HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA"

Átírás

1 Helyi Pedagógiai Program Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen. / Széchenyi István: Por és sár / KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Székhely: 8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1. Telephely: 8800 Nagykanizsa, Attila út 2. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette az igazgató irányításával a tantestület 1/150. oldal

2 Helyi Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ 5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT 6 BEVEZETŐ 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE 7 INTÉZMÉNYI ADATOK 8 NEVELÉSI PROGRAM 9 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 9 SZÉKHELY 12 AZ ISKOLA, A TANULÓK 12 Az iskola története 12 Az iskola tanulói, szociális környezet 12 AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI 13 A/ Személyi feltételek 13 B/ Tárgyi feltételek 13 ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK 13 Hagyományok 14 Eredmények 15 Kiemelt területek 15 AZ ISKOLA KAPCSOLATAI 17 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE 17 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 23 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 33 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 35 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 37 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 38 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 39 TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK 41 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 47 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 49 HELYI TANTERV Készítette az igazgató irányításával a tantestület 2/150. oldal

3 Helyi Pedagógiai Program A ÉVI LXXI. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA MIATT MEGVÁLTOZIK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE 75 AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 76 AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE 89 INTÉZMÉNYEGYSÉG (TELEPHELY) 90 AZ ISKOLA KORSZERŰSÉGE 90 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI TERÜLETE 91 AZ ISKOLA TÉNYLEGES BEISKOLÁZÁSI KÖRZETÉNEK FÖLDRAJZI MEGJELÖLÉSE 91 Az iskola feladatai 91 Az iskolában folyó oktató-nevelő munkaeszköz- és eljárásrendszere 94 A sikeresség kritériumai 96 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 98 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai 98 A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai 99 Az osztályfőnök feladatai a személyiségfejlesztésben 101 A személyiségfejlesztés színterei és az egyes színterek feladatai 101 Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségfejlesztésében 102 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 103 A közösségfejlesztés általános feladatai 103 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok 103 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 104 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 106 A tanulók mentesítése az értékelés és a minősítés alól 106 Előkészítői évfolyam, a tanuló egyéni továbbhaladása 106 A magántanulókkal kapcsolatos tevékenység 107 Kis létszámú tanulócsoport szervezése 107 Mozgáskorlátozott tanulók mentesítése 107 Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok, SNI-s tanulók ellátása ( i módosítás) 108 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 110 Kötelező tanórai foglalkozások 110 Nem kötelező tanórai foglalkozások 110 Egyéni foglakozások 110 Tanórán kívüli foglalkozások 111 Vakációs lehetőségek 111 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 111 Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek 111 A tanulók és szüleik tájékoztatása 111 Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai 112 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 112 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 112 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 113 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 113 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Készítette az igazgató irányításával a tantestület 3/150. oldal

4 Helyi Pedagógiai Program AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 116 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 116 Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára 116 Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára 117 A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON ( I MÓDOSÍTÁS) 118 Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása kompetenciaterületenként évfolyamonként ( i módosítás) 120 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 120 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 121 Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában 121 Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain 122 Az iskolára jellemző, továbblépés szempontjából döntő periódus 122 A magasabb évfolyamra lépés feltételei az egyéni képességek figyelembe vétele esetén 122 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI; A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA 124 Az ellenőrzés és értékelési rendszer kötelező alkalmai 124 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 129 Az egyes modulok értékelés és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 129 Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei 129 Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 130 Az iskolai jutalmazás formái 131 Az iskolai büntetések formái 132 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei és a helyi tantervbe, tanmenetekbe beépülő fejlesztési célok ( i módosítás) 133 A beszédfogyatékos tanuló 135 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges ismeretek 136 IRODALOM 140 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Készítette az igazgató irányításával a tantestület 4/150. oldal

5 Helyi Pedagógiai Program A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek. / Vörösmarty Mihály / Köszöntő Tisztelt Kollégák, kedves Szülők! A nagykanizsai Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola tantestülete felülvizsgálta helyi pedagógiai programját, melyben a hagyományokra építve új arculat megformálására, új célok elérésére törekedtünk. Figyelembe vettük a mai kor követelményeit, a város közoktatás fejlesztési koncepcióját, a szülők, nevelők elvárásait, a diákönkormányzat javaslatait, az új pedagógiai kutatások eredményeit, és így próbáltunk meg egy árnyalt, igényes programot alkotni. Az egyes témakörök kidolgozásával a munkaközösség-vezetők, a részek összedolgozásával egy szűkebb szakmai csoport foglalkozott. Az így elkészült program a tantestület szakmai szabadságát, felkészültségét tükrözi, ugyanakkor önkép is, a külvilág számára egy önmeghatározás. Remélem, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola helyi pedagógiai programja biztosítja az itt tanuló diákok korszerű felkészítését, fokozza a nevelők pálya iránti elhivatottságát és találkozik a szülők széles körű elvárásaival. Így hosszútávon biztosíthatjuk a működés során felmerülő bármely probléma sikeres megoldását. Kókainé Hámorszki Éva igazgató Készítette az igazgató irányításával a tantestület 5/150. oldal

6 Helyi Pedagógiai Program Küldetésnyilatkozat A Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola több mint 30 éve lát el nevelésioktatási feladatokat. Gyermekközpontú törekvésink, hagyományok ápolásának, a klasszikus emberi értékekre épülő, mégis modern, életközeli normákat közvetítő koncepciójának vezérfonala a humánum. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre, melynek érdekében a projektoktatás módszereit alkalmazzuk. A minőségfejlesztést fontos feladatunknak tartjuk, megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Ennek érdekében a nevelés-oktatás színes palettájáról mindig a jól bevált módszerek újjal való kombinációját, a legeredményesebbet igyekszünk kiválasztani, melynek során a tanuló a saját természetének megfelelően tud teljes személyiséggé fejlődni. Céljaink elérésének aktív részesei a szülők, akikkel közös erkölcsi alapelveket vallva, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató-nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha a diákok, pedagógusok, szülők elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket, együttműködnek a konstruktív magatartási szokások kialakításában, s így az értékek és normák hosszútávon fennmaradnak. Őszinte, becsületes és művelt embereket szeretnénk nevelni, akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy kőrösis péterfys diákok voltak Készítette az igazgató irányításával a tantestület 6/150. oldal

7 Helyi Pedagógiai Program Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: az évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 11/1974. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény alapító okirata. A Pedagógiai Program elkészítésének oka: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 196/2011. (V. 26.) számú határozata. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és az Szülői Munkaközösség. A Pedagógiai Program hatályba lépése A Pedagógiai Program az intézmény fenntartójának, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Pedagógiai Program érvénytelenné vált. A pedagógiai program magában foglalja: a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéi tart Készítette az igazgató irányításával a tantestület 7/150. oldal

8 Helyi Pedagógiai Program Szakaszai: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola Székhelye: 8800 Nagykanizsa, Csokonai utca 1. Telephelyei: 8800 Nagykanizsa, Attila u Nagykanizsa Csónakázó tó Napközis Zöldtábor 8647 Balatonmária, Petőfi u. 26. Balatonmáriai Ifjúsági Tábor Az intézmény alapítója: Az intézmény működési területe: Az intézmény jogállása: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata beiskolázási körzethatár önálló jogi személy Gazdálkodási formája: önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el a felek megállapodása alapján Az intézmény típusa: Az intézmény évfolyamainak száma Az intézmény tevékenysége: általános iskola 8 évfolyamos 1 8. évfolyam Iskoláskorúak általános iskolai oktatása általános iskolai napközi otthoni ellátás tanulószobai foglalkozás, iskolai intézményi étkeztetés, intézményi vagyon működtetése Készítette az igazgató irányításával a tantestület 8/150. oldal

9 Helyi Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a tanulók személyes szabadságát kell szolgálni. Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében Készítette az igazgató irányításával a tantestület 9/150. oldal

10 Helyi Pedagógiai Program Az iskola világnézeti elkötelezettsége: Intézményünk világnézetekben semleges, melynek célja az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítatása, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. A Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola biztosítja a szülők részére azt a lehetőséget, hogy gyermekeik az iskola falain belül részesüljenek iskolai hitoktatásban. A hittanórák rendjét, idejét az intézmény kifüggeszti a hirdetőtáblára. A hittanórák rendje nem zavarja a tanórai foglalkozásokat. Az intézmény biztosítja alkalmanként a videó vetítés lehetőségét, a könyvtárlátogatást és egyéb szakmai segítséget a hitoktatás eredményessége érdekében. A hitoktatásra való jelentkezés feltételeit intézményünk biztosítja. Külön ügyelünk arra, hogy a tanulók ne legyenek hátrányosan megkülönböztetve semmilyen okból, hozzátartozóik bőrszíne, családneve, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye miatt. Az oktatás nyelve: Az iskolai nevelés-oktatás nyelve magyar, az intézmény nem folytat nemzetiségi nyelvoktatást. Pedagógiai célok, feladatok: A tanulók rendszeres nevelése-oktatás 1-12 évfolyamig tart, melyből az általános iskolában az első nyolc évet teljesítheti a tanuló. Az alapfokú nevelés és oktatás négy szakaszra tagolva valósul meg: bevezető szakasz (1-2. évfolyam), kezdő szakasz (3-4. évfolyam), alapozó szakasz (5-6. évfolyam) és fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam). A felkészítés kötelező tanórákon, választható tanórai foglalkozáson és egyéni foglalkozási időkeretben folyik. Az intézmény 8 évfolyamos, két párhuzamos évfolyamon (a, b) osztályokban folyik a nevelés és oktatás. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az intézmény felkészíti a tanulókat az érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A társadalom által megfogalmazott igények egyfelől a versenyképes, használható, gyakorlatias, adaptálható tudás biztosításában foglalhatók össze, másfelől egyre nagyobb mértékben várják el az oktatás rendszerének közösségi elszámoltathatóságát, a demokratikus ellenőrzést az összehasonlítható eredményeket, az iskola által hozzáadott értékek nyilvánosságra hozatalát. A tanuló, mint szabályozó tényező az életkori sajátosságaink megfelelően egyénisége, személyisége erőteljes fejlesztését várja el. Az intézmény pedagógiai feladatai közé tartozik, hogy gondoskodik a tanulók személyiségének fejlesztése mellett az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Az intézmény pedagógusai figyelembe veszik a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlettségének ütemét, segítséget nyújtanak a gyermek tehetségének kibontakoztatásához, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásához. Az intézmény pedagógiai feladatai közé felvállalja az integrált szemléletű oktatást a személyi és tárgyi feltételek kiépítése mellett Készítette az igazgató irányításával a tantestület 10/150. oldal

11 Helyi Pedagógiai Program A hátrányos helyzetű, a beteg, a sajátos nevelési igényű gyermek is olyan ismeretanyagot vár az oktatási intézményektől, amelynek segítségével sikeresen bekapcsolódhat a társadalomba, a termelésbe. Bemeneti tényezők: Folyamat tényezők: Kimeneti tényezők: Társadalom Célok, tartalom Civil szféra Tanításitanulási folyamat Változások a tanulóban Környezet A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje Készítette az igazgató irányításával a tantestület 11/150. oldal

12 Székhelyintézmény SZÉKHELY AZ ISKOLA, A TANULÓK Az iskola története A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1968 szeptemberétől kezdte meg működését. Megépítését a város gazdasági fejlődése tette szükségessé. A 60-as években ugrásszerűen megnőtt Nagykanizsa lélekszáma: az iparosítás következményeként az iparban foglalkoztatottak száma nyolcszorosára emelkedett. A városban való letelepedést az új " " Keleti városrész lakótelepének építése tette lehetővé. A zömében fiatal családok gyermekeinek oktatását már nem bírta el az akkori iskolahálózat. Az Andrejka Jenő utcában ban felépített 12 tantermes iskolaépület a város első lakótelepi iskolája lett. Mint Andrejka Jenő Utcai Általános Iskola az évtizedek során kiemelkedő oktatási eredményeivel rangot vívott ki magának. Emelt szintű német nyelv oktatásával egyedülálló lehetőséget nyújtott a tanulóknak. Rövidesen kicsinek bizonyult az épület, s 1974-ben még 4 tantermet építettek hozzá ban udvarában épült fel a város tanuszodája is. Sajnos ez már nem üzemel, mert 1992 telén a hó nagy nyomásától összedőlt. Ez az iskola vezette le a 70-es évek demográfiai robbanásából adódó létszámgondokat, melyen később három új iskola építése segített. A zsúfoltság (gyakran fő közötti osztálylétszámok működtetése) ellenére ekkor vívta ki jó hírnevét is. Az "Andrejkás" név fogalommá vált, minőséget jelentett, s a mai napig kötelezi az itt dolgozókat és a tanulókat. Az 1989-es rendszerváltás csak formai változásokat hozott az iskola életében. Az utcanevek lecserélése miatt pár évig a Csokonai Utcai Általános Iskola nevet viselte, majd 1992-ben Kőrösi Csoma Sándor nevét vette fel. Az " Andrejkás " múlthoz méltó hírnevet szereztünk a Kőrösi névnek és szeretnénk ezt a jövőben is megtartani. Oktató, nevelő munkánkban névadónk erkölcsi értékei dominálnak, ezért a gyermekek és szülők számára vonzó a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. Az iskola tanulói, szociális környezet Az iskola tanulóinak nagyobb része lakótelepi gyermek. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése intenzív segítséget igényel. Az iskolai tanulócsoportok száma 16, évfolyamonként 2 osztály működik, az egy tanulócsoportra jutó átlagos tanulólétszám 25 fő. A tanulók létszámában, a tanulócsoportok számában jelentős változás nem várható, az iskolai tanulólétszám az elkövetkezendő években az Alapító Okiratnak megfelelően alakul. Az egész napos ellátást igénybe vevő tanulók aránya 50%. Célul tűzzük ki, hogy ez az arány a jövőben sem csökkenjen. A szülők korai munkakezdése miatt már reggel fél 7-től tanuló az iskolában tartózkodik, a felügyeletüket biztosítjuk Készítette az igazgató irányításával a tantestület 12/150. oldal

