítására, az egészségkárosító tényezőkkel kapcsolatos felvilágosításra és megelőzésre. - Keltsük fel a tanulók igényét a tiszta, kulturált, egészséges környezet kialakítására, megóvására. - Iskolatípusunkból következően kiemelt feladat az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása, a hétköznapok esztétikumának tudatosítása. - Megfelelő figyelmet kap a diákok erkölcsi magatartásának formálása, pozitív életattitűdök kialakítása. Többek között célunk, hogy tudjanak eligazodni és természetesen viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. - Megfelelő hangsúlyt kell helyezni a hazaszeretetre nevelésre, szűkebb pátriánk múltjának, hagyományainak megismertetésére, nemzeti értékeink megbecsülésére. - Fontos az egyéni útvonalak kialakítása, kifejlesztése. - Fejleszteni kell a tanulás iránti motivációt - A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével - A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével meg kell valósítani a komplex személyiségfejlesztést. - Alkotó jellegű feladatokat kell meghatározni a tanítás-tanulás folyamatában. - Mindezeket a célokat és feladatokat nemcsak a hagyományos tanórai pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal, hanem sokoldalú iskolai élet megteremtésével, Miskolc város művelődési és kulturális intézményeinek életébe való bekapcsolódással, a

28 társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fórumának az igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség az emberek közötti együttműködés minőségileg legmagasabb rendű formája. A közösségfejlesztés folyamata az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki, teremti meg. Iskolánkban a közösségfejlesztés több szinten folyik. A tantestületi és a tanulói közösség együttesen alkotja az iskolaközösséget, ahonnan út nyílik a város közösségei felé. A tantestületi közösségen belül a vezetői, középvezetői, szakmai közösségek mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az azonos osztályban tanító nevelők közösségének pedagógiai tevékenységére. Növendékeink közösségi nevelését szolgálják az iskolában működő különböző tanulóközösségek. Az iskolaközösségben a legfőbb cél az iskolához való tartozás érzésének elmélyítése, az egész iskolaközösség szervezeti elemeinek, közösségi vonásainak erősítése, a sajátos arculat formálása. Az ifjúsági közösségekben folytatni kell a közösségformáló tevékenységet. A feltétlen nevelői követelések, ill. a pozitív mag kialakítása után erősítenünk kell a közösségi követeléseket, és az arra alkalmas közösségeket a tanulmányaik befejezéséig el kell juttatni az önkövetelményig. Szükséges erősíteni a tanulmányi fegyelmet, a tanulás munkajellegének és a fizikai munka becsülésének tendenciáját. Legyen követelmény és a diákok egymás által történő nevelése, pozitív ráhatása. Egységesen küzdenünk kell az általános neveltségi hiányosságok ellen. A tanulók érdekeinek képviseletére, jogainak biztosítására, a diákélet szervezésére diákönkormányzat működik. A választott diákvezetők képviselik a tanulói közösségek érdekeit a diákközgyűlésen, a szülői szervezet gyűlésein és más fórumokon. Az iskolai közéletben kezdeményezői és szervezői a kulturális- és sportprogramoknak. A közösségi nevelés nélkülözhetetlen velejárója a diákvezetők nevelése, munkájuk segítése. A csoportok, közösségek elé határozott, reális követelményeket kell állítani. Fontos a közös véleményalkotás. A közösségfejlesztés módszerei között szerepelnek beszélgetések, viták, videofilmek, szituációs játékok, kérdőívek elemzése, stb

29 A közösségfejlesztést segítik az iskolai rendezvények, a közös élmények. Ezek során az egymásra figyelés, a közösen végzett munka felelőssége, sikeressége lehet jelentős motivációs tényező. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolánkban a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók szociális összetétele jelentősen eltér egymástól. Tekintettel arra, hogy intézményünkben a szakiskolai tanulók száma rendkívül nagy, a hátrányos helyzetű fiatalok képzése, nevelése és segítése különös figyelmet érdemel. Általánosan tapasztalható az eltérő társadalmi csoportokból származó gyermekek közötti teljesítménykülönbségek növekedése. A középfokú iskolai rendszerben jelentős társadalmi differenciálódás ment végbe. Megállapítható, hogy a tanulmányi teljesítmények alapján történő iskolai felvételek egyúttal társadalmi szelekciót is eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb hátrányos helyzetű és a legtöbb gyenge tanulmányi eredményű tanuló a szakiskolában található. A tanulók tanulmányi teljesítményét kifejező sorrend szoros korrelációt mutat a szülők társadalmi helyzetét kifejező adatokkal (iskolázottság, szakképzettség, munkanélküliség). A szakiskolai tanulók tanulmányi előmenetele lényegesen gyengébb a szakközépiskolai tanulók eredményeinél, de neveltségi szintjük, szocializációjuk sem állja az összehasonlítást. A hátrányos társadalmi helyzetet tükrözi, hogy iskolánkban majdnem minden második családban valamelyik szülő, illetve minden harmadik családban mindkét szülő munkanélküli. A családok többsége anyagi nehézségekkel küzd, sokan részesülnek rendszeres nevelési segélyben, és gyakran igényelnek az önkormányzattól rendkívüli segélyt. A rossz családi háttér és a hiányos nevelés következtében a tanulók műveltségi szintje az esetek többségében sok kívánnivalót hagy maga után, sokszor alapvető viselkedési normákkal sincsenek tisztában (köszönés, megszólítás, közösséghez való alkalmazkodás). Az elmondottak miatt e területen csak rendkívüli erőfeszítésekkel lehet eredményeket elérni. Intézményünk kiemelten fontosnak tartja a tanulmányi színvonal emelését, mert az eredményes oktatás hozzájárul a nevelési feladatok megoldásához is. Ugyanakkor anyagi, erkölcsi és tanulmányi segítséget is biztosítanunk kell, elősegítve e réteg társadalmi beilleszkedését. A tantestület azonosul ezen elvekkel, amelyet a tanulmányi és neveltségi eredmények bizonyítanak

30 6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás oktató-nevelő munkánk fontos része. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek lassabban érnek, és lassabban tanulnak meg mindennapos dolgokat, mint a velük egykorú társaik. Kevésbé értik meg az instrukciókat, feladatokat, alacsony szinten rendszerezik az ismeretanyagot. Gyakran ezek alacsony szintű szociális képességekkel párosulnak. Ennek következtében a tanulási zavarokkal küzdők gyakran kerülnek a rendbontók kategóriájába. A viselkedési problémáknak széles a skálája a visszahúzódástól, izolációtól egészen a figyelemfelkeltésig és a rendbontásig. Ezért fontos, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a tanulási nehézségeket, megváltoztassuk a sorozatos tanulási kudarc következtében kialakult negatív motivációkat, megkedveltessük a tanulást, csökkentsük a viselkedési zavarokat. Bízunk abban, hogy a tanulmányi színvonal emelése segíti a nevelési feladatok megoldását is. Iskolánk tantestületének fontos feladata a lemorzsolódás csökkentése. Az első szakképesítés megszerzése érdekében különböző eszközöket veszünk igénybe Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

31 o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások keletkeznek. Alig képesek a kéréseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad. Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. A szakvélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét. Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség lenne arra, hogy a pedagógusok konfliktuskezelő foglalkozásokon megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Az osztályozás alóli felmentés dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet

32 A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással megvalósítható. A képességek kibontakoztatását szolgáló lehetőségek: fakultatív foglalkozások tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre való felkészítés differenciált képességfejlesztő órákon való részvétel sportkörök szervezése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás) az iskolai, a városi könyvtár használata Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendő célok megfelelő tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés során törekszünk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására

33 Az oktatási folyamat megszervezésével elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendeződésére. Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés - szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - iskolai sportkör, szakkörök; - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a szülőkkel való együttműködés; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról) előtérbe állítjuk a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét. A tanulásszervezés során egyik fő elvünk és teendőnk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében

34 Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése és oktatásának során. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetőségekkel. 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

35 - a Házirend elfogadásakor, illetve módosítása előtt - az iskolai adatkezelési szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor - a tantárgyak választásáról és az érettségi vizsgára felkészítő szintről készült tájékoztatóról - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 9.1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket

36 - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében. - Projektalkotás középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás) Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása

37 9.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé

38 - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása) A nevelőtestület döntési jogköre a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) a jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét

39 figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden i, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben; a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban; osztálykirándulások, túrák előtt; rendkívüli események után; a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét. Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb mindkét felet próbára tevő bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon. Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is: Elősegítse olyan előítéletektől mentes, befogadó csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy a tanuló ne maradjon társtalan, ahol átélheti az összetartozás örömét

40 Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. Segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében. Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére. Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló"). Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb. Az osztályfőnök köteles a szülők részére az első szülői értekezleten, a tanulók részére az első osztályfőnöki órán tájékoztatást adni a pedagógiai programról. 10. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ezek a sajátságok egyaránt érvényesek a személyközi és a hovatartozási kötődésekre. A hovatartozási kötődés a családhoz, a szűkebb-tágabb csoporthoz/közösséghez, nemzetiséghez, nemzethez, hazához való kötődést jelenti. Ez az a terület, amelyet nevelő-oktató munkánk során mi is fejleszteni tudunk. Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy megismerjük azokat a tanulókat, akikben gyönge a közösséghez való kötődési hajlam, és elősegítsük ennek megerősítését

41 A fejlődés érdekében igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési lehetőségeket, olyan tanórán kívüli tevékenységeket megvalósítani, amelyekkel eredményesen járulhatunk hozzá a tanulók közösségi emberré válásához és általában személyiségük fejlődéséhez. A csoportképzési hajlam fejlesztése a csoportnormák elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a nevelésen múlik, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki. Feladatunknak érezzük, hogy a csoportműködtetési elvek érvényesítésével megelőzzük a fiatalok negatív értelemben vett közösségbe fejlődését. A mai világban sem az iskolán kívüli, sem az iskolai élet nem kínál olyan eleve adott csoportokat, amelyekben a felnövekvő generációk csoportmotívumai kielégülhetnének, működhetnének, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesülhetne. Törekednünk kell arra, hogy iskolai osztályaink a fenti értelemben vett csoporttá, közösséggé váljanak. Az osztályfőnöki, a diákönkormányzati munka, a szabadidő hasznos eltöltése fontos eszköz a célok megvalósításában. A csapatsportok, csapatjátékok, ha tartósan létező csoportokat működtetünk, jó közegei lehetnek a közösségi motívumok fejlesztésének. A különböző szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek is hozzájárulhatnak a csoporttá alakuláshoz. A hovatartozási hajlam szocializálási feladatának eredményes megoldásával hozzájárulhatunk a csoportok, a nemzetiségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek természetének, okainak megértéséhez, oldásához. Olyan hovatartozási kötődések kialakítását tekintjük feladatunknak, amelyek nem a másik csoport lenézésében, az előítéletekben nyilvánulnak meg, hanem a megértésben, a proszocialitásban. Észrevehető előrelépés csak akkor lehetséges, ha az alábbi célokat megvalósítjuk: - a hon- és népismerettel segítsük elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit, - az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

42 - a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének a képességei állnak, - iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie, - pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A céljainkból levezetett feladataink a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, a DÖK működtetésében, hagyományaink ápolásában rejlenek. A tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásában, szervezésében nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, a tanulói közösségeknek. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában osztály diákbizottságok és diákönkormányzat működik. Az iskola szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú a nevelés-oktatás folyamatában. Törekedni kell a tanórai foglakozásokon olyan csoportlégkör kialakítására, mely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét, ahol társaitól és tanáraitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik képességeit, büszkék sikereire, ahol megértik. Külön figyelemmel kell fordulni a hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanulók felé. Figyelni kell a konfliktusokat, az egészségtelen versengést, ezeket a problémákat azonban tapintatosan kell kezelni. Miután a gyermekek bizalommal fordulnak a pedagógus felé, az együttműködés megvalósulása már nem elérhetetlen Tanulmányi, szakmai tevékenységek - tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulója (OKTV, OÁTV, OSZTV, SZKTV, közismereti tanulmányi versenyek) A versenyek megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok és szakoktatók végzik. A szakköri munka a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket különböző szempontok alapján szervezzük: tantárgyi, közös érdeklődés. A szakkörök indításáról az igények és a lehetőségek alapján minden tanév elején a nevelőtestület dönt

43 10.2. Hagyományőrző tevékenységek k - minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk, - a DÖK irányításával október elején rendezzük a csacsi (az elsősök fogadalomtétele) a 11. osztályosok szervezésében, - nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg, - iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából (december, illetve május), amely városunkban elismert rangra emelkedett az évek során, - tavasszal tartjuk a DÖK-napot: fordított tanítási nap, vetélkedők, iskolabál rendezése, ismerkedési diszkó rendezése, házi bajnokság lebonyolítása különböző sportágakban Diákönkormányzat A közösségfejlesztésben fontos szerepet játszik a diákönkormányzat. Feladatának tekintjük, hogy élve a törvény biztosította jogával, őrködjön a diákok jogainak és érdekeinek érvényesülése fölött. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi. Részt vesz: a diákjóléti alapok elosztásában, az iskolai hagyományok ápolásában, és véleményt mond a diákságot érintő kérdésekben. Szervezi: a diákönkormányzati-napot, a Mikulás-, a Valentin-napot, a bejövő osztályok játékos avatását 11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg

44 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), illetve a szülői szervezettel A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséget rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Intézményünk igen fontos feladatnak tartja a szülőkkel való együttműködést. A szülők azok, akik gyermekeik neveléséért elsősorban felelősséggel tartoznak. Így közös céljaink teljesítése érdekében tartanunk és keresnünk kell velük a rendszeres kapcsolatot. El kell érni, hogy ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit, lehetőségeit, működjenek közre a célok megvalósításában, teljesítsék szülői kötelezettségüket, gyakorolják jogaikat. El kell érni, hogy az új tanulásszervezési eljárások során (projekt, témahét) a szülőket is be lehessen vonni

45 Az iskolai szülői szervezet tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat körvonalazza, amely a közoktatási törvénnyel összhangban van. Ez megfogalmazza az iskolai szülői szervezet alapvető feladatait, szervezeti felépítését (osztályszintű és iskolai szintű szülői választmányok), az iskolai szülői szervezet jogosítványait, működési szabályait, stb. A kapcsolatok realizálódásának formái a következők: szeptemberétől lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy az elektronikus - naplón keresztül napi szinten nyomon követhessék gyermekük előrehaladását - szülői értekezletek - rendkívüli szülői értekezlet - szaktanári, osztályfőnöki egyéni fogadóórák - üzenetváltás (levél, ellenőrző könyv, elektronikus napló) - iskolai rendezvényen, ünnepélyen, szabadidős programokon való szülői részvétel A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

46 gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;

47 a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe

48 Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok, könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő

49 ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - tiszteletben tartsa az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

50 c) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. - Figyelemmel kíséri - a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, - a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet - a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein Kapcsolat a kollégiumokkal Szoros pedagógiai jellegű kapcsolatot tartunk azokkal a kollégiumokkal, amelyekben tanulóink elhelyezést nyertek. Ez kiterjed az illető kollégium pedagógiai programjának megismerésére, a vezetőkkel és nevelőtanárokkal való folyamatos konzultációkra, egymás programjaiba való bekapcsolódásra

51 11.8. Kapcsolat a tanulók i foglalkozását biztosító vállalkozásokkal Iskolánk sok vállalkozással áll képzési kapcsolatban, melyek legtöbbje vidéken található. Ezért a rendszeres kapcsolattartást a levélváltás, a telefon és a tanuló képzésére vonatkozó megállapodás jelenti. Időszakos kapcsolattartási forma a vállalkozásnál tett látogatás. A kapcsolattartás a ioktatás-szervezők, az osztályfőnökökön és a szakoktatókon keresztül valósul meg Kapcsolat a Kamarával A vállalkozásoknál folyó i képzés személyi és tárgyi feltételeit a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen ellenőrizzük. A szakmai vizsgákon való kamarai részvétel élő kapcsolatot jelent az iskola és a között. Pályázataikon részt veszünk és az elnyert összeget a i képzés tárgyi feltételeinek javítására fordítjuk Nemzetközi kapcsolatok Jó és rendkívül eredményes a kapcsolatunk az aschaffenburgi testvériskoláinkkal. Közös pályázataink eredményeként diákjaink és tanáraink lehetőséget kapnakszakmai ismereteik bővítésére Németországban 12. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására. (Egészségfejlesztési Charta). Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legfontosabb területen, az ifjúság körében fogalmazódtak meg a célok, - az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza növekedjen és - javuljon az életminőség, - a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Kiemelt célok: - a dohányzás visszaszorítása - alkohol, drog prevenció

52 - az egészséges táplálkozás táplálkozással kapcsolatos betegségek - csökkentése, az egészségi állapot javítása - az aktív testmozgás, gyógytestnevelés - betegségmegelőzés, - szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján/ Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei Az egészség alapvető emberi jog, az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is. A fentiek alapján az egyén, a közösség kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jóléte társadalmi és gazdasági előnyökkel jár a társadalom számára. Az egészség vagy jólét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való megfelelő alkalmazkodáshoz a teljesítőképesség növekedéséhez. Napjainkban az egészség - megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekedő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk tanulói olyan életkori periódusban vannak, amely során személyiség fejlődésükre megfelelő hatást lehet gyakorolni. Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék föl az életmód, viselkedés és egészségi állapot közti összefüggéseket. Feladata az egyén önmagával szembeni felelősségének kialakítása. Annak felismerése, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos szervezése, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módok, szokások kialakulását, feltételeit befolyásoló tényezők megismertetése.. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesszük. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé számukra az egészségeskevésbé egészséges tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet

53 12.2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe

54 Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését: a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése Gyógytestnevelés Feladataink: A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:

55 egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. A megvalósítás alapvető irányai: 1. Mindennapi testnevelés megvalósítása 2. Egészségfejlesztő szemléletformáló iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. 3. Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok kimunkálása 4. Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, védőnő és fogorvos végzi. Folyamatosan végzendő gyógyító-megelőző feladatok, és iskola higiénés teendők.a tanulók részletes orvosi vizsgálata meghatározott időben 9. évfolyamon történik :státuszfelvétel, törzslap kitöltés. Időszakos szűrővizsgálatok/ szakiskolai tanulók minden évben történő vizsgálata/. A munkahelyi hoz szükséges egészségügyi könyv kitöltése, igazolások ellenőrzése. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetén a tanuló gondozásba vétele. A fokozott gondozásra szorulók kiemelt gondozása. Pályaválasztási tanácsok és vizsgálatok. Beiratkozás előtt pályaalkalmassági orvosi vizsgálata. Elsősegély jellegű betegellátás az oktatási intézményben

56 Járványügyi előírások betartása, fertőző betegségek esetén az elrendelt járványügyi intézkedések elrendelése. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. Az étkezés ellenőrzése, az étlap figyelemmel kisérése, véleményezése. Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtás ellenőrzése. Az egészségügyi információk közlése a szülőkkel Nyilvántartás vezetése az ellátott tanulókról, a külön jogszabályok szerinti jelentések készítése. Az iskolán kívüli fakultatív programok (elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási ) tartása versenyeken. 13. Környezeti nevelési program Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 0. cikk (1) és (2) bekezdése: (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez Alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Meg kell értetnünk, hogy fenntartható jövő egy olyan egészséges kompromisszum ember és természet között, mely emberi értékeink megőrzését sok-sok generáción keresztül lehetővé teszi. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva Általános célok, értékek

57 az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok

58 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja A tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály

59 - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés Mindennapos testnevelés A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről- 27. (11.) bekezdése alapján valósítjuk meg a szakközépiskolában, valamint szakiskolában felmenő rendszerben. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata különböző mérési módszerek alkalmazásával tanévenként valamennyi évfolyamra kiterjedően megszervezzük a tanulók vizsgálatát és fizikai állapotának és edzettségének mérését a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81. szerint. 14. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 97. (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. (1) alapján január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék, sport) való részvétel is lehetséges

60 15. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai Azonos iskolatípusból évközben is átvehető a tanuló (minden esetben egyéni elbírálás tárgyát képezi a különbözeti, illetve osztályozó vizsga). Különböző iskolatípusból: érettségihez kötött szakképzésből, szakiskolai szakképzésbe lezárt félév, illetve év végén A pályaalkalmassági vizsga szabályzata A munka eredményessége, az egészség megőrzése csak úgy biztosítható, ha megfelelő ember kerül a megfelelő munkahelyre. Ezért fontos, hogy a tanuló az általa kiválasztott szakmának egészségügyi szempontokból megfeleljen. Ne legyen az egészségi állapotának olyan elváltozása, ami a későbbi munkavégzést befolyásolja, illetve ha van, akkor későbbi munkaköre ne rontsa azt tovább. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés vizsgálatok rendjét a 33/1998.NM rendelet írja le. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Előzetes szakmai orvosi vizsgálat szükséges, mert a tanuló csak akkor kezdheti meg a szakma tanulását, ha egészségügyi szempontból megfelel a választott szakmának. A szakmai alkalmasság orvosi véleményezéséért a vizsgálatot végző orvos felelős. A szakmai alkalmasság feltételei a tanuló szellemi és testi adottságai alapján legyen képes a szakma elsajátítására, illetve végzésére a tanuló legyen képes a választott szakmát hosszú távon, egészségének károsodása nélkül folytatni a tanuló egészségkárosodása ne jelentsen se saját magára, se környezetére nézve balesetveszélyt, fertőzésforrást Szempontok a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat véleményezésénél a pályaválasztó fizikai állapota, képes-e szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására, a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén, van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanuló vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejthet magában

61 Miből áll az alkalmassági vizsgálat? Anamnézis-felvétel, testi fejlettség megállapítása, hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és a háziorvosi összefoglaló. 16. Tanulmányok alatti vizsga szabályzata Belső vizsgák rendje (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga, szintvizsga) Osztályozó- és különbözeti vizsga lebonyolítása egy tanévben két alkalommal egy időintervallumban történik. Az osztályozó értekezlet előtt 6 héttel az osztályfőnökök a szaktanárral történő egyeztetést követően meghatározzák azon tanulók nevét, akiknek adott tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát kell tenniük. A vizsgára való jelentkezést a rendszergazda rögzíti az e naplóban. Az iskolatitkár a vizsga előtt 1 hónappal írásban értesíti a tanulókat, kiskorú tanuló estén a szülőket a vizsga időpontjától és helyéről. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát, vagy szakiskolai és szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és i órák százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni,

62 - a szaktanárral történő egyeztetés alapján az érettségi vizsgát szervező igazgatóhelyettes által meghatározott időpontban tehet osztályozó vizsgát. A jelentkezés a titkárságon kitöltött jelentkezési lap leadásával történik. A titkárság írásban értesíti a tanulót / szülőt az osztályozóvizsga időpontjáról. Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, augusztus 15 - augusztus 31-éig terjedő időszakban az iskola igazgatója által meghatározott időpontban lehet. Pótló vizsga: Azon tanulók vehetnek részt, akik nekik fel nem róható okból hiányoztak az osztályozó, javító, különbözeti vizsgáról. Szintvizsga: a Szakképzési Kerettantervben meghatározottak szerint a szakképző évfolyamon tanulók számára kötelező

63 Szakközépiskola Magyar nyelv és irodalom tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli max 15 perc Szöveggyűjtemény Irodalmi atlasz Helyesírási szótár - vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján % % % % % 5 Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Szöveggyűjtemény Irodalmi atlasz Helyesírási szótár - vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján % % % % %

64 Történelem és állampolgári ismeretek tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. Értékelés - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %-5. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %

65 A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Társadalomismeret és etika 11. osztály tantárgy Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Egyéb szabályok Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. Értékelés - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %-5. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %

66 Társadalomismeret és etika tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Egyéb szabályok Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. Értékelés - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %-5. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 30% teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Történelem és földrajz atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. - Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-34%-1, %: 35-54%-2, %: 55-74%-3, %: 75-84%-4, %: %

67 Idegen nyelv tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli és/vagy szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Szóbeli max 15 perc Egyéb szabályok Irányított fogalmazás feladathoz: nyomtatott szótár Értékelés - mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint - vizsgabizottság által adott érdemjegy % -1, 25 %-39% -2, 40%- 59% - 3, 60%-79% - 4, 80%- 100% Az írásbeli 30%-os teljesítése alatt, de elért min. 15% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet. - Pedagógiai programban megfogalmazottak szerint - Az érettségi követelményei alapján Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Irányított fogalmazás feladathoz: nyomtatott szótár - mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint - vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-24%-1, 25 %-39% -2, 30%-59%-3, 60%-79%-4, 80%-100% Az írásbeli 30%-os teljesítése alatt, de elért min. 15% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet. - Pedagógiai programban meghatározottak szerint - Az érettségi követelményei alapján

68 MATEMATIKA tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% alatti teljesítés esetén a tanuló szóbeli vizsgát is tesz. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Egyéb szabályok Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat Értékelés a mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat értékelése szerint a mindenkori érvényes középszintű érettségi vizsgaszabályzat értékelése szerint

69 Fizika tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbelin 20% alatti teljesítés esetén a tanuló szóbeli vizsgát is tesz. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max 15 perc Egyéb szabályok Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép és Négyjegyű függvénytáblázat Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A pedagógiai programban meghatározottak szerint

70 INFORMATIKA tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Gyakorlati A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Gyakorlati A vizsga időtartama 45 perc 45 perc Javítóvizsga A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Egyéb szabályok az iskola által biztosított számítógép az iskola által biztosított számítógép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A pedagógiai programban meghatározottak szerint

71 Testnevelés és sport A vizsga típusa A vizsga formája Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Gyakorlati Javítóvizsga Gyakorlati Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Gyakorlati:kb.45 perc Gyakorlati:kb.45 perc Egyéb szabályok Értékelés Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint 1/9-4/12. évfolyam Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Áruforgalom lebonyolítása Gazdálkodási ismeretek Kommunikáció Közgazdaságtan Marketing Marketing alapjai Marketing alapjai Munkahelyi egészség és biztonság Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Viselkedéskultúra Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elméletigényes Áruforgalom a ban Áruforgalom lebonyolítása elméletigényes Gazdálkodási ismeretek elmélet igényes Marketing a ban Marketing elméletigényes Üzleti tevékenység a ban tantárgyakra vonatkozóan

72 A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája Írásbeli Írásbeli Tartalmi követelmények A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint. A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 41%-ának teljesítése esetén. Amennyiben az elérhető pontszám 35%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 41%-ának teljesítése esetén. Amennyiben az elérhető pontszám 35%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk. 5/13. 1/13-2/14. évfolyam A működtetés szabályai Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalom Áruforgalom tervezése Az áruforgalmi tevékenység eredményessége Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Bútorok és lakástextíliák áruismerete I-II. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I-II. Élelmiszerek- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása Foglalkoztatás II. Forgalom és eredményelemzés Jogszabályok alkalmazása Marketing alapjai Marketing ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki áruk ismerete és forgalmazása

73 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Ruházati termékek áruismerete I-II. Üzleti levelezés Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Vezetési ismeretek A működtetés szabályai Áruforgalom a ban Értékesítési Marketing a ban Üzleti tevékenység a ban Vállalkozási ismeretek tantárgyakra vonatkozóan A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája Írásbeli Írásbeli Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint. A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén. Amennyiben az elérhető pontszám 41%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén. Amennyiben az elérhető pontszám 41%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk

74 Szakközépiskola 5/13. 1/13-2/14. Kereskedelmi Értékesítési A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája - Tartalmi követelmények - A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama perc Egyéb szabályok - Munkaruha Eü alkalmasság Értékelés - Pedagógiai Programban meghatározottak szerint Szakközépiskola 5/13. 1/13-2/14. Kereskedelmi Értékesítési A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája - Tartalmi követelmények - A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama perc Egyéb szabályok - Munkaruha Eü alkalmasság Értékelés - Pedagógiai Programban meghatározottak szerint

75 1/9-4/12. évfolyam Régi elmélet: Gazdasági környezetünk Kommunikáció és viselkedéskultúra Vendéglátás alapjai Turizmus ismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Szakmai számítások Ügyviteli ismeretek Rendezvényszervezés Régi : Gasztronómiai alapismeretek Ételkészítési Cukrász Pincér ismeret Új elmélet: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel Marketing és kommunikáció a ban Új : Termelés a Értékesítés a tantárgyakra vonatkozóan A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája Írásbeli Írásbeli Tartalmi követelmények A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A mindenkori érvényes Kerettantervben, érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben / évben tanított témakörök. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó,

76 Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 31%-ának teljesítése esetén. számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 31%-ának teljesítése esetén. Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 25 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat. Vendéglátásszervező, vendéglős 1/9-4/12. évfolyam Régi elmélet: Ételkészítési ismeretek Élelmiszerismeretek Kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeretek Gazdálkodási ismeretek Marketing Régi : Cukrászati Ételkészítési Vendéglátó értékesítési Új elmélet: Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel Marketing és kommunikáció a ban Új : Termelés a Értékesítés a tantárgyakra vonatkozóan

77 A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája Írásbeli Írásbeli Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama Írásbeli: 45 perc Írásbeli: 45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint. A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén. Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 51%-ának teljesítése esetén. Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 40 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat. Szakiskola MATEMATIKA, Matematika kompetencia Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-alatti teljesítése esetén a tanuló szóbeli vizsgát tesz. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Írásbeli:45 perc Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Egyéb szabályok Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép Használható a tanuló saját körzője, vonalzója, valamint az iskola által biztosított számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A pedagógiai programban meghatározottak szerint

78 Tanulás tanulása tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Egyéb szabályok Nyomtatott szöveg és feladatlap Nyomtatott szöveg és feladatlap Értékelés A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján 0-24 % % % % % 5 A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján: 0-24 % % % % % 5 Társadalomismeret tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is

79 Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint. -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: %-5. A pedagógiai programban meghatározottak szerint. -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: %-5. Társadalomismeret 9. osztály Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint

80 Társadalomismeret 10. osztály Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Történelem atlaszt használhat a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgán is. A pedagógiai programban meghatározottak szerint

81 -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: %-5. -Szóbeli esetén vizsgabizottság által adott érdemjegy. - Írásbeli esetén: %: 0-24%-1, %: 25-49%-2, %: 50-69%-3, %: 70-84%-4, %: %-5. Informatika, Digitális írástudás, Szakmai számítástechnika, Szakmai informatika Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Gyakorlati Javítóvizsga Gyakorlati. Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama 45 perc 45 perc A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Egyéb szabályok az iskola által biztosított számítógép az iskola által biztosított számítógép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A pedagógiai programban meghatározottak szerint Anyanyelvi kompetencia/ Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli / szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Javítóvizsga Írásbeli / szóbeli Az írásbeli 20%-os teljesítése után a tanuló szóbeli vizsgát tehet. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben

82 meghatározottak szerint A vizsga időtartama Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 15 perc Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 15 perc Egyéb szabályok Nyomtatott szöveg és feladatlap Nyomtatott szöveg és feladatlap Értékelés A vizsgabizottság által adott érdemjegy: 0-24 % % % % % 5 A vizsgabizottság által adott érdemjegy alapján: 0-24 % % % % % 5 Idegen nyelv Tantárgy A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények A vizsga időtartama Egyéb szabályok Értékelés Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli és/vagy szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. Írásbeli:45 perc Szóbeli: maximum: 10 perc Fordítási feladathoz nyomtatott szótár használata A pedagógiai programban meghatározottak szerint Az írásbeli 20%-os teljesítése alatt, de elért min. 10% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet. Javítóvizsga Írásbeli és/vagy szóbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint Írásbeli:45 perc / Szóbeli: maximum: 10 perc Fordítási feladathoz nyomtatott szótár használata A pedagógiai programban meghatározottak szerint Az írásbeli 20%-os teljesítése alatt, de elért min. 10% fölött a tanuló szóbeli vizsgát tehet

83 1/9-3/11. 1/11-2/12. évfolyam Általános áruismeret, Áruforgalmi ismeretek, Áruforgalom I. (Ruházati- és lakástextil ismeretek) Áruforgalom II. (Élelmiszer- és vegyi áru, gyógynövény ismeretek) Áruforgalom III. (Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk) Élelmiszer- és vegyi áru áruismeret, Foglalkoztatás II. Jogszabályok alkalmazása, Munkahelyi egészség és biztonság Működtetés szabályai Műszaki cikkek áruismerete, Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek, Pénztárgépkezelés Ruházati cikkek áruismeret, Üzleti levelezés Áruforgalmazás a I. (Ruházati- és lakástextil ismeretek) Áruforgalmazás a II. (Élelmiszer- és vegyi áru, gyógynövény ismeretek) Áruforgalmazás a III. (Műszaki berendezések, szerelvények, szerszámok, vasáruk) Áruforgalom Működtetés szabályai tantárgyakra vonatkozóan A vizsga típusa A vizsga formája Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli Javítóvizsga Írásbeli Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Írásbeli:45 perc Írásbeli:45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén

84 Amennyiben az elérhető pontszám 31%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk. Amennyiben az elérhető pontszám 31%-át teljesíti a tanuló, szóbeli vizsga keretében javítási lehetőséget biztosítunk. Eladó A vizsga típusa Osztályozóvizsga / Különbözeti Javítóvizsga vizsga A vizsga formája - Tartalmi követelmények - A szakképzési kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A vizsga időtartama perc Egyéb szabályok - Munkaruha Eü alkalmasság Értékelés - Pedagógiai Programban meghatározottak szerint 1/9-3/11. 1/11-2/12. évfolyam : Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer ismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Előkészítés és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Felszolgálás alapjai Felszolgálás Cukrászat

85 Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Vendéglátó eladó tevékenység Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Gyakorlat: Előkészítési és ételkészítési alapozó Ételkészítési alap Ételkészítési üzemi alap Ételkészítési üzemi Szakrajz Cukrászat Cukrászat üzemi Termelés a Értékesítés a Termelési és eladói Értékesítés Termelési és eladói Értékesítés üzemi Üzemi Régi elmélet: Cukrászati ismeret Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeret Szakmai kommunikáció Pincér ismeret Italismeret Vezetési és gazdálkodási ismeretek Ételkészítési ismeret Kommunikáció Régi : Cukrászati Pincér Ételkészítési tantárgyakra vonatkozóan A vizsga típusa A vizsga formája Tartalmi követelmények Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben Javítóvizsga Írásbeli A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített

86 meghatározottak szerint. helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Írásbeli:45 perc Írásbeli:45 perc Egyéb szabályok A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép Értékelés A pedagógiai programban meghatározottak szerint A vizsgán használható eszközök: toll, vonalzó, számológép A pedagógiai programban meghatározottak szerint Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén Elégséges az osztályzat az elérhető pontszám 35%-ának teljesítése esetén Megjegyzés: Amennyiben a tanuló írásbeli vizsgán elégtelen osztályzatot ér el, azonban az írásbeli vizsgáján a 30 %-ot teljesítette, szóbeli vizsgán javíthat. Testnevelés és sport A vizsga típusa A vizsga formája Osztályozóvizsga / Különbözeti vizsga Gyakorlati Javítóvizsga Gyakorlati Tartalmi követelmények A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint. A Kerettanterv alapján a pedagógiai programban az adott évfolyamra készített helyi tantervben meghatározottak szerint A vizsga időtartama Gyakorlati:kb.45 perc Gyakorlati:kb.45 perc Egyéb szabályok Értékelés Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint Megjelenés a házirendben meghatározottak alapján A pedagógiai programban meghatározottak szerint

87 16.2. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként (a középszintű érettségi vizsga részletes témakörei a tantárgyi tantervekben találhatóak) Tantárgy Angol nyelv Biológia Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek Az élet jellemzői Az élőrendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotórészek - Elemek, ionok - Szervetlen molekulák - Lipidek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Elhatárolás Mozgás Anyagcsere Osztódás Sejtműködések vezérlése Nem sejtes rendszerek - Vírusok Önálló sejtek - Baktériumok - Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülés Sejtfonalak Teleptest és álszövet

88 Biológia Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Szövetek Gyökér, szár, levél Virág, termés Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Szövetek Szaporodás-egyedfejlődés Viselkedés Homeosztázis Kültakaró - Bőr - Szabályozás - A bőr gondozása, védelme A mozgás Vázrendszer Izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás Emésztés Felszívódás Szabályozás Táplálkozás egészségtana A légzés - Légcsere - Gázcsere - Hangképzés - Szabályozás - A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Az anyagszállítás A testfolyadékok A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszere működése Szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana

89 Biológia A szabályozás - Idegrendszer Információelméleti vonatkozások Sejtszintű folyamatok Szinapszis Az idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Agy Testérző rendszerek Érzékelés Látás Hallás és egyensúlyérzés Kémiai érzékelés Testmozgató rendszerek Vegetatív érző és mozgató rendszerek - Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai A magatartás elemei Öröklött elemek Tanult elemek Emlékezés A társas viselkedés alapjai Pszichés fejlődés - Az idegrendszer egészségtana Drogok - A hormonrendszer Hormonális működések Belső elválasztású mirigyek Hormonrendszer egészségtana - Az immunrendszer Immunitás Vércsoportok Az immunitás egészségtana Szaporodás és egyedfejlődés - Szaporítószervek - Egyedfejlődés - Szaporodás, fejlődés egészségtana Populáció - Környezeti kölcsönhatások - Kölcsönhatások Viselkedésbeli kölcsönhatások Ökológiai kölcsönhatások Életközösségek (élőhelytípusok) - Az életközösségek jellemzői - Hazai életközösségek Bioszféra - Globális folyamatok Ökoszisztéma - Anyagforgalom

90 Biológia Ember- és társadalomismeret, etika Ének-zene - Energiaáramlás - Biológiai sokféleség Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék Molekuláris genetika - Alapfogalmak - Mutáció - A génműködés szabályozása Mendeli genetika - Minőségi jellegek - Mennyiségi jellegek Populációgenetika és evolúciós folyamatok - Ideális és reális populáció - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok - Biotechnológia - Bioetika A bioszféra evolúciója - Prebiológiai evolúció - Az ember evolúciója Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény Szokás, erkölcs és jog Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok A mi kis ügyeink Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció A közélet és a politika világa Hovatartozásaink: szülő- és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások Éneklés - Népzene - Műzene Műelemzés - Népzene Zenetörténet - Népzene - Műzene Zenefelismerés - Népzene - Műzene Zeneelmélet Dallamírás

91 Fizika Fizika Newton törvényei - Newton I. törvénye - Newton II. törvénye - Newton III. törvénye Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták - Egyenes vonalú egyenletes mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele zárt rendszerben Kalorimetria Halmazállapotváltozások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás - Jég, víz, gőz A termodinamika II. főtétele - Hőfolyamatok iránya - Hőerőgépek Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvénye - Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezeje - Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája

92 Fizika Földrajz Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok - Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképezés - A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske- és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele - Radioaktivitás - Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek A térképi ábrázolás Térképi ok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A kőzetburok - Földtörténet - A Föld szerkezete és fizikai jellemzői - A kőzetburok szerkezete - A kőzetlemez-mozgások okai és következményei - A hegységképződés - A kőzetburok (litoszféra) építőkövei - A Föld nagyszerkezeti egységei - A földfelszín formálódása A levegőburok - A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete - A levegő felmelegedése - A légnyomás és a szél - Az általános légkörzés - Víz a légkörben - Az időjárás és az éghajlat A vízburok földrajza - A vízburok kialakulása és tagolódása - A világtenger - A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk - A felszín alatti vizek

93 Földrajz - A komplex vízgazdálkodás elemei - A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet - Meleg-mérsékelt öv - Valódi mérsékelt öv - Hidegmérsékelt öv A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia - Általános földrajzi kép - Országai - Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai - NyugatÁzsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika

94 Informatika - Általános földrajzi képe - Országai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és - irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem A szövegszerkesztő használata - A program indítása

95 Informatika - A munkakörnyezet beállítása - A szövegszerkesztő menürendszere - Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Szövegszerkesztési alapok - Szövegbevitel, szövegjavítás - Karakterformázás - Bekezdésformázás - Felsorolás, számozás - Tabulátorok használata - Oldalformázás Szövegjavítási funkciók - Keresés és csere - Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés - Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Táblázatok, grafikák a szövegben - Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés - Körlevélkészítés - Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk A táblázatkezelő használata - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A táblázatkezelő menürendszere - A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése - Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban - Adattípusok - Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás - A cellahivatkozások használata - Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás - Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése - Karakter-, cella- és tartományformázások - Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok - Egyszerű táblázat készítése - Formázási lehetőségek - Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel - Tantárgyi feladatok megoldása - A mindennapi életben előforduló problémák Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata - Adattípusok - Adatbevitel, adatok módosítása, törlése - Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek - Lekérdezések, függvények használata

96 Informatika Kémia - Keresés, válogatás, szűrés, rendezés - Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok - Űrlapok használata - Jelentések használata Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata Web-lap készítés - Hálózati dokumentumok szerkezete - Web-lap készítése Web-szerkesztővel - Formázási lehetőségek Prezentáció (bemutató) - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta) és formázása Grafika - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása - Képek beillesztése, formázása Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok

97 Kémia Anyagi halmazok - Egykomponensű anyagi rendszerek Kristályrácsok Átmenet a kötés- és rácstípusok között - Többkomponensű rendszerek Csoportosítás Diszperz rendszerek Kolloid rendszerek Homogén rendszerek Kémiai átalakulások - Termokémia A folyamatok energiaviszonyai Reakcióhő - Reakciókinetika Reakciósebesség Katalízis - Egyensúly Megfordítható reakciók Egyensúly - A kémiai reakciók típusai Sav-bázis reakciók Elektronátmenettel járó reakciók Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók Egyéb reakciók - Elektrokémia Galvánelem Elektrolízis Az elektrolízis mennyiségi viszonyai Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik - Halogénelemek - Halogénvegyületek Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) Kősó (NaCl) Hypo (NaOCl-oldat) Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - Oxigén - Oxigénvegyületek Oxidok Hidroxidok - Kén - A kén vegyületei Kéndioxid (SO2) Kéntrioxid (SO3) Kénsav (H2SO4)

98 Kémia A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - Nitrogén - Nitrogénvegyületek Ammónia (NH3) Nitrogén-oxidok Salétromsav (HNO3) - Foszfor - Foszforvegyületek Foszforsav (ortofoszforsav (H3PO4)) A foszforsav fontosabb sói A széncsoport elemei és vegyületeik - Szén - A szén vegyületei Szénmonoxid (CO) Széndioxid (CO2) Szénsav (H2CO3) - Szilícium - Szilíciumvegyületek Szilícium-dioxid (SiO2) Fémek - Az s-mező fémei - A p-mező fémei Alumínium Ón és ólom - A d-mező fémei Vascsoport (Fe, Co, Ni) Rézcsoport (Cu, Ag, Au) Cink A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének - Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) - Alkének (olefinek) - Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Diének Természetes poliének - Alkinok Etin (acetilén) - Aromás szénhidrogének Benzol Toluol, sztirol Halogéntartalmú szénhidrogének

99 Kémia Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Hidroxivegyületek Alkoholok Fenolok - Éterek - Oxovegyületek - Karbonsavak Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak A karbonsavak sói - Észterek Karbonsavészterek Szervetlen-savészterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - Aminok - Aminosavak - Savamidok - Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Piridin Pirimidin Pirrol Imidazol Purin - Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok Szénhidrátok - Monoszacharidok Glicerinaldehid 1,3- dihidroxi-aceton Ribóz és 2-dezoxi-ribóz Glükóz (szőlőcukor) Fruktóz (gyümölcscukor) - Diszacharidok Maltóz Cellobióz Szacharóz (répacukor, nádcukor) - Poliszacharidok Cellulóz Keményítő Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok - Természetes alapú műanyagok - Szintetikusan előállított műanyagok Polimerizációs műanyagok Polikondenzációs műanyagok Környezetvédelmi szempontok Energiagazdálkodás Az anyagmennyiség Gázok

100 Kémia Magyar nyelv Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémhatás Elektrokémia Ember és nyelv Kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - Személyközi kommunikáció - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - A nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - A határon túli magyar nyelvűség - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan - Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban - Szókincs és frazeológia A szöveg - A szöveg és a kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése - Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - Szövegtípusok - Szöveg a médiában A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi-statisztikai változatok - Stíluseszközök

101 - Stílusréteg, stílusváltozat Magyar irodalom Matematika Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok Arányosság - Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek - Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény

102 Matematika Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvénytranszformációk - A függvények jellemzése Sorozatok - Számtani és mértani sorozatok - Kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria - Térelemek - Távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb tranformációk Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör - Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria - Pontok, vektorok - Egyenes - Kör Kerület, terület Térfogat, felszín Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Vizuális nyelv - A vizuális nyelv alapelemei - A vizuális nyelvi elemek viszonyai - Vizuális nyelv és kontextus Technikák Ábrázolás, látványértelmezés - Formaértelmezés - Térértelmezés

103 Testnevelés Történelem - Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gimnasztika Atlétika - Futások - Ugrások - Dobások Torna - Talajtorna - Szekrényugrás - Felemáskorlát - Gerenda - Ritmikus gimnasztika - Gyűrű - Nyújtó - Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok - Kézilabda - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda Kompetenciák Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása Különböző típusú forrásokból származású információk összevetése Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése Történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű

104 Történelem statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból Tények feltételezések megkülönböztetése Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése A történelmi tér változásainak ismerete Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténelem és a magyar történelem legfontosabb eseményei között Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása A tanultak okok és következmények szerinti rendezése Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása

105 Történelem A magyar történelem sorsfordító eseményeinek többszempontú bemutatása Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Témakörök Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Az antik hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ: a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán birodalom terjeszkedése A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés A nagy földrajzi felfedezések és következmények Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi

106 Történelem Az ipari forradalom és következményei A nagyhatalmak a katonai politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti fejlődése Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horty-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A harmadik világ Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

107 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Tantárgy Közgazdaságtan Marketing Közgazdaság-marketing alapismeretek Témakörök A közgazdaságtudomány A fogyasztó és a kereslet A vállalat és a termelői magatartás A vállalat kínálata és a piac jellege A termelési tényezők piaca A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság - munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és a A nyitott makrogazdaság A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A Public Relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

108 Tantárgy Vendéglátó és turizmus alapismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Témakörök A vendéglátás alapjai A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátása üzlethálózata A turizmus alapjai A turizmus tevékenysége, tevékenységei formái fajtái A turizmus és a környezet összefüggései A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmus piaca A vendéglátás piaca Általános ügyviteli alapismeretek A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szálláshelyek, szállodák A szálloda működésének tárgyi feltételei A szálloda működésének személyi feltételei Szállodai ügyvitel A szállodai gazdálkodás A szállodai tevékenységéhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások A marketing fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése A fogyasztói magatartás A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

109 II. Helyi tanterv

110 A helyi tanterv kialakításának alapelvei Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: Szakközépiskola évfolyama számára kiadott 23/2013. (II.29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint Szakiskola 23/2013. (II.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1. melléklete szerint

111 Óratervek

112 Az óraterveket a pedagógiai program melléklete tartalmazza

113 1 Óratervek

114 2 Érettségire felkészítő képzések óratervei

115 3 Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam (modul) éves heti éves heti éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* 37 1 Idegen nyelv (bontás) 129,5 3,5 129,5 3, Matematika 129,5 3,5 129,5 3, Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 80 2,5 Fizika ,5 1,5 Földünk és környezetünk 55,5 1, Biológia 55,5 1,5 55,5 1, Kémia 55,5 1,5 55,5 1,5 Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen ,5 22, ,5 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek Viselkedéskultúra 37 1 Kommunikáció 37 1 Áruforgalom lebonyolítása Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Szakmai idegen nyelv 32 1 Marketing Közgazdaságtan Szakmacsoportos alapozó Gazdálkodási ismeretek elm.ig.gyak Információkezelés elm.ig.gyak Áruforgalom lebonyolítása elm.ig.gyak Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elm.ig.gyak Marketing elm.ig.gyak Szakmai órák összesen Összesen ,5 32, ,5 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!

116 4 Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam (modul) éves heti éves heti éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* 37 1 Idegen nyelv (bontás) 129,5 3,5 129,5 3, Matematika 129,5 3,5 129,5 3, Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika ,5 1,5 Földünk és környezetünk 55,5 1, Biológia 55,5 1,5 55,5 1, Kémia 55,5 1,5 55,5 1,5 Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen 980,5 26,5 943,5 25, Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek Viselkedéskultúra 37 1 Kommunikáció 37 1 Áruforgalom lebonyolítása Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Szakmai idegen nyelv 32 1 Marketing Közgazdaságtan Szakmacsoportos alapozó Gazdálkodási ismeretek elm.ig.gyak Információkezelés elm.ig.gyak Áruforgalom lebonyolítása elm.ig.gyak Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elm.ig.gyak Marketing elm.ig.gyak Szakmai órák összesen Összesen 1202,5 32,5 1165,5 31, * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!

117 5 Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. 4/12. 5/13. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /csoportbontás/ Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz 2 1 Művészetek - Ének 1 Informatika /csoportbontás/ Testnevelés és sport Osztályfőnöki ,5 közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ 2 Marketing alapjai 1 2 Üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek 1 Áruforgalom 1, Vállalkozási ismeretek 4 A működtetés szabályai 4 Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása 2 Ruházati áruk ismerete és forgalmazása 2 Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása 2 Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 2 1,5 + 0,5 Értékesítés idegen nyelven /csoportbontás/ Szakmai informatika /csoportbontás/ Marketing a ban /csoportbontás/ 1 Üzleti tevékenység a ban /csoportbontás/ , ,5 1 Áruforgalom a ban /csoportbontás/ 1, , Vállalkozási ismeretek /csoportbontás/ 2 A működtetés szabályai /csoportbontás/ 2 Értékesítési /csoportbontás/ 7 szakmai ,5 szakma + közismeret

118 6 Szakközépiskola kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam (modul) éves heti éves heti éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* 37 1 Idegen nyelv (bontás) 129,5 3,5 129,5 3, Matematika 129,5 3,5 129,5 3, Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 80 2,5 Fizika ,5 1,5 Földünk és környezetünk 55,5 1, Biológia 55,5 1,5 55,5 1, Kémia 55,5 1,5 55,5 1,5 Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen ,5 22, ,5 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környeztünk Kommunikáció és viselkedés kultúra 37 1 Vendéglátás alapjai 37 1 Turizmus ismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Szakmai számítások 74 2 Ügyviteli ismeretek 32 1 Rendezvényszervezés 32 1 Szakmacsoportos alapozó Gasztronómiai alapismeretek Ételkészítési Cukrászat Pincér ismeret Szakmai órák összesen Összesen ,5 32, ,5 * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!

119 7 Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam (modul) éves heti éves heti éves heti éves heti Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika* 37 1 Idegen nyelv (bontás) 129,5 3,5 129,5 3, Matematika 129,5 3,5 129,5 3, Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika ,5 1,5 Földünk és környezetünk 55,5 1, Biológia 55,5 1,5 55,5 1, Kémia 55,5 1,5 55,5 1,5 Informatika (csoportbontás) Közismereti órák összesen 980,5 26,5 943,5 25, Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környeztünk Kommunikáció és viselkedés kultúra 37 1 Vendéglátás alapjai 37 1 Turizmus ismeretek Szállodai alapismeretek Marketing alapismeretek Szakmai számítások 74 2 Ügyviteli ismeretek 32 1 Rendezvényszervezés 32 1 Szakmacsoportos alapozó Gasztronómiai alapismeretek Ételkészítési Cukrászat Pincér ismeret Szakmai órák összesen Összesen 1202,5 32,5 1165,5 31, * Az Ember- és társadalomismeret, etika nevű érettségi vizsgatantárgyra készít fel A képzési idő lerövidítése, a kétéves szakképesítések esetén egy év beszámíthatósága úgy lehetséges, ha a fenti szakmacsoportos alapozó tantárgyak beszámításra kerülnek!

120 8 Az óraterv szeptember 1-jén került bevezetésre, felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. 4/12. 5/13. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv /csoportbontás/ Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz 2 1 Művészetek - Ének 1 Informatika /csoportbontás/ Testnevelés és sport Osztályfőnöki ,5 közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ 2 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás ,5 + 0,5 Élelmiszerismeret 1 1 0, ,5 Termelés elmélete 1 1, ,5 1 2 Értékesítés elmélete 1, ,5 1, ,5 1 2 Vendéglátó vállalkozások 1, ,5 Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel /csoportbontás/ 2 Alkalmazott számítástechnika /csoportbontás/ 2 Vendéglátó üzleti idegen nyelv /csoportbontás/ Marketing és kommunikáció a ban /csoportbontás/ 2 2 Termelés a /csoportbontás/ Értékesítés a /csoportbontás/ ¾ 5 szakmai ,5 szakma + közismeret

121 9 Érettségire épülő szakmai képzések óratervei

122 Kereskedő 1/13. évfolyam Bevezetés: 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy éves heti elm. elm.ig. gyak. össz. elm. elm.ig. gyak. össz. gyak. gyak. Osztályfőnöki Testnevelés Vállalkozási ismeretek 90 54* ,5 1,5* - 4 Áruforgalom tervezése Áruforgalmi ismeretek I-II * * - 5 Általános áruismeret Élelmiszer- és vegyiáruk áruismerete I-II Ruházati termékek áruismerete I Üzleti levelezés - 18* - 18* - 0,5* - 0,5* Értékesítés idegen nyelven 144* - 36** 180 4* - 1** 5 *taniroda, ker.kab. *taniroda, ker.kab. Megjegyzés *taniroda, ker.kab. vagy sz.t. termek /bontás/ *bontás **taniroda, ker.kab. /bontás/ Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek - 36* - 36* - 1* - 1* *taniroda, ker.kab. Jogszabályok alkalmazása I-II * ,5 1* - 1,5 *taniroda, ker.kab. Kereskedelmi élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi 36** 36** 1** 1** ösztönzésének a I-II ** 54** - - 1,5** 1,5** élelmiszerek és vegyiáruk eladási a I-II ** 90** - - 2,5** 2,5** áruforgalmi I-II ** 36** - - 1** 1** E-kereskedelem ** 18** - - 0,5** 0,5** jogszabályok alkalmazása I-II. pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek ** 18** - - 0,5** 0,5** Összesen * 288** * 8** 35 Megjegyzés: a tanulók egy napon csoportos on vesznek részt (7ó/nap) nyári : 3 hét 6ó/nap 90 óra az elméletigényes a tanár szempontjából elmélet, a diák szempontjából **csoportos : ker. egységek, MITISZK /bontás/ (csop. : 7 óra/nap/hét, 252 óra/év)

123 Kereskedő 2/14. évfolyam Óraszám Tantárgy Éves Heti elm. elm.ig. gyak. össz. elm. elm.ig. gyak. össz. gyak. gyak. Osztályfőnöki Testnevelés Vállalkozások gazdálkodása Megjegyzés Marketing ismeretek 96 64* * - 5 *taniroda, ker.kab. Az áruforgalmi tevékenység eredményessége Forgalom- és eredményelemzés - 96* - 96* - 3* - 3* *taniroda, ker.kab. Vezetési ismeretek Idegen nyelv 96* - 16** 112 3* - 0,5** 3,5 Ruházati termékek áruismerete II , ,5 Bútorok és lakástextiliák áruismerete I-II *bontás **taniroda, ker.kab. /bontás/ Informatika 32* 32* - 64* 1* 1* - 2* *számt. termek /bontás/ Kereskedelmi ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének a I-II. ruházati termékek eladási a I-II. bútorok és lakástextiliák eladási a I-II. E-kereskedelem ** 32** - - 1** 1** ** 64** - - 2** 2** ** 64** - - 2** 2** ** 32** - - 1** 1** **csoportos : ker. egységek, MITISZK /bontás/ (csop.: 7 óra/nap/hét, 224 óra/év) bútorok és lakástextiliák áruismerete I-II ** 32** - - 1** 1** **csoportos : ker.egység, MITISZK Összesen * 240** ,5 6* 7,5** 35 Megjegyzés: Órarendbe beállítva, de nem óratervi órák a tanulók egy napon csoportos on vesznek részt (7ó/nap) Vizsgára való felkészítés: az elméletigényes a tanár szempontjából elmélet, a diák szempontjából - jogszabályok alkalmazása 0,5 óra/hét az összes óraszám megoszlása: - áruforgalmi ismeretek 0,5 óra/hét elmélet 792 (1/13) +688(2/14) = ,7% - élelmiszer és vegyiáruk áruismerete 0,5 óra/hét 288(1/13) +240(2/14) = 528 nyári 90(1/13 évfolyam után) = 90 40,3% elm.ig. 180(1/13) +192(2/14) = = 2470

124 12 Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Kereskedő Tantárgy 1/13. 2/14. Osztályfőnöki 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ 2 Marketing alapjai 3 Üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11 Vezetési ismeretek 1 Áruforgalom 5 Vállalkozási ismeretek 4 A működtetés szabályai 4 Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása 2 Ruházati áruk ismerete és forgalmazása 2 Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása 2 Műszaki áruk ismerete és forgalmazása 2 1,5 + 0,5 Értékesítés idegen nyelven /csoportbontás/ 1, ,5 2, ,5 Szakmai informatika /csoportbontás/ Marketing a ban /csoportbontás/ 1 Üzleti tevékenység a ban /csoportbontás/ 5 Áruforgalom a ban /csoportbontás/ Vállalkozási ismeretek /csoportbontás/ A működtetés szabályai /csoportbontás/ 2 Értékesítési /csoportbontás/ 7 szakmai Megjegyzés * 1/13. évfolyamon hetente 2 napot csoportos on vesz részt (11 óra/hét); 3 napot iskolába jár * 2/14. évfolyamon hetente 2 napot csoportos on vesz részt (13 óra/hét); 3 napot iskolába jár 1/13. 2/14. Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves ,73% Gyakorlat ,27% Nyári Összesen Vendéglős 1/13. évfolyam Bevezetés a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben

125 Tantárgy Elm. Elm. Ig gyak. Éves Gyak. 13 Óraszám Össz Elm. Elm. Ig. gyak. Heti Gyak. Össz Megjegyzés Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek , ,5 Élelmiszer ismeretek ,5 1 0,5 2 3 Idegen nyelv bontás Kommunikáció Vezetési és gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi ismeretek Vendéglátó értékesítési ismeretek ,5 1,5 Számítástechnika bontás szám. techn. teremben Ételkészítési a tanüzemben (8 óra/hét/nap) Vendéglátó értékesítési a tanüzemben (6 óra/hét/nap) összesen ,5 13,5 Gyakorlat összesen ,5 21,5 Nyári vendéglátó vállalkozásoknál (6 óra/nap, 3 hét) Megjegyzés: a tanulók hetente 3 napot járnak iskolába (3x7 óra) a tanulók hetente 2 napon csoportos on vesznek részt (Vend. Tanüzemben 1 nap ételkész. gyak. 8 óra, 1 nap vend. ért. gyak. 6 óra) nyári 90 óra (15x6 óra) Óraszámok arányai Elm % Gyak. -iskolai 270 -csop % -nyári %

126 Tantárgy Elm Vendéglős 2/14. évfolyam Óraszám Éves Elm. Ig Gyak Össz Elm. gyak. Heti Elm. Ig. gyak. Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek ,5 3,5 Idegen nyelv bontás Gazdálkodási ismeretek ,5 4,5 Marketing , ,5 1 bontás Vendéglátó értékesítési ismeretek ,5 1,5 Ételkészítési Vendéglátó értékesítési Cukrászati összesen Gyakorlat összesen Gya k Össz Megjegyzés 2 csoportos a tanüzemben (8 óra/hét/nap) 2 csoportos a tanüzemben (6 óra/hét/nap) 2 csoportos a tanüzemben (2 óra/hét/nap) Megjegyzés: a tanulók hetente 3 napot járnak iskolába (1x7 és 2x6 óra) a tanulók hetente 2 napon csoportos on vesznek részt (Vend. Tanüzemben 1 nap ételkész. gyak. 8 óra, 1 nap vend. ért. gyak. 6 óra és cukrász 2 óra) Óraszámok arányai: Elm ,6% Gyak. -iskolai ,4% -csop % Évf. Gyakorlat 1/ / ,7% 58,2% 100%

127 Vendéglátásszervező-vendéglős Bevezetés: a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 15 Tantárgy 1/13. 2/14. Osztályfőnöki 1 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. /csoportbontás/ 2 Vendéglátó gazdálkodás 3 2 Szakmai számítások 2 2 1,5 + 0,5 Élelmiszerismeret 3 0, ,5 Termelés elmélete 3 2 Értékesítés elmélete 3 2 Vendéglátó vállalkozások 0,5 1 Vendéglátó vállalkozás működtetése Ügyvitel 2 Alkalmazott számítástechnika /csoportbontás/ 2 Vendéglátó üzleti idegen nyelv /csoportbontás/ Marketing és kommunikáció a ban /csoportbontás/ 2 2 Termelés a /csoportbontás/ 6 6 Értékesítés a /csoportbontás/ szakmai Megjegyzés * 1/13. évfolyamon hetente 2 napot tanüzemi on vesz részt (12 óra/hét); 3 napot iskolába jár * 2/14. évfolyamon hetente 2 napot tanüzemi on vesz részt (12 óra/hét); 3 napot iskolába jár 1/13. 2/14. Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves ,73% Gyakorlat ,27% Nyári Összesen

128 16 Befejezett 10. évfolyamra épülő szakmai képzések óratervei

129 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/11.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I ,5 3,5 Általános áruismeret ,5 1,5 Összes Megjegyzés Kommunikáció idegen nyelven* ,5 3,5 * iskolában bontva Jogszabályok alkalmazása I Áruforgalmi ismeretek I Összesen ,5 5 18,5 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Jogszabályok alkalmazása I ,5 0,5 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének a II ,5 0,5 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási a I ,5 1,5 Áruforgalmi ok I ,5 0,5 E-Kereskedelem Összesen , ,5 Munkahelyi Jogszabályok alkalmazása I Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének a II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási a I Áruforgalmi ok I Összesen ,5 5 14, ,5 10,5 7 óra / nap Nyári hét, 7 óra / nap Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi on vesz részt Nyári 105 óra

130 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Tantárgy Éves Heti Elm.ig. 18 Gyakorlat Összes Elm.ig. Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Áruforgalmi ismeretek II Összes Megjegyzés Üzleti levelezés* * iskolában bontva Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven* * iskolában bontva Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Jogszabályok alkalmazása II Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének a I ,5 0,5 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási a II ,5 0,5 Áruforgalmi ok II ,5 0,5 E-Kereskedelem Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek ,5 0,5 Összesen Munkahelyi Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének a I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási a II Áruforgalmi ok II Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása II Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi on vesz részt óra / nap

131 19 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen ,75% igényes Gyakorlat ,25% Nyári Összesen

132 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/11.évfolyam igényes Éves Óraszám Gyakorlat Összes igényes Heti Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Általános áruismeret ,5 1,5 Műszakicikkek áruismerete I ,5 3,5 Áruforgalmi ismeretek I.* Összes Megjegyzés Kommunikáció idegen nyelven* ,5 3,5 * iskolában bontva Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen ,5 5 18,5 Műszakicikk eladó Jogszabályok alkalmazása I ,5 0,5 Műszakicikkek eladási a I Áruforgalmi ok I ,5 0,5 E-Kereskedelem Összesen , ,5 Munkahelyi Jogszabályok alkalmazása I Műszakicikkek eladási a I Áruforgalmi ok I Összesen ,5 5 14, ,5 10,5 7 óra / nap Nyári hét, 7 óra / nap Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi on vesz részt Nyári 105 óra

