Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) A képviselőtestület jóváhagyta: jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.)

2 1 II. Az intézmény nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánknak nyolc évfolyama van, melynek elvégzése során az általános műveltséget megalapozó nevelés, oktatás folyik. Feladatunknak tekintjük, hogy a végzős tanulók a 8. osztály év végére előírt követelményeket a tanulók egyéni képességétől függően, de legalább a minimális szinten teljesítsék. Célunknak tartjuk az egyetemes emberi kultúra olyan értékeinek közvetítését mint; humanizmus, tolerancia, szeretet, megértés, egymás iránti bizalom, tisztelet és megbecsülés, optimista életszemlélet. Értékként ismerjük el és követendőnek tartjuk az olyan pozitív személyiségjegyeket, mint az önállóság, önnevelés, felelősség másokért és önmagunkért, kulturált viselkedés, kommunikációs kultúra, az emberi élet, a természet és a környezet szeretete, ápolása, védelme. Az iskola a feladatait 3 fő tevékenységi rendszeren keresztül valósítja meg. Ezek a következők: Tanítási-tanulási tevékenység Az egészséges életmódra irányuló tevékenység A tanórán és az iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység Mindhárom tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia figyelembe véve a gyermekek fejlődéslélektani jellemzőit és az életkori sajátosságait A tanítási-tanulási tevékenység Az iskola pedagógiai munkájában legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában különféle motiváló tényezők állnak.

3 2 A motiváció kialakításában fontos szerepe van a pozitív megerősítésnek, a sikerélménynek. A megfelelő motiváltság teljesítményképes tudást eredményez. Az iskola feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, hogy tegye nyitottá, fogékonnyá a tanulókat az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett képességek, ismeretek alkalmazásában. Fontos, hogy a tanításitanulási tevékenységet hassa át a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában folyik, ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának és az egyéb ismerethordozók (sajtó, Internet, számítógép, multimédia, stb.) által megszerezhető tudásnak. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógus szabadsága, önállósága, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok a módszerek, eljárások a leghatékonyabbak, amelyek a tanulók aktivitására épülnek Az egészséges életmódra irányuló tevékenységek Kiemelten fontosnak tartjuk a testnevelést, mely a testnevelésórákon és a szabadon választható sportköri órákon valósul meg. Feladata a szellemi megterhelés és a mozgáshiány ellensúlyozása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ehhez már kisgyermekkortól szervesen kapcsolódik a korszerű táplálkozás, a helyes élet- és napirend kialakítása, a családi életre nevelés, a testápolás, a higiéniai kultúra és az esztétikus öltözködés. Fontos feladatunk az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megőrzése.

4 A tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenységek Ezek a tevékenységek szolgálják a tehetséges tanulók fejlesztését, a lemaradók, a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatását, illetve a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltését. A tevékenységek színterei a szakkörök, az iskolai sportkör, a tanulószoba, az egyéni fejlesztő foglalkozások, a középiskolára előkészítő foglalkozások, az intézményi hagyományok ápolása és az iskola kapcsolatrendszere. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak és szaktárgyiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör és hobbi alapján is. Indításukról a felmerülő igények alapján az iskola lehetőségeinek figyelembevételével évente a nevelőtestület dönt. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola valamennyi tanulója. A tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulószoba: Célunk a tanulók tanulmányi munkájának segítése. Mind az alsó, mind a felső tagozaton az igények alapján szervezzük. Egyéni fejlesztő foglalkozások: Ezeknek a foglalkozásoknak a célja a tanulási nehézséggel küzdő tanulók egyéni felzárkóztatása. Középiskolára előkészítő foglalkozások:

5 4 A 8. osztályosok számára szervezzük matematikából és magyarból. Hagyományőrző tevékenységek: Intézményünk gazdag hagyományokban. Méltóképpen és az alkalomnak megfelelően ünnepeljük meg a nemzeti ünnepeket. A szülők bevonásával évente Mikulás-ünnepséget, farsangi jelmezbált és gyermeknapot szervezünk. Osztálykeretben rendezzük meg hagyományosan a karácsonyi ünnepséget és az anyák napját. A tanévnyitás és zárás is ünnepélyes keretek között zajlik. A tanévnyitón köszöntjük az új első osztályosokat, tanév végén pedig az évzáróval egybekötve rendezzük meg a nyolcadikosok ballagását. Iskolánk névadója Esztergály Mihály ( ), a község egykori esperese, akinek nevét utca is őrzi falunkban. Családja rokonságban állt Petőfi Sándor édesanyjával, Hrúz Máriával. Gyermeke a kis Petőfi aszódi iskolatársa volt. A későbbi költő 1838 tavaszán jó egy hetet töltött Csomádon az Esztergály családnál. Petőfi Sándor Csomádon tett látogatása adta az apropóját annak, hogy évente március 15-én megkoszorúzzuk a névadó községbeli sírját és a nevével fémjelzett Esztergály Mihály Tanulmányi Versenyt rendezzünk, melyben a legkülönbözőbb tantárgyakban mérhetik össze a tudásukat a tanulók. Hagyományosan a névadó sírját is a tanulók gondozzák. Rendszeresen megszervezzük a diákönkormányzati napot is, amelynek programját a tanulók és a diákönkormányzatot segítő pedagógus állítja össze. Ugyancsak a diákönkormányzat szervezésében évente rendezünk papírgyűjtést is. A községben fellelhető helytörténeti, néprajzi, valamint neveléstörténeti emlékekből kis gyűjtemény található iskolánkban, melynek bővítése folyamatos.

6 5 Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle iskolai és iskolán kívüli (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeken a szaktanárok felkészítésével és szervezésében vesznek részt a tanulók. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborozások, színház-, mozi-, és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. Hit-és vallásoktatás: Az iskola épületében a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, amelyen a részvétel a tanulók számára önkéntes. Egészségügyi szolgáltatások: A tanulók egészségügyi szűrése, vizsgálatának megszervezése, lebonyolítása az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szerint történik. Gyógytestnevelést előzetes szűrés alapján orvosi előírásra szervezünk (órakerete 15 fős csoportban heti 3 óra). Diákönkormányzat: Pedagógus irányítja, feladata a tanulók önállóságának, öntevékenységének, felelősségérzetének fejlesztése, a demokrácia gyakorlása. Színterei az iskolai diákgyűlések, diákfórumok, ötletláda, tanulói ügyelet.

7 6 2. Egészségnevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel; a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a biológia, egészségtan, etika, technika és életvitel tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök;

8 7 minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan az Egészségügyi Világnap alkalmából; osztályonként félévente legalább egy alkalommal a tankonyha használata; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele; félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése. A mindennapos testedzés programja Intézményünkben a mindennapi testedzés lehetőségét az alábbi tevékenységek biztosítják: testnevelésórák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az 1-4. évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; és az úszásoktatás, amelyet a fenntartó oly módon támogat, hogy minden tanévben a 3. és 6. osztályosok számára egy-egy 15 órás tanfolyam költségét finanszírozza. A felső tagozaton a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében választható tárgyként minden évfolyamon biztosítunk heti 1 óra testnevelést. Így a heti 2 óra kötelező és 2 óra sportköri foglalkozás valamint az 1 óra választható testnevelésóra biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét.

9 8 3. Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, hagyományok: Iskolánk a Gödöllői-dombság természeti környezetében fekszik, mely terület bővelkedik természeti látnivalókban, védett állat- és növényritkaságokban. Intézményünk régi épületét a közelmúltban felújították, a megszépült épületet tágas udvar és virágoskert veszi körül. Az épület belső tere is barátságos, a falakat a szaktárgyi szemléltető eszközökön, a faliújságon elhelyezett dekorációkon kívül védett növények és állatok képei díszítik. Az épületben a higiéniás viszonyok is megfelelőek. A tanórai kereteken kívül zajló környezeti nevelési munkánkon kívül minden tanévben legalább egy alkalommal papírhulladék-gyűjtést szervezünk, évek óta az egész tanév folyamán gyűjtjük a használt elemeket is. Több éve sikeresen szerepelnek osztályaink a környezet védelmével kapcsolatos országos pályázatokon. Régi hagyomány iskolánkban az iskola szűkebb-tágabb környezetének, akár a település egy részének tanulókkal együtt történő takarítása is, az iskola kertjének gondozása. Intézményünk, működésének kezdetétől fogva elkötelezettje a természeti- és kultúrkörnyezet ápolásának, védelmének. Iskolánk helyzete, viszonyai, a már eddig is működő hagyományos környezeti nevelési eszközei kedvező lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy intézményünk hatékony környezeti nevelés színterévé váljék. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulókban a környezettudatos, a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő magatartás, a környezetért felelős, takarékos életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.

10 9 Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak állandó feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Az iskolai környezeti nevelés elsősorban a következő tanórai foglalkozásokon valósítható meg: természetismeret, biológia, földrajz technika és életvitel tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek és egyéb tevékenységformák szolgálják. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: alkalmanként természetfilmek, vagy diafilmek vetítése; minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

11 10 minden évben a Víz világnapja, a Föld napja, a Madarak és Fák Napja, és a Takarékossági Világnap alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos feladatokkal, vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben legalább egy alkalommal a papírhulladék gyűjtés megszervezése, a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában az egész tanévben folyamatosan; látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben a negyedik és a hetedik évfolyamon, valamint a Múzeumi Világnap alkalmából a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban; iskolánk és szűkebb környezetünk rendbetétele a Takarítási Világnap alkalmából, egy-egy helyi környezeti probléma megoldására kezdeményezett programokba történő bekapcsolódás. 4. A személyiségfejlesztés feladatai A Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervek középpontba helyezik, ösztönzik és segítik is az egyéni képességek kibontásán alapuló sokoldalú, de ugyanakkor differenciált, egyénre szabott személyiségfejlesztő nevelőoktató munkát. Legfőbb feladataink: A tanulók számára támasztott követelmények közül a tanulók első számú kötelessége a tanulás, el kell érni, hogy ebben a tevékenységben törekedjenek az igényességre, az önállóságra. Valamennyi tanulóval szemben támasztott követelmény, hogy képességeinek megfelelően, aktívan vegyen részt a tanításitanulási folyamatban. Az iskola személyiségfejlesztő tevékenysége csak akkor eredményes, ha a nevelési, tanítási-tanulási folyamata a komoly

12 11 munka és a tanulás mellett teret ad a játéknak is, hiszen mindezek együttesen járulnak hozzá az önismeret, az együttműködési készség fejlesztéséhez, az akarat edzéséhez. El kell érnünk, hogy a test és a lélek egymás harmóniájában fejlődjön oly módon, hogy a tanulók számára az egészség legyen érték, az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett meg kell ismertetni őket a káros szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, túlzott mértékű tévénézés, stb.) egészségre gyakorolt romboló hatásával, a szexuális szabadosság következményeivel, az egészséges életmód ismérveivel, a helyes táplálkozási szokások kialakításával. Feladatunk, hogy a tanulók védjék, óvják a környezetet, legyenek tisztában a környezetszennyezés következményeivel. El kell érni, hogy önismeretük, önértékelésük, önbizalmuk reális legyen és az akaraterejüket folyamatosan fejlesszék, eddzék, ami által jellemük formálódik, alakul. Kommunikációjukban törekedjenek az igényességre, tudjanak másokkal a közösségben együttműködni, legyenek toleránsak, segítőkészek, ismerjék az értékeket és tudjanak azonosulni azokkal. A tanulók tanuljanak meg tanulni, szerezzenek jártasságot az önálló ismeretszerzésben. Feladatunk, olyan fiatalok nevelése, akik felelősségteljesen készülnek a felnőtt életre, a családalapításra. A fenti feladatok megvalósítása elképzelhetetlen a szülői ház segítő támogatása nélkül.

13 12 5. A közösségfejlesztés feladatai A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. Minden egyén különféle kisebbnagyobb közösségnek, vagyis a társadalomnak a tagja is egyben, ezért az egyén élete elválaszthatatlan a közösségtől. Az igazi közösség fejlesztőleg hat az egyénre, ami által a közösség is fejlődik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom között kiépül, kialakul a kapcsolat. A tanulókat be kell vonni az őket érintő döntések előkészítésébe véleményük kikérésével. Így tudatosulnak bennük a közösség demokratikus működésének szabályai. Fontos tisztázni az egyén és közösség, a kisebbség és a többség fogalmát, így készítve fel őket a jogok és kötelességek gyakorlására. A diákönkormányzat a tanulók önkéntes társulása, melynek önálló szervezeti és működési szabályzata van. Célja a tanuló ifjúság számára biztosítani az önrendelkezés formáit, a demokratikus viselkedési formák begyakorlását. A tanulók választott képviselőik útján gyakorolják a demokrácia alapszabályait. Az iskolai élet három fő tevékenységi rendszere: a tanítási-tanulási folyamat, az egészséges életmódra irányuló tevékenység és a tanórán kívüli tevékenységek mind jó lehetőségeket biztosítanak a közösségfejlesztés számára. Külön kiemelendő a kerettantervek által a tanítási-tanulási folyamatban megtervezhető közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A hon-és népismeret alkalmas arra, hogy megértsék a tanulók a természet és a társadalom kölcsönhatását. Ezzel kapcsolatban feladatunknak tartjuk a más kultúrák, vallások megismertetését, a másság iránti tisztelet, megbecsülés kialakítását.

14 13 A természettudományos tárgyak alkalmasak a környezeti kultúra értékeinek megőrzésére, az aktív, tevőleges környezetvédelem gyakoroltatására. Célunk az, hogy a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezetei konfliktusok közös kezelése terén. Az informatika tantárgy alkalmas arra, hogy a tanulók megtanuljanak eligazodni az új, információs környezetben és azt használják kritikusan. A pedagógusok feladata a másság, a fogyatékos vagy más módon sérült emberek iránti együttérző, segítő és elfogadó szemlélet, magatartás kialakítása. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg képességeiket és azok korlátait, legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. Tanuljanak meg kultúráltan véleményt nyilvánítani, érveket kifejteni és megvédeni azokat. A közösségi élet normáinak, szabályainak megalkotásában vegyenek részt a tanulók, mert így érezhetik csak igazán elfogadhatónak azokat. Mivel a tanulók közössége számára a pedagógus az első számú minta, ezért a pedagógusok számára támasztott követelmények közül a legfontosabb, hogy; legyenek jártasak a tudományokban, a nevelésben; igyekezzenek minél több értéket közvetíteni és alakítsanak ki egységes követelményrendszert; munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek! Összegezve: ezeknek a feladatoknak a megvalósítása feltételezi, hogy a pedagógusok egyéni és közösségi magatartása tükrözi és mintázza a fentiekben kifejtett és közvetíteni kívánt értékrendet, amelyre tanulóinkat nevelni akarjuk.

15 14 6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola tanulói között nagy különbségek vannak adottságok, egészségi állapot, testi épség, családi légkör, életkörülmények, életmód tekintetében, és mindezek erőteljesen befolyásolják a tanuló iskolai teljesítményét, szocializációs képességét, érzelmi stabilitását, a közösségben elfoglalt helyét, társaihoz, nevelőihez való viszonyát. A fentiekből következnek az alábbi feladatok: Az iskola feladata, hogy alkalmazkodjon a tanulók eltérő helyzetéhez és személyre szóló feladatokkal, egyéni beszélgetésekkel segítse a rászoruló gyermekek önértékelésének, önbizalmának erősítését. Az ilyen tanulóknál előtérbe kell helyezni a megerősítő módszereket, segíteni kell az önkontroll kialakítását. Olyan szabályokat, normákat kell számukra állítani, amelyeknek meg tudnak felelni. Községünkben a veresegyházi Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó nyújt segítséget a rászoruló tanulóknak és családjuknak. Az iskola feladata, hogy szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítsa a tanulót, illetve a segítséget kérő szülőt. Az ilyen tanulók számára biztosítani kell a differenciált neveléstoktatást. A pedagógusnak minden esetben szorosan együtt kell működni a tanuló szüleivel.

16 15 7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskolai nevelő-oktató tevékenység során minden pedagógus alapvető kötelessége a tanulók képességeinek alapos megismerése, hiszen csak így tudjuk meg, mire képesek tanítványaink. Feladatunk továbbá a kreatív gondolkodásra, az önálló ismeretszerzésre való nevelés. A tehetség és a képességek kibontakozását az alábbi tevékenységformák segítik. A tanórákat differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva kell megszervezni. Széleskörű tevékenységi rendszert biztosítunk a tehetséges, jó képességű tanulók számára. Ezek a következők; szakkörök, intézményi hagyományok ápolása, versenyek, bemutatók, szabadidős tevékenységek, az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata. A sikeres továbbtanulás elősegítésére matematikából és magyarból középiskolára előkészítő tanfolyamot indítunk a 8. osztályosok számára. Azokon a tevékenységeken, amelyeknek anyagi vonzata is van, a részvétel önkéntes és a szülő írásos engedélyéhez van kötve, a felmerülő költségek ugyanis a szülőket terhelik. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnöknek a feladata. Ebben a tevékenységben elsődleges a prevenció, hiszen a gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, a fejlődésükben észlelt rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. Az osztályfőnökök feladata, hogy az 1. és 5. osztály folyamán vagy az osztály átvételekor tájékozódjanak tanulóik otthoni körülményeiről, végezzenek

17 16 családlátogatást, szükség esetén nyújtsanak segítséget a tanulót veszélyeztető okok feltárásában, a probléma kezelésében. Az ilyen jellegű információkat minden pedagógus köteles továbbítani az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki feladatait az évi XXXI. törvényben foglaltak alapján látja el. Ugyancsak köteles minden pedagógus azonnal jelenteni, ha a tanuló testi vagy erkölcsi fejlődését valamilyen tudomására jutó körülmény veszélyezteti. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei: őszinte érdeklődés, a gyermeki személyiség megismerése, pedagógiai intuíció, megértés, tapintat, diszkréció. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatás kezdeményezése a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadóját. Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Folyamatosan tájékoztatja az iskola igazgatóját.

18 17 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A beilleszkedési és magatartási nehézségek, a tanulásban nyújtott gyenge teljesítmény másodlagos tüneteként, mintegy levezetésként jelentkeznek, ezért minden pedagógusnak fokozott figyelmet kell fordítani a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására. Iskolánkban, az alsó tagozatban évfolyamonként 1-1 óra egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. A felső tagozaton matematikából és magyarból szervezünk egyéni fejlesztést szolgáló korrepetálást. Mind az alsó, mind a felső tagozaton a tanulószobai foglalkozás keretén belül van mód a tanulásban lemaradók korrepetálására valamennyi tantárgyból. Feladatok: A pedagógusnak törekedni kell az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai tanulás megszervezésére. Szükség esetén felzárkóztató órákat kell beiktatni. A pedagógusok feladata, hogy felismerjék az írás, olvasás vagy számolás területén részképesség zavarral küszködő és éppen ezért különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, és vizsgálni kell, hogy önmagához képest fejlődött-e a tanuló. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók továbbtanulását kiemelten kell kezelni és segíteni kell őket a megfelelő iskolatípus kiválasztásában. Az osztályközösséget a képességek különbözőségének tolerálására kell nevelni. Előtérbe kell helyezni a megelőzést, ezért fontos az óvoda, a családsegítő ill. a nevelési tanácsadó, valamint a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel való kapcsolattartás. Elsősorban az alsó tagozatos pedagógusok számára fontos az ilyen irányú továbbképzésekbe való bekapcsolódás.

19 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Községünkben a családok életkörülményei rendezettek, de így is akadnak nehéz anyagi helyzetben lévő családok, akiknek segítése az iskola és a települési önkormányzat közös feladata. Az iskola és az önkormányzat gyámügyi előadója között a kapcsolat kifejezetten jó, egymást minden közös ügyről tájékoztatjuk, így az együttműködés biztosított. Tevékenységi formák: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások, tanulószoba biztosítása. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatainak kialakítása. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. Családlátogatások. A továbbtanulás fokozott segítése. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások. Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint az egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

20 19 Ennek alapján intézményünk 2000 szeptemberében felmérte és összeállította a hiányzó vagy pótlásra szoruló taneszközök, felszerelések és helyiségek jegyzékét és ezt a fejlesztés tervezhetősége érdekében a fenntartónak átadtuk. A hiányzó eszközök pótlását 3 éves távlatban részben saját erőből, részben pályázati pénzekből kívánta megvalósítani az önkormányzat. Azóta rendeletmódosítás történt, mely szerint a fenntartóknak újabb ütemezés mellett 2008-ig kell a hiányzó eszközöket, felszereléseket és épületeket pótolnia. Az egyes tantárgyak tananyagainak feldolgozását segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a Funkcionális taneszközjegyzék tartalmazza.(megjelent a Művelődési Közlöny jan. 23-i számában) 12. A szülők, tanulók, az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tájékoztatás, a kölcsönös információáramlás az együttműködés egyik záloga, ezért rendkívül fontos az iskolai partnerek folyamatos párbeszéde. Ez különböző módokon és fórumokon valósul meg, melyek a következők: A tanulók tájékoztatása: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákfórumon és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,

21 20 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezetekkel. A szülők tájékoztatása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása és a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

22 21 a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Iskolai nyíltnap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Minden olyan esetben, amelyet fontosnak tartunk, írásban értesítjük a szülőt (tanítási szünetek, rendezvények időpontjai, meghívók, stb.).

23 22 III. Az iskola helyi tanterve 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2001 tanterv; = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi HK2003 = a szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

24 23 2. Az egyes tantervek életbelépése, érvényessége TANÉV ÉVFOLYAM Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 2005 H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

25 24 3. A helyi tanterv óraterve H2004 Tantárgy/osztály/ éves óraszám 1. o. 2. o. 3.o. 4.o. Magyar nyelv és irodalom Matematika , , Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene ,5 37 Rajz és vizuális kultúra 55,5 55,5 55,5 55,5 Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvényben , évfolyam óraterve H o. 2.o. 3.o. 4.o. Kötelező tanítási órák száma /1. félév, 2. félév, összesen/ Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika , , Informatika Környezetismeret Ének-zene , Rajz , , , ,5 Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen , 5 Szabadon választható: sakk megjegyzés Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával (az 1. a 2. évfolyamon tanévenként 18,5 óra) az 1. és 2. évfolyamon egyaránt a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, ezt az óratervben Idegen nyelvként iskolánkban német nyelv tanulható Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 3-4. évfolyamon (majd az 5-6. évfolyamon) sakk tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.

26 25 4. Kerettantervi óraterv HK2001 Tantárgy 1. o. 2. o. 3. o 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Magyar nyelv Magyar irodalom ,5 2 2 Történelem és 2,5 2,5 2 2 állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika ,5 3,5 Informatika Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika 2 1,5 Biológia 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene , Rajz 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 1 2 Technika és életvitel Testnevelés és 2,5 2,5 2,5 2, ,5 2,5 sport Ember és társ. 1 Etika Egészségtan 0,5 0,5 Osztályfőnöki Összes óra ,5 22, ,5 27,5

27 26 A szabadon tervezhető órák száma évfolyamonként HK o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra A szabadon tervezhető órák elosztása H osztály 1 óra: 1 óra matematika 2. osztály 1 óra: 1 óra matematika 3. osztály 1 óra: 1 óra matematika 4. osztály 1 óra: 1 óra matematika 5. osztály 2 óra: 0,5 óra testnevelés 0,5 óra magyar nyelv és irodalom 1 óra önálló informatika tárgy 6. osztály 2 óra: 0,5 óra testnevelés 0,5 óra informatika 1 óra matematika 7. osztály 1óra 0,5 óra testnevelés 0,5 óra matematika 8. osztály 1 óra 0,5 óra testnevelés 0,5 óra matematika Az 5. osztályban a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint (HK2001) a tánc és dráma modul 0,5 órával 5. és 6. osztályban a magyar irodalom órákhoz csatlakozik, értékelés, osztályozás a magyar irodalom tantárgyon belül. A hon- és népismeret modul ugyancsak 5. és 6. osztályban 0,5 órával a történelem tantárgyhoz csatlakozik, osztályozás, értékelés a történelem tantárgyon belül. Az informatika modul önálló tantárgy 5. osztálytól. Az ember és társadalomismeret, etika modul 7. osztályban önálló tantárgy. A mozgókép és médiaismeret modul 8. osztályban a rajz tantárgyhoz kapcsolódik, osztályozás, értékelés a rajz tantárgyon belül. Az egészségtan modul 6. és 8. osztályban önálló tantárgy.

28 27 Részletes óraterv (3-4. osztály) HK2001. Tantárgy 3. osztály 4.osztály 1.félév 2.félév összes 1.félév 2.félév összes Magyar nyelv Magyar Irodalom Német nyelv Matematika Környezet ismeret Ének-zene ,5 Rajz ,5 Technika és Életvitel Testnevelés 2 3 2, ,5 Összes , ,5 Részletes óraterv (7-8. osztály) HK2001. tantárgy 7.osztály 8.osztály 1.félév 2.félév összes 1.félév 2.félév összes Magyar nyelv Magyar Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika 3, 4 3, ,5 Informatika Fizika ,5 Biológia 1 2 1, ,5 Kémia 2 1 1, ,5 földrajz 2 1 1, ,5 Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és 2 3 2, ,5 sport Ember és társ Etika Egészségtan 1 0,5 Osztályfőnöki Összes óraszám , ,5

29 28 Iskolánk az OKI által minősített Nyíregyházi tantervcsaládot használja a HK2001 és a HK2003 kerettanterv alapján tanuló osztályokban. 5. Módosított kerettantervi óraterv HK o. 2. o. 3. o. 4. o. Kötelező tanítási órák száma 1. félév 2. félév összesen Magyar nyelv , , 5 Magyar irodalom , 5 Matematika Idegen nyelv Környezetismeret , Ének-zene , ,5 Rajz , , , ,5 Technika és életvitel Testnevelés és sport , , , ,5 Szabadon tervezhető Kötelező óraszám , 5 A szabadon tervezhető órák felosztása: 1.osztály : 0,5 óra magyar irodalom és 0,5 óra testnevelés 2. osztály 0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés 3. osztály: 0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés 4. osztály: 0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés

30 29 Módosított helyi kerettanterv HK o. 6.o. 7. o. 8. o. Tantárgy 1.félév 2. félév összes 1.élév 2.élév összes 1.félév 2. félév összes 1.félév 2. félév összes Magyar nyelv Magyar , irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismer et Fizika , ,5 Biológia és , ,5 egészségtan Kémia , ,5 Földrajz , ,5 Ének-zene Rajz , , Technika és ,5 életvitel Testnevelés és , , sport Osztályfőnöki 1 18,5 1 18,5 1 18,5 1 18,5 Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember és társadalomismer et, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan ,5 18, ,5 18,5 18, ,5 18,5 Szabadon tervezhető Kötelező óra , ,

31 30

32 31 6. A választható tanórai foglalkozások időkerete (HK2003) 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 20 óra 20 óra 20 óra 22,5 22,5 22,5 óra 25óra 25óra 10% 10% 10% 10% 25% 25% 30% 30% 2 óra 2 óra 2 óra 2,25 óra 5,6 óra 5,6 óra 7,5 óra 7,5 óra Iskolánkban választható tárgyként sakkoktatást szervezünk a osztályokban heti 1, évi összesen 37 órában. Ezt felmenő rendszerben szeptember 1-jén indítjuk a 3. osztályban szeptember 1-jétől a felső tagozaton a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében választható tárgyként minden évfolyamon biztosítunk heti 1 óra testnevelést. Átmeneti szabályozás: szeptemberében választható tárgyként az 5. osztályosoknál heti 1 órában elkezdtük a sakkoktatást. Náluk szeptemberében folytatjuk a 6. osztályban szintén heti 1 órában, és tovább osztályban is, mert csak így teljesíthető a 4 éves program.

33 32 7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk, amelyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kiválasztás szempontjai: A kiválasztás feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes eszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek több éven át használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, új eszközt csak nagyon indokolt esetben vezetünk be. Egy-egy osztály a tantárgyat a tanulmányi ideje alatt azonos tankönyvi típusból tanulja még pedagógusváltás esetén is. A kiválasztás annyi időre szól, ameddig a tanuló a tantárgyat tanulja. Ettől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehet. Fontos, hogy az összes eszköz és felszerelés beszerzése ne jelentsen túl nagy anyagi áldozatot a szülőktől. A nevelő-oktató munkához szükséges taneszközökről, felszerelésről tanév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket, így azok beszerzése a ő feladatuk. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

34 33 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése A pedagógiai munka szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és az értékelés, melynek célja kettős; egyrészt a tanuló minősítése, másrészt visszajelzés a szülőknek és az iskolának a tanuló tudásáról, a végzett munka eredményességéről, az esetleges hiányosságokról. Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű, pontos megfogalmazását, ugyanis ez jelenti a viszonyítási alapot és fejleszti a tanulók ítélőképességét. A beszámoltatás és a számonkérés formáit, az értékelés és a minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógus szabadsága, de bizonyos alapelveket minden pedagógusnak be kell tartania. Ezek a következők: A tantárgyi követelményrendszereket egységesen kell értelmezni, biztosítani kell a folyamatos ellenőrzést és önellenőrzést. Az értékelés legyen objektív, segítő szándékú és nevelő hatású. A beszámoltatás formái a következők: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, a tanórai aktivitás értékelése, évközi dolgozatok (röpdolgozat, témazáró), tematikus mérések, tesztek, szöveges értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés. A fentieket szem előtt tartva valamennyi pedagógusnak a helyi tantervében megtervezni a tanulók ellenőrzését és értékelését.

35 34 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

36 35 A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A negyedik évfolyamon tanév végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét valamennyi tantárgyból osztályzattal minősítjük. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

37 36 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy témakörön belül tanulónként legalább egy szóbeli felelet szükséges. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból legalább félévente egyszer kerül sor szóbeli feleletre valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: teljesítmény érdemjegy 0-33 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5)

38 37 A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, sakk. Átmeneti szabályok: A helyi kerettantervek szerint tanulóknál (HK2001 és a HK2003) az alábbi szabályokat alkalmazzuk: osztályban testnevelés és sport, technika és életvitel, ének-zene és rajz tantárgyakból félévkor és évvégén szövegesen értékelünk. A tanév folyamán havonta, illetve félévkor és évvégén az alábbiak szerint történik az értékelés: kiválóan teljesített (jeles) jól teljesített (jó) megfelelően teljesített (közepes) gyengén teljesített (gyenge) nem felelt meg (elégtelen) Iskolaváltás esetén a fenti jegyekre való átváltást alkalmazzuk. A felső tagozaton az alábbi tantárgyakat osztályozzuk: 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, sakk 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, egészségtan, földrajz, énekzene, rajz, technika, testnevelés, sakk.

39 38 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

40 39 9. Iskolánkban a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Magatartás Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

41 40 Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.