ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Átírás

1 ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u OM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi május 1

2 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ Az iskola alapadatai Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok... 5 II.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az iskola konkrét feladatai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi feladati, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és szülőkkel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A felvételi eljárás és a tanuló átvételének rendje III. HELYI TANTERV A választott kerettanterv, a meghatározott óraszámok feletti kötelező tanórai foglakozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagai A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai Óratervek Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése. Érdemjegy A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók jutalmazásának elvei, formái

3 3.15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag IV. SZAKMAI PROGRAM Szakképzési alapelvek A képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek Több szakképesítés megszerzésének lehetősége A képzések időterve V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA Az iskola drogstratégiája VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA VII. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA VIII. TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS IX. A PEDAGÓGIA PROGRAM MELLÉKLETEI X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Legitimáció

4 I. BEVEZETŐ Az Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola szeptemberben kezdte meg működését, mely a felnőttek, vagyis a tanköteles kort betöltött tanulók iskoláztatásával foglalkozik. Legfőbb feladatunk a belépő tanulók tudásához és egyéni élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást, szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása és működtetése. Pályatanácsadással segítünk minden kedves érdeklődőnek kiválasztani a képességeinek, készségeinek megfelelő képzést. Iskolánk esti tagozatú iskolai rendszerű szakképzést végez. Szakmai kínálatunkban elsősorban az egészségügy, a szociális szolgáltatások, ügyvitel, oktatás és a művelődés szakmacsoport szakmái szerepelnek. A kihelyezett oktatási helyszínek kiválasztása a felmerülő igényekhez és a jelentkezők számához alkalmazkodik. Elkerülhetetlen, hogy az iskola valamely határozott világnézetre hivatkozzék: a választás,az értékrend, az oktatás egységének biztosítása és a szabadság megvalósítása érdekében. Az iskolának kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltségnek erkölcsi és vallási dimenzióit és ezzel elősegítse az egyént az erkölcsi szabadságra. Erkölcsi szabadság csak az abszolút értékkel kapcsolatban lehetséges: ezektől függ az ember életének értelme és értéke. Erős, felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésekre képes személyiségeket olyan iskola tud nevelni: amely az ember és a társadalom mélyebb igényeire figyel, nem csak átmeneti és felszínes divatokra, amely határozott életértékeket választ, s ezen értékeket közös világnézeti elkötelezettségben valósítja meg Isten segítségével erre törekszünk 1.1. Az iskola alapadatai Az iskola neve: Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 7. Fenntartó: Nyíregyházi Egyházmegye Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5. Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakiskola Alapító: Görögkatolikus Krisztushívők Magántársulása a Hátrányos Helyzetűek Oktatásáért Egyházi Társulás Fenntartója: Nyíregyháza Egyházmegye Szakmai ellenőrző szerve: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törvényességi ellenőrző, felügyeleti szerv: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal 4

5 1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) kerettörvény évi CXXIV. törvény (a CXC. törvény módosításáról) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (intézmények működéséről) 22/2013. (III.22) EMMI rendelet évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012 évi CCXV. törvény a felnőttképzésről. 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól Egyházi törvények 5

6 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánkban legfőbb törekvésünk olyan belső légkör megteremtése, amelyben a közös munka során jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, amelyben a nevelés-oktatás összhangja megvalósul. A megvalósulás érdekében a következő alapelvek szerint végezzük munkánkat: Legfontosabb alapelvünk az elkövetkezendő évekre is az, hogy diákjaink egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban Korszerű, sokoldalú szakmai műveltség biztosítása A versenyképes tudás megalapozása Hagyományok tisztelete és ápolása Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát - Tanulóközpontúság, amely áthatja iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő tevékenységeket; - Partnerség elve, amely lehetővé teszi a partneri igények és elvárások megismerését, a rendszeres kapcsolattartáson alapuló munkavégzést; - Nyitottság a partnerek által megfogalmazott információkra, véleményekre, javaslatokra, a korszerű gazdasági, társadalmi, kulturális változásokra; - Tevékenységközpontúság a tanulásszervezés legfőbb elveként, amely a tanulót is aktív alkotó partnerként vonja be a tanulási folyamatba; - Egyéni bánásmód, a tanulók adottságainak figyelembe vétele, a tanulók beilleszkedési gondjainak csökkentéséért, a lemaradók felzárkóztatásáért, azon maximális tudás és képességek megszerzéséért, amelyre ki-ki egyénileg képes; - Egységesség és differenciálás elve, tanulóink személyiségfejlesztése differenciált tevékenykedtetéssel az egységes értékrend kialakításáért; - Önmegvalósítás, az egyéni adottságok, képességek, önismeret fejlesztésével a közösség alkotó tagjaként; - Környezettudatosság elve, amely biztosítja az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését; - Élethosszig tartó tanulás, mely áthatja gondolkodásukat, alapja nevelő-oktató munkánknak; 6

