Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Átírás

1 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, augusztus 28. Megyesi Istvánné intézményvezető

2 Tartalom 1. Bevezetés 1.1 Az intézmény önmeghatározása 1.2 A pedagógiai program törvényi háttere 1.3 Székhelyintézmény, tagintézmények neve, címe, elérhetősége 2. Az intézmény nevelési programja - Óvoda 2.1 Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése 2.2 A gyermek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek 2.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek 2.4 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2.5 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége 2.6 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 2.7 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei 2.8 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3. Az intézmény nevelési programja Iskola 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 3.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 3.12 Az utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos pedagógiai feladatok

3 1. Bevezetés 1.1 Az intézmény önmeghatározása A szeptember 1-től intézményünkhöz öt tagintézmény kapcsolódott. Valamennyi intézmény célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók képességeik függvényében sajátítsák el a társas kapcsolatok alapvető szabályai, a hétköznapi élethelyzeteknek megfelelő magatartási szokásokat, az egyéni lehetőségeikhez mért műveltségelemeket és munkafolyamatokat, hogy felkészüljenek a felnőttkori, segített, illetve önálló életlehetőségekre. A referencia- intézményként további célunk, hogy kidolgozott Jó gyakorlatainkat átadjuk, az adaptálást segítsük más szegregált oktatást, nevelést végző intézménynek, illetve többségi intézménynek. Nyitott intézményként segítjük gyógypedagógus és gyógypedagógus asszisztens, és a felnőttképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzését. Módszertani sokszínűségünket, szakmai felkészültségünket a hálózati horizontális képzéseken, nyitott órákon, konferenciákon bemutatjuk. Célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, mások tapasztalatainak adaptálása. A már kifejlesztetett jó gyakorlataink állandó felülvizsgálatával, új jó gyakorlatok kidolgozásával a szakmaiságunk fejlesztése, fejlődése biztosítható. Intézményünkbe a tanulók a megyei és országos Szakértői Bizottságok szakértői véleménye alapján kerülnek. Iskolafilozófiánk, öndefiníciónk kiindulópontja, vezérlője a gyermek. Egyéni arculatunk legfőbb jellemzője az, hogy gyermekeink sajátos nevelési igényűek, különleges bánásmódot igényelnek, ezért oktatásuk sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Célunk, hogy olyan oktató-nevelő munka valósuljon meg az intézményben, amelynek eredményeképpen a gyermekek önmagukhoz mért legmagasabb szintre jussanak el. Alapértékeink, amelyek pedagógiai programunk alapját képezik: - gyermekközpontúság sajátos gyermekszemlélet érvényesítése, - sokoldalú készség és képességfejlesztés, - szocializáció, - felzárkóztatás, tehetséggondozás, - munkára nevelés, társadalmi beilleszkedés elősegítése, - felkészítés az önálló életvitelre és családi életre - székhelyen a segített életvitelre, - egészséges életmódra nevelés, - nyitottság, korszerűség az oktató- nevelő munkában, - hagyományőrzés és teremtés az intézményben. Intézményünk működésében új alapérték a referencia-intézményi feladatokból adódóan a Jó gyakorlatok átadásával, adaptálásával, a felsőoktatási gyakorlóhelyi funkcióval összefüggő tevékenységek minőségi megvalósítása. Ezek a feladatok részletesen a Pedagógiai Program mellékleteként szereplő dokumentumokban szabályozottak. Alapértékeink alapján fogalmaztuk meg küldetésnyilatkozatunkat. Iskolánk missziója: diákjainknak képességeiknek megfelelően olyan értéket közvetíteni, amelyek segítségével emberi mintát és használható tudást adunk, és a társadalomba való beilleszkedésüket segítjük.

