Erkel Ferenc Általános Iskola. Szervezeti és működési szabályzat

Átírás

1 Erkel Ferenc Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzat Gödöllő,

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Szervezeti egységek Az intézmény szervezeti vázrajza AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje A tanulók és alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Védő, óvó előírások Felügyeleti rend A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje Feladatok a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében Teendők tanuló- és gyermekbalesetek esetén Alkalmazottakra vonatkozó előírások A VEZETŐI MUNKA RENDJE A vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény vezetője Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége, főbb feladatok megosztása A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök A hatáskörök gyakorlásának módja A kiadmányozás és képviselet szabályai A vezetők munkarendje A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje A kapcsolódó felelősségi szabályok A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés általános szabályai

3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje Az intézményvezetői kör Az intézményvezető közvetlen munkatársai A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje A szakmai munkaközösségek és feladataik A szakmai csoportok és feladataik A tanulók és alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának rendje ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE A pedagógusok munkarendje A többi alkalmazott munkarendje Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A belső kapcsolattartás rendje A külső kapcsolattartás rendje ELJÁRÁSRENDEK Tűz-, bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A berendezések és felszerelések használata, kártérítési szabályok Bérbeadási rend HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IRATKEZELÉS Az intézmény bélyegzőinek használati rendje Elektronikus úton előállított nyomtatványok és dokumentumok A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár használata EGYÉB RENDELKEZÉSEK 11. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETE Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE Feladatok A tankönyvterjesztés rendje

4 12.3. Az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elvei REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5 BEVEZETŐ Az intézmény Neve: Erkel Ferenc Általános Iskola Székhelye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 18. Telephelye: 2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel út 4. Fenntartója: Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ Működtetője: Gödöllő Város Önkormányzata Alaptevékenysége: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatás Emelt szintű ének-zene oktatás évfolyamonként egy osztályban Iskolaotthonos foglalkoztatás a logopédiai alsó tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi tanulóval együtt oktatható mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látássérült, hallássérült), beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható, ép értelmű, beszéd és nyelvi fejlődésében akadályozott sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján Napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása Intézményi étkeztetés A tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése Iskolai sportkör működtetése A tanulók tankönyvellátásának biztosítása Iskolai könyvtári tevékenység végzése Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok évi CXC. törvény a köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5

6 1. 1. Szervezeti egységek 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és a gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát: 1. számú egység: alsó tagozat vezetője: alsó tagozatos és napközis igazgatóhelyettes 2. számú egység: napközi, tanulószoba vezetője: alsó tagozatos és napközis igazgatóhelyettes 3. számú egység: felső tagozat vezetője: felső tagozatos igazgatóhelyettes 4. számú egység: logopédiai osztályok vezetője: alsó tagozatos és napközis igazgatóhelyettes 5. számú egység: titkárság vezetője: iskolatitkár 6. számú egység: iskolai könyvtár vezetője: főfoglalkozású könyvtáros tanár 1.2. Az intézmény szervezeti vázrajza A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. Az intézmény szervezeti vázrajzát (a szervezeti felépítés grafikus megjelenítését) a következő ábra szemlélteti: 6

7 IGAZGATÓ IGAZGATÓHELYETTES IGAZGATÓHELYETTES SZK ELNÖKE VEZETŐI SZINT ÉRDEKKÉPVISELET, KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK SZK VÁLASZTMÁNY A KÖZÉPVEZETŐI CSOPORTVEZETŐK SZINT ISKOLATITKÁR KÖNYVTÁROS TANÁR NEVELŐTESTÜLET GYERMEKVÉDELMI FELELŐS, DIÁKÖNKORMÁNYZATOT PATRONÁLÓ TANÁR SZÜLŐK PEDAGÓGIAI ALAPSZINT TECHNIKAI DOLGOZÓK /PORTÁS, TAKARÍTÓ, KARBANTARTÓ/ PEDAGÓGIAI MUNKA SEGÍTŐ SZINTJE 7

8 2.1. A tanév helyi rendje 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanítási év rendjét, a tanév kezdő és befejező napjait, a szünetek időtartamát és a tanév fontos időpontjait az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. A tanév helyi rendjét az iskola munkaterve tartalmazza A tanítási napok rendje Az intézményben a pedagógiai foglakozások szervezése a tantárgyfelosztás, az órarend és terembeosztás alapján történik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az intézmény székhelyén a napi tanítási idő 8.00 órától ig tart kéthetes órarend alapján. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik. Az intézmény telephelyén a napi tanítási idő 8.00 órától ig tart kéthetes órarend alapján. A nevelő-oktató munka iskolaotthonos keretben, tantárgymegosztással folyik. Ebből következően, mind délelőtt, mind délután tanórák és foglalkozások is vannak, melyek számát és arányát az iskola Pedagógiai Programja szabályozza. Az intézményvezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait és a csengetési rendet a házirend tartalmazza Az intézmény munkarendje Az intézmény székhelye tanítási napokon óráig, a telephely óráig biztosítja a nyitva tartást. A hivatalos munkaidő tanítási napokon ig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény zárva van. A zárásért és riasztásért a portás a felelős, a telephelyen utolsónak távozó pedagógus vagy takarító. A szokásos nyitva tartástól való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján A tanulók és alkalmazottak intézményben történő tartózkodásának rendje Tanulóink reggel 6.45-től vehetik igénybe a reggel ügyeletet. Az ügyelet idején, 7.30-ig a földszinti folyosón illetve az ügyeletes teremben tartózkodhatnak. Az osztálytermekbe 7.30 után lehet felmenni, ekkortól a tanítás végéig már az egész épületben biztosított a felügyelet. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és az után is kizárólag pedagógus felügyelettel használhatják. Az iskola épületét csak előzetes engedély alapján, a szülő írásbeli kérelmére hagyhatják el. A portán történő kilépés csak pedagógus által aláírt kilépő kártyával lehetséges. 8

9 Tanítási idő után diák csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában, a házirend betartásával. A szaktantermekben (ének-zene, informatika, technika, nyelvi terem a tanulók a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a tanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, a műhelyben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell feltüntetni. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktanterem használatához. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve, beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktanterem használatához. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény feladatainak ellátását. Kötelesek betartani és betartatni mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell a használati cél és időpont megjelölésével. Tanítási szünetekben az ügyeletet igényelő gyermekek tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben dolgozók az intézménybe érkezésükkor és munkájuk végeztével, az intézményből való távozáskor a jelenléti ívet naponta kötelesek vezetni. Az ügyeletet a nevelők heti, illetve éves beosztás alapján látják el A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény területére szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek vagyonvédelmi és biztonsági okokból csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatandó személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A portás az épületbe belépő az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekről, vendégekről dátum szerinti nyilvántartást vezet. Szükség esetén, telefonon tájékozódik a látogatóval kapcsolatban. A meghívott vendégek, látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a fogadó munkatársat, titkárságot. A szülők csak a földszinti zsibongóig kísérhetik gyermekeiket. Tanév elején az első osztályos tanulók szülei az első két hétben gyermekeiket a tanterembe kísérhetik. Az intézményi vagyon és személyi védelem miatt az épület bejárati ajtói közül csak a főbejárati ajtó lehet nyitva. A nyitott főbejárati ajtó mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben köteles zárva tartani. 9

10 A portás feladata, hogy az udvar bejárati ajtói csak a házirendben szabályozott időszakokban legyenek nyitva. Az épület nyitásáról és zárásáról a portás gondoskodik, szintén az ő feladata zárás előtt a világítás, az ablakok, ajtók ellenőrzése. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket, szórólapokat kihelyezni kizárólag az erre kijelölt helyen, előzetes igazgatói engedéllyel lehet. A logopédiai osztályokban tanuló gyermekeket csak az utolsó tanóra vége után lehet elvinni. Ettől csak indokolt esetben, külön szülői kérelem alapján lehet eltérni Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az iskola jó hírének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a gyerekek nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálja. A felelős közös cselekvés a gyerekeket egymás iránti szeretetre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk a március 15. és október 23. nemzeti ünnepeink előtt, illetve iskolai megemlékezést az aradi vértanúk napja és a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából. Az iskola hagyományos rendezvényei: A programok az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. Erkel Ferenc születésének hónapjában, novemberben Erkel-nap keretében emlékezünk meg a névadóról. Karácsonyi koncert Tanévzáró Hangverseny. Megemlékezés a nemzeti ünnepekről és a jeles napokról műsorokkal, vetélkedőkkel, projektnapokkal. Farsangi bál a diákönkormányzat szervezésében, a logopédián és a napköziben Erdei iskola és táborok igény szerint A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápoló feladatokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező. A tanulóknak az alkalomhoz illő gondozott öltözék szükséges, amely iskolánk hagyományai alapján: fehér blúz vagy ing fekete vagy sötét szoknya, illetve nadrág Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentumok hivatalos tárolási helyei: az intézményi könyvtár, 10

11 titkárság. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1 1 hiteles példányt: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Belső szabályzatok, Házirend, Minőségirányítási Program, Éves munkaterv, Pedagógusok ügyeleti beosztása. Iskolai honlapon megtekinthető dokumentumok: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben vagy az iskola honlapján olvashatók legyenek. Az intézményben alkalmazottként dolgozók tájékoztatása az iskola vezetőségének feladata. A tájékoztatásnak a dolgozó munkakörének ellátásához szükséges dokumentumok rövid tartalmát és hozzáférhetőségét kell tartalmaznia. A szülők és tanulók tájékoztatását a Pedagógiai Programról és Házirendről az osztályfőnökök végzik. Külön kérés esetén az igazgató ad tájékoztatást az intézményi dokumentumokról Védő, óvó előírások Felügyeleti rend Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat a munka- és balesetvédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat követelményeit fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a tanulók folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. a) Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. b) Az intézmény tanévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. A beosztást mindkét tagozaton a vezető helyettes felelős. c) Az ügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzót helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. d) A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni. e) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: A székhelyen reggel 6.45 órától ig pedagógus ügyel; délután órától az iskola zárásáig a portás ügyel az intézmény rendjére. A telephelyen reggel 7.00 órától ig pedagógus ügyel. f) Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. 11

12 g) Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az épületben és az udvaron a pedagógusok látják el az ügyelet beosztása szerint. h) Iskolánk tanítás nélküli munkanapokon és a tanítási szünetek alkalmával minden tanuló számára lehetővé teszi az ügyeletet, amelyet létszámtól függően önállóan, illetve a város általános iskoláival közösen szervezünk meg. Az igénylés rendje a Házirendben található. i) Az intézményi ügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza Tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A kötelező orvosi vizsgálatokról, védőoltásokról a védőnő az éves tervben értesíti az iskolát. A vizsgálatok, védőoltások várható rendjét a szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel. A pontos időpontról a tájékoztató füzeten keresztül kap értesítést a szülő. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. A tanulók iskolafogászati ellátásra történő kíséretéről az iskola gondoskodik. Tanulónak gyógyszert az iskola dolgozója nem adhat. Kivéve, ha azt a szülő írásban kérvényezi Feladatok tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében Az első tanítási napon az osztályfőnök, továbbá a szaktanár, tanító testnevelés, informatika, kémia, fizika, technika órák esetében az első tanítási órán, baleset-, és tűzvédelmi oktatás keretében felhívja a tanulók figyelmét a baleset-, és tűzmegelőzésre. Különösen: balesetveszélyes helyzetek (tanteremben, folyosón, tanórán, udvaron, áramveszély, veszélyes anyagok stb.) és azok megelőzése; pedagógus értesítése; riadó esetén az iskola elhagyása fegyelmezetten a menekülési útvonal alapján stb. Az oktatás meglétét a haladási naplóban rögzíteni kell. A pedagógus az ügyeleti beosztás szerint köteles ügyeleti helyén tartózkodni, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók felügyeletéről gondoskodni Teendők tanuló és gyermekbalesetek esetén A tanulóbalesetet észlelő nevelő köteles: a balesetet az igazgatóságon jelenteni; a tanulót ellátni, elsősegélyben részesíteni az iskola titkárságán dolgozó munkatárs segítségével, a szülőt az osztályfőnök segítségével telefonon értesíteni, s kérni hozzájárulását a további teendőkhöz: ha a szülő tudja, az iskolából tovább viszi gyermekét vizsgálatokra, ha nem tudja maga vinni, az iskola gondoskodik a vizsgálatra kísérésről; balesetről 24 órán belül baleseti jegyzőkönyvet az iskola titkárságán kiállítani. Súlyosabb esetben, amennyiben a sérült nem mozdítható, a balesetet észlelő nevelő köteles azonnal a mentőket, az igazgatóságot és az osztályfőnök segítségével a szülőt értesíteni Alkalmazottakra vonatkozó intézkedések, előírások 12

13 Az intézmény vezetője a tanév kezdetén előírja az alkalmazottak számára a kötelező munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatáson való részvételt. Az oktatás anyagát jegyzőkönyv rögzíti, az alkalmazottak aláírásukkal igazolják az oktatás meglétét, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik, az előírásokat betartják, illetve betartatják. Az intézmény minden alkalmazottja köteles jogszabályban meghatározott időközönként, de legalább ötévente egy alkalommal munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton részt venni és annak eredményét az intézmény vezetőjének a vizsgálat megtörténte után azonnal leadni. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen: a) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; c) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; d) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; e) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. Amennyiben a sérültet balesete jelentéstételében egészségi állapota akadályozza, a jelentést munkatársa, vagy az elsősegélynyújtást végző köteles megtenni. A munkahelyeken tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A munkahelyeken szeszes italt fogyasztani, italtól befolyásolt munkavállalót a munkahelyre beengedni, vagy foglalkoztatni tilos. Az italos állapotú munkavállalót a munkahelyről haladéktalanul el kell távolítani. Az iskola felelősséggel tartozik a munkavégzése hatókörében tartózkodók testi épségéért is. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanulók, a szülők, az iskolai rendezvényeken tartózkodó vendégek testi épségéért is felel az intézmény. Éppen ezért gondot kell fordítani arra, hogy a közlekedési utak minden körülmények között szabadok, csúszásmentesek legyenek. A folyosók, tantermek díszítései, dekorációi sérülést ne okozhassanak. 3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 69. határozza meg. Ennek megfelelően: Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. 13

14 Felelős továbbá - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, -az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért Igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége, főbb feladatok megosztása Az intézményvezető feladatait helyettesei közreműködésével látja el, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményvezető adja nevelőtestületi véleményezés megtartásával, a hatályos jogszabályok alapján. Az igazgatóhelyettes magasabb vezetőnek minősül. A helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az alsó tagozatos és napközis igazgatóhelyettes felelős az alsó tagozat - a logopédiával, a napközivel és a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok zavartalan és jogszerű ellátásáért. Felügyel a tagozatát érintő, munkatervben megjelölt rendezvények előkészítésére, lebonyolítására, irányítja és ellenőrzi az alsó tagozat szakmai munkáját. A felső tagozatos igazgatóhelyettes felelős a felső tagozat munkájáért, irányítja és ellenőrzi a rábízott tagozat munkáját. Felelős a továbbtanulással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ellátja az általános igazgató helyettesi feladatokat A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban meghatározott teljes feladatkörükre és tevékenységükre. A feladatok ellátása során rendszeresen egyeztetnek egymással, biztosítják a tagozatok zökkenőmentes együttműködését. Ellátják a rájuk bízott tagozat összefogását, irányítását. A tagozatok megbeszélésein képviselik az iskola igazgatóját. Az igazgató megbízása alapján távollétében helyettesítik az igazgatót A hatáskörök gyakorlásának módja Igazgató: - Irányítja és ellenőrzi az intézményi dokumentumok elkészítését, összhangját a törvényi szabályozással - Irányítja és ellenőrzi az intézmény ellátmány-felhasználását, kiadásainak és bevételeinek alakulását, a gazdaságos és jogszerű működést - Kapcsolatot tart a fenntartóval és a működtetővel 14

15 - Biztosítja az aktuális adatszolgáltatás pontos és határidőre történő elvégzését - A döntéshozatal előkészítése során gondoskodik az érintettek véleménynyilvánításának, javaslattevő jogának érvényesítéséről - Döntései során figyelembe veszi a tanulók, alkalmazottak, a fenntartó és a működtető érdekeit - Irányítja és ellenőrzi a gyermekvédelmi feladatok megfelelő színvonalú ellátását - Gondoskodik az intézményben működő közösségek folyamatos és hatékony együttműködéséről, kapcsolattartásáról - Gondoskodik az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséről, a megfelelő tanulási környezet kialakításáról Igazgatóhelyettesek: - Részt vesznek a gondjaikra bízott tagozat tantárgyfelosztásának elkészítésében, az elkészült órarendek ellenőrzésében, az egyéni foglalkozások megszervezésében - Gondoskodnak a tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséről, egyéni, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozások elosztásáról - Felügyelik az ügyeleti és ebédelési rend elkészítését, terembeosztásokat, a tankönyvrendelést - Folyamatos kapcsolatot tartanak a munkaközösség vezetőkkel, csoportvezetőkkel - Irányítják és ellenőrzik a tagozat tanügyi és szakmai dokumentumainak pontos és határidőre történő elkészítését - Vezetik a tagozati értekezleteket, munkaközösségi értekezleten képviselik az intézményvezetőt - Az alsó tagozatos igazgató helyettes irányítja a beiskolázás, és az óvodákkal való kapcsolattartás feladatait, a felső tagozatos helyettes a továbbtanulással és pályaválasztással kapcsolatos feladatok elvégzését - Részt vesznek az intézményi adatszolgáltatások elkészítésében - Javaslatot tesznek a szükséges eszközök, anyagok beszerzésére, az intézmény szakmai munkájának fejlesztésére, problémák megoldására - Ellenőrzik a tagozaton dolgozók szakmai munkáját, segítik a gyermekvédelmi feladatok ellátását 3.4. A kiadmányozás és képviselet szabályai A kiadmányozás szabályai A fenntartó által delegált kiadmányozási jog az intézmény vezetőjét illeti meg. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat a szervezeti és működési szabályzat vezetői helyettesítési rendje, illetve az ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint lehet aláírni. Gazdasági ügyekben történő aláírási jogosultságról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. Az osztály-, csoport, fejlesztő és foglalkozási naplók megnyitását és lezárását az igazgató helyett igazgatóhelyettesek látják el kézjegyükkel, aláírásukkal. Bizonyítványokat, bizonyítvány pótlapokat, törzslapokat szükség esetén az igazgató helyett igazgatóhelyettesek is elláthatják kézjegyükkel, aláírásukkal. A képviselet szabályai, titoktartás 15

16 Az iskola képviseletét az intézményvezető a vonatkozó jogszabályok szerint látja el. Akadályoztatása esetén képviseleti jogát a vezetőség tagjaira, személyre szólóan átruházhatja. Az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozattételre sajtó, rádió, Tv, stb. az intézményvezető fenntartói egyeztetés után jogosult. Az intézmény belső ügyeit minden dolgozó köteles hivatali titokként kezelni, ezekről külső személyeknek tájékoztatást nem lehet adni A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézményvezető és helyettesei heti váltásban, előzetes beosztás szerint látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt A vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodás jogkörbe tartozó ügyek kivételével az általa, munkaköri leírásban megbízott általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés történik, figyelemmel a helyettesítés munkajogi szabályaira is. Tartós távollétnek minősül legalább két hetes időtartamú folyamatos távollét. Az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a másik igazgatóhelyettes látja el. Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén helyettes társuk helyettesíti. Rendkívüli esetben a tantestület más tagja is megbízható az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek helyettesítésével, eseti írásbeli megbízás alapján A kapcsolódó felelősségi szabályok Az intézményvezető személyes felelősséggel tartozik a köznevelési intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Az igazgatóhelyettesek tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek A belső ellenőrzés rendje A belső ellenőrzés általános szabályai A belső ellenőrzés fogalma: A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, magában foglalja: a tényleges állapot és a szükséges állapot összehasonlítását, a különbségek észlelését, tudatosítását, rögzítését, 16

17 a tapasztalatok értékelését, a helyzet, folyamat megítélését, a következtetések levonását, a döntések előkészítését, a jobbító intézkedések megfogalmazását. A belső ellenőrzés során a követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása. Ezt követi az eltérések értékeléssel való megítélése. A belső ellenőrzés célja: A belső ellenőrzés az intézményben folyamatosan zajló komplex vizsgálat, melynek szerepe elsődleges a felelős vezetők informálásában és a szabályos működés megvalósításában. A belső ellenőrzés többcélú tevékenység, az alábbi irányultsággal: biztosítja a vezetőnek a megfelelő mennyiségű minőségi információt a munkavégzés tartalmáról, színvonaláról, jelzi az alkalmazottak és vezetők számára a pedagógiai, gazdasági, jogi követelményektől való eltérést, feltárja a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, megalapozza a vezetői irányítást; a döntések előkészítését, biztosítja az intézmény jogszabályos pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését, vizsgálja a takarékosságot, az intézményi vagyon védelmét. Az ellenőrzés típusai: Tárgyát tekintve: Átfogó ellenőrzés: az adott tevékenység egészére irányul, komplex módon értékeli a feladatok végrehajtását, összhangját. Célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti vizsgálat. Téma ellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. Tartalma szerint: Pedagógiai ellenőrzés: a nevelő-oktató munkavégzésre, a tanulói teljesítményekre, a közoktatási előírások betartására, stb. irányul. Gazdálkodási ellenőrzés: pénzügyi, ügyrendi, ügyviteli, vagyonkezelési ellenőrzés. Időpont szerint: Előzetes ellenőrzés: a tartalmi végrehajtás előtti elemzés céljából készül. Egyidejű ellenőrzés: a tartalmi munka végzésével párhuzamosan történik. Utólagos ellenőrzés: a műveletek végrehajtását követő, összegző ellenőrzés. Szervezési szempont szerint: Munkafolyamatba épített ellenőrzés: melynek során az eredménytelen vagy hibás munkafázis nem teszi lehetővé a munkafolyamat további folytatását. Munkafolyamatot követő ellenőrzés: mely nem érinti a tevékenységet, az esetleges eredménytelenségre, hibás végrehajtásra csak a munka befejezése után derül fény. Gyakoriságát tekintve: Folyamatos ellenőrzés: időben állandó napi, vagy heti rendszerességgel zajló. 17

18 Időszaki ellenőrzés: többnyire a feladatok végrehajtási határidőihez kötődik. Eseti ellenőrzés: váratlan, a munkatevékenység teljesítménymérési időpontjaihoz nem igazodó vizsgálat. Az ellenőrzés körét tekintve: Teljes körű: ha a terület valamennyi részére kiterjed. Szúrópróbaszerű: ha mintavétel alapján történik. Ellenőrzési ütemterv: A belső ellenőrzés alapdokumentuma, amely szervezetté és rendszerezetté teszi az intézmény belső vizsgálatait. Az ellenőrzési ütemtervet az intézmény vezetője készíti. Összeállításánál figyelembe kell venni az ellenőrzés célját, típusát, a vizsgálati igényeket, a jogszabályok elvárásait, a belső szabályzatok utasításait és az intézményvezető igényeit. Az ellenőrzési ütemterv célja: a vezetési igény közvetlen és hatékony szolgálata, az ellenőrzési kötelezettség folyamatos és szervezett teljesítése, az ellenőrzési feladatok rangsorolása, az intézményi feladatellátás és az ellenőrzések koordinálása, a szervezés feladatainak és feltételeinek alátámasztása, a vizsgálati kapacitás összehangolása.. Az ütemterv tartalma: meg kell jelölni az ellenőrzés célját és típusát, meg kell határozni a vizsgálati területet, a fő irányt, a módszereket, rangsorolni kell a vizsgálati feladatokat, ki kell jelölni a vizsgálat legcélszerűbb időzítését és a munkaigényt, meg kell nevezni az ellenőrzés felelőseit. Az ellenőrzési ütemterv alapján az ellenőrző személy: elkészíti az ellenőrzési program tervezetét, meghatározza a vizsgálati szempontokat, és a prioritásokat, biztosítja a szervezési és végrehajtási feltételeket, tényadatokat és valós információkat gyűjt a területről. Az ellenőrzéshez biztosítani kell az ellenőrzést végző személy számára a szervezési és végrehajtási feltételeket, melyeket a vezető helyettesek nyújtanak: az ellenőrzéshez a munkaidőt, a tárgyi feltételeket, az előzetes ellenőrzési jelentések és más dokumentumok tanulmányozását, stb. Az ellenőrzési program és tervezése: Az ellenőrzési program olyan utasítás, amely az ellenőrzést végző számára meghatározza az ellenőrzés jellemzőit: célját, fő irányát, módszereit és az ellenőrzési jelentés (tapasztaltak, megállapítások írásba foglalása) szerkezetét. Az ellenőrzési program tervezetét az ellenőrzést végző köteles elkészíteni és azt az intézményvezető hagyja jóvá. Az ellenőrzési program és tervezetének tartalma: az ellenőrzés célja és fő iránya, a vizsgálat típusa, módszere, az ellenőrzött szakterület vagy személy megnevezése, az ellenőrzött időszak és a vizsgálat időtartama, 18

19 az ellenőrzést végzők neve és beosztása, az ellenőrzési jelentés szempontjai, dátum, aláírás, bélyegző. Az ellenőrzés előkészítésénél információs bázisként szolgálnak: a korábbi ellenőrzési jelentések, vonatkozó jogszabályok, határozatok, vezetői utasítások, tanügy-igazgatási és fenntartói dokumentumok, pedagógiai tárgyú statisztikák, jelentések, a gazdasági tárgyú beszámolók, a jóváhagyott költségvetés. Ellenőrzési módszerek: Közvetlen helyszíni ellenőrzés Megfigyelésen, személyes tapasztalatokon alapuló tájékozódás, melyet kiegészíthet szóbeli kérdésfeltétel, beszélgetés, kérdőív kitöltése. Közvetett helyszíni ellenőrzés A nyilvántartások és okmányok alapján végzett, a dokumentumokra és azok tartalmára kiterjedő ellenőrzés. Az ellenőrző személy a vizsgálati betekintés után rövid időre magához vehet dokumentumokat tanulmányozás céljára. Az ellenőrző személy köteles dátummal, aláírásával ellátott tételes átvételi elismervényt adni az átvett dokumentumokról. Az időtartamot úgy kell megválasztani, hogy az a feladatellátást ne akadályozza. A munkafolyamatba épített ellenőrzés Az intézményvezetők kötelesek biztosítani a pedagógiai, a szakmai és a gazdasági folyamatok összhangját. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell: a munkafolyamatok egy részének megszakítás nélküli ellenőrzését, a munkavégzés hibáinak, kedvezőtlen jelenségeinek kellő időben való észrevételét, a rendellenességek gyors intézkedéssel történő megszüntetését, a beosztott pedagógusok és más közalkalmazottak személyes felelősségének érvényesülését. Ellenőrzési dokumentáció: Ellenőrzési jelentés: Az ellenőrzésről, annak megállapításairól, a tapasztaltak értékeléséről kell készíteni, kiegészítve a tényállapotot alátámasztó bizonyítékokkal. Tartalma: az ellenőrzés adatai, az ellenőrzési jegyzőkönyv, megállapítások az ellenőrzési program alapján, a tapasztaltak értékelése, az esetleges felelősök megnevezésével, dátum, az ellenőrzést végző aláírása, bélyegző a súlyos mulasztások bizonyító iratai. Ellenőrzési jegyzőkönyv: Tartalmazza a lefolytatott ellenőrzés konkrét adatait. Fontos része az ellenőrzési záradék, amely lehet megismerési záradék. A megismerési záradék azt tartalmazza, hogy az ellenőrzött személy az ellenőrzés megállapításait megismerte, aláírásával azt elismeri. Egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a hatáskörébe tartozó szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles megtenni, 19

20 amelyről az ellenőrzőt írásban tájékoztatja. Az ellenőrző személy az ellenőrzéssel kapcsolatban írásos észrevételt tehet. A felelősségi záradék rögzíti, hogy a felelőssé tett személy a rá vonatkozó megállapításokat tudomásul vette és azokat elismerte a felelőssé tett ellenőrzött személy köteles 3 napon belül a kifogásolt eljárásra a bizonyítékok becsatolása mellett írásbeli magyarázatot adni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell: az ellenőrzés helye és időtartama, a vizsgált munkaterület megnevezése, az ellenőrzést végző neve, az ellenőrzés tényszerű tapasztalatai, az ellenőrzési záradék. Ellenőrzési dokumentáció tárolása Az ellenőrzési iratok rendszerezett, áttekinthető és a gyors visszakeresést biztosító tárolásáról az intézményvezető rendelkezik. Utasítása alapján az iskolatitkár köteles gondoskodni az ellenőrzési iratállományról, melyek a következők: az éves ellenőrzési ütemtervek, beszámolók, ellenőrzési programok, jelentések és bizonyító okmányok, az ellenőrzött írásos észrevételei, intézkedései, a felelősségi vizsgálatok eredménye, az ellenőrzések nyilvántartása. Az iratokat 10 évig meg kell őrizni, tíz év után selejtezhetők. Értékelés: Az ellenőrzést értékelő megbeszélésen részt vesznek az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személy. A megbeszélésen mindig rá kell mutatni: az elért eredményekre (pozitívumok) a hibák és mulasztások jellegére, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre, a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége: Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. Az intézmény vezetőjének ellenőrzési feladatai: biztosítsa a belső ellenőrzési rendszert: a tárgyi és személyi feltételeket, határidőket adjon az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megkövetelje a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartsa (megtartassa) az értékelő megbeszéléseket, elrendelje a következetes számonkérést és intézkedéseket, az intézmény gazdasági, műszaki és pénzügyi feladatellátásának ellenőrzése: 20

21 a jóváhagyott költségvetés és intézményi gazdálkodás megvalósítására vonatkozó jogszabályok betartása, a működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása, a gazdasági feladatok ellátása, a határidők pontos betartása, a bizonylati fegyelem következetes megvalósítása, a gazdasági hatékonyság és az ésszerű takarékosság biztosítása, A munkaerő és bérgazdálkodás feladatainak pontos ellátása, műszaki, technikai, karbantartási feladatok végzése, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtása, az elfekvő készletek feltárása, hasznosítása, vagyonvédelmi rend, ezen belül a vagyonbiztonság feladatainak ellátása. A vezető helyettesek ellenőrző tevékenysége: Az intézmény nevelő oktató tevékenységét irányító vezető helyettesek ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörükre. Ellenőrzési feladataik: a jogszabályok, oktatási dokumentumok, határozatok, a vezetői utasítások betartása, a pedagógusok és más alkalmazottak munkafegyelme, a nevelő oktató munka ellátása, határidők pontos betartása, a helyi tanterv szerinti haladás, a tanmenet minősége, a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása, a foglalkozások, tanórák eredményessége, a tanulókkal való foglalkozás, a pedagógusi viselkedés minősége, a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása, a tanulók munkájának, füzeteik vezetésének, teljesítményüknek értékelése, a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága, a tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, a gyermekvédelmi munka, az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minősége, a tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció ellátása, a nyilvántartások, a statisztikák, az értékelések vezetése, készítése, az intézményi tulajdon védelme. A munkaközösség-vezető ellenőrzési feladatai: A munkaközösség vezetője, mint megbízott középvezető teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Munkáját a szakmai csoportvezetők segítik. Felelős a munkaközösségi munka megszervezéséért, a munkavégzés szakmai, tantárgypedagógiai irányításáért és az ellenőrzésért. Ellenőrzési feladatai: a tanterv színvonalas megvalósítása, a reális követelményrendszer kidolgozása, tanmenetek tantervhez igazodó, határidőre történő elkészítése, a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, meghirdetése és lebonyolítása, tanulmányi, kulturális és egyéb pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulók pályázaton való részvételének segítése, a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok színvonalas megtartása, a szertárak fejlesztése, gondozása, leltározása, selejtezési javaslat benyújtása, a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, az anyagok célszerű, takarékos felhasználása, 21

22 a tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció ellátása, a nyilvántartások, statisztikák, értékelések, adminisztráció vezetése, a pedagógus prezentációjával összhangban álló következetes értékelés. Az iskolatitkár ellenőrzési kötelezettsége: Az iskolatitkár ellenőrzési joga és kötelezettsége kiterjed az intézmény technikai dolgozóira és munkavégzésükre, az intézmény berendezéseinek rendeltetésszerű használata kapcsán valamennyi beosztott alkalmazottra. Ellenőrzési kötelezettségei: az intézményi vagyonvédelem és biztonság feladatainak ellátása, munkafegyelmi és munkavédelmi előírások betartása, tűzrendészeti és balesetelhárítási feltételek biztosítása, intézményi vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, a felújítási, karbantartási, szerelői munkák igazolása, a munkaigénylések és megrendelések helyessége, a túlmunkák kimutatása, vezetékes szolgáltatások intézményi nyilvántartása, tisztántartási és fertőtlenítési kötelezettségek betartása, portai szolgálat. A gazdálkodási tevékenység kiemelkedő ellenőrzési feladatai: a gazdasági és műszaki háttér tárgyi feltételeinek biztosítása, eszközgazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás, létszám- és bérgazdálkodás: az alkalmazottak munkakörülményeinek, ösztönzési rendszerének vizsgálata, készlet- és energiagazdálkodás: a beszerzések és felhasználások összhangjának, a takarékosság megvalósításának vizsgálata, működési bevételek: a bevételek növelésének vizsgálata, pénzügyi tevékenység: a bizonylati és nyilvántartási rend, vagyon- és biztonságvédelem: a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi körök kialakításának vizsgálata. Az ellenőrzés résztvevőinek jogai és kötelességei: Az ellenőrző személyek jogai: beléphet az ellenőrzött egység bármely helyiségébe, betekinthet az ellenőrzött egység bármely iratába, okmányába, lefoglalhat bármilyen okmányt, bizonylatot, iratot átvétel elismerésével, az okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot, azok adatairól összeállításokat, kimutatásokat készíttethet, szóbeli vagy írásos nyilatkozatot vagy felvilágosítást kérhet az ellenőrzött egység bármely munkavállalójáról, azonnal vagy megadott határidőre, igazgatói felhatalmazással szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet az ellenőrzött személyekről más szervektől az ellenőrzéssel összefüggő kérdésben. Az ellenőrzést végzők kötelességei: köteles bejelenteni az ellenőrzöttnek a helyszíni ellenőrzést annak megkezdésekor, ha a bejelentés nem veszélyezteti az ellenőrzés céljának megvalósulását, végre kell hajtani az ellenőrzési programban foglaltakat úgy, hogy minden lényeges tényt feltárjon és rögzítsen, 22

23 tárgyilagosan értékelni a feltárt tények alapján a helyzetet, felelős a megállapításai helytállóságáért és megalapozottságáért, titoktartással őrizni a tudomására jutott adatokat, információkat, kivéve, ha azokból szabálysértésre vagy bűncselekményre lehet következtetni, ismertetni megállapításait az ellenőrzöttel és azokkal, akiknek személyes felelősségét név szerint megállapította, írásbeli nyilatkozatot köteles kérni az ellenőrzött személytől az ellenőrzési tapasztalatok elfogadásáról és annak indokolásáról, vagy elutasításáról. Az ellenőrzött személyek jogai: meggyőződhetnek az ellenőrzés jogszerűségéről, megismerhetik az ellenőrzésnek a tevékenységükkel kapcsolatos megállapításait, kifejthetik észrevételeiket, és azokra valamilyen formában választ kaphatnak. Az ellenőrzött személyek kötelességei: biztosítsák az ellenőrzőknek a vizsgálat zavartalan lebonyolítási feltételeit (munkafeltételek, tájékozódás, belépés, betekintés), működjenek együtt az ellenőrzőkkel, a feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően nyilatkozzanak, ne tévesszék meg az ellenőrzést elhallgatott vagy félrevezető adatok, információk közlésével, intézkedéseket tegyenek haladéktalanul vagy határidőre az ellenőrzés megállapításai alapján a saját hatáskörükbe tartozóan, és erről adjanak számot.a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése a belső ellenőrzés általános szabályai ( fejezet) szerint történik. A pedagógiai ellenőrzés fő területei: a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, különböző tagozatok megfelelő működése, a munkatervi feladatok megvalósítása, a pedagógusok tevékenységének vizsgálata, a nevelés oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a tanulók tárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a törzskönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis, tanulószobai nevelőmunka hatékonysága, az osztályozó, különbözeti és pótvizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, szaktantermek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az Oktatási Hivatal által meghatározott ellenőrzések elvégzése. 23

24 3.9. Az intézményi vezetői kör Az intézményi vezetői kör konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van. A résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetői kör tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők (alsós, logopédiai, felsős és fejlesztő munkaközösségek vezetői). A vezetői kör megbeszéléseit lehetőség szerint heti rendszerességgel tartja, de rendkívüli vezetői köri értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Szükség esetén az érintett csoportvezetők, a gyermekvédelmi felelős, a szakszervezeti bizalmi, diákönkormányzat patronáló tanára, a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai is részt vesznek a megbeszélésen Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató közvetlen munkatársai: iskolatitkárok technikai dolgozók Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásokban megfogalmazott munkakörük szerinti feladatokra. 4. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 4.1. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait, az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. Óraadó pedagógus a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulói fegyelmi ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. Tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület ülésein. A nevelőtestület dönt: működésének és döntéshozatalának rendjéről, a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, 24