SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 Szervezeti és működési szabályzat I. Általános rendelkezések 1. A Szigligeti Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület szeptember 22.-én az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a közalkalmazotti képviselő. Az SZMSZ létrejött az alábbi jogszabályok rendeletek alapján évi LXXIX. törvény a közoktatásról ( Ktv. ) Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja ( OAP ) A Munka Törvénykönyve évi XXII. tv. ( Mt. ) A közalkalmazottak jogállásáról szóló XXXIII. tv. ( Kjt. ) 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik Szigliget község képviselő testületének a 75/2006.(VI.20.) Kt.sz., valamint Hegymagas község képviselő testületének a 42/2006.(VI.20.)Kt.sz határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. II. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ. határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ. a kialakított célrendszerek tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését kapcsolati rendszerét tartalmazza.

3 VI. Az intézmény meghatározása A Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratát Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 64/2009. (VI. 2.) Kt., Hegymagas, Község Önkormányzat Képviselő-testülete 49/2009. (VI. 2.) Kt. sz. határozatával július 1-i hatállyal módosította. Az alapító okirat hatályba lépésének időpontja : 1. Az intézmény neve: Szigligeti Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda 2. Címe: 8264 Szigliget Kossuth u OM azonosítója: Törzsszáma: Típusa: Óvoda 6. Az óvodai csoportok száma: 1 7. A felvehető maximális létszám: az 1993.évi LXXlX. Tv. 3.sz. mellékletében meghatározott maximális létszám, 25 fő. Az alaptevékenység ellátásához szükséges pedagógusi,,illetve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők körét, az 1993.évi LXXlX. Tv. 1. sz. melléklete határozza meg. Az alaptevékenység ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott állóeszközök és szemléltetőeszközök. Az óvoda az alaptevékenység ellátását állami normatívából, az állami kiegészítő normatívából, a helyi önkormányzati hozzájárulásból, szülői befizetésekből és pályázati forrásokból fedezi. 8. Az intézmény alapítója, az alapítás időpontja: április 15. Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/1998. (IV. 7.) Egy hat. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/1998. (IV. 7.) Egy határozatával fogadta el. 9. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv: Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8264 Szigliget, Kossuth utca 54. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8265 Hegymagas, Szigligeti utca 13. Az intézmény önálló jogi személy, a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványai:

4 Önálló jogi személy. Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A költségvetési keret felhasználásáról az intézmény vezetője dönt. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Szigliget Hegymagas Községek Körjegyzősége (8264 Szigliget, Kossuth u. 54.) látja el. Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján Szigliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete és Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete együttes ülésen, határozott időre bíz meg. Az intézményvezető az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal rendelkezik. Az intézmény képviseletére jogosultak: Óvodavezető, illetve akit az óvodavezető ezzel a feladattal megbíz. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga Szigliget Község Önkormányzatát illeti meg. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata hosszú /fej / bélyegző körbélyegző Az intézményi bélyegzők használatára a vezető óvónő jogosult. Az intézmény kiadványozási joga az óvoda vezetőjét illeti meg. Alaptevékenység: (2009. december 31-ig hatályos) Óvodai nevelés Kötelező feladatként ellátandó alaptevékenység (2009. december 31-ig) Óvodai intézményi közétkeztetés (Az óvodás gyermekeknek biztosított oktatási intézményen belüli melegétkeztetése, függetlenül az üzemeltetőtől) Iskolai intézményi közétkezés (Az iskola által szervezett intézményi étkeztetés, függetlenül az üzemeltetőtől) Intézményi étkeztetés (Az alkalmazottak és idegen étkezők részére melegétkeztetés biztosítása, függetlenül az üzemeltetőtől) Óvodai nevelés (óvodai nevelés, iskolai életmódra történő felkészítés)

5 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (Organikus okokra visszavezethető és organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása) Alaptevékenység: (2010. január 1-től) Óvodai nevelés, ellátás Szakfeladatok száma és megnevezése: Éttermi mozgó vendéglátás Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Működési köre Szigliget és Hegymagas község közigazgatási területe. IV. Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény jogi és gazdasági helyzete Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy. Az önállóan működő közoktatási intézményt a fenntartó részben önálló gazdálkodási joggal ruházta fel. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel bíró, bankszámlával rendelkező maradványérdekeltségű szerv. Számlaszám: Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az óvoda éves költségvetésének készítésekor a jegyző egyeztet az óvodavezetővel. Az írásban rögzített dokumentum információt nyújt a működés adott szervezeti formáinak megfelelő képéről, esetleges változtatásának szükségességéről, az év közbeni feladatváltozások költségvetésre gyakorolt hatásáról és pénzügyi források alakulásáról. A költségvetés előkészítéséhez a képviselőtestület településfejlesztési bizottságával való egyeztetés is szükséges. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

6 2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően kimagasló színvonalon. Az óvoda szervezeti felépítése. Óvodavezető (Az óvodát képviselő személy, egyszemélyi felelős) Nevelőtestület Szülők Képviseleti szervei (szakmai, nevelési kérdésekben) Közalkalmazotti tanács, szakszervezet (érdekképviselet) A rendszeren belül minden csoportnak van saját törvényileg biztosított autonómiája és kompetenciája. V. A közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvoda vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult.

7 A vezetői feladatokkal meg nem bízott közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda élén óvodavezető áll. A nevelési - oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének irányítása a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése a pedagógusok továbbképzésének megszervezése kapcsolattartás a fenntartóval kapcsolattartás a Szülői szervezetekkel o Egészségügyi szolgáltatóval o Gyermekjóléti szolgálattal o Nevelési Tanácsadóval o szakmai szervezetekkel 2. Az óvoda nevelőtestülete: A nevelőtestület a Ktv a alapján a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A Ktv a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására

8 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje. Az óvodavezető feladatkörébe tartozó Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal feladatot a csoportvezető óvónőre ruházza át. Az átruházott jogkör gyakorlója a tanévnyitó nevelési értekezleten az éves munkatervhez elkészíti az intézmény gyermekvédelemmel kapcsolatos tervét, a tanév végi értekezleten beszámol munkájáról. VII. Az intézmény munkarendje Az SZMSZ. az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszámát, az 1. számú melléklet tartalmazza. 1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv a az alkalmazási feltételek és a munkavégzés szabályait a 16. és 17. -a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a tv a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban. 2. A pedagógus munkakörben dolgozóknak minőségi és többletmunka elismeréséért adható díjazás, a Közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény keretein belül az alábbiak szerint történik. A pótlék odaítélésének feltételei a Nevelőtestületi értekezleten jóváhagyottak szerint: A minőségi munkáért járó pótlék annak a pedagógusnak adható, aki: továbbképzéseken vesz részt az óvoda minőségbiztosítási rendszerének kiépítésében részt vesz. a továbbképzési programban előírtakat teljesíti csoportban tartósan magas szintű nevelőmunkát végez (kirándulások, gyermekprogramok és rendezvények szervezése ) a pedagógiai program készítésében aktívan részt vesz ismeretterjesztő előadásokat szervez az intézményen belül a nevelőtestület vagy a szülők részére 3. A pedagógusok munkarendje

9 A Kjt a szerint a nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával, vagy a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll A pedagógusok napi munkarendjét a vezető óvónő állapítja meg. A pedagógus a munkahelyén munkavégzésre kész állapotban köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. 4. A nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak kötelező heti munkaideje a 1. sz. mellékletben található. Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő - oktató munkát: 2 fő dajka A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. 3. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak munkaköri leírása tartalmazza a kötelezően ellátandó feladatokat, a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatáskörét, felelősségi körét. (3. sz melléklet) VII. Az óvoda működésével kapcsolatos általános tudnivalók 1. Az intézmény házirendje A házirendet a nevelőtestület közreműködésével az intézmény vezetője készíti el, melyet a 2. sz. melléklet tartalmaz. 2. Az óvoda munkarendje A nevelési év szeptember 01.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A szorgalmi idő a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól óvodai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, valamint a programról a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatokról

10 az éves munkaterv jóváhagyásáról A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait / házirend / ismertetik az első szülői értekezleten a szülőkkel, melyet az épület előterében jól látható helyen ki kell függeszteni. 3. Az óvoda a fenntartó hozzájárulásával tart zárva, melyről a szülők írásbeli értesítést kapnak. Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartás ig A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni 4. Az óvoda 3 éves kortól, az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok: a gyermek távolmaradását, a szülőnek be kell jelenteni a nevelési év alatt egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben az óvoda vezető engedélyezheti. a 3 napon túli hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek. A térítési díjak befizetése: A befizetés minden hónap első hetében történik. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen kell kifüggeszteni. Pótbefizetésre a meghatározott befizetési napok után még van lehetőség. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9.00 óráig telefonon vagy személyesen. 4. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ. Által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. / fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb. / Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a község orvosa és védőnője látja el. Az orvos és a védőnő az általuk megjelölt időpontban és rendszerességgel látogatja az óvodát. az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről lázának csillapításáról ha szükséges, orvosi ellátásáról.

11 Lábadozó gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. /nyílt nap, ünnepélyek/ Az óvoda területén dohányozni, csak a gyermekektől elkülönített erre a célra kijelölt helyen lehet. Az óvodai dolgozók egészségügyi vizsgálatát üzemorvos végzi a megbízási szerződésben foglaltak alapján. 6. A gyermekek jogai és kötelességei: A gyermeknek joga, hogy nevelési illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.

12 7. Az intézmény védő óvó előírásai: A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége ( 5. sz. melléklet) A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy: A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető vagy helyettese figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 8. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ.-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamára a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető a fenntartóval történő egyeztetés alapján intézkedik a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről.

13 A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A belépés, benntartózkodás rendje: Az óvoda zavartalan működése, a tulajdonvédelem, a gyermekek, tanulók biztonsága érdekében azok a személyek, akik nem állnak jogi viszonyban az óvodával, csak engedéllyel és ellenőrzéssel tartózkodhatnak az intézményben. A benntartózkodás engedélyezésére az óvoda vezetője jogosult. A bejárati ajtó zárását követően a csengetésre ajtót nyitó dajka, vagy óvónő a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoport és foglalkozások látogatását az óvodavezető engedélyezi. A gyermekek érkezésekor, vagy elvitelekor s szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába. Kivételt képez a beszoktatási időszak, az óvodai ünnepségek, közös rendezvények, szülői értekezletek. VIII. Pedagógiai program A nevelőtestület és a fenntartó által elfogadott pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Közoktatási törvény 47. -a írja elő, hogy mit kell tartalmaznia az óvodai nevelési programnak. Az óvoda nevelési programja tartalmazza: azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. Az óvodavezető minden évben a tanévnyitó szülői értekezleten tájékoztatást ad a szülőknek a nevelési programról, a minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a házirendről. A házirend egy példányát a beiratkozásnál biztosítja a szülők számára. A szülők az óvodavezetőtől, vagy az óvodapedagógusoktól kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre minden hónap első hétfőjén és óra között van módjuk. Az óvoda előterében elhelyezett dokumentumok mintapéldányait a szülők az óvoda nyitvatartási idejében előre egyeztetett időpontban szabadon megtekinthetik. A dokumentumok áttanulmányozására az óvodavezetői irodában biztosítunk helyet.

14 IX. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Az óvoda vezető és a helyettes a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés kiterjed: Az ellenőrzés fajtái: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés spontán, alkalomszerű ellenőrzés Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. X. Az óvodai hagyományok ápolása 1. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok 2. A nevelőkkel kapcsolatos közös megemlékezés a gyermekek név- illetve születésnapjáról ajándék készítés anyák napjára, kisebb óvodásoknak óvodai ünnepélyek rendezvények megtartása (mikulás, karácsony, húsvét, farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró műsor) népi hagyományok ápolása (jeles napokhoz kapcsolódó szokások) őszi, tavaszi kirándulások házi bemutatók szervezése továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozó támogatása távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása XI. Az óvoda kapcsolattartásának rendszere A szülők az óvodában a Ktv.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A Szülői Munkaközösség működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőjével az óvoda vezetője tart kapcsolatot.

15 A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladtok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben. nyílt napokon nyilvános ünnepélyeken fogadóórákon családlátogatásokon szülői értekezleteken a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül óvodai rendezvények során Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az általános iskola igazgatójával, illetőleg az érintett alkalmazottakkal XII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási - nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával) A nevelési - oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az intézmény minden dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. XIII. Záró rendelkezések Az SZMSZ. a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha az ezt érintő jogszabályokban változás áll be.

16 XIV. Záradék A nevelőtestület a szeptember 22.-én tartott értekezleten a Szervezeti és Működési Szabályzatot a módosításokkal elfogadta. Szigliget szeptember 22.. óvoda vezető

17 Mellékletek: 1. sz. melléklet: Pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma 2. sz. melléklet: Házirend 3. sz.. melléklet Munkaköri leírások 4. sz. melléklet: Jegyzőkönyvek 5. sz. melléklet: Tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 1. számú melléklet Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak heti kötelező óraszáma Óvoda vezető 27 óra Óvónő 32 óra Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak heti kötelező munkaideje Dajka 40 óra

18 4. sz. melléklet J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült szeptember 22.-én a Szigligeti Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvodában megtartott nevelőtestületi értekezleten. Jelen vannak: A nevelőtestület tagjai, 2 fő Napirend: A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának ismertetése és elfogadása Előadó: Szalay Csabáné vezető óvónő Szalay Csabáné ismertette a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását A módosítás az alábbiakra terjedt ki: Alapító okirat kelte, száma Alaptevékenység szerinti szakágazati besorolás Kötelező feladatként ellátandó alaptevékenység Kérem, akinek véleménye, vagy kérdése van a témával kapcsolatban, az tegye meg. Hozzászólás nem lévén, kérem, szavazzunk a módosított SZMSZ elfogadásáról. A jelenlévők az SZMSZ módosításának elfogadásáról az alábbi eredménnyel szavazott: Szavazott összesen Elfogadta 2 fő 2 fő Megállapítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Kmf. Bátainé Páros Anita Jegyzőkönyv hitelesítő Szalay Csabáné Jegyzőkönyvvezető

19 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: szeptember 24.-én a Szigligeti Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvodában megtartott Szülői Munkaközösség ülésén. Jelen vannak: A Szülői Munkaközösség tagjai a jelenléti ív alapján Nevelőtestület 2 tagja Napirend: Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának véleményezése Előadó: Szalay Csabáné óvodavezető Köszönti a Szülői Munkaközösség ülésén megjelenteket. Ismerteti a napirendet. - Az óvoda módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának ismertetése. Szalay Csabáné ismerteti a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását, melyet az adatváltozások tettek szükségessé. Kérem, hogy akinek véleménye van az elhangzottakkal kapcsolatban, tegye meg. Hozzászólás nem lévén, szavazásra teszi fel a kérdést. Aki az SZMSZ módosításával egyetért, és elfogadásra javasolja, kézfenntartással szavazzon. A jelenlévők egyhangúlag elfogadásra javasolták a Szervezeti és Működési szabályzatot. Tartózkodás, ellenvélemény nem volt. Kmf. Jegyzőkönyv hitelesítő Jegyzőkönyv vezető JELENLÉTI ÍV

20 5. sz melléklet Intézményi védő óvó előírások, A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A tanuló- és gyermekbaleseteket az e rendelet 11/1994 MKM. Rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A balesetekről a 11/1994 MKM. Rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelésioktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél

21 súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Az óvoda jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító jegyző, részére. A jegyző, a nevelési-oktatási intézménytől, érkezett baleseti jegyzőkönyvet, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet (közösség) képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.