4 1.2. A pedagógiai program törvényi háttere - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Kormán rendelet - A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1.3 Székhelyintézmény neve, címe, elérhetősége - Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid neve: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út : E - mail: kozmutza@kfisk-hmvhely.sulinet.hu Telephelyei: 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u Hódmezővásárhely, Simonyi u Hódmezővásárhely, Aranyág 22751

5 2. A székhelyintézmény nevelési programja óvoda 2.1 Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Alapelvek: - A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, és bizalom övezi. - A nevelés lehetővé teszi, és segíti a gyermek személyiségfejlődését, az egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az elvárásokat minden esetben a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, estleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. Az óvodai nevelés az általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, és az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és a segédeszközök megléte biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, úgy, hogy a napirend során mindig csak annyi segítséget kap, amennyire szüksége van. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását teszi szükségessé, melyek csoportos, kiscsoportos, vagy egyéni formában kerülnek megvalósításra. Ennek érdekében, sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák, szakszerű megválasztása szükséges. A fejlesztés rövidtávú céljai minden esetben komplex (gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai) vizsgálatra, diagnózisra épülnek. A fejlesztő tevékenység team munkában kialakított, szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely elfogadó, az eredményeket értékelő. 2.2 A gyermek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek A korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést, és az óvodaérettség elérését. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: - az alapmozgások kialakítása, fejlesztése, - a manipuláció kialakítása, fejlesztése, - minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére, - a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, - a szobatisztaság és az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, - adekvát játékhasználat elsajátítatására, - a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, sok ismétlésnek. A fejlesztés során törekszünk a motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére.

6 2.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek Az egyéni fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember együttműködése szükséges. A fejlesztés céljai minden esetben, a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira épülnek. Az egyéni fejlesztés a gyermek speciális nevelési szükségleteihez, a képesség - struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés - specifikus fejlesztés. Célok és feladatok: - a hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, és használatuk megtanítása, - egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, - az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása. A fejlesztést meghatározó tényezők: - a fogyatékosság típusa, súlyossága, - részesült-e korai fejlesztésben, - a kisgyermek életkora, pszichés és egészségügyi állapota, - készségei, képességei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. 2.4 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek - anyagi veszélyezettség felmérése, - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának felmérése - ( HH- hátrányos helyzetű, HHH halmozottan hátrányos helyzetű), - nem megfelelő taneszközzel, felszereléssel rendelkezők felmérése, - hiányos vagy nem megfelelő ruházat felmérése, - azok számának felmérése, akik óvodai programból, művelődési tevékenységekből, anyagi okokból maradnak ki, - nagycsaládból származók feltérképezése, egyéb hátrányok kiszűrése - (pl. munkanélküliség, szülők betegsége), - határon túlról érkezők számának felmérése, - védelembe vett, veszélyeztetett gyermekek felmérése, A csoportvezetők, a szülők elmondása alapján, ill. a nevelői munkát segítők jelzései során, esetlegesen a családgondozóval együttműködve, mérik fel a hiányokat, és jelzik az intézményvezető-helyettesnek. A gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó vezető a csoportvezető pedagógusokkal együttműködve segíti a szülőket.

7 A szülők egyéni segítése: - tájékoztató fogadóórák rendjéről, - a szülők folyamatos tájékoztatása, a faliújságon, a jogairól és lehetőségeikről, - segélykérő, támogató levelek írása, - étkezési támogatás. Szükség esetén az intézményvezető- helyettes jelzéssel él: - szülők, gyámok felé, - az illetékes polgármesteri hivatal, a rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyintézésében, - a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé, - az illetékes jegyző, - gyámhivatalok felé, Közbenjárunk a gyermekek érdekében nonprofit szervezeteknél. 2.5 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek - gyermeki jogok védelme, - prevenciós tevékenységek (esélyegyenlőség, családi nap, egészségnap), - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel (fogadóóra, családlátogatás), - jelzési kötelezettség az intézmény vezetése felé, - az igazolatlan hiányzások jelzése, dokumentálása, - folyamatos tájékoztatás az aktualitásokról, - segítő beszélgetés gyerekekkel, szülőkkel, - a gyermekek érdekében történő esetmegbeszélések, konferenciák, 2.6 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái A gyermek személyisége a családi és az óvodai nevelés együttes hatására fejlődik, és a fejlődéséért mind a családnak, mind az óvodának megvan a maga felelőssége. A céltudatos óvodai nevelés csak akkor vezethet eredményhez, ha sikerül kellő összhangot teremteni a családi és az óvodai nevelés között. Napjainkban a pedagógus tanácsadó-, információnyújtó-, felvilágosító- és tájékoztató szerepe felértékelődik. A pedagógusnak minden nap a legkülönbözőbb megoldatlan problémákkal kell szembesülnie a családtagok pszichés érintettsége, a család kedvezőtlen vagy rossz anyagi- és társadalmi helyzete, az egyszülős vagy sokgyermekes családi háttér, a szülők iskolázatlansága és esetenként együttműködésük hiánya következtében. A pedagógus feladatai: - Partneri viszony kialakítása: A szülő az óvodai nevelés folyamatában együttműködő partner kell, hogy legyen. Összehangolt, aktív együttműködésünk elengedhetetlen feltétele a gyermek személyiségfejlődésének. Ehhez kölcsönös bizalom, őszinteség és egymás elfogadása szükséges. - A család megfelelő szemléletének kialakítása: Fontos, hogy a szülők tudják, gyermekük fejlesztésének ők is aktív részesei, az otthoni nevelés is nélkülözhetetlen láncszeme a tanulás folyamatának. Az óvoda és a szülő közötti kapcsolatnak állandónak kell lennie, kiterjedve a gyermek értelmi, mozgás, akarati és érzelmi fejlődésére.