7 Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 2 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. 2 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal 7

8 Iskolánk pedagógiai munkájának célja: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a szakmai tudás, a fegyelem, a munkára való felkészítés fontossága. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele CÉLUNK: a test és lélek harmonikus fejlesztése gondolkodni, beszélni, cselekedni tanítani színvonalas, következetes elméleti és gyakorlati oktatás környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére Célunk a partnerközpontú nevelő-oktató munka megvalósítása iskolánkban. A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlesszék, amelyek megalapozzák a további munkavégzésüket, sikerességüket a munkaerőpiacon. A diákok tanulási motivációjának erősítése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése. A korszerű tudás megszerzéséhez, a modern társadalomban és a gazdaság világában történő boldoguláshoz szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátíttatása. Kellő ismerettel rendelkezzenek az őket körülvevő világról, legyenek képesek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlására, a különféleképpen gondolkodó emberekkel való együttműködésre, a másság elfogadására. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkentése, 8

9 továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási esélyének növelése. Ismerjék meg a társadalomban elfogadott erkölcsi értékeket, magatartási normákat. Felkelteni tanulóink igényét magatartásuk, életvitelük alakításával környezetük megóvására. Iskolánk oktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást/szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. A rendszer mindenkori specifikuma ma is a tanulók heterogén előképzettségéből, nagyon különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő az iskolai munkát segítő vagy akadályozó élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. Ezen tényezők figyelembevételével kívánjuk működtetni iskolánkat. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú formák kialakítása, amelyek biztosítják: a nem tanköteles korú tanulók felkészítését a szakmai vizsgára, a tanulók felkészítését újabb szakmák megszerzésére, kiegészítő képzések, ismeretpótló kurzusok, vizsgák szervezését, a munkaerő-piaci esélyek növelését. A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos fejlesztése a tanár-diák interakcióban. Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése. A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése hiszen többségüket a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba. Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból adódó előnyöket az idősebbek nevelik a fiatalabbakat Az iskola konkrét feladatai Alapfeladatok, szakfeladatok A munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzés. Az iskola alapfeladatai: szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás 0922 Középfokú nevelés, oktatás Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 9

10 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 0930 Középiskolát követő nem felsőfokú oktatás Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 0912 Iskolai nevelés, oktatás az 1-4. évfolyamokon 0921 Iskolai nevelés, oktatás az 5-8. évfolyamokon Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 0950 Szint alapján nem meghatározható oktatási szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Szakképzési és felnőttképzési támogatások Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 0980 Máshová be nem sorolt oktatás Oktatás igazgatása Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai Iskolarendszeren kívüli OKJ-s végzettséget biztosító képzések Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatások A különböző képzési formák a az Nkt 60. (7) és a közoktatási törvény 78. (6) és a 121. alapján esti munkarend alapján valósítandók meg. Fontos feladat a tanári munka hatékonyságának növelése, az önálló tanulást segítő módszerek, az otthoni felkészülést segítő eljárások alkalmazása. Az iskolában folyó nevelő - oktatómunka eszközei, eljárásai - Motiváló módszerek alkalmazása a tanítási órákon - Felfedeztető, megfigyelésen és tapasztaláson alapuló módszerek alkalmazása. - Tevékenységközpontú tanítási módszerek, stratégiák megvalósítása. - Kooperációra együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok alkalmazása. - Egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált tananyag feldolgozás, kompetenciafejlesztés. - Egyénre szabott tanulási módszerek megvalósítása. - Tanulásmódszertan tanítása. - Könyvtárhasználat. - Internet használat megtanítása. - A demokratikus iskolai élet gyakorlása. - Iskolai környezetünk alakítása. 10