13 Székhelyintézmény AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI A/ Személyi feltételek Az intézmény tantestületében megalakulásától kezdve három pedagógus korosztály tevékenykedett, a pályakezdőktől, középgeneráción át a nyugdíj előtt állókig. Ezt az egészséges összetételt hosszú időn át sikerült megtartani. A tantestület létszáma és összetétele a tanulólétszám változásának megfelelően alakult. Kialakult az iskola stabil tantestülete, mely jelenleg 35 főből áll. A tantestület tagjainak munkaviszony megoszlása 8-35 éves közalkalmazotti munkaviszony között mozog. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években megnőtt a másoddiplomát szerzők aránya. A tantestület minden tagja részt vesz a továbbképzéséken. A szakos ellátottság 100%-ig biztosított. A jövőre vonatkozóan az iskola támogatja az újabb pedagógus-oklevelet, szakvizsgát, OKJben szereplő és pedagógus munkakörben hasznosítható felsőfokú végzettséget nyújtó képzéseken való részvételt. A gazdasági teendőket 2 fő látja el. Az intézmény adminisztratív és személyügyi feladatait 1 fő iskolatitkár irányítja. Az iskola karbantartását 1 fő végzi, továbbá a tantermek és az épület tisztántartását 4 takarítónő látja el. Iskolánk főzőkonyhával rendelkezik, melynek irányítását 1 fő élelmezésvezető, l szakács és 5 konyhalány végzi. B/ Tárgyi feltételek Egy épületegyüttesben helyezkedik el a 20 tanterem, 1 tornaterem (két öltöző, zuhanyzó) főzőkonyha, ebédlő. Az épületben kialakítottunk egy iskolai könyvtárat. Az iskola az önkormányzat segítségével már több éve megkezdte a 30 éves épület különböző részeinek felújítását. Ennek folytatása a jövőben is elengedhetetlen ig működő tanmedencével rendelkezett az iskola, mely a városi, iskolai úszásoktatás bázisaként működött. Az önkormányzat segítségével befejeződött a terület rendezése, helyén játszóudvar került kialakításra. Az udvaron két aszfaltozott sportpálya, futópálya, ugrógödör segíti a sportolás lehetőségeit. A tanulócsoportok csökkenésével lehetőség nyílt arra, hogy szaktantermeket lehessen kialakítani. Így kialakításra került egy kémia, technika, számítástechnika, rajz - ének, nyelvi terem, fejlesztő és dráma terem. Az iskola könyvtára korszerű feltételeket tud nyújtani, melyek még vonzóbbá teszik a könyvtári kölcsönzést a gyermekek számára. A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a tanításhoz szükséges eszközök felújítása, cseréje, pótlása, és lehetőségeinkhez mérten a legkorszerűbb eszközök beszerzése. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK, KIEMELT TERÜLETEK, EREDMÉNYEK Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolhatja az oktatás, nevelés eredményességét is. A környezeti hátrányokból adódó problémák a következők: a lakóteleptől távol vannak a korosztályuknak megfelelő programot biztosító intézmények, a szülők anyagi lehetőségei korlátozottak, a szülői felügyelet hiánya (túlmunka, több műszak) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 13/150. oldal

14 Székhelyintézmény Az intézmény kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a lakótelepi inger- és lehetőségszegény környezetben felnövő gyermekek nevelésére. Hagyományok A tanítási időn kívül szervezett programok (a tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhoz kötődő szakkörök - angol, német, magyar, matematika, sakk, számítástechnika, rajz, úszás - illetve az énekkari és könyvtári foglalkozások. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja környezetvédelemmel, hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai neveléssel foglalkozik /rajz szakkörök, a pedagógusok által szervezett kerékpár- és gyalogtúrák, múzeum-, könyvtár -, hangverseny -, illetve színházlátogatások/. Hagyományainkhoz híven évente megrendezzük: Katalin-bált Mikulást Karácsonyi hangverseny Nyelvi heteket (versmondó, helyesírási, Kazinczy, mesemondó és olvasási verseny, angol-német nyelvi délután) Jótékonysági est Farsangi bált Szülők-nevelők bája Pedagógus nap nyugdíjas nevelők köszöntése Népi hagyományok ápolását - népi játékok bemutatását az iskolában, óvodában Kőrösi napokat a névadónk tiszteletére: (vetélkedők, rajzverseny, váltóversenyek, tanár-diák futball, tanár-diák kosárlabda) Beiskolázást segítő programok ÖKO programok Kodály Zoltán Kórustalálkozót, a város és a városkörnyék iskoláinak részvételével. Kőrösi megyei szövegértő verseny. Ezeket a rendezvényeket a szülők, az iskolai alapítvány, a szponzorok, városi és országos pályázatok segítségével és a pedagógusok közreműködésével szervezzük. Hagyomány, hogy az intézménybe betérőket az aktuális (havonta változó), színvonalas iskolagaléria kiállításai fogadják ben átadásra került a város művészeinek alkotásait bemutató művészeti galéria. A diákok táboroztatása szinte az iskolával egyidős. Az elmúlt évtized alatt mind a táborok száma, mind a jellege megváltozott. A nyári időszakban a balatonmáriai szaktáborok teszik lehetővé a pihenést, a szórakozást. Nevelőink a lehetőségeket figyelembe véve szervezik meg 1990-től minden évben a sítábort. Így átlag tanulónak biztosítunk téli kikapcsolódást, sportolási lehetőséget Készítette az igazgató irányításával a tantestület 14/150. oldal

15 Székhelyintézmény Eredmények A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás - és szorgalomátlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján jónak minősíthető. A diákok többségére a jó magatartás és szorgalom jellemző. A kitűnő tanulmányi osztályzatok aránya 7-8 %, a javítóvizsgára kötelezetteké évente 1-2 %, az évismétlők aránya elenyésző. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyertek felvételt. Tanulmányi - és sportversenyeken rendszeresen részt vesznek diákjaink. Az összesített eredmények alapján a város iskolái között előkelő helyen szerepelnek. Országos versenyeken az elmúlt időszakban a továbbjutók l - l5 helyezett között vannak a sport-és tanulmányi versenyeken. A kompetenciamérés eredményei országos összehasonlításban is előkelő helyen jegyzik iskolánkat. Kiemelt területek Emeltszintű nyelvoktatás (német, angol) Az emeltszintű német nyelvoktatás az 1970-es években indult, ténylegesen az 5. évfolyamon indul, ekkor már minden diák két éve tanulja a nyelvet előkészítő jelleggel. Az iskolában angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók, 2004-től már emelt szinten is. Iskolánk rendelkezik a korszerű idegennyelv-oktatáshoz szükséges nyelvi szaktanteremmel. Az iskolai nyelvoktatást a német-és angol nyelvterületre szervezett kirándulások segítik, melyhez támogatást nyújt az iskolai alapítvány. A nyelvoktatásban elérendő célunk, hogy a grammatizáló módszerről áttérjünk a kommunikatív módszerre. Ennek a lényege: a nyelv eszköz, nem cél, a nyelvet használni, alkalmazni tudni, a nyelvet, mint a megértés eszközét kell felfogni, figyelembe kell venni a tanulók igényeit, szükségleteit, a beszélt nyelvet kell az oktatásban gyakoroltatni, megengedve a hibázás lehetőségét, a szóbeli kommunikációnak legyen elsőbbsége. Ténylegesen az 5. évfolyamon indul a nyelv emelt óraszámban való oktatása, ekkor már minden diák két éve tanulja a választott idegen nyelvet. Iskolánkban angol nyelvet is tanulhatnak a tanulók. A szülői igényeket és a környezet elvárásait figyelembe véve a es tanévtől kezdve a tanulók már nem csak a németet, hanem az angol nyelvet is tanulhatják emelt óraszámban. A 2006-os tanévtől újabb változtatásra került sor, több és egyenlő esélyt adva iskolánk minden tanulójának, így mindegyikük tanulhatja 3. osztálytól az általa választott idegen nyelvet Készítette az igazgató irányításával a tantestület 15/150. oldal

16 Székhelyintézmény 2. osztály végén felmérjük a tanulói igényeket, hogy ki, melyik idegen nyelvet szeretné tanulni. Itt igyekszünk arányos csoportlétszámokat ideális esetben a két osztályon belül kettő angol, illetve kettő német csoportot kialakítani. 3 osztályban heti kettő órában, 4. osztályban heti három órában tanulja mindenki csoportbontásban az idegen nyelvet. A tulajdonképpeni válogatás az emeltszintű nyelvoktatásra 4. osztály végén történik több szempont alapján. Figyelembe vesszük a 4. osztályban tanév során írt felmérőket, a tanév végén az idegen nyelvi munkaközösség által összeállított év végi dolgozat eredményét, (az egyéb tantárgyakban nyújtott teljesítményt is mérlegeljük) ezután döntünk az osztályban tanító nevelőkkel, a nyelvtanárokkal való egyeztetés után, hogy ki tanulja az angol, illetve német nyelvet a felső tagozatban emelt (heti 4,5 óra) ill. alap (heti 3 óra) óraszámban. Kiemelt sportágnak az úszást tartjuk. Intézményünkben nagy hagyománya van az úszásoktatásnak, hiszen az első fedett uszoda is itt kezdte meg működését. Fontosnak tartjuk, hogy minden tanulónk tanuljon meg úszni. Testnevelőink egész éven át foglalkoznak az úszni vágyó alsós és felsős tanulókkal a kötelezően szervezett úszásoktatáson felül. Az iskola biztosítja a város 1-4. osztályos általános iskolai tanulóinak úszásoktatását. A jövőben ezt a képzést a városi oktatási koncepcióval összhangban, a tanulólétszám csökkenésének arányában fokozatosan kívánjuk bővíteni az 5. és 6. évfolyamokra is. Az 1-2. osztályokban meg kell bontani a tanulócsoportokat. Életkori sajátosságukból adódóan ennél a korosztálynál gyakrabban fordul elő balesetveszélyes helyzet osztályban indokolt lenne a csoportbontás, mert egy fős csoporttal dolgozni olyan intézményben, amely nem tanmedencének épült, rendkívül nehéz és veszélyes! Fontos lenne egy tanmedence (tanuszoda). A jelenlegi pancsoló amelyben oktatunk, nem erre a célra épült. A nyitott intézményben nem biztosítható a tanórák védelme. Eszközeink a nagyon nagy igénybevételtől gyorsan elhasználódnak. Szükség lenne folyamatos utánpótlásra, újabb eszközök beszerzésére. Ennek megvalósításához elsősorban pályázati lehetőségeket kell kihasználni, és be kell vonnunk a város általános iskoláit és az önkormányzatot. Lehetőséget biztosítunk az úszást oktató nevelők részére a Testnevelési Egyetem által szervezett szakmai konferenciákon való részvételre, a Licenc megszerzéséhez. Célunk: úszni tudó, az úszást örömmel művelő egészséges gyermekeket nevelni. Iskolánk évek óta a város sakkoktatásának bázisa. Minden évfolyamon folyik oktatás, ezen felül sakktáborokat, versenyeket szervezünk. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tanulók részéről igény van a sakkoktatásra szeptemberétől iskolánk szervezi a városi, városkörnyéki és egyes megyei diákolimpiai versenyeket. Kiemelt területnek tekintjük a számítástechnika oktatásának fejlesztését. Folyamatosan fejlesztjük és korszerűsítjük (lehetőségeinkhez mérten és pályázati lehetőségek kihasználásával is) a tárgyi és személyi feltételeket Készítette az igazgató irányításával a tantestület 16/150. oldal

17 Székhelyintézmény AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen 3-3 alkalommal kerül sor szülői értekezletekre és fogadóórákra, az iskolai szülői munkaközösség összejöveteleire. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére s a leendő első osztályos gyermekek szüleinek külön tájékoztatót tart az iskola. A kapcsolattartást segítik még az évente megrendezett nyílt napok, a szülőknek szervezett előadások, és a kulturális - és sportrendezvények. A szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolat alakult ki a pedagógiai szolgáltató intézménnyel: Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A fenntartó önkormányzat (Képviselőtestület, Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Szociális Osztály) és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett az intézmény a szakmai munka fejlesztésének érdekében egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: Az intézmény külső kapcsolat rendszere Óvodákkal Általános iskolákkal Középfokú intézményekkel Közművelődési intézményekkel (Kanizsa Kulturális Központ) Közgyűjteményi intézménnyel (Halis István Városi Könyvtár, Thury György Múzeum) Iskolai védőnővel, Iskolaorvossal, üzemorvossal, ÁNTSZ-szel, Szülőkkel értekezletek bálok SZM Helyi és városi diákönkormányzatokkal, Az iskola alapítványával: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskoláért Alapítvány, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti, SZIVÁRVÁNY Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény EGYMI (szakszolgálat), Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Rendőrséggel, Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Ház, Nagykanizsai Vagyongazdálkodási és Szolgáltató ZRT., Médiákkal, Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona, Tűzoltósággal, Polgári védelemmel, Kanizsa Uszoda KFT-vel, Zala Megyei Kormányhivatallal, Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Zala Megyei Irodája. A jövőben is szeretnénk e kapcsolatokat megtartani, szorosabbá tenni Készítette az igazgató irányításával a tantestület 17/150. oldal

