Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 1 Kőbányai Gépmadár Óvoda B u d a p e s t Gépmadár u. 15. Tel: 06/1/ Tel/Fax: 06/1/ gepmadarovoda10@gmail.com Honlap: Szervezeti és Működési Szabályzat Készítette: Herczeg Istvánné óvodavezető Ügyirat szám: 1

2 2 Tartalom I. ÁLTALÁNOS RÉSZ )A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya )Az óvoda alaptevékenységét szabályozó jogszabályok )Az Óvoda általános jellemzői... 3 a) Legfontosabb adatok:... 3 b) Az óvoda alaptevékenysége:... 5 c) Az óvoda jogállása )A működést meghatározó óvodai dokumentumok, szabályzatok... 6 II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE )Az óvoda alkalmazotti állománya... 7 a) Óvodavezető... 7 b) Óvodavezető-helyettes: )Az óvodában működő egyeztető fórumok a) Nevelőtestület b) Szakmai munkaközösség c)közalkalmazotti Tanács d) Szülői szervezet III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE )Az Óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok )Fenntartói hatáskör )Az óvoda működési körzete )Engedélyezett létszám )Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása a)nyitvatartási idő: b)ügyeleti rend c)nyári időszak d) A gyermekek felvételi rendje ) Az óvodában való benntartózkodás rendje a ) Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: b) Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje: c) Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: ) Az alkalmazottak munkaideje, a munkaidő nyilvántartása a ) Óvodavezető: b) Óvodavezető-helyettes c) Óvodapedagógusok: e) Óvodapszichológu f) A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkaideje: g) A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: h) A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma: )Az intézmény vázrajza )Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ) A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények b) A gyakornoki idő és a mentor c). A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása d)a minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja e)a szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja f). A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai )Létesítmény, helyiségek használatának rendje ) Belső kapcsolattartás, és az értekezletek rendje )Pedagógiai adatkezelésünk ) Helyettesítési rend A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat... 38

3 3 16)Külső kapcsolatrendszer formája, módja )Ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok a)a gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok: b)óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: c)nemzeti Ünnep d)népi hagyományok ápolása: e)az óvodán belüli egyéb foglalkozások célja, időkeretei: f)óvodán kívüli rendezvények: )Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásnak rendje )Intézményi védő - óvó előírások )Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolt dokumentumok kezelési rendje )Minőségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés, címadományozás )A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések )Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések )Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Záradék Melléklet:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírás minták... 69

4 1 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1)A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Kőbányai Gépmadár Óvoda 1106 Budapest, Gépmadár u. 5. Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) - az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján - a nevelőtestület, az óvodai Szülői Szervezet (továbbiakban SZSZ) a fenntartó egyetértésével: január 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az óvoda valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó egyetértésével lép hatályba és határozatlan időre szól. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítással egységes szerkezet. 2)Az óvoda alaptevékenységét szabályozó jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: 326/2013 VIII. 30 Korm. rendelet 2011.évi CXC törvény-a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Nkt.) évi Nkt. 35, bekezdés h pontja évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban Áht.) a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel ( a továbbiakban: Ávr.) egységes szerkezetben. 3/2012. (III.1) Polgármesteri és jegyzői közös utasítás 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról ( a továbbiakban OAP) 1

5 2 229/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvényvégrehajtásáról. 20/2012( VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról (a továbbiakban R) év I. törvény a Munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban: MT. ) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) évi XXXVIII. tv. az államháztartásról 1993 évi LXXIX Tv bekezdése, (továbbiakban Kt.) évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi XXXI. tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet módosítása az óvodáztatási támogatásról a GYvtv. 20/C és a 160/A évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 8. (4) bekezdés. többször módosított 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 4.., 292/2009.(XII.19) Kormány rendelet 64/2010.(III. 18.) Korm. rend. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 3/2002. OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról 138/1992.(X.28.) Korm. rendelet, a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. ÖMIP Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat fejlesztési és intézkedési terve Budapest Főváros X. kerületi Önkormányzat polgármestere, és jegyzője 3/2012. (III. 1.) polgármesteri, és jegyzői közös utasítás. Kőbányai tehetségsegítő stratégia évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

6 3 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (továbbiakban: Ber.) 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezésegyes szabályairól 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 3)Az Óvoda általános jellemzői a) Legfontosabb adatok: Az intézmény neve: Kőbányai Gépmadár Óvoda OM Székhelye, címe: Budapest Gépmadár u. 15. Hrsz: 39210/45 Az intézmény típusa: Óvoda Alapítója: X. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága Alapítás éve: 1978 Fenntartó: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29. Az Alapító Okirat kelte, száma: május 29. K/5981/9/2015/II

7 4 Gazdálkodási jogkör: Önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület által jóváhagyott körzet OM azonosító: OM TB száma: PIR száma: Statisztikai törzsszáma: TEOR száma: 8011 Bankszámla száma: OTP Bank Nyrt. X. kerületi fiók: Adószáma: Az óvoda 179 férőhellyel, 7 csoporttal működik. Engedélyezett létszám: 1 fő óvodavezető, 14 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus, 2 fő pedagógiai asszisztens, 0,5 fő pszichológus, 1 fő óvodatitkár, 7 fő dajka, 2,5 kisegítő, 0,5 kertész. Az Óvoda hosszú bélyegzője: 1 db A bélyegző felirata: Kőbányai Gépmadár Óvoda 1106 Budapest Gépmadár u. 15. Tel.: Tel/fax: OM Körbélyegzője : 1 db Felirata: Kőbányai Gépmadár Óvoda OM: Tel: , Budapest, Gépmadár u 15. A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében találhatók. Bélyegzők használati rendjét az Iratkezelési Szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (továbbiakban KT.) alapján óvodai nevelés ellátás

8 5 b) Az óvoda alaptevékenysége: Az intézmény szakágazati megnevezése, és besorolása: ÓVODAI NEVELÉS Kormányzati kormányzati funkció megnevezése funkciószám Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Zöldterület kezelés Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok Az alaptevékenység szöveges meghatározása nevelési feladatok ellátása a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig, legalább nap 4 óra biztosítása az óvodai nevelésre kötelezett gyermekek számára a nevelési év kezdő napjától, a gyermekek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások biztosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátása, a pedagógiai program végrehajtása során együttműködés más nevelésioktatási intézményekkel, különleges bánásmódot igénylő gyermekek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása, az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető-oktatható autizmus spektrumzavarral küzdő, integráltan nevelhető beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, az egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem. vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján,

9 6 speciális tehetséggondozó programok szervezése hátrányos helyzetű gyermekek részére, tehetségpontként működhet. c) Az óvoda jogállása Az óvoda önállóan működő, bérgazdálkodó költségvetési szerv, mely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. Meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatala látja el. (1102 Budapest, Szent László tér 29.) Az önállóan működő költségvetési szerv egyszemélyi felelős vezetője a képviselőtestület által kinevezett személy, aki az intézményi dolgozók vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogkört, gyakorolja továbbá az utalványozási és kötelezettségvállalási jogot az ellátandó feladatok tekintetében. A fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállítja és a fenntartó a költségvetési rendeletében biztosítja azt. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik. A gazdálkodási feladatok részletes szabályozása az Együttműködési megállapodás tartalmazza. Tevékenységéről és gazdálkodásáról a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint köteles beszámolni. A képviseleti jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára. A vagyon feletti rendelkezés jog gyakorlása a mindenkor érvényes Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján történik. Bérek kifizetése a Magyar Államkincstár feladata. Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat képviselő testülete határozott időre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az óvodát az óvodavezető képviseli. 4)A működést meghatározó óvodai dokumentumok, szabályzatok - Pedagógiai program - Házirend - Munkaterv Ezek önálló dokumentumként megtekinthetők.

10 7 Szabályzatok: Közalkalmazotti Együttműködési Szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűz-és balesetvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Munkaruha szabályzat Munkaköri leírások Munkarend Pályázati eljárás rendje II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1)Az óvoda alkalmazotti állománya Óvodavezetőség: Óvodavezető. Óvodavezető-helyettes. Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: KAT) elnöke a) Óvodavezető Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. A vezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét. További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el. Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A kiadványozás és képviselet szabályait a-3/2012.(iii.1.) polgármesteri és jegyzői utasítás az Önkormányzatnál, a Polgármesteri Hivatalban, és az önállóan működő költségvetési szerveknél a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés, és az utalványozás szabályozásáról-szerint látja el. Utalványozási hatáskörét átruházhatja az óvodavezető helyettesnek, és az óvodatitkárnak.

11 8 A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. Hatáskörébe tartozik: A rendelkezésére álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi-és tárgyi feltételek biztosítása Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Felel a pedagógiai munkáért. Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit. Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint. Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörében tartozó ügyekben. Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról. Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetéséről. Felelős a kiemelt figyelmet igénylő gyermek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz utalásáért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, a tanügy igazgatási döntések meghozatala, munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási és kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása, fegyelmi jogkör. Megtervezi az intézmény költségvetését a fenntartó által meghatározott irányelvek alapján a már alkalmazásban lévő dolgozók éves bérét és egyéb személyi juttatásait, valamint a munkáltatót terhelő járulékokat (útiköltség, minőségi kereset kiegészítés, CAFETERIA juttatás, továbbképzés, szakkönyv, betegszabadság stb.). Megtervezi a soros előrelépéseket, valamint a jubileumi jutalmakat, végkielégítéseket, felmentéseket. A saját hatáskörű előirányzat módosításokról a Gazdasági és Pénzügyi Főosztályt tájékoztatja.

12 9 Változás esetén (munkaviszony megszüntetés, új belépők, fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed, betegállomány, helyettesítés, szabadság) biztosítja a személyi bértömeg egyensúlyát. Az előre nem tervezhető rendkívüli kifizetések esetén kezdeményezi a fenntartónál a szükséges összeg biztosítását. A szabályos működtetés mellett esetlegesen képződő bérmegtakarítást jutalmazásra fordítja (előre elfogadott jutalmazási szempontok alapján) a Szervezési és Ügyviteli Főosztály Szervezési Osztály munka és bérügyek dolgozójával való előzetes egyeztetés után. A jutalmazásra fordítható összeg kifizetése előtt, a kiemelt jogcímen belül az előirányzat átcsoportosítást önállóan végrehajtja, megjelöli a főkönyvi számot, amely biztosítja a szükséges pótelőirányzat fedezetét és erről az önállóan működő és önállóan gazdálkodót tájékoztatja. A személyi juttatásokról egyénenként és összesítve bérnyilvántartást vezet a fenntartóval kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint Az intézményben szükségessé vált felújítási, karbantartási igények jelzése a Kőbányai Vagyonkezelő RT. felé. Az általuk elvégzett tényleges javítások, munkák igazolása a munkát végző vállalkozók számláin. A napi működés során adódó rendkívüli karbantartási igények jelzése a Vagyonkezelő felé. Közvetlenül irányítja: gyermekvédelmi munkát, a fejlesztő pedagógus munkáját a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját, munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a kertész munkáját. b) Óvodavezető-helyettes: Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, hatáskörét, és annak gyakorlási módját a munkaköri leírás szabályozza. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül is részt vesz a dajkák munkájának irányításában. Felelős: Az intézményi továbbképzéseknek szervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításárért. A szülői szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért.

13 10 Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Az óvodavezető-helyettesre átruházott jogkörök: - Munkavédelem, balesetvédelem, tűz és katasztrófavédelem irányítása, feltételek biztosítása - A HACCP rendszer folyamatos működésének biztosítása, ellenőrzése, irányítása, a szükséges adminisztráció vezetése - Dajkák munkájának ellenőrzése, irányítása, esetleges helyettesítésük megszervezése, dokumentálása. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: óvodavezetőnek óvodavezető-helyetteseknek A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik. 2)Az óvodában működő egyeztető fórumok a) Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, havi összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások. Egyetértési joggal rendelkezik: a pedagógiai program elfogadásában, az SZMSZ elfogadásában, a munkaterv jóváhagyásában, átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, házirend elfogadásában, továbbképzési terv elfogadása adott ügyben eljáró pedagógus kiválasztásában.

14 11 Véleményezi: az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, az óvodavezető-helyettes megbízását, valamint a megbízás visszavonását, az intézményvezetői programokat, Javaslatot tesz: az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 70 (3) b) Szakmai munkaközösség A nevelőtestület szakmai munkaközössége: az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hozhat lére. Részvétel a pedagógiai munkában: Az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, és ellenőrzéséhez. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, havi egy alkalommal a munkaközösség vezető beszámol a testületnek a munkáról. Ha több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra, munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak, éves munkatervet készítenek, év végi beszámolót írnak. Intézményünkben 2 munkaközösség működik: Óvoda-iskola és a BECS Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tagok véleményeztetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, igényelheti szaktanácsadó segítségét, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi pedagógiai program módosítására.

15 12 c) Közalkalmazotti Tanács Feladatait, jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Az Óvodavezetőség havonta egyszer-illetve szükség szerint- ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-javaslat tevői joguk gyakorlása miatt a Közalkalmazotti Tanácsot. d) Szülői szervezet (lásd: 14-es pont) III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 1)Az Óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok Az Óvoda törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Pedagógiai program, (továbbiakban PP) Szervezeti és Működési Szabályzat és melléklete Az óvoda belső szabályzatai Éves intézményi munkaterv Házirend A helyi óvodai nevelési program az ONAP-hoz kapcsolódva tartalmazza, a feladat ellátás szakmai alapjait. A munkaterv az egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet az intézmény vezetése készíti el, a fenntartó programjával összhangban, és a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. 2)Fenntartói hatáskör A fenntartó előzetes egyeztetés nélkül is végezhet ellenőrzést. Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint az SZMSZ-t.

16 13 Az SZMSZ és azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. 3)Az óvoda működési körzete A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott működési körzet. Az óvoda 179 férőhellyel, 7 csoporttal működik. 4)Engedélyezett létszám 1 fő óvodavezető, 14 fő óvodapedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus, 0,5 fő óvodapszichológus, 2 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő óvodatitkár, 7 fő dajka, 2,5 kisegítő, 0,5 kertész. Az engedélyezett létszámot a továbbiakban Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg. Az alkalmazottak benntartózkodási rendjét, feladatait az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatokban található munkaköri leírások tartalmazzák. 5)Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása a)nyitvatartási idő: Napi 12 óra; 6 00 órától óráig. Rendezvények esetén, a nyitva tartás eltérő rendjéről, az érintetteket időben tájékoztatni kell, melyet az óvoda vezetője engedélyezhet. (előtte 8 nappal kifüggesztve a faliújságon). b)ügyeleti rend A reggeli ügyelet ig; a délutáni tól ig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik a tornaszobában. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.

17 14 c)nyári időszak A nyári időszakban a gyermekek létszámától függően alakul ki a csoportok száma. Nyári és téli zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezése a kerületi óvodákban biztosított. Nyári zárás alatt hetente egy alkalommal szerdánként az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8 órától 12 óráig tart. A nyári zárásról a fenntartó dönt január 31-ig. A nyári zárásról a szülőket hirdetmény formájában február 15-ig kell értesíteni. Az óvodai zárva tartások idejét előre közöljük a szülőkkel, és kérjük, hogy írásban nyilatkozzanak, igénylik-e az ügyeletet. Nevelés nélküli munkanapon a Hárslevelű Óvodában biztosított a gyermekek ellátása. A heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart. d) A gyermekek felvételi rendje Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje minden év május eleje. Minderről hirdetmény formájában tájékoztatjuk a szülőket. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel. A jelentkezést megelőzően lehetőséget biztosítunk leendő óvodásainknak és szüleinek, hogy nyílt napok keretében megismerkedjenek óvodai nevelésünkkel, az intézmény dolgozóival. A jelentkezés és az elsődleges ismerkedés alkalmával valamennyi szülő számára biztosítjuk az intézmény házirendjének megismerését, illetve az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázására is lehetőség nyílik. A szülő a gyermek óvodai felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik (amennyiben az óvoda férőhellyel rendelkezik). A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Biztosítani kell a körzetes óvodába a gyermek elhelyezését ha, az adott év augusztus 31-ig betöltötte a 3. életévét és hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 -a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére. Felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

18 15 Amennyiben az óvoda az adott év augusztus 31-ig 3 éves gyermek óvodai felvételét teljesítette, felvehető a körzetes harmadik életévét a felvételtől számított féléven belül betöltő gyermek is (amennyiben az óvoda férőhellyel rendelkezi.. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt. Elutasítás esetén a szülő(k) fellebbezést nyújthatnak be az óvoda vezetőjének. A beiratkozás lezárását követően szülői értekezlet formájában tájékoztatjuk a szülőket az óvoda életrendjéről, valamint a gyermek óvodai csoportba történő beosztásáról. A gyermekek csoportba történő beosztása az óvodavezető feladata. A szülőnek joga van szabadon megválasztani gyermeke számára a megfelelő intézményt. Az óvoda feladata a fenntartó által kijelölt működési körzet mindenkori ellátása. A gyermek, abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát a délelőtti szervezett tevékenységek idején kötelező óvodai nevelésben részt vennie. Az óvoda 3 éves kortól az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint eléréséig legfeljebb 8 éves korig nevelési intézmény. Szakértői véleménnyel a 7. életévét betöltött gyermek is igénybe veheti a további óvodai nevelést. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget tankötelessé, válik, legkorábban, abban az évben, amelyben hatodik, legkésőbb, amikor a nyolcadik életévét betölti. 6) Az óvodában való benntartózkodás rendje a ) Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt az óvodavezetőnek, vagy a helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia. A vezető és a helyettes esetleges távollétében a vezető feladatait a megbízott kolléga látja el, illetve a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan munkaidőre alkalmazott óvodapedagógus. Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 00 és óra között az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek vagy a megbízottnak az óvodában kell tartózkodnia.

19 16 A vezetés havonta egy alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Ezt a megbeszélést a vezető hiányzása esetén a vezető helyettes vezeti. b) Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt között az óvodapedagógusoknak, és a pedagógiai munkát segítő dolgozóknak az intézményben kell tartózkodniuk a munkaidő beosztásuk szerint. c) Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, az óvodavezetőhelyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az óvoda területén. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg. Az óvodába belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 7) Az alkalmazottak munkaideje, a munkaidő nyilvántartása a ) Óvodavezető: munkaideje: heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 10 óra. b) Óvodavezető-helyettes munkaideje: heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. c) Óvodapedagógusok: munkaideje: heti 40 óra, ebből heti kötelező óraszámuk heti 32 óra. A pedagógusok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. A pedagógusok jogait és kötelezettségeit az Nkt. rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll, külön megjelölve az óvodában és az óvodán kívül ellátott feladatokat. Ezen feladatok körét a vezetői utasítás tartalmazza. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a

20 17 gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornokok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a pedagógus számára. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A műszakok elcserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. d) A fejlesztőpedagógus: Munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő 32 óra. A fejlesztőpedagógusok munkarendjét az óvodavezető határozza meg. Foglalkoztatása óvodapedagógus álláshelyen történik. Kötött munkaidejét közvetlenül a gyermekekkel való foglalkozásra kell fordítania. (szűrés, diagnosztizálás, egyéni-és mikro csoportos felzárkóztató foglalkozások vezetése, tehetséggondozás). A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornokok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a pedagógus számára. e) Óvodapszichológus (0,5 állás): Az óvodapszichológus jogait és kötelezettségeit a Nkt. rögzíti. Munkaideje heti 20 óra, ebből kötött munkaideje 11 óra. További heti 5 órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvodapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek szakellátásban történő irányítását. f) A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a csoportban dolgozó dajkák munkakezdése váltakozó, mely változhat a szükségletek szerint. A kisegítők általában délután től ig, de helyettesítések esetén változhat a beosztásuk. A kertész munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Érkezéskor és távozáskor minden alkalmazott köteles az erre rendszeresített jelenléti ívet aláírni. A jelenléti ív az óvodában tartózkodást igazolja. A nevelőmunkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje: A nevelőmunkát segítők alkalmazottak munkarendjét a távollévők helyettesítési rendjét a vezető, vagy a helyettes vezető állapítja meg.

21 18 Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezetőt. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatásnak ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. g) A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartások vezetéséért felelős: - az intézmény valamennyi dolgozója. A munkaidő nyilvántartás vezetését naponta rögzíteni kell. h) A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma: Saját készítésű munkaidő nyilvántartása van intézményünknek. A kötelezően vezetendő nyomtatványokat az óvoda külön szabályzata tartalmazza: - munkaidő nyilvántartó lap. A nyomtatvány tartalmazza a dolgozók nevét, a nyitva tartáshoz igazodó kötelező óraszámát, munkaidejét, a hét napjait, a dolgozók aláírását. Az intézményen kívül végzett munkát a vezetői utasításban rögzített kódszámokkal kell a jelenléti íven vezetni. Külön vezetői utasítás tartalmazza a neveléssel le nem kötött időkeret óvodában töltendő, és óvodán kívül is ellátható feladatait. A munkaidő nyilvántartás vonatkozásában a neveléssel le nem kötött munkaidő meghatározásakor nevelésnek minősül a gyermekekkel való közvetlen óvodai foglalkozás. A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az óvodavezető látja el, aki kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, egyeztetéséért az óvodavezető-helyettest. A nyilvántartások őrzésére a munkaügyi irattárolás szabályai az irányadók. Az óvodavezető-helyettes a nyilvántartást heti egy alkalommal ellenőrzi egyeztető jelleggel, amennyiben eltérést tapasztal, a dolgozó bevonásával meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, ha nem, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást javítsa. Azt az óvodavezető-helyettes aláírásával, és pecséttel hitelesíti. A nyomtatványban közölt adatok valódiságáért a munkavállaló felel. A tévesen, vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamatigénnyel nem léphet fel. A nyilvántartás hiányos, vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az óvodát nem terheli, különösen, ha az ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította. Az óvodapedagógus a munkaidő beosztás szerint tölti a kötelező óráit a kijelölt csoportokban,(szükség szerint szakszerűen helyettesít is).

22 19 Változtatásokról egyeztet a helyettessel, vagy a vezetővel. A nyomtatványokban közölt adatok valódiságáért amely az ellátott tevékenységeket jelenti a munkavállaló felel. Az intézményben dolgozók munkaköri leírásait a 4. számú melléklet tartalmazza. 8)Az intézmény vázrajza Óvodavezető Vezető helyettes Közalkalmazotti Tanács Elnöke Munkaközösségek Óvodapedagógusok fejlesztő pedagógus - óvodapszichológus Óvodatitkár dajkák kisegítőszemélyzet kertész 9)Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az Nkt. tartalmazza a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak minősítését, meghatározva a határidőket.

23 20 A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, mely ellenőrzési terv alapján teljesül. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell írásban is, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az óvodavezető minden óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, munkaközösség vezető munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető, és az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, a szülő szervezet. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. A pedagógiai munka belső ellenérzésének feladatai: - biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamit a PP előírt működését, - elősegíti az intézményben folyó nevelő-és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - megfelelő információt, adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő-és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok: - a pedagógusok munkafegyelme, - a foglalkozások, illetve kezdeményezések, - az óvodapedagógus, és a gyermek kapcsolata, - a nevelőmunka, és a tanulás színvonala, - felkészülés tervezése, szervezése, - alkalmazott módszerei, eszközei, - kapcsolat a szülőkkel és kollegákkal, - a PP követelményének teljesítése. Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhető. Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

24 21 Az ellenőrzés formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, értékelő megbeszélés, beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, speciális felmérések, vizsgálatok, minősítési eljárás. Az ellenőrzés fajtái: - Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. - Alkalomszerű: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek. 10) A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (4) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható.

25 22 (5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus nem felelt meg minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell. (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. (7) A minősítő vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). (8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. (9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. (10) A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során - az 1. mellékletben foglaltak szerint - kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie. 3. (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési

26 23 eljárásban való kötelező részvételt - az e rendeletben meghatározottak szerint - a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. (2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja: a) Megfelelt vagy b) Újabb minősítés szükséges. (3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárástól számított - két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor. (4) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) Megfelelt vagy b) Nem felelt meg. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve - a döntéstől függően - az Nkt. 64. (8) bekezdését kell alkalmazni. (6) A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el. (7) Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. (8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint

27 24 c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. (9) A minősítési eljárás eredményeként a pedagógus Megfelelt minősítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el. (10) A Megfelelt minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni. 4. (1) A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus a) a pedagógus-szakvizsga és b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. (2) A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) Mesterpedagógus fokozatba lép vagy b) Pedagógus II. fokozatban marad. (3) A minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás sikertelen volt. (4) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a minősítési eljárás eredményeként Mesterpedagógus fokozatba lép minősítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni. (5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál - óvodapedagógus esetén huszonöt óránál -, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy

28 25 nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében. (7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. (8) A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt. 5. (1) Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt - a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező - pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett, a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő átsorolását a munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet továbbítja a megyei, fővárosi kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal), amely megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár fokozatba történő besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minősítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust. (2) A 4. (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el. (3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. b) A gyakornoki idő és a mentor 6. (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógusmunkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti