2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

Átírás

1 2015. Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Aktualizálva: szeptember Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Csorna 1

2 A többször módosított: évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról, - 138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, évi I. törvény a munka törvénykönyvéről - A évi CXC számú Nemzeti köznevelésről szóló törvény - 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII Törvény a szakképzésről - A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjéről, és a felvételi eljárás szabályairól. - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a módosított 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről - a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2

3 Általános rendelkezések A SZMSZ célja és feladata Az SZMSZ-ben foglalt előírások célja: biztosítani az Arany János EGYMI intézményének törvényes működését, az iskolai nevelést és oktatást. Feladata: Szabályozza az itt dolgozó pedagógusok, az ide járó tanulók iskolai munkarendjével kapcsolatos jog és kötelesség gyakorlását a munkarenddel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket. A jogszerűség alapja: A többször módosított évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról, - 138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, évi I. törvény a munka törvénykönyvéről - A évi CXC számú Nemzeti köznevelésről szóló törvény - 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII Törvény a szakképzésről - A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjéről, és a felvételi eljárás szabályairól. - 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a módosított 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről - a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 3

4 Az SZMSZ hatálya 1. A SZMSZ előírásait be kell tartania az óvodába, iskolában járó gyermekeknek, tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak, más alkalmazottainak és az intézmény helyiségeit igénybevevőknek. 2. A SZMSZ előírásai vonatkoznak azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A SZMSZ nyilvánossága 1. A SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak, stb.) meg kell ismernie. 2. A SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskolai szülői szervezet vezetőjénél 3. Az újonnan elfogadott vagy módosított SZMSZ előírásairól az intézmény dolgozóit valamint a szülői szervezet képviselőit tájékoztatni kell: 4. A SZMSZ-ről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnöktől a fogadó órán vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. 4

5 1. A költségvetési szerv: Az intézmény adatai a) OM azonosító: b) Az intézmény neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Rövidített neve: Arany János EGYMI c) Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Telephelye: 9300 Csorna, Arany János u. 19. d) Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron Megye e) Alapító és irányító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia u. 3. f) Középirányító szerv neve, és székhelye : - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület 9021 Győr, Nádor tér 4. - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csornai Tankerület 9300 Csorna, Laky Döme u. 3. A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv igazgatóját pályáztatás útján kell kiválasztani. A vezető kinevezését, valamint felmentését a KLIK készíti elő és terjeszti fel az illetékes ágazati miniszternek. Az intézményvezetőt az illetékes ágazati miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a középirányító szerv vezetője gyakorolja. A pályáztatásra és foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 5

6 138/1992. (X.8.) kormányrendelet módosításáról szóló 258/2011. (XII.7.) kormányrendelet előírásai az irányadóak. Alaptevékenységei: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával, nevelésével és szakképzésével, és utazó gyógypedagógiai ellátással foglalkozik. Az intézmény Csornán 2 épületben működik, ellátja a térség rászoruló tanulóit. A szakképzés az intézmény telephelyén, az Arany J. u. 19.-ben folyik. A gyakorlati oktatás a textiltermék összeállító, lakástextil-készítő és parkgondozó tanulók gyakorlati oktatásának kivételével külső gyakorlati helyeken kerül megszervezésre. Az intézmény tanuló közösségeit - az óvodába járó gyermekek csoportja, - a fejlesztő nevelés - oktatásban résztvevő gyermekek - az általános iskola tanulói, - a szakképzésben résztvevő diákok tanulói, - terápiás csoportokban résztvevő gyerekek alkotják. Az intézmény tevékenységeinek részletezése: - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítése az előkészítő osztályban, az iskolai nevelés-oktatásra (testi - mozgás - beszédfogyatékos, - enyhe - középsúlyos súlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek) - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) (testi - mozgás - beszédfogyatékos, - enyhe - középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek) - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai, valamint a szakképesítés megszerzésére felkészítő 6

7 nappali rendszerű szakmai elmélet és gyakorlati oktatása (9-12. évfolyam) (testi - mozgás - beszédfogyatékos, - enyhe értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek) - Különleges bánásmódot igénylő készségfejlesztő speciális szakiskola a sajátos nevelési igényű- testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók számára - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - Különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Fejlesztő nevelés-oktatás halmozottan sérült tanulók számára utazó gyógypedagógiai ellátás keretében: - Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása - logopédiai ellátás az SNI-s tanulóknak - szurdopedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - pszichopedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - kondktív pedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - autista spektrum zavarral kűzdő SNI-s tanulók ellátása Mentálhigiénés-foglalkozás az SNI-s tanulóknak Képzőművészeti terápia az SNI-s tanulóknak Mozgásnevelés az SNI-s tanulóknak Ayres terápia az SNI-s tanulóknak Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása. 7