18 Székhelyintézmény Az értékek közvetítéséért kitűzött nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink Az intézmény az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. A tanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott, kötelező és közös követelményeit, a tantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot és a tantervtől való eltérés szabályait. A kötelezően, illetve a szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait. A nevelő-oktatómunka a fenntartó által elfogadott pedagógiai program alapján folyik. Az intézmény tehetséggondozásra átcsoportosít órákat, melyek a városfejlesztési tervében is kiemelten szerepelnek (emeltszintű nyelvoktatás, úszásoktatás, számítástechnika, vizuális oktatás, egyéb). A tehetséggondozás iskolán kívüli lehetőségét a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskolával kötött együttműködés is elősegíti a néptánc, népzene és képzőművészet területén. A felzárkóztatásra, fejlesztésre, korrepetálásra, fejlesztő foglalkozásokra az intézmény külön időt biztosít az erre rászoruló tanulók részére. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat biztosít az intézmény. Az egyéni foglalkozásokat fejlesztő pedagógusok szervezik 1-3 tanuló részvételével. Az iskola tényleges nevelő-oktató munkáját folyamatosan és tudatosan közelíti a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez és tulajdonságokhoz. A nevelőtestület elfogadja ezeket az értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésben. 1. cél: A tanulókkal a humanista emberi értékeket, és az európai polgári gondolkodás értékrendjét önértékelésre alapozva ismertetjük meg, és közvetítjük. Sikerkritérium: A gyerekek normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek. A 6. és a 8. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált személyes tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 2. cél: A világvallások kultúrateremtő és - közvetítő szerepének bemutatása, erkölcsi tanításaik megismertetése. Világnézeti semlegesség biztosítása. Sikerkritérium: A gyerekek értik és tisztelettel tekintenek a vallások kulturális szerepeire, ismerik legfőbb erkölcsi tanításaikat. 3. cél: A magyarságtudat erősítése, az identitástudat megalapozása. Tudjanak a gyerekek a határainkon kívül élő magyarokról, és ismerjék helyzetük történelmi okait. Sikerkritérium: Tanulóink tisztelik nemzeti jelképeinket, cselekvően részt vesznek a nemzeti ünnepeken. A határon kívül élő magyarokhoz barátsággal és szolidaritással közelednek. Jellemző a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való mentesség. 4. cél: A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskolai nevelés-oktatás gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és alapkészségeinek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése. Az új Készítette az igazgató irányításával a tantestület 18/150. oldal

19 Székhelyintézmény technikai ismeretek és benne a számítástechnika alkalmazásához fűződő pozitív, elfogadó és alkotó viszony formálása. Iskolánk oktatási céljai az intézmény sajátos profilja mentén alakíthatók ki: nevezetesen az emelt szintű idegennyelv-oktatás és az általános képzés. Az emelt szintű nyelvoktatás kommunikáció központú, gyakorlatban hasznosítható ismereteket nyújt. Mindezek előfeltétele azonban a biztos anyanyelv-ismeret az osztályok típusától függetlenül, hiszen minden ismeret a nyelv által közelíthető meg, sajátítható el, illetve fejleszthető tovább. Célunk tehát olyan tanulási stratégiák kialakítása, megtanítása, melynek során tanulóink képesek a közölt információk szelektív befogadására, adott esetben továbbértelmezésére. Ennek érdekében az alapkészségek megerősítése mellett több szerephez jussanak a gondolkodtató feladatok. A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása során nagy figyelmet kell fordítanunk az információszerzés különböző módozataira (tájékozódás a könyvtárban, számítógépes adatkezelés, stb.), a csoportmunka előnyben részesítése mellett. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyamon szervezett gondolkodási képességek folyamatmérései alkalmával 70% fölötti teljesítmény születik. A szerzett tapasztalatok szerint a jelzett módszereket és szervezeti formákat a tanítók, tanárok a tanórán 75%-ban alkalmazzák, s a tanulók a 7-8. évfolyamon hasonló arányban képesek az önálló ismeretszerzésre. 5. cél: Az elemi képességek és az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Eszközi használatuk feleljen meg az adott évfolyam minimális igényeinek, hiányuk ne jelentsen akadályt az ismeretek elsajátításához. Sikerkritérium: A 2. évfolyam végén az elemi ismeretek szintjének 90%-a elegendő a továbbhaladáshoz, a 4. évfolyam végén az alapkészség szintmérésének átlageredménye meghaladja a 75%-ot. 6. cél: Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Sikerkritérium: A 6. évfolyam végére képesek egyszerű szöveg önálló feldolgozására, konkrét fogalmakkal gondolkodási műveleteket végezni, s a gondolkodás munkaformáit alkalmazni. A középfokú képzésbe készülők többségében ismerik az önálló tanulás különböző technikáit, a modern információhordozók használatát, és rendelkeznek ezek alkalmazásának képességeivel. Az iskola tanulóinak az összetétele heterogén, mind az ismeretszerzésben, mind a képzésben, ezért a gyermekek valós tudásszintjéhez igazodunk. A tényleges érdeklődésük és képességük szerint alakítjuk a programkínálatunkat. A komprehenzív iskola elveinek a belső differenciálás segítségével törekszünk eleget tenni. Sikerkritérium: 1-8 évfolyamon felzárkóztató foglalkoztatás. 7. cél: Olyan kulturális és művelődési lehetőség, kínálat biztosítása, amely épít a város meglévő adottságaira. Ezen túl művészeti csoportokat működtetünk, művészeti bemutatókat és vetélkedőket szervezünk, kulturális programokat rendezünk. Sikerkritérium: Diákkörök (érdeklődési körök, és művészeti körök) működtetése, kulturális programok szervezése, együttműködés az Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskolával. 8. cél: A testi - lelki egészség, a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés. A gyerekek rendszeresen és kedvvel sportoljanak. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká a rendszeres testedzés és egészséges életmód. E mellett ki kell Készítette az igazgató irányításával a tantestület 19/150. oldal

20 Székhelyintézmény alakítanunk tanulóinkban a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitel igényét és képességét, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. Sikerkritérium: A mindennapos testnevelés keretében az első-negyedik évfolyamon minden olyan napon, ahol a délelőtti tanítási időben nincs testnevelésóra, a tanulók életkorukhoz és fejlettségükhöz igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgásban vesznek részt, az ötödiknyolcadik évfolyamon mindez a délelőtti tanórák és a szabadidősportok keretében valósul meg. A mindennapos testedzésben a tanulók legalább 70%-a vegyen részt. 9. cél: Korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását célzó alapvetően érzelmi nevelés. Életkori sajátosságok okán az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni kell gyerekeinket az énképük, értékrendjük kialakításában, az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában, a toleranciát, az empátiát, az igazságszeretet és együttműködési készséget is magába foglaló lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. Sikerkritérium: A 4. és a 6. évfolyam végén végzett nevelési eredménymérések adatai szerint a preferált tulajdonságok döntő többségben jellemzik a tanulókat. 10. cél: Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés. A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése (beszédkultúra, viselkedés, stb.). Óvják tanulóink a környezet tisztaságát, épségét, szeressék és védjék a természetet (ökológiai gondolkodásmód, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás). Sikerkritérium: Az osztályfőnökök évenkénti értékelése szerint a preferált tulajdonságok átlagosan 70% fölött jellemzik a tanulókat. 11. cél: Tanulóink szeressék iskolánkat, kötődjenek hozzá. (Ez az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének is kritériuma.) Következetes, igazságos, kiszámítható és családias iskolai légkör biztosítása, ahol a gyermekek jól érzik magukat, s elismerik munkájuk eredményét, büszkék lehetnek saját és társaik eredményeire. Tartalmas, színes diákközösségi élet kialakítása (DÖK). Sikerkritérium: Kifejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat iskolánkban. Úgy hagyják el az iskolát, hogy az itt elsajátított tudás, értékek és viselkedés, életmódminta szerint élnek, és erre büszkék. (Ellenőrzi, értékeli az iskola igazgatója a középiskolák visszajelzése alapján.) A DÖK rendszeres, eredményes működése. 12. cél: A tanulás feltételeinek biztosítása, olyan mértékben, hogy szociális gondok (étkezés hiánya, taneszközök hiánya, stb.) ne akadályozzák a gyermekeket tanulmányaikban. Sikerkritérium: Minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott. 13. cél: A szocio-kultúrális hátrányok kompenzálása, a társadalmi beilleszkedés segítése. Sikerkritérium: A veszélyeztetett gyerekek krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb eseteket az önkormányzat ifjúságvédelmi intézkedései kezelni tudják. Az 1-2. évfolyamban az elemi szokások, a 3-6. évfolyamban a társadalmi együttélés általános szabályai, a 7-8. évfolyamban a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai többségükben kialakulnak Készítette az igazgató irányításával a tantestület 20/150. oldal

21 Székhelyintézmény Tanulócsoportokra vonatkozó célkitűzéseink (feladataink) 1. Az első osztályos tanulók sikeres iskolai beszoktatása a tanév első hónapjaiban. (ismerkedés a tanulókkal, szülőkkel, kapcsolattartás az óvodákkal, az óvodaátmenet türelmes biztosítása, beilleszkedés) 2. Az 5. osztályos sikeres átmenet biztosítása a tanév első hónapjaiban. (a felső tagozat sajátos követelményeinek teljesítése) 3. A sikeres középiskolai átmenet biztosítása 8. évfolyamon. (pályairányítás, felkészítés a középiskolai követelményekre) Fontos: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai Valljuk, hogy programunk a tantestület, a tanulók és szüleik együttműködésével valósítható csak meg. A céljainknak megfelelő magatartás és tevékenységformák a tanulók és közösségeik sokoldalú (tanulás, játék, munka) tevékenységében jelennek meg, hiszen meg vagyunk győződve arról, hogy a nevelésben-oktatásban a gyermekek aktivitása a legfontosabb, a csupán verbalizmusra épülő nevelés nem hatékony. Az a szándékunk, hogy az általunk közvetített értékek belsővé váljanak, s tanulóink ne csupán a felnőtt, nevelő kontroll jelenléte esetén produkálják a tőlük elvárt magatartásformákat, hanem belső késztetést érezzenek. E szándék kivitelezésében is kiemelkedő szerepe van a jól működő tanulói közösségeknek, hiszen mind a követelmények közvetítését, mind az egyéneknek nyújtott segítséget, mind az ellenőrző szerepet is ellátják, ezáltal segítik az értékek belsővé válását. Azonban a tanulói aktivitásra épülő nevelés sem nélkülözheti a nevelő szakszerű irányírását, segítségnyújtását, ellenőrzését. A nevelők módszereiben dominálnak a partneri kapcsolatokra épülő, a tanulók megerősítését szolgáló, sikerüket biztosító eljárások. A büntető, fegyelmező eljárásokat szeretnénk a minimálisra csökkenteni, csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk ezeket. Pedagógusaink szakképzettek, folyamatosan igyekeznek önmagukat megújítani, munkájuk minőségét javítani, törekszenek a tanulókkal és szüleikkel való jó kapcsolat fenntartására Készítette az igazgató irányításával a tantestület 21/150. oldal

22 Székhelyintézmény Az intézmény helyi pedagógiai programja alapján, az itt tanító nevelők szabadon megválaszthatják azokat a nevelési és tanítási módszereket, amelyeket a tananyag elsajátítása, az ismeretek kiválasztása és megtanítása érdekében alkalmaznak. A pedagógus a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazandó tankönyveket, szakmai autonómiája mellett is törekszik a tanítási eszközök és módszerek folyamatos fejlődésének követésére, alkalmazására. Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). A kompetencia alapú oktatás bevezetése szeptember 1-jétől első osztályban felmenő rendszerben (iskolánk a lehetőségek közül a C modulváltozatot vezeti be). A kerettanterv által kiemelt fő fejlesztési területek Az alulról szabályozás elvét követi (kötelező minimum), lehetővé teszi a megértés és az alkalmazás szintű követelmények alaposabb kidolgozását. Tartalmi prioritást biztosít az idegen nyelv beszéd-centrikus tanításának, az informatika gyakorlati alkalmazásának a tananyagtervezés integrációs és interdiszciplináris szemléletű feldolgozásának. A tanulókat fel kell készíteni az élethosszig tartó tanulás szemlélet kialakítására. A kommunikációs, döntési, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, információ megtaláló, szelektáló, felhasználó képességek kialakítására kell a tanulók személyiségét felkészíteni. A legfontosabb, hogy a minőségi tudás az alábbi képességstruktúrát alakítsa ki: Alapkészségek: írás, olvasás, számtani műveletek elvégzése, megértés, beszéd. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés. Személyes minőségek: felelősség, önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség Készítette az igazgató irányításával a tantestület 22/150. oldal

23 Székhelyintézmény A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében: Nevelési céljaink és feladataink meghatározásánál figyelembe vettük a szülők véleményét, elvárásait. Munkánk során a szülői munkaközösségen keresztül is folyamatosan támaszkodtunk segítségükre, elgondolásaikra. A nevelőtestület tagjai rendszeres kapcsolatot tartanak velük szülői értekezletek, fogadóórák, napi beszélgetések formájában. A véleménycserék konstruktív légkörben zajlanak. A mentálhigiénés problémák kezelése, segítségnyújtás, a szülői házzal szoros együttműködésben, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, szükség esetén pszichológus bevonásával történik. A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása keretében: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a személyiség sokoldalú fejlesztése, az általános emberi értékek továbbadása áll. Alapvető hitvallásunk, hogy minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy elérje a teljesítőképességének maximumát, egészséges és sokoldalúan művelt emberré váljon, higgyen és bízzon önmagában, érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. Ismerjék - a biológiai lét értékeit (az élet tisztelete, az egészség értéke), az én harmóniájára vonatkozó értékeket (önismeret, önművelés, test és lélek egysége), a társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket (tisztelet, szeretet, szolidaritás, tolerancia), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket (tanulás, kreativitás, szellemi igényesség). Az erkölcsi értékek megismertetése és kialakítása során feladatunk: A tanulók (személyiségének) pozitív érzelmi és akarati tulajdonságainak kialakítása, erősítése (tudatos önismeret, pozitív gondolkodásmód, választási és döntési képesség, reális értékrend). A társadalmi beilleszkedéshez szükséges értékek, normák megismertetése és az alkalmazkodási képességek fejlesztése: A közösségi normák értelmezése, alkalmazásának fejlesztése (igazságosság, következetesség, tisztesség). Nyitottság, a kapcsolatteremtés képességének kialakítása (érdeklődés, cselekvőkészség, empátia). A másság tisztelete, társadalmilag elfogadott magatartásformák elsajátítása és gyakorlása (illem, viselkedés, tisztelet, tolerancia) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 23/150. oldal

24 Székhelyintézmény Az egyén és a társadalom viszonyában feladatunk: A családi értékek megőrzésére való törekvés kialakítása. Példakép állítása. Magyarország kulturális, - gazdasági értékeinek, eredményeinek megismertetése, az európai és a világörökség részeként való értelmezése. Hazafiságra nevelés. A tanítás területén: Tanulási technika elsajátíttatása. Alapkészségek hatékony alkalmazása, az összefüggések felismertetése, lényegkiemelés technikájának alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése. Szilárd alapok megteremtése ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányok végére továbbtanulásukról dönteni tudjanak Az iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Az iskolai sportkörben végzett tevékenységünk legfontosabb feladatai: A gyermekek szeressék meg a sportot, kísérjék figyelemmel hazánk sportolóinak eredményeit. Igényeljék a mindennapos testedzést. A mozgás, a sport legyen életük része. Alakuljon ki bennük az egészséges versenyszellem. Fejlesszük az akaraterőt, kitartást. A higiénés szabályok megismerése alapján váljon igénnyé a tisztálkodás. A tehetségek gondozása, fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésének, az egészséges életmód kialakításának egyik hasznos színtere legyen a sport. Kiemelt sportág az úszás. Intézményünk keretén belül kezdte meg működését városunk első fedett tanuszodája. Célunk: minden tanuló tudjon úszni. A tehetséges, érdeklődő gyerekek sportköri keretben fejleszthessék tudásukat. A sakkoktatás hosszú évek óta iskolánk profiljába tartozó tevékenység. Több évfolyamon biztosított az elsajátítás, továbbhaladás feltétele. Tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: szakkörök, táborok, takarítási akciók (iskola, környék stb.), gyűjtési akciók (papír, fém stb.) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 24/150. oldal

25 Székhelyintézmény Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök, stb. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanulók tudjanak és akarjanak azonosulni a Föld globális természeti és társadalmi problémáival. Érdeklődésüket felkeltjük a kultúra értékei iránt. A kulturális rendezvények szervezésével, az azokon való részvétellel (színház,- hangverseny,- múzeumi látogatás) kialakítjuk az igényt, a megfelelő magatartási és megjelenési formát. Az iskolai könyvtár rendszeres használatával olvasóvá neveljük tanulóinkat. A sportrendezvényeken való részvétel lehetőséget teremt a felkészülés során az egyéni és a közösségi erkölcsi normák, értékek megismerésére, alkalmazására (megbízhatóság, becsületesség, összetartás). Az egészséges önbizalom kifejlesztése. A munkához való pozitív viszony kialakítása (kitartás, önfegyelem, saját belső értékek reális ismerete). A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: Alapvető tanulási készségek, képességek fejlesztése: ismeretszerzési, ismeret-feldolgozási képességek, kommunikációs képesség (szóbeli és írásbeli kifejező képesség), szóbeli írásbeli tájékozódó képesség. Készségtárgyak választhatók évfolyamonként változóan, a szülők és a gyerekek igénye alapján, az iskola személyi feltételeinek függvényében. Fejlesztő: manuális képesség, esztétikai igényesség, problémaérzékenység, logikus gondolkodásmód. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá Készítette az igazgató irányításával a tantestület 25/150. oldal

26 Székhelyintézmény Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra tanórán kívüli, szervezett foglalkozások a következők lehetnek: a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. a tanulmányi kirándulások, Tanulmányi kirándulás: Önkéntes, a szülők közössége dönt, hogy támogatja-e a kirándulást vagy nem. A tanulmányi kirándulásokon megismertetjük hazánk természeti szépségeit, kulturális örökségét, megőrzésükre, megóvásukra nevelünk. A tanulmányi kirándulások időtartama: Évfolyam Időtartam 1. oszt. 1 nap 2. oszt. 1 nap 3. oszt. 1 nap 4. oszt. 2 nap 5. oszt. 2 nap 6. oszt. 2 nap 7. oszt. 2 nap 8. oszt. 2 nap A környezeti nevelésre és az egészséges életmódra nevelésre plusz egy napot adhat az iskolaigazgató. A hulladékgyűjtésért az első öt helyezett osztály jutalomból kérhet plusz egy napot. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, táborozások és az utazások esetén 19 tanulónként 1 tanárnak kell kísérnie a csoportot. A szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoportok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Fejlesztendő a tanulók: önkifejező képessége, alkotóképessége, fogékonyság Készítette az igazgató irányításával a tantestület 26/150. oldal

27 Székhelyintézmény Tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Tudjuk helyesen értelmezni és alkalmazni az egyéni és közösségi erkölcs értékeit, normáit, saját személyiségük és társaik vonatkozásában. Legyenek képesek a kitartó, alapos felkészülésre. Önismeretük legyen reális, bízzanak magukban, tudásukban, értékeljék reálisan önmaguk és mások teljesítményét. Tudják elviselni, feldolgozni a kudarcot. Egy tanuló (1 tanévben) kettőnél több tantárgyból tanulmányi versenyen ne induljon (művészeti és sportversenyek kivételével). A tanuló saját maga döntheti el, hogy milyen tantárgyból szeretne versenyezni, s a döntésének semmilyen számára negatív következménye nem lehet. A jelen pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglalkozást írásos kérvény alapján az igazgató engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. Az osztályfőnök kérésére a nevelőtestület dönthet úgy, hogy fegyelmezési problémák miatt 1-1 gyerek nem vehet részt a kiránduláson. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e, október 6-a, Nemzeti Összetartozás Napja (június 4-e) évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor stb. Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy: az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék Készítette az igazgató irányításával a tantestület 27/150. oldal

28 Székhelyintézmény A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az 1-4. osztályig egésznapos rendszerű oktatást folytatunk osztályig délutánonként tanítási napokon tanulószoba működik. Iskolaotthonos és /vagy napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül Készítette az igazgató irányításával a tantestület 28/150. oldal

29 Székhelyintézmény Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező. Iskolai könyvtár könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. Az alapfokú nevelés oktatás szakaszai: A Közoktatási Törvény 8. (3). Bekezdése négy részre tagolja az alapfokú nevelés oktatás szakaszát: - bevezető 1-2. osztály - kezdő 3-4. osztály - alapozó 5-6. osztály - fejlesztő 7-8. osztály Együtt kell működni az óvodával, hogy első osztályban valóban csak iskolaérett gyermekek kerüljenek. Részképesség zavaros, vagy lassabban haladó gyerekek kapjanak külön segítséget a nekik megfelelő tempóban (eszköz, módszer). Több időt fordítsanak a tanítók az olvasás, írás, számtani alapok elsajátítására. Nem az a cél, hogy 4 hónap alatt megtanuljanak olvasni, írni. Játsszanak a nyelvvel, fedezzék fel, hogy csodás élmény olvasni, és érdemes írni, de ne pár milliméteres vonalközbe, hanem táblára, homokba, csomagolópapírra. Az általános iskola 1-4. évfolyamán kizárólag a tanítók készíthetik fel a tanulókat. Kivétel az iskolában emelt szintű idegen nyelvet tanító tanár. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől Készítette az igazgató irányításával a tantestület 29/150. oldal

30 Székhelyintézmény A kortárs csoport: lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését, emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és Készítette az igazgató irányításával a tantestület 30/150. oldal

31 Székhelyintézmény találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. A tanulók iskolai közösségi nevelésének színterei és feladatai: Tanórák. Tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek. A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése nem valósítható meg kizárólagosan a tanórai foglalkozások keretében. Szükséges olyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől, az ismeretek számonkérésének feszültségétől. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: a szülők által igényelt tanulószobai foglalkozások szakkörök énekkar tömegsport művészeti csoportok környezeti nevelés, erdei iskola tanulmányi és kulturális versenyek házi bajnokságok diáknapok kulturális és sportrendezvények ünnepélyek, megemlékezések hagyományápolás tanulmányi kirándulások DÖK munka: iskolagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, iskolarádió színházlátogatás könyvtári foglalkozás múzeumlátogatás, múzeumi órák testvériskolával való kapcsolat Mivel a tanulók életkoruknál fogva segítségre, bátorításra szorulnak, így a pedagógusok kötelessége segíteni, előmozdítani a tanulók közösségi életének megszervezésére irányuló törekvéseket. Arisztotelész: Az emberek azért élnek közösségben, mert a boldogságot keresik, és együtt könnyebben boldogulhatnak. Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. A szülő kötelessége, hogy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására Készítette az igazgató irányításával a tantestület 31/150. oldal

32 Székhelyintézmény Iskolánkban egy diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) működik. A DÖK tagjait a tanulócsoportok választják. Tagjai: minden tanulócsoportból 2 fő, ők tájékoztatják az osztály tanulóit az iskolai és városi szintű DÖK feladatairól és segítik a tisztségviselők, a patronáló tanár munkáját. Az iskolai Házirendre és az iskolai SZMSZ-re épül a DÖK szervezeti és működési szabályzata. A tanulók véleménynyilvánítása biztosított a törvény által előírt formában. Az iskolai helyiségeket, berendezéseket terem, zenei eszközök, számítógép, sporteszközök stb. térítésmentesen használhatja összejövetelein, rendezvényein a DÖK. A DÖK évente közgyűlést hív össze. A diákok önkormányzatának szövetsége Nagykanizsán van. A városi szintű DÖK ban 2 tanuló képviseli iskolánk szervezetét. Az ő közvetítésükkel veszünk részt a városi programok szervezésében. A DÖK egyetértési jogot gyakorol az alábbi területeken: A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetve módosítása. A Házirend elfogadása, illetve módosítása. A szociális juttatások elosztása. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő szervezésével, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.), a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése, az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés, az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolával való együttműködésének segítése, a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés Készítette az igazgató irányításával a tantestület 32/150. oldal

33 Székhelyintézmény BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Egészségügyi háttér: Meghatározó okként azonosíthatók a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, elsősorban akár rövid ideig fellépő oxigénhiányos állapot vagy betegség következtében fellépő kora gyermekkori minimális agykárosodás, a rossz lakásviszonyok, a depresszív anyagi magatartás, az elhanyagoltság, a kevés idő eltöltése családi környezetben, szeretethiány. A problémás gyermekek 40%-ánál legalább két környezeti rizikótényező figyelhető meg. Törvényi háttér: A közoktatási törvény 30. -a részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal kapcsolatban. Ennek legfontosabb pontja a 7. pont, mely szerint: A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A törvény a szülő szerepét is meghatározza a 14. (2.c) pontjában. Ha a szülő nem akarja tudomásul venni a gyermek részképesség-zavarát, ilyen esetben élni kell a törvény bekezdésében biztosított intézkedési lehetőséggel. A bekezdése szerint szakértői vélemény alapján az ilyen tanulók egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetők az értékelés alól. Lehetőség van magántanulói jogviszony létesítésére is. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A probléma kezelésének folyamata: Az iskolának meg kell vizsgálnia, át kell tanulmányoznia az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha az óvoda nevelési tanácsadóba utalta a gyermeket, a nevelési tanácsadó konkrétan megnevezi a magatartászavart és a várható tanulási zavar okát. Az iskolának meg kell őriznie ezeket a véleményeket: a vizsgálati vélemény tartalmát meg kell ismernie azoknak a pedagógusoknak, akik a gyermekkel foglalkoznak Készítette az igazgató irányításával a tantestület 33/150. oldal