8 - Reális jövőkép, közös célok megfogalmazása: A családi nevelés akkor segíti optimálisan a sérült gyermek személyiségének fejlődését, ha a szülő megfelelően értelmezi a követelmények és az elvárások egymásra épülését. Ehhez alapvető fontosságú, hogy a szülők széleskörű és szakszerű tájékoztatást kapjanak gyermekük fejlődéséről, állapotának változásáról. A családdal való kapcsolattartás formái: - Fogadóóra: kéthavonta pénteken. Igény szerint akár napi, heti szinten is lehetőség nyílik a pedagógussal való konzultációra. - Nyílt tanítási napot rendezünk minden tavasszal, anyák napi megemlékezéssel egybekötve, de van mód arra is, hogy a szülő előzetes bejelentkezés alapján bármikor részt vegyen a foglalkozásokon. - Szülőknek készült tájékoztató fal: az aktuális tudnivalókról, intézeti eseményekről tájékozódhatnak. - Telefonon és ben is érdeklődhetnek a szülők a gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, esetleges kérdéseiket ezen csatornákon keresztül is feltehetik. - A fontosabb információkról levélben kapnak tájékoztatást a szülők (tanév rendje, tanítási szünetek, fogadóórák, szülői értekezletek stb.) - Szülőknek készült tájékoztató füzet (prospektus), melyet az új gyermekek szülei kézhez kapnak. - Szülőklub: előadások az intézményben felmerült problémák és a szülők által javasolt témában. - Közös részvétel rendezvényeken 2.7 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek tartoznak: - Testi egészség (gondozás, ápolás, mozgásfejlesztés). Célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság. Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való heti 5 alkalommal mozgásfejlesztés, testnevelés, lehetőség szerint állatasszisztált terápia, vízhez szoktatás, úszásoktatás, kirándulás - Speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelés. - Egészségvédő képesség fejlesztése. Cél: hogy alakuljon ki a kisgyermekben egy olyan attitűd, amely a személyi és a környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezésre, másokon való segítésére irányul. Az önmaguk és társaik épségének óvására. - Lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása). - Szociális kapcsolatok kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai beilleszkedése nehezebb. Itt kerülnek először olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A csoportban megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a

9 számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretetet, biztonságot adó felnőtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat. 2.8 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodai nevelés gondoskodik: - a gyermeki szükséglet kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, - integrációs felkészítésről, - szociális helyzetből eredő hátrányok ellensúlyozásáról, - akadálymentesítésről, - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, - differenciálásról a gyermek képességeinek figyelembe vételével, megfelelő szakemberek biztosításával (szurdopedagógus, tiflopedagógus, konduktor, logopédus, gyógypedagógus), - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozásáról. Veszélyeztetettség, a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv 5. -a szerint olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Hátrányos helyzetű gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és az alábbiak közül egy fennáll: - alacsony iskolai végzettségű szülő, - alacsony a foglalkoztatása a szülőnek (munkanélküli 12 hónapig), - elégtelen lakókörnyezet Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek: - aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és a hátrányos helyzet feltételei közül kettő áll fenn, - nevelésbe vett gyermek, - utógondozott, - egyedi elbírálás a gyámhatóság által Az óvoda biztosítja: - Valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről).