133 MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes 21 Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Műszakicikkek áruismerete II Áruforgalmi ismeretek II Összes Megjegyzés Üzleti levelezés* * iskolában bontva Műszakicikkek értékesítése idegen nyelven I - II.* * iskolában bontva Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen Műszakicikk eladó Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek ,5 0,5 Műszakicikkek eladási a II Áruforgalmi ok II ,5 0,5 Jogszabályok alkalmazása II E-Kereskedelem Összesen Munkahelyi Műszakicikkek eladási a II Áruforgalmi ok II Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása II Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi on vesz részt óra / nap

134 22 Műszakicikk eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen ,75% igényes Gyakorlat ,25% Nyári Összesen

135 RUHÁZATI ELADÓ 1/11.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Tantárgy igényes 23 Gyakorlat Összes igényes Heti Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Általános áruismeret ,5 1,5 Ruházati termékek áruismerete I ,5 3,5 Áruforgalmi ismeretek I.* Összes Megjegyzés Kommunikáció idegen nyelven* ,5 3,5 * iskolában bontva Jogszabályok alkalmazása I. * Összesen ,5 5 18,5 Ruházati eladó Jogszabályok alkalmazása I ,5 0,5 Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének a II ,5 0,5 Ruházati termékek eladási a I ,5 1,5 Áruforgalmi ok I ,5 0,5 E-Kereskedelem Összesen , ,5 Munkahelyi Jogszabályok alkalmazása I Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének a II Ruházati termékek eladási a I Áruforgalmi ok I Összesen ,5 5 14, ,5 10,5 7 óra / nap Nyári hét, 7 óra / nap Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 6 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 3 napot munkahelyi on vesz részt Nyári 105 óra

136 RUHÁZATI ELADÓ 2/12.évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Heti Gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Ruházati termékek áruismerete II Áruforgalmi ismeretek II Összes Megjegyzés Üzleti levelezés* * iskolában bontva Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven* * iskolában bontva Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása I.* Összesen Ruházati eladó Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek ,5 0,5 Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének a I ,5 0,5 Ruházati termékek eladási a II ,5 0,5 Áruforgalmi ok II ,5 0,5 Jogszabályok alkalmazása II E-Kereskedelem Összesen Munkahelyi Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének a I Ruházati termékek eladási a II Áruforgalmi ok II Pénzforgalmi nyilvántartási rendszerek Jogszabályok alkalmazása II Összesen Megjegyzés: 2 hetes ciklusban 4 napot jár iskolába 2 hetes ciklusban 1 napot csoportos on vesz részt (8 óra/nap) 2 hetes ciklusban 5 napot munkahelyi on vesz részt óra / nap

137 25 Ruházati eladó 11.évfolyam 12. évfolyam Összesen ,75% igényes Gyakorlat ,25% Nyári Összesen

138 26 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 1/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Cukrászati ismeretek ,5 3,5 Élelmiszerismeret * * 2 Gazdálkodási ismeretek Szakmai kommunikáció ,5 0,5 Szakmai informatika /bontás/ ,5 1,5 Szakmai idegen nyelv /bontás/ ,5* * 2,5 Összesen ,5 1,5 15 Cukrászati Összesen ,5 1, Munkahelyi Összesen ,5 1, Megjegyzés *Az élelmiszerismeret elméleti órából a tananyag haladásának megfelelően 12 óra / év élelmiszervizsgálat (elmélet igényes.) * igényes iskolában megtartva * 48 óra / év elméletigényes iskolában megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári 160 óra Óraszámok arányai ,00% Gyakorlat elmélet igényes 114 csoportos 144 munkahelyi 576 nyári ,00% Összesen ,00%

139 27 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 2/12. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Cukrászati ismeretek ,5 3,5 Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Szakmai informatika /bontás/ Szakmai idegen nyelv /bontás/ ,5 2,5 Összesen ,5 4,5 15 Cukrászati Összesen ,5 4, Munkahelyi Összesen ,5 4, Megjegyzés * igényes iskolában megtartva * igényes iskolában megtartva * 16 óra / év elméletigényes iskolában megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) Óraszámok arányai ,00% Gyakorlat elmélet igényes 144 csoportos 128 munkahelyi 512 nyári ,00% Összesen ,00%

140 28 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 1/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Pincér ismeret Élelmiszerismeret ,5 1,5 Italismeret ,5 1,5 Szakmai kommunikáció ,5 0,5 Vezetési és gazdálkodási ismeret ,5 2,5 Szakmai számítástechnika /bontás/ Szakmai idegen nyelv /bontás/ Összesen Pincér Összesen Munkahelyi Összesen Megjegyzés * igényes iskolában megtartva * igényes iskolában megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári 160 óra Óraszámok arányai ,42% Gyakorlat elmélet igényes 108 csoportos 144 munkahelyi 576 nyári ,58% Összesen ,00%

141 29 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 2/12. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Pincér ismeret ,5 1,5 3 Élelmiszerismeret ,5 1,5 Italismeret ,5 1,5 Szakmai kommunikáció ,5 0,5 Vezetési és gazdálkodási ismeret ,5 2,5 Szakmai számítástechnika /bontás/ Szakmai idegen nyelv /bontás/ Összesen ,5 4,5 15 Pincér Összesen ,5 4, Munkahelyi Összesen ,5 4, Megjegyzés * 48 óra / év elméletigényes iskolában megtartva * igényes iskolában megtartva * igényes iskolában megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) Óraszámok arányai ,00% Gyakorlat elmélet igényes 144 csoportos 128 munkahelyi 512 nyári ,00% Összesen ,00%

142 30 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 1/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek ,5 3,5 Élelmiszer ismeretek Szakmai idegen nyelv /bontás/ ,5* * 2,5 Szakmai számítástechnika /bontás/ ,5 1,5 Gazdálkodási ismeretek Szakmai kommunikáció ,5 0,5 Összesen ,5 1,5 15 Ételkészítési * 4 Összesen ,5 5,5 19 Munkahelyi Összesen ,5 21,5 35 Megjegyzés * 64 óra / év idegen nyelv iskolában megtartva * Számítástechnika iskolában megtartva * 40 óra / év elmélet igényes Tanüzemben megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) nyári 160 óra Óraszámok arányai ,72% Gyakorlat iskolai 118 elmélet igényes 40 csoportos 104 munkahelyi 576 nyári ,28% Összesen ,00%

143 31 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 2/12. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Ételkészítési ismeretek ,5 3,5 Élelmiszer ismeretek Gazdálkodási ismeretek Szakmai számítástechnika /bontás/ Szakmai idegen nyelv /bontás/ ,5 2,5 Összesen ,5 2, Ételkészítési * 4 Összesen ,5 2, Munkahelyi Összesen ,5 2, Megjegyzés * igényes iskolában megtartva * Számítástechnika iskolában megtartva * 16 óra / év elmélet igényes iskolában megtartva * 14 óra / év elmélet igényes Tanüzemben megtartva Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (6,5 óra/nap) Óraszámok arányai ,00% Gyakorlat iskolai 64 elmélet igényes 94 csoportos 114 munkahelyi 512 nyári ,00% Összesen ,00%

144 32 Előrehozott szakképzés óratervei (1/9. 3/11. évfolyam) Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben

145 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

146 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU- ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Megjegyzés Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

147 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Megjegyzés Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% iskolai Szakmai csoportos gyak ,39% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

148 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Ruházati termékek áruismerete Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ruházati eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

149 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Ruházati termékek áruismerete Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ruházati eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

150 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Ruházati termékek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Megjegyzés Ruházati eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% iskolai Szakmai csoportos gyak ,39% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

151 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Műszakicikkek áruismerete Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Műszakicikk eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

152 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Műszakicikkek áruismerete Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Műszakicikk eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

153 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Műszakicikkek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Megjegyzés Műszakicikk eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% iskolai Szakmai csoportos gyak ,39% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

154 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Ételkészítési ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

155 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

156 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% Szakmai iskolai csoportos gyak munkahelyi gyak ,39% Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% Gyakorlat elmélet igényes csoportos munkahelyi ,92% Összesen %

157 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Cukrászati ismeret Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

158 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

159 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% iskolai Szakmai csoportos gyak ,39% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

160 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 18,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Pincér ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

161 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) ,5 11,5 Pincér ismeretek ,5 0,5 1 Italismeret ,5 0,5 1 Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

162 Bevezetés: 2010/2011-es tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 1,5 Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 12,5 Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 34 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,61% iskolai Szakmai csoportos gyak ,39% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

163 51 Előrehozott szakképzés óratervei (1/9. 3/11. évfolyam) Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben

164 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 1/9. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

165 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU- ELADÓ 2/10. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Megjegyzés Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

166 ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU-ELADÓ 3/11. évfolyam Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Élelmiszer- és vegyiáru áruismeret Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Megjegyzés Élelmiszer- és vegyiáru-eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% iskolai Szakmai csoportos gyak ,41% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

167 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Ruházati termékek áruismerete Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ruházati eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

168 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Ruházati termékek áruismerete Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Ruházati eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

169 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben RUHÁZATI ELADÓ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Ruházati termékek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Megjegyzés Ruházati eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% iskolai Szakmai csoportos gyak ,41% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

170 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Műszakicikkek áruismerete Üzleti levelezés bontás Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Műszakicikk eladó csoportos szakmai Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (4 óra/nap) nyári 80 óra

171 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Áruforgalmi ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Műszakicikkek áruismerete Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Műszakicikk eladó csoportos szakmai Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

172 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben MŰSZAKICIKK ELADÓ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Áruforgalmi ismeretek Általános áruismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Jogszabályok alkalmazása Műszakicikkek áruismerete Pénztárgépkezelés Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Megjegyzés Műszakicikk eladó csoportos szakmai Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% iskolai Szakmai csoportos gyak ,41% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

173 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Ételkészítési ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

174 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

175 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben SZAKÁCS 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Ételkészítési ismeretek Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Ételkészítési csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% Szakmai iskolai csoportos gyak munkahelyi gyak ,41% Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% Gyakorlat elmélet igényes csoportos munkahelyi ,92% Összesen %

176 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Cukrászati ismeret Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

177 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

178 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben CUKRÁSZ 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Cukrászati ismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Cukrász csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% iskolai Szakmai csoportos gyak ,41% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

179 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 1/9. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelvi kommunikáció bontás Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia ,5 2,5 Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia ,5 0,5 Anyanyelvi kompetencia ,5 2,5 Összesen (közismeret) ,5 20,5 Tanulás tanulása ,5 2,5 Pincér ismeretek Kommunikáció Összesen (szakmai) ,5 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Összesen Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 8 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 2 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 4 óra/nap) nyári 80 óra

180 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 2/10. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés ,5 2,5 Történelmi, szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia bontás Matematikai kompetencia Művészeti kompetencia Anyanyelvi kompetencia Összesen (közismeret) Pincér ismeretek ,5 0,5 1 Italismeret ,5 0,5 1 Idegen nyelv (szakmai) ,5 1,5 bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Összesen (szakmai) ,5 1 5,5 Összesen (közismeret+szakmai) ,5 1 18,5 Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi Összesen , ,5 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 5 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 4 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) nyári 120 óra

181 Bevezetés: 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben PINCÉR 3/11. évfolyam Óraszám Éves Heti Tantárgy kompetencia Megjegyzés igényes Gyakorlat Összes igényes Gyakorlat Összes Osztályfőnöki ,5 0,5 Testnevelés Összesen (közismeret) ,5 2,5 Pincér ismeretek Italismeret Idegen nyelv (szakmai) bontás Vezetési és gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Számítástechnikai (szakmai) bontás Összesen (szakmai) Összesen (közismeret+szakmai) ,5 2 13,5 Pincér csoportos szakmai Tanüzemben Munkahelyi ,5 17,5 Összesen ,5 2 21,5 35 Megjegyzés: a tanulók 2 hétben 4 napot járnak iskolába a tanulók 2 hétben 1 napon csoportos on vesznek részt (Vendéglátó Tanüzem, 8 óra/nap) a tanulók 2 hétben 5 napon munkahelyi on vesznek részt (7 óra/nap) Közismereti és Szakmai tárgyak aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % Közismereti ,59% iskolai Szakmai csoportos gyak ,41% munkahelyi gyak Összesen % és aránya 1/9. 2/10. 3/11. Összesen % ,08% elmélet igényes Gyakorlat csoportos ,92% munkahelyi Összesen %

182 70 Duális képzés óratervei (1/9.-3/11. évfolyam)

183 Eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - kommunikáció 3 2 óra bontás 1 bontás 1 Idegen nyelv 2 bontás 2 bontás 2 bontás Matematika 2 1 óra bontás 2 bontás 1,5 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Testnevelés 4 2,5 2,5 Osztályközösségépítő program Informatika 1 bontás 0,5 bontás 0,5 bontás közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Áruforgalom 2,5 2 1 Áruforgalmazás I. Ruházati- és lakástextil ismeretek 2 1 Áruforgalmazás II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény 2,5 1 1 ismeretek Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, 2 1 szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai 2 Értékesítés idegen nyelven I. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény 1 1 ismeretek Értékesítés idegen nyelven II. Műszaki berendezések, szerelvények, 1 1 szerszámok, vasáruk Áruforgalmazás a I. Ruházati- és lakástextil ismeretek 2 4,5 5,5 Áruforgalmazás a II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, 2,5 3,5 4 szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai 2,5 Áruforgalom 4 szakmai ,5 szakma + közismeret Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi on vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,2 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (6,8 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos miatti bontás = 57 1/9. 2/10. 3/11. Összesen Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves % 9, , ,21% Gyakorlat 7, , Nyári ,79%

184 Összesen ,

185 Szakács Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - kommunikáció 3 2 óra bontás 1 bontás 1 Idegen nyelv 2 bontás 2 bontás 2 bontás Matematika 2 1 óra bontás 2 bontás 1,5 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Testnevelés 4 2,5 2,5 Osztályközösségépítő program Informatika 1 bontás 0,5 bontás 0,5 bontás közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások 1 1 bontás 1 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1 1,5 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 bontás 1 bontás Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 1,5 Ételkészítési alapok 2,5 2,5 0,5 Ételkészítési ismeretek 1 Előkészítési és ételkészítési alapozó 3 bontás Ételkészítési alap 4,5 bontás Ételkészítési üzemi alap 18 Ételkészítési üzemi 18 szakmai ,5 szakma + közismeret Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi on vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos miatti bontás = 57 1/9. 2/10. 3/11. Összesen Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves % 9, , ,98% Gyakorlat 7, , Nyári ,02% Összesen ,

186 Cukrász Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - kommunikáció 3 2 óra bontás 1 bontás 1 Idegen nyelv 2 bontás 2 bontás 2 bontás Matematika 2 1 óra bontás 2 bontás 1,5 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Testnevelés 4 2,5 2,5 Osztályközösségépítő program Informatika 1 bontás 0,5 bontás 0,5 bontás közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások 1 1 bontás 1 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1 1,5 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 bontás 1 bontás Cukrászat 4 2,5 1,5 Szakrajz 1,5 bontás Cukrászat 6 bontás Cukrászat üzemi szakmai ,5 szakma + közismeret Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi on vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos miatti bontás = 57 1/9. 2/10. 3/11. Összesen Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves % 9, , ,98% Gyakorlat 7, , Nyári 68,02% Összesen ,

187 Pincér Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - kommunikáció 3 2 óra bontás 1 bontás 1 Idegen nyelv 2 bontás 2 bontás 2 bontás Matematika 2 1 bontás 2 bontás 1,5 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Testnevelés 4 2,5 2,5 Osztályközösségépítő program Informatika 1 bontás 0,5 bontás 0,5 bontás közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások 1 1 bontás 1 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1 1,5 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 bontás 1 bontás Felszolgálás alapjai 4 0,5 0,5 Felszolgálás 2 1 Felszolgálás alapjai 7,5 bontás Felszolgálás üzemi szakmai ,5 szakma + közismeret Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi on vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos miatti bontás = 57 1/9. 2/10. 3/11. Összesen Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves % 9, , ,98% Gyakorlat 7, , Nyári ,02% Összesen ,

188 Vendéglátó eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 76 Tantárgy 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - kommunikáció 3 2 óra bontás 1 bontás 1 Idegen nyelv 2 bontás 2 bontás 2 bontás Matematika 2 1 bontás 2 bontás 1,5 Társadalomismeret 2 1 Természetismeret Testnevelés 4 2,5 2,5 Osztályközösségépítő program Informatika 1 bontás 0,5 bontás 0,5 bontás közismeret ,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások 1 1 bontás 1 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1 1,5 1,5 Szakmai idegen nyelv 1 bontás 1 bontás Ételismeret 1 1 0,5 Italismeret, kiszolgálás 1 1 0,5 Vendéglátó eladó tevékenység 2 0,5 0,5 Termelési és eladói ok 4 bontás Értékesítés a 3,5 bontás Termelési és eladói üzemi alap 18 Értékesítés üzemi a 18 szakmai ,5 szakma + közismeret Megjegyzés * 1/9. évfolyamon hetente 1 napot tanüzemi on vesz részt (7,5 óra/hét); 4 napot iskolába jár * 2/10. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,2 óra/nap), 5 napot iskolába jár (7,4 óra/nap) * 3/11. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 napot külső on vesz részt (7,4 óra/nap), 5 napot iskolába jár (6,8 óra/nap) * Felhasználható időkeret: 1/9. évfolyamon 7 óra közismereti és szakmai óra bontás + 15 óra csoportos miatti bontás = 57 1/9. 2/10. 3/11. Összesen Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves % 9, , ,98% Gyakorlat 7, , Nyári ,02% Összesen ,

189 77 Közismeret nélküli szakmai képzések óratervei

190 Eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Áruforgalom 2 2 Áruforgalmazás I. Ruházati- és lakástextil ismeretek 2 1,5 Áruforgalmazás II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek 2,5 2 Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, 1,5 1,5 szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai 2 Értékesítés idegen nyelven I. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek 1 1 Értékesítés idegen nyelven II. Műszaki berendezések, szerelvények, 1 1 szerszámok, vasáruk Áruforgalmazás a I. Ruházati- és lakástextil ismeretek 6 6 Áruforgalmazás a II. Élelmiszer-vegyi áru és gyógynövény ismeretek 6 6 Áruforgalmazás III. Műszaki berendezések, szerelvények, 6 6 szerszámok, vasáruk Működtetés szabályai 3 Áruforgalom 6 szakmai évfolyam 2. évfolyam Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves ,23% Gyakorlat ,77% Nyári Összesen

191 Szakács Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás 1 1 Szakmai számítások 1,5 1,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1,5 2 Szakmai idegen nyelv 2 bontás 1 bontás Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 1 Ételkészítési alapok 2 2 Ételkészítési ismeretek 1,5 Informatika 0,5 bontás 0,5 bontás Előkészítési és ételkészítési alapozó 1,5 bontás Ételkészítési alap 4,5 bontás 1,5 bontás Ételkészítési 3,5 bontás Ételkészítési üzemi 17,5 17,5 szakmai Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves 11, , ,05% Gyakorlat 23, , ,95% Nyári Összesen

192 Cukrász Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás 1 1 Szakmai számítások 1,5 1,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1,5 2 Szakmai idegen nyelv 2 bontás 1 bontás Cukrászat 3 3,5 Informatika 0,5 bontás 0,5 bontás Cukrászati 6 bontás 5 bontás Cukrászat üzemi 17,5 17,5 szakmai Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves 11, , ,05% Gyakorlat 23, , ,95% Nyári Összesen

193 Pincér Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás 1 1 Szakmai számítások 1,5 1,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1,5 2 Szakmai idegen nyelv 2 bontás 1 bontás Felszolgálás alapjai 3 0,5 Felszolgálás 3 Informatika 0,5 bontás 0,5 bontás Felszolgálás alapjai 6 bontás Felszolgálás 5 bontás Felszolgálás üzemi 17,5 17,5 szakmai Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves 11, , ,05% Gyakorlat 23, , ,95% Nyári Összesen

194 Vendéglátó eladó Bevezetés: 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 82 Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam Osztályfőnöki 0,5 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 bontás Vendéglátó gazdálkodás 1 1 Szakmai számítások 1,5 1,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem 1 Élelmiszerek csoportjai 1,5 2 Szakmai idegen nyelv 2 bontás 1 bontás Ételismeret 1 1,5 Italismeret, kiszolgálás 1 1 Vendéglátó eladó tevékenység 1 1 Informatika 0,5 bontás 0,5 bontás Termelési és eladói ok 6 bontás Értékesítés a 5 bontás Termelési és eladói üzemi 17,5 Értékesítés üzemi a ¾ 17,5 szakmai Megjegyzés * 1. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (6 óra/nap) és 3 napot iskolába jár * 2. évfolyamon két hetes ciklusban: 5 nap üzemi, tanüzemi 2 nap (5 óra/nap) és 3 napot iskolába jár 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen % Heti Éves Heti Éves Heti Éves 11, , ,05% Gyakorlat 23, , ,95% Nyári Összesen