34 Székhelyintézmény A gyermek tanítója ismerkedjen meg a szülővel, óvónővel, a gyermekkel kapcsolatban álló szakemberekkel. Az eredményes bánásmódot segíti, ha már a tanév kezdetén érdeklődik, tanácsot kér tőlük. Különösen a szülővel való kapcsolatfelvétel fontos, mert a szülő bizalmatlansága a problémák felmerülésével egyenes arányban nőhet. Az óvónő elmondhatja a tanítónak a gyermekkel kapcsolatos többéves tapasztalatait. Igénybe kell venni a logopédus vagy a pszichológus segítségét is. A különféle problémákkal küzdő gyerekeket az osztálylétszám maximum 30%-ig ajánlatos elhelyezni, mert ellenkező esetben a tanító, tanár figyelme nagyon le van terhelve. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórán túl is szükség lehet plusz órákon fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. (A tanórán kívüli foglalkoztatások terhére, fejlesztő pedagógus segítségével.) Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatunk: Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást. Emelt szintű képzést kell biztosítani angol-német nyelvből. Elvek, értékek, célok, segítő tevékenység: Pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét, tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődést, a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Osztályfőnökkel szembeni elvárások: tartsa a szülővel a kapcsolatot, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberekhez a tanuló ügyében, segítse a tanuló pályaválasztását Készítette az igazgató irányításával a tantestület 34/150. oldal

35 Székhelyintézmény Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. és a 41. -a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatás Törvény 10. (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nívócsoportos oktatás, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése Készítette az igazgató irányításával a tantestület 35/150. oldal

36 Székhelyintézmény A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai ellátása állapotuknak megfelelően különböző szervezeti keretek között történhet: A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan vagy ép társaikkal együtt integráltan a befogadó iskolákban. A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. Integráció célja: Sajátos nevelési igényű gyerekek számára esélyegyenlőség biztosítása. Társadalmi szocializáció megvalósítása. Többségi tanulók toleranciájának kialakítása, a másság természetes elfogadása. Az oktatási módszerek individualizálása integrált gyerekek számára. Sikeres integráció feltételei: Tárgyi, személyi feltételek megteremtése. Osztályonként a létszám 10%-ban (1-2) sajátos nevelési igényű tanuló. Differenciált tanítás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása. A differenciálás mindenki számára a saját optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak erősebb és gyengébb területeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. A nevelőtestület együttműködése, elkötelezettsége. Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus rendszeres segítő tevékenysége. A család támogatása. Támogató magatartás a többi szülő részéről. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése szükségessé teszi, illetve a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskola a Ktv.-ben meghatározott időkeret terhére lehetővé teszi, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen. Ha a tanulót tanulási nehézségei miatt a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesítjük egyes tantárgyak (tantárgyrészek) tanulása alól, akkor részére a többiekhez felzárkóztatása céljából egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozást szervezünk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában kiemelt szerepet szánunk a napközi otthon tanulmányi foglalkozásainak, valamint a tanulást segítő egyéb napközis foglalkozásoknak Készítette az igazgató irányításával a tantestület 36/150. oldal

37 Székhelyintézmény A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. ), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontás, étkeztetési támogatás, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 37/150. oldal

38 Székhelyintézmény tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen. a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. együttműködés: a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem terén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: gyermekjóléti szolgálattal, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 38/150. oldal

39 Székhelyintézmény gyámhivatallal, nevelési tanácsadóval, szociális és egészségügyi osztállyal, ÁNTSZ-szel, rendőrséggel. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségnevelés, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, drog és bűnmegelőzési program segítése, DADA program a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas magyar tudós a nevelésről szólva azt mondta: Nagyon jól tudom, hogy a pedagógiának rengeteg sok feladata van, de legelső: megtölteni, megszívatni az agyat a munka, az alkotó munka gyönyörűségével. Ami az iskolából megmaradhat a szellemi élet, a szellemi munka gyönyörűsége. Iskolánk célja: Minden tanulónak megadni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát. A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel Készítette az igazgató irányításával a tantestület 39/150. oldal

40 Székhelyintézmény A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: Tanóra keretén belül Tanórán kívül A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, angol-német tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakkörök, iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). Iskolai nevelést támogató iskolán kívüli szervezeti forma: Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola (néptánc, népzenei és képzőművészeti foglalkozásai) Eredményesség mérése: részvétel alapján, milyen szintig jutott el a tanuló, önmagához képest mennyit fejlődött Készítette az igazgató irányításával a tantestület 40/150. oldal

41 Székhelyintézmény A tanulók alkotó tehetsége a tanár és diák személyes kapcsolatában bontakozik ki igazán, amelyben jelentős hangsúlyt kap a pedagógus. Szükséges a tehetséges gyerekek erkölcsietikai nevelése is, hisz fontos, hogy a tehetséges ember az ő tudását és képességeit valóban etikus célok szolgálatába tudja állítani, valamint képessé váljon alapvető társadalmi együttélésre is. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: 1. a nyelvi helyességet, 2. a gyermekek korának megfelelő stílust, 3. a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák). Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki. A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek. Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. Feladatlap, munkafüzet Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben Alapfelszerelések: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, videomagnó, kazettás magnetofon, a tanterem funkciójától függően CD-lejátszó, a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver), informatikai, számítástechnikai eszközök, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 41/150. oldal

42 Székhelyintézmény Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök Eszközök, felszerelések: könyvtár: kötelező és ajánlott olvasmányok, oktatási segédletek, kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák), pedagógiai-módszertani szakkönyvek, a közismereti és szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom, a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek, tanári kézikönyvek, tankönyvek, periodikák, elektronikus ismerethordozók, internet hozzáférés, stb. fénymásoló, tornaterem, sportudvar, stb Készítette az igazgató irányításával a tantestület 42/150. oldal

43 Székhelyintézmény A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Eszközök, felszerelések Kötelezően biztosítandó mennyiség Jelenleg rendelkezésre áll Szükséges beszerzés mennyisége A beszerzés ütemezése Várható költség HELYISÉGEK EZER FORINTBAN hideg-meleg vizes zuhanyozó HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. TANTEREM tanulói asztalok tanulói székek nevelői asztal eszköztároló szekrény Tábla sötétítő függöny SZAKTANTEREM a) számítástechnika terem Számítógépasztal számítógépek és tartozékai Programok b) idegen nyelvi, nemzetiségi, nyelvi labor berendezés c) term. Tudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívó-berendezés Megjegyzés Készítette az igazgató irányításával a tantestület 43/150. oldal

44 Székhelyintézmény vegyszerálló mosogató Mentőláda törpefeszültségű csatlakozások d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) mobil-lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) Pianínó elhasználódott ötvonalas tábla e) technikai szaktanterem Állítható magasságú támla nélküli szék TORNASZOBA Gumikötél SPORTUDVAR távol-, magasugró gödör ugródomb 7. IGAZGATÓI IRODA 8. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA Szék ÜGYVITELI HELYISÉG 10. KÖNYVTÁR egyedi világítás Fénymásoló CD vagy lemezjátszó Írásvetítő EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Védőruha Készítette az igazgató irányításával a tantestület 44/150. oldal

45 Székhelyintézmény Beszerzendő taneszközök tantárgyankénti bontásban Kémia Rácsmodellek Technika Járműépítő kísérleti készlet Elektrotechnika I Elektrotechnika II Szerelőkészlet 1.o Szerelőkészlet 2.o Szerelőkészlet 3-4.o Fa építőkészlet Biológia Faliképek Csontvázak Virágmodellek Történelem Térképek Videokazetták Matematika Űrmértéksorozat Geometriai test készlet Mértani testsorozat Számológépek Asztali mérleg Ének Ritmuskészlet Csörgődob Ritmusfák CD-s hordozható magnó Készítette az igazgató irányításával a tantestület 45/150. oldal

46 Székhelyintézmény CD lemezek Magyar Írói, költői arcképsorozatok Videokazetták Környezetismeret Terepasztal Iránytűk Rajz Szövőkeretek Ollók Fényképezőgép Festékező és nyomóhengerek villanyrezsó, vasaló diasorozat műelemzéshez összesen: Készítette az igazgató irányításával a tantestület 46/150. oldal

47 Székhelyintézmény A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A nevelés két alapvető közösségének koordinált, aktív együttműködése a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A család és az iskola együttműködését követeli a társadalom fejlődése, a nevelő iskola megteremtésének igénye. Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében, az iskola hagyományai, valamint a Közoktatási Törvény és a Szervezeti és működési szabályzat alapján. A Szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez a szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvételével a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztése érdekében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. A szülőknek állandó jellegű kapcsolatot kell létesíteniük egymással és gyermekeik iskolájával. A családi nevelésben jelentkező nehézségeket közösen, a pedagógus szakértelmével, a szülők nevelői tapasztalatával próbálják legyőzni. A szilárd, kidolgozott családi követelmény létfontosságú. A gyermekkel nem törődő, közömbös családban nevelt tanulók száma az iskolákban egyre nő. Iskolánkban ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szülőkkel történő személyes kapcsolat kialakítására, és a rendszeres találkozások szakmai előkészítésére. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökökre, hanem a szaktanárokra, tanítókra, tanárokra is vonatkozik. A szülők és pedagógusok együttműködésének hagyományos formái: Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Szülői értekezlet Tájékoztatást adnak az iskola, az egész osztály, egy-egy tantárgy helyzetéről, a tanulók neveltségi szintjéről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásának változásairól. Időpontját írásban rögzíteni kell a tanuló tájékoztatójában vagy ellenőrzőjében. Feladata: a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé Készítette az igazgató irányításával a tantestület 47/150. oldal

48 Székhelyintézmény Típusai lehetnek: Évfolyam szintű (igazgató rendeli el és tartja az osztályfőnökökkel együtt) Osztályszintű (osztályfőnök tartja) Réteg szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Rendkívüli szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Ünnepélyes szülői értekezlet (osztályfőnök tartja) Családlátogatás: cél a tanuló otthoni körülményeinek megismerése, a pedagógus benyomásokat szerezzen a családi légkörről, stb. Időpontját a szülő és a nevelő közösen határozza meg, melyet ellenőrzőben, tájékoztató füzetben rögzíteni kell. Ajánlott pedagógiai forma. Fogadóórák: a szülő és a pedagógus kölcsönös tájékoztatása a tanuló problémáiról, neveltségéről, tanulmányi előmeneteléről. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Kötelező pedagógiai forma. Nyílt napok: tanítási órákat és a tanórán kívüli iskolai életet látogathatják a szülők. A szülők tanulságokat vonhatnak le a gyermekek tanulmányi munkájáról, az otthoni tanulás hatékonyságáról, módszereiről, a tanulók egymás közti kapcsolatáról. A látottak alapján a szülő közvetlenül kérdezhet a nevelőtől. Időpontját tájékoztatóban, ellenőrzőben kell rögzíteni. Tanévenként egy-két alkalommal kell megszervezni. A fentiek gyakoriságát az éves munkatervben kell rögzíteni. Egyéni kapcsolatfelvétel Szülők közösségének részvétele az osztály életében Szülői közösségi választmány ülései Szülői Munkaközösség A szülői alapítvány kuratóriumi ülése Nyílt tanítási nap Feladata: a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, üzenő füzet) Feladata: Rendezvények Hirdetőtábla stb. a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel Készítette az igazgató irányításával a tantestület 48/150. oldal

49 Székhelyintézmény A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: tanórai munka, osztályfőnöki órák, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, diákparlament, kérdőívek, vizsgálatok. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Alapok Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges Készítette az igazgató irányításával a tantestület 49/150. oldal

50 Székhelyintézmény Az évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. -a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimondja, hogy a Kt ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben Készítette az igazgató irányításával a tantestület 50/150. oldal

51 Székhelyintézmény tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az Egészség 21 Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A pontja szerint az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint Az iskola helyi tantervébe az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. (10. (5) bekezdés. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás Készítette az igazgató irányításával a tantestület 51/150. oldal

52 Székhelyintézmény Önkormányzati jogszabály Az évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola rövid története Iskolánk 1968 óta folyamatosan szolgálja a nagykanizsai közoktatást. A hagyományok, az elődök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra hat mind a mai napig. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Az iskola helye és épülete Az iskola Nagykanizsa lakótelepi részén épült, 1968-ban. Kezdetben 12, ma már 16 tanterem, szaktantermek, tornaterem, ebédlő, sportpályák, gondozott udvar segíti a nevelő-oktató folyamatokat. Mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Déli fekvése miatt hátrányos viszont napsütésben a nagy hőség. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, hiszen lakótelepi iskolaként mások a lehetőségeink, mint egy természeti környezet közvetlen közelében lévő intézménynek. Az iskola működése környezeti-és egészségnevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére, azért is, mert 2007 júniusában az iskolánk elnyerte az ÖKO-iskola címet ben újra pályáztunk erre a címre, és 2010 júniusában ismét elnyertük. A környezeti- és egészségnevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, kémia szaktanteremben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 52/150. oldal