11 Az iskolai képzés ideje: Az intézmény feladatait a évfolyamon, évfolyampon a szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítéssel folytatja A képzés kimenetei: Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, és az intézményben folyó szakképzésben elsajátítható szakképesítés megszerzésére szervezett szakmai vizsgával zárul. Megszerezhető szakképesítések: Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás esti tagozaton (elmélet és gyakorlat) az alábbi szakmacsoportokban: Egészségügy: Gyakorló ápoló, Ápoló, Gyakorló csecsemő és gyermekápoló,, Csecsemő és gyermekápoló, Gyakorló mentőápoló Szociális szolgáltatások: Szociális gondozó és ápoló, Szociális asszisztens, Szociális szakgondozó Oktatás: Gyógypedagógiai segítő munkatárs, Pedagógiai és családsegítő munkatárs Környezetvédelem-vízgazdálkodás Informatika: Informatikai rendszergazda Közgazdaság: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyvitel: Ügyviteli titkár, Irodai asszisztens Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: Logisztikai ügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom Művészet, közművelődés, kommunikáció: Egyházzenész (Kántorénekvezető szakmairány) Szakközépiskolai ágazatok: I. Egészségügy II. Szociális III. Pedagógia V.Előadóművészet I. VI.Zeneművészet XIII.Informatika XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fontos, hogy a fiatalkorú felnőttek minél nagyobb hányada középfokú szakmai végzettséggel hagyja el a köznevelést, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. A tanulók rendelkezzenek informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai gondolkodás, az együttműködési 11

12 képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez. Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A tananyagok elsősorban a szociális érzékenységhez, a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag leadását, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. A személyiségfejlesztés iskolai tantárgyi keretek között is megvalósul a Szociális szolgáltatások szakmacsoport képzésein belül Szakmai készségfejlesztés tantárgy keretében Egészségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem az osztályfőnöki tantárgy tantervének szerves része, s emellett minden olyan akcióba bekapcsolódunk, amely ezen kérdéskörrel foglalkozik Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a 'Ne árts!' elvvel, a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé: telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása általános elsősegély-nyújtási ismeretek stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák kisebb sebek ellátása, kötözése közlekedésbiztonság veszélyes gyógyszerek és mérgező növények sebek, vérzések, sebellátások csontsérülések 12

13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) a tananyagtartalom előírásának megfelelően (a szociális és az oktatás szakmacsoportos képzések esetén) b) osztályfőnöki órán szakember, szakoktató, diplomás ápoló által tartott előadás és gyakorlati bemutató során A képzés gerincét a szituációs gyakorlatok adták. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki órán vagy a gyakorlati képzés részeként) valósul meg 2.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A közösség jellemzői: azonos eszmék, célok, feladatok aktív értékteremtő tevékenység tagjai között szoros kapcsolat van Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. 3 A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb lehetőségei bármilyen közös szabadidőprogramok, karácsonyi és egyéb ünnepségek, amelyekben a tanulók és a nevelők is egyaránt részt vesznek. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. 3 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal 13

14 Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek, képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy az Egységes Európa eszméje megvalósulhasson. Tudatosítani kell a tanulókban, mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért, mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia. Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének valamennyi megnyilvánulási formája ellen. A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, és az elvégzett munkát értékelni A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. Legyenek nyitottak, megértőek a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Becsüljék meg egymást és tisztelettel forduljanak a másik emberhez. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 14

15 a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, szakmai záróvizsga, szintvizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén), szülőkkel való kapcsolattartás, fogadóórák megtartása (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén), részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén), rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Szülőkkel való kapcsolattartás (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén), 15

16 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Havonta ellenőrzi az osztálynapló jegyeit. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével (már nem tanköteles, de kiskorú tanulók esetén), Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Részt vesz az osztályozó értekezleteken. Ismerteti a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A kiemelkedő képességű tanulókat mint eddigi tevékenységünkben ösztönözzük a felsőoktatásban, felsőfokú szakképzésben való tanulásra. Ennek érdekében pályázatok segítségével felvételi előkészítőkön való részvételüket szorgalmazzuk, A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A felzárkóztató tevékenység a tantárgyi korrepetálásokkal, egyéni foglalkozásokkal történik A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók korábbi életszakaszában felmerülő beilleszkedési és magatartási zavarokból származó estleges hátrányokat az önismeret fejlesztésével, jó tanulóközösség és tanulási módszerek kialakításával segítjük Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A már nem tanköteles, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásában együttműködünk a szakmai 16

17 szervezetekkel. Az intézmény specifikuma, hogy a hátrányos helyzet oldása, kezelése a napi oktatómunka szerves része, így önálló tevékenységként nem különítjük el Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A mindenkori tanév elején kiadott fenntartói utasítás alapján történik a szociális helyzet figyelembe vételével, a tanuló kérelmére. Lehetőség: oltási, egészségügyi alkalmassági vizsgálat díjának átvállalása 2.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. Részletesebben a házirendben szabályozva Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és a szülőkkel A diákélet fórumai Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik. A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a diákönkormányzat kezdeményezésére össze kell hívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre. A szülői közösség és az iskola kapcsolata A már nem tanköteles korú, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás eme oktatási formában lazább, mint egy átlagos iskolában, ahol évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni. 17

18 2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti rendeletben foglalt szabályozás szerint: 65. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 18

19 A JAVÍTÓ, A PÓTLÓ, A KÜLÖNBÖZETI ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK SZABÁLYZATA A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. (1) szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán és a tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, pótló és javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a, felmentették a tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, b, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c, meghatározott időnél többet mulasztott, d, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.(2) Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (3) Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az iskola pedagógiai programjának helyi tantervében vannak rögzítve. Osztályozó vizsgákat január utolsó két hetében és február végéig lehet letenni, továbbá júniusban, augusztus utolsó hetében és szeptember első két hetében az iskola megkezdéséig kerülnek megszervezésre. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, vagy a következő tanév megkezdéséig osztályozó vizsgát nem tett, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsga napjait az igazgató jelöli ki, amelyről értesíti a diákot (szülőt/gondviselőt) a vizsga előtt legalább 1 héttel. A vizsga a tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből áll. Az írásbeli vizsga időtartama legfeljebb 120 perc. Egy napon legfeljebb 2 írásbeli vizsgát lehet tenni. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. A dolgozatokat az illetékes szaktanárok bírálják el és a minősítést ráírják a dolgozatra, majd a szóbeli vagy gyakorlati vizsga megkezdése előtt bemutatják az elnöknek. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. Elnöke az igazgató vagy megbízottjai, tagjai lehetőleg azok, akik a tanulót előzőleg tanították. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató szaktanáron kívül még legalább egy bizottsági tagnak kell lenni. Az osztályozó vizsga nem nyilvános. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét félévkor a naplóba, év végén a törzslapra, a bizonyítványba be kell vezetni, és fel kell tüntetni, hogy a tanuló osztályzatát osztályozó vizsgán szerezte. Javító vizsga Javító vizsgát tehet az a tanuló, ha a, tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsga augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kerül megszervezésre. A javítóvizsga időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. (7) A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. 19

20 A javító vizsga napjait az igazgató jelöli meg, arról a tanuló szülőjét gondviselőjét - írásban értesíti. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a tanuló indokolatlanul elmulasztja a vizsgát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki halasztást kapott a javítóvizsga letételére, a következő felsőbb osztály munkájába bekapcsolódhat, és a - vizsga eredményétől függően - ott folytathatja tanulmányait vagy ismételni köteles az előző osztályt. A vizsgáztatás eljárása az oszt. vizsgáéhoz hasonló. A szóbeli javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanuló felkészüléséhez. A feleletek maximum időtartama l5 perc. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, aki más iskolatípusból kérte átvételét. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. szerint különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell megadni. Iskolánkban ezen vizsgák félév előtt januárban és év végén augusztusban kerülnek megszervezésre. Ezen vizsgák pontos időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. Különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával lehet jelentkezni. A vizsgaengedményt az igazgató adja /kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára/. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra terjed ki, amelyeket a tanuló - a bemutatott bizonyítványból megállapíthatóan- nem tanult. A tanuló egy-egy tanév anyagából ill.- összevontan -több tanév anyagából is kérhet vizsgaengedélyt. A különbözeti vizsga lebonyolítására az osztályozóvizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók. A vizsgákra (javítóvizsga kivételével) jelentkezni az igazgatónál írásban kell szülői és szaktanár ellenjegyzésével a vizsgák várható időpontja előtt legalább 5 héttel. A kérelemnek tartalmaznia kell a vizsga típusát, a vizsga szükségességét, a kérelmező tanuló nevét, évfolyamát, személyes adatait, az adott tantárgy nevét, amiből vizsgát szeretne tenni. A tanuló, a szülő és az érintett szaktanár aláírását. A vizsgák megszervezésének, lebonyolításának követelményeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. rögzíti. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A vizsgát 8:00 és 18:00 óra között kell megszervezni. 20

21 Az írásbeli vizsga rendje: A felügyelő tanár feladatai: - ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), - a jegyzőkönyv vezetése, - megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, - ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. - Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat golyóstollal vagy ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola (javító szaktanár) gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. a) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. b) A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. c) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár a vizsgázó osztályfőnökének adja át. A dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére. A szóbeli és gyakorlati vizsga rendje: a) Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vagy gyakorlati vizsga. b) Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. c) 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. d) A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. e) A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. f) A feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet. g) 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. h) A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló. 21

22 A szóbeli vagy gyakorlati vizsga eredményét a kérdező szaktanár rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére. Az osztályozóvizsgák adminisztrációját a vizsgázó osztályfőnöke végzi el. Az osztályfőnök feladatai: a) osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása b) osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása) c) a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba A felvételi eljárás és a tanuló átvételének szabályai Tanulói jogviszony Belépés az iskola első évfolyamára (1/11, 1/13) A mindenkori beiskolázási szabályoknak megfelelően szervezzük meg a felvételi folyamatot, melynek a részleteit a beiskolázási tájékoztató kiadványban tesszük közzé. A beiratkozást megelőzően tájékoztató napot tartunk. A felvételről az igazgató dönt. Belépés felsőbb évfolyamokra Feltétele az alacsonyabb évfolyamok elvégzését igazoló bizonyítvány. A tanulónak iskolánk helyi tantervének követelményeit teljesítenie kell, ezért a magasabb évfolyamba lépéshez különbözeti vizsga teljesítése előírható számára, Erről a beiratkozáskor tájékoztatást kap. Iskolán belüli átlépés másik osztályba vagy csoportba Egyik osztályból vagy csoportból a másikba szaktanár, javaslata, ha szükséges különbözeti vizsga letételével lehet átmenni. A tanuló áthelyezéséről a tanító szaktanárok, az osztályfőnökök véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. A szakképző évfolyamba kerülés feltételei, az előzetes tanulmányok beszámítása A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményekben megfogalmazott elméleti és gyakorlati tudáselemek (bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat megléte esetén. A bemeneti kompetenciákkal a mérések központi kidolgozása után lehet a szakképzést megkezdeni Túljelentkezés esetén: a jelentkezési sorrendet vesszük figyelembe. A beszámítási lehetőségek: A beszámíthatóság módját és mértékét a szakképzési törvény, központi programok tartalmazzák. Olyan esetben, ahol a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályok konkrét szabályt nem írnak elő, a beszámíthatóság feltételei: - az óraszám azonossága, - a tematika azonossága, A beszámíthatóságról a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönt. 22

23 Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló jogviszonya, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulaszt, és az iskola eleget tett jogszabályi kötelezettségének. Megszűnik a tanuló jogviszonya a Kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. III. HELYI TANTERV 3.1. A választott kerettanterv, a meghatározott óraszámok feletti kötelező tanórai foglakozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagai A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai A választott kerettantervek:5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettanterv a felnőttoktatás 1-4. évfolyama számára. A kerettantervet felmenő rendszerben használjuk. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, 1 4. évfolyam Célok és feladatok A felnőttek általános iskolája 1 4. évfolyamának feladata az analfabetizmus és a félanalfabetizmus hátrányaival küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Az alapműveltség az általános műveltségnek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Korszerű értelmezése szerint az alapműveltség már nem csupán az elemi, minimális, gyakorlatias tudás zárt köre, hanem olyan ismeretek és műveletek komplex rendszere, amelyre a társadalomban való eligazodás, a társadalmi magatartások eredményessége érdekében alapszinten mindenkinek szüksége van, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. Ennek megfelelően az 1 4. évfolyam művelődési anyaga ugyan alfabetizációs program keretében helyezkedik el, amelyben a fő hangsúlyt az írni-olvasni-számolni tudás jelenti, de erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi-gazdasági, továbbá biológiai, életviteli ismeretek is kifejtésre kerülnek olyan művelődési összefüggések között, amelyek képesek az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjára, fejlesztésére. Az alapismereti szakasznak tehát ki kell fejlesztenie az írni-olvasni tudás képességeit olyan szinten, hogy azok az írásbeli és olvasási feladatok ellátására alapszinten alkalmasak és tovább fejleszthetők legyenek, illetve meg kell tanítania a számolás alapképességeire. Ezzel együtt a kommunikáció alapvető készségeit is ki kell fejlesztenie és ismereteket kell adnia a tanulók életvitelének fejlesztéséhez. Az 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti. A felkészítésnek az a célja, hogy lehetővé tegye a felnőtt tanuló számára a hiányos vagy 23

24 elfelejtett (nem működtetett) tevékenység-elemeinek (a tanuláshoz eszközként használható képesség- és készségrendszerének), tudáskészletének pótlását, felújítását, fejlesztését annak érdekében, hogy eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Ebben az értelemben olyan ismeretek és műveletek komplex rendszeréről van szó, amelyre alapszinten mindenkinek szüksége van a társadalmi magatartások eredményessége érdekében, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. A felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és - megoldási képességekre összpontosít. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt tanuló cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjáról, fejlesztéséről sem. Kiemelt feladat a kulcskvalifikációk (változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezetben nélkülözhetetlen eszköztudás, nem szakmaspecifikus tevékenységelemek) folyamatos fejlesztése: önállóság (tanulás, ismeretszerzés, feldolgozás, munkavégzés stb.); rugalmasság; kreativitás; teammunka; terhelhetőség; információs, kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése; az idegen nyelvű kommunikáció (előkészítése); a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása. A tanulási, a tanulásirányítási folyamat eredményes megvalósítása a felnőttek gyakorlat- és munkatapasztalatainak bázisán, a szaktudományok elméleti és módszertani hátterét, eszközeit hasznosítva lehet csak hatékony. A tantárgyi rendszer az előírt tantervi anyagot egy anyanyelvi (magyar nyelv és irodalom) és egy matematikai egységben (modulban) dolgozza fel párhuzamosan. A program megvalósításában jelen van a kommunikációs felkészítés is. A tantervi anyag elsajátítása keretjelleggel történik, amelyet a tanulók felkészültsége, előzetes ismeretei, tanulási képességük, illetve egyéb képességbeli és készségbeli alapok eltérő volta, aránybeli eltérések tesznek indokolttá. Az ajánlásban szereplő időkeret a tanulók haladási üteme szerint rugalmasan kezelendő, a rendelkezésre álló és fejleszthető, önálló tanulást támogató eszközök, anyagok, közvetítési technológia hasznosításával, beleértve a hagyományos és a technológiai alapú tanulásirányítási eljárásokat is. A rendelkezésre álló szabad sáv időkerete lehetőséget biztosít a csoport felkészültségéhez és a helyi lehetőségekhez illeszkedőprogramok megvalósítására. A választott kerettanterv óraszámai: Évfolyam/ tantárgy 1 4. évfolyam heti óraszám 1 4. évfolyam összes óraszám Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Matematika Kötelezően választandó, szabadon választható Keresztényi értékek 1 72 Digitális kompetencia Összes óra