8 Az intézményi bélyegzők használata: A bélyegzőket az alábbi személyek jogosultak használni: Körbélyegző: intézményvezető, helyettesei, gazdasági ügyintéző és iskolatitkár. Esetenkénti használatra jogosultak: Az intézményvezető által engedélyezett esetekben, az intézmény közalkalmazottjai. Hosszú bélyegző: intézményvezető, helyettesei, gazdasági ügyintéző és iskolatitkár. Vizsgabélyegző: Intézményvezető, Speciális Szakiskola intézményvezető helyettes. Használatukat bélyegző nyilvántartással tartjuk nyílván. A vizsgabélyegzőt kizárólag a szakmai vizsgák alkalmával használjuk. 8

9 Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Óvoda Iskola Általános Iskola Speciális Szakiskola tanulásban akadályozottak értelmileg akadályozottak beszédfogyatékosok tanulásban akadályozottak értelmileg akadályozottak előkészítő osztály fejlesztő nevelés-oktatás 1-4. osztály speciális szakiskolai készségfejlesztő szakiskolai 1-4. osztály 1-4. osztály 5-8. osztály nevelés-oktatás nevelés-okatás 5-8. osztály 5-8. osztály 9/E. előkészítő szakiskolai évfolyam nevelés-oktatás évfolyam szakképző évfolyamok - textiltermék összeállító - szövött tárgy-készítő - sütőipari és gyorspékségi munkás - parkgondozó

10 Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES Közvetlenül irányítja az Erzsébet királyné úti épületben a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai dolgozók munkáját. Közvetlenül irányítja az Arany János úti épületben a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai dolgozók munkáját MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza! MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ 10

11 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola vezetése és hatáskörei Intézményvezető Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG Intézményvezető - helyettese Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola SPECIÁLIS SZAKISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG Intézményvezető - helyettese - Általános iskolai oktatás Speciális szakiskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - Asszisztensek - iskolai tanulószoba, napközi - Karbantartó - gyermek és ifjúságvédelem - Szakoktatók - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások

12 Vezetők intézménybe való tartózkodási rendje A tanév szorgalmi idejében az intézményvezető és a vezető-helyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodni mindaddig az időpontig, amíg tanulók az épületben tartózkodnak. Tanítás nélküli munkanapokon, tanítási szünetekben a törvényi előírások és a KLIK eljárásrendje továbbá a szabadságok figyelembevétele alapján történik a vezetői ügyelet. Az intézmény vezetője Az Arany János EGYMI élén az intézményvezető áll, vezetői tevékenységét az intézményvezető-helyettesek közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nkt, valamint, a Kjt. szabályozza. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - az intézmény valamennyi dolgozójának szakmai munkájának ellenőrzése - felügyeli és betartatja az intézmény működésnek rendjét - Kapcsolattartás a KLIK vezetőivel - Kapcsolattartás az SZM-el - Kapcsolattartás az Intézményi Tanáccsal - Kapcsolattartás a Város Művelődési Intézeteivel Az intézményvezető-helyettesek: Az Óvoda, Általános Iskola általános helyettese vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. 12

13 - Közvetlenül irányítja, felügyeli a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai dolgozók munkáját. A Speciális Szakiskola vezető helyettese tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. - Közvetlenül irányítja és felügyeli az ott órát tanító pedagógusok, szakoktatók tevékenységét és a technikai dolgozók munkáját. - Koordinálja a gyakorlati oktatást szervező intézmény és a gyakorlóhelyek közötti szakmai tevékenységet. Az intézményvezető-helyettesek részletes feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák. Munkaközösség vezetők: Az intézmény vezetővel és intézményvezető helyettesekkel előkészítik, majd összeállítják az éves Munkatervet. Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó nevelési, oktatási feladatok ellátását, az intézményi cél és feladatrendszer megvalósítását. Az intézményvezető által átruházott ellenőrzési jogkört gyakorolják a beosztott pedagógusok fölött. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek egymással együtt működnek és rendszeres kapcsolatot tartanak. A munkaközösség-vezetők félévente beszámolnak az intézményvezetőknek a munkatervükben vállalt feladatok végrehajtásáról. A helyettesítés rendje részletesen Az intézményvezető akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 2 hetes, folyamatos távollét. 13

14 A területért felelős intézményvezető helyettesek tartós távolléte esetén a másik területért felelős intézményvezető-helyettes veszi át a munkát. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az intézmény vezetője, vagy akadályoztatása esetén a helyettese által kijelölt gyógypedagógus helyettesíti. Az intézményvezetés beszámoltatási rendje Munkaközösség Vezetők évente 2 alkalommal nevelőtestületi értekezleten beszámolnak tevékenységükről A vezető-helyettesek hetente 1 alkalommal beszámolnak az intézményvezetőnek tevékenységükről Az intézményvezető a KLIK felé, kérés alapján beszámol az intézményben folyó munkáról. Az intézmény munka és működési rendje A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az EMMI évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a Nevelőtestület fogadja el és rögzíti az éves Munkatervben. Az Óvoda, Általános Iskola és a Speciális Szakiskola működési rendje Az intézmény nyitvatartási rendje: Szorgalmi időben: hétfőtől-péntekig reggel 7 órától 21 óráig. 1. Az intézmény zárva tart: szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. Tanítási szünetekben az intézmény vezetése ügyeletet tart a KLIK által kijelölt napon, az Erzsébet királyné u. 64 szám alatt, mely ügyeleti rendről plakáton tájékoztat mindkét tanügyi épület főbejáratával szemben lévő ablakfelületen, és az intézményegységek kapuján, továbbá az intézmény honlapján. 14

15 2. A tanulóknak 7 óra 45 percre kell megjelenniük az iskolában. Mindkét épületben az aulában gyülekeznek. A vidékről bejáró tanulók a menetrend szerinti járatok késése esetén a beérkezéstől számított 10 percen belül kötelesek megjelenni az iskolában. 3. Az Erzsébet királyné úti székhelyen a gyülekezés minden tanítási napon a porta melletti aulában 7 órától 7.45 óráig beosztott felnőtt felügyelete mellett történik. 4. Tanítási napokon 7 óra 45 perckor minden intézményben tartózkodó pedagógus, asszisztens, gyermekfelügyelő az osztályba kíséri a tanulókat. 5. Az Arany János úti telephelyen minden tanítási napon gyülekezés 7 órától 7 óra 45-ig a főbejárat előtti aulában. 7 óra 30 perctől minden ott tartózkodó pedagógus a tanulók felügyeletében részt vesz. 7 óra 45 perctől az ott tartózkodó pedagógusok a terembe kísérik a tanulókat. A tantermekbe csak felügyelettel lehet felmenni! A tanulók az óraközi szüneteket a 3. óra utáni szünet kivételével a teremben vagy a folyósón töltik. A tízóraikat a 2. órát követő szünetben fogyasztják el. Az Erzsébet királyné úti székhelyen a tízórai szünetben a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint az asszisztensek és gyermekfelügyelők továbbá a pedagógusok kísérik az ebédlőbe a tízóraizó gyerekeket. A nem napközis gyerekek tízóraiztatása az ebédlőben, továbbá a második szinten a napközis teremben történik. Ott is a fenti szinten dolgozó pedagógusok mindegyike jelen van. Az Arany János úti telephelyen a tanulók az otthonról hozott tízóraikat a nagyszünet időszakában a tanteremben fogyasztják el. A többi szünetben a tanulók tartózkodjanak a folyosón. Az Erzsébet királyné úti székhelyen és az Arany János úti telephelyén a harmadik szünetben a gyermekek az ügyeletes nevelők, asszisztensek, és gyermekfelügyelő kíséretével az időjárástól függően kísérnek az udvarra. A 3. óra utáni 15 perces szünetben a tanulók az udvaron tartózkodnak. Ebédeltetés két csoportban történik. Továbbá alkalmazkodik a Speciális Szakiskola szakmai gyakorlatának időpontjaihoz. I. csoport: tól II. csoport: től A gyermekfelügyelő, gyógypedagógiai asszisztensek és napközis nevelők továbbá az intézményben tartózkodó pedagógusok felügyeletével. 6. Az utolsó tanítási órát követően a hazainduló tanulókat az órát tartó tanár a portánál bocsátja el, indokolt esetben a szülő az osztályteremben átveheti gyermekét. Az esetleges 15

16 önkényes tanulói távozás esetén a hiányzást észlelő köteles az intézmény vezetőjének vagy helyettesének jelenteni. 7. Tanítási órák után az iskolába maradó tanulókat a csoportvezető pedagógusok veszik át. (napközi, sportkör, szabadidős foglalkozások stb.) 8. Hazautazások kíséretének rendje: A szülők a sérült gyermekek hazautazásáról írásban rendelkeztek. A foglalkozások végeztével órától 16 óráig, folyamatosan, 2 csoportban, a gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelő, illetve szükség esetén pedagógusok kíséretével, a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint. 9. A maradó gyermekeket a napközibe, tanulószobába beosztott nevelő felügyeli a szülő érkezéséig. 10. Az intézmény nyitvatartási idejében a speciális terápiákra, a Gyermek- és ifjúságvédelmi Felelős, valamint a pedagógusok fogadóórájára, Pedagógiai Szakszolgálat ellátásaira és az intézmény vezetéséhez érkező szülőket és vendégeket az intézmény portaszolgálatot ellátó dolgozója fogadja. 11. A gyermekek egészségének megőrzése érdekében a higiénés szabályok és szokásrend elsajátítását nevelői és védőnői közreműködéssel biztosítjuk. (Étkezés előtti kézmosás, szellőztetés, szabad levegő, WC használat, stb.) Egészségügyi szempontból kiszűrt tanulók elkülönítésére, orvosi szoba áll rendelkezésre. 12. Balesetvédelmi tájékoztatást a tanulók a tanév kezdetekor első nap az osztályfőnökeiktől kapnak. A szaktárgyi órák baleset és tűzvédelmi szabályainak betartásáért az órát tartó tanár felel. (Lásd: Tűz és balesetvédelmi szabályzat) 13. Óraközi szünetekben, egyéb szabadidőben a felnőttek által biztosított tanulói felügyelet működik, heti ügyeleti beosztás szerint. 14. Késve érkező tanulók a portán kötelesek jelenteni nevüket és osztályukat. 15. Az iskola liftjeinek, felszerelésének, berendezéseinek, eszközeinek megóvása, gondozása valamennyi tanulónak nem csak érdeke, hanem kötelessége is. Az a tanuló, aki a felszerelésekben kárt okoz, vagy károkozást észlel, azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek! Szándékos rongálás esetén jegyzőkönyv készül. A kár nagyságától függően kártérítési eljárást kezdeményezünk. 16. A tanulók felsőruházatukat, utcai cipőiket a ruhatári szekrényben a számukra kijelölt helyen elhelyezhetik. Más tulajdonát elvinni nem szabad. Amennyiben az eltulajdonítást a tanuló észleli, azonnal jelzi az osztályfőnöknek, vagy a vele lévő felnőttnek. 16

17 Az intézmény tevékenységi területei 1.Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Győr- Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Szakértői Bizottságának szakvéleménye által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Alapvető célja és feladata a speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével. Az óvodai nevelés általános céljai: - szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása - mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű gyógypedagógiai ellátás. - elősegíteni egyéni rehabilitációval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését, és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását - a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni - helyes higiénés szokások kialakítása - iskolára való előkészítés - hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához Az óvodai nevelés fő feladatai: - A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít. - Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. 17

18 - Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni. - a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése - szűkebb tágabb környezet megismertetése - helyes magatartás kialakítása alkalmazkodás - beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés ) - játéktevékenységek továbbfejlesztése - elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása ) - közösségi magatartás kialakítása - a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése Alapelveink: - Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül. 3. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai Színtere: Arany János EGYMI Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Győr- Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Szakértői Bizottságának szakvéleménye által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók. Célja és feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók) különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelését, oktatását, a fejlesztő felkészítését. Az iskola nevelési-képzési sajátosságait a helyi igények és lehetőségek függvényében alakítottuk ki. Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell, hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja. 18

19 Alapelvünk: - Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén. - A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori szükségleteihez, - Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság. - Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. - Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való felkészítést. Első szakasz nevelési célja enyhe értelmi fogyatékosok, (tanulásban akadályozottak osztályig) Célja: - A különleges bánásmódot igénylő tanulásban akadályozott tanulók harmonikus beilleszkedése. - Az alapvető erkölcsi normák, egyetemes emberi értékek átszármaztatása. - A játékon keresztül a test és a lélek harmonikus fejlesztése, különös tekintettel az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás kialakítására. - Az érzelmi élet gazdagítása közösségi élményeken keresztül. - A szociális hátrányok enyhítésének segítése. - Egyéni haladási ütemek, a sérültség fokának megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása. - A differenciálás lehetősége. - A gyermeki sajátosságok és az oktatás tartalma közötti összhang. - A tananyagátadásnál és a fejlesztésnél a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztés lehetősége. - Sikerélményhez juttatás. - Felkészítés a további tanulásra. 19

20 Második szakasz enyhe értelmi fogyatékosok, (tanulásban akadályozottak 5 8. osztályig) - Az eltérő érzelmi, értelmi testi fejlettségű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekek együtt nevelése, előkészítése a társadalomba való beillesztésre. - Önismeretre nevelés. - Egészségmegőrző környezetet óvó attitűd kialakítása. - Differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek fejlesztése az önálló tanulás alapozásával a tanulás tanulása. - Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges tudás gyarapítása. Alapfokú nevelés első szakasz (beszédfogyatékosok Évfolyam) A beszédfogyatékosok osztályában SNI-s gyermekek tanulnak, normál általános iskolai tantervvel, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs sérülésük miatt sok nehézségük, kudarcuk adódott. Célunk: A nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszerének kidolgozásához a dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető. 20

21 Alapfokú nevelés - oktatás: értelmileg akadályozottak, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése) A tankötelezettség teljesítését fejlesztő nevelés-oktatás keretében az a gyermek kezdheti meg, akinek számára a Győr- Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Szakértői Bizottsága szakvéleményében ezt javasolta. A tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. Minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. - Színtere: Arany János EGYMI, Csorna, Erzsébet királyné u Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók. - Célja és feladata: a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése, a SNI gyermekek oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program alapján folyik. A tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a tanítás és tanulás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. - Első szakasz értelmileg akadályozott tanulók csoportig Nevelési célja: - Az értelmileg akadályozott gyermekeknek megsegítő, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárások biztosítása. - Alapvetően humánus pedagógiai, nevelési és terápiás formák alkalmazása. 21

22 - A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva egyéni fejlesztési tervek készítése. - Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás, alapvető készségek kialakítása: étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság. Második szakasz értelmileg akadályozott tanulók (értelmileg akadályozottak csoportig) - Olyan speciális készségek erősítése, amelyek felnőtt korban jól kihasználhatók és az élet teljességének megélését segítik elő. - Munkára nevelés munkával - Az önállóság támogatása. - Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása. - Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata. - Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben. - Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció. Napközi, tanulószobai ellátás: Nkt. 4. értelmében: egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja A napközi, tanulószobai ellátásban szervezett iskolai étkeztetésben a szülők írásbeli jelzése alapján minden általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló részt vehet. Színtere: Az Arany János EGYMI tanórán kívüli foglalkozása. Célcsoportja: Intézményünk 6 14 (18) éves tanulói. Szülői igénybejelentés szerint. Célja: A különleges bánásmódot igénylő tanulók képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése. Az iskolai tanórai munka segítése gyakorlással, alkalmazással. A gyermek 22

23 hátrányos helyzetéből fakadó hátrányok csökkentése (érzelmi törődés, odafigyelés ) A tanulók aktív és igényes szabadidő eltöltési formákra tanítása, szabadidős szokások alakítása. Megtanítani a gyermekeket képességeikhez mérten való önálló tanulásra, hiszen a gyerekek folyamatos hazamenetele, az idő rövid terjedelme nem ad lehetőséget a teljes körű felkészülésre, csak a tanulás elkezdésére. Módszerei: - Együttműködés az osztályos tanítóval, a csoportban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensekkel, egymás munkájának segítése, a differenciált képességek figyelembe vétele egyéni fejlesztés. - A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása. - Motiváció, kíváncsiság felkeltése játékos tanulás. - Sikerélmény, dicséret, pozitív megerősítés. - Cselekedtetve tanulás, minél több érzékszerv bevonásával. - Szabadidős lehetőségek kínálása (pihenés, tanulás aránya). - Gyakorlás alkalmazás megvalósítás csoportos vagy egyéni foglalkozási formában. Eszközök: Mozgásos játékok, fejlesztő játékok, képességfejlesztő feladatlapok, a gyerekek által készített tárgyak, kirakók, memóriakártyák. Az otthoni, vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az osztályokban a tantervi órákon tanító gyógypedagógus a házi feladatot a napközi, iskolai feladatok gyakorlása meghatározott idejére adja. A tanulási idő alatt a házi feladatot a tanulók meg tudják írni, a szóbeli anyagot fel tudják mondani. A szociális helyzetük miatt az otthoni tanulás nehezített. Azoknál a tanulóknál, akik nem napközisek, ugyanígy elvárás a házi feladat elkészítése és a felkészülés a következő tanítási napra otthonukban. Az értelmileg akadályozott tanulók számára, mennyiben a szülő gyakorolni kíván gyermekével, a pedagógus nem tagadhatja meg a gyakorló feladatok adását. 23

24 Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység A nevelő-oktató munka mellett iskolánkban kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenekelőtt az általános kultúrával kapcsolatos programok szervezése, az iskola falain belül és kívül egyaránt. A délutáni napközis foglalkozással párhuzamosan szervezzük e tevékenységet, ahol az iskolai könyvállomány mellett játékok, hangszerek, audovizuális eszközök, és megfelelő terek biztosítják a gyermekek komplex fejlődését, szabadidejük hasznos eltöltését. 4. Szakiskolai oktatás Pályaorientációs képzés alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai A nevelés célja és feladata: A különleges bánásmódot igénylő tanulásban akadályozott és speciális gyógypedagógiai megsegítésre szoruló tanulók pályaválasztásának és szakmai képzésének megsegítése, társadalmi beilleszkedésük támogatása, önálló életvitelre nevelés. A serdülőkorban a gyermek biológiai és pszichológiai, valamint szociális szempontból egy dinamikus és kritikus szakaszba érkezik, amely a felnőtté válás szakaszában viszonylag rövid időt ölel fel, de a társadalmi beilleszkedés szempontjából talán a legmeghatározóbb. A speciális szakiskola oktató-nevelő munkáját tekintve két főbb szakaszt határozunk meg. A megszilárdító szakasz (9/E. osztály): feladatai elsősorban a pályaorientáció és a pályaválasztás köré csoportosulnak. A szakmai képzés szakasza (9-10. osztályok) a szakmai felkészítéssel és a munkába állással kapcsolatos nevelési feladatokat helyeztük előtérbe. Nevelési feladatok: A különleges bánásmódot igénylő tanulóknak az általános iskolában megkezdett nevelő munkára épített kompetencia alapú fejlesztő neveléssel-oktatással: - a kognitív képességek fejlesztése gyógypedagógiai módszerekkel - értelmi nevelés - erkölcsi nevelés - esztétikai nevelés - egészséges életmódra nevelés 24

25 - környezeti nevelés - manuális készségek, képességek fejlesztése Nevelői munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a pedagógus és a szülő kapcsolatára, az együttműködésre, mivel a serdülő személyiség fejlődése során a biológiai, pszichológiai, és a szociális környezet hatása a legdeterminánsabb. Célcsoport: A tanulásban akadályozott 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése a szakma tanulására az előkészítő 9. E évfolyamon. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A tanulók önállóságának fejlesztése, érdeklődésének felkeltése a szakmák iránt. Egyéni képességeik, lehetőségeik alapos fejlesztése. 9. évfolyamon a megismerés, mint önismeret és szakmai ismeret a meghatározó, mely előkészítő jellegű és szakmacsoportos blokkokban történik. Biztosítva ez által a későbbi átjárhatóságot a rokon szakmák között, egyben megalapozva az életen át tartó tanulás igényét, valamint elsajátítják a konkrét szakmák alapozó ismereteit a műszaki szakterület, agrár és az élelmiszeripar szakterület körében. A szakmai alapozó ismeretek oktatása keretében már a későbbi szakterület általános szakmai ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik, a tanuló képességeinek, személyiségállapotának függvényében. A szakképzéssel, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadása. Az értelmileg akadályozott tanulók a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. évfolyamától kezdve a rájuk jellemző, nevelhetőségi szempontból nagyon eltérő egyéni adottságok miatt, differenciált gyógypedagógiai segítségnyújtást igényelnek. Fejlesztésük során váljanak alkalmassá egyéni szükségleteik, az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek megszerzésére. Képességeikhez mérten, egyéni adottságaiknak megfelelően legyenek képesek a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok ellátására, a lakókörnyezetük életébe történő integrálódásra. Ennek érdekében, figyelembe véve egyéni aktuális állapotukat és az adott munkavégzésre való alkalmasságukat, be kell vonni őket az iskolában folyó orientációs és alapozó szakmai képzésbe. (szövött tárgykészítő és a háztartástan). Számukra az egyéni haladási tempó biztosított. 25

26 Színtere: Az Arany János EGYMI tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai. Célcsoportja: A speciális nevelési igényű tanulók az általános iskola 8. évfolyamát befejező értelmileg akadályozott tanulók elsősorban Csorna városból és a Rábaköz településeiről. Célja: Speciális nevelési szükségletek kielégítése megfelelő gyógypedagógiai eszközökkel. A különleges bánásmódot igénylő értelmileg akadályozott tanulók felnőtté válásának, közösségbe való beilleszkedésének segítése, önállóságra nevelés, az önálló életkezdéshez való készségek, képességek kialakítása, munkára nevelés. Olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek az iskola befejezése után az életközegben való szocializációhoz, elemi szintű munkatevékenységek végzéséhez alapot biztosítanak. Módszerei: Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek. Oktatási módszerek: - Egyéni rehabiltáció - Beszélgetés, megbeszélés - Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés - Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása) - Folyamatos ismétlés. Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés. Eszközei: Tanulást segítő eszközök, fejlesztő játékok, szituációs játékok. A szakképzés alapfeladatai, nevelési, oktatási céljai Célcsoport: A különleges bánásmódot igénylő tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók képzése. A többségi középfokú szakképző iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtt-haladásra képtelen fiatalok számára a 9. előkészítő évfolyamot végzettek és (vagy) az 26

27 alapoktatást eredményesen befejezett 16. életévüket betöltött tanulók szakmaszerzése. E befejező szakasz a szakmai felkészítésen át az önálló életkezdést hangsúlyozó nevelési, képzési szintér. A szakmai vizsga eredményes teljesítése érdekében differenciált segítséget kell nyújtani a szakmai ismeretek elsajátításához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A szakmai képzés elméleti előkészítése az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerére alapozottan, míg a gyakorlati képzést részben iskolai tanműhelyben, részben a munka világához közel célszerű megvalósítani. Törekedni kell a szakma megszerzése utáni első munkahelyhez jutás lehetőségének megteremtésére azáltal, hogy a gyakorlati képzés helyszíne a lehető legközelebb legyen a tanuló lakóhelyéhez. Intézményünkben oktatott OKJ-s szakmák: OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére: Textiltermék-összeállító, Sütőipari és gyorspékségi munkás, Parkgondozó Készségfejlesztő Speciális Szakiskola értelmükben akadályozottak részére: Szövött tárgy-készítő A tanítást elősegítő eszközök A különleges bánásmódot igénylő tanulásban akadályozott tanulók varrós tanműhelyében lévő eszközök. A különleges bánásmódot igénylő tanulásban akadályozott tanulók parkgondozásához szükséges eszközök. A különleges bánásmódot igénylő értelmileg akadályozott tanulók szövött tárgy készítő szakképzéshez szükséges eszközök. 27

28 A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola könyvállománya, amely rendkívül gazdag mesekönyvekben, gyermeklexikonokban, és ismeretterjesztő kiadványokban. A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz. Rendelkezésre álló audovizuális eszközök: interaktív tábla, e tananyagok, TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be. Az intézmény közösségei és működési jogkörei 1. Az intézményi közösségek: Alkalmazotti közösség: Nevelőtestület, amely Munkaközösségekből áll A Munkaközösségek tagjai: Gyógypedagógusok Szaktanárok Szakoktatók Pedagógiai munkát segítők gyógypedagógiai asszisztensek gyermekfelügyelő konduktor nem pedagógus munkakörben dolgozók gazdasági ügyintéző iskolatitkár portás 28

29 A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya: A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogviszonyára a Kjt., illetőleg az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak. - Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonyára a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezései az irányadóak. Egyéb foglalkoztatottjainak jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A vállalkozói és megbízási szerződés alapján az intézményben dolgozók feladataikat a KLIKel, és Csorna Város Önkormányzatával történt megállapodásban foglaltak szerint végzik. E szerint dolgoznak az intézményben: gyógypedagógusok, szakoktatók, karbantartó, takarítási vállalkozás és annak munkatársai étkeztetési vállalkozás és annak munkatársai portási tevékenységet ellátó A tanulók közössége: A tanulásban akadályozott és az értelmében akadályozott gyermekek A Házirend tartalmazza részletesen a tanulók közösségeivel, jogaival, kötelességeivel kapcsolatos témákat, szabályokat. Az iskola munkáját segítő belső és külső szervezetek Szakszervezetek: PDSZ A szakszervezetek a törvények ide vonatkozó szabályai szerint működnek. Közalkalmazotti Tanács A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács, illetve Közalkalmazotti Képviselő gyakorolja a Kjt. és az Mt. előírásai alapján. 29

30 Szülők Munkaközössége A SZM munkáját a saját SZMSZ-e szerint az intézménnyel egyeztetve végzi. A szülői szervezet és az intézmény vezetésének kapcsolattartása folyamatos. Az iskolai Diákönkormányzat A Diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti és érdekvédelmi szerve. Az intézmény tanulói sajátos nevelési igényűek, akiknek a diák önkormányzati tevékenységét az intézmény vezetője által megbízott pedagógus segíti, és felügyeli. A DÖK az intézmény létesítményeit előzetes bejelentés alapján veheti igénybe. Intézményi Tanács Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 30

31 Az intézmény nem oktatással összefüggő szolgáltatásai Gyermek és munkahelyi étkeztetés Intézményünkben az étkeztetést Csorna Város Önkormányzata a Csornai Margit Kórházzal kötött megállapodás alapján végzi. A vagyonvédelem szempontjából a melegítőkonyha helyiségében, csak a Csornai Margit Kórház alkalmazottai jogosultak munkavégzésre. Az intézményben lévő étkezési szolgáltatást minden az iskolával kapcsolatban álló tanuló és dolgozó igénybe veheti. Vendégebéd rendelésére is van lehetőség Takarítási szolgáltatás Az intézmény mindkét épületében a takarítási tevékenység vállalkozó és a KLIK között kötött megállapodás alapján történik. A vállalkozó alkalmazásában álló dolgozóknak megállapodásunk alapján csak a vállalkozó adhat utasítást. A vállalkozóval történt egyeztetések során kialakításra kerülő kulcskezelés szabályát hozzá illesztettük az intézmény kulcskezelési szabályzatához. Az intézmény külső, belső kapcsolatainak rendje, formái és módja Az iskola rendszeres kapcsolatot tart A KLIK Megyei Tankerületével, KLIK Csornai Tankerületével A Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal (Győr, Cirkeli u. 31) A Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Csornai Tagintézményével, Csorna Erzsébet királyné u. 64. Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel Az iskola körzetéhez tartozó önkormányzatokkal Családsegítő intézményekkel, azon belül Gyermekjóléti Szakszolgálatokkal Gyámhivatallal 31

32 A megye gyógypedagógiai intézményeivel A Rábaköz általános iskoláival, intézményeivel A Városi Művelődési Központtal Martincsevics Károly Városi Könyvtárral A gyógypedagógus, pedagógus és egyéb szociális felsőoktatási képzést folytató felsőoktatási intézményekkel A Megyei Pedagógiai Intézettel Tanulóink szakmai gyakorlati képzését biztosító termelőüzemekkel, cégekkel, önkormányzatokkal A gyermekorvosi, fogászati szakrendeléssel és a védőnői szolgálattal. Oktatási Hivatallal (NSZFH) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet) GY-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával Agrárkamarával Vállalkozók Országos Szövetségével Tűz és munkavédelemi megbízottal Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel való kapcsolattartás az intézményvezető és intézményvezető helyettesek hatásköre. Kommunikációs és információs rend Az intézményvezetője a Megyei KLIK és a Csornai Tankerület írásbeli engedélyével nyilatkozhat. A Megyei és a Csornai KLIK-el az intézmény vezetője és vezető helyettesei tartják a kapcsolatot. Az intézményben folyó munkáról, tevékenységekről adatokat szolgáltatni csak a Megyei KLIK és Csornai Tankerület írásbeli engedélyével lehet. A gyermekekről orvosi diagnózist, családjaikkal kapcsolatos adatokat csak az intézményvezető engedélyével lehet kiszolgáltatni az arra illetékeseknek. Az intézmény valamennyi dolgozója az írott és elektronikus médiában az intézmény működésével kapcsolatban kizárólag az intézményvezető előzetesen beszerzett Megyei és Csornai KLIK engedélyével teheti. 32

33 Az intézményvezető távolléte esetén, előzetes egyeztetés után a területileg illetékes intézményvezető-helyettesek szolgáltatnak adatot a fentiekben leírt eljárásrend szerint. A dolgozók hiányzásaikat elsősorban a területért felelős intézményvezető-helyettesnek jelentik, távolléte esetén köteles az intézményvezetőnek jelenteni. Gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző irodájában a félfogadást az SZMSZ szabályozza. Az aktuális munkatervi feladatok megbeszélését Munkaközösség Vezetői értekezleten részletezzük. A dolgozókat érintő munkaidőn túli elfoglaltságról a Kjt. ide vonatkozó szabályai szerint járunk el. Az intézmény valamennyi dolgozója az intézmény életével kapcsolatos információt köteles hivatali titokként kezelni. Az intézmény belső életével kapcsolatos információk továbbadása intézményen kívülre súlyos etikai vétségnek minősülnek, melyek jogkövetkezményeket vonhatnak maguk után. A jogkövetkezményeket a Kjt. ide vonatkozó paragrafusai szabályozzák. Az iskola minden dolgozója a tanítási óra alatt a tanteremben a mobiltelefonját nem használhatja, azt köteles lenémítva tartani! A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek - Munkaközösség Vezetők az intézményvezető által átruházott jogok alapján. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményvezető a felelős. A vezetők által készített ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések az intézményvezetés jogkörébe tartoznak. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra és a tanulók kíséretére is. Az intézményvezető az ellenőrzés során feltárt mulasztások okait feltárja, megszűntésére intézkedési tervet készít. A belső ellenőrzés feladata, az intézmény működési körülményeinek betartatása. 33

34 Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat és a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális tudnivalókról elsősorban az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézményvezető, továbbá a helyettesek utasítására a bejáratnál és a folyosón lévő hirdetőtáblán, eseti hirdetéseken keresztül folyamatosan tájékoztat. A Szülői Munkaközösségnek az SZM vezetői értekezletén, szóban, egyéb esetekben írásban ad felvilágosítást. 2. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, alkalmanként előre megbeszélt időpontban tájékoztatnak szóban és írásban. 3. A napközis nevelők a napközis foglalkozásokról folyamatosan adnak információt a vezetőknek, a gyermeket érintő esetekben a szülőknek. 4. A szülői értekezlet és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai Munkaterv tartalmazza, melyet a tanulók értesítőjében továbbá a porta melletti hirdetőtáblán írásban teszünk közzé. 5. A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, nevelőivel. 6. A nevelő-oktató munka mellett kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenek előtt az általános kultúrával kapcsolatos szervezés az iskola falain belül és kívül. A közéleti megnyilvánulásokon a tanulói közösségeket a pedagógusok mellett a szülők és a szülői szervezet képviselői is kiegészítik. (szabadidős foglalkozás, tanulók és művésztanárok alkotásainak kiállítása, kirándulásokon való közös részvétel stb.) a) A tanulók és óvodás gyermekek szüleit fejlődésükről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben írásban 34