10 - A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztését (óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, folyamatos fejlettségmérés, megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás, differenciálás). - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációját, cél a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének figyelemmel kísérése. (Óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, a veszélyeztetettnek nyilvánított gyermekre fokozottan kell figyelni annak érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, amennyiben a család helyzetében olyan változás következik be, amely a gyermek épségét veszélyeztetné, amennyiben ezek a gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába, jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi szervek felé, szükség esetén, lehetőségeinkhez mérten segítségnyújtás a családnak). - A sajátos nevelési igényű gyermek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális fejlődésének biztosítása (partnerközpontú működéssel, a szülői igények figyelembe vételével, személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel, a gyermek állapotának elfogadásával kapcsolatos nézetek kicserélése, szülőklub indítása, rendszeres kapcsolattartás a gyermek fejlődéséről). - Megfelelő szakellátást, cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést, lehetőleg az óvoda falain belül (szoros együttműködés az óvodában dolgozó kollégákkal). - Tehetséggondozást (szakkörök).

11 3 Az intézmény nevelési programja Iskola 3.1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményi nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Az intézmény hagyományaival, tapasztalataival és a korszerű gyógypedagógia módszereivel, eszközeivel teljesíti feladatait. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képesség-fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel a gyermekeink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktiválását, mert valljuk, hogy a gyermek ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a gyermeket egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A tanítási- tanulási folyamat folyamatos, fejlesztő ellenőrzését, értékelését mind a gyerekre, mind a pedagógusra vonatkozóan, egyaránt alapelvünknek tekintjük, a fejlesztő értékelés nem maradhat el az oktatási-nevelési folyamatból. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a gyermek teljesítményét, biztosítja a gyermeknek a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a gyermek pozitív személyiség fejlesztéséhez. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermekek képességeinek maximális kihasználása. Munkánkat a demokrácia és a humanizmus értékei hatják át. Olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amely biztosítja számukra az egyenértékűség érzését. Munkánkat a normalizációs elv alapján végezzük. A nevelés oktatás során figyelembe vesszük, hogy az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják iskolánk minden nevelési területét. Az intézményi nevelő oktató munka pedagógiai céljai A cél meghatározása a pedagógia központi kérdése. A cél, nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer. A pedagógiai tevékenység egészét meghatározzák a célok. A nevelési célokban mindig a társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a személyiség szubjektív szükségleteinek figyelembevételével.

12 Általános célok: A sajátos nevelési igényt tekintve középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg fogyatékos) és súlyosan, halmozottan sérült - továbbiakban SNI - tanulók nevelését, oktatását, képzését és habilitációját, rehabilitációját ellátó óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola, szakiskola és kollégium célja, hogy a tanulók képességeik függvényében: - ismerjék meg, sajátítsák el és normakövetéssel alkalmazzák az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályait, - a köznapi helyzetnek megfelelő magatartási szokásokat, - a képességeikhez mért műveltségi elemek elsajátításával készüljenek fel a segített felnőttkori életlehetőségekre. Az intézmény célkitűzései között első helyen szerepel az értelmileg fogyatékos tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános fejlesztés az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Kiemelt célok: - a hiányosan működő képességek korrekciója, valamennyi területen és osztályfokon, - a társadalmi beilleszkedés feltételeinek elősegítése, - a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, - az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel és értékekkel. Mindezt: - egyéni és kiscsoportos formában történő képességfejlesztéssel, - a képességek fejlesztése során differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással, - a tartós tanulási fogyatékosságot, magatartás zavart mutató tanulók fejlesztésében terápiás eszközök és eljárások alkalmazásával érjük el (pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció), - tanórán kívüli szolgáltatások, programok. Mindezek megvalósulásához támogató feltételeket teremtünk: - elfogadó élettér, amelyben az SNI gyermek, tanuló érzelmi biztonságban, védettnek érzi magát, - olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben gyermek és felnőtt jól érzi magát, melyben minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különbözőségét, a másságot is elfogadva, - törekszünk arra, hogy az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapuljanak, - az intézményi élet megbízható ritmusa orientációt, biztonságot nyújt, valamint közeget a pihenéshez és kikapcsolódáshoz, - lehetőséget kap arra, hogy cselekvési kompetenciáit, élményszerző képességeit minden területen kibontakoztathassa, - szociális kapcsolatokat alakíthat ki, legyenek barátai, kommunikációs közeledései és válaszadási próbálkozásaiban támogatást találjon, - lelki és erkölcsi támaszt kap, amely abban nyilvánul meg, hogy emberi méltósága, személyisége a gyengeségei ellenére- számítson és fontos legyen másoknak, - környezetével dinamikus kapcsolatban álló intézmény, - a szegregáció lehetőséghez mért- leszűkítése, PR tevékenység,

