Pedagógiai Programja

Átírás

1 Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány, Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

2 2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I. PREAMBULUM 4 II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA 5 II/1. HELYZETKÉP 5 II/2. ISKOLÁNK KAPCSOLATAI 5 II/3. ISKOLÁNK TANULÓNÉPESSÉGE 6 III. INTÉZMÉNYÜNK, SWOT ANALÍZISE 7 III/1. ERŐSSÉGEK 7 III/2. GYENGESÉGEK 8 III/3. VESZÉLYEK 8 III/4. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 9 IV. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 10 IV/1. Az intézmény általános célja 10 IV/2. Alapelvek 13 IV/3. Az intézmény feladatai 14 IV/4. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárás rendszere 15 IV/5. Személyiségfejlesztése, közösségalakítás 16 IV/6. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok, hagyományok 19 IV/7. Tehetség képesség kibontakozását segítő tevékenység 21 IV/8. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos, beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok 21 IV/9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek. A tanulás 22 IV/10. A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok 24 IV/11. A nevelő-oktató és képző munkát segítő eszközök jegyzéke. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 26 IV/12. A diák, a szülő és az iskola együttműködése 37 IV/13. Környezeti és egészségügyi nevelési program, mindennapos testedzés 39 IV/14. Fogyasztóvédelem az iskola pedagógiai programjához 56 IV/15. Erőszakmentes konfliktuskezelés az iskola pedagógiai programjához 59 IV/16. Közlekedésre nevelés az iskola pedagógiai programjához 61 IV/17. Bűnmegelőzés és áldozattá válás célja az oktatásban 65 V. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 68 V/1. Szolgáltatások köre 68 V/2. Személyi feltételek 68 V/3. Tárgyi feltételek 69 V/4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 71 V/5. Az iskola értékelési rendszere 73 VI. AZ ISKOLAI CSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI INDOKLÁSA 89 VI/1. Iskolai csoportok szervezése 89 VI/2. A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitáció, rehabilitáció célú foglalkozásokon 97 VI/3. Az egyéb foglalkozás, iskolai élet szervezeti formái 100

3 3 VII. TANULÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE 104 VII/1. A kulcskompetenciák fejlesztésének célja 104 VII/2. A kulcskompetenciák és nevelési hatékonyság 104 VII/3. A kulcskompetenciák az Európai Tanács javaslata alapján 104 VIII. A HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA VIII/1. A bevezetésre kerülő képzés általános alapelvei 110 VIII/2. A kompetencia alapú oktatás 111 VIII/3. Hatékony tanulás-szervezési módok 121 VIII/4. Témahét 122 VIII/5. A három hetet meghaladó projekt 123 IX. KOLLÉGIUM 125 IX/1. Küldetésnyilatkozat 125 IX/2. Feladatunk 125 IX/3. Mikró és makró környezet 126 IX/4. Helyzetelemzés 126 IX/5. Általános fejlesztési stratégia 128 IX/6. A kollégium cél- és feladatrendszere, teljesítési kritériumok 130 IX/7. Pedagógiai alapelvek 136 IX/8. Tanulói jogviszonyok 137 IX/9. A célok elérésének, teljesülésének ellenőrzése, értékelése 138 IX/10. Kapcsolatrendszer 140 IX/11. A kollégium munkarendje, hagyományok 140 IX/12. Kollégiumi használók a kollégium közéletében 141 XI/13. Feltételek 142 Záró rendelkezések 143

4 4 I. PREAMBULUM Az iskola hivatalos neve: Az iskola rövid neve: Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító okirat száma: 7147/1967 Iskolánk földrajzi működési területe: Oroszlány Az iskola beiskolázási körzete: Oroszlány, Oroszlányi Járás és vonzáskörzete: Dad, Bokod, Szákszend, Kecskéd, Kömlőd, Várgesztes, Vértessomló és egyéni mérlegelés alapján a megye más területéről is fogadunk tanulókat Az iskola pontos címe: 2840 Oroszlány, Eszterházy u Tagintézményeinek címe: Kollégium 2840 Oroszlány, Asztalos J. u. 4. EGYMI 2840 Oroszlány, Eszterházy u Maximális tanulólétszám: 120 fő Kollégiumban: 77 fő EGYMI: Szakszolgálati feladatokat lát el a város és városkörnyéken.

5 5 II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA II/1. HELYZETKÉP Intézményünk 1967-ben nyitotta meg kapuját. Tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk "bemenet-szabályozott" intézmény. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelünk. Ennek következtében nevelő - oktató munkánk nem szerveződhet kizárólagosan a Nemzeti alaptanterv követelményei alapján. Helyi tantervünk értelmében a tanulók többségét az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére készítjük fel. Törekszünk a Nemzeti alaptanterv követelményeihez igazodni, a minimális teljesítmények eléréséhez eljuttatni a jobb képességet, a dinamikusabb fejlődést mutató tanulókat. Gyógypedagógiai munkánkat elsődlegesen a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi Irányelve határozza meg. Iskolánk céljáról, a közoktatásban elfoglalt szerepéről, feladatáról tájékoztatást adunk a szülőknek. Olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösséget, a másságát is elfogadva. Intézményünk alapfokú iskolai végzettséget ad, 1-10 évfolyamig neveljük növendékeinket. Iskolánk széleskörű szolgáltatást kínál, napközit, tanulószobát, szakkört, sportkört, klubokat szervez, logopédiai ellátást biztosít, fejlesztő felkészítés, habilitációs, rehabilitációs tevékenységet végez. A tanulók különleges gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat. Eseti gondozó, ellátó munkával járulunk hozzá a tanulók egészségügyi ellátásához, a segédeszközök beszerzéséhez, a folyamatos használatának elsajátításához. A hétvégi programkínálatunkkal, a szünidei táborokkal tesszük változatossá, tartalmassá a tanulók szabadidőtöltését. Gondoskodunk a tanulók napi ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról. A 2009/2010-es tanévtől iskolánk bekapcsolódott a TÁMOP kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című programba. A program legfontosabb célkitűzése a képességek, készségek, attitűdök fejlesztése. II/2. ISKOLÁNK KAPCSOLATAI Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. Az Oroszlányi Önkormányzat aktív támogatásban részesíti a városban élő, fogyatékos gyermeket nevelő családokat. Hozzájárul a napi étkezésükhöz, tanszertámogatást ad, segélyeket ítél meg. Gyermekvédelmi kérdésekben naprakész kapcsolat, pontos információáramlás alakult ki. Kapcsolataink évek óta gyümölcsözőek az országos szakmai szervezetekkel is, így a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségével, az ÉFOÉSZ megyei szervezetével. Szakmai programjaink megvalósításában, az eszköztárunk gyarapításában nyújtanak segítséget. Iskolánk jó kapcsolatot alakított ki a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány vezetőségével. Munkánkat nagyban segíti a városban megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Gyermekjóléti Szolgálat, Művelődési Központ és Könyvtár. A civil szervezetek közül az Értelmiségi Klub.

6 6 II/3. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE Szociológiai helyzetkép Az iskola tanulói 85-90%-ban Oroszlány város lakója, mindössze 5-10%-ra tehető azoknak a száma, akik más településről érkeznek. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a jelenlegi világunkban a piaci rendszer "farkastörvényeihez" alkalmazkodni nem tudnak. Közülük sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, vagy kisnyugdíjasok táborába. A közszolgálatban dolgozó, a vállalati munkát végző, vagy kisvállalkozó szülők közül is többen munkanélküliek lettek, és így alkalmi munkából, eseti megbízásos tevékenységből tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők között (kb %) a szorgalmas, a jól felkészült értelmiségiek és szakemberek ép úgy megtalálhatók, mint a gyermekeikkel keveset törődők. Nem a véletlen műve, hogy egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, a biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek. Nemcsak a gyermekek vágynak a stabil társkapcsolatra, hanem a munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült kapcsolatú szülők is. Az iskola ebben az állapotban fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér a szülőknek, mert szinte naponta, vagy szükség szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetőivel és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat, de örömeiket is. Tervező munkánk fontos része a családszociológiai vizsgálat, amelyet minden család esetében elvégzünk és folyamatosan nyomon követünk. Az intézményt érintő valamennyi kérdésben a döntések előtt felmérjük a szülői igényeket, véleményüket és ennek ismeretében alakítjuk szervezetünket, programjainkat. Kiemelten kezeljük a cigány etnikumból érkező tanulók kulturális, szociális megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendek elfogadására.

7 7 III. INTÉZMÉNYÜNK SWOT ANALÍZISE A közoktatás rendszerében, mint gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rendszeres nevelését - oktatását végzi. III/1. ERŐSSÉGEK III/1.1. A tanulók nevelése, oktatása Iskolánk több mint három évtizedes múlttal rendelkezik. Oroszlány város területén a szakértői bizottságok által enyhe értelmi fogyatékosnak minősített tanulók nevelését-oktatását végzi. Eredményeinkre, gyógypedagógiai munkánkra alapozva, különféle tanulási problémát, személyiségzavart és más fogyatékosságot mutató - a többségi iskola szervezeti keretei között eredményesen nem oktatható - tanulók felvételi igénye is megfogalmazódik a szülők részéről. Folyamatosan emelkedik azon tanulók száma, akik sérülésük jellegét tekintve a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportjába sorolhatók, de képesség - összetevőik alapján fejlesztésük az iskolatípusunkban is megkísérelhető. A leírtak értelmében az intézményi, gyógypedagógiai feladat nagyon összetett, de ennek ellenére kiemelkedő eredmények felmutatásával látják el feladatukat az iskola gyógypedagógusai. Iskolánk - a pedagógiai programja alapján - széleskörű szolgáltatást nyújt a különleges gondozási igényű tanulóknak. A tanórákon a fogyatékosságnak, a fejlettségnek megfelelő differenciált foglalkozás - esetenként egyéni fejlesztés történik. A tanuló speciális nevelési szükségletéhez igazodó fejlesztést a habilitációs, rehabilitációs, az egyéni korrekciós, a logopédiai órákon kapja. A tehetséggondozást (esetenként a felzárkózást) - az épen maradt, a jól működő pszichés funkciók továbbfejlesztését - a nem kötelező, választható tanórák, és a tanórán kívüli tevékenységek biztosítják. Az évek óta kiemelkedően működő, széleskörű szolgáltatások és fejlesztések eredményeként országosan is vezető helyet töltünk be a beiskolázási arányban és szakmatanulásban, az országos sport és kulturális (ének - zene - irodalom) versenyek helyezéseiben. Az iskolát eredményesen befejező tanulóink jól szocializált, önálló életvezetésre, szakmatanulásra és szakmák elsajátítására alkalmas fiatalokká válnak. Nyomon követésük - eseti utógondozásuk - folyamatos, szakmailag vállalt tevékenységgé kell, hogy váljon, ez a jövő fontos feladata. Iskolánk kiemelten kezeli a cigány tanulók felzárkóztatását. A cigány kisebbségi oktatás keretében végzi e feladatokat. III/1.2. Szakmai felkészültség Iskolánkban a szakos ellátottság megfelelőnek mondható, a nevelő - oktató munka egész területét behálózza a nevelők továbbtanulása. Az alkalmazott pedagógusok közül többen a munkakörük ellátásához szükséges szakképzettség mellet rendelkeznek más tanári szakképesítéssel is (ének, rajz, testnevelés, pedagógia, tanító, földrajz, történelem, szociálpedagógus, tanító-konduktor). A 277 / (XII.22. ) Korm. rendeletben foglaltak szerint, a tantestület 100 %-a már részt vett 120 órás akkreditált pedagógus továbbképzésben és az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.

8 8 Ismereteiket, a gyógypedagógiai munkában szerzett gyakorlati tapasztalataikat nagyon széles körben és több szinten is kamatoztatják Kapcsolatrendszerünk, közéleti szereplésünk a segítő szakmák, a rokonszakmák és érdekvédelmi szervezetek körét érinti, mint: a fogyatékos emberek szervezetei, a Gyógypedagógusok Egyesületét, a fogyatékosok sportszervezeteit, szülői szervezeteket, megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézményeket, alapítványokat, önkormányzatokat. III/2. GYENGESÉGEK III/2.1. A nevelő-oktató munka Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek sérülése, speciális szükséglete a kiegészítő pedagógiai szolgáltatások széleskörű igénybevételét teszi szükségessé. A szolgáltatások teljes körű biztosításának - szervezeti, térbeli nehézségei a speciális szaktudást hordozó szakemberek korlátozott számú jelenléte - további átgondolt tervezést igényel. A tanulók mozgástere, az intézményi mozgástér, a széleskörű tapasztalatszerzésre épített pedagógiai koncepció megvalósulása egyre szűkülő tendenciát mutat a súlyos anyagi és szociális gondokkal élő szülői háttér miatt (diákbérlet vásárlás, térítési díj befizetése, szabadidős külső programokhoz hozzájárulás, felszerelés és eszköz biztosítása a tanulóknak, utaztatás a lakóhelyen belül, vagy a szűkebb régióban). Az összetett alapfeladatunkból, szakmai, közéleti szerepünknek való megfelelésből adódóan a pedagógus terhek jelentősen megnövekedtek. Az egyenletes feladatmegosztást akadályozza a felkészültségben, elkötelezettségben, motivációban is megmutatkozó eltérés. Az önként vállalt feladatok realizálását nehezíti az alulfizetettség, amely az alapilletményben, de a főleg a pótlékok rendkívül alacsony szintjében mutatkozik meg. A jövedelem nem teszi lehetővé egy értelmiségi szakemberhez méltó életkörülmény elérését, így nehezíti a fiatal munkatársak megtartását is. III/3. VESZÉLYEK Az ifjú generáció pályaelhagyása a közalkalmazotti körben a munkatöbbletet, az aránytalan terheket, a gyors reagáló képesség romlását, a pedagógus önértékelési problémáját, fásultságát, kiégettségét eredményezheti.

9 III/4. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS BENEDEK ELEK EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes Kollégiumi tagintézményvezető EGYMI tagintézmény-vezető Iskolatitkár Gazdasági igazgató Kollégium dolgozói Munkaközösség vezetők Gyógypedagógusok, logopédusok, konduktor, gondozónők Takarítók Portáskarbantartó Gyógypedagógusok,tanárok Gyógypedagógiai asszisztensek Tanulók Szülők Tanulók Fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskola és korai fejlesztés gyermekei

10 IV. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA IV/1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS CÉLJA Intézményünk a közoktatásról szóló törvény 20..(1) szerint, a közoktatás nevelő és oktató intézményei közé sorolt, mint gyógypedagógiai intézmény. Ennek értelmében célja és egyben feladata is hogy: a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa az enyhén értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést, értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést, fejlesztő iskolai oktatás korai fejlesztés és fejlesztő felkészítést, logopédiai ellátást, Szakszolgálati formában gyógypedagógiai tanácsadást, konduktív pedagógiai ellátást, utazó gyógypedagógusi hálózat működtetését, szakmai szolgáltatás: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, pedagógusképzés, továbbképzés, önképzés, tanulók, szülők tájékoztató tanácsadó szolgálata. ifjúsági tagozat (felnőtt oktatás nappali rendszerben) Célja továbbá, hogy mindenkor a tanuló életkora, állapota figyelembe vételével nyújtsa a gyógypedagógiai nevelést oktatást és eljuttassa a tanulót a képességei maximumára. A fejlesztő felkészítés, az oktatás keretében intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését. A célok rendszerében ugyancsak kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót az állapotához igazított gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni az alapfokú nevelés oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Céljaink között szerepel működésünk jó színvonalon tartása, és az ambuláns foglalkozás kiterjesztése, gyógytornász alkalmazása, fejlesztő iskola beindítása. TÁMOP kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben kompetencia alapú oktatás bevezetésével célunk a készségek, képességek, attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra. Célunk megvalósításához az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt: - szövegértés-szövegalkotás, - matematika, - szociális életviteli, - életpálya építés.

11 11 IV/1.1. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai A tanulók nevelésében: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása - fejlettségnek, egyéniségnek megfelelően. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - a felnőtt jelenléte nélkül is. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás - az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan - törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések talaján. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotónia tűrés. Az egészségmegóvás ismereteinek, technikáinak birtoklása. Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés az állapottal kapcsolatosan, a visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől-képességtől függően. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, beszélgetések, cselekedet és viselkedés elemzése, tesztek, felmérések, nyomon követések. Ellenőrzésben részvevők: a munkaközösség-vezetők irányításával a tantestület felkért tagjai, az iskola vezetői. Ellenőrzés ideje: ciklusonként - bizonyos területekre orientálva pl. szokások, szabályok, erőfeszítések, a munkában való részvétel, évenként - a magatartás, a viselkedés változásai, a képesség fejlődése, a szociális képességek alakulása három, őt évenként - az értékelfogadás és azonosulás, az ön- és környezetismeret, másság tolerancia, az önálló tanulás, a hon- és népismeret, sikeres tanulás, társadalmi beilleszkedés. IV/1.2. A célkitűzések teljesülésének kritériumai a szervezeti felépítésben, a képzési korszerűsítésben A belső együttműködés -, a szakmailag önálló gyakorló műhelyek meghatározott célok szerinti partnerkapcsolatának kimunkálása; Az új szervezetben a képzés korszerű elemeinek érvényesítése; A gyakorlattal érintett, a közoktatás vezetésében, minőségbiztosítási folyamataiban részt venni kívánó gyógypedagógusok továbbképzése, szakvizsgára történő felkészítése.

12 12 IV/1.3. Az alapfokú és a középfokú nevelés-oktatás szakaszai 1. Az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó 2. Az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat 3. A kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizenegyedik évfolyam végéig tartó a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza IV/ A nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten 1-4. évfolyamig Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúratechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése, A játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának érősítése. A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is. IV/ évfolyamig A önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás, elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek, elsajátítása gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezet óvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.

13 13 IV/2. Alapelvek Az intézményünkben érvényesítendő alapelvek kimunkálásánál kötelező jelleggel érvényesítettük a Nemzeti alaptantervben a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításában megfogalmazott elveket. Figyelembe vettük a Kerettantervek kiadásáról és alkalmazásáról szóló rendeletet, valamint a közoktatásról szóló és nemzeti köznevelési törvény vonatkozó paragrafusait. Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai nevelő oktató munka alapelvei: a tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, korszerű ismeretek nyújtása a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állításával, a helyi tantervünkben egységbe szerkesztve, az egyes tantárgyakban megjeleníteni az Irányelvben leírt alapelveket, tartalmakat, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére vonatkozó útmutatásokat, a tanítás tanulás folyamatában maximálisan figyelembe venni az egyes tanuló különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét és ennek érvényt szerezni az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával, az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítani - a kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét, az iskolai nevelést oktatást olyan elvek szerint szervezni, hogy az segítse az iskolák közötti átjárhatóságot és tegye lehetővé a sikeresen fejlesztett tanuló számára a többségi iskolába történő visszatérést nyomon-követés és megsegítés mellett. Ugyanakkor legyen toleráns az alsó határon teljesítőkkel, a képesség és a sérülés szerint határesetnek ítélt tanulókkal, azok befogadásánál, fejlesztésével, integrálásával kapcsolatosan. az iskola a helyi tantervében olyan követelmények megvalósítását vállalja föl, amelyek a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésében, a rendelkezésre álló időkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók, a célok, követelmények megfogalmazásában a differenciált, az egyéniesített gyógypedagógiai munka során vegye figyelembe az intézmény több évtizedes tapasztalatát, a helyi tantervi fejlesztéseket, az elért eredményeket, az intézmény oktató-nevelő munkája során éljen a megengedhető gyógypedagógiai sokszínűséggel az integritás elvét nem sértve - az alternatív pedagógiai megoldások alkalmazásával és terjesztésével, a gyógypedagógiai nevelés rendszerszerű kezelésével, amely összehangoltan jeleníti meg az alkalmazott tantervet, tankönyvet, taneszközt és a gyógypedagógus jelöltek gyakorlati felkészítését, az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés adjon korszerű gyakorlóterepet, követendő mintát, szemléletet a gyógypedagógus jelölteknek, a továbbképzéseken résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek, az integritás elvét követve dolgozzon együtt a közoktatás rendszerében hasonló feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel folytasson szakmai dialógust, közös gondolkodást nyújtson szakmai-módszertani segítséget tevékenységükhöz.

14 14 IV/3. Az intézmény feladatai Intézményünknek a célokból, az alapelvekből következően konkrét feladatai vannak, amelyeknek a nevelő-oktató munkánk minden területén érvényesülni kell. Feladatok: biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek az enyhe értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanuló sajátos iskolai neveléséhez szükséges, az alapfokú iskolázás teljes tartalmában szükségleteinek megfelelően egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesíteni, megfelelő tanulásszervező formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, a követelmények teljesítéséhez legalább két éves időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott, olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez, sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bővülő körét, feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítson az alsó tagozatot felölelő pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése hangsúlyos, valamint a tanulási szokások alapozása, gyakorlása történik iskolán belül, valamint az iskolán kívüli foglalkozásokon olyan lehetőségek megteremtése, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és a környezetellátáshoz, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket, a szülők és az iskola között olyan kapcsolat (gondozási jogviszony) megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő, a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátást, szakkörök, klubok, tehetséggondozás, a tanítás-tanulás folyamatában- a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket, feladata a diákokat bevonni, megtanítani az iskolai életük szervezésére, szervezeteik működtetésére, jogaik gyakorlására, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére, a tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről, feladata a törvények és szabályozók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése.

15 15 IV/4. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez igazítjuk, a módszer megválasztása igazodjék a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát, a módszert az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk, a tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszerkombinációkat alkalmazunk, a sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek, a kényszerítő módszerek alkalmazására csak nagyon indokolt esetben az egész személyiséget figyelembe véve kerüljön sor, a módszerek kiválasztásában vegyük figyelembe, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, a szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában. Hasonlóan központi szerepet kell biztosítani a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kötődő módszerek alkalmazásának: a megbízások, a feladatok teljesítésének, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának, az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlásának, az alkotóképesség kibontakozásának. IV/4.1. a.) A magatartás, a viselkedés, az attitűd formálás ösztönző módszerei: a helyeslés, a biztatás, az elismerés szóban és írásban, a dicséret. Irányultsága: a szorgalom elismerése, a pozitív magatartási formák megerősítése, a tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések), a közösségért végzett munka értékeinek felmutatása. Formái: a szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás, ösztöndíj )

16 16 IV/4.1. b.) A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: a helyeslés kifejezése szóban és írása, az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban. Formái: osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói dicséret üzenő füzetbe, ellenőrzőbe, osztálynaplóba, bizonyítványba, jutalom tárgyi, könyv, ösztöndíj, oklevél. IV/4.2. Kényszerítő módszerek A kényszerítő módszerek alkalmazása esetenként elkerülhetetlen. Csak az előzetes mérlegelés alapján hozható reális döntés a módszerre vonatkozóan, amely lehet: felszólítás. figyelmeztetés, követésre való felszólítás, intés, rovás. A mérlegelés alapvető elem, hogy a kirótt kényszerítő módszer megfelelő értelmezést nyerjen, a jóvátétel elérhető tartalmú és idejű legyen. IV/5. Személyiségfejlesztés - közösségalakítás Az életkori sajátosságok fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. Az iskolai pedagógiai programnak a sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölni azon nevelési területeket, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanuló személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkcióinak alakításában. Nevelési programunkban a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását, a természet- és környezettudatos magatartásformákat, a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, a kommunikációs nevelést és kultúrát az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, akár a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak fejlődéstörvényeitől. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és időben elválaszthatatlan. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak felfogása, felhasználása az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása

17 17 Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a túráknak, kirándulásoknak, a közös sport és kulturális rendezvényeknek Az életpálya építési kompetenciák fejlesztéséhez kiemelten fontosnak tartjuk a következőket: Nagyon fontos a reális önismeret kialakítása, hiszen csak ez a biztosítéka annak, hogy a felnövő gyermekek megtalálják az őket kielégítő, boldoggá tevő foglalkozásokat, hogy megtalálják helyüket az életben. Az egészségnevelés hosszú folyamat. Természetesen minden lehetőséget fel kell használni az érdekében. Osztályfőnöki-, természetismeret- és életvitelórákon is rendszeresen viszszatérünk a témára. Foglalkozunk az egészséges táplálkozással, az optimális testtömeg-index elérésével, a mozgás-pihenés megfelelő arányával, a káros dolgok elkerülésével. Sokat kell foglalkozni az akaraterő fejlesztésével, mert kevés a puszta tudás, ha nem párosul a cigarettára, drogokra nemet mondani tudó akarattal. Gyakorlatban is alkalmazzuk a stresszoldás elérhető módjait. A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében a jó példa kevés, ezért minden adandó alkalommal meg is beszéljük a helyes eljárást. A tizenéves korosztály rendkívül fogékony a reklámokból feléjük áradó csábításokra. Ezért mindent el kell követni, hogy tanulóinknak viszonylag tiszta, reális képe legyen egy-egy reklám valóságtartalmáról. Fontos a tudatos vásárlóvá válás elősegítése. IV/5.1. a.) Kisiskoláskor Feladatok, tevékenységek: tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről, az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása együttműködés a társakkal, a pedagógusossal például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén, a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), a WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése. a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, étteremben, utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, erdei iskolában, kulturális programokon, stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik ötödik évfolyamokon realizálódnak.

18 18 IV/5.1. b.) Serdülőkor Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlődés problémás eseteiben a tanuló egyéni program szerint személyiségfejlesztési tréningben részesül. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés, vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk korrekciós és terápiás jelleggel. Ehhez térben és időben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörű társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti és a felnőtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bővül az iskolai élet valamennyi színterét érintő, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetősége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. Bevontjuk a serdülőket az ügyeletes tevékenységbe, gondozói munkába, táborok szervezésébe, kulturális rendezvények kiválasztásába.

19 19 IV/6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, hagyományok a.) Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás, az óvodai védett környezet elhagyása a gyermek, a szülő számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényező. Ennek oldására született a beiratkozás vagy tájékozódás alkalmával történő beszélgetés, az iskola, az osztályok megtekintése. Egyéni kérésre a jövendő kisiskolás egy-két órára vagy egész napra bekapcsolódhat az első osztályosok munkájába. Levélben üdvözöljük a tanulókat, a szülőket és tájékoztatjuk az elvárásokról, a felszerelési igényről. Ajándékokkal köszöntjük az első tanítási napon az új tanulókat és ezen a napon tartjuk az első szülői értekezletet is. b.) Nemcsak a fogadás, de a tanulók búcsúztatása is hasonló formában történik. A ballagás, a búcsúztatók, a műsorok, a diáktársak sorfala között vonuló öreg diákok ünneplése iskolai életük legszebb időszaka. c.) Az ünnepek sorában első helyen áll a Karácsony, amelyben valamennyi csoport műsorral ajándékozza meg az egész iskola közösségét és vendégeinket. A közös ünnepet, a szülőkkel együtt szervezett osztályszintű karácsony követi. Anyák napján - a kisiskolás korosztály együtt köszönti műsorral, virággal, ajándékkal a meghívott édesanyákat, nagymamákat. Nemzeti ünnepeinket faliújságok, plakátok készítésével köszöntjük és szobrokat, műemlékeket keresünk fel, virágot, gyertyát, zászlót viszünk. Közösen megtekintjük az ünnepről szóló filmeket, köszöntőket. Megünnepeljük a Madarak és Fák napját a természetben, ahol túra formájában, vetélkedőkkel, feladatokkal tarkított programot kínálunk. Általában két napon át tartó program: játékok, vetélkedők, közös kirándulás, sportolás vár a tanulókra a gyermeknapon. Hagyomány a nyári túra a hegyekbe, a vizek mentén. Ezekre a túrákra a serdülőkorú gyerekeket várjuk. d.) Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, vetélkedőkkel. Nagy érdeklődés kíséri a matematika, a szavaló, prózamondó anyanyelvi versenyt a környezet és földrajzi ismeretek, történelem vetélkedőjét. Kiállításokat szervezünk rajzaikból, a technika órákon született alkotásaikból, a tárgyi gyűjteményeikből. Évente megtartjuk a cigány szavalóversenyt a városban élő cigány származású tanulók részére. Megemlékezünk névadónkról, Benedek Elekről. Hagyománya van a csoportközi foglalkozásoknak, mozgásos, ügyességi vetélkedőknek, ősz és tavaszköszöntő közös megmozdulásnak, valamint a farsangi jelmezes felvonulásnak. A szociális kompetenciák kiemelt feladatai a következők: Az értelmileg akadályozott gyermek számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, mert aktuális és jövőbeli boldogulásuk záloga saját szociális készségeikben, elfogadott, összerendezett, autonóm viselkedésükben gyökerezik, azaz ha reális önismerettel rendelkezik. Társadalmi és szociális környezetben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen a másik ember ismerete, sokféleségének megértése, az emberi kapcsolatok rendszereinek, valamint

20 20 társadalmi berendezkedés alapvető mechanizmusának átlátása, azaz a szocializáció kialakítása. Cél: belső harmóniával, önbizalommal, reálisan értékelje önmagát, képes legyen a társas világban eligazodni, rendelkezzen olyan alapvető adottságokkal és képességekkel, melyek a szociálisan hatékony viselkedéselemeket elsajátítását teszik lehetővé. Pedagógiai feladatok: - belső kontroll minimális szintének kialakítása: folyamatos és következetes külső megerősítés mellett képes legyen a környezet által elvárt viselkedésre. - környezet túlvédő magatartásának minimalizálása, személyes autonómia megélhetésének érdekében, önálló véleményalkotás és a nemet mondás képességének fejlesztése - társas kapcsolatokban a konfliktuskezelés készség nehézséget jelent, ezért a következő készségek fejlesztendők: kongruens magatartás, reális igényszint, kitartás, decentrálás, alkalmazkodás, együttműködés, empátia, kíváncsiság, tolerancia, szolidaritás, szabálykövetés. - kommunikációs és együttműködési készség fejlesztése - differenciált érzelemkifejezés képesség fejlesztése - indulat és kommunikációs helyzet szabályozásának készség fejlesztése - fontos a másokat segítő szerep megismertetése

21 21 IV/7. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Pedagógiai programunk elkészítésénél alapul vettük az évi LXXIX. Közoktatási törvény és annak módosítását, évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről valamint a Fogyatékos tanulók tantervi irányelvét és módosítását. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A törvényben meghatározott kötelező és az egyéb foglalkozás, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésében figyelembe vesszük, a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban - a tanórákon, a kiscsoportban, az egyéni fejlesztő, és a rehabilitációs órákon valósul meg. Az optimális bánásmóddal, a szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság értelmi fogyatékosság miatt, kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok és a terápiás célú iskolai műveltségtartalom, valamint az alkalmazott szervezeti keretek is az értelmi fogyatékos tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi - lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. IV/8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos, beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a kisiskoláskorúak igényeit. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai a kisiskolás korúaknál (6-12 életév): a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) ellátása a családban, a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül, a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia, stb.) és segédeszközök hozzáférhetősége igény szerint, a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások pénzbeli és természetbeli felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez,

22 22 segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, biztosítani a nyári tábort, üdülést ehhez anyagi erőforrást keresni, gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben, folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást szükség esetén eljárást kezdeményezni, segítséget nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért. A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatosan a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik: a családi minta, a törődés, az érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk, használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot, folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, különös tekintettel a cigány etnikumban élő fiatalok esetében, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében, segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését, bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenysége, életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, üdülést szervezni, folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárja. IV/9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő tevékenységek. A tanulás. Az értelmi fogyatékos tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. A kisiskoláskor tevékenységei Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát, pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladatok külső algoritmusokkal vezérelt megoldását, feladat végrehajtás sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. A technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetést, az algoritmizált lépések leolvasását. A mozgásban az utánzás, a mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és eszté-

23 23 tikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irányítás melletti felhasználására. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak, taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása. A serdülőkorúak tevékenységei A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. Sajátítsa el a tanuló a problémája megoldáshoz a segítségkérés, a segítség igénybevételének formáit is. A felső tagozatos tanulók esetében működnie kel a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben, a csoportmunkának. Gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozás, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez. Képessé kell válniuk a tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. Képességeik szerint el kell juttatni a tanulókat az egyszerű vázlatkészítéshez, jegyzeteléshez. A tanulás tanításában kiemelt feladat a tanulási motívumok erősítése. Az épen maradt emberi arculat erősítése a tanuló csoportban elfoglalt státuszának pozitív irányba terelése. IV/9.1. A kommunikációs nevelés Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotívumok megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet érdemel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása. A mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. A serdülőkori tevékenységek

24 24 A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő interpretálása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajz írásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Ezen tevékenységekhez megfelelő mintákat, technikákat kell adni a tanulóknak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság előtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésében, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, előadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását a tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeik, ismereteik tartalmazzák a tömegkommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatát, a mérlegelést, a válogatást, szelektálást. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával.. IV/10. A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok Az iskola számtalan tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják. A szociális hátrányok enyhítésének rendszere az iskolánkban: a szociális hátrányok feltérképezése családszociológiai vizsgálatokkal, a személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérésével; a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre; a tanítási napokon a tanítás kezdete előtt és befejezését követően, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünetben ügyelet szervezése, programok biztosítása a dolgozó szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára; napközis foglalkozások biztosítása az 1-8. évfolyamon valamennyi tanuló részére; igény és szükséglet szerint tanulószoba szervezése évfolyamokon; szakkörök, klubok működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére; sportkör működtetése a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók sportegyesületi tevékenységbe történő bekapcsolása, eredményeik, fejlődésük nyomon követése folyamatos kapcsolattartással; tájékoztató, felvilágosító programok kimunkálása a drogmegelőzéssel kapcsolatosan, ezen tevékenységek, tartalmak beépítése az osztályfőnöki órába és az egészségnevelésbe tankönyv, tanszer vásárlásához segítségnyújtás. A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre: pályaválasztási ismeretek beépítése a tantárgyakba a 6. évfolyamtól kezdődően; önismereti képességek, pályaelképzelések és vonzódások folyamatos elemzése; választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülőkkel; tájékozódás, látogatás a szakiskolákban, gyakorlati képző helyeken; egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban; pályaalkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával;

25 25 a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása.

26 IV/10.1. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló programok rendszere éves szinten Feladatok, programok, tevékenységek 1. A jól működő funkciók -zenei, művészeti az érintetlen képességek képességek megkülönböztetett fejlesztése: -sport, mozgás, torna, úszás -újságírás, informatika 2. Drog- és bűnmegelőzési program 3. Pályaorientációs tevékenység A megvalósítás ideje, helyszíne, formái Éves program szerint, furulya, énekkar az iskolában tanórán kívüli tevékenységben. Éves program szerint atlétika, úszás nemek szerint, felkészülés a házi, a megyei bajnokságra. Program szerint saját diákújság előállítása, terjesztése, szerkesztési ismeretek. Informatika: klub és választható tanórai keretben. Klub és szakköri tevékenység program szerint. Az osztályfőnöki munkában, diákönkormányzati tevékenységben, az iskola orvossal együttműködve. Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon folyamatosan. Szülői értekezleteken, iskolalátogatásokon a szülők bevonásával. 4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők: - környezetvédelmi, - matematikai, - szavaló, meseolvasó - történelem és hagyományismeret 5. Kirándulás, természetjárás Szünidei üdülés és foglalkozás 6. Felvilágosító munka a szülők részére: - tankönyv támogatás, - szociális juttatások - nevelési tanácsadás 7. Pályázatok figyelése - helyi támogatások - országos pályázatok Éves program szerint 3-4. évf. és 5-8. évfolyam Éves program szerint 5-8. évfolyam számára Valamennyi tanuló részvételével - osztály és iskolaszintű Nemzeti ünnephez kapcsoltan, folyamatosan, klub formájában működve Osztályszintű kirándulás éves terv szerint Hétvégi természetjárás ősszel, tavasszal Egy hetes iskolai program változó helyszínnel Igény szerint szervezett, változó helyszínnel A tanév elején - az osztályfőnök közreműködésével Folyamatos felvilágosítás Folyamatosan, igény szerint Folyamatosan a programoknak megfelelően

27 IV/11. A nevelő-oktató és képző munkát segítő eszközök jegyzéke. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztásait. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A tankönyvválasztás elvei az iskolában: a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez, az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon, a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetők legyenek, pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, több évfolyamon is használható, az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, az alaptankönyvhöz a sajátos igényeknek megfelelő szatellit könyvek kapcsolódjanak, amelyek elkészítésében a nevelőtestület is aktívan részt vesz, azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak, Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez. A tartós tankönyvek a könyvtárból kölcsönözhetők. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyv-rendelést megelőzően döntést hoz. A munkaközösségek dolgozzák ki, melyek azok az általuk egységesen elfogadott tankönyvek és munkafüzetek, amelyeket évente megrendelünk. IV/11.1. Az intézmény felszereltsége és funkcionális taneszköze A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve módosítása, valamint a Nemzeti alaptanterv értelmében konkretizálja intézményünk a rendelkezésre áll felszerelést és taneszközöket. Célunk, hogy a tartalmai szabályozás szintén megfogalmazott tartalmakat követő eszközkészlet álljon rendelkezésünkre. Alapelveink: a tartalmi modernizációnak megfelelő felszerelés és eszközkészlet biztosítása, a különleges gondozási igénynek, a speciális nevelési szükségletnek megfelelő eszközök, berendezések felmutatása a fogyatékos tanulók ellátásához, az iskolai autonómia fejlesztéséhez. Feladataink:

28 28 az Irányelvnek, a pedagógiai programnak megfelelő felszerelés és eszközök folyamatos nyilvántartása, a bővítés, fejlesztés tervezése, megvalósítása, a konkrét eszközkészlet gazdagítása kreatív pedagógiai műhelymunkával, folyamatos nyomonkövetése a fejlesztők-gyártók forgalmazók által elérhető legújabb taneszközök nemzedékének, bővíteni azon eszközök jelenlétét az iskolai oktató-nevelő munkában, amelyeket közvetlenül a tanulók használnak képességfejlesztő és terápiás céllal. Az iskola működéséhez alapvetően hozzátartoznak azon tárgyak és berendezések, amelyek a tanulási képességfejlesztés, a személyiségfejlesztés és biztonsága, komfortja, higiénéje feltételeként szükségesek. Ezeket a tárgyakat, berendezési eszközöket, audiovizuális eszközöket (amennyiben az nem a tanulás tárgyát jelentik) nem taneszközként tartjuk nyilván. IV/11.2. ESZKÖZJEGYZÉK (1/1998. (VII.24. OM rendelet alapján) Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) tanterem osztályonként 1 11 szaktanterem iskolánként 1-1 (szaktantermek jegyzéken) 2 számítástechnika, tankonyha tornaterem nyolc évfolyamos ált. iskolában 1 1 sportudvar iskolánként 1 - igazgatói iroda iskolánként 1. 1 nevelőtestületi szoba iskolánként 1 1 igazgató-helyettesi iroda iskolánként 1 1 gazdasági vezetői iroda (önálló gazd. esetén) 1 iskolánként 1 ügyviteli helyiség iskolánként 1 1 könyvtár iskolánként 1 1 könyvtárszoba iskolánként 1 0 (ha nem előírás a könyvtár) orvosi szoba iskolánként 1 1 iskola titkári helyiség 1

29 29 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) tábla+flipchart 1 1 számítógépasztal kettő tanulónként 1 10 számítógépek és kettő tanulónként 10 tartozékaik 1 felszerelés nyomtató 1 1 programok szükség szerint 20 lemeztároló doboz 2 IGAZGATÓI- ÉS HELYETTESI IRODA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) íróasztal - szék 1 3 tárgyalóasztal 1 1 szék 2 5 iratszekrény 1 9 fax 1 1 telefon 1 2 NEVELŐTESTÜLETI SZOBA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1 11 szék pedagóguslétszám szerint 1 22 napló és folyóirattartó 1 1 könyvszekrény 2 1 ruhásszekrény vagy fogasok pedagóguslétszám 1 figyelembevételével mosdókagyló 1 tükör 1

30 30 GAZDASÁGVEZETŐ IRODA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) asztal felnőtt létszám figyelembevételével 3 szék felnőtt létszám figyelembevételével 3 iratszekrény 1 1 lemezszekrény 1 írógép 1 1 írógépasztal és szék fénymásoló 1 1 számítógépasztal és szék 1 1 számítógép nyomtatóval közös vonallal is működtethető 1 telefon ISKOLATITKÁRI IRODA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Íróasztal 1 számítógép asztal 1 fénymásoló 1 iratszekrény 2 szék 1 TORNATEREM Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) kosárlabda palánk 2 2 Gyűrű 1 mászórúd 2 mászókötél 2 bordásfal 2 4 ugrókötél 5 8 medicinlabda 5 10 zsámoly 2 6 tornapad 2 6 tornaszőnyeg 2 12 Labda 5 34 kislabda 5 5 stopper 1 3

31 31 TANTEREM Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) tanulói asztalok tanulói székek a tanulók létszámának figyelembe vételével nevelői asztal, szék tantermenként eszköztároló szekrény 1 28 tábla 1 11 ruhatároló fogas a tanulók létszámának figyelembe MEGFELELŐ vételével szeméttároló helyiségenként 1 15 sötétítő függöny ablakonként 1 KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) sportszertár iskolánként 1 1 aula iskolánként 1 1 porta iskolánként 1 1 ebédlő iskolánként 1 1 főzőkonyha iskolánként 1 tálaló iskolánként 1 1 mosogató iskolánként 1 1 öltöző iskolánként és nemenként 1 1 hideg-melegvizes iskolánként és nemenként 1 1 zuhanyozó személyzeti WC épületenként és nemenként 1 5 tanulói WC épületenként, szintenként, 14 nemenként 1 mosléktároló éléskamra szárazárú raktár földesárú raktár egyéb raktár 1 szertár 1 ORVOSI SZOBA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) iskolánként 1 Leltár szerinti mutató megfelelő

32 32 KÖNYVTÁR Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) asztal 3 5 szék 6 12 könyvtári dokumentum könyves polc v. szekrény 500 könyvtári dokumentum 6 elhelyezése egyedi világítás olvasóhelyenként 1 - LOGOPÉDIAI FOGLALKOZTATÓ Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Leltár szerinti mutató Asztal 2 szék 5 fotel, kanapé szekrény 1 tükör 1 EGYÉNI FEJLESZTŐ SZOBA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Leltár szerinti mutató fiókos tanári asztal szék 5 szekrény 3 tanulóasztal 2 tábla 1 TANKONYHA Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) mosogató 3 tárolószekrény 6 asztal 4 szék 8 hűtő 1

33 33 IV/11.3. A nevelőmunkát segítő eszközök A tanulói és tanári segítő eszközök tantárgyanként csoportosítva kerülnek feldolgozásra. Az eszközöket az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazni tudja. Matematika Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Mérő-rajzoló-szerkesztő eszközök tanári, tanulási Manipulációs eszközök, táblai szemléltető képek, ábrák, formák Tér és síkmértani modellező készlet A súly-, a hossz, az űrmérték eszközei Speciális fejlesztő eszközök a matematikai képességek fejlesztéséhez minden csoportnak rendelkezésre áll minden csoportnak rendelkezésre áll minden csoportnak rendelkezésre áll minden csoportnak rendelkezésre áll egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez rendelkezésre áll részletezve a tantárgyi programban, a tanmenetben részletezve a tantárgyi programban, a tanmenetben részletezve a tantárgyi programban, a tanmenetben részletezve a tantárgyi programban, a tanmenetben részletezve a fejlesztő programban Magyar nyelv és irodalom Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Hívóképek, betűképek, az alsós évfolyamok tanulóinak a tantárgyi programban, a rendelkezésére áll betűkártyák, szótagkészlet, tanmenetekben részletezve szókártyák Applikációs képek az alsós évfolyamok tanulóinak rendelkezésére áll a tantárgyi programban, a tanmenetekben részletezve Bábsorozat az alsós évfolyamok tanulóinak rendelkezésére áll a tantárgyi programban, a tanmenetekben részletezve Diapozitívek, hangkazetták, az alsó és a felső tagozatnak a tantárgyi programban, a videofilmek, hangle- rendelkezésre áll - hiányos tanmenetekben részletezve mezek pótlásra szorul Anyanyelvi programok az az alsó és a felső tagozatnak a tantárgyi programban, a olvasástanításhoz számítógépre rendelkezésre áll - hiányos tanmenetekben részletezve pótlásra szorul

34 34 Speciális taneszközök az írástanításhoz, a finommotorika fejlesztéséhez Speciális taneszközök a beszéd, a szókincs fejlesztéshez Speciális taneszközök az olvasás tanításához egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz rendelkezésre áll egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz rendelkezésre áll egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz rendelkezésre áll egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozáshoz rendelkezésre áll a fejlesztő programban részletezve a fejlesztő programban részletezve a fejlesztő programban részletezve a fejlesztő programban részletezve Környezetismeret 1-4. évf.; Természetismeret 5-8. évf. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Speciális taneszközök az emlékezet, figyelem, a forma- az alakészlelés fejlesztéséhez Szemléltetőképek, applikációs képek, képsorozatok Diapozitívek, hangkazetták, videofilmek Mérés eszközök (hosszúság, tömeg, űr, hőmérséklet, idő) Ásványokat, kőzeteket bemutató eszköz Jellegzetes felszíni formák bemutatására alkalmas makettek alsó és felső tagozatos tanulók rendelkezésére áll alsó és felső tagozatos tanulók rendelkezésére áll (pótlásra szorul) pótlásra szorul pótlásra szorul pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Tájékozódás eszközei pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Elemi kísérletezés eszközei pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a felső tagozatban rendelke- tantárgyi programban, tanpot halmazállazésre áll, bővítésre szorul menetekben részletezve változások, kölcsönhatások megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszközkészlet Mechanikai kísérleti eszközkészlet Fénytani jelenségek vizsgálatára alkalmas eszközkészlet a felső tagozat tanulóinak rendelkezésére áll tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve

35 35 Az anyagok kémiai tulajdonságainak bemutatására alkalmas eszközök, vegyszerek, anyagok összetételét modellező eszközök Az elemek megjelenési formáját ábrázoló demonstrációs eszköz (Periódusos rendszer) A tanári bemutatáshoz rendelkezésre áll, folyamatos pótlásra szorul pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Fóliasorozatok pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Az emberi szervezet felépítésének tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszközök pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Speciális taneszközök az érzékelés, az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a téri tájékozódás fejlesztésére egyéni vagy kiscsoportos foglalkozáshoz rendelkezésre áll fejlesztő programban részletezve Földrajz Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Magyarország, a Föld domborzatának, éghajlatának, növény- és állatvilágának szemléltetésére alkalmas terepasztal A Föld alakjának bemutatására alkalmas eszköz Ásványok és kőzetek bemutatására alkalmas eszközök A Föld jellegzetes felszíni formáinak, éghajlatának bemutatására alkalmas eszközök. A természeti adottságok, erőforrások szeml.alk. eszk. Társ.és gazd.i jell.bemut.alk.esztk. Népesség, település. Diapozitív sorozat, fóliasor., videófilm, dvd. felső tagozatnak rendelkezésére áll, pótlásra szorul felső tagozatnak rendelkezésére áll, pótlásra szorul felső tagozatnak rendelkezésére áll, pótlásra szorul felső tagozatnak rendelkezésére áll, pótlásra szorul tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve

36 36 Történelem Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Szemléltető képek, képcsoportok, applikációs képek Diapozitív sorozatok, fólia sorozatok, videofilmek, hangkazetták A magyar múlt jelentős eseményeinek időben való elhelyezésére alkalmas eszköz Nemzeti történelmünk meghatározó alakjait bemutató eszközök A történelmi időben és térben való tájékozódás képességének fejlesztését elősegítő eszköz Történelmi térképek a különböző történelmi eseményekhez felsős tagozatnak rendelkezésére áll felsős tagozatnak rendelkezésére áll felsős tagozatnak rendelkezésére áll pótlásra szorul tantárgyi programban, a tanmenetekben részletezve tantárgyi programban, a tanmenetekben részletezve Ének Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Hangkazetták, CD lemezek, gyermek, népdalok, hangszeres népzene, klaszszikus zene bemutatására. az alsó és felsős évfolyamok rendelkezésére áll tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Ritmus hangszerek, ritmus bemutatására alkalmas eszközök. az alsó és felsős évfolyamok rendelkezésére áll tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve Hangok magasságának az alsó és felsős évfolyamok szemléltetésére, rendelkezésére áll szolmizációs készség fejlesztésére alkalmas dallamkirakó eszközkészlet Képek, fotók, portrésorozatok, népművészeti, képzőművészeti albumok, hiányos képanyagok tantárgyi programban, tanmenetekben részletezve

37 37 Rajz Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Audiovizuális eszközök, hiányos, pótlásra szorul személtető anyagok. képzőművészeti videofilmek, oktatófilmek, látványelemző filmek, diasorozatok Tanulói kéziszerszámok, az alsó és a felső tagozaton is taneszközök, alátétek, rajztáblák, mintázófák, festé- rendelkezésre áll kek, ecsetek, nyomdai készletek, ollók Anyagok, félkész termékek, természetes anyagok a rendelkezésre áll az alsó és a felső tagozaton is kézműves technikákhoz, alkotáshoz Égető kemence, zománcfesték hiány A tér- és színlátást, a kreativitást fejlesztő progra- hiányos, pótlásra szorul mok számítógéphez évfolyamonként a tanmenetben részletezve évfolyamonként a tanmenetben részletezve Életvitel és gyakorlati ismeretek Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutatók Leltár szerinti mutatók Technikai szerelőkészletek, hiányos, pótlásra szorul építődobozok, építőla- pok. Modellezéshez tárgyak, tereptárgyak, kockák. Terepasztal Tanári és tanuló szövőkerekezésére alsó és felső ragozat rendel- áll A kézi és a gépi varrás Felújításra szorul eszközei, anyagai, tű, olló, cérnák, fonalak. varrógépek. Közlekedési oktatótáblák, rendelkezésre áll, felújításra játékok, oktató filmek, szorul munkáltató taneszközök. Kresztábla, közlekedési makettek, terepasztal, tereptárgyak A tanulólétszámnak megfelelő mennyiség A tanulólétszámnak megfelelő mennyiség

38 A papír, a textil, a fa, a fém, a bőr megmunkálásának kéziszerszámai, anyagai A csecsemőgondozás modellezésének eszközei, demonstrációs tárgyai: életnagyságú csecsemő modell, ruházat, edények, eü. felszerelések 38 rendelkezésre áll, pótlásra szorul rendelkezésre áll, hiányos A tanulólétszámnak megfelelő mennyiség IV/12. A diák, a szülő és az iskola együttműködése Intézményünk figyelembe veszi és betartja, betartatja mindazon törvényeket és rendelkezéseket, amelyek a gyermekek, a szülők jogait és kötelezettségeit tartalmazzák. Úgy alakítjuk ki az intézmény szervezeti felépítését, napi működését, hogy abban optimálisan érvényesülhessenek a jogosítványok. A diákok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülésével összefüggő feladataink: A házirend feleljen meg a törvényes előírásoknak. Széleskörű közvélemény kutatás előzi meg az évenkénti felülvizsgálatát a tanuló, a szülő és a nevelőtestület részéről. A diákok védelmében megkülönböztetett figyelmet kap a nevelőtestület egységes szemlélete alapján az értékelés, ellenőrzés, osztályozás, a tanulók kulturált érintkezési formáira, a tanuló külső megjelenésére, gondozottságára, ápoltságára vonatkozó elvárás és ebben való segítségnyújtás formái, módjai, a lehetséges fegyelmezési és jutalmazási módok egységes alkalmazása, a tanuló személyes adatainak védelme. Valamennyi érintett terület szabályozása a házi rendben történik a tanulók, a szülői szervezetek bevonásával. A szülő az iskolában háromféle szerepben van jelent: a gyermek gondozójaként és nevelőjeként, a tanuló törvényes képviselőjeként, iskolahasználóként. A szülői jogok érvényesítéséhez az iskola az alábbi területeken kívánja folyamatosan együttműködve segíteni a szülőket: A szabad iskolaválasztásnál olyan szakmai segítséget kínálunk, amely közelebb hozza a szülőt a sérült gyermeke számára leginkább megfelelő iskola megválasztásához. Ennek érdekében tájékoztatjuk iskolánk szervezeti, működési körülményeiről, tanulóiról, a képző munkánkról, szakmai, tárgyi feltételeinkről. Lehetőséget biztosítunk az iskola megtekintésére a szülő és gyermek számára egyaránt. Napi munkakapcsolatot igyekszünk kialakítani elsősorban az alsó tagozatos csoportoknál-, hogy a folyamatos tájékoztatást biztosítsuk és a problémáink kezelésébe a szülőt is bevonjuk, Írásbeli értesítést alkalmazunk az iskola eseményeivel, a tanuló előmenetelével, eseti kéréseinkkel kapcsolatosan. Rendszeres családlátogatást az együttműködés alapjaként kezeljük a gyermekvédelem, a pedagógiai segítők bevonásával.

39 39 Naprakész tájékoztatást, szoros együttműködést alakítunk ki tanuló egészségi állapotát gyógyszeres kezelését, orvosi ellátását érintően. A tanulók lelki egészségének védelmében a nyitott, őszinte együttgondolkodást szorgalmazzuk a családdal. Segítséget nyújtunk átmeneti vagy tartós családi, együttélési problémák, anyagi gondok kezeléséhez bevonva, megkeresve a társintézményeket, szervezeteket. A szülők véleményét kérve, segítségüket igényelve szervezzük az iskolai rendezvényeket, hagyományőrző alkalmakat. A szülői szervezeteknek biztosított jogok érvényesülésének megfelelő teret biztosítunk programjaink, az iskola életét érintő szabályzatok megalkotásában, véleményezésében. A gyermekek védelmében, érdekeinek képviseletében lépünk fel és a meggyőzés erejével kívánjuk a szülőket a kötelezettségeik teljesítésének elfogadására bírni. A meggyőzés eredménytelenségét követően élünk a jog által biztosított eszközökkel. Évi három alkalommal szülői értekezletet tartunk, nyílt napot és fogadó órát szülői igény szerint jelöljük ki. A szülőknek, családtagoknak biztosítjuk az intézménybe való belépést és benntartózkodást az előzetesen elfogadott és ismertetett szabályozók szerint. A szülők bevonásával, tudatos felvilágosító munkával készítjük elő a tanulók továbbtanulását, pályaválasztását. Szülői fórumokon felvilágosító, tájékoztató előadásokat, konzultációkat kínálunk. A szülők iskolahasználói jogait kiemelten tiszteletben tartjuk az ügyeletek, a tanórán kívüli, a nem kötelező választható tanórák, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és a táborok, a nyári napközi szervezésében, a tanulók étkeztetésében és a többletszolgáltatások valamenynyi területén. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük és szakmai elkötelezettséggel kezeljük azt a tényt, hogy a szülő a gyermeke különleges gondozási szükségletének kielégítése céljából választotta intézményünket. Segítjük a szülőket, családokat abban, hogy a sérült embereket képviselő szervezetekhez problémáikkal eljussanak és azok szolgáltatásait is igénybe vegyék gyermekeik érdekében.

40 40 IV/13. Környezeti és egészségügyi nevelési program. Mindennapos testedzés IV/13.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. A évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a kimondja, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. a évi LXI tv. nyel módosított évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló évi CLIV törvény, 38. (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI tv.

41 41 A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. IV/13.2. Alapelvek, célok IV/ Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a testi-lelki egészség megőrzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak viszsza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

42 42 a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához szorosan kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint o az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, o az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), o a mindennapi testmozgás, o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, o a szexuális nevelés már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. Osztályfőnöki órák (ajánlható az osztályfőnöki órákhoz készített korábbi OM kerettantervi segédlet, amely az iskola jellegétől, a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozására alkalmasak, pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide)

43 43 Egyéb foglalkozások Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Mindennapos iskolai testedzés Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000-ben megjelent kiadványt] minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;

44 44 a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Lehetőségként merül fel a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett számos sportfoglalkozás felkínálása, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken. A délutáni napközis foglalkozások megfelelő átszervezésével megoldható, hogy azokon a napokon, melyeken nincs testnevelés óra, nincs szakkör, mozgásos játékos foglalkozást tartsanak. Hosszú távú pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

45 45 IV/ Konkrét célok és feladatok természeti épített szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok a megoldás módjai) hagyományok védelme: család iskola település nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése mindennapi testedzés: Az iskola elhelyezkedéséből Célok: Tevékenység, feladat: adódó (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevé- jellemzők: kenységek kiemelése) Nagy forgalom Közlekedési biztonság - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása növelése - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló A kerékpáros és - biztonsági felszerelések ösztönzése gyalogos közl. segítése Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás Szemét és kutyapiszok Tiszta, egészséges környezet Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet Energia-felhasználás Takarékos fűtés Világítás Vízfelhasználás Csatorna Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - kutya WC szorgalmazása - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok:) - lábtörlők alkalmazása - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása - neonok cseréje energiatakarékos izzókra - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása - biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosó- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

46 46 Iskolakert Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen - növények gondozása, pótlása, csepegtető öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Udvar Az iskola eszközellátottsága Biztonságos aljzat - a betonozott rész felújítása A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, mediatár IV/13.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek IV/ Tanórai keretek tantárgyakba beépítve tanulmányi kirándulás sportnap egészségtan (8-10.) osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú olvasmányok feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

47 47 Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

48 48 Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

49 49 Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

50 50 Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat

51 51 ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszenynyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását A nem hagyományos tanórai formák Évente egy alkalommal témahetet szervezünk a tantestület által a tanév elején kiválasztott témából. Folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtési projektet valósítjuk meg. A felső tagozatos diákoknak erdei iskolát szervezünk egy tanévben egy alkalommal a lehetőségektől függően.

52 52 IV/ Egyéb lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Szakkörök A tantárgyakkal megegyező szakkörök munkájába beépítjük a környezeti nevelést.

53 53 A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A Föld Napján vetélkedőt szervezünk az iskola valamennyi tanulója számára. A többi jeles napon különféle megmozdulásokat szervezünk az éves munkatervben meghatározott módon (rajzverseny, gyűjtőmunka, manuális tevékenységek, stb.) Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29. Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

54 54 Akciók Amennyiben lakóhelyünkön a környezetvédelemmel és az egészségvédelemmel kapcsolatos akciót szervez külső szervezet, ahhoz lehetőség szerint csatlakozunk. (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások Iskolánkban a tanulók és szüleik számára környezetvédelmi kiállítást rendezzünk (természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás) Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban külön összeállítást teszünk közzé a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Tanulmányi kirándulás Az iskolai tanulmányi kirándulások szervezésekor különös figyelemmel leszünk a természetvédelem és egészségvédelem témáira. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Megszervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt műanyag flakon vonatkozásában Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos rajzversenyeken. Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készítünk a rajz, technika, órákon és a napközis szabadidős foglalkozásokon. Sportnap Egész napos sportnapot szervezünk a szülőkkel összefogva (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások: Állatkertben, múzeumban, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítjuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

55 55 IV/13.4. Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak hassanak az érzelmeken át a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny

56 56 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén IV/13.5. Taneszközök Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek. IV/13.6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

57 57 IV/14. Fogyasztóvédelem az iskola pedagógiai programjához A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(nat 2003) A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba A helyes értékrend kialakítása az iskola feladata. Az értékek formálásában lényeges: - a kívánság és a szükséglet fogalmának kialakítása - az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása - a természeti értékek védelme. Fontos a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége - a döntési helyzet felismerése - a döntésre való felkészülés. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és kézsége jellemez. Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás, és fogyasztásmentesség között.

58 58 Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba: - Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, egészséges táplálkozás - Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök ( villany, gáz, víz, mérőórák ) - Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák szokások - Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái - Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), táplálkozás kiegészítők - Kémia: élelmiszeradalékok, háztartási vegyszerek, vegyszermaradványok, kozmetikumok összetétele, annak tudatos alkalmazása - Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia - Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története - Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások ( iskola, mint fogyasztó, mint piac ) Tantárgyközi projektek ( Hogyan készül a reklám? ) Iskolán kívüli helyszínek ( piaci séták, üzletek, bankok látogatása, )

59 59 Módszertani elemek A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) Az iskola feladata fogyasztóvédelem oktatásában Olyan felszerelések vétele és alkalmazása az intézményben: - ami természetes anyagokból készülnek, - energiatakarékos és kevés hulladékot termel, - újrahasznosított hulladékból gyártott, - egészségkárosító anyagoktól mentes Az intézményvezető feladatába tartozik, továbbá az iskolában működő büfé. Hasson arra, hogy a büfében olyan áruk legyenek melyek nem egészségkárosítóak, hanem az egészséges táplálkozást segítsék elő. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tudatos magatartás kialakítását, csak úgy lehet véghezvinni, ha a pedagógusok egységesen példamutató magatartást tanúsítanak.

60 60 IV/15. Az erőszakmentes konfliktuskezelés az iskola pedagógiai programjához Célja A tanulóknak a szociális készségek elsajátítása révén kell megtanulniuk, hogy konstruktív és erőszakmentes módon kezeljék a konfliktusaikat. A tanulók személyiségének fejlesztése, a toleráns magatartás kialakítása, kommunikációs készség fejlesztése. Oktatás tartalmi elemei Az iskolának értékhordozó és értékközvetítő szerepet ellátnia, amelyet lényegesen megnehezít a társadalom anómiás állapota s a szabadság túlzott térnyerése is. A tanulók megismeréséhez az iskolai konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához, a személyiségfejlesztő játékok vezetnek. Az erőszakmentes konfliktuskezelés azt jelenti, hogy olyan megoldást találjunk, amelyben mindkét résztvevő számára lehetőség nyílik szükségleteik kielégítésére. Feltételei: -Önbecsülés és mások megbecsülése -Készség a meghallgatásra -Beleérző képesség -Önérvényesítés ( anélkül, hogy másoknak ártanánk ) -Együttműködés a csoportban -Nyitottság és kritikai gondolkodás -Fantázia kreativitás Az iskolában a következő konfliktushelyzetek jöhetnek szóba: -konfliktusok a tanulók között -konfliktusok a pedagógus és a gyermekek között -pedagógus konfliktusa önmagával -konfliktusok a tantestületben -konfliktus a vezetéssel -pedagógus és szülő konfliktusa Az erőszakmentes konfliktuskezelést a nevelési folyamat egészében kell megvalósítani. Az iskolai élet egészét is hasonló szellem jellemezze. Illeszkedjék bele az oktatás egészébe elvi és munkamódszereibe. A tanulók a mindennapi munkában pozitív megerősítést kapjanak, ne csak a személyiségfejlesztő játékok alkalmával, hanem a mindennapi érintkezésben is meghallgassuk a másikat. A következő témaköröket kell fejleszteni a gyermekekben és a pedagógusokban, természetesen figyelembe véve a gyermekkori sajátságokat. -Ismerkedés és lazítás -Az önértékelés fejlesztése -Kommunikáció -Együttműködés -Fiúk-lányok interakciói -Erőszakmentes konfliktuskezelés -Magatartás az erőszakkal fenyegető helyzetekben Az erőszakmentes konfliktuskezelés során a személyiségfejlődésen kívül kialakul a tolarencia képessége, a tanulók önismerete, kommunikációs készség és képesség, kölcsönös érdeklődés és elfogadás, segítségkérés és segítség elfogadása.

61 61 Színterei az oktatásban Tanítási órákon: bármely órán elő fordulhat a diák-diák konfliktus, pedagógus és diák konfliktusa, illetve pedagógus konfliktusa önmagával. Fejlesztési lehetőségek órákon: -Magyar ( dráma óra ): Szerepjátszás, érzések megbeszélése. -Ének-zene: Zenehallgatás ( Mit éreztél a zene alatt? ). -Rajz: Műalkotások elemzése ( Miért tetszett? ) -Osztályfőnöki óra: Életvezetési ismeretek feldolgozása 5-8. osztályig, mindenkor az életkori sajátságokat figyelembe véve. Tanórán kívüli fejlesztési lehetőségek: -Szakkörök, fejlesztő órák, kirándulások, közös családi napok, családlátogatás, folyamatos kommunikáció. Módszertani elemek A tanulók szerepjátékok során tanulják meg az erőszakmentes konfliktuskezelést, hogy a mindennapi életben alkalmazni tudják. Folyamatos érzelmi intelligenciai tréningen való részvétel pedagógusok és gyermekeknek egyaránt. Az intézményben együttes célok és feladatok felállítása, a Házirend közös megalkotása, szabályok betartatása. Problémák esetén kommunikációval - kibeszéltetéssel - lehet megoldani a konfliktusokat. Iskola feladata Pedagógusok képzése - továbbra is legyen lehetőség az érzelmi intelligenciai tréningekre. A vezetés hasson oda, hogy egységesen, erőszakmentesen oldják meg a konfliktusokat.

62 62 IV/16. Közlekedésre nevelés az iskola pedagógiai programjához Közlekedésre nevelés célja az oktatásban Felkészíteni a tanulót a balesetmentes, kultúrált közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabályok és előírások betartására a közlekedési veszélyhelyzetek elkerülésére. A gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása; elvárt udvariassági szabályok alkalmaztatása. Kialakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot. A lakóhelyhez kötődő konkrét helyzetelemzésekkel hozzájárulni szabályismeretekhez, szabályalkalmazásokhoz. A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentes közlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával. A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata. A kerékpárosra vonatkozó közlekedési szabályok, veszélyhelyzetek megismertetése. A közlekedési kultúra, közlekedési morál elsajátítása. Önálló részvétel a közlekedésben. Felelősségérzet kialakítása saját és mások közlekedésével szemben. A korszerű közlekedési hálózat társadalmi jelentőségének megítélése. Előrelátó vezetési magatartás. A közlekedés rendszerének átlátása. A közlekedési veszélyhelyzetek gyors felismerése, megítélése, elhárítása. A közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélése. A közlekedési jelzések biztonságos értelmezése. A kultúrált közlekedési magatartás tudatos alkalmazása. A rendszerszemlélet fejlődése. Mélyítsük el a tömegközlekedési eszközökön elvárt magatartásformákat. (A pozitív és negatív magatartásformák utazáskor.) Hasonlítsuk össze a különböző utazási módokat adott szempontok szerint (kényelem, költség, gyorsaság stb.). Mondjanak véleményt arról, hogy melyik közlekedési mód a legkedvezőbb. Ismerjék a teherszállítás lehetőségeit, folyamatát, szervezését. Közlekedésre nevelés feladatai Formáljuk viselkedéskultúránkat a közlekedésben betöltött különböző szerepeink bemutatásával! Tudjanak a tanulók (az emberek) udvariasan közlekedni gyalogosként, utasként, járművezetőként egyaránt! Ismerje a tanuló a közlekedés célját, magatartási szabályait. Tudjon tájékozódni a közlekedés történetében. Különböztessék meg a növendékek gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket. Tudjanak az úttesten biztonságosan átkelni forgalomirányítás nélkül, rendőri karjelzésnél, jelzőlámpás irányításnál. Ismerje a tanuló tájékoztató, utasító, veszélyt jelző, tiltó közlekedési jelzőtáblák jellegzetes alakját, színét. Teljes biztonsággal közlekedjen a gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit. Legyen képes megfogalmazni a tömegközlekedési eszközök használatához szükséges tennivalóit (jegy, bérlet, megálló, stb.), a tömegközlekedési eszközön alkalmazott illemszabályokat.

63 63 Ismerje és tudja a biztonságos közlekedést segítő közúti létesítményeket, azok feladatait; a forgalomirányítást szolgáló fényjelző készülékek jelzéseit; a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat; a közlekedési eszközöket csoportosítani (ki, mire, hol, mikor használja?). Közlekedési ismeretei birtokában biztonsággal tudjon gyalogosan és tömegközlekedési járművön közlekedni. Az úttesten való átkelés szabályainak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása. Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek elemzése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete. A kerékpár vezetésére vonatkozó szabályok ismerete: le és felszállás, egyenes haladás és kanyarodás, követési távolság. Ismerjék a növendékek a szárazföldi közlekedés főbb állomásait. Ismerjék és tudják a kerékpáros közlekedés szabályait, a baleseti forrásokat és megelőzési lehetőségeiket. Legyenek képesek egyszerű karbantartási feladatokat ellátni. Ismerje a tanuló a közlekedési rendszer elemeit. Tudja besorolni a gyalogost és a kerékpárost a közlekedés rendszerébe. Legyen képes az elsőbbség meghatározására útkereszteződésben. Tudja és legyen képes alkalmazni a kerékpáros közlekedés szabályait. Legyen képes a tanuló közlekedési vészhelyzetek felismerésére. Ismerje a közlekedés biztonságát befolyásoló tényezőket. Tudja a közlekedésben a követési távolságot, féktávolságot, megengedett haladási sebességet. Legyen képes elsősegélynyújtásra. A tanuló ismerje a segédmotoros kerékpár közlekedési szabályait. Ismerje a segédmotoros kerékpárt, mint technikai rendszert. Ismerje és tudja a defenzív vezetés technikát. Legyen képes a közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerésére és elhárítására. Legyen tisztában a közlekedés pozitív magatartásformáival. Foglalkozzunk a kipufogógázok káros-anyag összetevőivel, azok vizsgálatának jelentőségével. Arra neveljük tanulóinkat, hogy magatartásuk a közlekedésben betöltött különböző szerepükben (utas, gyalogos, járművezető) egyre igényesebb legyen. Váljék életformájukká, hogy ha hibázunk, másoknak bosszúságot, kárt okozunk, akkor azt merjük vállalni, korrekt módon rendezzük le. A tanár sok példával, élethelyzettel tud viselkedésmintát adni növendékeinek. Közlekedésre nevelés tartalmi elemei Valamennyien közlekedünk, ezért jól kell ismernünk a közlekedés rendszerét és mindazokat a szabályokat, melyek a biztonságot szolgálják. Fontos elvünk a történetiség, ezért a tanár adjon betekintést a közlekedés történetébe. Nyújtson ismereteket a közlekedéstörténet fontosabb hazai emlékeiből. Készítsenek (tanári irányítással) járműmodellt, melynek kapcsán fejlődjék tervezői készségük, munkakultúrájuk. Közös munka során beszélgessünk a műtárgyak funkciójáról, fontosabb fajtáiról, kialakításukról, megnevezésükről, feladatukról. A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságát elősegítő közúti jelzéseket ismerjék, gyakorolják. Használják segítségképpen KRESZ táblákat, film részleteket. Beszélgessünk a gyalogos közlekedésről, napi tapasztalatainkról. Érjük el, hogy minden tanulónk tudjon kerékpározni, és folyamatosan fejlesszük a kerékpározás készségét.

64 64 Rögzítsük, gyakoroljuk a gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó jelzőtáblák tartalmát valós közlekedésbe ágyazva. Készítsenek a tanulók a családtagok munkáját is felhasználva egy útvonalvázlatot az iskolába, barátaihoz vezető legbiztonságosabb útvonalról. Ismerje fel az útvonalon a veszélyes csomópontokat, hogyan lehet ezeket kikerülni, biztonságosan áthaladni rajtuk. (Felhasználható kinagyított térképrészlet is.) Fejlesszük kerékpározáshoz szükséges ügyességüket! Készítsünk ügyességi gyakorlópályát. Fejlesszük tanulóink kreativitását a tervező és kivitelező munkákkal! Mutassuk be a városi közlekedés fejlődését, a tömegközlekedés történetiségét, a tömegközlekedés főbb sajátosságait, a jellegzetes tömegközlekedési eszközöket. Elemezzük a nagyváros közlekedésének sajátosságait, a zsúfoltság, a közlekedési dugók okait, következményeit. Legyen véleményük a tanulóknak a tömegközlekedés előnyeiről, hátrányairól. Ismerjék meg a tanulók a vasút helyét a tömegközlekedésben, a vasúti üzem főbb jellemzőit. Személyes tapasztalatuk alapján minősítsék a vasúton történő utazás kényelmét, gyorsaságát, biztonságát. Legyenek tájékozottak a tanulók a vasúti menetrend használatában, értelmezzék a menetrend információit, a piktogramokat. Mélyítsük el a tömegközlekedési eszközökön elvárt magatartást - a pozitív és negatív magatartásformák utazáskor. Hasonlítsuk össze a különböző utazási módokat adott szempontok szerint (kényelem, költség, gyorsaság stb.). Mondjanak véleményt arról, hogy melyik közlekedési mód a legkedvezőbb. Ismerjék a teherszállítás lehetőségeit, folyamatát, szervezését. Nyújtsunk ismeretet a közúti gépjárművel történő utazás folyamatáról (indulás, utazás, parkolás, megérkezés az úti célhoz stb.). Hangsúlyozzuk a parkolás gondját, kultúráját, rendszerét. Alakítsunk ki szemléletet a kulturált parkoláshoz. Érjük el, hogy a tanulóknak alapos ismeretük legyen a korszerű kerékpárok fajtáiról, szolgáltatásairól, szerkezeti egységeikről, különösképpen a biztonsági berendezéseiről. Szerezzenek jártasságot a tanulók a kerékpár karbantartásában. Mutassuk be az autó történetét, a feltalálók - benne a hazai konstruktőrök - szerepét a gépkocsi kialakításában, fejlesztésében. Pontos ismeretük legyen a tanulóknak a karbantartás fogalmáról, szükségességéről! Ezt a tevékenységet mindenki gyakorolja a kerékpárján. Váljék igénnyé a járművek tisztasága, jó műszaki állapota! Legyenek tájékozottak a járművek biztonsági rendszerében (aktív, passzív biztonság), amely balesetmegelőző célzatú! Ismerjék a bekövetkezett baleset vizsgálatának, szankcionálásának fontosabb módszereit! Legyen ismeretük az útitervek összeállításában! Biztosan tudják, milyen információk szükségesek az útiterv elkészítéséhez! Ismerjék az autóbusz és vasúti menetrend használatát! Gyakorolják a tervezést! Ismerjék a tanulók a térinformatika fogalmát, elemeit, köznapi életünkben elfoglalt helyét! Biztos ismereteik legyenek a gépjárművek tüzelőanyagairól, környezeti hatásairól. Foglalkozzunk a kipufogógázok káros-anyag összetevőivel, azok vizsgálatának jelentőségével. Pontos ismeretük legyen a tanulóknak a karbantartás fogalmáról, szükségességéről. Ezt a tevékenységet mindenki kerékpárján gyakorolja. Váljék igénnyé a járművek tisztasága, jó műszaki állapota. Tanári irányítással, önálló tanulói részfeladatokkal tervezzék meg (műveleti sorrend, szerszámszükséglet) és végezzék el a karbantartást. Legyenek tájékozottak a járművek biztonsági rendszerében (aktív, passzív biztonság), amely balesetmegelőző célzatú. Ismerjék a bekövetkezett baleset vizsgálatának, szankcionálásának fontosabb módszereit. Legyen ismeretük az útitervek összeállításában. Biztosan tudják, milyen információk szükségesek az útiterv elkészítéséhez. Ismerjék az autóbusz és vasúti menetrend használatát. Gyakorolják a tervezést!

65 65 Alakítsuk ki a jármű és a gépjármű fogalmát, így a közúton haladó eszközöket osztályba tudjuk sorolni (KRESZ szerint)! Nyújtsunk ismeretet a közúti gépjárművel történő utazás folyamatáról (indulás, utazás, parkolás, megérezés az úti célhoz stb.). Hangsúlyozzuk a parkolás gondját, kultúráját, rendszerét. Alakítsunk ki szemléletet a kulturált parkoláshoz. Figyeljük meg lakóhelyünk központjában a parkolási lehetőségeket. Érjük el, hogy a tanulóknak alapos ismeretük legyen a korszerű kerékpárok fajtáiról, szolgáltatásairól, szerkezeti egységeikről, különösképpen a biztonsági berendezéseiről. Ismerjék a segédmotoros kerékpár sajátosságait, főbb szerkezeti egységeit, üzemeltetését. Az ismeretek bevésését egy üzemképes jármű bemutatása elősegíti. Ismerjék meg a tanulók a közlekedés és ágazatai fogalmát! Legyenek tájékozottak a közút kialakulásáról, szerkezetéről, korszerűsödéséről! Térjünk ki a biztonságos kerékpározás módszereire: ügyesség, szabályismeret, döntés a különböző forgalmi helyzetekben. Legyen természetes közlekedési elv a látni és látszani. A meglévő ismeretek elmélyítésének lehetőségei: Ezek elmélyítésére alkalmasak a hétvégi kerékpártúrák, amelyek még egy sor nevelésioktatási lehetőséget nyújtanak. Az osztályok közötti kerékpáros ügyességi verseny is egy értékes rendezvény, amelynek győztesei magasabb szintű versenyek résztvevői lehetnek. Például: Az OBB, és az INTER-AGAM által szervezett kerékpáros közlekedési

66 66 IV.17. Bűnmegelőzés és áldozattá válás az iskola pedagógiai programjához A bűnmegelőzés és áldozattá válás célja az oktatásban Az iskolában minél előbb felismerni a veszélyeztetett, a veszélyeztető és a deviáns magatartású gyermekeket, alkalmazza a korai beavatkozást. Fejlessze a tanulókban a pozitív társadalmi normákat és alakítsa ki a pozitív viselkedéskultúrát. Olyan tanulókat neveljen ki, akik a társadalom hasznos tagjaivá válnak. Előzze meg és szorítsa vissza a drog és alkoholból, valamint a negatív környezeti hatásokból származható bűncselekményeket. Bűnmegelőzés és áldozattá válás oktatás tartalmi színterei A korai beavatkozás azt jelenti, hogy a problémás gyermekeket 12 éves koruk előtt fedezzük fel, mivel ezen, kor után bármiféle beavatkozás már megkésettnek bizonyul. Ebben a korban folyamatos iskolai kudarcok jelzik, hogy a tanuló veszélyben van, vagy veszélyeztetővé válhat. Az iskolai kudarc tág fogalom, beletartozik például az, hogy a gyermeknek tanulási problémái, megértésbeli nehézségek vannak, osztályismétlésre kellene buktatni, nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe, erőszakosan viselkedik, vagy ő a célpontja az erőszaknak, esetleg hiperaktív, vagy túlságosan érzékeny. Bűncselekményt követ el alkohol és drog hatására. Olyan szórakozási formát választ, amelyet nem bír anyagilag. Garázdaságot, zajos, hangoskodó, környezetromboló viselkedést tanúsít. Törvénysértő jogilag büntetendő cselekmény hajt végre, rablást Jelzésértékű az is, ha a gyermek éhes, fizikailag elhanyagolt, vagy nem jár rendszeresen iskolába, vagy, ha nincs kapcsolata az iskolának a szülőkkel. A gyermek viselkedése egyszersmind azt jelzik, hogy a bajokat a környezetében kell keresni. Kiemelt figyelmet kell szentelni az iskola szerepének, a szociológiai háttérnek. A gyermek és a fiatalkorú két szerepben találkozhat a büntetőeljárással: elkövetőként és sértettként. A gyermekkori szocializáció fő tényezője a család, amely elindítja a személyiség megalapozásának és differenciálódásának folyamatát. Az épp családokban az érzelmi, szellemi, erkölcsi és anyagi téren egyaránt képesek biztosítani a gyermek számára szükséges hátteret, s alkalmasak a társadalmilag elvárt erkölcsi normák, értékek közvetítésére. A veszélyeztetett családokban ez a magatartási forma nem alakul ki, negatív társadalmi normákat közvetít. A gyermek szocializációjaját alapvető négy tényező befolyásolja: - A család: ép vagy veszélyeztetett családból; - Az iskola: A pedagógusnak egy személyben gyógypedagógusnak, kommunikátornak, csoportdinamikai szakértőnek, pszichológusnak kellene lennie. - A korosztályi csoport, mely gyakran egyet jelent a serdülő lakókörnyezetében élő gyermekcsoporttal: Deviáns csoportok, sátánisták, szektás közösségek. Ezeknek a csoportoknak van a legnagyobb befolyásoló hatásuk a fejlődésben lévő személyiségre. - A média: A negatív hatása akkor érvényesül, ha a gyermek kiegyensúlyozott szocializációja csorbát szenved.

67 67 A veszélyeztetettség lehet: - Szociális (anyagi) veszélyeztetettség - Egészségügyi veszélyeztetettség - Környezeti veszélyeztetettség: - Magatartási okra visszavezethető veszélyeztetettség: - Depresszió - Csavargás - Dohányzás - Alkoholfogyasztás - Szexuális élet - Bűnelkövetés A bűnmegelőzés és áldozattá válás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiban: -Magyar (dráma órákon): Szerepjátszás a pozitív jellem megformálása. -Ének-zene: Operák daljátékok elemzése, mely a pozitív értékrend kialakítását segíti. -Testnevelés: Feszültség levezető, koordinált mozgást kialakító gyakorlatok. -Osztályfőnöki óra: Életvezetési ismeretek alkalmazása, a pozitív én kialakítása, a rossz elutasítása, önértékelés fejlesztése, hogyan leszek jobb? - Rajz: pályázatok készítése Tanórán kívüli elemek: -Család-iskola közös tevékenysége: sportnapok, kirándulások, -Diák önkormányzati programok: túrák kirándulások -Ifjúság és gyermekvédelmi felelős: veszélyeztetettek segítése -Iskola együttműködése más szervekkel: -Gyámügy -Gyermekjóléti -Szociálpedagógus -Pszichológus -Rendőrség -Orvos, védőnő

68 68 Módszertani elemek A fiatalkorú gyermekeknél eredményesek a közösségi tevékenységek programok. A közösségnek az erőteljes formáló erejét kell kihasználni. Ezért célszerű minél több közös programot kialakítani a családokkal. Együtt egymással a gyermekekért, helyi cselekvési program megszerkesztése. Folyamatos kapcsolattartás legyen az iskola és a család között, úgy hogy minden osztályfőnök menjen el családlátogatásra, ismerje meg az osztályában tanuló gyermekek környezeti hátterét, segítse a rászorultakat a megfelelő fórumokon keresztül. Az iskola a civil szervezetekkel együtt, vagy akár közművelődési szakemberekkel állítson elő programokat a családokkal. Mindehhez szükséges: -Áldozatkész pedagógus ( aki csak a szabadidejét áldozza fel! ). -Minden túlmunkát fizetni kell. -Pályázatokkal oldják meg a programok anyagi hátterét. -Felkészítő tanfolyamokra jelentkezés, továbbképzés biztosítása. Az iskola feladata A problémás tanulók észrevétele, még 12 éves kor előtt. Alkalmazza a korai beavatkozást. Továbbra is folyamatosan működjön együtt a családdal és azokkal a szervezetekkel, amelyek segítik a családokat és a pedagógusok munkáját. Legyen nyitott az iskola, és képezzen sokrétű pedagógusokat, akik az egyre több veszélyeztetett gyermeket megfelelően kezelni tudja. Használjon ki minden olyan pályázati lehetőséget, ami ezt a munkát elősegíti.

69 69 V. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Az SNI-s kerettanterv még nem került elfogadásra. V/1. A szolgáltatások köre V/1.1. Egyéb iskolai szolgáltatások a.) A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása. b.) Napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, és uzsonna) biztosítása igény és rászorultság szerint. c.) A mindennapi testedzés a tornateremben, az uszodában vagy a szabadban. d.) Klubok, szakkörök a tehetséggondozásra, a képességfejlesztésre. e.) A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. f.) Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre. g.) Eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás a házon belül, és a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség. h.) A környező (könnyen megközelíthető) kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele - múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi és színházlátogatás alkalmanként. i.) Táborok, túrák szervezése, bonyolítása tanévben és szünidőben. j.) Segélyezési lehetőség biztosítása. V/2. Személyi feltételek Képesítések Jelenleg fő Változás - jövőbeni fejlesztés Gyógypedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató 1 fő munkát végző főállású közalkalmazottak száma 20 gyógypedagógus pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású közalkalmazottak száma 16 - A nevelő-oktató munkát segítő főállású közalkalmazottak száma 9 Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma 10 - Iskolánkban gyógypedagógiai feladatok ellátására alkalmazunk gyógypedagógiai tanárokat. Az alapfeladatból és a jelentős számú többletszolgáltatásból (amely a tanulók érdekeit szolgálja) valamennyi pedagógusnak részt kell vállalnia. Optimális munkaszervezéssel védhető ki az egészségtelen túlterhelés. A tanórán kívüli és a rehabilitációs célú fejlesztési feladatokat a felkészültség (szakosodás specializáció, tanfolyami képesítés, önképzés), az adottságok szerint az önkéntes vállalás alapján látják el a pedagógusok. A napköziben gyógypedagógiai feladatot végző pedagógus aktívan bekapcsolódik a tanórák vezetésébe is és az egyéni, a kiscsoportos fejlesztő munkába. Ugyanakkor a szaktárgyi rendszerben dolgozó gyógypedagógusok is ellátnak napközis, tanulószobai és rehabilitációs feladatokat szükség szerint.

70 70 V/2.1. A képzettségre vonatkozó tervezett változások a jövőben ig Képzettség Gyógypedagógiai tanári végzettség Felkészítő, továbbképző, átképző tanfolyam Pedagógiai segítő szakképesítő tanfolyam Résztvevők száma A TÁMOP pályázat keretében a tantestület komplex továbbképzési programban vesz részt. V/2.3. Feladatok vállalások az iskolai életben Fejlesztések Szakkör és klub vezetés Sportkör Munkaközösség-vezetés Osztályfőnök V/3. Tárgyi feltételek szeptemberétől felújított, átalakított, bővített épületben kezdtük meg a munkát. Az építkezés az Új Magyarország fejlesztési terv pályázat támogatásával valósult meg. A régi egy emeletes épületre még egy szintet építettek. Az épület teljes akadálymentesítést kapott. A jobb oldali termek 30,5 m2, a bal oldali tantermek 25m2 alapterületűek. A világos tantermek tanuló elhelyezésére alkalmasak. A kétszemélyes tanulópadok helyet biztosítanak a tanulók felszerelésének az oktatás taneszközeit zárható szekrényekben tartjuk. Az osztályokban beépített szekrények kerültek elhelyezésre. Szaktantermünk kettő: számítástechnika és tankonyha. Taneszközeinket a pályázatok útján elnyert pénzeszközökkel tudjuk folyamatosan fejleszteni. Egyéni fejlesztésre kialakítottunk egy fejlesztő helyiséget, melyet sikerült jól felszerelni, berendezni. A testnevelési órák megtartására szolgál a tornaterem öltözőkkel és zuhanyzókkal. A technikai órákat a tantermekben végezzük. Varrószobát rendeztünk be a lányok szabás-varrás oktatásához. Rendelkezésünkre áll az a taneszköz-készlet, amit a megelőző években a Tanért forgalmazott az általános iskolák, és a kisegítő iskolák részére. A tantermek a délutáni foglalkozások színtere is. Ennek megfelelően a berendezés, az elhelyezés a tanulók kikapcsolódását, szabadidős tevékenységét is szolgálja. Így az olvasó sarok, a mese sarok, a játszó sarok, az élő sarok ami a napi életritmus szervezéséhez szükséges. A jelenlegi felszerelésünk az elhasználódás miatt folyamatos cserére szorul, valamint a NAT új ismeretköreihez kell biztosítanunk az eszközöket, mint a Médiaismeret, az Élő idegen nyelv és az Informatika.

71 71 A foglalkoztatás egyéb terei, termei A tantermeken kívül a párhuzamos, a kiscsoportos és egyéni formában szervezett foglalkozásokat, (tanórai, tanórán kívüli) szolgálják a tantermeknél kisebb, de a célnak megfelelő egyéb termek. Számítógépekkel történő fejlesztő foglalkozásra, a mozgásfejlesztésre, az egyéni fejlesztésre, a logopédiai foglalkozásokra biztosított termekben a szükséges berendezések rendelkezésre állnak. A felszerelés, a berendezés nagyon tudatosan válogatott, hogy a célzott fejlesztést szolgálja. A tornaterem nagyságával, berendezéseivel alkalmas a teljes körű foglalkoztatásra (torna, atlétika, labdajátékok, gyakorlatok). A tornatermet szertár, öltözők, egészíti ki. Az új részben került kialakításra egy nagy könyvtárterem, mely alkalmas foglalkozások megtartására, közösségi térként is jól használható. Közös helyiségeink A szabadidő, a tanórák közötti szünet, a csoportközi foglalkozások, próbák és az osztályok ünnepségei szintenként a tágas zsibongóban szerveződik. Ez a délutáni kikapcsolódás, a közös játék színtere is. A zsibongók dekorációi, kiállított tárgyai, képei, festése, és domborműve megkívánja a fokozott védelmet, így fegyelmező erőként is működik, mert a környezet védelmére, óvására nevel, és a "mi tudatát" erősíti a tanulókban. Az ebédlő a reggeli és az ebéd elfogyasztásának színhelye. A tanulók az első osztályok kivételével önkiszolgáló rendszerben használják az ebédlőt. A kulturált étkezés mellett gyakorolhatják a társas viselkedés, a megjelenés, a kérés, a köszönetnyilvánítás összes formáját. Az ebédlő a közös rendezvényeink egyik fontos színtere, amely esetenként kiegészül az előcsarnokban, a tornateremben tartott rendezvényekkel. A udvar tágassága a gyülekezés, a levegőzés a kisebb mozgás, az egyszerűbb játékszervezés, vagy szabadban végzett bemelegítő testmozgások helyszíne lehet. A játékokra, a szabadidő eltöltésére a tanulócsoportok, a napközis csoportok a közeli sportcentrum létesítményeit használják, amely az iskola közvetlen közelében található.

72 72 V/4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság V/4.1. Belépés az iskola induló évfolyamára Iskolánk bemenet-szabályozott, azaz tanulóink előzetesen részt vesznek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatán. A gyermekek iskolai beíratására 6. életévük betöltése után - folyamatosan van lehetőség, az előzetes vizsgálatok üteme szerint. A szakértői véleményekkel kapcsolatban felsőbb szakértői testülethez, ezt követően az állandó lakhely szerint illetékes jegyzőhöz lehet fellebbezéssel fordulni. V/4.2. Belépés felsőbb évfolyamokra A szakértői bizottság javaslatára nem csak első osztályba kerülhet tanuló az iskolánkban, hanem felsőbb osztályokba is. Ebben az esetben a bizottság javasol osztályfokot. Évismétlés esetén a tanuló új, alsóbb osztályban folytatja tanulmányait. Új tanuló esetén (költözködés, iskolaváltoztatás) a szakértői vélemény, bizonyítvány és egészségügyi törzslap, valamint iskolaváltoztatási igazolás szükséges a beiratkozáshoz. V/4.3. Magasabb évfolyamra lépés feltétele A továbblépés szakaszai a tanévhez igazodnak. Ez alól kivételt képeznek azok a tanulók, akik az átlagnál lassabban vagy gyorsabb ütemben fejlődnek. A gyorsabban fejlődő tanulóknak lehetősége van tanév közben különbözeti vizsgával magasabb évfolyamba lépésre. Az átlagos ütemben fejlődő tanuló a tanévre előírt követelmények teljesítésével szerzi meg a tovább-lépéshez szükséges feltételt. V/4.4. A továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt fejlesztő foglalkozáson vesz részt. A tanuló fejlődését folyamatos pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanulók fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal, a konduktorral, a gyógytornásszal, a családvédő és a szociális munkással. A továbbhaladásnál a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem felel meg a fejlődési szakasz, illetve a tantárgyi követelményeknek, úgy évismétlésre kerül sor, illetve 1-2 tantárgyból mutatkozó elmaradása esetén intenzív megsegítést követően lehetősége van javítóvizsgára. Ha a tanuló 18. életkorára nem jut el a 10. osztály befejezéséig, úgy az iskola igazgatója kezdeményezheti a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményével összhangban a tankötelezettség meghosszabbítását. A javító- és osztályozóvizsga időpontja a nevelőtestületi döntés alapján a szorgalmi év végét követő két hét, és/vagy a következő tanévet megelőző két hét, egyéni értesítés alapján.

73 73 V/4.5. A tanulói jogviszony megszűntetése A l0. osztály befejezése előtt lakhely vagy iskolaváltoztatás miatt a tanuló jogviszonyát megszüntetheti a következő feltételek mellett: - Új iskolába történő beiratkozással, a törvényben előírt tankötelezettségi maximum életkor elérésével. - Az iskola távozáskor iskolaváltoztatási értesítőt, bizonyítványt, egészségügyi törzslapot, fejlődési lapot és szakértői véleményt továbbít az új intézmény felé. A tankötelezettség megszűnése esetén a tanuló a bizonyítványát kapja meg. Az iskolai tanulmányok befejezésekor, ha nem tanul tovább, az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt kap a végzett növendék. Továbbtanulás esetén az előbbiekben felsorolt dokumentumokat a szakképző intézménybe továbbítjuk. V/4.6. A tanulói jogviszony megszűnése a tankötelezettség megszűnése után A törvényben előírt tankötelezettségi maximum életkor betöltése után a tanulói jogviszony megszűnik: - a tanuló saját kérésére - az iskolai házirend súlyos megsértése esetén.

74 74 V/5. Az iskola értékelési rendszere V/5.1. Az iskola ellenőrző, mérő és értékelő tevékenységének rendszere A tanulók ellenőrsének, mérésnek, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: Az intézmény pedagógiai programjára épül. Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. Megoldási módokat ad a javításra. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Ellenőrzési rendszerünk Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: * az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését, * a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés típusai gyakorisága dokumentálása, nyilvánossága Szóbeli feleltetés (differenciáltan) főleg a felső tagozaton a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása a felsőben Írásbeli munka feladatlappal, munkalappal (differenciáltan, segítségnyújtással) házi feladat (differenciáltan a fejlettségnek megfelelő tartalommal és terjedelemmel folyamatosan a tanítás-tanulás didaktikai egységeiben folyamatosan a gyakorlást és megerősítést szolgálva javítása, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról tanári ellenőrzés, önellenőrzés feljegyzés a tanuló munkájáról tárgy, produktum, gyűjtőmunka, szorgalmi munka témához, tematikus egységhez kötötten nyilvános, közösség előtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés dokumentálás

75 75 Az írásbeli házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az arra fordítandó idő nem haladhatja meg a napi egy órát. Hétvégére és tanítási szünetekre nem lehet írásbeli házi feladatot adni. Szóbeli házi feladat naponta adható. Mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a tanulónak maradjon ideje és lehetősége a játékra, az iskolai és iskolán kívüli szabadidős tevékenységekre. Amennyiben tudásszint-mérésre kerül sor a tanítási szünet után, azt a tanulókkal a szünet előtt közölni kell. A szünet utáni első tanítási napon nem lehet témazáró dolgozatot íratni. A dolgozatok megírásakor figyelemmel kell lenni a tanulók terhelhetőségére. Egy napon nem lehet két félévi vagy év végi dolgozatot íratni. Az év közbeni tudásszint-mérések száma sem lehet egy napon kettőnél több. A félévi és év végi méréseket lehetőleg a szünet kiadását megelőző hétig kell elvégezni a lehető legjobb eredmények elérése érdekében. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók jegyeiken javíthassanak. A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat: A tanulók sérüléséből, a nagyon eltérő mértékű előzetes ismereteiből, szokásés normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az író és egyszerű kézi szerszámok, eszközök, játéktárgyak használatában az önellátás tevékenységeiben, a környezetellátás tekintetében. Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Gyakorisága: folyamatosan. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós,, fejlesztési terület megjelölése. Az ellenőrző munkát minden esetben meg kell előznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek, hogy az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szinten működik. A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése Területei Színterei Módszerei és dokumentációja Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül a tanórán, a tanórán kívül (napköziben külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön, a családban megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, családlátogatás Együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül tanórán, napköziben, szünetben, szabadidőben, iskolán kívüli helyszíneken megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése

76 76 Feladatvállalás és viszonyulás a munkához Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás az akarat iskolában, osztályban, családban iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban folyamatos megfigyelés, viszszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésnek, fejlettségének mérésére saját feladatbankot használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze és évenként felülvizsgáljuk és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérés (kettős) hármas céllal alkalmazzuk: a félévi és az év végi teljesítménymérések a diagnosztikus mérések a tananyagrészek végi tudásszint-mérések A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatbank (tesztek) elkészítésének szempontjai: * a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, * különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra, * mindenkor mintavétellel, kipróbálással készüljenek elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel, * a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitüdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét, * a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, * a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök, * minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. A mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést. A félévi és év végi mérések eredményeinek meghatározása a teljesítmény %-ában történik, majd ezt érdemjegyre kell átváltani. Ez az értékelő naplóba nagy, piros színű érdemjeggyel kerül be. Ezek eredménye elsődleges szempont a tanulók félévi és év végi jegyeinek megállapításakor.

77 77 Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik. A diagnosztikus mérések értékelése a teljesítmény %-ában történik, az értékelő naplóba nem érdemjegyként, hanem a %-os eredményként kerül be piros színnel. A félévi és év végi mérések eredményeivel történő összehasonlítása további szempontokat ad a tanulók egyéni fejlesztéséhez. Tudásszint-mérés Az egyes tantárgyak tanulása során szükséges azt tudni, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot. Ezt szolgálják az év közben bizonyos tananyagrészek végén az összefoglalás és rendszerezés után végzett tudáspróbák. Ezek értékelése érdemjeggyel történik, figyelembe véve a tanulók önmagukhoz mért fejlődését. Ez a jegy kis, piros színnel kerül be az értékelő naplóba. Értéke kétszerese a felelet és órai munka értékelésére szolgáló kék színnel beírt jegyeknek. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzá járul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Mit értékelünk? Ki értékel? Az értékelés típusai Az értékelés eredményének ismertetése Tanulmányi munka a tantárgyat tanító tanár formatív szummatív Magatartás Szorgalom osztályfőnök az osztályban tanító tanárok megfigyelés tapasztalatok rögzítése szóbeli szöveges minősítő

78 78 A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. Szummatív értékelés Szummativ értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal. Az értékelés formái és rendszeressége * A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. * A negyedik évfolyam félévéig az értékelés nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel történik. Év közben történő értékelés alapjául a munkaközösségek által elkészített értékelő lapok szolgálnak Negyedik osztály félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen legalább havonta egyszer érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben az első évfolyam kivételével témazáró és félévi felmérők alapján is értékelünk. A negyedik osztály félévétől szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb időt igényelnek, vagy mentességet kaptak. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Első évfolyamtól a negyedik osztály félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kidolgozott egyéni értékelőlapokon történik A negyedik évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló, értékelő napló részébe kerülnek bejegyzésre.(a korábban leírt módon eltérő színekkel: piros színű nagy számjegy: félévi és év végi tudásszint-mérés piros színű kis számjegy: témazáró dolgozat kék szín: írásbeli és szóbeli felelet zöld szín: tantárgyi szorgalmi jegy Negyedik évfolyam félévétől érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a naplókba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. A szöveges értékelés a tantárgyaknál: a tantárgyi követelményt kiválóan teljesítette a tantárgyi követelményt jól teljesítette a tantárgyi követelményt megfelelően teljesítette felzárkózásra szorul

79 79 A tanulók félévi érdemjegyeinek kiszámítása egységes elvek alapján történik. Eszerint a diagnosztikus mérések eredményei nem számítanak bele az érdemjegybe, az írásbeli és a szóbeli feleletek kék színnel beírt eredményei, valamint a tantárgyi szorgalmi jegyek, melyeket zöld színnel jelölünk, egyet-egyet érnek, a piros színnel bejegyzett tudásszint-mérések eredményei pedig kétszeresen számítandók az átlag kiszámításakor. A pedagógus a félévi jegy megállapításakor eltérhet a kiszámított átlagtól, amennyiben a tanuló erősen romló vagy javuló teljesítményt mutat. A tanulók év végi érdemjegyeinek kiszámításakor a félévi jegy egy tudásszint-mérés jegyével egyenértékű, azaz két jegyet ér az átlagszámításnál. A többi jegy a félévihez hasonlóan kerül beszámításra. A tanuló év végi szöveges értékelése 1.-évfolyamon és 2. osztály félévkor. Tanév végi szöveges értékelés 1.osztály Tantárgy Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kommunikáció Tagolt, érthető, összefüggő Rövid mondatokkal kevés szóval fejezi ki magát Kérdésekre válaszol szavakkal Utánmondásra képes, alig beszél. Olvasás-szövegértés Betűfelismerés és kapcsolás a magánhangzók és egyjegyű mással-hangzók terén, rövid mondatokat olvas, szövegértése kiváló Kevés hibával felismeri a betűket, jól kapcsol Lassú, segítséggel történik a betűfelismerés Nem ismeri fel a betűket, és nem kapcsolja össze. Írás-íráshasználat MATEMATIKA Vonalrendszerben jól Vonalrendszerben tájékozódik, tájékozódik; a tanult betűket szabályosan írja tollbamondás a betűket kevés hibával másolja és másolás után Eszközzel és eszköz nélkül önállóan számol szóban és írásban, alapműveletekben és szöveges feladatokban ötös számkörben Eszközökkel és kevés segítséggel, de többnyire önállóan dolgozik szóban és írásban Vonalrendszerben tájékozódik. A betűket hibásan másolja Biztos számfogalma van, jártas a műveletek elvégzésében, eszközhasználattal és segítséggel dolgozik. Számjegyeket ír. Vonalrendszerben tájékozódni képtelen. Betűelemeket ír, de betűket nem. Írásképe rendezetlen. Nincs kialakult számfogalma. Műveletek végzésében járatlan. Számjegyeket nem ír. KÖRNYEZET- ISMERET A környezete változásait tudja. Tanórai munkája aktív Tájékozott, érti a környezeti változásokat Segítséggel dolgozik. Munkája pontatlan. Önállóan nem tud dolgozni. ÉNEK A tanult dalokat pontosan szöveggel, tisztán, önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló. Előadásmódja szép, önállóan énekel. Kevés hibával ritmizál. Dallamfelismerése jó. Előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel. Több hibával ritmizál. Dallamfelismerése hibás. Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel.

80 80 ÉLETVITEL GYAKORLAT ÉS Önellátó technikákban pontos, önálló. Önálló technikákban sok segítséget igényel. techni- segítség gyengén Önellátó kákban mellett teljesít. Önellátó technikákban irányítással jól tevékenykedik. RAJZ KÉZMŰVESSÉG ÉS Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége különböző technikák alkalmazása, szín- és forma érzéke kiváló. Tárgyalkotó képesség, rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín- és formaérzéke jó. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása szín- és formaérzéke megfelelő. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása szín- és formaérzéke kifogásolható. Látványában nem megfelelő. TESTNEVELÉS Téri tájékozódása jó. Ismeri és betartja a vezényszavakat, utasításokat. Aktívan részt vesz a mozgásos játékokban. Téri tájékozódása jó. Ismeri és kis segítséggel betartja a vezényszavakat, utasításokat. Részt vesz a mozgásos játékokban. Téri tájékozódása bizonytalan. A vezényszavakat, utasításokat, irányítással hajtja végre. Ösztönzéssel vesz részt a mozgásos játékokban. Téri tájékozódása nem megfelelő. A gyakorlatokat, utasításokat sok segítséggel hajtja végre. Félévi szöveges értékelés 2.osztály szo- Felzárkózásra rul Tantárgy Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kommunikáció Szép, választékos beszéd. Aktív szövegszintű, összefüggő kommunikáció. Rövid mondatokat mond. Önállóan beszél, tőmondatokban fejezi ki magát. Csak kérdésekre válaszol, szavakban felsorolásszerűen fejezi ki magát. Olvasás-szövegértés Írás-íráshasználat MATEMATIKA Folyamatosan hibátlanul, Lassabban, de szó- Szótagolva, lassan, Olvasása hibás, érthe- jó ütemben, tagolva hibátlanul hibásan olvas. tetlen, nem érti a szótagolva olvas olvas. Szövegértése Szövegértése szöveget. rövid szöveget, szövegértése megfelelő. gyenge. kiváló. Valamennyi betű felismerése biztos. Valamennyi kis- és Kevés hibával dolgozik, Sok hibával dolgo- Írása nehezen olvas- nagybetűt, ezekből írásképe zik, írása még ható, csak írottról alkotott szavakat, rendezett. A helyesírási olvasható. Csak másol, tollbamondás- tőmondatokat hibátlanul szabályokat kis segítséggel alkalkor rengeteg hibával írja. Írásképe segítséggel alkalmazza. mazza a helyesírási dolgozik. A tanult rendezett, tiszta. A szabályokat. helyesírási szabályomazza helyesírási szabályokat kat nem alkalmazza. alkalmazza. Tízes számkörben Kissé bizonytalan, Kissé bizonytalan, Számfogalma bizonytalan, biztos számfogalom, kevés hibával dolgozik. a műveleteket a műveletek és a műveleteket önállóan Segítséggel szöveges feladatok hibásan végzi, szöve- végez. Önállóan felismeri, csoportosítja elvégzésében segítges feladatoknál sok a tanult testeséget megoldja a szöveges igényel. A hibával dolgozik. feladatokat. A tanult ket, síkidomokat. A síkidomokat, testeket Segítséget igényel a testeket, síkidomokat mértékegységek csoportosítja, tanult geometriai felismeri, csoportosítja. felismerésében kis tulajdonságokban alakzatok, tulajdon- A méréssel segítséget igényel. téveszt, a mértékságok felismerésében. kapcsolatos fogalmakat egységeket hiányo- A mértékegységek ismeri. Összesan ismeri. ismerete gyenge. hasonlításra képes.

81 81 szo- Felzárkózásra rul Tantárgy Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített KÖRNYEZETISMERET Tájékozott, érti a tananyagot. Önállóan alkalmazza az ismereteket. Hibátlan, pontos munka, aktív részvétel. Ismeri a tananyagot, 1-2 hibával alkalmazza a tanultakat. Pontosságra törekszik, kis hibával dolgozik. Tájékozott, jártas a tananyagban, segítséggel végez feladatokat. Több hibával dolgozik. Tájékozatlan a tananyagban, bizonytalan, segítséggel is inadekvát a feladatvégzés. Gyenge produktum. ÉNEK ÉLETVITEL GYAKORLAT ÉS A tanult dalokat pontos szöveggel, tisztán, önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló. Önellátó technikákban pontos, önálló. Előadásmódja szép, Előadásmódja önállóan énekel. megfelelő, segítséggel énekel. Kevés hibával ritmizál. Dallamfelismerése jó. mizál. Dallamfel- Több hibával ritismerése hibás. Önellátó technikákban irányítással jól ban sok segítséget Önálló technikák- tevékenykedik. igényel. Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel. Önellátó technikákban segítség mellett gyengén teljesít. RAJZ KÉZMŰVESSÉG TESTNEVELÉS ÉS Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége különböző technikák alkalmazása, szín- és forma érzéke kiváló. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket érti és betartja. Bemutatás után a gyakorlatokat kiválóan végrehajtja. A tanóra aktív résztvevője. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín- és formaérzéke jó. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket érti és betartja. Bemutatás után a gyakorlatokat jól végrehajtja. A tanóra aktív résztvevője. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása szín- és formaérzéke megfelelő. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket nagyon hiányosan ismeri. Mindenben segítségre szorul. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása szín- és formaérzéke kifogásolható. Látványában nem megfelelő. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket segítséggel érti és hajtja végre. Bemutatás után a gyakorlatokat megfelelően végrehajtja. A tanórán való részvétel csak ösztönzéssel. A pedagógus meghatározott kivétellel a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

82 82 Az első évfolyamon: Félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló munkáját. A második évfolyamon: Félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén: A tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja szerint történik. A szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Értelmileg akadályozott tanulók értékelése Az értelmileg akadályozott tanulók szöveges értékelése teljesen egyénre szabott. Az értékelés az önmagához való fejlődést tükrözi. Szöveges értékelés 1-4 csoportban, felsőbb évfolyamokon érdemjegy. Szempontjai: szociális képességek, magatartási és viselkedési szokások alakulását; tanuláshoz és munkához való hozzáállást; cselekvőképességet és pszichomotoros fejlődést; tanult ismeretek alkalmazásának képességét; tantárgyi követelmények teljesítését az egyéni fejlesztési tervekkel összhangban; a tanuló iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit; a tanuló foglalkozásokon nyújtott érdeklődését, aktivitását, kooperációját. Alkalmazott értékelési formák: Szóbeli értékelés: lehetőség szerint a pozitív teljesítményt kell értékelni, fontos a gyakori, ösztönző hatású megerősítés. (Helyeslés, dicséret.) Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak: például pontozás, csillag, dicsérő kártyák, stb. Szöveges értékelés: Évente P.A.C. és tanulmányi eredmény alapján szöveges értékelés. Félévente a szülővel történő személyes megbeszélés keretében értékeljük a gyermek haladását. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban - szülői értekezleteken, fogadórákon írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban egyéni beszélgetés során is. Negyed- és háromnegyed évben minden évfolyamon, minden tanulóról szöveges értékelést írunk a tájékoztató füzetekbe. Az első évfolyamon első negyedévében főleg a tanulók beilleszkedéséről, a társaikhoz, a felnőttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást írásban. Az ötödik évfolyam első negyedévében a felső ta-

83 83 gozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamokon a tanulók önmagukhoz mért fejlődéséről, személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi előmenetelükről tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók motiválása, fejlődése érdekében javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkora tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók eredményeiről. A minősítés formái megegyeznek az iskolai dokumentumokba bejegyzettekkel. A fontosabb és részletesebb tájékoztatás érdekében a második évfolyam végén a bizonyítványba bejegyzett minősítés kiegészítéseként részletes tájékoztatást is kapnak a tanulók és a szülők a bizonyítványhoz csatolt betétlapokon. V/5.2. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanuló bevonásával. Minden hét végén az osztályfőnökök kiértékelik az évfolyam magatartását és szorgalmát. Alkalmazkodva a kisiskolások életkori sajátosságaihoz tárgyi jutalmazásban is részesülnek a példamutató gyerekek a közösség előtt a közösségi szavazatok alapján. Felső tagozaton értékelő füzeteket rendszeresítettünk, amelyet minden tanítási órára magukkal visznek a tanulócsoportok. Ebbe a füzetbe kerülnek bevezetésre az osztály illetve egyéni dicséretek, kirívó esetekben az elmarasztalások a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozóan. Folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények és tanulópadok rendjét. A legrendezettebb osztályok, legkulturáltabban étkező napközis csoportok félévenként jutalmazásban részesülnek. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi érdemjegye megállapítása céljából az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Az osztályzatról az osztályfőnök és a napközi vezető dönt a tanulók bevonásával. ellentétek esetén az osztályozó konferencia hoz döntést az érdemjegyről. A magatartás értékelésének szempontjai a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül, a tanuláshoz való viszony, az iskola képviselete. A minősítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott, a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kialakításához készült táblázatos szempontsor.

84 84 A magatartás minősítése Példás az tanuló aki minden szempontnak következetesen megfelelő, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem. Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki intője. Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van. Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szorgalom értékelési szempontjai motiváltság, az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat, többletfeladatok vállalása, ellátása, a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása. A tantestület által elfogadott szempontsor segíti a pedagógust döntéseiben és biztosítja az egységes értelmezést) a szorgalom minősítésében. A szorgalom minősítése Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja. Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti. Változó az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredően a követelményeknek nem felel meg folyamatosan. Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt. A TÁMOP kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben kompetencia alapú oktatás bevezetésével intézményünk értékelési rendszere nem változik.

85 85 V/5.3. Az elismerés formái 1. Helyeslés: pozitívan értékelő, rövid, buzdító megjegyzés. A visszajelzés formája lehet fejbólintás, mosoly is. 2. Dicséret: a teljesítmény fokozása érdekében alkalmazzuk. A helyes adagolására vigyázzunk! Írásos fokozatai: - Szaktanári: azon tanulóknak, akik valamilyen tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el. - Osztályfőnöki: a tanulót példaként állítjuk a tanulótársak elé. - Napközi-vezetői - Nevelőtestületi: huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény esetén. Félévkor az ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba írjuk be a dicséretet. - Igazgatói: amennyiben a tanuló osztálya, vagy az iskola hírnevét növelte. - Iskolagyűlés előtti Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel jutalmazhatók. Dicséretek: Tanulmányi munkáért: - Szaktanári dicséret egy tantárgyból kiemelkedő - Osztályfőnöki dicséret több tantárgyból folyamatosan kiemelkedő Közösségi munkáért: - Osztályfőnöki dicséret Magatartásért: - Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret: Megyei, országos tanulmányi- és sportversenyen elért kiemelkedő helyezésért. Az igazgatói dicséretet kapott tanuló neve elhangzik az iskolagyűlésen. Minden dicséret kerüljön be az ellenőrző könyvbe és a naplóba. Osztályfőnöki, igazgatói és iskolagyűlés előtti dicséret közvetlenül is kapható. Félévi illetve éves munkáért oklevéllel vagy könyvvel jutalmazzuk a tanulókat, valamint az év végén, az év folyamán legeredményesebb tanuló neve felkerül az Akikre büszkék vagyunk iskolai kupára, amit a tanuló kicsinyített másolatban haza is vihet. Jutalom: - Oklevél, könyv, ajándéktárgy, színházlátogatás, torta Csoportos jutalmazási formák: - Jutalomkirándulás, színházlátogatás, kiállítás látogatásához hozzájárulás. Kitüntetés: - Oklevél - Érem - Serleg, emléktárgy

86 86 V/5.4. Az elmarasztalás formái Nem lehet megszégyenítő, testi fájdalmat okozó. Mindig indoklással járjon. A tanuló egyéni sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni. Formái: 1. szóbeli, 2. írásbeli. Szóbeli figyelmeztetésben részesül az, aki: - Társaival és felnőttekkel szemben udvariatlan - Kötekedő - Káromkodik, visszabeszél - Személyi higiéniájára, környezete tisztaságára nem ügyel - Tanítási órán nincs felszerelése - Nem készül Azonnal írásban figyelmeztetjük azokat, akik: - A tanítási időben engedély nélkül elhagyják az iskolát - Igazolatlanul hiányoznak - Saját és mások testi épségét veszélyeztetik - Társaikon nyerészkednek, üzletelnek - Öltözködésük sérti a közízlést - Durva, trágár szavakat használnak, a felnőtteknek tiszteletlenül visszabeszélnek - Társaikat, a kisebbeket megfélemlítik, bántalmazzák - Magatartásukkal az órai munkavégzést akadályozzák Minden tanulónak joga, hogy az írásbeli figyelmeztetéssel járó vétséggel kapcsolatban mentségeit előadja az osztályközösség, a diákönkormányzat, a tantestület előtt. Fegyelmi intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: - Szaktanári figyelmeztetés - Osztályfőnöki figyelmeztetés - Osztályfőnöki intés - Osztályfőnöki rovó - Megjelenés a diákönkormányzat fegyelmi bizottsága előtt - Igazgatói figyelmeztetés - Igazgatói intő - Igazgatói rovó - Az iskolagyűlés előtti figyelmeztetés A fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

87 87 A fegyelmi büntetés lehet: - Megrovás - Szigorú megrovás - Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - Áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A házirend megsértésének következményei: - Szóbeli figyelmeztetéssel jár, ha egy-két alkalommal történik - Írásbeli szaktanári figyelmeztetés jár, ha gyakrabban történik - Súlyos fegyelmi vétség esetén a Fegyelmi Bizottság dönt az iskolavezetés, a tantestület és a diákönkormányzat részvételével. A Fegyelmi Bizottság dönt az iskolavezetés, a tantestület és a diákönkormányzat részvételével. A fegyelmi bizottság megbeszélésén a szülő és a tanuló is köteles megjelenni. A fegyelmi büntetés lehet: - Megrovás - Szigorú megrovás - Kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása Az írásbeli intésnek, figyelmeztetésnek a naplóban kell szerepelnie. A vétség súlyosságától függően az osztályközösség, az osztályfőnök, a tantestület akár egyetlen vétségért is- magasabb büntetési fokozatot is kezdeményezhet. Az egyéni elmarasztalások mellett magatartási vétségért csoportok, közösségek, osztályok is büntethetők. A házirend megsértését iskolai és iskolán kívüli rendezvényekről való eltiltással is lehet büntetni. Szándékosan vagy gondatlanul balesetet okozó tanuló fegyelmező intézkedésben részesülhet.

88 88 VI. AZ ISKOLAI CSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI INDOKLÁSA VI/1. Iskolai csoportok szervezése VI/1.1. Tanulócsoportok Évfolyam A tanulócsoportok száma a szeptember 1-i létszám függvénye. VI/1.2. Ifjúsági tagozat (felnőttoktatás keretében, nappali rendszerben) év Évfolyam Felnőttoktatás ifjúsági tagozat éves tanulók részére Tanulói jogviszonyba kerül az a tanuló, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a 16. életévét betölti a meglévőismereteihez igazodó iskolai felnőttoktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja iskolai tanulmányait. A nappali rendszerű oktatásban tanulmányait annak a tanévnek a végéig folytatja, amelyben a 18. életévét betölti. (KT.78.(1) A tanórai foglalkozások száma a KT-ben meghatározott kötelező órák 90%-a osztály esetén 20 óra 7-8. osztály esetén 23 óra Tantárgyak és óraszámai heti bontásban Tantárgy/évf Magyar 3/ /111 3 Matematika 4/ /148 4 Informatika 1/37 1 1/37 1 Történelem 2/74 2 2/74 2 Természetismeret 2/74 2 Angol 1/37 1 1/37 1 Fizika 1,5/56 1 Biológia 2/74 2 Földrajz 1,5/56 1 Kémia 1/37 1 Ének 1/37 1 1/37 1 Rajz 1/37 1 1/37 1 Technika és élev. 1/37 1 1/37 1 Testnevelés 3/11 3 2/54 2 Osztályfőnöki 1/37 1 1/37 1 Mozgókép és 1 médiaismeret össz: 20/740 20/740 23/832 23/832

89 89 VI/1.3. Fejlesztő iskola A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között, fejlesztő iskolai oktatásban teljesíti tankötelezettségét. (1993.évi LXXIX. tv.-30/a (1); 125. (1), a2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelési törvény 15. (1)-(5) -ig A tankötelezettség teljesítése a fejlesztő iskolai oktatásban a) az a gyermek kezdheti meg, aki május 31. napjáig b) a szülő kérelmére az a gyermek, aki december 31. napjáig a hatodik életévét betölti. A tanulók fogyatékosságuk, fejlettségüknek és életkoruknak megfelelően csoportokba lesznek besorolva. Az igazgató dönt a nevelőtestület véleménye alapján. A csoport maximális létszáma: 6 fő c) Az oktatás az iskolai tanév rendjéhez igazodik, fejlődési szakaszokra bontva. d) Az oktatás az iskolai fejlesztő és rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. e) A tanév 12. hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó fejlesztési tervet. f) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év v égén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következő tanítási év egyéni fejlesztéséhez szükséges javaslatokat. g) Tervezés:rehabilitációs pedagógiai program éves munkaterv heti terv egyéni fejlesztési tervek h) Tanügyi nyomtatványok: - Csoportnapló: A.Tü.358.r.sz. (egyéni fejlesztési terv, haladási rész, tanulói adatok) - Értékelési lap: Tü.352.r.sz. (év végi értékeléshez) A fejlesztő iskolai oktatás szakaszai Életkor Évfolyam Pedagógiai szakasz 5-6-7(8) Kis-közép-nagy csoport Óvodai készség- és képességfejlesztő, iskolai életmódra felkészítő 6(8)-9(10) 1-2. osztály Alsó bevezető 9(10)-11(13) 3-4. osztály Alsó kezdő 11(13)-14(16) 5-6. osztály Középső alapozó 14(16)-17(19) 7-8. osztály Középső fejlesztő 17(19)-20(21) osztály Felső orientációs 20(21) osztály Felső szocializációs Heti óraszám 20 Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Reggeli köszöntés, önkiszolgálás Mozgásra nevelés Szűkebb és tágabb környezetünk Játék és munka Egyéb terápiák (Ayres, ze- 1 37

90 90 ne ) VI/1.4. Napközis és tanulószobai csoportok Évfolyam VI/1.5. Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások Mozgás fejlesztés Téri tájékozódás Logopédia Diszkalkulia Diszlexia prevenció Grafomotoros-fejlesztés Kognitív képességek fejl. VI/1.6. Klubok és tehetséggondozó csoportok Színjátszó drámajáték Számítógépes ismeretek elsajátítása Háztartás, kézimunka Honismeret, népismeret Természetjárás Sport, mozgás, játék, gyógytestnevelés VI/1.7. Sportkörök Sportág Úszás Atlétika Nemek szerint fiú-lány fiú-lány VI/1.8. Énekkar - zenei képességfejlesztés Énekkar Furulya kezdő Furulya haladó egy csoport egy csoport vegyes egy csoport vegyes ( fiú-lány ) ( fiú lány ) Változik tanévenként a fejlesztő csoportok száma, a fejlesztés területe, mert a tanulók különleges gondozási igénye szerint szerveződik. Változik tanévenként a szakkörök és a tehetséggondozó csoportok száma és milyensége, mert változik a tanulók igénye, érdeklődése.

91 91 VI/1.9. Sajátos nevelési igényű cigány tanulók roma nemzetiségi oktatásban részesülnek magyar nyelven. Irodalom, kisebbségi népismeret oktatási terve A 2011/12-as tanévtől iskolánk a roma nemzetiségi oktatás programja szerint oktat. A kötelező népismereti tantárgy témaköreit az osztályok tantervébe, tananyagába építi be. A kisebbségi népismeret, illetve a kisebbségi nyelv és kultúra programtervezetét az oktatási és kulturális miniszter 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelete* alapján állítottuk össze. A kisebbségi népismeretet, illetve a kisebbségi nyelvi és kulturális ismereteket iskolánkban szakkör keretében népszerűsítjük. ÓRATERVEZET: kisebbségi népismeret heti 4 óra foglalkozás, alsó és felső tagozatosoknak kisebbségi nyelv és kultúra heti 2 óra foglalkozás alsó és felső tagozatosoknak kisebbségi kulturális anyag beépítve az oktatási anyagokba KISEBBSÉGI ÓRAREND HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK CIGÁNY NYELV ÉS KULTÚRA 6. NÉPISMERET FELSŐ 7. NÉPISMERET FELSŐ 8. NÉPISMERET ALSÓ NÉPISMERET ALSÓ ALSÓ CIGÁNY NYELV ÉS KULTÚRA FELSŐ * a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet módosításáról CIGÁNY/ ROMANI NYELV ÉS IRODALOM Kiegészítő oktatási forma Fejlesztési területek: I. Beszédértés évfolyam; a tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése évfolyam; a tanuló megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, egyszerű kérdéseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, idő, időjárás, társadalmi közeg, fiatalok élete, saját élettörténet évfolyam: Törekedik arra, hogy megértse a köznyelvi beszéd egyes részleteit, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka szabadidő, sport, kultúra, média, közlekedés, egészségvédelem. Törekedik arra, hogy

92 92 megértse a rádió- és tévéműsorok aktuális híreiből és riportjaiból a lényeget (cigány témában). A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtést és a beszédszándék összefüggését. Érdeklődési köréhez tartozó témákban a szövegösszefüggésből jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát évfolyam: törekszik arra, hogy megértse a mindennapi életben előforduló ismerős vagy ismeretlen, konkrét vagy absztrakt témakörök szövegeit. Pl.: munka világából, kapcsolatok más emberekkel, szolgáltatások és kereskedelem, környezetvédelem, globalizáció. Európa Uniós nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés, emberi jogok, fiatalok problémái, barátság, szerelem, a cigányság jövője, a cigány nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében, modern irodalmi alkotások, egészségügy, oktatásügy, munka és szórakozás régen és ma. Törekszik arra, hogy megértse a cigány nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások, filmek megértését. Hallás után a CD-re, illetve hangkazettára rögzített hanganyagokat próbálja jól értelmezni. II. III. Beszédkészség évfolyam: képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkozik évfolyam: a tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és fogadni. Képes egy-egy rövidebb párbeszédet folytatni, illetve saját élményeiről néhány mondatban beszámolni évfolyam: A tanuló be tud kapcsolódni beszélgetésbe főleg valós élethelyzeteket tartalmazó témákban. Egyszerű mondatszerkesztéseket képes elvégezni, életéről és érdeklődési köréről. Kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes önállóan egy rövid történetet megtanulni és előadni évfolyam: Romani nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel, tud részlegesen kommunikálni. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Egyedül képes kiemelni egy szövegből a lényeget és törekszik a pontos összegzésre. Törekszik a helyes hangsúlyra és dallamra a romani nyelvű versek és történetek elmondásakor. Olvasásértés évfolyam: megérti a mindennapi élethez tartozó egyszerű szöveget. Képes az egyszerű információk megfelelő tempójú olvasására évfolyam: jó kiejtéssel, hangsúlyozással tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat s a kiemelt témájú szövegeket. Rövidke párbeszédben tud részt venni. Össze tudja foglalni, miről szól egy-egy szöveg és a lényegét meg tudja fogalmazni néhány mondatban évfolyam: A romani nyelvű történeteket képes helyes hangsúllyal folyamatosan olvasni. Segítséggel le tudja fordítani a bennük rejlő információkat. Törekszik arra, hogy képes legyen a történetek összefoglalására és lényegkiemelésére. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát.

93 évfolyam: biztonsággal olvas a mindennapi élethez kapcsolódó romani nyelvű szöveget, segítséggel lefordítani is tudja. Az irodalmi szövegek üzeneteit értelmezi, és megfogalmazza romani nyelven. Figyelemmel kíséri a romani nyelvű sajtót és szakirodalmat, valamint az interneten megjelenő cikkeket, illetve a művészi alkotásokat. IV. Írás évfolyam: képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra évfolyam: képes rövid üdvözlet, kifejezés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Meg tud fogalmazni rövidebb üzenetet. Diktálásra néhány szót helyesen le tud írni évfolyam: Képes írásos formában szépen másolni, helyesen leírni néhány mondatot. Képes rövidebb levelet megfogalmazni és azt helyesen leírni. Megismert szövegekből tud mondatokat másolni helyesen évfolyam: Röviden meg tudja fogalmazni az önéletrajzát, és azt helyesen leírja. Szótársegítségével idegen szövegeket is képes lefordítani. Diktálás után néhány mondatot tud írni. CIGÁNY NÉPISMERET Fejlesztési feladatok I. Ismeretszerzés, tanulás évfolyam: ismeretszerzés személyes beszélgetésekből: szülők, rokonok, család megnevezése cigányul és magyarul. A családban űzött foglalkozások a múltban és jelenben. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből; a település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi illetve mai is élő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A cigányokról szóló mondák olvasása. A cigány népcsoport életmódjához kötődő ismeretek a közvetlen környezetből. A családi ház jellegzetességei. Közmondások, népdalok, mondókák, mesék jóslások, ételek megnevezése, gyűjtés a környezetből. Hagyományokhoz kapcsolódó versek, képeskönyvek bemutatása. Nyelvhasználat a családon belül és kívül évfolyam: A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Gyűjtő tevékenység tanári irányítással a magyarországi cigányok nemzetségei között. A családban űzött foglalkozások szerinti nyelvjárások elnevezései. Családfa összeállítás. A cigányság vándorlásai: India, Európa és Magyarország térképén tájékozódás. A történelmi dokumentumok részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. A cigány népdalok és balladák különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez, és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Hazai cigány népviseletek: motívumok, színek. A legjellemzőbb női és férfi öltözék tartozékainak megnevezése cigányul és magyarul. A cigány nyelvhasználat sajátosságainak megismerése évfolyam: anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. A szülőhely cigány közösségének tradicionális szokásairól adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió és tévéműsorokról tudjon össze-

94 94 függően beszélni, véleményt alkotni. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. A történelemtudomány módszereinek (grafikonok, családfák, történelmi térképek) alkalmazása tanári segítséggel. Saját családfa készítése. A kapitalizmus hatása a magyarországi cigány kisebbségre. Ismerje a szomszédos országok roma lakosságának jellemző népviseletét évfolyam: a magyarországi cigány kisebbség történelmi, tárgyi, és szellemi örökségének, értékeinek bemutatása. Tájékozódás a cigány művészetben (irodalom, zene, tánc, képzőművészet) történelemben. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintése, könyvek olvasása. Művek elemzése. Ismerjék a cigány színházi törekvéseket, a jellemzőbb színtársulatokat. Betekintés a történelmi múltba: 1848-as forradalom és a cigányok, az első világháború és a cigányok. A háborúk idején a nemzetiségek együttélése. A cigányság élete és helyzete ma, Magyarországon és Európában. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről, az Országos Cigány Önkormányzat munkájáról. Ismerjék a régi cigány házak alaprajzát és a jellemző építészeti anyagokat. Ismerjék a Romani Kris fogalmát, működését, szerepét, jelentőségét. Írásbeli és recens források elemzése alapján értsék a vajdák szerepét a roma közösségekben. II. Kritikai gondolkodás évfolyam: kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban. A magyar és a cigányszokások összehasonlítása, különbségek felismerése, elsősorban a nyelv és a szokásrendszer tekintetében. A család és a rokonság életének fontos eseményei, saját élmények feldolgozása. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. A népköltészeti alkotások szépségének és a hagyományápolás fontosságának megértése. A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és negatív hősök csoportosítása évfolyam: kérdések önálló megfogalmazása a cigánynépcsoportok vándorlásával és magyarországi letelepedésével kapcsolatban. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése, szerepük a cigány kisebbség formálásában, identitástudat felébresztésében. A magyarországi cigányok élete régen és ma. A különbségek, változások felismerése, sorsdöntő fordulatok megfogalmazása. Beszélgetés a vándorlás során felvett jövevényszavak változatosságáról évfolyam: a cigány-magyar együttélés kölcsönhatásának ismerete. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi és egyéni lehetőségek, nehézségek ismerete. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a cigány kisebbség múltbeli és jelen sorsával kapcsolatban. A cigány kultúra, mint Európa és a keresztény világ része. A cigány képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusában. A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. A település nyelvjárásának megismerése évfolyam: kérdések és vélemények megfogalmazása a cigányság sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak tevékenységének

95 95 és eszméinek elemzése. Irodalmi alkotások, publicisztika, filmek szövegeinek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. A cigányok, mint társadalmi csoport intézmények viselkedésének elemzése. Megalapozott, hiteles kisebbségkép kialakítása. III. IV. Kommunikáció évfolyam: különböző családtagok megszólítása, különböző szituációkban. Rajzolja a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltésre utaló elemeket. A településen élő idős cigányokkal beszélgetés, közmondások, dalok mondókák, versek hallgatása, mesék, mondák megismerése. Hagyományok felelevenítése. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyődíszek készítése. Egyes mesék dramatizálása. Mondókák tanulása. A legfontosabb állami jelképek értelmezése és azokkal kapcsolatos helyes magatartás. A cigány himnusz megismerése, eléneklése évfolyam: beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól. Beszélgetés és vita a cigány gasztronómiai szokásokról. A cigány konyha berendezéseinek, régi konyhai eszközeinek, azok használatának bemutatása. Rajzkészítés a régi konyhai eszközökről. Ételreceptek gyűjtése. A cigány és magyar ételek összehasonlítása. A cigány tánc alapjainak megismerése. A cigány népviselet ruhadarabjainak cigány és magyar nyelven történő felsorolása. Képzeletbeli utazás a régmúltban, amikor a cigányság még vándorló életformát folytatott évfolyam: a cigány irodalom helye és szerepe a világban. A legfontosabb cigány írók műveinek felsorolása. A megismert műveken keresztül a költő, író céljainak, törekvéseinek felismerése, megfogalmazása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, ismeretekről. Ismerkedés a cigányság vallási sokféleségével. Anyanyelvű szövegek, versek, mesék tanulása, szereplés iskolai és városi rendezvényeken évfolyam: A tanult történelmi eseményekkel kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása. Véleményalkotás és vita egy-egy aktuális kisebbségpolitikai kérdésről. Mások véleményének elfogadása, a tolerancia gyakorlása. Gyűjtőmunka a település idősebb cigány emberei között mesékről, dalokról, ételekről, népviseletről. A gyűjtésről beszámoló, esetleg kiselőadás. Tájékozódás térben és időben évfolyam: az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani és magyar nyelven. Időt meghatározó kifejezések használata: amikor kicsi voltam, amikor a szüleim gyerekek voltak, nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása családi ünnepekhez és jeles napokhoz kapcsolódva: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Ismert roma költők, írók és folklór kutatók időrendben állítása évfolyam: az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani és magyar nyelven. Időmeghatározás: már ismert eseményre, jelensége való utalással (történelmi eseményekhez kapcsolódva). Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. A feudális korszak idején néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete a cigány kisebbséggel kapcsolatosan. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Tájékozódás India, Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Ismert cigány képzőművészek születési helyének megkeresése a térképen. Események, jelenségek megjelölése a történelmi térképeken.

96 évfolyam: az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani és magyar nyelven. Időmeghatározás: a cigányok Európába való érkezése előtt, a cigányok megjelenése Európa országaiban, stb. Az idő ábrázolása. Néhány kiemelt esemény, jelenség, időpontjának ismerete, mint pl.: cigányok megjelenése a Bizánci Birodalomban. A cigányokra vonatkozó népelnevezések ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. A magyarországi cigányok a felvilágosodás korában. Európai történelmi atlasz tanulmányozása, a cigányok vándorlásának nyomon követése. Az útvonal megrajzolása. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult országok, települések megkeresése a térképen. Események, jelenségek megjelölése történelmi térképeken. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken évfolyam: a cigány nép élete a burzsoá Magyarországon. E történelmi korszak elnevezésének használata a történelmi idő tagolására. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete, mint pl. az első országos cigány öszszeírás, a cigányok letelepítéséről szóló rendeletek, stb. A tanultak időpontokhoz történő kötése. Ebben a korban ismert cigányzenészek időrendbe állítása. A II. világháború koncentrációs táborainak cigány áldozatai Európában. Ismerjék az ezzel kapcsolatos politikát, rendelkezéseket. A cigányok helyzete 1945 után. A cigányok helyzetének változása az 1961-es párthatározat után. Az említett időszakok történelmi térképeink összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. Használják az interneten található forrásokat is. V. A tartalom kulcselemei évfolyam: legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy helyi roma híres ember életét és munkásságát megismerhessék, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy régen az emberek másként élet és gondolkodtak. Ismerkedés régi hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz megismerése. A Roma Kultúra Napjának megünneplése. A kölcsönösség szerepe az illemben, az idősek tisztelete, a külső és belső jellemvonások, a jó és a rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése. Ismerkedjenek meg a helyi romák jellegzetes hagyományaival, néhány történettel a lakóhely múltjából évfolyam: legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy ismereteket szerezzenek a különböző cigány népcsoportok népi hagyományairól, a lakóhely múltjáról cigány vonatkozásban, továbbá jellegzetes cigány mesterségekről. Tanulmányozzák a cigányok tisztálkodási szokásait. Ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzetiségiek életével, kultúrájával, közös múltunkkal évfolyam: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismerteket szerezzenek a mai megélhetési módokról, természeti értékekről, azokat fenyegető veszélyekről. Ismerjék meg a felvilágosodás kiemelkedő cigány alakjait. További ismereteket szerezzenek az európai cigány zene múltjáról, jelenéről és kiemelkedő képviselőiről. Különböző kultúrákban a cigányságot ért negatív politikai intézkedések megismerése. Ismerkedjenek a kisebbségi önkormányzatok működésével, hatáskörével. Ismerkedjenek meg a cigány nő szerepe a tradicionális kultúra értékei szerint élő családban. A cigány munkanélküliség, foglalkoztatottság alapelvei. Legyen alkalmuk megismerkedni a Néprajzi Múzeum cigány gyűjteményének anyagával évfolyam: Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. Információk szerzése a cigányokat támogató állami alapítványok szerepéről. Is-

97 97 meretszerzés a magyarországi cigányok érdekképviseletéről. További ismereteket szerezzenek a magyar állam és a hazai cigányok történetének fontosabb fordulópontjairól. Ismerkedés az aktuális politikai helyzetről. Ismerjék a magyar és európai költők cigányokról szóló alkotásait. Ismerjenek néhány cigányokról szóló szociográfiai írást. Az alkotásról legyen önálló véleményük. Ismerkedjenek meg a munkavállalás lehetőségeivel Magyarországon, Európában. VI. A reflexiót irányító kérdések évfolyam: Legyen alkalmuk a tanulóknak, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Milyen jellemző tulajdonságai vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól? Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? Milyen szeretnék lenni? Miért van szükség szabályokra? Mit jelent az, hogy cigány, roma, beás, szinto, gazho, stb? évfolyam: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Ki a cigány? Ki a magyar? Ki a francia? Ki az eszkimó? Ki a busman? Stb. Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése? Miért vannak szegények és gazdagok? Milyen mértékben határozza meg a lakókörnyezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? évfolyam: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? Hányféle identitása lehet egy embernek? Miért nem viselnek háborút a cigányok? Milyen szerepet játszik a média a cigányok megítélésében? Mitől függnek az egyes embercsoportok érdekei? Miért vannak gazdag és szegény országok? Miért vannak munkanélküliek? Mi a hit, a vallás szerepe a cigányok életében? évfolyam: Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: Melyek a cigány kultúra értékei? Milyen a megítélése a Romani Kris és a Magyar Igazságszolgáltatásnak? Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Mi az erőszak szerepe a történelemben? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben a cigányokkal kapcsolatosan

98 98 VI/1.9. A nem kötelező választható tanórák rendszere Évfolyamok Tantárgy A helyi tanterv szerint. Óraszám A helyi tanterv szerint. VI/2. A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon VI/.2.1. Az alsó tagozat Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1-4. évfolyamot. Ennek megfelelően további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában. Első fejlesztési egység (1-4 évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: A megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladatok - a pontos érzékelés kialakítása - felismerése: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; - összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, többszempontú összehasonlítása stb. - differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezetnél: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés, végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok ügyességi gyakorlatok. Mozgások megkülönböztetése - tempó, erősség, ritmus szerint.

99 99 Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli helyzet felismerése megnevezése - fent-lent, elöl-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?); időköz (mettől-meddig?), az idő ritmusa a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, beszédkedv fokozása, (a koncentráció, a figyelem fejlesztésével) a beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes beszédlégzés, tagolás, (rigmusok, mondókák, gyermekversek) szünettartás, beszédhangok toldalékok pontos, tiszta ejtése, fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés beszéd tempó, ritmus. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe. Az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok. Írásmozgás fejlesztése: a ceruzamozgás, görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem, kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. VI/2.2. fejlesztési egységben (5-8 évfolyamon) Az első fejlesztési egységben felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: - az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő jegyek - kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, - a verbális szint megerősítése gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben, (az általános, a különös, a fölé- mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.)

100 100 Tanulási képességek Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. Kommunikációs képességek Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi - formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye stb.), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. VI/2.3. A szakiskola tagozat A korrektív célú fejlesztés: ( 9-10 évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus-kerülő feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások, menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, okokozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időbe való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A célok megvalósulása A nevelési céljaink megvalósulását szolgálja a túrák, kirándulások szervezése. A számtalan szituáció, a különféle élethelyzetek gazdag tapasztalati anyagot szolgáltatnak az egyes tanuló személyiségének alakításához, a közösségfejlesztéshez A programok, a szabadidős tevékenységek a tanulók képességfejlesztését és a szociális juttatások igénybevételét biztosítják. A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit fejlesztik az információk, a benyomások a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulónak a tartalmas szabadidőtöltésre, képességei kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben. Sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt (cigány etnikum) hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására.

101 101 Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával - és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk visszavezetni ezeket a tanulókat a kortárscsoportba, elfogadásukat, befogadásukat biztosítani. Ezzel együtt a saját kultúrájukat, hagyományaikat ápolhatják - ehhez segítséget, támogatást kapnak - az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon. A csoportok szervezésében alapelvként fogadjuk el az alábbiakat: minden tanuló szükségleteinek, igényeinek megfelelően kapjon ellátást a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon; valamennyi tanuló napközis ellátásban részesüljön a évfolyamokon szülői igény szerint tanulószobai foglalkozást biztosítunk; minden tanuló kapjon kedvezményes étkezést reggelit, ebédet; A tehetséggondozást szolgáló foglalkozások előzetes felmérés, pedagógiai javaslat alapján szerveződnek a szülők bevonásával a jól működő funkciók fejlesztésére. A tehetséges tanulók iskolán kívüli foglalkoztatásához is segítséget nyújtunk egyesületek, klubok, zeneiskolák megkeresésével. A tábori, és ügyeleti ellátásban részesített tanulók: a tanulói, a szülői igények elsődlegesen érvényesüljenek az egyes szolgáltatásokban; a kiválasztásnál meghatározó a rászorultság, a szülői gondoskodás milyensége, a család szociális helyzete, a tanuló egészségi állapota, veszélyeztetettsége; a tanulók reggeli és délutáni ügyelete a szorgalmi időben folyamatosan működik minden tanuló számára nyitott, hozzáférhető ellátás. VI/3. Egyéb iskolai élet szervezeti formái Napközis csoportok Napközis ellátásban részesül az iskola valamennyi tanulója igény és rászorultság alapján. Az alapozás éveiben a szoktatás, az intenzív fejlesztés érdekében csak indokolt esetben tekintünk el a napközis foglalkozás elutasításától. A felsőbb évfolyamokon a tanuló önállósága, egyéb elkötelezettségei, családi munkamegosztásban történő részvétele és egészségi állapota szerint mérlegeljük a napköziből való távolmaradást. A napközis időszakban az iskolai élet számos területén kínálkozó programban vesznek részt a tanulók pl. kulturális programok, sportkörök, testedzés, klubfoglalkozás, könyvtárlátogatás és használat, manuális tevékenység, vetélkedők. Adott foglalkozási rend szerint alakul a heti program, összehangoltan, szervezetten. Minden tanulócsoportnak naponta perc áll rendelkezésére a tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére. A tanulószoba Tanulószoba csak a 9. évfolyamtól működik igény és szükséglet szerint. Napi perc fordítható a tanulásra, felzárkózásra, a feladatok megoldására. A tanulószobai foglalkozást követően igény szerint bekapcsolódnak a sportköri munkába, a klubok tevékenységébe.

102 102 A szakkörök, klubok Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magába foglaló közösség. A szakkör, a klub programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak a tanulók érdeklődés és vonzalom szerint az egyes tevékenységek között. A programok a tanórákon kívül rekedt gazdag műveltségi anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják, képességfejlesztés, tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése céljából. A klubtevékenység félévi látogatása után ismét választható, azaz lehetőség kínálkozik új terület megismerésére, vagy az előzetes klubtevékenység folytatására. A sportkör Az iskolai sportélet a sportkör tevékenységével egészül ki. Alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyekre történő felkészítése is a sportkörön belül történik. Sportágak szerint külön fiú és leány csoportok működnek. A mindennapos testedzés megvalósításához is hozzájárulnak a naponta felkínált sportolási lehetőségek. Az iskola megteremti a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételek mellett a sportkör működéséhez szükséges feltételeket is. Az iskolai sportkör feladatait intézményünkben szakkör jelleggel a testnevelő végzettséggel rendelkező tanár látja el. Egyéb tevékenységi formák Kiegészítő ismeretek nyújtása, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás céljából és a tanulók érdeklődésének kielégítésére. Működnek egyéb tevékenységi formák is. Így a kreativitást fejlesztő, a műveletek elvégzését segítő eszközök használatának elsajátítása az informatika világának megismerése, a szorobán alkalmazása, esetenként más jellegű tevékenység (mint zenei, művészeti) szerveződik. Az iskola gyógypedagógusai látják el a tanulócsoportok heti kötelező tanóráit, a rehabilitációs órákat, a nem kötelező, választható tanórákat, valamint a tanórán kívüli tevékenységet. A napközi az alsó tagozatos sérült kisgyermek számára a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Nagy szerepet szánunk az óvodai életből az iskolába történő átvezetésnek. Ezért meghatározó tevékenységük a játé, amely a közös, az együttes élményszerzést és tevékenységet is biztosítja. Előtérbe kerülnek a szerepjátékok, az egyszerű szabályjátékok, a mozgásos játékok. A célszerű válogatott játékokat terápiás céllal, elsődlegesen személyiség-terápiák megvalósításának okán alkalmazzuk. A különféle készségfejlesztő játékok a hiányosan működő funkcióik javítását, korrigálását hivatottak szolgálni. A játékok tevékenységhez, a szabadidőben szerzett képességfejlesztéshez megfelelő színtereket rendelünk pl. tornaterem, uszoda, zsibongó, osztályterem, vagy a szabadban, a közeli ligetben, parkban.

103 103 Habilitáció, rehabilitáció. az egyéni fejlesztés Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével látható el a rehabilitációs célú foglalkozás valamennyi évfolyamon, valamint a logopédiai kezelést biztosító foglalkozás az 1-4. évfolyamon. Ez összességében (az évfolyamra megállapított órák mértékében) többletterhelést jelent a pedagógusok által ellátandó heti kötelező órák tekintetében. A rehabilitációs célú foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása (a törvény szerint) a tanulócsoportok igénye, szükséglete szerint történik. Az iskolakezdés idején, az alapvető kultúrtechnikák alapozása éveiben - a sérült funkciók működőképességének megteremtése a képességek fejlesztésére, korrektív hatások érvényesítésére, kompenzáló, terápiás megoldások alkalmazására - nagyobb szükség van, mint a felsőbb évfolyamokon. A választható tanórák időkeretének átcsoportosítása az évfolyamok között - az előző eljárás fordítottját mutatja. Ennek oka abban keresendő, hogy az életkezdéséhez, a továbbtanuláshoz, az ismeretek bővítéséhez a felsőbb évfolyamokon jelentkezik nagy igény, ahol ennek kielégítése az intézmény alapvető feladata. A csoportszervezés képességek szerint történik a tanulócsoportok növendékeiből igény szerint, azonos időben, esetenként a napközis és tanulószobai időkeret terhére, a napközi vezető gyógypedagógus közreműködésével. A tanulócsoportokra megállapított összes óra - kötelező, nem kötelező tanóra, tanórán kívüli foglalkozások -, valamint a rehabilitációs foglalkozások többlet órái jelentik a pedagóguslétszámigényt, a gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők foglalkoztatását, valamint egyéb szakemberek, segítők alkalmazását. A pontos tervezés a mindenkori éves tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, szükségletét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot. Foglalkozás megnevezésszáma Óra- Ért. ak 1-4.o 5-6.o 7.o 8.o 9.o 10.o 2. Szakkörök: ének rajz sport egészség informatika 10: Habilitáció Sindelar 1 fejlesztés 4. Ayres terápia Szenzomotoros fejlesztés 3 Konduktív fejlesztés 11. Gyógytestnevelés 2 5. Autista fejlesztés Logopédia 4 7. Mentálhigiénia 2 9. Diszkalkulia 2 8. Fejlesztés (nyelvi, helyesírási, verbális készségek, matematikai készségek, önismeret, konfliktuskezelés, praktikus ismeretek, stb.) 12. Egyéni foglalkozás Cigány népismeret és nyelv szakkör 4 2 Az óraszámok évfolyamokra való lebontása nem mindenhol lehetséges, mert vegyes csoportokban tartják a foglalkozásokat, szakköröket.

104 104 Évfolyamok óraszámai Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika ,5 4,5 4, ,5 Informatika Környezetismeret Természetismert Földrajz Ének-zene Rajz kézművesség Művészetek Életvitel Testnevelés Szakmai 4,5 előkészítő Szakmai 5 alapozó Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Kötelező ,5 22,5 22, ,5 27,5 óra Nem kötelező Tanulói órateher felső ,5 24,5 24, ,5 31,5

105 105 Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Hon- és 1 népismeret Idegen nyelv 2 2 Matematika Erkölcstan Informatika Környezet ismeret Természetismert Földrajz Ének-zene Rajz kézművesség Életvitel Testnevelés Szakmai előkészítő Szakmai alapozó Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A szakiskolai óraszámokat majd az elfogadott SNI kerettantervek szerint készítjük el. Mindennapos testnevelés Az iskola a nappali rendszerű oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 óra keretében, amelyből legfeljebb heti 2 óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással. b) iskolai sportkörben való sportolással c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói, sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Ez a törvény jével lépett hatályba. Felmenő rendszerben folyik az oktatás.

106 g 2013/2014 tavév felmenő rendszer Egyéb hab.,rehab hab, rehab órák hab.,rehab osztály óraszám Napközi BB.testnev 15% 15% EE etika 40% 40% oszt.időkeret %(10,15,10,25,30, 40;) Összesen (óra) 1.o o o o o o o o Híd/ki Híd/be o o össz. 489 Ért. Ak. tag. Rehab összesen: Ált.össz: felz.,teh.fejl

107 107 rehab óra diff.fejl. 0 F Rehab 0 össz cigányóra kedvezmény könyvtár magántanuló A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezéséhez a heti időkeret a heti tanítási órák 15%.

108 VII. TANULÓI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. VII/1. A kulcskompetenciák fejlesztésének célja A gondolkodás fejlesztése A megismerési képességek fejlesztése A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése VII/2. A kulcskompetenciák és nevelési hatékonyság Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerű fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlődését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elősegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerősítését, kidolgozzuk a különböző műveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlődése egymást erősítő, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezők fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerű élményszerző módszerek alkalmazására van szükség. VII/3. A kulcskompetenciák az Európa Tanács javaslata alapján Anyanyelvi kommunikáció Idegennyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség

109 109 A kulcskompetenciák megjelenése intézményünk oktatási nevelési fejlesztési rendszerében VII/3.1. Anyanyelvi kommunikáció Nemzeti alaptanterv 2007-es változásával az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület helyett továbbiakban a kulcs kompetencia elnevezést használjuk. Anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia új elemekkel bővült elsősorban annak érdekében, hogy jobban támogassa a mindennapi élethelyzetekben szükséges készségek és képességek fejlesztését. Intézményünk Pedagógiai Programjának alapelvei, céljai azonosulnak a Nat jelenlegi koncepciójával. Az értelmi fogyatékosság nyelvi fejlődési zavarral jár együtt. Ez a zavar megnyilvánulhat mind a beszéd percepciós, mind a produkciós részében, melynek mértéke befolyással van az olvasás-írás elsajátítására is. Tanulásban akadályozott tanulóink számára a ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ által kidolgozott tanterv biztosítja a képességek és készségek fejlesztési eljárásait, módszereit, feladatait, Értelmileg akadályozott tanulóink számára a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Budapest) által kidolgozott tanterv biztosítja a képességek és készségek fejlesztési eljárásait, módszereit, feladatait, - a szükséges ismereteket, - pozitív attitűd kialakításának irányait, - a beszédészlelés szeriális észlelés + részfolyamatok fejlesztése, - beszédmegértés fejlesztését, - beszédprodukció fejlesztését, - grammatikai rendszer kialakítását. Célok: - az anyanyelvi kommunikáció feltételeinek fejlesztése - a megfelelő szókincs bővítése - a helyes nyelvi funkciók használata - a szövegértő képesség megalapozása - adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket - rendelkezzen tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében, - legyen képes olvasható íráskészséggel. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciájához tartozó készségek és képességek birtokában tudjon beilleszkedni a közösségbe és ez által a társadalomba.

110 110 VII/3.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok: Beszédszándék Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Beszédkészség Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. Képesség a tanult témákban - egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. VII/3. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Nemcsak az ismeretek közlése, a folyamatok megértetése a cél, hanem a cselekedtetés, közös tevékenységek kapcsán ismeretek szerzése. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

111 111 VII/3.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, az ember és a természeti világ kapcsolatában s irányítsuk cselekvéseinket. A szükséges ismeretek, képességek, attitűdök kialakítása, aktív használata intézményünk nevelési oktatási folyamatának minden szintjén jelen van. Főbb színterei: fizika, kémia, biológia, technika, életvitel, természetismeret órák, komplex személyiségfejlesztő, osztályfőnöki órák, napközis és tanulószobai foglalkozás, szabadidős tevékenységek, kirándulások, könyvtári foglalkozások. A tanulók értelmi szintjük, személyiségük fejlettségi szintjének figyelembevételével próbáljanak részt venni a megismerési - elsajátítási folyamatban. Örömmel, a világra nyitottan tevékenykedjenek. Legyen természettudatos identitásuk, és döntéseikben legyenek környezetvédők. A környezetükben előforduló negatív környezeti hatásokkal legyenek kritikusok. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: Európa a magyarság tágabb hazája. Fontos, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, működéséről, ismerjék országait. Elemi szinten olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani a diákokat, hogy világképük kinyíljon, nyitottá és elfogadóvá váljanak más kultúrák, szokások és életmódok iránt. VII/3.5. Digitális kompetencia Az informatika interdiszciplináris tudomány ezért a digitális kompetenciák fejlesztése fontos iskolai feladat. Szükséges felszerelés: - Szakszerűen felszerelt tanterem, - Jogtiszta szoftverek, - Oktatási szoftverek (világhálóról, vásárlásból, Digitális Tudástárból), - Világháló elérhetőség, - Média informatika egyéb eszközei (fényképezőgép, projektor, stb.), - Később iskolai szinten 1 interaktív tábla. Alsó tagozaton egyszerű oktató szoftverek alkalmazásával (MANÓ matematikai, anyanyelvi, logopédiai) valósítjuk meg az önálló ismeretszerzést, segítjük a diákokat egyéni tempójuk haladásában osztályban rajzos-szöveges feladatokat végeznek tanulóink és informatikai alapismereteket tanulnak (információ tárolást, információ kezelést, adatátadást helyi hálózatban) osztályban ezeket az ismereteket bővítik és az idei évtől tanulhatják az internet által kínált lehetőségeket, az elektronikus média útján történő kommunikációt, kapcsolatteremtést ( , hálózati eszközök). Az internet adta lehetőségek már sokszor komplex oktatási anyagok (Digitális Tudástár) elérhetőségét teszik lehetővé. A tanulás hatékonyabb lesz, csökkennek a gátlások, növekszik kreativitásuk. 8. osztályban legyenek képesek alkalmazni ismereteiket, önállóan gyűjtőmunkát végezni az interneten. Fel kell készíteni tanulóinkat, hogy: - a szerzett információkat értékeljék, ne fogadják el mindenáron, - tudjanak lépést tartani a digitális technológia fejlődésével, - önképzésük során felelősségérzetük növekedjen. Fontos megjegyezni, hogy az oktatás iskolatípusunkban mindig tevékenység-centrikus és gyakorlatorientált legyen. Könyvtárhasználat során - Tudják megkülönböztetni az információhordozókat, - Tanulják meg használni az elektronikus könyvtár adta lehetőségeket, - Ismerjék meg a könyvtári programok kódrendszerét.

112 112 VII/3.6. Hatékony önálló tanulás Középpontban a tevékenység centrikus oktatás áll, olyan szükséglet kielégítő tevékenység, amely leköti a gyermekeket és fokozza a teljesítményüket. A tanulás rugalmas megszervezése pedagógiai csoportmunkával, amely gazdaságos tanulásszervezést és fegyelmet követel az egyéni képességekhez igazítva. Fontos része a differenciált tananyag melynek résztémáit egyéni feladatokban a tanulók maguk választhatják ki. Ennek érdekében a differenciált és személyre szabott habilitációs, terápiás foglalkozások kerülnek előtérbe. Az ismeretek alkotó módon történő átadásával minden tanulót igyekszünk lehetőségei csúcsára eljuttatni. VII/3.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, legyen tisztában ezek határaival, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében fontos a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi gazdasági dimenzióiban, a nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjon/tudjunk kommunikálni, a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak és kötelességeknek az ismeretén alapul. Ennek része az európai integráció és az Eu. struktúráinak, főbb célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és kulturális identitás tudatosítása is. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak. VII/3 8. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben-a munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

113 113 VII/3.9. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést és az élmények, érzések kreatív kifejezésének képességét a művészet nyelvein: a zene, a tánc, a bábjáték, a dráma és a vizuális művészetek alkalmazásával. A művészeti nevelésben kulcsfontosságú az esztétikai érzék fejlesztése, az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése és a kreatív önkifejezéshez szükséges képességek, attitűdök nyitottság, érdeklődés, fogékonyság, önismeret kibontakoztatása, fejlesztése. Elsősorban a vizuális művészeteket képviselik életvitel óráink, kézműves szakköreink: rajz és szövő. A zene- és a tánc jelenik meg furulya szakkörünkön. A nemzeti, az európai- és az egyetemes kulturális örökség komplex - több művészeti ágat érintő - megismerésére adnak lehetőséget a pályázatokon nyert múzeumlátogatások lehetősége.

114 114 VIII. A helyi tanterv módosítása 2013 Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka során eddig is kiemelt szerepet kapott a képességek, készségek, attitűdök, kompetenciák személyre szóló a gyermek életkorát és egyéni képességeit figyelembe vevő fejlesztése. Tantervünk előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztések megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. VIII/1. A bevezetésre kerülő képzés általános alapelvei A tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyermekek fejlődésének érdekeit szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontú, alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A tudás és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése során kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység a nyitott, elfogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le -, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.

115 115 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességének, érdeklődésének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembe vételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képesség fejlődésével, az egyes képesség- és kompetencia területek éveken át tartó fejlődési folyamatával. VIII/2. A kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszünk. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást, középpontba helyező oktatást értjük. Az iskolánkban a TÁMOP kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben fejlesztés keretében folyik a kompetencia alapú oktatás, a központi programban meglévő kompetencia alapú programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadása és a bevezetéshez szükséges feltételrendszer megteremtése. Célunk a kompetencia területek minél teljesebb körű adaptációja és alkalmazása. A nevelőtestület feladata, a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembe vételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetencia területhez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza. VIII/2.1. A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban Személyes kompetencia Önismeret, önfejlődés igénye, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége Kognitív kompetencia Logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

116 116 Szociális kompetencia Empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció VIII/2.2. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és új módszerek Kulcskompetenciák: - kommunikáció anyanyelven - kommunikáció idegen nyelven - matematika - természettudomány - digitális - tanulni tanulási - szociális és állampolgári - vállalkozói - kulturális kifejezőkészség A 2009/2010-es tanévben a TÁMOP kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben bevezetésével a kulcskompetenciák közül a következő kompetencia-programcsomagokat emeltük ki és vezettük be: Kompetencia programcsomag Osztályfok További tanévekben 2009/2010.tanévben Szövegértés 4. osztály Alsó tagozatos osztályokban szövegalkotás Matematika 7. osztály Felső tagozatos osztályokban Életpálya építés 8. osztály 8. osztály Szociális és életviteli Értelmileg akadályozottak Értelmileg akadályozottak csoportja csoportja A bevezetett kompetencia programcsomagok ismertetése 1. Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület évfolyam A program: -reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, - minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, - alkalmazásával megelőzhető a lemorzsolódás. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.

117 117 A kompetencia-terület részterületei Alapozó időszak Napi képességfejlesztő tevékenységek, Beszéd, beszédértés, szövegalkotás, Olvasás, az írott szöveg megértése, Írás, íráshasználat. Részterületeken belül: Alapozó időszak: szükség szerint Napi képességfejlesztő tevékenység: - beszélgetőkör -.mesehallgatás - ritmikus tevékenység - beszédfejlesztés - beszédművelés - szóbeli és írásbeli szövegalkotás - ismeretek az anyanyelvről Olvasás, az írott szöveg megértése - olvasástechnika elsajátítása - írott szöveg megértésének fejlesztése - önálló ismeretszerzés Írás, íráshasználat - bevezetés az írás használatába - a jelrendszer elsajátítása - írásgyakorlás, helyesírás-fejlesztés A kompetencia terület általános fejlesztési céljai és feladatai Alapozó időszak: azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése,amelyeknek megfelelő fejlettsége az írás-olvasás megtanulásának feltételeit jelentik. Napi képességfejlesztő tevékenységek: szóbeli kommunikáció, beszédbátorság, mesehallgatás, ritmikus tevékenységek fejlesztése. Minden évfolyamon a Meixner-féle tankönyvcsaládot használjuk. A Meixner-féle diszlexiaprevenció alkalmazása az olvasási zavar kialakulását akadályozza meg. A tanulási teljesítmény értékelésének szempontjai A tanulási teljesítményt a Közoktatási Törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően szövegesen értékeljük. Havonta, negyedévente értékeljük a diákok teljesítményét.

118 118 Várható eredmények tanulásban akadályozott diákok fejlődésében a hatodik osztály végén Köznapi helyzetekben köszön, megszólít, tájékoztat, kérést és kérdést megfogalmaz. - Gyakorló helyzetben a napszaknak megfelelően köszön, tegezve és magázva megszólít, kér és tájékoztat előre megbeszélt témákban. - Rövid verset a ritmus érzékeltetésével elmond. - Gyakorló helyzetben előre meghatározott témában más szereplőt alakítva megszólít, kér és tájékoztat /szerepet játszik /. - A társalgásban részt vesz. - Dramatikus játékban részt vesz. Ajánlott könyvekből bekezdésnyi szöveget némán elolvas, a lényeges elemeit megérti,a számára fontos elemeket,szereplőket kiemeli. Egy oldalnyi szövegből, a szöveg használatával kiválasztja a szereplőket és a történéseket. Rövid szöveget egyszeri elolvasás után hangosan felolvas, olvasása folyamatos, a szöveget ismerők számára érthető, a hosszabb, nehezebb szavak olvasásával többször próbálkozhat. Néhány szavas saját közléseket nyomtatott és folyóírással mások számára olvashatóan leír. Tanítói segítséggel helyesen használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi pontot. Ismert írott szövegben felismeri a szó és mondathatárokat. Ismert és gyakorolt szókészlet körében helyesen jelöli a tulajdonnevek kezdőbetűjét, valamint a magán- és mássalhangzók időtartamát. 2. Matematikai kompetenciaterület A matematikai kompetencia lényege a matematikai gondolkodás fejlesztése. Felkészítjük ezzel tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására is. Az új tanulási technikákkal cselekedtetés, közös tevékenységek kapcsán az ismeretek szerzése a legfőbb cél. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A tudásátadás hatékonyabb módszereket igényel: kooperatív munkaformák, többletdifferenciálás. A megfelelő tanulási környezet, az osztályterem szabadabb elrendezése kedvezően befolyásolhatja a diákok tanuláshoz fűződő viszonyát. A gyermekek motivációjának erősítését segíti a számítógépes multimédiás eszközök, az internet használata. A programba bevont csoport/ok munkáját a tanítási órák 25%-ban IKT eszközök segítik. A matematikai ismeretek átadása mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a speciális matematikai készségek, képességek fejlesztése. A tantárgyi ismeretek elsajátítása közben más egyéb nem kifejezetten tantárgy specifikus készségek is fejlődnek (kommunikációs készség, térlátás, szociális készségek). Elvek, melyeknek érvényesülnie kell a tanítási folyamat során: - A megszokottnál több ismétlés szükséges, így a modulok lezárás után is többször visszatérnek. Ez biztosítja a tartós megőrzést. - Kiemelt szerepet kap az önellenőrzés. - Az elvégzett cselekvéseket folyamatosan kommentálni kell, így több lehetőség jut az egyéni megszólalásra. - Változik a pedagógus szerepe is: irányítás helyett a segítés kap nagyobb szerepet.

119 119 - Egy-egy témakör lezárása valamilyen produktum elkészítésével jár. - Folyamatos az értékelés, ellenőrzés. Pozitív megerősítés az önmagához mért fejlődés esetén. - Minden nagyobb egység lezárásakor számba vesszük, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítani a kitűzött célokat, és új célokat határozunk meg. - Szükség esetén a tervezettnél több időt szánunk a megvalósításra, elsajátításra. A kompetencia alapú matematika oktatás a 2009/2010-es tanévtől a 7. osztályban került bevezetésre. A matematika kompetencia műveltségterület fejlesztése, a matematika kötelező tanórai keretein belül történik, teljes tanórai lefedettséggel (A típusú). Célja: A tanulók ismerjék meg környezetük mennyiségi és térbeli viszonyait és közben alapozzák meg a mindennapi életben használatos és a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai műveltséget. Elsődleges a gondolkodás és a matematikai kompetencia fejlesztése, mely elősegíti a többi kompetencia terület fejlődését is, és közben fejlődik a tanuló személyisége, önismerete, realitás érzéke. Készségek, képességek: Készségek Gondolkodási Kommunikációs Tudásszervező képességeségek Tanulási képes- képességek képességek Számlálás Rendszerezés Relációszókincs Problémaérzékenység Figyelem Számolás Kombinativitás Szövegértés Eredetiség, kreativitás Rész-egész észlelés Mennyiségi Deduktív következtetés Térlátás, térbeli Problémamegoldás Emlékezet következtetés viszonyítás Becslés, mérévetkeztetétáció Induktív kö- Ábrázolás, prezen- Metakognició Feladattartás, kitartás Mértékegység Valószínűségi Matematikai fogalomértelmezédási Feladat megol- váltás következtetés sebesség, számolási rutin Szöveges feladat megoldás Érvelés, bizonyítás Lényegkiemelés, műveletvégzés sorrendje Tantárgyi koncentráció: A matematika tantárgy témaköreinek kapcsolódása más tantárgyakhoz (műveltség területekhez) Természetes számok: Életvitel: Praktikus ismeretek, közüzemi számlák, banki elszámolások értelmezése, várható kiadások, költségvetés Fizika, kémia, idegen nyelv: Számok, számítások, átváltások Egész számok, negatív számok: Természetismeret: Hőmérséklet, vízállás, tengerszint alatti, -feletti magasság, meteorológiai adatok, időjárás jelentés Történelem: Időskála, időutazás Fizika: Olvadás, fagyáspont, halmazállapotok Életvitel: Költségvetés, kiadások fedezése, kölcsönök Nyelvtan: Szókincsfejlesztés, ellentét, mínusz, negatív

120 120 Alakzatok, geometria: Természetismeret: Iránytű, égtájak, térbeli tájékozódás Földrajz: Domborzati formák, helyzet meghatározás, távolságok, életvitel, mérés, testháló, modellezés, párhuzamos, merőleges egyenesek, vetületek Rajz: Építészet, térszemlélet, perspektíva, tükrözés, képzőművészet Kémia, fizika: Modellezés Informatika: Játékok, Tetris, Térbeli amőba Derékszögű koordináta rendszer: Természetismeret: Grafikonok, skálák értelmezése Földrajz: Koordináta rendszer, tájékozódás a földgömbön, szélességi, hosszúsági körök, térkép Informatika: Játékok, sakk, torpedó, kincskereső játék, stratégiai játékok Testnevelés: Mozgásos irányított játékok, síkban, térben való tájékozódás Mérés Természetismeret: Tömeg, űrtartalom-mérés, életvitel, tájékozódás az időben (menetrend használata) Történelem: Tájékozódás az időben, jelen, jövő, régmúlt, közelmúlt Földrajz: Útvonaltervezés, távolság mérés Életvitel: Praktikus ismeretek, mérés a háztartásban, mindennapi életünkben Követelmények: a tanulásban akadályozott tanulóknak kiadott tanmenet alapján, az elsajátítás ütemét figyelembe véve történik. Módszerek: A kooperatív csoportmunka mellet a délutáni szabadidőben a gondolkodási képességek fejlesztését segíti a sakk tanulása önkéntes alapon, mely kiegészül logikai,és stratégiai játékokkal. Eszközök: számkártyák, osztó, szorzó és törtkártyák, törtdominók, fésűk különböző témakörökhöz, játékpénz, korongok, ábrák, fóliák, szívószálak, Babilon, térkép, földgömb, torpedó, sakk, abalon, hőmérő, iránytű, testhálók, térbeli modellek, színes rudak, lyukas tábla, diagrammok, mérőeszközök, modellezők, mértani testek, fényképező, számológép, mobil telefon, számítógép, tanulói munkafüzet 5. osztály egyes feladatai, mellékletei, (Gyakorlólapok (méréshez, törtek tanításához, kerület, terület számításhoz tükrösség tanításához )

121 Életpálya építési kompetenciaterület 8. osztályban Az életvitel tantárgy keretein belül, teljes tanórai lefedettséggel történik. Célja: - a reális önismeret alapján tisztán kell látnia a tanulónak saját szellemi és fizikai erősségét és gyengeségeit - tudjon kitűzni maga elé különböző távú célokat, és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani. - Közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni - Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni - Képes legyen a megkezdett utak szükségszerinti korrekciójára - Tudjon jó döntést hozni. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettől fogva megkapják az egész életen át tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Olyan eszközöket és módszereket kell alkalmazni, melyekben a diákok modellértékű helyzetekben való részvétel során szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatékonyan tervezni saját életpályájukat. Az életpálya-építést meghatározó alapelvek: - figyelembe kell vegye az iskoláskort jellemző biológiai, pszichológiai és szociális fejlődést - a szakaszosság elve érvényesül akkor, amikor egyre magasabb szintű követelményeket állítunk a tanulók elé, ugyanakkor az egyéni képességek függvényében apróbb szakaszokra kell bontani egy-egy területet. - Meg kell szilárdítani azokat a személyiségre jellemző tulajdonságokat, amelyek az aktivitás folyamatát és az egyes tevékenységeket meghatározzák. - Figyelembe kell venni azokat a pozitívumokat, amelyek lehetővé teszik a kedvező személyiségjellemzők kiemelését, az erősségek hangsúlyozást, a helyes önértékelés, és önbizalom kialakulását. - A támogatás elve, azt jelenti, hogy alternatívákat kell kínálni a tanulóknak, és képessé tenni őket a helyes választásra. A tanulók akadályozottságuk miatt nagyobb támogatást igényelnek, és minden tanulót azon a ponton kell megsegíteni, ahol éppen tart. Sokoldalú segítséget igényel, állandó aktiválást, motiválást, a konkrétumtól az elvont felé haladást. - A habilitáció: képessé, illetve alkalmassá tétel: az egyéni képességekből kell kiindulni, majd egyre életképesebbé kell tenni a diákokat az életpálya-építésre.

122 122 Területei: - szociális kompetenciák: időfogalom, ok-okozati viszonyrendszerek, erkölcsi normák, norma és szabályrendszer ismerete - önismeret: önbecsülés, önmotiválás, szerepvállalás, kötelezettségvállalás - stratégiaalkotás és megvalósítás: információszerzés, - csere, - feldolgozás, hatékony kommunikáció Módszerek és tanulásszervezési formák: - kutatás, interjú, beszélgetés, vita, érvelés, kísérletezés, projekt módszer, dramatizálás Értékelés: a kompetencia alapú oktatás bevezetésével az értékelés formája nem változott. 4. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület TÁMOP Szociális, életviteli és környezeti kompetencia alapú oktatás bevezetésre került a 2009/2010-es tanévben az értelmileg akadályozott összevont csoportban. Cél: az értelmileg akadályozott gyermek képes legyen önmagát kifejezni, szűk társadalmi környezetében tájékozódni, kapcsolatot kialakítani. Pedagógiai feladatok: 1. Kommunikáció és kooperáció - képes legyen önmagát kifejezni, saját társadalmi környeztében tájékozódni, kapcsolatot kialakítani - expresszív beszéd fejlesztése - érzelmi biztonság fokozása - játékos tapasztalatszerzés - megfelelő környezet biztosítása - folyamatos és szisztematikus ösztönzés, irányítás - negatív emocionális állapotok okainak megszűntetése /harag, félelem, feszültség/ - zavaró akusztikus hatások kizárása 2. Tér és időszervezés rugalmassága - a tanítási és tanulási folyamat téri és időkereteit a közösség igényeihez, a gyermeki működés sajátosságaihoz igazított kialakítása differenciált foglalkozások keretében. 3. Differenciált módszerválasztás és tananyagkezelés - gyermekek képességeihez, adottságaihoz igazított tananyag, mely ismeretadás mellett a személyiség fejlesztésére és önnevelésre helyezi a hangsúlyt. 4. Tárgyi és személyi feltételek biztosítása

123 123 Beszédfejlesztés és környezetismeret Cél Kialakítani olyan fejlesztő, inger gazdag beszédkörnyezetet, melyben a sérült gyermek számára lehetővé válik a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. Fejleszteni a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. A beszédmegértést és beszédkészséget eljuttatni a készség és képesség szintjére. Feladatok A megközelítően tiszta és helyes hangképzés, a beszédkészség fejlesztése, a köznyelvben használatos egyszerű nyelvi formák használata. Kívánságait szóban fejezze ki, kérdésekre válaszoljon, az utasításokat értse meg, és ennek megfelelően cselekedjen. Az elemi szintű összefüggések felismerése és a következtetések levonása. A természeti és társadalmi környezetéből tapasztalatokat és ismereteket szerezhessen a helyzetének, fejlettségének megfelelő, biztonságos tájékozódáshoz, eligazodáshoz. A kulturált élet szokásai, a természethez és a társadalmi környezethez való fogékonyság, a helyes érzelmi és erkölcsi viszony kialakítása. A passzív és aktív szókincs gazdagítása. (megfigyelőképesség, képzelet, gondolkodás, beszédkészség, tisztább hanglejtés -hangképzés, egyszerű nyelvi formák) Egyszerű összefüggések felfedezése, következtetések levonása. A beszéd és a megismert jelek használata elemi szintű kommunikációjában. Tájékozódás közvetlen környezetében, térben és időben. A megfelelő viselkedési szint betartása utcán, iskolában, otthon és a megismert közintézményekben. Igény felkeltése önmaga és környezete tisztán tartására. A kulturált étkezési formák betartása. Megfelelő viselkedés elsajátítása családi és társadalmi ünnepek alkalmával. A tanult növények és állatok ismerete és azok elhelyezése természetes környezetükben. Főfogalmi csoportosítások elvégzése adott szempontok szerint. A tanult versek és mondókák egyéni képességeinek megfelelő előadása. Elvárt teljesítmény: Tudjon önállóan kapcsolatot teremteni. Bővítse folyamatosan aktív és passzív szókincsét. Törekedjen a helyes, tiszta beszédre. (logopédiai foglalkozás). Használjon helyesen grammatikailag egyszerű mondatokat. Ismerje és alkalmazza az alapvető viselkedési normákat. Jusson el a térbeli és időbeli tájékozódás elemi szintjére. Önállóan tájékozódjon szűkebb környezetében.

124 124 Választható Modulok: A világ körülöttünk I. A világ körülöttünk II. Egy napom otthon Egy napom az iskolában Az én családom, a Te családod Utazz velem! Közlekedj okosan! Az emberi test Étkezzünk egészségesen! Biztos, hogy beteg vagyok? Az egészségről, a betegségről Orvosnál, beteglátogatóban Hol laksz, honnan jössz az iskolába? Közlekedjünk biztonságosan Közlekedünk Város, falu Miért szeretek itt élni? Közintézmények és közterek Kérlek, segíts! Séta a természetben Szerinted melyik élőlény? Élőlények és működésük Élet az ember közelében Gondozzunk, ültessünk növényeket! Barátaink az állatok Természetes és mesterséges anyagok Milyen anyagból készülnek játékaink? Idősek és fiatalok Változások életünkben az idő múlásával Az úgy van nálunk - Szokások, szabályok Együtt az osztály Ma ünnep van nálunk születésnap, karácsony Képesség-, készségfejlesztés területei: Én dimenziójában- környezet által elvárt viselkedés kialakítása, ehhez szükséges képességek fejlesztése, személyes autonómia megélésének elősegítése, önálló véleményalkotás fejlesztése. Társas dimenzióban konfliktus kezelés készségének fejlesztése. Kognitív dimenzióban - kitartás, alkalmazkodás, együttműködés, empátia, kíváncsiság, tolerancia. szabálykövetés készségfejlesztése. Kompetencia alapú oktatás megvalósul a többi tantárgyakban is tantárgyi koncentrációval. Értékelés: a kompetencia alapú oktatás bevezetésével az értékelés formája nem változott.

125 125 VIII/3. Hatékony tanulás-szervezési módok 1. Tanórai differenciálás A frontális tanulás során a tanárnak nem nyílik lehetősége arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe vegye, ezért fontos a differenciálás. A meglévő tanulói különbségek forrásai: - a meglévő ismeretek különbsége amit otthonról hozott - képességbeli különbségek - eltérő személyiségtípusú tanulók - fiú-lány különbségek - etnikai különbségek. Ezek a tanulói különbségek teszik szükségessé a pedagógusok módszertani megújulását, új szemlélet kialakítását, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. 2. Csoportmunka A hatékony együttműködés alapja az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, amelyet többek között a csoportszerep meghatározásával lehet elérni. A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, érték-rendalakító hatással lehet a csoporttagokra. 3. Páros munka Páros munka, a tanulópár fogalma Páros munka alatt két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenységét értjük homogén páralakítás. Tanulópár: jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulását értjük heterogén páralakítás. 4. Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben A feldolgozás három szinten történik, nehézségi fokozatok szerint. 5. Kooperációra, együttműködésre épülő tanulásszervezési módok A kooperatív pedagógia azoknak a pedagógiai módszereknek az alkalmazását jelenti, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik, és a hangsúlyt a kortársi, tanulói együttműködésre helyezik. A hatékonyságot segítő tanulásszervezési eljárások között kitüntetett szerepet szánunk a digitális kompetencia alkalmazásának az IKT eszközeivel. Intézményünk nevelőtestületének jelentős része rendelkezik valamilyen informatikai ismerettel. A pályázat alapján minden megvalósító pedagógus felkészül az IKT eszközök oktatásban való használatára, így hatékonyabban tudják használni a TIOP pályázat eredményeként iskolánkba kerülő eszközöket. A fejlesztési innováció során kialakítjuk és Pedagógiai Programunkkal összehangoljuk az informatikai stratégiánkat.

126 Drámamódszer A kreatív dráma kísérlet a tudás személyessé tételére. 7. A pedagógiai projekt A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozások és összefüggésnek a feltárása. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem gazdag valóságukban. A módszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonás, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak. VIII/4. Témahét A Témahét lényege, hogy a tanulási folyamat kiszakadjon az iskola hagyományos rendszeréből. Nagy hangsúlyt fektet az önállóság, az együttműködési készség fejlesztésére, valamint lehetőséget teremt többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására. Épít a tanulók aktivitására. Az ismeretszerzés, mint az iskolai tanulás egyik hagyományos eleme ebben a tanulási formában is jelen van -, de a hangsúly a gyakorlattól eltérő forma. Kiemelkedő a képességfejlesztés. A Témahetek nem csupán játékos tanulást, hanem az egyéni alkotást is lehetővé teszik, valamint közösségi élményt is nyújtanak. 1. Környezetvédelmi témahét Cél: tanulóink környezettudatos magatartásnak és életvitelnek kialakulása Fejlesztendő kompetenciák: Feladat - Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. - Kialakítani a környezet ismeretén és az iránta érzett, felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást - Közvetlen környezeti értékeinket megőrizni, gyarapítani. - A tantárgyak tanítása során a körülöttünk lévő világ részeit tanítva, felhívni a figyelmüket a környezetvédelmére Iskolai környezetünk alakításával mintát adni a tanulóinknak erre a nevelési területre.

127 127 Tevékenységi formák Tanórai kereteken belül válsztható: tantárgy téma osztályfok életvitel és egészségvédelem ismerkedés az élet alapvető feltételeivel értelmileg akadályozott csoport környezet föld elemei 1-4 osztály életvitel hulladékhasznosítás 1-8 osztály magyar irodalom szövegértécsolatos környezetvédelemmel kap- 1-8 osztály szöveg matematika mérés, szöveges feladatok 5-10 osztály földrajz - globális felmelegedés, - esőerdő, állatok kipusztulása, okai, - környezeti ártalmak 7-10 osztály A tanmenetbe konkrétan megjelölt feladatok kerülnek be, így több környezeti nevelési tartalom jelenik meg a tanórákon. Tanórai kereteken kívül választható: Jeles napok megünneplése Hulladékhasznosítás Kirándulás, túra, tanulmányi séta, akadályverseny. Iskola udvarának gondozása, fa és cserje ültetése, komposztálás. Iskola környezetének hulladékmentesítése. Modell vagy rajzpályázat Szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés Ismerkedés és kapcsolat felvétel környezetvédelmi szervezetekkel VIII/5. A három hetet meghaladó projekt: Benedek Elek hetek Címe: Iskolánk névadójára Benedek Elekre emlékezünk a népköltészet, a néphagyományok és népi mesterségek segítségül hívásával A projekt célja: Iskolánk tanulói ismerjék meg a falusi emberek életét, szokásrendszerét, kulturális értékeit és néphagyományait Benedek Elek életének, munkásságának megismerésén és a múltba történő időutazáson keresztül. A projekt tervezett időtartama: négy hét.

128 128 Heti bontásban tartalmazza a következő elemeket: - Benedek Elek élete és munkássága, - Irodalmi ismeretek, - Népköltészet: népmese, népdal, néptánc, - Hagyományőrzés, - Népi mesterségek: manuális tevékenység, - Drámajáték, szerepjáték, előadások - Próbák: sporttevékenység, túra, versenyek Munkaformája: - egyéni, csoportos, osztályszinten, vegyes iskolai csapatokban, majd városi szinten Részvétel: intézményünk tanulóit, és a város más intézményeit várjuk a negyedik héten A projekt felépítése: megvalósítás Irodalom órán Történelem órán Életvitel órán Rajz, ének órán Tanórán kívül, egyéb tevékenységek Benedek Elek élete, népmesék, Erdélyi írók, mesefeldolgozás, dramatizálás, szólások, közmondások falusi élet, népi mesterségek népi ételek, játékok, tárgyak, hangszerek készítése, néphagyományok illusztrációk, plakátok, néptánc, népzene bemutatók, vetélkedők, sportversenyek, látogatás a tájházban,kirándulás,vendégek fogadása

129 129 IX. Kollégium IX/1. Küldetésnyilatkozat Mottó A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők és az eddiginél többre taníthatók (Németh László) IX/2. Feladatunk Kollégiumunk sajátos helyzetben van, hiszen általános iskolás és középiskolás fiatalok társas együttélése valósul meg a diákévek alatt. Feladatuk, hogy megteremtsük a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak Akiknek a tanulásban, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a lakóhelyükön nincs lehetőségük. Akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani Integrált nevelésben biztosítjuk a tanulásban akadályozott, enyhe fokban sérült, különféle tanulási problémával, személyiség zavarral küzdő gyermekek ellátását. Olyan kollégiumi légkört teremtünk, amelyben felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi társas kapcsolatok, a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden diák teljes emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Nevelésünk célja, sajátos módszerek és eszközök felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres továbbtanulásra, életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének kibontakoztatása. A szülők kérése ill. az Önkormányzati Szociális Szolgálat javaslata alapján vesszük fel és foglalkoztatjuk tanulóinkat. Többségük Komárom-Esztergom megyéből, azon belül is Oroszlányból érkezik. Elvétve egyegy tanuló más megyei lakos. Két városi középiskola (Lengyel József Gimnázium, Eötvös Lóránd Műszaki Középiskola), néhány esetben tatabányai középiskola (Éltes Mátyás Speciális Szakiskola, Bánhidai Tanoda) és három oroszlányi általános iskola (Benedek Elek, József Attila, Ságvári Endre) tanulói közül kerülnek ki kollégistáink. A heterogén összetétel megkívánja, hogy nevelőmunkánk, programjaink változatosak, kis csoportokra, egyénre szabottak legyenek.

130 130 IX/3. Mikró és makró környezet A kollégium a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium tagintézménye. Együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés az önkormányzó képesség, a döntés, a felelősség, a konfliktus kezelés technikájának megismerését, gyakorlását, támogatást nyújt a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez, a hátrányok leküzdéséhez, az esélyegyenlőség megszerzéséhez. Városunkban az általános iskolai tanulói létszám, az elkövetkező évekre kivetítve csökkenni fog. E korosztály létszáma kollégiumunkban stagnál. Diákjaink zömének családi helyzete problémás, a gyerekek nagy részénél az otthoni körülmények nem nyújtanak biztos hátteret, (munkanélküliség), a létminimum határán élők szülők gondjainak megoldásában is részt vállalunk. A középiskolások létszámának alakulásában bíztató jelként értékeljük azt a tényt, hogy a gimnázium új szakok, beindításával szélesíti a választék skáláját, a műszaki középiskola szakképzésében is megjelentek, az érettségire épülő szakmák és a technikus képzés. Ennél a korosztálynál is jelen van a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség ténye/ csonka család, szülők alkoholizmusa, munkanélküliség, alacsony jövedelem, cigány származás, fogyatékosság/. Kiemelt feladatként kezeljük a velük való foglalkozást. XI/4. Helyzetelemzés IX/4.1. Az intézmény rövid története A középfokú kollégiumot különféle átalakításokkal, a rendőrség épületéből alakították ki, és januárjában adták át. Ezt megelőző években, az Eötvös Lóránd Műszaki Középiskolában néhány szobával működött. Felújították a két meglévő szintet, és egy újat hoztak létre a tetőtér beépítésével. Eleinte a szakmunkás tanulók vették birtokukba az épületet, később ez kibővült az általános iskolás tanulók elhelyezésével. Az épület Oroszlány Város Önkormányzatának tulajdona szeptember 01-től a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó tagintézménye.

131 131 IX/4.2. Nevelőmunka helyzete Kollégiumunk sajátossága a többlépcsős integrált nevelés. Intézményünkben együtt él az általános iskolás korosztály a középiskolással, a tanulásban akadályozott a különleges gondozást igénylő, a cigány származású, a testi fogyatékkal élő. Nevelő munkánkat alapvetően ez a sokszínűség határozza meg. Biztosítanunk kell a különleges gondozást igénylő gyermekek számára a fejlesztő foglalkozásokat, az önálló életvitelre, eredményes szocializációra való felkészítést. Célunk, hogy a tanulók szükségleteiknek megfelelő ellátást kapjanak egészségügyi, kulturális, szociális hátrányuk enyhítése, leküzdése érdekében. Meg kell tanulniuk elfogadni a másságot, az etnikai kisebbség kultúráját, szokásait. Mindez pozitívan alakítja személyiségüket, az empátia, a nyitottság, a tolerancia vonásai alakulnak így ki diákjainkban. Az általános iskolások fejlesztő foglalkozásokon, a középiskolások szakkorrepetáláson, felzárkóztatáson vesznek részt. A tanulási módszer egyénenként változik. Az előmenetelt havonként értékeljük, elemezzük. Napi rendszerességű a kiscsoportos foglalkozás, egyéni beszélgetés. Hagyományaink kialakításában fő szempont a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése, a közösségek kialakítása, az esztétikai, kulturális, az egészséges életmódra, a hazaszeretetre nevelés. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a Diákönkormányzat. Felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés módszereit. Nagy hangsúlyt fektetünk a sportolásra, a kultúrált környezet kialakítására. IX/4.3. Személyi feltételek A tagintézmény-vezető gyógypedagógus végzettséggel rendelkezik, munkáját segíti két pedagógus végzettségű nevelő, akik a csoportok vezetését is ellátják. Az éjszakai ügyelet ellátására szintén pedagógus végzettséggel rendelkező kolléga van. A pedagógiai munkát segíti egy gyógypedagógiai asszisztens. A technikai dolgozók létszáma 2 fő. IX/4.4. Tárgyi feltételek A kollégium elhelyezkedése a városban szerencsésnek mondható. A városközponttól 6-7 perces séta választja el. A gimnázium és a műszaki középiskola közvetlenül a szomszédban van. Az általános iskolák is maximum 10 perc alatt elérhetők. A következő helyiségek biztosítják tanulóink ellátását: 27 db kétágyas, 5 db háromágyas, 2 db négyágyas lakószoba A lakószobák zárható ajtóval, egyéni szekrényekkel, kárpitozott ágyakkal, íróasztallal, székekkel, hideg-meleg vizes mosdóval rendelkeznek.

132 132 emeletenként megfelelő számú, közös használatú vizesblokk található (női, férfi zuhanyzó, WC) 2 tanulószoba, Első emeleten 40 fő részére (kollégiumi gyűlések, ünnepségek, előadások, megtartására is alkalmas). Második emeleten 20 fő részére. 1 konyha (villanytűzhellyel, hűtőszekrénnyel, hideg-meleg vizes mosogatóval, asztallal.) 1 igazgatói, 1 nevelői, 1 porta, 1 gazdasági iroda, 1 mosoda, 1 raktárhelyiség és technikai személyzeti öltöző) 1 számítógép terem klubszoba kialakítására a pincében került sor. Hiányzik, ezért fejlesztési tervünkben szerepel 1 könyvtárszoba, 1 szakköri helyiség létrehozása. Étkeztetés reggeli és ebéd felszolgálása az adott iskolában. Vacsorázni csoportosan a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium székhelyére járunk. Sportolási célra, a Műszaki Középiskola szabadtéri pályáit (foci, kosárlabda, atlétika) és tornatermét, a Benedek Elek Általános Iskola tornatermét ill. az uszodát használjuk ban történt a vizesblokk teljes felújításával a tárgyi feltételek megfelelőnek mondhatók. IX/5. Általános fejlesztési stratégia A kollégium működése, nevelőmunkánk hatékonyabbá tétele érdekében átgondolt, általános fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, mely a feltételek, az ellátás, a szakmai munka színvonalasabbá tételét célozza meg. IX/5.1. Általános működési feltételek, az ellátási színvonal fejlesztése Bevételünk az állami normatívából, a szállásoltatásból, a diákok által befizetett térítési díjból, terembérleti díjakból tevődik össze. Mivel az épület fenntartási költségei magasak, és a férőhelyek számához viszonyítva a diákok száma alacsony, ezért a fennmaradó helyeket értékesítjük és a tanítási szünetek időtartamára szállásolást, szervezünk. Az így befolyt bevételek pótolják a fenntartáshoz szükséges hiányzó összeget. Bevételeink növelése céljából még átgondoltabban, a reklám eszközeit is felhasználva, főleg a nyári időszakban, üres férőhelyeinket értékesíteni kell. Jobban ki kell használni a megyei és az országos pályázatok által nyújtott lehetőségeket. Intenzívebb munkával több támogatót kell keresni. Folyamatos és sürgősen megoldandó feladataink: Parketta, padlóburkolat javítása, cseréje Számítógéppark fokozatos fejlesztése Tanulást, felzárkóztatást, fejlesztést segítő eszközök vásárlása A szobák komfortosabbá tétele Egyéb felszerelések cseréje folyamatosan történik (plédek, ágynemű)

133 133 IX/5.2. A nevelés hatásfokának, eredményességének javítása A hátrányos helyzet megszüntetésének eredményes módja a teljes felzárkóztatás, az esélyegyenlőség megteremtése olyan plusz tudás nyújtásával, amely minden lehetséges helyzetben versenyképessé teszi diákjainkat. Az általános műveltségi, neveltségi, erkölcsi alapok megteremtése A tanulásban akadályozott, különleges gondozást igénylő diákjaink fejlettségüknek megfelelő differenciált foglalkozásban, esetenként egyéni fejlesztésében részesüljenek. Egyéni beszélgetések, csoport foglalkozások alkalmával segítsük tanulóinkat a továbbtanulásban, a pályaválasztásban, munkába állásban, önképzésben. Tudatosítani kell, hogy önmaga érvényesülése mellett, a választott közösségnek, (társadalom, család, munkahely) is hasznára kell válnia. A heterogén összetétel, az integrált nevelés konfliktus helyzeteket teremt. Az önismeret, emberismeret fejlesztésével megoldásokat kínálunk, tanítunk, az egymás közt kialakuló problémák feloldására. Ápolni kell hagyományainkat, esetleg újak létrehozását szorgalmazni. Jó színtere ez a közösségek erősítésének. A közösen tartott ünnepélyek, programok, elősegítik a különböző összetételű csoportok együttműködését, a tolerancia, az empátia, a szolidaritás erősítését. Javítanunk kell a szülőkkel, az iskolák tanáraival a kapcsolatot, rendszeres beszélgetésekkel, szülői értekezleteken való részvétellel. A Diákönkormányzat még intenzívebben gyakorolja és érvényesítse jogait. Emeljük, tanulóink saját magukkal, környezetükkel szemben támasztott igényszintjét. (lakószoba, kollégium környéke, kommunikáció, társas kapcsolatok rongálása elkerülése ) Nyújtsunk olyan ismereteket, szervezzünk olyan foglalkozásokat, melyeknek témája az egészséges életmód, a káros szenvedélyek, az önpusztító magatartás negatív hatásai. szorgalmazni kell a közösségi fejlesztést megvalósító, a közösségi élet fejlesztésével összefüggő csoportos foglalkozásokat. IX/5.3. Szakmai munka színvonalának emelése Tantestületünk kis létszámú. Napi kapcsolatban vagyunk egymással, a felmerülő problémákat azonnal megbeszéljük. Havi rendszerességgel tartunk testületi értekezleteket. Feladatunk: színvonalas, belső továbbképzések szervezése- esetleg meghívott előadókkal.

134 134 IX/6. A kollégium cél és feladatrendszere, teljesítési kritériumok IX /6.1. Célunk Olyan diákközpontú, családias hangulatú, pezsgő életű, jó légkörű kollégium kialakítása, ahol az egyén fejlődése, egyéniségének kibontakozása biztosított. A hátrányos helyzetű, kisebbségi népcsoporthoz tartozó, sérült gyermekek számára olyan feltételeket teremteni, hogy számukra az esélyegyenlőség elérhetővé váljék. A kollégisták tudásának gazdagítása, adottságai kibontakoztatása, tehetséggondozás, önművelésre való igény kialakítása, felkészítés a sikeres életpályára. Felkészítés a közösséggel való pozitív viszony, a társas kapcsolatok, az együttműködés készségének kialakítására. Az egészséges és kultúrált életmód. Szokások, az értékekkel történő azonosulás. Kulturális, nemzeti értékek, hagyományok megbecsülése, ápolása. Az SNI-s tanulók szempontjából jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, személyre szabott nevelési eljárások, egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységi formák alkalmazása. IX /6.2. Sikerkritériumok - Általános iskolai tanulmányainak befejezése után legyen képes iskolát választani, legyen tisztában adottságaival, képességeivel - Középiskolai tanulmányainak befejezése után legyen képes mérlegelni, saját pályaválasztási lehetőségeit, élni azokkal, reális önértékeléssel, énképpel a birtokában. - A tanult ismereteket tudja alkalmazni, rendelkezzen az önművelés képességével. - Legyen tisztában állampolgári jogaival, kötelességeivel, a demokrácia adta lehetőségeivel és képes legyen gyakorolni azt. - A tanulásban akadályozott, különleges gondozást igénylő, etnikai kisebbséghez tartozó tanulóink szerezzenek jártasságot, a hétköznapi élet teendőiben, a megfelelő, társadalmilag elfogadott életvezetés terén.

135 135 IX /6.3. Tevékenységi rendszer a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján IX / Tanulás módszertan Általános iskolás csoportunkban a tanulásban akadályozott és különleges gondozást igénylő tanulók számára elsődleges a fejlesztő foglalkozások szervezése, amit gyógypedagógusok vezetnek. A csoportban diszleksziás, diszgráfiás, diszkalkúliás gyermekek is vannak, számukra elengedhetetlen a személyre szabott egyéni haladást biztosító tanulás. Haladásuk sok gyakorlással, változatos feladatokkal, a legegyszerűbb tanulási technikák elsajátíttatásával érhető el. Feltétlenül szükséges a szakember jelenléte, hiszen önállóan tanulni, tanulásukat megszervezni nem képesek. A szülők- aluliskolázottságuk miatt- segíteni nem tudnak, a gyerekek nagy része a mi irányításunk nélkül nem tudná elvégezni az iskolát. A középiskolás tanulók több iskolából, településről, különböző családi környezetből jönnek, tanulási módszereik, tanulásuk hatékonysága eltérő. Köztük is van kisegítő iskolából érkező, akik nagy odafigyelést, mindennapos ellenőrzést, segítést igényelnek. A rendszeres tanulási foglalkozások következtében a tanulók szert tesznek a fokozatos önállóságra, sorrendiség felállításának képességére. Fontos az egyénre szabott módszerek alkalmazása, a korrepetálás lehetőségének biztosítása, az értő olvasás fejlesztése, kognitív képességek erősítése, hogy mindezek birtokában az önművelést, az élethosszig tartó tanulást igénylő, birtokló emberekké váljanak. Egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása SNI-s gyerekeknél. IX / Önismeret, pályaismeret A mai kor gyermekeit, az őket körülvevő környezetből számtalan negatív hatás éri. Ezek feldolgozására többségük nincs felkészülve és a családi környezet sem tud ebben segítséget nyújtani.(aluliskolázottság, sivár szociális és kulturális közeg, stabil anyagi háttér hiánya) E hatások feldolgozásában a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Ennek egyik eszköze az önismereti foglalkozásokon elsajátított módszerek alkalmazása. Célja a személyiség, a jellem, az aktuális pszihés állapot megismerése, fejlesztése egyénileg és csoportban. Önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését, szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok kezelésére, az önbizalom, az önértékelés megalapozására. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása, a szűkebb és tágabb közösségben. Alapvető feltétel, a kölcsönös bizalom diák és tanár között. Középiskolás tanulóinkat fontos felkészíteni a pályaválasztásra, megtanítani őket az álláskeresés technikájára, önéletrajz írására, a megfelelő és elfogadott magatartásra. Mindez csak akkor eredményes, ha reális önképpel rendelkeznek, tudatában vannak képességeiknek, tisztában vannak azok határaival.

136 136 IX / Művészet és információs kultúra A művészeti neveléssel azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjon tárgy és környezet kultúrájuk, fejlődjék beszédkultúrájuk, társas kapcsolatukat az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, őszinteség jellemezze. Legyenek igényesek a lakberendezés, tárgykultúra terén, aktív részesei annak alakításában. Segítsük egyéni ízlésük alakulását. E célt szolgálják a színház és mozi látogatások, videoklub, könyvtárlátogatások, kiállítások megtekintése, műsorok, megemlékezések tartása, rajzversenyek meghirdetése. Az információk világában elengedhetetlen, hogy a diákok jártasságot szerezzenek a számítógép és az internet használatában, az egyéni ismeretszerzési módszerek mellett.(olvasás). Képesek legyenek ezek hasznosítására tanulmányaik során. IX / Környezeti nevelés A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, törekedjünk arra, hogy tanulóink mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni tanítványainkat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, utasítsák el mindazt, ami állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünkkel való kapcsolat jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk minőségét. Törekedjünk a pozitív jövőkép kialakítására. Mindezek érdekében diákjaink aktívan részt vesznek a kollégium rendben tartásában, környékének ápolásában (sportudvar, fűnyírás) kirándulásokat szervezünk. Mindennapos probléma a víz és villanyáram nem megfelelő mértékű fogyasztása, amire nap mint nap figyelmeztetjük őket. SNI-s gyerekeknél egyéni igények alapján saját környezet megfelelő kialakítása. IX / Életmód, életvitel, háztartási ismeretek A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a tanulókat az egészséges életmódra, életviteli szokások kialakítására. Törekszünk arra, hogy kialakuljon egy állandó napirend, a tanulók egészséges, nyugodt környezetben folytathassák tevékenységüket. Segítsünk a kollégisták problémáinak megoldásában, konfliktuskezelésben, az ügyintézésben, érdekei érvényesítésében. Legyenek ismeretei, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat.

137 137 Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, családi életre, pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családtervezéssel, gyermekgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Megtanítjuk tanulóinkat az önkiszolgálásra, szobáik, környezetük rendben tartására, néhány egyszerűbb étel elkészítésére, a személyi higiénia alapvető követelményeire. SNI-s gyerekeknél az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszervezése, megőrzése. IX / Egyén és közösség A Kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. Célunk annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja szerepét, feladatait a családi, iskolai, kollégiumi közösségben, segítse a beilleszkedést. Gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelezettségeket, sajátítsa el a társadalmi érintkezés szabályait. Legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejező készsége, különösen az érvelés és vita tekintetében. Célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének, működésének megismerése, megértése is. Be kell vonni a tanulókat a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működtetéséhez szükséges foglalkozásokba, tevékenységekbe. Az SNI-s gyerekeknél kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése. IX / Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Kollégiumunkban mindkét csoportban jelen lévő elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló az etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él együtt. A foglalkozások, tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy erősítsük a cigány származású tanulók identitását és alakuljon ki kötődés a befogadó környezethez. Célunk továbbá, hogy a tanulók is ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, országukat, annak múltját, jelenét, hagyományait, nemzeti szimbólumait. Ismerjék és fogadják el az egyetemes emberi jogokat, tartsák tiszteletben más népek kultúráját, szokásrendszerét, az etnikum hagyományait, kulturális örökségét. Legyenek képesek az európaiság elsajátítására, az európai kulturális hagyományok megismerésére, rendelkezzenek ismeretekkel a Európai Unióval kapcsolatban. Legyenek nyitottak a társadalomban zajló események befogadására, átgondolására, minősítésére. Tervezzük vetélkedők, házi kiállítás szervezését, filmvetítést, híres sportolók meghívását.

138 138 IX /6.4. Teljesítési kritériumok az alapprogram alapján Követelmény Tevékenység Minimum Maximum Tanulás módszertan - ismerje meg és alkalmazza a hatékony tanulási eljárásokat, módszereket - tudjon fontossági sorrendet felállítani, - tudja segítséggel szervezni idejét, tevékenységét, - gyakorolja a szövegértő olvasást - tanuljon meg szabatosan fogalmazni szóban és írásban - tudjon feleléshelyzetben teljesíteni Önismeret - ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntését, - ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat, - törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, - tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, tartsa tiszteletben a másokét, - legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási, továbbtanulási lehetőségeit, - legyen tisztában a munkába állás követelményeivel, - legyen képes a másik ember tiszteletére, a másság elfogadására - használjon tanulást segítő eszközöket, könyvtárat, internetet, - legyen képes elemezni, értelmezni, alkalmazni, rendszerezni a megszerzett információt, tudjon beszámolni azokról szóban és írásban, - gyakorolja a továbbtanulásra felkészítő módszereket, - tudjon szelektálni azok között - legyen tudatában az emberi kapcsolatok értékeivel, - legyen képes a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, - legyen tudatában a folyamatos tanulás, önképzés jelentőségének, - rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban, legyen tisztában a munkaerőpiac lehetőségeivel, Művészet, információs kultúra - ismerkedjék meg minél több műalkotással, szerezzen művészi élményeket - ismerje meg a számítógép működését, - vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészi tevékenységben, - készüljön föl a művészi élmény befogadására, alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét, - ismerkedjék a népi kultúrával, más népek kultúrájával, - készségszinten alkalmazza a számítógépet Környezeti és egészséges életmódra nevelés - ismerje fel a környezetszenynyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, kerülje ezeket, - tisztelje a természetet, - legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, lelki változásokról, - ismerje fel és kerülje az egészséget károsító tényezőket, - tudjon a balesetek megelőzésének módjairól - tudatosan alakítsa a kollégium belső és külső környezetét, - részesítse előnyben a környezetvédő megoldásokat, - tekintse kötelességének a környezet védelmét

139 Életmód, életvitel, háztartási ismeretek legyen jártas a munkaeszközök célszerű használatában, - ismerje az egészségkárosító anyagokat, - legyen képes önellátásra, önkiszolgálásra, - ismerje a takarékoskodás alapvető technikáit, - rendelkezzen megfelelő önismerettel, harmonikus kapcsolatok kialakításához megfelelő készségekkel, empátiával, - fogadja el a tőle különböző, sérült embertársait, - készüljön tudatosan a családi életre, - tudatosan szervezze munka és szabadidejét, - váljon igényévé a személyes higiéné, környezete tisztasága, - legyen tájékozott a lakossági szolgáltatásokról Egyén és közösség - életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról - sajátítsa el a kulturált társadalmi érintkezés viselkedésformáit, - gyakorolja jogait, kötelességeit (diák jogok) Magyarság nemzetiségi lét európaiság - legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, - ismerje a magyar és egyéb kisebbségi lét jellemzőit, fogadja el a másságot, - legyenek ismeretei Európai Unió miben létéről - ismerje, tisztelje közössége tagjait, törekedjen a jó együttműködésre, - ismerje alapvető állampolgári jogait, - tekintse értéknek a mély társas kapcsolatokat, - legyen képes megfelelő formában vitatkozni, - ismerje a diákönkormányzat működési és tartalmi elemeit, - értelmezze a társadalom alapvető intézményeinek működését, társadalomban betöltött szerepét - váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, - ismerje meg saját népe és kultúrája értékeit, kiemelkedő személyiségeit, szimbólumait, - tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani - tudja elhelyezni a magyarság történelmét, kultúráját az európai kultúrkörben

140 140 IX /7. Pedagógiai alapelvek Tanulás terén mindenki számára nyugodt tanulási körülmény megteremtése mindenki számára szükséges tanári segítség biztosítása, rászorultság, igény, egyéni adottságok alapján, fejlesztés, a képességek kibontakozásának, a teljesítmény fokozásának előmozdítása egyéni képességekhez mért teljesítményre való ösztönzés, a teljesítmény rendszeres értékelése művelődés, ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése Életvitel, tanulói jogok terén - a kollégium családpótló jellegének erősítése - együttműködés a családdal, iskolával - személyi szükségleteket is figyelembe vevő életvitel és ellátás illetve gondozás feltételeinek megteremtése - munka és pihenés megfelelő arányának biztosítása - jogok és kötelességek egyensúlyára való törekvés Közösségi élet terén - diákok kezdeményező szerepének támogatása, szabadságuk biztosítása saját kollégiumi életük alakításában, szervezésében - diákönkormányzati munka segítése - együttműködés a nevelő testület és diákság között, melyet bizalmi kapcsolatok, jó légkör jellemezzen - szokás és hagyományrendszer szerepének erősítése - egyéni kötelesség és felelősségvállalás lehetőségének hangsúlyozása Szabadidő eltöltése terén - a szabadidő kulturált eltöltése, feltételeinek megteremtése, többféle igényt kielégítő kínálata - szabad programválasztás

141 141 A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetőségek Az általános iskolai csoportban napi két óra tanulást (főleg fejlesztést, és felzárkóztatást) tartunk, a középiskolás csoportban napi három óra tanulást (tehetséggondozást, felzárkóztatást és korrepetálást) szervezünk. Kötelezően választható foglalkozásaink: önismereti beszélgetések, társadalmi és állampolgári ismeretek, egészséges életmódra nevelés, személyi higiéniai szokások kialakítása, környezeti nevelés, háztartási ismeretek. Szabadon választható programok: sport (asztalitenisz, foci, kosárlabda, úszás, atlétika, túrázás, horgászás), termi játékok (cso-csó, sakk, biliárd) számítástechnika, főzőszakkör, videoklub, kreatív hobbi szakkör (gyöngyfűzés, varrás, gipszöntés) rendezvényekre (farsang, ki mit tud) ünnepélyekre való felkészülés, vetélkedők, versenyek, mozi, színházlátogatás, alkalmanként disco. Tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások: napi feladatok megbeszélése, tanulmányi munka segítése. Mivel létszámunk alacsony, napi kapcsolatban vagyunk gyermekeinkkel, tudunk iskolai és családi örömeikről, kudarcaikról. Gyakran kérik segítségünket és mi lehetőségeinkhez képest megadjuk azt. IX /8. Tanulói jogviszony A kollégiumi felvételt a szülő kezdeményezi, az iskola közvetítésével, vagy közvetlenül a kollégiumban. Az általános iskolai tanulók közül néhányat a Gyermekjóléti Szolgálat kérésére vettünk fel, hátrányos családi helyzetük miatt. Többször előfordul, hogy erre tanév közben kerül sor. A kollégiumi tanulói jogviszony egy tanévre szól, amit minden évben meg lehet újítani. A kollégiumi tagságot a szülő, a Gyermekjóléti Szolgálat kérésére illetve fegyelmi büntetésként meg lehet szűntetni, vagy határozott időre felfüggeszteni. A kollégiumba a szülő által kitöltött és aláírt felvételi kérelem benyújtásával lehet jelentkezni. A kollégiumba bármikor jelentkezhet tanuló, ha van hely (az alapító okirat által meghatározott létszámig). A kérelem elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. Előnyt évez a bejáró és a védelembe vett tanuló. IX /8.1. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások Szociális hátrányuk enyhítését segítő tevékenység

142 142 Gyermek és ifjúságvédelem: mindkét csoportban szeptemberben felmérjük a diákok szociális helyzetét, gyermek és ifjúságvédelemmel megbízott nevelő összesíti a felmérést és szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, szülővel, iskolai gyermekvédelmi felelőssel rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, családgondozókkal és gyermekvédelmi felelősökkel. Szükség esetén közös megbeszélés után azonnal intézkedni tudunk. Tanulószoba Minden kollégista kötelezően részt vesz a tanulószobán. Sporttevékenység A kollégium tanulóinak rendszeres és változatos sportolási lehetőséget biztosít. Mindezeket térítésmentesen vehetik igénybe. Internet használat A számítástechnika teremben tizenkét számítógép segíti a tanulmányi munkát és a szabadidő eltöltését. Étkezés Minden tanuló a törvényben meghatározott étkezési térítési díj ellenében napi háromszori étkezésben részesül. A reggeli és az ebéd saját iskolájában, a vacsora az intézmény székhelyén kerül felszolgálásra. Egyéb szolgáltatások Tanulóink ágyneműt kapnak, mosatását alanyi jogon biztosítjuk. IX /9. A célok elérésének, teljesülésének ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai, nevelési folyamat szerves része. Célja, hogy különböző eszközökkel, módszerekkel (problémafeltáró, fejlesztő, minősítő értékelés) meggyőződjön a célok megvalósításáról, illetve a cél és a valóság összevetésével újabb feladatra, cselekvésre ösztönözzön a hatékonyság, eredményesség növelése érdekében. Ellenőrzést, értékelést végzők Csoportvezető nevelő tanárok Kollégium vezetője Nevelőtestület Külső szakértő

143 143 Alkalmazott módszerek Kötelező és választható foglalkozások váltogatása A tanulók szociális környezetének szemrevételezése Speciális viselkedési helyzetekben történő benyomások elemzése Szociometriai felmérések elemzése Az ellenőrzés-értékelés tárgya A nevelési eredményvizsgálat tárgya az egyes tanulók személyisége, a közösség neveltségi szintje, a pedagógus és a nevelőtestület munkájának hatékonysága, az egyénileg, illetve intézményi szinten kitűzött célok megvalósítása érdekében. Az ellenőrzés és eredményvizsgálat lényege a viszonyítás. Az egyes tanulók személyiségének és a közösségnek a fejlettségét viszonyítjuk az adott csoportra kitűzött nevelési célokhoz, követelményekhez. Az értékelés rendszeressége Az ellenőrzés, az eredményesség vizsgálata és az értékelés a nevelési folyamat része. Tárgyától függően naponta, hetente, havonta, vagy még nagyobb intervallumban végzendő feladat. A ciklikusság eldöntése és alkalmazása a pedagógus módszertani szabadsága jegyében a nevelésért felelős csoportvezető tanár egyik alapfeladata. A kollégium vezetője az ellenőrzést, értékelést mint mindennapos vezetői funkciót szorosan illeszti a tervezett tanári tevékenységekhez. Ciklikusságát a mindenkori éves ellenőrzési terv rögzíti. Eredményvizsgálati módszerek Megfigyelés Beszélgetés, interjú Véleménykérés Helyzetteremtés Tanulói teljesítmény elemzése Iskolai dokumentáció tanulmányozása Mérés, elemzés A tanári értékelés kifejezésének módja, eszköze Az értékelés lehet szóbeli és írásbeli. A szóbeli értékelés a gyakoribb, fontos eleme a szavak és kifejezések helyes megválasztása, valamint az, hogy mikor és hogyan végezzük. Mérlegelés tárgya, hogy nevelési szempontból mikor a legcélravezetőbb.

144 144 Írásbeli értékelés formái: nevelői feljegyzések nyomtatványban (iskolai érdemjegyek, tanuló fegyelmi helyzete), saját dokumentumban. IX /10. Kapcsolatrendszer Az általános és középiskolákkal az évek során jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Rendszeresek a megbeszélések, osztályfőnökök, szaktanárok és a csoportvezetők között, személyesen illetve telefonon. A szülői értekezletekre minden alkalommal meghívást kapnak. A szülők felé a kollégium a kezdeményezőbb, sajnos akad olyan szülő, aki a tanév folyamán egyszer sem érdeklődik, feléjük nekünk kell nyitni. Általában fogadóórákon beszéljük meg a felmerülő problémákat. A Gyermekjóléti Szolgálattal napi kapcsolatban vagyunk, személyes beszélgetéssel összekötőn keresztül telefonon értesítjük őket a gondokról. Az általuk szervezett foglalkozásokat gyakran látogatjuk. Az érintett feleket meghívjuk a kollégium rendezvényeire. IX /11. A kollégium munkarendje, hagyományok Általános munkarend A kollégium teljes tanévben a diákok rendelkezésére áll. Hétvégén minden diák hazautazik, indokolt esetben jogukban áll az intézményben maradni. Hagyományok Évnyitó közgyűlés (Házirend elfogadása, tisztségviselők választása) Új kollégisták avatása Ünnepi megemlékezés: október 23., március 15. Karácsonyi ünnepség Félévzáró és értékelő közgyűlés (tanulmányi munka, fegyelmi helyzet) Farsangi bál Mikulás est Ki mit tud Kollégiumi asztalitenisz, sakk, atlétika és cso-csó bajnokság Végzősök búcsúztatása Rajzverseny a Föld napja alkalmából Játékos szellemi vetélkedők Gyermeknap tábortűz Záró közgyűlés éves értékelés

145 145 IX /12. Kollégiumi használók a kollégium közéletében Diákönkormányzat Intézményünkben 3 fős diákönkormányzat működik. A kollégisták emberi és diákjogainak képviseletén, érdekeik megszólaltatásán túl döntő szerepet játszik az éves program, a szabadidő eltöltésének szervezésében is. Minden év októberében választunk vagy új, vagy tisztségükben megújított tagokat. A diákönkormányzatnak önálló belső szabályzata van. Havi lebontásban szervezik programjaikat, meghatározva a felelősöket. A diákönkormányzat szervezi a szabadidős programok jó részét, ötleteivel gazdagítja kollégiumunk életének színvonalát. A programok a két korosztálynak közösek, ezzel is erősítve azt, hogy a mi közösségünk így teljes. IX /13. Feltételek Tanulószoba 2 db Tanulóasztal Tanulószék Tanári szék Zárható szekrény Számítógép Televízió Számítástechnika terem 1 db Számítógép Nyomtató Számítógép asztal Zárható, beépített szekrény Tanulólétszám/db Tanulólétszám/db Tanári létszám/db Tanulószoba/1 db Általános iskolai tanuló/4 db Tanulószoba/1 db 12 db 1 db Számítógép/db 1 db Hálószoba Telefon Szoba/1 db Ágyneműtartós ágy Tanuló/db (összesen 77) Beépített szekrény Szoba/1 db Polc Tükör Szoba/1 db Szék Tanulólétszám/db Asztal Szoba/1 db Ágynemű garnitúra összesen 77 db Függöny, sötétítő Szoba/1 db Hideg-melegvizes mosdó Szoba/1 db Igazgatói iroda Asztal Szék Iratszekrény Fénymásoló 1 db 1 db 1 db 1 db

146 146 Nevelői szoba Asztal Szék Szekrény Tükör Hideg-melegvizes mosdó 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db Ügyviteli helyiség Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép Számítógép Számítógépasztal 3 db 1 db/fő 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db Egyéb oktató és nevelőmunkát segítő eszközök CD-s rádiós magnó Video Mikrohullámú sütő Kávé-teafőző 2 db 2 db 1 db 1 db

147 147 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje, hatályba lépése: A véleményezések, egyetértések után a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetője jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Programot a törvényi változásoknak megfelelően módosítjuk, felülvizsgáljuk. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: - az NKT esetleges módosítása után, - a fenntartó utasítása alapján, - a nevelőtestület legalább 51 %-nak kezdeményezésére, a pedagógiai program lejárta előtt. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: - minden tanév április 30-ig a program felülvizsgálata, a szükséges kiegészítések, módosítások megtétele, - a módosítással foglalkozó munkacsoportot össze kell hívni az alábbiak javaslatára: a.) a tantestület többségének (legalább 51%) kezdeményezésére, b.) az iskola nevelőtestületének kezdeményezésére, c.) a szülői munkaközösség kezdeményezésére. A módosítások elfogadása a tantestület joga. Az elfogadott módosításokat a fenntartó felé továbbítani kell. A pedagógiai program nyilvánossága: Az iskola a pedagógiai program 1 példányát megküldi a fenntartónak 1 példányát elhelyezi az iskolai könyvtárban 1 példányát elhelyezi az igazgatónál iskola hivatalos honlapján (

148 148 A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT 1. Véleményezte: Az iskolai Diákönkormányzat a Pedagógiai Programot megismerte és véleményezte. Oroszlány, DÖK elnök.. DÖK képviselő A Szülők Szervezete a Pedagógiai Programot megismerte és véleményezte. Oroszlány, Szülők Szervezete nevében Az iskolai egészségügyi szolgálat az iskola Pedagógiai Programját megismerte és véleményezte. Oroszlány, iskolaorvos. iskolai védőnő 2. Elfogadta: Az iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot megismerte és elfogadta. Oroszlány, nevelőtestület nevében

149 Egyetért vele: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat az iskola Pedagógiai Programját elolvasta, a tartalmával egyetért. Oroszlány, ORNÖ elnöke A Kollégiumi Diákönkormányzat a kollégium pedagógiai programját elolvasta, a tartalmával egyetért. Oroszlány, Koll. DÖK elnök. Koll. DÖK tag

150 Jóváhagyja: A Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programját Vecserdi Jenőné az intézmény vezetője jóváhagyja. intézmény vezetője Oroszlány, szeptember 01.