KINCSEM ÓVODA OM AZONOSÍTÓ:

Átírás

1 KINCSEM ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM AZONOSÍTÓ: Készítette: Szőke Zsófia óvodavezető TARTALOMJEGYZÉK 1

2 I. Általános szabályozási felhatalmazás 3. II. Az intézmény általános jellemzői az alapító okiratban foglaltak szerint 5. III. Működési rend, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való tartózkodásának rendje 10. IV. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 15. V. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása 15. VI. Pedagógiai munka belső ellenőrzése 22. VII. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével 25. VIII. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módjai 31. IX. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 33. X. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 34. XI. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve balesetek esetén 35. XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 47. XIII. Tájékoztatás a nevelési programról, SZMSZ-ről és egyéb dokumentumokról 49. XIV. Minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételrendszere 49. XV. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás 50. XVI. Záró rendelkezések 52. Legitimációs záradék 53. 2

3 I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI FELHATALMAZÁS 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza a Kincsem Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja: az intézmény jogszerű működésének biztosítása, az intézmény zavartalan működésének garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése. 2. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja évi XXII. törvény, a Munka törvénykönyvéről, valamint hatályos módosításai évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint hatályos módosításai évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 363/ (XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetése Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről 4. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Kntv a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról a szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. 5. Az SZMSZ személyi hatálya az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettesek, a nevelőmunkát segítők, 3

4 egyéb munkakörben dolgozók. Az SZMSZ biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény a munkáját az Alapító Okiratban foglaltak, a Pedagógiai Program, illetve az ennek végrehajtására készült éves Munkatervek a Közalkalmazotti Szabályzat és a jelen SZMSZ alapján végzi. 4

5 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK SZERINT 1. A költségvetési szerv neve: Kincsem Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 2132 Göd, Lenkey utca Az intézmény telephelye: 2132 Göd, Lenkey utca Az alapító szerv neve, címe: Göd Város Önkormányzata, 2131 Göd, Pesti út Az alapítás időpontja: Az irányító szerv neve, címe: Göd Város Önkormányzata, 2131 Göd, Pesti út A fenntartó szerv neve, címe: Göd város Önkormányzata, 2131 Göd, Pesti út Az intézmény közfeladata: Közoktatási közszolgáltatás 9. Az intézmény létrehozásáról rendelkező határozat: Göd Községi Határozat 10. A költségvetési szerv működési területe: Göd város közigazgatási területe 11. A költségvetési szerv besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció: Önállóan működő költségvetési szerv 12. A költségvetési szerv besorolása a tevékenység jellege alapján: A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 16. (1) bekezdés a) pontja szerinti közszolgáltató közoktatási közintézmény 13. Az intézmény OM azonosítója: Foglalkoztatási jogviszonyok az intézménynél: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján. 15. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 16. Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Göd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete A megbízás időtartama: határozott idejű A megbízás: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően 17. Az intézmény képviseletére jogosult személy: Óvodavezető 18. Az intézmény típusa: Óvoda 19. Az intézmény állami feladatként ellátandó tevékenységei: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: Óvodai nevelés Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját 5

6 figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi pedagógiai program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja megvalósítása során együttműködik más intézményekkel. Alaptevékenység területei: Óvodai nevelés, ellátás Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 20. Az intézményben felvehető maximális gyermeklétszám: 345 fő/ 25 fő csoportonként 21. Ellátandó Vállalkozási tevékenység és kisegítő tevékenység: Nincs 22. Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Településellátó Szervezet 23. Az Önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Elfogadott megállapodás és szabályzat szerint. 24. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv 25. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori éves költségvetési rendelet szabályai szerint. 26. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: Az Alapító Okiratban foglaltak. 27. Vagyon feletti rendelkezési jogkör: Korlátozott, kiterjed: a Kincsem Óvoda eszközeinek tartós és eseti - helyiségeinek maximum egy évig történő - bérbeadására, a Kincsem Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök - kivéve ingatlan - értékesítésére. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv jóváhagyja a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti. A megállapodás tartalmazza: a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzatfelhasználás, az előirányzat-módosítás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel - ideértve az analitikus nyilvántartását is -, az információáramlás, szolgáltatás és beszámolás, valamint a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, és egyéb olyan feladatok 6

7 a vagyonkezelés tekintetében, melyet a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. - A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a Közalkalmazotti szabályzatban található. - Az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet nem folytat. - A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyén lévő ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott nagy értékű tárgyi eszközök. Az óvoda a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek az óvodavezető, az óvodavezető helyettesek (munkaköri leírásukban foglalt esetekben) óvodatitkár (munkaköri leírásában foglalt esetekben) A részben önállóan gazdálkodó óvoda vezetője felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesül a pénzügyi felelősség alól. Az óvodavezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Kincsem Óvoda 2132 Göd, Lenkey utca Körbélyegző: Kincsem Óvoda 2132 Göd, Lenkey utca Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkakörben dolgozók jogosultak: Óvodavezető Óvodavezető helyettesek Óvodatitkár Az intézmény telefonszáma: 06-27/ , 06-27/ fax: Az intézmény vezetőjének megbízási rendje Az intézmény vezetője, a fenntartó képviselő testülete által kerül megbízásra, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az intézmény képviseletére jogosultak: a mindenkori megbízott óvodavezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. 7

8 3. Az intézmény működési alapdokumentumai: A törvényes működést az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló -, alapdokumentumok határozzák meg: Az alapító okirat Az óvoda Pedagógiai Programja Az óvoda éves pedagógiai Munkaterve Házirend Jelen SZMSZ Közalkalmazotti szabályzat Egyéb szabályzatok: o Tűzvédelmi Szabályzat, o Munkavédelmi Szabályzat, o Pénzkezelési Szabályzat, o Leltározási Szabályzat o Belső ellenőrzési Szabályzat, o Adatkezelési Szabályzat Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését Az óvoda Pedagógiai Programja, mely tartalmazza (Kntv.26..): az óvoda nevelési alapelveit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét A Házirend A Házirend a jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény működésének belső szabályozója. A Házirend a gyermekekre, a pedagógusokra, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre terjed ki, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítik kötelezettségeiket Az óvoda éves pedagógiai Munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten kiegészíti, elfogadja Az éves Munkaterv tartalmazza: A kiinduló helyzetképet, a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben, Taktikai és operatív tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: 8

9 szakmai programok, rendezvények, kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben nevelés nélküli munkanapokat óvodai ünnepélyek időpontját, módját, nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját nevelőtestület megbízásait szülői értekezletek időpontjait hagyományápolás alkalmait továbbképzések terveit a pedagógiai, szervezési, minőségi feladatokat, belső ellenőrzés feladatait a pedagógus értékelés éves rendjét Gazdálkodást, fejlesztést: Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését Beruházásokat, felújításokat III. Működés rend, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való tartózkodásának rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15.-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt legalább 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A nyitvatartási idő: napi 11 és fél óra, reggel órától, délután óráig. Az ügyelet reggel órától 7 30 óráig, délután lépcsőzetesen órától, óráig tart. Az óvodát reggel a munkarend szerint, órára érkező dajka nyitja. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A kapu a délelőtti időben ( tól ig), amikor a gyermekek az udvaron tartózkodnak, zárva tartható. A csengetésre a dajka nyit kaput, aki a látogatót az óvodavezetőhöz kíséri. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető (vagy óvodatitkár) irodájában történik órától óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 9

10 Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használhat fel, melyről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (a házirendben szabályozottak szerint) Az intézmény épületét szombaton és vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az óvodavezető ad engedélyt. 2. A vezetők benntartózkodásának rendje Az óvodavezetőnek, vagy a helyetteseinek a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettesei rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tudnak az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyelet minden hét kedd tól óráig tart a vezető, a helyettesek, egy megbízott óvodapedagógus, illetve az óvodatitkár közös megegyezése alapján. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be, valamint a dajkák a tízórai készítés ideje alatt. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvodaterületén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyvárusítás, valamint méltányossági óvodavezetői engedély esetében.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A fakultatív hit-és vallásoktatás időpontját és helyét igény szerint megszervezi az óvoda. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek az óvoda tulajdonának megóvásáért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat! (nyíltnap, ünnepélyek, szülői értekezlet, fogadóóra) 10

11 A munkaközi szünet szabályait az általános Munka törvényi jogszabályozás alapján az óvodavezető és az óvodavezető helyettesei adják ki, határozzák meg időpontját, és ellenőrzik annak betartását. Munkaközi szünetet napi egy alkalommal kell igénybe venni, azon kívül, aki az intézmény területét elhagyja (például dohányzás céljából) külön engedélyhez kötött, melynek eltérő szabályai vannak, mivel a dolgozónak el kell hagynia ebben az időben az intézmény területét. Ebben az esetben külön szabályzat érvényes, melyet a dolgozó köteles aláírni és maradéktalanul betartani. (mellékletben a szabályzat) A munkaköri leírásában foglaltakat minden dolgozó köteles aláírni és azt maradéktalanul betartani. Ennek megszegése bármilyen okból, azonnali elbocsátást von maga után, melyről az óvodavezető dönt. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása, valamint a dohányzás tilos! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Az intézményben és a területén dohányozni tilos! 4. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg. Az fenntartó a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Kntv. 8..) 2014 szeptemberétől, az új jogszabályi változás lesz az irányadó. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatos. A beiratkozás minden évben, az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét, valamint azonnal, haladéktalanul gondoskodnia kell a gyermek azonnali elhelyezéséről valamelyik csoportba, saját döntése alapján. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető javaslatára a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekről. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. A Kntv. 8.. értelmében a tanköteles korú gyermekek felvétele kötelező (5 éves gyermek). Az óvodába újonnan felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Ha a gyermek szülője óvodai támogatásra jogosult: A gyermeknek egy óvodai nyitva tartási napon legalább 4 órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után a személyes megkeresés után, ha ez sikertelen, írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, ennek sikertelensége után értesíti a jegyzőt. Az óvoda vezetője kifizetés esedékességét megelőzően a jegyző által meghatározott időpontban, tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január június, illetve a július december időszakokban a mulasztott napok száma 11

12 együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25% - át, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el fenti mértéket. Az óvoda vezetője értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. Az óvoda az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét félévenként rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. 5. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérelmére - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja -, az óvoda vezetője, valamint a védőnő egyetértésével felmentheti az alól, hogy a Kntv. 8..-ának (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait, valamint ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.) 6. Az óvodai elhelyezés megszűnése (Kntv. 53. (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, a gyermeket felvették iskolába, a nevelési év utolsó napján 7. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az óvodavezetővel egyeztetni kell. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. 8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. 12

13 A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 13

14 IV. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A gyermekek szülei az intézményben, a gyermekük által igénybe vett étkezésért, az oktatási törvény előírásai alapján, az óvoda fenntartója által meghatározott szabályok szerint térítési díjat fizetnek. Az étkezési térítési díjakat havonta, a Településellátó Szervezet által meghatározott módon kell befizetni. Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összegeket, a bejelentést követő második naptól kezdődően be kell számítani a következő befizetés összegébe. Hiányzás esetén, az étkezés lemondható minden nap 9 00 óráig telefonon. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9 00 óráig történhet. V. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése: Óvodavezető Óvodavezető helyettesek Minőségirányítási csoport vezetője Munkaközösségek vezetői Óvodapedagógusok Nevelőmunkát segítők Egyéb kisegítő alkalmazottak A dolgozók érdekvédelmi szervezete: Közalkalmazotti Tanács Az intézmény személyi feltételei: óvodavezető: 1 fő óvodavezető helyettesek: 2 fő óvoda titkár: 1 fő óvodapedagógus: 28fő dajka: 14 fő gondozónő: 1 fő konyhai kisegítő: 3 fő udvari munkás: 1 fő működő csoportok száma: 14 csoport. 2. Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a Kntv 68.. alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg Az óvodavezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, 14

15 a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén), az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért Az óvodavezető feladatai: a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesekre: a nevelőmunka ellenőrzését alkalomszerűen, helyettesítés teljes körű megszervezését, az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, 15

16 a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény rájuk bízott egységeire. 3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai: óvodavezető helyettesek munkaközösség vezetői óvodatitkár 3.1. Az óvodavezető helyettesek felelősek: a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért. az általános munkaköri leírásukban foglalt feladatok határidőben való elvégzéséért. Az óvodavezető helyettesek megbízásait a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Az óvodavezető helyettesek feladataikat a munkaköri leírás, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. 4. A vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettesek látják el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető helyettesek távolléte esetén az óvodavezető helyettesi feladatokat meghatározott időre megbízott óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. 5. Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai az óvodavezető az óvodavezető helyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői a közalkalmazotti tanács a szülői szervezet elnöke (alkalmanként) Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a 16

17 Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. 6. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodapedagógusok éves szabadságukat a nyári időszakban vehetik ki. Egymást helyettesítő napokat egy nevelési év alatt 4 (kivéve a továbbképzési napokat) alkalommal vehetnek igénybe a dolgozók. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettesek, óvodapedagógusok, óvodatitkár. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák és egyéb kisegítő alkalmazottak köre a gondozónő, konyhai alkalmazottak és az udvari munkás. Az óvodapedagógus kötelessége: a) Nevelő és pedagógiai tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, és a titoktartási kötelezettségét megtartsa. b) Nevelő és pedagógiai tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását gyermektársaihoz. c) A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. d) Közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. e) A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. f) A szülőket a gyermeküket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. g) A szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. h) A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. i) A gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. j) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal jogszabályban meghatározottak szerint, továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust jogszabályban meghatározottak szerint, anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be 17

18 sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. k) A gyermekek kisérése: A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén idegen helyen minden öt gyermek után egy felnőtt, egyéb megfigyelő sétáknál 3 felnőtt megy egy csoporttal. A vezetőnek vagy helyetteseinek mindig be kell jelenteni, ha a csoport sétálni, kirándulni megy. A kirándulás alkalmával a csoportos óvodapedagógus elkészíti az aznapi gyermek névsort, a kísérőket is felírja, és egy példányát átadja az óvodavezetőnek, vagy az óvodavezető helyetteseknek. Az általános munkaköri leírásukban foglalt feladatok lelkiismeretes, szakmai, és határidőben való elvégzéséért. Az óvodatitkár Feladatait az óvodavezető útmutatása alapján, a munkaköri leírása szerint önállóan látja el. A hatáskörébe utalt feladatainak ellátása mellett, egyéb megbízás esetén beszámolási és titoktartási kötelezettséggel tartozik. Az óvoda működésével kapcsolatban feladatai az alábbiak: Az alkalmazottakkal, a gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartások, egyéb ügyek, ügyintézői feladatok ellátása; Az óvoda dologi-, fenntartási- és egyéb adminisztrációs teendői végzése; Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, gazdálkodó szervekkel, más intézményekkel. Az általános munkaköri leírásban foglalt feladatok lelkiismeretes, szakmai, és határidőben való elvégzéséért. Nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak (dajkák) A dajka az óvodapedagógus közvetlen munkatársa, segítője. Mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Feladatuk, az óvodapedagógus irányítása mellett: A gyermekek gondozása; Az óvoda épületének folyamatos, rendszeres tisztántartása; A vezető által munkakörébe utalt egyéb, nem feladatkörébe tartozó teendők ellátása; Az óvodapedagógushoz hasonló magatartás, példamutató viselkedés és beszéd. A szülőknek tájékoztatást a gyermek fejlődéséről nem adhat; titoktartási kötelezettséggel tartozik. 18

19 Az általános munkaköri leírásukban foglalt feladatok lelkiismeretes, szakmai, és határidőben való elvégzéséért. Gondozónő: Gyermekek gondozása, a vezető által munkakörébe utalt egyéb, nem feladatkörébe tartozó feladatok ellátása. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az udvari munkás: Évszaktól függően óvja és gondozza az óvoda udvarát, kertjeit. Karbantartási, beszerzési és kézbesítői feladatokat is ellát eseti megbízás alapján. Részletes munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvoda dolgozóinak munkarendje: Óvodatitkár: Óvodapedagógusok: lépcsőzetes munkakezdés alapján (ügyelet: és ) Konyhások: Dajkák: , délután Gondozónő: Udvari munkás: Az alkalmazottnak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, előzetesen be kell jelentenie közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítésről. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai: A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben, vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei maximális kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, és a hivatali titkokat megőrizni. Nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, és a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles elvégezni. 19

20 A munkaköri leírásában foglaltakat minden dolgozó köteles aláírni és azt maradéktalanul betartani. Ennek megszegése bármilyen okból, azonnali elbocsátást von maga után, melyről az óvodavezető dönt. VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Az ellenőrzés folyamata az Éves munkatervben látható. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az ellenőrzés kiterjed az óvodai nevelési foglalkozásokon túl a további munkaidőben ellátott feladatokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és ütemezését a nevelési évenként elkészítendő belső ellenőrzési terv tartalmazza. Vezetői ellenőrzés Cél: Az intézmény jogszerű működésének, belső szabályozók által meghatározott munkarendjének vezetői ellenőrzése. A vezetési tevékenységnek valamennyi tudományos meghatározásában kiemelkedő szerepet játszik az ellenőrzés. A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja, hogy segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését, motiváló erőt jelentsen a beosztottak számára, segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket, mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, stb. adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez, ill. az eseti döntések, problémamegoldások során, adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatoknak az értékeléséhez. A vezetői ellenőrzés területei Pedagógus-értékelés A stratégiai folyamatok ellenőrzése a Pedagógiai Program a nevelési terv (Csoportnapló) a Pedagógus Továbbképzési Program a beiskolázási terv a humán erőforrás biztosítása a tárgyi feltételek alakulása - felújítások - beruházások - leltár és selejtezés - a költségvetés ezen belül kiemelten a bérgazdálkodás alakulása A belső szabályozók működése 20

21 Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Házirend Közalkalmazotti Szabályzat Esélyegyenlőségi terv (alkalmazottaknak, tanulóknak) Mentori Szabályzat Pedagógus teljesítményértékelési rendszer a hagyományos óvodai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása az óvodai adminisztráció működése - adatkezelés - tanügyi dokumentumok kezelése - irattározás - munkaegészségügy A mindennapi működés ellenőrzése (a felsorolás nem jelent sorrendet) éves tervek, óvodai foglalkozások ellenőrzése, a munkaidő, és óvodai foglalkozások pontos betartása, a mindennapos adminisztráció (foglalkozáskezdés, befejezés, hiányzók beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás alkalomszerű adminisztrálása, megrendelők, úti rendelvények, elszámolások), a helyettesítések, az óvodai foglalkozások tartása, az ott folyó szakszerű pedagógiai munka, új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, vagy tervezett, módszeres ellenőrzése az óvónői ügyeletek reggeli és délutáni ellenőrzése az óvodai rendezvények ellenőrzése, eseti beszámolók, jelentések határidőre, ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése a házirend betartásának ellenőrzése (késések, dohányzás tilalma, szülői igazolások, felmentések stb.) A vezetői ellenőrzés szintjei Óvodavezetői szint Óvodavezető helyettesi szint Munkaközösség-vezetői szint A vezetői ellenőrzés formái lehet dokumentumok elemzése, kérdőívek, felmérések, interjúk, beszélgetések, pedagógus teljesítményértékelés, foglalkozáslátogatások, a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatások (takarítás, karbantartás, díjak beszedése, rendezvény lebonyolítása stb.), személyes feljegyzések készítése, az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámolók. Fontos, hogy mindez írásban dokumentált legyen! Ellenőrzést végeznek: 21

22 Az óvodavezető és helyettesei az óvodai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdő pedagógusoknál a nevelési tervi fegyelem, az értékelés követelményeinek megtartását. A munkaközösség-vezető szakirányával összefüggő területen ellenőriz a munkaköri leírásnak megfelelően. Ellenőrzéséről a munkaterv szerint beszámol a munkaközösség, a nevelőtestület vagy az óvodavezetés előtt. Az ellenőrzés módszerei: a óvodai foglalkozások, és foglalkozásokon kívüli munkaidőben ellátott feladatok látogatása, ellenőrzése az írásos dokumentumok vizsgálata, a gyermeki neveltség szintjének vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. 22

23 VII.AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL, AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 2. A szülői Szervezet Az óvodai csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. Az elnökkel a vezető óvónő tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesek tartják a kapcsolatot. A csoportok szülői közösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a csoportokban választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. Az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvoda vezetőjének az óvodai Szülői Szervezetet nevelési évenként egy alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközössége képviselőjének adhat tájékoztatást. 3. A Szülői Szervezet jogai Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet alakítanak. A Szülői Szervezet egyetértési és véleményezési jogot gyakorol. A Kincsem Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazott: a gyermek fogadásának, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a házirend összeállításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában, megválasztja a saját tisztségviselőjét, képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez, figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét, a gyermekek nagyobb csoportját (az összes gyermeklétszám legalább 50%) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor vezetője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten, 23

24 4. Az óvodai közalkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodában, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szól törvény, a Köznevelési törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján alkalmazotti értekezletet a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal az óvodavezető hív össze. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Kntv 62 (1.) 5.2. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend és módosításának elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettesek megbízása visszavonása előtt. 24

25 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag, bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása.) 5.3. A nevelőtestületre átruházható feladatok szakmai munkaközösség(ek)re: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetőleg a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. A szakmai munkaközösség félévente írásbeli beszámolót készít az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi rendes értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait jogszabályokban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. 6. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét és elkészíti munkatervét. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy-egy munkaközösség 6-6 főből áll. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja A szakmai munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában kiemelkedő szakmai tevékenység 25

26 a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető bízza meg egy nevelési évre. A munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik A szakmai munkaközösség vezető(k) feladata: (A választott témának megfelelően.) az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő és új pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában, módszertani kérdésekben segítségadás, kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje, végezze a nevelőtestület által ráruházott feladatokat és szükség szerint tegyen javaslatot a helyi nevelési program módosítására, a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka megváltoztatására, összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között, képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül, állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét mely az óvoda éves munkatervének melléklete, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, szakmai továbbképzésekre ad javaslatot, véleményezi a vezetői pályázatokat. 7. A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak - óvodatitkár - dajka - gondozónő - udvari munkás Az óvodatitkár az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető és helyettesei hívhatják össze. 26

27 A gondozónő a gyermekek gondozását végzi, és egyéb, óvodavezető által meghatározott feladatokat lát el. Az udvari munkás ellátja a fűtési és kertészi feladatokat, valamint a kisebb javításokat. 8. Közalkalmazotti tanács (A közalkalmazotti szabályzat részletesen szabályozza.) Véleményezése kiterjed: a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre, a munkarend kialakítására, változtatások előzetes egyeztetésére, az éves szabadságolási tervre, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. 9. Gyermekvédelmi felelős Feladata: koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyermekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel, a szülőket tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel, részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 27

28 VIII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. 1. Polgármesteri Hivatal és a Kincsem Óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, Bizottsági és Képviselő Testületi ülések. 2. A Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Kincsem Óvoda kapcsolata az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, közös rendezvények. 3. A Dunakeszi Egységes Pedagógiai Szolgálat, Göd Város Pedagógiai Szakszolgálat és a Kincsem Óvoda kapcsolata iskola-felkészültség megállapításánál segítség kérése a nevelési tanácsadó részéről, a nagycsoportos óvodások köréből, egyéb nevelési helyzettel kapcsolatos segítség kérése (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján), logopédiai szűrések, és egyéb fejlesztések az arra rászoruló gyermekeknél. 4. Göd Város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Kincsem Óvoda kapcsolata az óvodavezető és a Gyermekjóléti Szakszolgálat vezetője rendszeres kapcsolatot tart. Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, esetmegbeszélésre tart igényt, a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetőnél. Az óvodavezető, vagy a gyermekvédelmi felelős részt vesz a Gyermekjóléti Szakszolgálat tájékoztatóin, konferenciáin. 5. Közművelődési intézmények és a Kincsem Óvoda kapcsolata Könyvtárlátogatás Kiállítások megtekintése Színházi előadások 28

29 6. Bölcsőde és a Kincsem Óvoda kapcsolata A gyermekeket az óvodába kerülés előtt meglátogatjuk, lehetőség szerint szorosabbra vesszük a szakmai kapcsolatot. 29

30 IX. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A nemzeti és egyéb ünnepségek ráhangolása intézményi szinten történnek. Az adventi és farsangi ünnepek megszervezése zártkörű, a szülők nem vesznek részt a megszervezésben. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: Anyák napja Évzáró Március 15. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. A felnőttek és a gyermekek ünneplőbe öltöznek az ünnepélyek alkalmával. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: Mihály nap, Mikulás, Farsang, Március 15. Csoporton belül közös ünneplés történik: a gyermekek születésnapja alkalmából, Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése lehetséges szülői igény szerint. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: szakmai napok szervezése (a nevelőtestület javaslata alapján), házi bemutatók szervezése (önkéntes alapon), továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, a nyugdíjba menő búcsúztatása, pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozó köszöntése, segítése, közös ünnepélyek, kirándulások megszervezése. 30

31 X. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az óvodavezető feladata: az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Nevelési évenként meghatározott időpontban a védőnő látogatja az óvodát. Feladata: a gyermekek magasság-, súly- és vérnyomás mérése, valamint egyéb szűrővizsgálatok végrehajtása. A kötelező védőoltásokat a gyermekek a rendelőben kapják meg. A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában is végezheti. Az óvodavezető és helyettesei biztosítják az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodnak a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által és a HCCP Szabályzat által meghatározott szabályokat be kell tartani minden óvodahasználónak. Fertőző gyermekbetegség esetén, illetve a családban előforduló fertőző megbetegedést a szülőnek jelenteni kell az óvodában. Az intézményben előforduló fertőző megbetegedéseket a szülőknek a csoportok faliújságjain jelezzük szükség szerint. Az intézményben a megbetegedések elkerülése érdekében figyelmet fordítunk a rendszeres fertőtlenítésre, a tisztaság megőrzésére. Az óvoda alkalmazottai kötelezően részt vesznek az éves orvosi szűrővizsgálatokon. 31

32 XI. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus feladata a rábízott gyermekek egészségéhez, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, valamint, hogy ezek elsajátításáról meggyőződjék. Továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvóelőírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: az udvaron tartózkodnak, ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek, kirándulások előtt, ha az utcán közlekednek, ha valamilyen rendezvényen vesznek részt és egyéb esetekben. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, 32

33 a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének, vagy az óvodavezető helyetteseinek. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a gyermek ellátásában és segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi az óvodapedagógus jelentési kötelezettsége alapján. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának, kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv tartalmát. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvóelőírások figyelembe vételével.) Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Csak a leltárban felvett elektromos berendezések használhatók az óvoda minden helyiségében. A leltáron kívül, engedély nélkül használt elektromos 33

34 berendezések által okozott balesetekért, károkozásért fegyelmi vétséggel felelős az a dolgozó, aki a fenti szabályt nem tartja be. Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és a dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető adhat engedélyt. A nem engedélyezett játékot, eszközt az óvodából történő kivitelig a munkanap végéig az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell elzárni. Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyermeket nem adunk ki. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Gyermekvédelem Gyermekvédelmi munkánk fő céljának a prevenciót, a hátrányos helyzetű gyermekekre történő nagyobb odafigyelést, a hátrányos helyzet okozta tünetek felismerését, a problémák feltárását, a kialakult zavarok mértékének lehetőség szerinti csökkentését tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett helyzet kialakulását. Fontos at egyéni sorsokkal való törődés, segítségnyújtás a hátrányok enyhítésében, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai: A köznevelési törvény módosítása 54 - a (1) pontjában az óvodavezető fő feladatává teszi a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését, és az érvényesülés ellenőrzését. Kötelessége, hogy az esélyegyenlőség érdekében elősegítse a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek óvodai felvételét. Vezetői kötelesség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok, valamint az egészséges életmód biztosítása. Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel, hatóságokkal. Amennyiben a tanköteles korú gyermek rendszertelenül jár óvodába, sokat hiányzik indoklás, vagy orvosi igazolás nélkül: ezzel kapcsolatban a szülőgondviselő eredménytelen személyes megkeresése után levélben történő felszólítása, további eredménytelenség esetén a jegyző értesítése. Az óvodapedagógusok gyermekvédelemmel kapcsolatos kötelező feladatai: Szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítsék a gyermek sikeres beilleszkedését az óvodai közösségbe, hogy meglévő képességei kibontakozhassanak, hiányzó képességeinek fejlesztése folyamatos legyen, hogy a gyermek szocializációja során elszenvedett hiányosságait a család segítése mellett pótolják, kompenzálják. 34

35 Az észlelt problémákat (teljesítmény-, magatartás-, beilleszkedési zavar; agresszivitás, szorongás; indokolatlan, valamint igazolatlan hiányzások; érzelmi elhanyagolás; gondozatlanság, feltűnő éhség) nevelési tanácsokkal, gondozási tanácsokkal, pedagógiai eszközökkel megoldani, amennyiben ez sikertelen marad, jelezni a gyermekvédelmi felelősnek, illetve az óvodavezetőnek. Biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő-, óvó intézkedésekre javaslatot tenni. Az óvodai csoportokba újonnan beíratott- gyermekvédelmi szempontból érintett- gyermekeknél családlátogatás lebonyolítása. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi munka koordinálása. Felmérés készítése a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekekről. Nyilvántartásba vételük a csoportos óvónőkkel való konzultáció alapján. A nehéz helyzetben élő, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok figyelemmel kísérése. Segítségnyújtás a támogatások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok kitöltésében, figyelemfelhívás a határozatok beszerzésére, a határidők betartására. Az érintett gyermekek gondozottságának, ellátásának, a szülő- gyermek kapcsolatának,az esetleges változásoknak, hiányzásoknak a figyelemmel kísérése. Indokolt esetben családlátogatás, valamint jelzés a védőnő, gyermekorvos, gyermekjóléti szolgáltatás felé. Kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival, esetmegbeszéléseken, jelzőrendszeri találkozókon, szakmai fórumokon való részvétel. Esetmegbeszélés, konzultáció a gyermekjóléti szolgálat óvodai kapcsolattartójával. Jelzőrendszer tagjainak elérhetőségéről, valamint a szociális- és gyermekvédelmi aktualitásokról tájékoztatni a nevelőtestület tagjait. A gyermekvédelem minden dolgozó alapvető kötelessége: Ezen belül a felelősségük kiterjed az óvó- védő intézkedésekre, a gyermekbalesetek megelőzésére, az egészségvédelemre egyaránt. Az óvodában minden dolgozó köteles a rábízott, valamint az összes gyermek testi épségét, egészségét védeni, megóvni. Ha minden figyelmük ellenére a gyermek balesetet szenved, vagy annak a veszélye fennáll, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket! ( SZMSZ vonatkozó fejezetei: X. XI. XII.) Intézményünkben dolgozó szakemberek mindennapi tevékenysége, a Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek szerint ellátott gyermekvédelmi feladatok- részei 35

36 annak a komplex hatásnak, amely szükséges az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében. Óvodásainkat az óvodai élet minden területén egyenlő bánásmódban részesítjük. Legfontosabb partnerünk a család. A sikeres nevelőmunka alapvető feltétele a kölcsönös felelősségen, egyenlőségen, bizalmon alapuló jó kapcsolat kialakítása, amely folyamatos, tájékoztató, segítőkész kell, hogy legyen. Óvodánkban a gyermekvédelmi szempontból érintett gyermekek eseteit a pedagógusok a szülőkkel, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, és az óvodavezetővel együttműködve igyekeznek az intézmény keretein belül a legjobb tudásuk és tapasztalatuk szerint megoldani. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosított VIII. fejezet 67/A (1) szerint hátrányos helyzetű az a gyermek, aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt folyósítanak, és az alábbiak közül egy is fennáll: a) a szülő, vagy a családba fogadó gyám alacsony, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik b) a szülő, vagy a gyám alacsony foglalkoztatottsága (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott) c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, ill. lakáskörülményei, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)- c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll. Ezen kívül HHH-s az a gyermek, aki nevelésbe vett, vagy utógondozói ellátásban részesül. A jogi meghatározáson túl a hátrányos helyzet egy jóval komplexebb fogalom: hátterében anyagi nehézségek, alkoholizmus a családban, szülők életvezetési problémái, nagycsaládosok gondjai, csonka családok, éppen felbomló családok, érzelmi elhanyagolás, fizikai elhanyagolás, gondozatlanság, valamint gyakran egészségügyi gondok állhatnak. Szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt, érzelem gazdag, derűs légköre segítse az esetleges hátrányaik, lemaradásaik, sérüléseik kompenzálását. Óvodánk valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes, elfogadó attitűd, az egyénhez igazított elvárások, melyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos az integrálódásuk segítése. A szociális hátrányokkal érkező gyermekek helyzetükből adódóan fokozottabb odafigyelést, gondozást, gondoskodást igényelnek. Feladatunk a hátrányok csökkentése, elfogadása; egyenlő esélyek megteremtésével, egyéni fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokkal. 36

37 Napi tevékenységeink által segítjük: önbizalmuk erősítését, a szorongások, a figyelemzavar, az agresszió feloldását; az önkontroll, az önismeret fokozását; a folyamatos egyéni belső motiváció fenntartását. A beilleszkedési nehézséggel, magatartási- és tanulási zavarral küzdő gyermekek szocializációját, a szociális kompetenciák erősítését: Ehhez legfőbb eszközünk a mozgás, és a társas közösségi játékok. A közös mozgás öröme, mozgásfejlesztő eszközökkel, óvónő által irányított mozgásos játékokban. Kapcsolatteremtő, bizalomra alapozó, azonosulásra építő dramatikus játékok, bábjátékok. Énekes játékok, melyek a hallás- és ritmusérzék fejlesztés mellett a különböző érzelmek átélését, a társas kapcsolatok alakulását is segítik. Nevelő hatású, én erősítő példát, erkölcsi irányt mutató népmeséink. Az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája, ami a felzárkóztatás fontos eleme. Az egészégnevelésre, az egészséges életmódra, a környezet tevékeny megismerésére nevelés. Pedagógiai munkánk, és a hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink eredménye, hogy minden hátrányos helyzetű gyermek eléri az iskolai felkészültség szintjét, és időben meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait. Egészségnevelés A bevezetett törvényi szabályozás alapján született meg az új Óvodai Nevelés Országos alapprogramja, valamint az azt követő EMMI rendelet. A program és a rendelet részletesen tartalmazzák az óvodai egészségnevelés, egészséges életmód alakítását. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ami ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; 37

38 megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodai nevelés egészében, az óvodai élet tevékenységi formáiban, úgymint, a játékban, a verselés - mesélésben, az énekben, zenében, énekes játékban, gyermektáncban, rajzolásban, festésben, mintázásban, kézi munkában, mozgásban, a külső világ tevékeny megismerésében, a munka jellegű tevékenységekben mind- mind ott van az egészségre nevelés és egészségfejlesztés markáns lehetősége. A gyermekek egész óvodai életét áthatja az a szemléletünk, hogy mindent meg kell tennünk az egészség-tudatosságuk minél korábbi kialakításában. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, így a mi Pedagógiai Programunk is az óvodai nevelés egyik alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái (életviteli helyzetei) közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelésünk segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészségnevelés így válik az óvodánk megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlevő) feladatává. Az óvodai pedagógiai programunk nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek soroltuk: a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása), a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb. az egészségvédő képesség fejlesztése, a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása, a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) az iskola-egészségügyi szolgálattal való együttműködés. Az egészségnevelés tartalmi kérdései a pedagógiai programunkban Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. A kisgyermek alapvető szükségleteit három körben fogalmazzuk meg: 1. az egészséges életmód alakításában (szomatikus nevelés), 2. az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés) és 3. a szocializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszichoszociális fejlesztés). A látszólag elhatárolt területek a valóságban egységet alkotnak, egymástól elválaszthatatlan tulajdonságokat és tevékenységeket takarnak. 38

39 A holisztikus egészség-szemléletünk és óvodapedagógiai gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az értelmi fejlesztés és a szociális kapcsolattartás fejlesztése ugyancsak egészségvédő, nevezetesen: lelki egészségvédő feladata minden óvónőnek. 1. Az egészséges életvitel igénye Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét. Ez az alapvető óvónői feladat az óvodásgyermek higiénés nevelését, az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatását (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját) foglalja magában, így a tisztálkodás, a kulturált étkezés, a környezeti higiénia és rend, a balesetmentes viselkedés (a szúró-vágó eszközök használata), a ruházat tisztántartása megtanítását. Nagyon fontosnak tartjuk az óvodai élet minden fázisában a kisgyermekek mozgásigényének kielégítését, harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztését. Ebben a követelményben a gyermekek testi képességeinek fejlesztését fogalmazzuk meg. A tudatos, célszerű összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése mind az alapvető mozgásfunkciókban (a járásban, sietésben, futásban, lépcsőn járásban), mind pedig az emberi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen humán mozgáskultúrában (játékban, feladatteljesítésben, együttes tevékenységben, segítésben, balesetmegelőzésben, fertőzést megelőző magatartásban). Az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés a tevékenykedő személy viselkedésében mutatkozik meg és a személy magatartására épül. Programunk ezért nevezi meg külön is az egészséges életmód alakításának pedagógiai követelményét. 2. Az értelmi fejlesztés igénye Az értelmi nevelés feladatait a Programunk a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.) 3. A szocializáció elősegítése Az egészségnevelés fő területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítése és a szociális érzékenység fejlődése-fejlesztése. Az óvoda a gyermek viselkedésének második legfőbb mintaadó közössége (nyilván az első: a család). Ebben a közösségben az óvónő és más felnőtt személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell-értékű. A gyermek-gyermek, valamint a felnőtt-gyermek kapcsolat érzelmi töltése, társkapcsolati igénye, biztonság-nyújtása biztosítja az együttérzés, az önzetlenség, a segítés, az önfegyelem kialakulását. Az óvodai szocializáció közvetlenül kapcsolódik a családi szocializációhoz, az óvodának "csak" kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett. A pedagógus feladata 39

40 A teljes egészségfejlesztés során az egészségfejlesztési tevékenység hatására pozitív irányba befolyásolják a gyermekek egészségügyi állapotát. A teljes körű egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körűen áthatja az óvodai élet egészét: ha minden gyermek részt vesz benne a teljes nevelőtestület aktív, összehangolt eredménye megvalósul a felvilágosító tevékenység betartják és betartatják a munka- és balesetvédelmi előírásokat, feltárják és elhárítják a vészhelyzeteket bevonják a szülőket és az óvoda közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az óvoda társadalmi környezetét. Az egészségvédelmi program megtervezése, értékelése Az óvoda teljes egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, mérhető, értékelhető módon kell megtervezni. - helyzetkép felvázolása, feltételrendszer elemzése alapján alakíthatók ki a program céljai és szerkezete - módszerek, eszközök, egészségnevelési programok átgondolását egyes szakaszok után célszerű áttekinteni, értékelni a teljesítményeket, szükség esetén beavatkozni, esetleg módosítani a célmeghatározásokat. Az egészségfejlesztési program tartalma: 1. Egészséges táplálkozás, mely ajánlást ad a naponta biztosítandó élelmiszerekre korcsoportonként, mint - tejtermékekre - magas zsírtartalmú anyagokra - kerülendő élelmiszerekre 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejlesztő program célja a gyermekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a rendszeres mozgás biztosításával, a mozgáskultúra megalapozásával és a motoros képességek fejlesztésével. Egészségpedagógiai cél a rendszeres testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. A mozgásfejlesztés lehetőségei: - szabad játékban a gyermek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása - testnevelésen belül - mindennapi testnevelésben - differenciált mozgástevékenység során 3. Testi- lelki, mentális egészség védelme A magatartási függőség, a szenvedélybetegségek kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket veszélyeztetető bántalmazásnak a megszüntetése. A fejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermekre. Ez minden pedagógus kötelessége. Mentális egészség: A mentális egészség számos készséget és képességet foglal magába: 40

41 - pszichés és érzelmi, intellektuális és spirituális fejlődés képessége és a jóllét fenntartása - kölcsönösen kielégítő társas és közösségi kapcsolatok kialakítása és fenntartása - az élettel együtt járó stresszel való megküzdés képessége és a kihívásoknak a személyes fejlődés szempontjából való hasznosításának tendenciája Kiemelt figyelem és segítség a bántalmazott vagy deviáns viselkedésű gyermekeknek: - Az óvodapedagógus esetmegbeszélést kezdeményez az adott csoport nevelésében közreműködők bevonásával - ismétlődő jellegű viselkedési problémák esetén meghatározott időpontban az intézményvezető kötelezi a gyermeket, hogy pszichológus tanácsadásán részt vegyen. 4. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás A gyermek testi épségének megóvása és erkölcsi védelme az óvodába lépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjed, valamint az óvodán kívül tartott programok ideje alatt. Az óvodapedagógus feladatai: - balesetmentes környezet és biztonságra történő viselkedés erősítése. - baleset esetén elsősegélynyújtás, és a szülő haladéktalan értesítése - a balesetek nyilvántartása, és a 8 napon túli balesetek kivizsgálása. 5. Személyi és környezeti higiénia - A kézmosás szokássá fejlesztése - saját felszerelés használata Környezeti higiénia: - Az óvoda tisztaságának megóvása, esztétikája - szellőztetés - udvar tisztán tartása - helyiségek és eszközök tisztán tartása. 41

42 XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia és a csoportnaplót magához kell vennie! Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése a legközelebb eső másik óvodában (Kastély Óvoda) történhet, és a közelben lévő Németh László Iskolában. 42

43 Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv munkavédelmi utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) c. utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a városi munkavédelmi megbízott a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó terv és a bombariadó terv az óvoda faliújságján van elhelyezve. XIII. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL ÉS EGYÉB DOKUMENTUMRÓL A Helyi Pedagógiai Program a vezetői irodában szabadon megtekinthető. A Házirend egy példányát minden szülő megkapta, illetve a beiratkozáskor megkapja. Az óvodavezető irodájában van azon kívül elhelyezve: a Szervezeti és Működési Szabályzat. A szülők az óvodavezetőtől vagy helyetteseitől kérhetnek szóbeli tájékoztatást egyéb óvodai dokumentumról. A dokumentumok elhelyezéséről a szülők az óvoda hirdetőtábláján szereznek tudomást. 43

44 XIV. A MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELRENDSZERE 1. Az alapkötelesség maradéktalan ellátása: a gyermek egyéni képességének fejlesztése, annak dokumentálása naprakész pedagógiai dokumentáció az intézmény pedagógiai programjának gyakorlati megvalósítása a reszortfeladatok minőségi ellátása szülői értekezletek megtartása fogadónapok megtartása családlátogatás önképzés, továbbképzés, pedagógiai szaklapok tanulmányozása. 2. Az alapkötelességen túl ellátott feladatok: gyermekkíséret a különféle programokra kulturális és egyéb rendezvényeken való részvétel betekintés más csoportba, a társ munkájának ismerete pályázatok megvalósításában való aktív részvétel kezdő kollégák betanítása, segítése az óvoda rendezvényein való aktív, tevőleges részvétel munkaközösség vezetése, külön feladatok ellátása 3. Az intézmény menedzselése pályázatok megírásában való részvétel az alapítvány működésének segítése (szponzorok keresése) az óvoda állagmegóvásának segítése, fejlesztése a szülők bevonásával szűkebb és tágabb óvodai környezet esztétikumának fejlesztése. 4. Kapcsolatrendszer Jó szintű kooperációs, kommunikációs és kapcsolatteremtő készség: szülőkkel kollégákkal vezetővel az óvoda működésében részt vevőkkel. Kizáró okok: Az alapkötelesség elmulasztása. Az alapkötelességen túl megjelölt feladatok figyelmen kívül hagyása. Az intézmény tárgyi és egyéb fejlődése iránt tanúsított érdektelenség. A kapcsolatrendszerből adódó hiányosságok. Fegyelmi eljárás vagy szóbeli figyelmeztetés. Elszámolási kötelezettség elmulasztása, vagy meghatározott idejének be nem tartása. Határidők be nem tartása. 44

45 Titoktartás megszegése Erkölcsi magatartásformák negatív működtetése rossz hangulatkeltés a testületben, munkahelyi, szakmai titok megszegése, a pontos munkakezdés és munkaidő rendjének megsértése, indokolatlan és gyakori munkából való távolmaradás. XV. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 1. Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek: óvodavezető, óvodavezető helyettesek. 2. Az óvodavezető feladata (távolléte esetén óvodavezető helyettesek): irányítja az egyéb munkakörben foglalkoztatottak munkáját, felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről, gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék, ellen jegyzi a kifizetéseket. Kockázatkezelés Az intézmény vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Szabálytalanság tartalma: Mind az a cselekmény, ami az intézménynél kárt okozhat, (etikai, hatékonysági, bevétel csökkenés, vagyonvesztés) vagy akár indokolatlan kiadási tételt eredményez, vagyonkárosodást, vesztést okoz az intézményi célok elérését, valamilyen szinten veszélyezteti. Intézményi cél: Az Alapító okiratban meghatározott feladat végrehajtása. Megelőzéssel kapcsolatban az intézményvezető és vezető helyettesei felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok, utasítások rendelkezésre álljanak, a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje, szabálytalanság esetén hatékony és mértékarányos intézkedés szülessék. A szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend kialakítása (a munkaköri, hatásköri és felelősségi rendnek megfelelően) az intézmény vezetőjének kötelessége. 45

46 Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: - Bizonylatok alaki, tartalmi kellékeinek vizsgálata. - Egyeztetések. - Jogszabályi, belső szabályzati előírások figyelemmel kísérése. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvodai nevelőtestület elfogadja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az óvodavezető, a szülői szervezet, jogszabályi kötelezettség. 46

47 Legitimációs záradék A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető a Göd Város Önkormányzat Kincsem Óvodában, Göd, Lenkey u A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményünk alkalmazotti közössége elfogadta Göd, Az alkalmazotti közösség megbízásában:.. A közösség aláírása: csatolva óvodapedagógus A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet megismerte. Göd, 2013 Aláírás:. Szülői szervezet Elnöke Göd, Óvodavezető 47