13 - integrációs törekvések a tanórán kívüli tevékenységekben, - részvétel a közvetlen társadalmi környezet oktatási, kulturális, sport és szakmai életében, - a súlyosabban, halmozottan sérült gyermekek fogadása, - a gyakorlati oktatás felé irányuló pedagógiai munka szervezett kooperációban (széleskörű általános, gyógypedagógiai és speciális eljárások kompetenciáival bíró pedagógustestület, humán szakemberek, szülői együttműködés). Célkitűzéseink: A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása, melynek érdekében a nevelés-oktatás feladata: - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, - gyakorlatorientált képzés, - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, - a képességek korrekciója és fejlesztése, egyéni és kiscsoportos formában, - egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, - az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra nevelés, - az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: Az általánosság szintjén a következő elvárásokat, követelményeket fogalmazzuk meg, amit az értelmileg fogyatékos tanulónak a képzési idő végére el kell érnie: - ismerje, fogadja el az alapvető emberi értékeket viselkedésében, egyszerű szociális kapcsolataiban normakövetéssel ezek jelenjenek meg, - legyen képes önmaga ellátására, a mindennapos tevékenységekben való együttműködéssel járuljon hozzá léte biztosításához, - tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be önkifejezést segítő foglalkozásokba, (pl: játék, sport, ének, zene, tánc drámajáték, kézművesség, stb..) - ismerje környezetét, tudjon abban önállóan, vagy kevés segítséggel tájékozódni, - legyen igénye saját környezete esztétikusabbá tételére, - legyen képes mozgását irányítani, törekedjen a különbözőmozgások összehangolására, - tudjon egyszerű cselekvéseket, néhány mozzanatból álló mozgásokat utánozni, legyen képes szenzoros korrekciók végrehajtására, a felesleges mozdulatok kiküszöbölésére, - legyen képes a begyakorolt egyszerű mozgásformák spontán végrehajtására, - egyéni sajátosságok figyelembe vételével felnőttek irányítása mellett legyen képes munkafolyamatok megismerésére, egyszerű munkafogások elsajátítására, gyakorlati tevékenységekben való alkalmazására, - a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket praktikus helyzetekben segítséggel tudja alkalmazni, - eredményes, sikeres ismeret elsajátítás önmaga képességeihez mérten,

