A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló,

Átírás

1 A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló,

2 Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az átvétel szabályai A felvétel szabályai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elve; a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések A tanulói tevékenység szervezeti keretei a kötelező tanítási órákon túli időben és otthon A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Mindennapos testnevelés A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése és a kötelező valamint a választott kerettanterv feletti óraszámok elosztása A korábbi (jelenleg érvényes) beiskolázásra vonatkozó helyi tantervek TEMATIKAI EGYSÉGEK ÓRASZÁMAI Német nyelv Civilizáció Geographie Geschichte Mathematik Schreiben, Sprechen, Grammatik Szaknyelv célnyelven ~ 2 ~

3 3.8 Francia 9. évfolyam Francia 10. évfolyam Francia 11. évfolyam Francia 12. évfolyam Olasz nyelv, Orosz nyelv Angol - hatosztályos képzés Angol 7. évfolyam Angol - általános tagozat Angol nyelvi előkészítő Angol dráma tagozat Angol két tanítási nyelvű tagozat Magyar irodalom 7. évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam Magyar irodalom 8.évfolyam Magyar nyelv 8. évfolyam Magyar irodalom 9., 11. évfolyam Magyar nyelv 9., 11. évfolyam Magyar irodalom 10. évfolyam Magyar nyelv 10. évfolyam Magyar emelt fakt évfolyam Magyar közép fakt évfolyam Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam Magyar nyelv nyelvi előkészíítő és két tanítási nyelvű tagozat Matematika Matematika nyelvi előkészítő Történelem 7. évfolyam Történelm, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika Informatika középszintű érettségi előkészítő Kémia Kémia érettségi előkészító évfolyam Földrajz évfolyam, Érettségi előkészítő évfolyam Biológia 7-8. és évfolyam Tecnika, életvitel és gyakorlat 7. évfolyam Fizika évfolyam, Éettségi előkészítő évfolyam Testnevelés Mozgóképkultúra és médiaismeret 9., évfolyam Tánc és dráma A kollégiumi csoportfoglalkozások éves órakerete tematikai egységenként Erkölcstan Ének évfolyam Rajz és vizuális kultúra Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények IDEGEN NYELVEK ANGOL NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV - FRANCIA NYELV ~ 3 ~

4 CÉLNYELV OLASZ NYELV ÉLŐ IDEGEN NYELVEK - OROSZ BIOLÓGIA ÉNEK TANTERV HITTAN ERKÖLCSTAN ETIKA FIZIKA FÖLDRAJZ INFORMATIKA KÉMIA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MATEMATIKA SZAKNYELV CÉLNYELVEN MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK DRÁMA ÉS TÁNC DRÁMA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS és SPORT EMBER ÉS TERMÉSZET EMBER ÉS TÁRSADALOM TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÁNC ÉS DRÁMA TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK TÖRTÉNELM CÉLNYELVEN (GESCHICHTE) A középszintű érettségi vizsga témakörei Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára Érettségi vizsgakövetelmények tantárgyanként közép és emelt szinten A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium Kollégium Intézményegységének Pedagógiai programja ~ 4 ~

5 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő SNI-s tanulók számára. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. - Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás feltételezi legalább két idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Célok A Korányi Frigyes Gimnáziumban célunk, hogy: - elsősorban személyes példamutatással - neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. - a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. - tanulóink a megszerzett műveltségüket felhasználva a társadalom értéket teremtő hasznos tagjaivá váljanak, és a gimnáziumban szerzett ismereteikre, mint szilárd alapokra támaszkodva boldoguljanak felnőttként a világban. ~ 5 ~

6 A nevelési-oktatási folyamat prioritásai iskolánkban: - Kiemelt feladatunk, hogy középpontban álljon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség esetén egyéni fejlesztéssel is. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, pótolja szociális hiányosságaikat - Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, játéknak, munkának - Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez Oktatási célok: - Tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek közép vagy emelt szinten. Az érettségit megkezdő tanulóinknak legalább 95%-a szerezze meg az érettségi bizonyítványt az általa választott szinten. - A továbbtanulni szándékozók a felvételi tárgyakat a közép vagy az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően sajátítsák el. - A kiemelkedő képességű tanulók vegyenek részt a korosztályuknak hirdetett versenyeken. - A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény. - A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: - A kimeneti követelményekhez szükséges és a tanulók számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. - A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok. Nevelési célok: - Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására. - Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt. - Alakuljon ki a tanulóban a demokratikus gondolkodás készsége és a demokratikus értékrend tisztelete. - Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. - A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. - Egymás értékeit tartsák tiszteletben. - A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek). - Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. Részcélok: - A évesek illeszkedjenek be a gimnázium életébe szervezeti-működési és pszichológiai szempontból is. - Biztosítani kell a tanulók művészi késztetéseinek a kibontakoztatását a kommunikációs és néprajzi ismeretek fejlesztését. - A sportban tehetségeseknek biztosítani kell a felkészülést és részvételt a megyei és országos versenyeken. - Készítsük fel tanulóinkat az érettségi utáni önálló életkezdésre, a továbbtanulással, a munkába állással, kapcsolatos feladatokra. Feladatok, eszközök, eljárások ~ 6 ~

7 A tanulók egy része helybeli, vagy bejáró illetve kollégista. A város földrajzi fekvése kedvező, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központi részén található. Tanulóink beiskolázása a megye több településéről és a határon túlról történik. Pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az iskola képzési struktúráját, kapcsolatrendszerét, tudatosan kialakított hagyományrendszerét ehhez a pedagógiai törekvéshez igazítjuk. Célunk a maradandó tudás elérése, kreatív gondolkodásra és az önálló tanulásra képesség kialakításával. Lehetőséget kell teremtenünk a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó, és az érettségi vizsgát előkészítő tartalmak egy részének projektmunkával való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók tanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik."- Dan Millman A személyiség kogníciók, érzések és viselkedések komplex szerveződése, mely irányt szab és mintát ad a személy életének. Mint a test, a személyiség is struktúrákból és folyamatokból áll - mind az öröklődés, mind a környezet tükröződik benne. Magába foglalja a múlt hatásait és a jövő konstrukcióit is. - Pervin A tanulói személyiségfejlesztés részben tanórai keretben, részben tanórán kívüli tevékenységben valósul meg. A személyiségfejlesztés pedagógiai programban meghatározott céljai között szerepel, hogy a tanítási-tanulási folyamatban teret kell biztosítani a tanulásnak, játéknak, munkának. Ezzel összhangban fejleszthető a tanulók önismerete, együttműködési készsége. Mindez hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekhez való pozitív viszonyuk kialakításához és megszilárdításához. A személyiségfejlesztés alapja a megfelelő önismeret, amely az egyéni lehetőségek, illetve gátak felismerésére épül. Olyan folyamat, amelyben az egyén értékei, képességei megerősítést nyernek a pozitív visszajelzéseknek köszönhetően. A tanulói személyiségfejlesztés az intézmény által legfontosabb kitűzött célok között szerepel, amelynek első lépése a tanuló minél teljesebb körű megismerése és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre szabott módszerek megtalálása. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlődik a tanuló önismerete, együttműködési készsége, akarata, segítőkészsége, empátiája. Az intézményi tanulói műveltségi szint mérése pozitív eredményeket mutat. Személyes példamutatással, különböző kommunikációs technikák és konfliktus-kezelési stratégiák elsajátításával erősödik a fiatalokban a tolerancia, a másság elfogadása, az emberi jogok tiszteletben tartása. A személyiségfejlesztés minden pedagógus célja és feladata kell, hogy legyen, amelyben nagy szerep jut az osztályfőnököknek, hiszen az ő tevékenységében kap nagyobb hangsúlyt az egyes tanulóra vonatkozó személyes odafigyelés és törődés. ~ 7 ~

8 A tanulói személyiségfejlesztés egy komplex folyamat, melynek legfontosabb feladatai a következők: - önismeret fejlesztése; - személyre szabott fejlesztés, - differenciált tanulásszervezés biztosítása; - kooperatív tanulási technikák alkalmazása, - tantárgyi csoportbontás lehetőségének biztosítása; - drámapedagógiai módszereinek kiaknázása és hasznosítása; - alkotó légkör teremtése; - pozitív megerősítés; - elfogadó közösség; - mentori kapcsolatok kiépítése; - magas színvonalú ismeretátadás. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szabott fejlesztés áll, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása és a tanuláshoz való pozitív viszony megalapozása. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre alapozva fejleszthető a motiváció. A tanulásszervezés fő alapelve a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás, amely megmutatkozik, mind a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, mind a tanári segítségnyújtásban, mind az ellenőrzésben és értékelésben. Az oktatási folyamatban az együttműködő (kooperatív) tanulási technikák alkalmazása szintén hozzájárul a tanulói szokások és módszerek kialakításához. Magas színvonalú ismeretátadással fejleszthető a tanulók önálló problémamegoldó képessége és kreativitása. A tanítási tanulási folyamat hatékonyságát nagymértékben megnövelik a tantárgyi csoportbontás lehetőségei. A kisebb létszámú tanulócsoportok nagyobb teret biztosítanak a tanulói személyiségfejlesztés számára. Fontos szereppel bír a hátrányok csökkentése, amely a diákok eltérő szocio-kulturális környezetéből fakad, ezért a tanulási kudarcnak kitett tanulók sikerélményhez juttatása érdekében a pozitív tulajdonságokra támaszkodva a szaktanárok reális célokat határoznak meg. Az átlagon felül teljesítő tanulók tehetségének kibontakoztatása számos iskolai, városi és országos tanulmányi versenyen való részvételen és eredményes szereplésben mutatkozik meg. Az intézményes nevelésben jelen esetben a középiskolában mint másodlagos szocializációs színtérben a személyiségfejlesztés mindig elsődleges szerepet kapott. Az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át ez a feladat is, mivel a társadalmi elvárások és körülmények gyökeres átalakuláson mentek át. Középiskolánk elhelyezkedése folytán is eléggé nehéz és összetett problémákkal kell, hogy megküzdjön. Megyeszékhelyhez és két nagyobb városhoz is közel vagyunk, ezért fel kell venni a harcot, azért, hogy iskolánk vonzó legyen a fiatalok és szülők számára egyaránt! Pedagógus közösségünk, akkor lesz képes az iskolák versenyében talpon maradni, sőt kiemelkedni, ha figyelembe veszi, s magáévá teszi a következő tényeket. A megsokszorozódott ismeretanyag, s a családi életstratégiák változásai már önmagában komoly kihívást jelentenek minden intézménynek. Térségünkben halmozottan jelentkeznek ezek a gondok, melyek az iskolában csapódnak le. A mindkét szülőre ránehezedő munkaviszony szükséglet, vagy ennek ellenkezője a munkanélküliség gondjai miatt, kevés fiatal élvezi alapvető szükségletét: a harmonikus családi légkört! Megnehezíti a ~ 8 ~

9 hatékony nevelési folyamatot, hogy a középiskolai évekre esik a fiatalemberek biológiai pszichológiai változásai a serdülőkor, mely önmagában is nagy kihívás a személyiségnek, s az őt körülvevő felnőtteknek. Nevelőközösségünknek fel kell vállalnia, s el kell fogadnia azt a tényt, hogy az intézményben lecsapódó társadalmi ellentmondások pedagógiai feladatként jelentkeznek. Ennek megoldása, hogy igyekszünk a személyiségfejlődést gátló tényezőket korrigálni. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a fejlesztés, építés mellett egy repativ korrekciós feladatsort is el kell végeznünk. Eredményes személyiségfejlesztést, s hatékony pedagógiai munkát csak abban az esetben fogunk elérni, ha a következőkben felsoroltakat, mint kötelezettségeket fogadjuk el. - A személyiségformálásban betöltendő erolutiv (fejlesztő- fejlődési) funkciók ellátása. - A tanuló személyiségének alapos megismerése, ami után feltárul a zavarfelismerés az okok sora, illetve ténye. - A családdal való kapcsolat kezdeményezése, amely során egyúttal vállalni kell a familiáris rekreációs (családgondozó, családterápiás) feladatokat. - El kell fogadni és át kell vállalni a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós feladatokat, pl. a serdülőkorban fokozott formában jelentkező magatartási zavarok feloldását. - A fentiek előtérbe helyezése után jön az oktató, ismeretátadó funkciók ellátása. Iskolánkban akkor lesz hatékony az utóbbi funkció (mely hosszú évtizedeken át szinte elsődleges feladatként szerepelt), ha az előző négy feladatsort maximálisan elfogadjuk, s beépítjük pedagógiai munkánkba! Ahhoz, hogy képesek legyünk megbirkózni az összetett problémákkal csak akkor leszünk sikeresek, ha együttesen végezzük, látjuk el a meg növekedett feladatsort, s elfogadjuk azt a tényt, hogy minden pedagógus a nap minden percében nevel! Személyiségével, emberségével, derűjével, s így az ismeretátadás is hatékonyabbá, vonzóbbá válik a fiatalok részére. Hivatásunkból adódóan ismerjük azt a pedagógiai, pszichológiai tényt, hogy a didaktikai folyamat akkor lesz eredményes, ha egy kölcsönös tiszteleten alapuló, bizalommal teli légkörben zajlik. A család és iskola kapcsolata akkor lesz szorosabb, ha a szülők érzik, hogy segítőkezet nyújtunk számukra, s partnernek tekintjük gyermekük fokozottabb fejlesztésében (őket az érzelem vezérli, minket a céltudatosság, tervszerűség). A szülői értekezleteken túl, s a fogadóórák mellett fokozni kell azokat a lehetőségeket, amikor a szülőket is bevonjuk a nevelési folyamatba indirekt módon. Kitárjuk az iskola kapuit, s szeretettel hívjuk őket rendezvényeinkre, pl. Ki mit tud, Nonstop vetélkedő, verébavató, szavalóverseny, sportnap, stb, itt a cél, hogy oldott légkörben erősödhet szülő pedagógus tanuló viszony. Ezért, ha összefogunk, tiszteljük egymás személyiségét, akkor képesek leszünk a meg növekedett feladatok ellátására, s a mi iskolánkat választó ifjak fejlesztésére, s így a kisugárzó légkör vonzani fogja a megyéből a tehetséges tanulók tömegét. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai ~ 9 ~

10 munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulás esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, hiszen a testi egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés nem más, mint az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges ~ 10 ~

11 életmódra nevelésében. Pedagógusaink felkészítik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A különböző műveltségi területek feldolgozása során megismertetjük diákjainkat a betegségek, balesetek, sérülések megelőzésének módjaival, az egészségmegőrzés technikájával. Az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az iskolai környezetnek biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Pedagógusaink életvitelének fontos, példamutató szerepe van. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, például a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét, megértsék az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát, továbbá a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében. Céljaink: Az egészséges élet lehetőségét biztosítania kell mindenkinek, és segítséget kell nyújtanunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Az iskola váljék az egészségfejlesztés színterévé! Iskolánknak biztosítania kell a tanulók számára a megelőzési programokon való részvételt. Ismereteket kell nyújtanunk az egészséges életmód, a krónikus betegségek, a szexualitás és családtervezés témakörében. Intézményünknek biztosítania kell az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulását. Programokat kell szerveznünk tanulóinknak a szabadidő egészséges eltöltéséhez Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészséges test és szellem kialakításának érdekében a magyarországi fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek átadása, az infarktus és okainak értelmezése (biológiai kockázati tényezők, pszichés tényezők, stressz, a társadalmi tényezők, a jóléti társadalom és a túlfogyasztás), a daganatos betegségek megismertetése (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés, téves nézetek a rákról), a stressz és az életünkre gyakorolt negatív hatásainak megismertetése (a stressz és a distressz fogalma, indítékok, kiváltó okok, következmények, a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások, a lélek és a test harmóniájának összefüggése). A testi és a lelki egészség megőrzése céljából az egészség, az egészséget befolyásoló életmód fogalmának, befolyásoló tényezőinek, az egészségre ható rizikófaktorok és a környezettel való kapcsolatuk megismertetése, a sport szerepének hangsúlyozása, komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása ~ 11 ~

12 a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése iránti igény kialakítása (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés, fogápolás). A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészség-megőrzést preferáló magatartás fontos része. Az egészséges táplálkozási szokások tudatosítása érdekében a táplálkozás és a lelki egyensúly szerepének, a fogyás módszertanának megbeszélése (az ideális testsúly kiszámítása, táplálék kalória értékének kiszámítása), a szeretet helytelen értelmezésének és a táplálkozási szokások (anorexia, bulimia) összefüggéseinek értelmezése. Az egészséges önismeret, önértékelés és önkritika kialakítása érdekében az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása, az egyén saját tágabb és szűkebb környezetének, az önismeret és mások megismerésének segítése, önvizsgálat fontosságának hangsúlyozása a saját személyiségük elemzésére, segítségnyújtás a gátlások leküzdésében, saját hibáink elfogadásában, a velük való kiegyensúlyozott együttélésben. A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. A tizenévesek gondjainak csökkentése és a helyes párválasztás, családalapítás elősegítése céljából felvilágosítás a nemek közötti különbségekről, a testi lelki szerelemről, a nemi kapcsolatok zavarairól, a fogamzásgátlásról, az első kapcsolatok problémáiról, a nemi betegségek fogalmának, a megbetegedés fajtáinak megismertetése (okok, tünetek következmények, terjedések és kezelések kérdéskörei, rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében, a megelőzés, az AIDS keletkezése, gyógyászati lehetőségek, a HIV fertőzés fogalma és jellemzői, felelősségtudat). párválasztás fontosságának, buktatóinak hangsúlyozása (a szerelem, a család fogalma, szerepe, házasság, család, öregség, családon belüli konfliktusok, válás, a családi életre nevelés). A környezet tudatos védelme érdekében a természetes és mesterséges környezet fogalmi rendszerének megismertetése, ~ 12 ~

13 az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése a környezet életünkre gyakorolt hatásainak értelmezése az iskola településén, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása (szennyezése, formái, mértéke, megoldások) a tanórán és a tanórán kívül A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban A mindennapi testedzés szerepe az egészségfejlesztésben, egészségnevelésben Az iskola egészségnevelési programjainak kiemelt feladata a tanulók testnevelése. Az iskola tanulóinak testnevelési kategóriába sorolását az iskolaorvos végzi. Működési formák: normál testnevelési csoportok könnyített testnevelési csoport gyógytestnevelés csoport tömegsport Iskolai sportkör, melyek foglalkozásai a mindennapos testedzés lehetőségeit, feltételeit biztosítják. Feladata: a középfokú versenyekre alkalomszerűen a diákolimpiákra való jelentkezés Fő profilja: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, atlétika A felmérési rendszerek: 1. Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata) 2. Hungarofit felmérés évente A köznevelési törvény előírja, hogy a középiskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk minden tanév őszén és tavaszán. Az iskola egészségnevelési programjában résztvevő szakemberek: - iskolaorvos - védőnő (iskolai) - osztályfőnökök - biológia és a testnevelő szakos tanárok. Az egészséges életmódra nevelés sokrétű feladatát iskolánk vezetése és tanári kara vállalja. A felnövekvő ifjúság idejének jelentős részét tölti az iskolában. Lehetőségeinket maximálisan kihasználva igyekszünk az egészséges állapot örömére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni tanulóinkat. Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látják el. Az ~ 13 ~

14 iskolavezetéssel, a testnevelőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Az év eleji és év közbeni orvosi vizsgálatok alkalmával szűrik ki a beteg tanulókat, s megfelelő szakorvoshoz irányítják őket. A szülőkkel való kapcsolattartás, véleménykérés a tanulók érdekében végzett munkában fontos, szakértelmük, tájékoztatásuk, információ-átadásuk jelentősen növeli az iskolai munka hatékonyságát. Fejlesztési területek nevelési célok A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogya fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket.a testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféleismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit ~ 14 ~

15 -a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; -az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; -a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; Pszichohigiénés nevelés -fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés Szociálhigiénés nevelés -a stressz- és feszültségoldás metódusai Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok Feladatok Kritériumok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Hungarofit- Netfitmérés). Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. Az egészséges fair - A céllal szorosan összefüggő felnőtt A tanulók: play uralta versenyszellem kialakítása életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli én-szerep - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; ~ 15 ~

16 Célok Feladatok Kritériumok Az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása felismerése. - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és -Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethosszig öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. ~ 16 ~

17 Célok Feladatok Kritériumok Önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása A biztonságos életvezetés elsajátítása - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A természet-iskola tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). - Értékorientáció, személyes példamutatás, azaz a tanári magatartás legyen modell értékű. - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. - A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása,megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és A tanulók: - iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; - ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; - legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit. ~ 17 ~

18 Célok Feladatok Kritériumok tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése. Az egészségnevelés várható eredményei 1. Az egészségtudatos, fizikailag aktív egészségmegőrzésre épülő motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 2. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek beépülnek a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően beépülnek az óratervi órákba. 3. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltetik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjában az évszak sajátosságainak megfelelően egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység. 5. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 6. A tanulmányi kirándulások és az egyéb programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 7. Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kidolgozása a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglal magába. 8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerülnek megszervezésre. ~ 18 ~

19 9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára minden tanévben javaslat készül Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók képesek legyenek o szakszerűen segítséget kérnia sérült mielőbbi végleges ellátásának érdekében, ismerjék a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályait. o az életveszélyes állapotok, sérülések felismerésére o a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzésére, az egészségkárosodás megelőzésére, segélynyújtásra. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása részben tanítási órákon belül valósul meg. Biológia órákon az elsősegély-nyújtáshoz szükséges anatómiai, élettani alapismeretek oktatása, elsajátítása a helyi tantervnek megfelelően történik. A tanulóknak a következő ismeretekkel kell rendelkezni: - Az emberi vérkeringés, a vérzéstípusok és ellátásuk - Az ember bőrének felépítése és működése, elsősegélynyújtás egyszerűbb bőrsérülésekkor. - Az ember mozgás-szervrendszere: a csontváz és a vázizomzat felépítése, működése, elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén. - Az agyrázkódás és a napszúrás tüneteinek felismerése, teendők megismerése. - Az emberi tápcsatorna felépítése és működése. - Az ember légzőrendszerének felépítése. Az elsősegélynyújtás ábécéjének megértése, a stabil oldalfekvés. - A szén-monoxid és a szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek felismerése és a tennivalók ismerete. Kémia órákon a tanulóknak minél több olyan anyag fizikai kémiai tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak.a tanulók információkat szereznek: - a hipó összetételéről, felhasználásáról és annak veszélyeiről - a szén-monoxid és a szén-dioxid által okozott halálos balesetekről - a nehézfém-vegyületek káros élettani hatásairól - az etilén-glikol mint fagyálló folyadék alkalmazásáról, mérgezésekről - a veszélyes anyagok biztonságos használatáról a halogén elemek és vegyületeik példáján - a jódoldatok összetételéről és felhasználásáról (pl. fertőtlenítés) - a savak és bázisok fogalmáról, tulajdonságairól A kémiai kísérletek végzése előtt ismereteket sajátíthatnak el a következő veszélyhelyzetek megelőzésével kapcsolatban: - gázmérgezések; - gyógyszermérgezések; ~ 19 ~

20 - alkoholmérgezés; - vegyszer a bőrön; - vegyszer a tápcsatornában; - vegyszer a szemben; - háztartási vegyszerek; - égési sérülések; Testnevelés órákon fontos a szervezet edzettségének fejlesztése, ellenáló képességének növelése. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a bemelegítésnek, a fizikai felkészülésnek fontos szerepe van a sérülésmentes sportolásban. A tanulóknak ismerniük kell a balesetvédelmi is biztonsági szabályokat, hogy a különböző gyakorlatokat, a támadó és védekező taktika elemeit balesetmentesen tudják elvégezni. Osztályfőnöki órák keretében az egyes évfolyamokon elsősegélynyújtásról szóló előadások szervezése történik az iskolaorvos, az iskolai védőnő meghívásával. b) Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül is megvalósul : Igény esetén elsősegélynyújtási szakkörök szervezésével. Előadások szervezésével az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy a Jósa András Megyei Kórház szakembereinek bevonásával. Az elsősegélynyújtási ismertek oktatásához szükséges segédeszközök,például egészségügyi doboz és kellékeinek beszerzéséhez a fenntartó közreműködése szükséges A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Általános alapelvek A korszerű iskolának a NAT és a kerettantervek irányelveinek figyelembevétele mellett az oktató-nevelő folyamat minden területén a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra kell összpontosítania. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása - felfedeztetése - oktatása mellett fontos szerep jut az iskolanevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. Az iskola a közösségfejlesztéshez szükséges források biztosításában közreműködik, a hiányzó források pályázatokból, tanulói önerőből stb. fedezhetők. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mindezek célja: gyorsan változó világunkban jól eligazodó, megfelelő alapműveltséggel és világszemlélettel rendelkező, jó kommunikációra és feladatvállalásra is képes, igaz ön - és nemzettudattal rendelkező fiatalok felnőttkori elindítása, pályára állítása. Ezek pedig olyan iskolai pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb fóruma is. A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: - tanítási óra - osztályfőnöki óra - iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek - tanulmányi kirándulások - kiállítások, hangversenyek ~ 20 ~

21 - szakkörök, klubok, érdeklődési körök - kollégium - diákönkormányzat A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: - család - párkapcsolat - baráti társaság - osztályközösség - iskolai közösség - sport- vagy hobbiközösség Tanulóink legyenek nyitottabbak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktívabb részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és nagyfokú segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit. Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban. Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat. Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra. Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak. Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni. Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat. Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó életstratégiákat, szokásokat a munka - pihenés - szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit. Az iskolai hagyományok rendszere ~ 21 ~

22 A valahova tartozás tudatát a közösségi értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Rendszeresen ismétlődő események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. A hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység a nevelőtestület és a tanulóközösség közös munkájának eredménye. Cél: a kialakult egyéni arculat mind markánsabbá tétele, hogy jól megkülönböztethetők legyünk más iskoláktól. Szervezeti hagyományok Középiskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. Önálló jogi személyként működnek: - Nagy Sarolta Adrienn emlékalapítvány - Tét a jövő alapítvány - Trió Sportegyesület Iskolán belüli szervezetek: - iskolai Szülői Munkaközösség - iskolai Diákönkormányzat - iskolai Diák Sportkör Valamennyi szervezet saját SZMSZ illetve működési rend szerint végzi tevékenységét. Az önálló jogi személyként működő szervezetek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően tevékenykednek. Szülői Munkaközösség (SZMK) Az SZMK aktívan részt vesz az iskola belső életét meghatározó szabályzatok elkészítésében. Segítséget nyújt az Alapítványi bál szervezésében. Diákönkormányzat (DÖK) Az iskola tanulóinak demokratikus választással létrehozott szervezete. Tevékenységüket tantestületi segítséggel végzik a mindenkori DMST tanár közreműködésével. Szervezik a Verébavatót, a Gólyabált, a Diáknapot, segítséget nyújtanak a Sportnap lebonyolításához. Évente diákparlamenten értékelik munkájukat. Együttműködnek a regionális és országos diákszervezetekkel, továbbképzéseken, rendezvényeken vesznek részt. Iskolai Sportkör (ISK) Tagja az iskola valamennyi tanulója. Küldöttgyűlés formájában szervezett demokratikus választással létrehozott vezetőség irányítja. Az ISK vezetője a tantestület egy testnevelés szakos tanára. Az ISK közreműködik az iskolai tömegsport és a háziversenyek szervezésében. ~ 22 ~

23 Javaslatot tesznek a szakköri foglalkozásokra. Véleményt nyilvánítanak a mindenkori sporteszköz beszerzésekhez. Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje Általános rendelkezések Címerek A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium címere az iskolai dokumentumokon, rendezvényeken megjelenik. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fiúk: sötét nadrág, fehér ing vagy öltöny, iskolai nyakkendő - leányok: sötét szoknya (nadrág), fehér blúz, iskolai nyakkendő Zenés-táncos rendezvények Az iskola épületéiben a tanuló ifjúság részére megrendezésre kerülő zenés-táncos (disco) rendezvények lebonyolításának szabályai: - a rendezvény megtartásához igazgatói engedély szükséges - a rendezvény lebonyolítását vállaló (szervező) teljes felelősséggel tartozik az iskolaépületért, az iskola berendezési tárgyaiért, eszközeiért, a rendezvényen részvevők biztonságáért - nyitott rendezvény esetén a rendezvény szervezője köteles tűzoltósági és biztonsági őri felügyeletről gondoskodni - a rendezvények 24 óráig tarthatnak - a szervező köteles a rendezvényt követő 24 órán belül az épületben az eredeti állapotot visszaállítani, a takarításról gondoskodni. Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének gyarapítása az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését erősíti. Az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A rendezvény bárhol van a részvevőkre az iskola házirendje vonatkozik. Felvételi tájékoztató Az iskola tanévente felvételi tájékoztató füzetet készít. Megjelenési ideje: október 31. Felelőse: az igazgató Az iskolai rendezvények megvalósításának rendje - a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves munkaterv tartalmazza, vagy az igazgató ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról és a szervezésről. ~ 23 ~