53 Székhelyintézmény audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket kémia szaktanteremben megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Osztályfőnöki órák keretében előre egyeztetett témában az iskolavédőnő évente 2-3 órában tart előadást (helyes táplálkozás, sport, testtartási hibák és következményei, tisztálkodás, háztartási balesetek és ellátásuk, állatokról emberekre terjedő betegségek, kullancs, serdülőkor, szexualitás a serdülőkorban, AIDS, fogamzásgátlás, drogok, illemkódex) Cégek által támogatott programokban való részvétel, termékminták, tájékoztató füzetek felhasználása (Libress, Blend-a-med) 6. évfolyamon egészségnevelés tantárgy keretében az elméleti tudást gyakorlattal mélyítjük el. D.A.D.A. programban jelenleg részt veszünk. Városi szervezetek összefogásának eredményeként drogprevenciós és közlekedésbiztonsági program 2 évente a 7-8. évfolyamokon a Rendőrség, Családsegítő Központ, Start autósiskola, ÁNTSZ, Védőnői szolgálat segítségével Gerinctorna csoport az iskolaorvos által kiszűrt tanulóknak heti 1 alkalommal helyi testnevelő irányításával Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály egy vagy több napos osztálykirándulásokon, túrákon vesz részt, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. /például szennyvíztisztító telep működésének megtekintése/ Az itt folyó munka a tanév szerves része, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl.: Kaán Károly Országos Természetismereti Verseny évfolyam, Herman Ottó Országos Természetismereti Verseny évfolyam, TITOK Herman Ottó Országos Verseny évfolyam. Hevesy György Országos Kémia Verseny 7.8. évfolyam). Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok, újságok ismertetésében, népszerűsítésében, felhívjuk tanulóink figyelmét az ezzel a témával foglalkozó tévéműsorokra. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (pl. elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján, Állatok Világnapján rajz- és fotókiállítást, irodalmi összeállításokat készítünk iskolánk aulájában Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Arra azonban törekszünk, hogy programjaink segítségével diákjaink megismerjék a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket Készítette az igazgató irányításával a tantestület 53/150. oldal

54 Székhelyintézmény Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); - a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); - a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Erőforrások A környezeti-és egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak Készítette az igazgató irányításával a tantestület 54/150. oldal

55 Székhelyintézmény Tanárok és diákok A diákok a környezeti- és egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az osztálykirándulásoknak, túráknak, a napközis foglalkozásoknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak, zöldtábornak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatói feladat lehet. Ifjúságvédelmi felelős Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét a lehetőségeiket figyelembe véve a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, termelő üzemek, és a szennyvíztisztító üzem Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy Készítette az igazgató irányításával a tantestület 55/150. oldal

56 Székhelyintézmény környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások Fenntartó: Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik fontos nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben a lehetőségekhez mérten támogatja az iskola környezeti-és egészségnevelési munkáját. Saját bevétel: Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti-és egészségnevelési célokra. Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi és szabadidő-szervezői feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; - demokrácia; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; Készítette az igazgató irányításával a tantestület 56/150. oldal

57 Székhelyintézmény a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, médiahasználat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási; tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Lakótelepi iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket, egészséges életmód igényüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának meg-teremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórákon, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon, túrákon, táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a Készítette az igazgató irányításával a tantestület 57/150. oldal

58 Székhelyintézmény köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet félts, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: környezet-és természetvédelmi témakörök tantárgyi integrációjának jobbá tétele az egészségnevelési program elkészítésébe jobban bevonni az iskolai védőnőt, és a szülőket a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; új környezeti- és egészségtan nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; Hagyományok ápolása: iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; a város nevezetességeinek feltérképezése; a városi és városkörnyéki természeti értékek megismertetése évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése; megvalósítása; drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); tanórán kívüli szakórák szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: Készítette az igazgató irányításával a tantestület 58/150. oldal

59 Székhelyintézmény terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, túrák, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; akciók : pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, nemzetközi akciók ; modellezés; látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; versenyek; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); DÖK-nap ; jeles napok ; projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram stb.) nyári táborokban, zöldtáborokban Zöld Napokon néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése; iskolai, nemzetközi projektek. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; riportmódszer; projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés; Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program Készítette az igazgató irányításával a tantestület 59/150. oldal

60 Székhelyintézmény végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél (1., 2. fejezet) Kommunikáció A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különbőztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szabadidő-szervező segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskola tanulói között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot az 5. évfolyam elején és lehetőség szerint a 8. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat, tapasztalatokat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést Készítette az igazgató irányításával a tantestület 60/150. oldal

61 Székhelyintézmény Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt minden évben más-más munkaközösségből évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZMÉNYI FELADATOK Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések Készítette az igazgató irányításával a tantestület 61/150. oldal

62 Székhelyintézmény HELYI TANTERV A helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.7.) Kormány rendelet módosítása és a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet alapján készítettük el. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Mindegyik egyformán fontos, részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: anyanyelvi, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai- művészeti tudatottság és kifejezőképesség. Nem biztos, hogy minden évfolyamon és minden csoportban ugyanazok a kulcskompetenciák a fejlesztésre szorulók. Fontosnak tartjuk, hogy minden évfolyamon a kiemelt fejlesztési területek: önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés teret kapjanak a fejlesztési célok között. Tudatosan össze kell hangolni az itt folyó szakmai munkát, a kulcskompetenciák irányelveivel. Szándékunk, hogy ezek a kompetenciák ne csak a kötelező tanórai munkában, hanem a nem kötelező tanórán kívüli tevékenységben is jelenjenek meg. Például: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tanulószoba, sportkörök. Intézményünkben a 2010/2011-es tanítási évig az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást úgy szervezzük meg, hogy az e célra felhasznált idő az összes kötelező óra 20%-át éri el (évfolyamonként heti 5 óra) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 62/150. oldal

63 Székhelyintézmény Személyi feltételek Iskolánkban adottak a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez a személyi feltételek, hiszen tanítóink szakkollégiumi végzettséggel rendelkeznek, a tanárok közül pedig négy főnek tanító és tanári diplomája is van. Hat fő HEFOP képzésben részesül a kompetencia alapú oktatásra való áttéréshez. A következő tanévtől tervezzük a 120 órás tanfolyamokra a beiskolázást. Óraterv Tantárgy/évf Kötelező Tanórák Magyar nyelv és 8 8 7, irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolg. ism. Környezetism Természetism Biológia ,5 1,5 Fizika ,5 1,5 Kémia ,5 1,5 Földrajz ,5 1,5 Ének-zene 1 1 1,5 1, Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 Informatika Technika és életvitel Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 Osztályfőnöki ,5 0,5 0,5 0,5 Modulok Tánc és dráma 1 Hon és népism. 1 Informatika 0,5 Ember és társ.ism., etika 0,5 Mozgókép és médiaismeret 0,5 Egészségtan 0,5 Összesen ,5 22,5 22, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 63/150. oldal

64 Székhelyintézmény A többlet testnevelés órák száma: 1-2. évfolyam: + 2,5 óra 3-4. évfolyam: + 1,5 óra 5-6. évfolyam: + 0,5 óra 7-8. évfolyam: + 1 óra A mindennapos testedzés lehetőségét a kötelező és a nem kötelezően választható testnevelés órákon kívül az iskolai sportkör által szervezett sportfoglalkozásokkal biztosítjuk. Mivel az iskola emeltszintű nyelvoktatást folytat (5. osztálytól), ezért a 3. évfolyamon illetve felső tagozaton az érintett tanulócsoport esetében a nem kötelezően választható heti 2 tanórát idegen nyelv oktatására fordítjuk. Erről a szülőket a gyermek iskolánkba történő beíratását megelőzően tájékoztatjuk. A készségtárgyak esetében a szülők igényeinek felmérését követően döntünk az adott tanévre vonatkozóan. Célunk, hogy a kulcskompetenciák prioritása a választható órákban is jelenjen meg az egyes évfolyamokra konkretizálva. A szabadon választott tanítási órán való részvétel a tanulói döntés eredményeképpen kötelezővé válik: Amennyiben a tanuló kiválasztotta a tanítási órát, amíg a tanítási óra az iskolában megszervezésre kerül, köteles azokon részt venni, és az ott átadásra kerülő ismeretekből számot adni tudásáról. Erről tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt (írásban). A tanulói döntés a tanítási év végén lejár. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások között. A jelentkezések eldöntésének tartalma és eljárása: a benyújtott kérelmek elbírálása biztosítsa az objektív, szakmai szempontokat. Tanórán kívüli foglalkozások: szakkör napközis és tanulószobai foglalkozás tanulmányi versenyek, házi bajnokságok énekkar érdeklődési kör sportkör tanulmányi kirándulás kulturális illetve sportrendezvény Csoportbontásokat a következő tantárgyakra tervezünk: a) feltétel nélküli idegen nyelv 5-8. évfolyam 20 óra b) feltételhez kötött informatika 6-8. évfolyam 6 óra technika 5-8. évfolyam 8 óra idegen nyelv 3-4. évfolyam 5 óra Készítette az igazgató irányításával a tantestület 64/150. oldal

65 Székhelyintézmény Az alapító okiratban foglaltak alapján, az iskola oktatási színvonalának megtartása érdekében az önkormányzat biztosítja az eddigi órakereten felül a következő órákat: emelt szintű idegen nyelv oktatására és órabontására: 34 óra Az iskola továbbra is biztosítja a város 1-4. osztályos általános iskolai tanulóinak úszásoktatását. A tantárgyak lehetőségei: 1. Az anyanyelvi tárgyak - A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. - Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. - Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. - Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére, a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. - Gondot kell fordítani: az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására, a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. - Cél: a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket. 2. A környezetismeret, környezeti nevelés - A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. - Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. - Cél, hogy: a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze, a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket. - Egészséges életmódra nevelésben: érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül Készítette az igazgató irányításával a tantestület 65/150. oldal

66 Székhelyintézmény 3. Az ének-zene - A zenei nevelés feladata: a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang. - A zenei nevelés célja, hogy: a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. - A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy: általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. - A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a belső hallást. - A zeneirodalom oktatásának célja, hogy: a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket. 4. A rajz és vizuális kultúra - A vizuális művészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása, a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása, az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai terültén is, hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait. - A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (6-10. év között): a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás, a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával, A középső szakaszban ( év között): hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képiplasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 66/150. oldal

67 Székhelyintézmény kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség, hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, a műalkotások megismerése, a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása, - Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai. 5. A technika és életvitel - Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben, a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség, a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. - Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, fejlessze a kreativitást, a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. - A kisiskolás korban (6-10 év között): elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. - A középső szakaszban (10-14 év között): kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. 6. Az idegen nyelv - Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy: a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek Készítette az igazgató irányításával a tantestület 67/150. oldal

68 Székhelyintézmény - Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy: a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. - Kisiskolás korban (6-10. év között): Feladata: a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet, dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése, meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. - A középső szakaszban ( év között): Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik: a nyelv szerkezetének tudatos megismerése, az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása, az írásbeliség fejlesztése és a kulturális ismeretek megszerzése. Feladat: beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet. Gondot kell fordítani arra, hogy: a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet. 7. Irodalom - Fontos, hogy: a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják, a szorosabban vett irodalomtörténetet ezen belül írók, költők, életútját, működésük társadalmi és történelmi körülményeit megismerjék, a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt, a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban, a tanulók a véleményüket megindokolhatják. - A kisiskolás korban (6-10. év között): Feladat: el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás alapelemeit, a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani, a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához (népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági Készítette az igazgató irányításával a tantestület 68/150. oldal

69 Székhelyintézmény regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). Cél: az olvasás iránti kedv felébresztése, a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is. - A középső szakasz ( év között): feladat: kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét, elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése, folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet, a szabályok ismeretét, a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása, képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni, különböző műnemek (líra, epika, dráma stb.) megismertetése, a műelemző-képesség kialakítása. Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni. 8. A történelem és állampolgári ismeretek - Szükséges: a történelemtanítás korszerű technikai feltételeinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, megfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.), a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása, bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, templomok, kolostorok, folyópartok stb.). - Az iskolai történelemtanítás célja: ismeretek, készségek, értékrendek elsajátítása, illetve kifejlesztése. - Fontos szerepe van: a személyiség kialakításában, a nemzeti identitástudat megőrzésében, az általános műveltség alapjainak megteremtésében. - Feladat: a tanulók ismerjék meg: az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, a különböző civilizációkat, a társadalmi, gazdasági változásokat, kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 69/150. oldal

70 Székhelyintézmény a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. - Cél: legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt. - Kisiskolás kor (6-10. év között): rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és milyen más közösségnek a tagja, meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. - A középső szakasz ( év között): kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.). - A hon- és népismeret tanításának célja hogy a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez, tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell. 9. A matematika - A matematika oktatása hozzásegíti a tanulókat: a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez, a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. - Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető és továbbgondolkodásra serkentő legyen. - Fontos, hogy a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe. - Feladat: központi helyet foglaljon el a valós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is, a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 70/150. oldal

71 Székhelyintézmény a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.), az algebrai egyenletek közül a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, a másodfokú egyenletek szerepeljenek, a százalék- és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. - Szükséges: mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés. 10. A fizika - Célja: a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. - A kisiskolás korban (6-10. év): a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. - A középső szakasz ( év): kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. - A kísérletek: során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék meg és tapasztalataikat mondják el vagy írják le, lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. - Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. - A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, és ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról. 11. A biológia - A biológia tanításának fontos szerepe van, mert: a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire, pl.: kémia, fizika, földtudományok, a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása, az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás. - A kisiskolás korban (6-10. év között): Készítette az igazgató irányításával a tantestület 71/150. oldal

72 Székhelyintézmény a gyerekek tegyenek szert közvetlen környezetük növény- és állatvilágán keresztül faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét, szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. - A középső szakaszban ( év között): cél a faj- és fajtaismeret bővítése; a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása, a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret megszerzése szükséges, amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető, a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. 12. Testi nevelés - Cél: az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. - Fontos: a testi nevelés során az életkor sajátosságain belül differenciált terhelésre törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten de a szabályok megtartásával játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. - Feladat: a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat az óvodai játékosság megőrzése mellett hozzá kell szoktatni a tanórák kötöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatokat alkalmazása (10 éves kor felett), Készítette az igazgató irányításával a tantestület 72/150. oldal

73 Székhelyintézmény az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. - Gyógytestnevelés célja: a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése. 13. Kémia - Cél: a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni, a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjék a fontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében, az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eseményeit. - Fontos, hogy: szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi elsősorban természettudományi tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyag, mind a tankönyvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos. - A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni: 1. Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények 2. Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete 3. Ezek gyakorlati alkalmazásai: fontosabb vegyipari eljárások, a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme 4. Tanári és tanulókísérletek. - A kísérletek fontosak, mert: az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak, fejlesztik a tanuló megfigyelő-, elemző- és értékelő-képességét, a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni Készítette az igazgató irányításával a tantestület 73/150. oldal

74 Székhelyintézmény 14. Földrajz - Cél, hogy: a tanulók megismerjék a Földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről, a diákok legyenek tisztába az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival. - Kisiskolás korban (6-10. év között): környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg, fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét. - Középső szakaszban ( év között): Feladat: térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése, készség szinten sajátítsák el a térképolvasást. Cél: tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni, legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait; legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit; ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét. 15. Informatika - Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban - A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában. - Cél: a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. - Feladat: a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben, lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbáziskezelés módszereivel, a számítástechnikát a matematika órán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 74/150. oldal

75 Székhelyintézmény Évfolyam fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma Heti kötelező óra 52. (3) Heti választható 52. (7), pont Egyéni foglalkozásra 52. (11)c. Összesen 1. évolyam ,6 23,6 2. évfolyam ,6 23,6 3. évfolyam ,6 23,6 4. évfolyam 22,5 2,25 1,8 26,55 5. évfolyam 22,5 5,6 1,8 29,9 6. évfolyam 22,5 5,6 1,8 29,9 7. évfolyam 25 7,5 2 34,5 8. évfolyam 25 7,5 2 34,5 A évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása miatt megváltozik a nem szakrendszerű oktatás megszervezése 2010/2011 tanév Óra 5.b történelem 2 hon- és népismeret 1 rajz 1,5 technika 1 testnevelés 1 5.a magyar nyelv és irodalom 4 hon- és népismeret 1 rajz 1,5 6.a történelem 1 tánc- és dráma 1 rajt 1,5 magyar nyelv és irodalom 2 technika 1 6.b magyar nyelv és irodalom 3 tánc- és dráma 1 rajz 1,5 technika 1 kötelező ó.%-a 6,5 29 6,5 29 6,5 29 6, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 75/150. oldal

76 Székhelyintézmény 2011/2012 tanév 6.a rajz 1 magyar 4 történelem 1 tánc-dráma 1 6.b történelem 2 technika 1 tánc és dráma 1 testnevelés AZ ALAKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolai tankönyvrendelés szabályai: A hatályos minisztériumi tankönyvrendelet (5/1998.(II.18.) egyértelműen az igazgatót teszi felelőssé a tankönyvrendelés elkészítéséért. (Egyetlen iskola sem teheti ki a szülőket, tanulókat annak, hogy nekik kelljen a szükséges taneszközöknek utánajárni.) A tankönyvválasztást a Közoktatási Törvény szabályozza, melyben az alábbiak fogalmazódnak meg: A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy: a.) Nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot a nevelési és tanítási módszereit megválassza. b.) A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Évfolyamonként, tantárgyanként egyeztetnek a nevelők a munkaközösség-vezetővel. c.) A nevelők a tankönyvválasztásnál vegyék figyelembe a szülők teherbíró képességét, a SZM véleményét is. d.) Azokat a tankönyveket, segédkönyveket, melyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a pedagógus csak az intézmény vezetője, a SZM, a diákönkormányzat egyetértésével rendelheti meg. e.) Nem vehető fel az a könyv a tankönyvjegyzékbe, amelynek ára hirtelen megnőtt és a szülők többsége nem tudja megfizetni. A pedagógus strukturális szempontok szerinti tankönyveket választhat: a.) Nyomtatott (hagyományosan rögzített) szóló tankönyveket. b.) Alakítható, variálható nyomtatott tananyaghordozót (kapcsos könyv, tasakos könyv) a gyorsan elavuló ismeretek állandóan cserélhetők. c.) Tankönyvcsaládok d.) Modulrendszerű tankönyvek. e.) Audiovizuális elemeket tartalmazó, szatelit rendszerű tananyaghordozók. f.) Elektronikus tankönyvek Készítette az igazgató irányításával a tantestület 76/150. oldal

77 Székhelyintézmény A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. (2)) A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációban gazdag, tartós, örökölhető, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott. HHH és SNI-s tanulók felzárkóztatását és tehetséggondozását is megfelelően szolgáló. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Köteles felvenni a felvételi körzetből jelentkező tanulókat. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyv, lakhely igazolása és távozási bizonyítvány. Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez az óvodai ajánlással vagy a nevelési tanácsadó javaslatával igazolható. További feltétel a megfelelő életkor, egyes életkori csoportoknál a szülő kérelme. a.) Magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is, évfolyamtól függetlenül. Az első nyolcadik évfolyamon évismétlés a szülő és az iskola közötti megállapodás alapján is előfordulhat, ezt a szülőnek kell kezdeményeznie, kérését írásban benyújtania az intézményvezetőnek, amelyről ő dönt, - a szülő kérésére az első- negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A negyedik évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett, az évfolyamot meg kell ismételni. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A Készítette az igazgató irányításával a tantestület 77/150. oldal

78 Székhelyintézmény továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a közoktatási törvény és az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint kerül sor. b.) A csoportba sorolások szempontjai: Az idegen nyelvi csoportokat az emeltszintű nyelvoktatáshoz a felső tagozatban a tanulói képességek figyelembevételével alakítják ki. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra (érdeklődési körök stb.) a gyerekek döntésüktől függően, amennyiben a tanulói létszám meghaladja a 10 főt járhatnak. c.) A tanulói jogviszony megszüntetése: Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, a tanuló tankötelezettségének megszűnésével, ha írásban nem kérte tanulmányai folytatásának engedélyezését, amennyiben tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az iskola utolsó évfolyamát eredményesen befejezte. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, AZ ALSÓ TAGOZATOSOK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Formái: dolgozatírás, felelet szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése Készítette az igazgató irányításával a tantestület 78/150. oldal

79 Székhelyintézmény Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban: Bemeneti mérés: Minden tanév októberének első hetéig az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. Folyamatmérések: A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. Kimeneti mérés: A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: (A méréseket az osztályfőnökök végzik.) A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata. Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata. A 7. évfolyam mérései a polgári értékrend legfőbb emberi értékeihez való viszonyulást, elfogadást vizsgálja. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Készítette az igazgató irányításával a tantestület 79/150. oldal

80 Székhelyintézmény Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Az értékelés módjai: évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása miatt megváltoznak: a) szöveges értékelés b) 5 fokozatú számskálával a.) Az első évfolyamon negyedévenként és év végén, továbbá a második évfolyamon ősszel és félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesítette a tantervi követelményeket. A 2. évfolyam második félévétől az értékelés érdemjegyekkel történik (1-től 5-ig). A jeggyel való osztályozás hagyománya a szülők számára egyértelmű, érthető és lefordítható. Félévkor és év végén a teljesítmény alapján a következő minősítés születhet, a szöveges értékelés esetén az alapozó tantárgyaknál (magyar nyel, irodalom, matematika, környezetismeret): kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. A többi tantárgyból a tanuló személyiségén keresztül az adott tantárgyhoz való viszonyulását értékeljük szövegesen, de nem minősítjük. Ha a tanuló felzárkózatásra szorul minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése, ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek, javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló heti két alkalommal egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékekésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, a szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. A félévi és a tanév végi értékelésen túl november, illetve április végén (negyedévenként) értékelő lap kitöltésével is tájékoztatást kap a szülő gyermeke iskolai munkájáról. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja, Készítette az igazgató irányításával a tantestület 80/150. oldal

81 Székhelyintézmény munkájáról az osztályfőnök a tanév végén iskolalátogatási bizonyítvány űrlapon szöveges értékelést ad és indokolja az eredménytelenséget. A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a nevelőtestület (az osztályban tanító pedagógusok osztályozó értekezleten) a tanuló magatartását, szorgalmát, valamint dönt a továbbhaladásról. Az év végi minősítés az egész évi teljesítményt értékeli. b.) A tanulók teljesítményét a második évfolyam második félévétől osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az ettől eltérő értékelést a helyi tantervek tartalmazzák. A tanulók munkájának értékelése: Célja: visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Az értékelést fontosnak tartjuk, mert: Lehetőséget biztosít a tanulócsoport eredményeinek viszonyítására standardizált értékekhez. Következtetni tudunk a tanítás és tanulás hatékonyságára, a korrekció és a további gyakorlás szükségességére. Az értékelés által válik lehetővé a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz. Alapelvek: 1. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. 2. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. 3. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 4. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Ha a mulasztás miatti lemaradását pótolja, és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a tantestület határozata szerint magasabb évfolyamba léphet. A tanulónak lehetősége van évfolyamát szülője, ill. gondviselője kérésére megismételni, abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamba léphetne. Második-nyolcadik évfolyamon: A törvény értelmében a második évfolyamtól kezdődően a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi Készítette az igazgató irányításával a tantestület 81/150. oldal

82 Székhelyintézmény követelményeket. Ha a tanuló az előírt követelményeket valamely tantárgyból (esetleg több tárgyból) nem teljesítette, a tantestület határozatára javítóvizsgát köteles tenni, sikeres teljesítése a továbbhaladás feltétele. Aki önhibáján kívül augusztus végéig a javítóvizsgát nem tudta letenni, az igazgató engedélyt adhat (szülő kérésére) a vizsga halasztására szeptember végéig. Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki valamely tantárgyból nem felelt meg a javítóvizsgán, vagy igazolatlanul nem jelent meg a kijelölt időpontba. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: naplóba, anyakönyvbe, bizonyítványba bejegyzésre kerülő osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: kitűnő (csak tanév végén) jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0 38% Elégtelen (1) 39 59% Elégséges (2) 60 79% Közepes (3) 80 90% Jó (4) % Jeles (5) Az ellenőrzés-értékelés módja lehet szóbeli és írásbeli. Szóbeli számonkérést alkalmazunk, ha az előző tanítási órákon feldolgozott ismereteket ellenőrizzük. Ez lehet önálló felelet, vagy kérdésekre adott válaszok alapján. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése iskolánk minden pedagógusának oktató-nevelő munkájába beépül. Folyamatos szóbeli értékeléssel a tanulók egész személyiségének fejlődését kívánjuk elősegíteni, hiszen e forma lehetőséget biztosít arra, hogy figyelembe vegyük az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket. Törekszünk arra, hogy értékelő szavaink tárgyszerűen adjanak tájékoztatást a sikerről, a hibáról, illetve arról, hogy mit kell tenni az előrehaladás érdekében. Írásbeli ellenőrzésre többféle módot alkalmazunk: írásbeli feleletet, felmérőt, tudáspróbát, témazáró dolgozatot. Ezeket meghatározott szakaszhatároknál íratjuk. Az írásbeli dolgozatokat értékelve visszaadjuk a gyerek kezébe, így szembesülnek azzal amit produkáltak, javítják, elvégzik a megfelelő korrekciókat. Az értékelés során a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményét érdemjeggyel minősítjük. Az érdemjeggyel történő motiválás ma még nem mellőzhető a tanulás és a teljesítmény fokozásának érdekében. Munkánkban érvényes az a tétel, hogy nem minden tevékenységet értékelünk érdemjeggyel. Az érdemjegy visszajelzés, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Iskolánkban 5 fokozatú érdemjegyekké számítjuk át a tanuló teljesítményét. Rendszerességét illetően meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatót. A tanulók félévente tantárgyanként legalább a heti óraszámnál eggyel több Készítette az igazgató irányításával a tantestület 82/150. oldal

83 Székhelyintézmény osztályzatot kapnak. Az értékelés közlésére a tanév közben és a végén MKM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk fel (napló, ellenőrző). Helytelen viselkedés, kötelességteljesítés elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegyet nem adunk. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe, az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg írjuk be. Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A tantárgyi osztályzatok - félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy - kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az év végi osztályzatokban az évi összteljesítményt (órai munka, plusz feladatok, kiselőadás, tanulmányi versenyen való részvétel, gyűjtőmunka) értékeljük, és nem az érdemjegyek középarányos értékét. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen honoráljuk: tantárgyi dicséretet, vagy kitűnő megnevezést kap a tanuló év végén. Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az osztályzatot nem ítéletnek tekintjük, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. Ennek megfelelően a következő osztályzatokat adjuk: J e l e s /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. J ó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. K ö z e p e s /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. E l é g s é g e s /2/ ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. E l é g t e l e n /1/ ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a Készítette az igazgató irányításával a tantestület 83/150. oldal

84 Székhelyintézmény pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Magatartás értékelése: Első évfolyamtól 8. osztályig, félévkor és év végén a tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A magatartás kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (erkölcsi tartás), és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. Együttesen értékeljük azt, hogy a házirendben írtakat betartja, és azt társaival betartatja. Hangsúlyozni kell, hogy az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. P é l d á s a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége állandó, másokra pozitívan kiható. Viselkedése, hangneme kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias. Hatása közösségre pozitív. Társas emberi kapcsolataiban aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező. A házirendet betartja, arra másokat is ösztönöz. Nagyfokú felelősségtudat jellemzi. J ó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége megfelelő, de az önfegyelme még hiányos. Viselkedése kevés kivetnivalót hagy maga után. A közösségnek nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó. A házirend betartásánál néha hibázik. Időnként feledékeny. V á l t o z ó a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége kifogásolható, gyenge, ingadozó, másokat zavaró, de igyekszik javulni. Viselkedése udvariatlan, hangoskodó. Hatása a közösségre negatív. Felelősségérzete ingadozó. A házirend szabályait részben tartja be. R o s s z a magatartás, ha a tanuló fegyelmezettsége erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív. Viselkedése durva, romboló, közönséges, goromba. A házirend ellen sokat vét, felelőtlen, megbízhatatlan. Szorgalom értékelése: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. P é l d á s a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája céltudatosan törekvő, odaadó, igényes. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan. Kötelességtudata kifogástalan, precíz. Tanórákon kívül is érdeklődő. J ó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája figyelmes, törekvő. Munkavégzése többnyire önálló, rendszeres. Kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell. Ösztönzésre többletmunkát is vállal. V á l t o z ó a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája ingadozó. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Felszerelése gyakran hiányos, többletmunkára egyáltalán nem hajlandó Készítette az igazgató irányításával a tantestület 84/150. oldal

85 Székhelyintézmény H a n y a g a szorgalom, ha a tanuló tanulmányi munkája hanyag, lassító. Munkavégzése megbízhatatlan, gondatlan. Felszerelése többnyire hiányos. Többletmunkát egyáltalán nem végez. Iskolánkban általában alkalmazható jutalmazások, büntetések módjai: Egyéni elismerések: Dicséretek: osztályfőnöki szaktanári igazgatói nevelőtestületi Jutalmazások: oklevél pénz könyv emléklap emlékérem Közösségek jutalmazása: anyagi hozzájárulás közös programjaikhoz kirándulások szervezése Mindezt a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és a sportegyesület támogatásával biztosítjuk. Egyéni elmarasztalások: osztályfőnöki figyelmeztetések szaktanári figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés Fegyelmi bizottság büntetései: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik osztályközösségbe áthelyezés másik iskolába. Kártérítés (K.t. 77. (1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben értesítjük. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után Készítette az igazgató irányításával a tantestület 85/150. oldal

86 Székhelyintézmény MODULÁRIS OKTATÁS Iskolánkban a következő modulokat oktatjuk: 5. osztály: Hon- és népismeret 6. osztály: Tánc és dráma; Egészségtan; Informatika 7. osztály: Ember- és társadalomismeret, etika 8. osztály: Mozgókép és médiaismeret A modulok beszámítanak az iskolai évfolyamok sikeres elvégzésébe, oly módon, hogy az értékelésnél a tanulók képességét vesszük figyelembe, és buktatás nem lehetséges. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, AZ ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Írásbeli beszámoltatások formája: - írásbeli felelet beszámolás az előző óra anyagából - írásbeli témazáró dolgozat Az írásbeli feleletről nem kell előzetesen tájékoztatni a tanulót. A témazáró dolgozatnál előzetesen legkésőbb az előző órán szóban kell tájékoztatni a tanulót a dolgozatírás idejéről. Korlátozás: egy tanítási napon alsóban egy (iskolaotthonos oktatásban délelőtt), felsőben kettő témazáró dolgozatot lehet íratni. (Az írásbeli feleletre a korlátozás nem vonatkozik.) Az írásbeli felelet az értékelésben betöltött szerepe szerint ugyanolyan jegynek számít, mint a szóbeli felelet. A témazáró írásbeli dolgozat az értékelésben betöltött szerepét tekintve súlyozottan számít, ezért a naplóba piros tollal írjuk. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az iskolaotthonos nevelés és oktatás körében a KT az iskolaotthonos nevelés és oktatás biztosítja az új ismeretek elsajátítását, valamint a következő napokra történő felkészülést. A tanulók a házi feladatot is az iskolában készítik el az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban (a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 39/c ). A nevelőtestület döntése értelmében az általános iskola első negyedik évfolyamán munkaszüneti napokra, szombatra és vasárnapra, tanítási szünetekre készségfejlesztésre alkalmas házi feladat adható (olvasási- számolási készség). Az 1-8. évfolyamon (óráról-órára legyen) a házi feladat szerepe többek között a felelősségtudat kifejlesztése, az önálló tanulás, valamint a jó munkaszokások kifejlesztése. Ez a felső fokú tanulmányokra való felkészülés lényege. Van olyan anyag, amelyet otthon is önállóan vagy kevés ellenőrzéssel el lehet végezni (pl. rajzok, modellek elkészítése, verstanulás, írásgyakorlatok, stb.) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 86/150. oldal

87 Székhelyintézmény A házi feladat milyensége: - erősíteni kívánja a tanár az órákon megtanultakat, - fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit, - az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni A házi feladatot ellenőrizni kell. Szankcionálás: pótlás, fekete pont, az írásbeli otthoni fogalmazásnál a szaktanár dönt. A házi feladat adásánál figyelembe kell venni: - a tanulói terhelést, - a napi tanórai foglalkozások hosszát, - a tanulók életkorát, osztály: 15 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve), osztály: max. 30 perc/tantárgy (az átlag képességekhez mérve). A TANULÓK ÁLTALÁNOS FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A 6-14 éves korú általános iskolai tanulók fizikai állapot mérését évente két alkalommal, ősszel és tavasszal (lehetőleg szeptember és május hónapban) szükséges elvégezni és értékelni. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egészség szempontjából a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárására a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, úgy az egyéni, mint a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra és a nevelési oktatási intézményekből kikerülve életvitelükbe helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye nem lehet eszköz a testnevelő tanár teljesítményének, a heti tanórai mozgásanyag hatásának objektív mérésére, a tanulók testnevelési osztályzatának kialakítására. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 1. Oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségellenőrzés: Általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás: Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges szint értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. 2. Egészségügy területén: Készítette az igazgató irányításával a tantestület 87/150. oldal

88 Székhelyintézmény Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegség megelőzését. A testnevelők által elvégzendő feladatok: Egységes minőség-ellenőrzés: Tanév elején és végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás: Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Folyamatos visszacsatolás: A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára. A tanulók fizikai állapot mérésének módszerei: Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó: Hungarofit teszt Alapmérések az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez: - aerob vagy alapálló képesség mérése (cooper teszt, 2000 m síkfutás) - Izomerő mérése: alsó végtag dinamikus erejének mérése kar, törzs és láb izmainak együttes dinamikus erejének mérése a vállövi és karizmok erőálló képesség mérése - csípőhajlító és hasizom erőálló képesség mérése - hátizmok erőálló képesség mérése Minden tanév első munkaértekezletén a testnevelést tanítók és testnevelők közösen válasszanak a módszerek közül (pl. Hungarofit, Mini Hungarofit) Készítette az igazgató irányításával a tantestület 88/150. oldal

89 Helyi Pedagógiai Program Az iskola vezetési szerkezete Készítette az igazgató irányításával a tantestület 89/150. oldal

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gárdonyi Géza Általános Iskola 9400 Sopron, Ferenczy János utca 1. Tel.: 99/312-246 E-mail: gardonyi@sopron.hu Honlap: www.gardonyi-sopron.sulinet.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Nagy Sándor, igazgató Véleményezte: Szülői képviselet: Diákönkormányzat: Elfogadta: Alkalmazotti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSŐ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200. Veszprém, Halle u. 10. Tel./Fax.: 88/561-915, 561-916 E-mail: bathory@vpbathory.sulinet.hu www.vpbathory.sulinet.hu OM azonosító: 037034 B Á T H O R Y I S T V Á N

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 2132 Göd, Ifjúság köz 1-3. OM azonosító: 032351 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 2. PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE...

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program

Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program Összeállította: Kópicz Csaba igazgató Tóth Istvánné igazgatóhelyettes Az Általános Iskola nevelőtestülete Zalacsány, 2013.

Részletesebben

PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kovács Árpádné igazgató Tartalomjegyzék 1. Nyilatkozatok... 6 2. Az Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 082019 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM. 4030 Debrecen, Epreskert u. 80.

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 082019 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM. 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 08209 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. OM: 200020 Elkészítette és elfogadta: Nevelőtestület Véleményezte: Közalkalmazotti

Részletesebben

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program 2013.március 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Mert mi is lehetne szebb, mint abban a sok benyomásban,

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

III.2. Az iskola tantárgy és óraterve... 54 III.2.1. Általános tantervű képzés heti óraterve:... 56 III.2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti

III.2. Az iskola tantárgy és óraterve... 54 III.2.1. Általános tantervű képzés heti óraterve:... 56 III.2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 TARTALOM: I. BEVEZETÉS... 4 I.1. Iskolánk adatai:... 4 I.2. Az iskola bemutatása... 5 I.3. Iskolánk hitvallása... 8 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 9 II.1. A nevelő-oktató

Részletesebben

Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola. Pedagógiai program

Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola. Pedagógiai program Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola 2013 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása... 4 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Nemzeti Alaptanterv. 110/2012(VI.4.) kormány rend. 66.MK.2013.09.0 1.

Nemzeti Alaptanterv. 110/2012(VI.4.) kormány rend. 66.MK.2013.09.0 1. 2012-2013. 2013. tanév Tanév rendje Szorgalmi idő első napja 2012.09.03. hétfő Szorgalmi idő utolsó napja 2013.06.14. péntek Félév vége 2013.01.11. péntek Félévi értesítő kiadása 2012.01.18. péntek Félévi

Részletesebben

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve Általános rész Tartalom 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 3 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Jászberény 2013.

A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Jászberény 2013. A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jászberény 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 8.oldal 1.1 Jellemző adatok 8.oldal 1.2 Az iskola

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. TARTALOMJEGYZÉK oldal A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere......1 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái...1 3. Alapelvek...2 4. Célok...3 5. Feladatok...4

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Pedagógiai program Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 6 1.1 Az intézmény adatai...

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:037 923 187/3/2015. számon jóváhagyom! Tiszaföldvár, 2015. szeptember 1. Baczúr István intézményvezető

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

2252 Tóalmás, Béke u. 27. OM: 032533 MUNKATERVE 2015/2016. Készítette a munkaközösségek javaslatai alapján:...

2252 Tóalmás, Béke u. 27. OM: 032533 MUNKATERVE 2015/2016. Készítette a munkaközösségek javaslatai alapján:... Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2252 Tóalmás, Béke u. 27. OM: 032533 MUNKATERVE 2015/2016. Készítette a munkaközösségek javaslatai alapján:... Horváth Nóra intézményvezető Tóalmás, 2015.

Részletesebben

Szücsné Sajtos Ágnes Katalin

Szücsné Sajtos Ágnes Katalin Igazgatói pályázat Szücsné Sajtos Ágnes Katalin Tóvárosi Általános Iskola Székesfehérvár 2011. május 6. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 2 1. SZEMÉLYES ADATOK Név: Szücsné Sajtos Ágnes Katalin Születési név: Sajtos

Részletesebben

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógiai programja 2013. szeptember 1. Szerkesztette: Kolics Gábor Előszó Az iskola 1955-ben kezdte meg működését a 26. sz.

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: 2014. április 1-től Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az iskola adatai, rövid bemutatása... 5 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 6 2.1. Az

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyvere. Német László A Csongrádi Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve A munkatervet készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató A munkatervet jóváhagyó nevelőtestületi döntés

Részletesebben

A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Kevésbé fontos az, hogy mit tanulnak az iskolában, mint az, hogy hogyan tanulják Mert az iskola ne nyújtson szakszerű rutint, hanem következetes,

Részletesebben

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk:

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk: Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv... 8 1. Alapelvek, célok, értékek... 11 2. Nevelési feladatok... 15 2.1. Személyiségfejlesztés... 15 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása,

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Herceghalmi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Készítette: 1 Az iskola nevelőtestülete TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 ISKOLÁNKRÓL... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015.

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola OM azonosító: 201027 Bodajk, Bányász ltp. 21-22 Pedagógiai program Naponta nő és tágul a világ; tegyétek tökéletesebbé tehát!

Részletesebben

A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja

A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: 2013. március 25. A fenntartói jóváhagyás dátuma:. A tervezett felülvizsgálat dátuma:.. Készítette: Nagy Katalin igazgató

Részletesebben

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Tartalom I. ISKOLÁNKRÓL...5 Általános helyzetelemzés...5 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI...6 N E V E L É S I P

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420 PEDAGÓGIAI PROGRAM Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által

Részletesebben

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAM SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010 Köszöntő Tisztelettel és szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy a Szalaparti Egységes

Részletesebben

Munkácsy Mihály Általános Iskola Beszámoló

Munkácsy Mihály Általános Iskola Beszámoló 68. Munkácsy Mihály Általános Iskola Beszámoló 2006-2011. Készítette: Egyházi Viktorné sk. igazgató 1 Tartalom I. Iskolánkról... 2 II. Személyi feltételek... 2 III. Iskolánk felszereltségének alakulása...

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program

Pedagógiai program. Nevelési program 1 Pedagógiai program Nevelési program 2015 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király utca 16-20 1... 1 1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1 AZ

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2013 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Közzétételi lista. 2015/16-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2015/16-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2015/16-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012 Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Minőségirányítási Program 2012 Tartalom Tartalom...2 Mottónk:...4 1. Általános rendelkezések...4 2. Bevezető...4 2.1. Törvényi szabályozás...4 3. Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 27-i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programja módosításának jóváhagyása

Részletesebben

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6 A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka

Részletesebben