14 - kulturált érintkezési formák elsajátítása, elemi írott és íratlan szabályok betartása, illemszabályok elsajátítása, alkalmazása főként irányítással, - társas kapcsolatok fenntartása, önuralom, - tájékozódás a közvetlen környezetben, - az élő és épített környezet értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet elemeinek megnyilvánulása különféle helyzetekben, - önmaga és a társainak elfogadása, megértése, türelem a társakkal szemben, mások hátrányos helyzeteivel való visszaélés elkerülése, - erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, szeretet, segítőkészség, - a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása, - a rongálás elítélése saját helyzettől, képességtől függően. Iskolánk és kollégiumunk az SNI gyermekeknek, tanulóknak széleskörű szolgáltatást kínál: - speciális, a sajátos nevelési igényhez adaptált óvodai nevelési programot, fejlesztő nevelés-oktatás programját és helyi tantervet és szakképzési programot, illetve a kollégium nevelési programját, - napközit, - szakköröket, sportkört, - logopédiai ellátást, - gyógytestnevelést a pedagógiai szakszolgálat által, - konduktív mozgásfejlesztést, terápiás célú úszásoktatás, - lehetőség szerint állatasszisztált terápiák ( lovas, kutya) - Munkahelyi gyakorlat programot, - erdei iskolai programot, - nyári napközit, táboroztatást, tanulmányi kirándulásokat, - lehetőséget a hitoktatásra fakultatív formában (Az értelmileg akadályozott gyermek számára a tanterv nem írja elő a hit-és erkölcstan oktatását tantárgyi keretek között, mert az egyes tantárgyak tananyag tartalma magába foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekekhez mért ismeretanyagot.) A tanulók különös gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat, a kollégiumban lakó tanulók teljes egészségügyi ellátását elvégezzük. Eseti gondozó, ellátó munkával járulunk hozzá a bejáró tanulók egészségügyi ellátásához, gondoskodunk a tanulók egészséges étkeztetéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önellátó tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról. Iskolánk ellátja az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kar és a SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet nappali és levelező tagozatos gyógypedagógus hallgatóinak gyakorlatvezetését a főiskolák felkérésének és előírásainak, elvárásainak megfelelően. Továbbá együttműködési megállapodás alapján a nevelő-oktató munkát segítők képzéséhez a gyakorlati lehetőséget biztosítjuk. A középiskolák diákjai számára a közösségi szolgálatát teljesítését is lehetővé tesszük. Az intézményi nevelő oktató munka pedagógiai feladatai Az intézményünknek a célokból, az alapelvekből következően konkrét feladatai vannak, amelyeknek a nevelő-oktató munkánk minden területén érvényesülnie kell.

15 Kiemelt feladatok: - biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek tanulóink sajátos iskolai neveléséhez szükségesek, - az alapfokú iskolázás teljes tartalmában - szükségleteinek megfelelően- egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesíteni a rászoruló tanulót, - megfelelő tanulásszervező formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, - olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva, juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez, - a szülők és az iskola között olyan kapcsolat megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő, - a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása - ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás, - a tanítás-tanulás folyamatában - a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket, - a tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről, - feladata a törvények és szabályozók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése, - a tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, - bizonyos általános ismeretek megalapozása az életkor, az értelmi fogyatékosság, a fejlettség figyelembe vételével, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, - önmaga és társai másságának felfogadása, felismerése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségi szintnek megfelelően, - a testi és lelki egészség megőrzése, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása, - oldott humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik és az emberi kapcsolatok kiteljesednek, - a jól működű képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük kialakítása, - a kommunikációs, szocializációs folyamatok elősegítése, fejlesztése, - a tanulási, tevékenységeken keresztül az egész személyiség formálása, fejlesztése. A nevelési célok szoros összefüggésben vannak a pedagógiai eszközrendszerrel. Az eszközrendszeren azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket értjük, amelyek a nevelés feladatainak megvalósítására alkalmasak. A nevelési cél változása előbb vagy utóbb módosítja az eszközrendszert is. A cél- és eszközrendszer között azonban kölcsönhatás van. Nevelési eszköznek leggyakrabban a gyerekek fő tevékenységi formáit tekintjük, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. A

16 nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező nagyon fontos elemei, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljaitól Ebből adódóan a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A nevelési módszer a pedagógus illetve pedagógusközösség tervszerű és szervezett eljárásai, tevékenységei, amellyel egy adott pedagógiai feladatot megold. A módszerek nem mesterkélt eljárások, hanem a gyerekek tevékenységébe beillesztett pedagógusi tevékenységek. A módszerek szorosan összefüggnek egymással, rendszert alkotnak, bonyolult kölcsönhatásban érvényesülnek. A nevelési módszereknek igazodniuk kell: - a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz és a tanulók képességeihez, - a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai felkészültségéhez, kultúrájához és vezetői stílusához, - a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Különböző célokat és feladatokat különböző módszerekkel, különböző szervezeti keretek között tudjuk hatékonyan megvalósítani. Nagymértékben segítik a differenciálást a tanulók képességeihez igazodó módszerek. Szükséges a hagyományos bemutatás, magyarázat mellett olyan korszerű módszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a tanulók érdeklődésének fenntartását, a tapasztalati tanulás, a tanulók önálló ismeretszerzését. Építenek a tanár és tanulók közös tevékenységére, fejlesztik a tanulók gondolkodását, kommunikációs képességét, önismeretét, szociális képességét. (Kooperatív tanulás, egyéni és/vagy páros munka, drámajáték, projekt, vita, interjú, előadás, megbeszélés, verseny, kísérletezés stb.). A módszereket és a tanulásszervezési formákat mindenkor a didaktikai feladatoknak és a tanulók sajátosságainak kell alárendelnünk. Hatékony tanulás csak korszerű és változatos szervezeti formák alkalmazásával valósulhat meg. A hagyományos frontális osztálymunkát fel kell váltania a célszerű, konkrét pedagógiai szituációhoz és a tanulók sajátosságaihoz igazodó csoportos és egyéni munkának. A pedagógus közvetlen irányításával zajló frontális munkától, az aktív tanulásra ösztönző csoportmunkán át juthatunk el tanulóink teljes önállóságáig. A csoportmunka előnye: a jó képességű tanulók dinamizmusa magával ragadja a gyengébb képességű tanulókat. Elősegíti az empatikus készségek, a szociális kompetenciák és a toleranciakészség fejlesztését. Az egyéni munka előnye, hogy tanulóink saját ütemük szerint dolgozhatnak. A pedagógusnak nagyobb lehetősége van az egyénre szabott, differenciált feladatadásra tanári segítés mellett. Ez biztosítja a tanulók eredményes munkáját, ami növeli pozitív beállítódásukat, teljesítőképességüket, segíti önértékelésük kialakítását. Gyermekeink számára a fogyatékosság típusához és súlyossági fokához igazodó tankönyvcsaládok és munkafüzetek állnak rendelkezésre. A korszerű taneszközök bővülő választéka, a differenciálás legkülönfélébb változásait biztosítja. Az fénymásolók, számítógépek, projektorok, digitális táblák lehetővé teszik saját tervezésű, differenciált feladatlapok, gyakorlóanyagok, szemléltető anyagok készítését, alkalmazását, a digitális tananyagok adaptált felhasználását. Gyermekeink elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, gyakorlásnak megerősítésnek, szerepjátéknak, fejlesztő játékoknak és beszélgetéseknek jelen kell lennie a tanítás és nevelés egész folyamatában.

17 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési és oktatási intézményünk legfontosabb feladata tanulóink személyiségének minél teljesebb mértékben történő kibontakoztatása. Az iskola pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, és az ezekre épülő differenciálás. E két feladat azt a célt szolgálja, hogy az SNI tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb tevékenységeikkel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A tanagyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - elsajátított ismereteit, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatait, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskolai nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú, iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A pedagógiai programunk magvalósításához elengedhetetlen a közös gondolkodás a mindenkori Fenntartó és iskola dolgozói és közvetlen partnerei részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének harmonikus fejlődése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a családi, és a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

18 1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok (a tanulók értelmi fogyatékossága miatt nagyon korlátozottak) A tanulási motívumok fejlesztése: - a megismerési vágy fejlesztése, - az érdeklődés fejlesztése, - a felfedezési vágy fejlesztése: a megfigyelési késztetés, az értelmezési vágy, - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, - a tanulás teljesítményvágy optimalizálása, - tanulási sikervágy és kudarcfélelem, - tanulási elismerésvágy, - tanulási kötelességvágy, - tanulási kötelességtudat, ambíció A kognitív képességek fejlesztése: - kognitív műveletek fejlesztése, - felismerés és kivitelezés, - gondolatképzés, - összehasonlítás, - azonosítás, - sorrend felismerés, - elemi kombinálás, - tapasztalati következtetés, - megfigyelés, - értelmezés, - kognitív kommunikáció, - ábraolvasás, ábrázolás, - beszéd és beszédértés, - írás és olvasás, - gondolkodás, - viszonyítás, - általánosítás, - probléma megoldás. Mindezek a képességek csak nagyon elemi szinten és egyénenként differenciált módon alakíthatók ki tanulóinkban. 2. Segítő életmódra nevelés A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az a szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés, személyiségfejlesztés feladata kettős: - a szociális kompetencia gyarapítása, - a pozitív egyéni értékrend és a kreativitás növelésének segítése. A szociális kompetencia fejlesztése Feladatunk a megfelelő szociális szokások, minták, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat szerepét.

19 Az egyéni szociális értékrend fejlesztése: A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, birtoklás, szexualitás stb.) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladatunk a szociális értékrend fejlesztése terén olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttműködésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A szociális szokások: hasonló helyzetekben mindig hasonló magatartást, viselkedést váltanak ki. Feladatunk a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Szociális minták: mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései. Feladatunk az élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással. Az antiszociális minták hatásának csökkentése, fékezése. Szociális kommunikáció fejlesztése: A szociális kommunikáció két összetevője a nonverbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Feladatunk egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör megteremtése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek megértetni magukat a világban. A szociális érdekérvényesítés fejlesztése: A szociális érdekérvényesítő viselkedés négy alapvető módja: a megosztás, osztozkodás, elosztás és a megszerzés. Feladatunk a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása. Segítőképesség fejlesztése: A segítőképesség nagyon sokféle aktuális helyzetben, sokféle normát, szabályt, szokást követve valósulhat meg. Feladatunk, hogy az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját, olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. A pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tanagyagból kiemelje úgy, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembekerülhessenek. Együttműködési képesség fejlesztése: Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy a vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül. Feladatunk, hogy a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás stb.) Az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók rendszeresen, legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.

20 Egészséges és kulturált életmódra nevelés (részletesen lásd: Egészségnevelési program) Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek. a kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a prevenció, a személyes kompetencia fejlődésének segítése., Iskolánkban az értelmileg fogyatékos tanulók körében a személyes képességek fejlesztésén és azon belül az önkiszolgálási képességek fejlesztésén van a hangsúly. 3. Testi képességek fejlesztése Feladatunk a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, mozgásnevelés és testnevelés órák, az úszás jótékony hatásainak kihasználása, tömegsport, egészséges versenyszellem kialakítása (sportversenyek, sportnap), a minél gazdagabb sportköri élet kihasználása, valamint a társuló mozgásfogyatékosság habilitációja, konduktív fejlesztés. A kondicionálási és a koordinációs képesség fejlesztése, karbantartása különféle táncok tanulásával (integráltan bármely óra keretén belül, táncszakkör, színjátszó szakkör), a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben (kézműves szakkör). Önellátási képesség fejlesztése: Feladatunk az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban a képességeknek és az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az osztályterem, hálótermek berendezéseinek rendben tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei) Befogadóképességek: Feladatunk a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával, az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására. A vizuális befogadó készség fejlesztése: Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket, a szép iránti fogékonyságukat (évszaknak, ünnepeknek, jeles napoknak megfelelő dekoráció, udvar, tantermek, folyosók, ebédlő, stb. tisztántartása). Szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése Az alkotóképesség fejlesztése, tág értelemben vett alkotóképesség kreativitás, lehetővé teszi, hogy kisiskolás kortól kezdve tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztő tevékenységet. Feladatunk, hogy feltárjuk az alkotótevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat. További fontos feladatunk olyan tanórán kívüli szakkörök, művészeti képzések (kézműves szakkör, táncszakkör, színjátszó szakkör) működtetése, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység kibontakoztatására, az iskolán kívüli lehetőségek minél jobb kihasználása.

21 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Intézményünk egészségnevelési programjának kidolgozása során figyelembe vettük, hogy: - sajátos nevelési igényt tekintve értelmileg fogyatékos gyermekeket nevelünk, - a programot intézményi szinten, az óvodától a készségfejlesztő speciális szakiskoláig átfogóan kell megvalósítani, - az egészségnevelést tantárgyakon átívelő, kereszttantervi kompetenciaként valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósuló általános fejlesztési feladatként szükséges kezelni. Az egészségnevelés részterületei: - egészséges táplálkozás, - rendszeres testmozgás, - személyi higiéné, - szabadidő hasznos eltöltése (aktív), megfelelő aránya, - lelki egyensúly (megfelelő önismeret, önértékelés). A prevenció: A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az egészségnevelés alapelvei intézményünkben: Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az SNI gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe, erősödjön személyiségük, csökkenjen az ártó tényezők hatása és az iskola befejezése után a diákok a saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerülnek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják.