Magonc Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 1071 Budapest, Városligeti fasor Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény OM azonosítója: Készítette: Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:../2015. ( ) az intézményvezető aláírása Ph Legitimációs eljárás Szülői Közösség nevében véleményezte:.. név név Közalkalmazotti Tanács nevében véleményezte. név Jóváhagyás határozatszáma:../2015. (.)... név A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: / valamint a helyben szokásos módon Hatályos: Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 3 eredeti példány Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt IKTATÓSZÁM: Ph Budapest, Városligeti fasor

2 Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A költségvetési szerv A költségvetési szerv alaptevékenysége: köznevelési feladat, óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: Az óvoda szervezeti egysége Az óvoda vezetősége Az óvodavezető Az óvodavezető kizárólagos jogköre: Az óvodavezető feladata Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az óvodavezető-helyettes Feladata Közreműködik Felelős A helyettesítés rendje Vagyonnyilatkozat-tétel Gyakorlati megvalósítása A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozásai Intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége A vagyonnyilatkozat őrzése Az óvoda közösségei, kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az óvodaközösség Az óvoda dolgozói A közalkalmazottak közössége A nevelők közössége A nevelőtestület A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok Budapest, Városligeti fasor

3 4.5 Szülői Közösség Az óvoda működésének rendje Nevelési év rendje A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje Étkezés megrendelése Az óvodai felvétel rendje Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az óvodai elhelyezés megszűnése Beiskolázás óvodai feladatainak eljárás rendje A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények Ellenőrzési terv A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Külön engedély és felügyelet nélkül Külön engedély és felügyelet mellett Lelkiismereti és vallásszabadság Az ünnepek rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda helyiségei és használati rendje Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések: Záró rendelkezések Legitimációs záradék Mellékletek: 1. sz.: Kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés szempontjai 2. sz.: Adatkezelési Szabályzat 3. sz.: A helyettesítés rendje és az azt követő nevelési években 1071 Budapest, Városligeti fasor

4 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (R.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1071 Budapest, Városligeti fasor

5 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Az intézmény hatályos alapító okirata 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X.08.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény ÁNTSZ- előírások, helyi szabályozások 1999.évi XLII. Törvény 4. (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól 308/2004. ( XI.13.) Kormányrendelet az európai lobogó használatának részletes szabályairól évi LXVIII. törvény bekezdés reklámtevékenységek szabályozásáról évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről (XII. 25.) kormányrendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadat kereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartamára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselőtestülete által hozott hatályos rendeletek Az SZMSZ elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és Pedagógiai Programjához, valamint a belső szabályzatokhoz Budapest, Városligeti fasor

6 A Szervezeti Működési Szabályzata A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelésről szóló évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Magonc Óvoda szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülőkkel való eredményes együttműködés kialakítása, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása. 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed: az óvodába járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állókra, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában a nevelési időben, illetve időn túl nyújtott szolgáltatókra. A szervezeti és működési szabályzat területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére az óvoda udvarára az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó- nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályon kívül kerül Budapest, Városligeti fasor

7 Az SZMSZ felülvizsgálata: évente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozásnak megfelelően. felelős: óvodavezető módosítása: az óvodavezető hatásköre kezdeményezheti: a nevelőtestület a közalkalmazotti tanács elnöke, szülői közösség írásos előterjesztés formában. A módosítását indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladatváltozás, érdekegyeztető fórum javaslata. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, valamint részt vesznek feladataink megvalósításában, (pl. gyermekek, szülők, logopédus). A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve helyettese munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető, helyettese, óvoda dolgozója tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását és ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki a személyt felszólítja az intézmény elhagyására A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult, jóváhagyására az óvoda vezetője. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: a közalkalmazotti tanácsnak, az óvodai szülői közösségnek Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az intézmény alapdokumentumai: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program Éves Munkaterv Közérdekű adatnak minősül, így vonatkoznak rá a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó rendelkezések: 1071 Budapest, Városligeti fasor

8 Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program Nyilvánosságuk az alábbi helyeken biztosított: az intézmény és a fenntartó honlapján elektronikusan az intézményben, az irodák előtti helyiségben papír alapon a csoportokban egy-egy példányban papír alapon. Tájékoztatás a dokumentumokkal kapcsolatban az alábbi formában: Házirend a nevelési év első szülői értekezletein beiratkozáskor egy papír alapú átadott példánnyal átvételét a szülők aláírásukkal igazolják gyermekek számára a nevelési év elején az óvodapedagógusok által és folyamatosan. Pedagógiai Program szülői értekezleten, általános tájékoztatás alkalmával vagy felmerült kérdés esetén a tájékoztatás kérése esetén szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt személy által A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett (minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené). Szervezeti és Működési Szabályzat tájékoztatás kérése esetén az óvodavezetőtől vagy vezető-helyettestől egyeztetett időpontban. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon Különös közzétételi lista A különös közzétételi listát mely az óvoda jogszabályban előírt adatait tartalmazza - az óvodavezető készíti el. Felülvizsgálata, módosítása az adatokban történt változás, jogszabályi változás esetén kötelező. A közzétételi lista az intézmény és a fenntartó honlapján elektronikusan, nyomtatva az irodák előtti helyiségben megtalálható Budapest, Városligeti fasor

9 2. Az intézmény általános adatai Az intézmény adatai a fenntartó által kiadott alapító okirat alapján: 2.1. A költségvetési szerv : megnevezése: 2.2. A költségvetési szerv székhelye: 1071 Budapest, Városligeti fasor Az alapító okirat kelte: Az alapító okirat száma: 6/1-TNY A költségvetési szerv alapításának dátuma: A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő- Testülete székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő Testülete székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt A költségvetési szerv közfeladata: köznevelés, óvodai nevelés, ellátás 2.7. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése Óvodai nevelés 2.8. A költségvetési szerv alaptevékenysége: köznevelési feladat, óvodai nevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási) értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 1071 Budapest, Városligeti fasor

10 2.10. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő - Testülete bíz meg határozott időre A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. a nemzeti köznevelésről szóló, évicxc. tv A köznevelési intézmény fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt A köznevelési intézmény típusa: Óvoda alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelési feladat, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény székhelyén: 179 fő A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe Budapest, Városligeti fasor ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m 2 ) vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga költségvetési szerv vezetője az ingatlan funkciója, célja óvoda 1071 Budapest, Városligeti fasor

11 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző: körbélyegző Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkakörben dolgozók jogosultak: óvodavezető vezető-helyettes óvodatitkár 3. Az óvoda szervezeti felépítése és vezetése 3.1 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája: Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Intézményvezető helyettes (óvodapedagógus) A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 1 fő Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Intézményvezető pedagógus munkakörök: (óvodapedagógus és fejlesztő pedagógus) óvodatitkár 16 fő 1 fő 1 fő Intézményvezető helyettes Nevelő munkát segítő munkakörök: pedagógiai asszisztens dajka technikai munkakörök: konyhalány takarító kertész-fűtő 1071 Budapest, Városligeti fasor fő 8 fő 1 fő 1 fő 1 fő 0,5 állás (heti 20 óra) 0,5 állás (heti 20 óra)

12 A szervezeti egységek, az alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonyok kialakításánál, a munkavégzés, a hatékony működtetés, valamint a helyi adottságok és körülmények kerültek figyelembe vételre. 3.2 Az óvoda szervezeti egysége Közalkalmazotti Tanács Óvodavezető Szülői Közösség Óvodatitkár Nevelőtestület Óvodavezetőhelyettes Nevelő munkát segítők Technikai dolgozók technika A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, alkalmazotti értekezleteken, rendszeres megbeszéléseken, illetve a rendkívüli értekezleten valósul meg. A közvetlen kommunikációs csatornák megfelelő működésének érdekében megbeszéléseket, magán jellegű beszélgetéseket vagy kötetlen programokat szervezünk, felhasználjuk az internet, az elektronikus levelezés eszközeit is. Az óvoda szervezeti egysége óvoda vezetősége nevelőtestület a nevelőtestületet közvetlenül segítők technikai dolgozók Közalkalmazotti Tanács Szülői Közösség Érdekképviseleti szervek: Közalkalmazotti Tanács Szülői Közösség. 3.3 Az óvoda vezetősége Az intézmény élén az óvodavezető áll, egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Az óvoda vezetőségét az óvodavezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az óvodavezető közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: az óvodavezető-helyettes Közalkalmazotti Tanács elnöke Budapest, Városligeti fasor

13 A Közalkalmazotti Tanács tagjainak és elnökének feladatait, jogkörét a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az intézményvezető munkáját segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező, és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvodavezető munkáját munkaköri leírása, hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, aki pályázat útján Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti. Az óvodavezető-helyettes és a többi dolgozó munkáját munkaköri leírások, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége rendszeresen három havonta, illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a szervezeti egységek működéséről, problémákról, azok megoldási módjairól. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési rendben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozói a mindenkori hatályos jogszabályok alapján közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, a fenntartó által engedélyezett létszám szerint. 3.4 Az óvodavezető A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, 1071 Budapest, Városligeti fasor

14 a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért Az óvodavezető kizárólagos jogköre: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása tanügy-igazgatási döntések meghozatala munkáltatói jogkör gyakorlása kötelezettségvállalás kiadmányozási jogkör gyakorlása az óvodatitkár és a vezető-helyettes irányítása fenntartó előtti képviselet. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére, jogkörét esetenként a vezető-helyettesre, vagy más pedagógusra átruházhatja Az óvodavezető feladata a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítése, vezetése a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés munkáltatói jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalás, kiadmányozási jogkör gyakorlása külső szervek előtti képviselet, eseti vagy állandó megbízást adhat meghatározott ügyekben a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott - feladatok ellátása az óvodatitkár közvetlen irányítása mérési, értékelési rendszer működtetése nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése feladatmegosztással a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése 1071 Budapest, Városligeti fasor

15 nevelés nélküli napokon az elhelyezést kérő gyermekek felügyeletének megszervezése írásbeli nyilatkozat beszerzési kötelezettség minden olyan ügyben, amelyben a szülőre fizetési kötelezettség hárul az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint igazgatási feladatok ellátása o a gyermekek adatainak nyilvántartása o különös közzétételi lista közzététele o jegyző értesítése o a gyermekekkel kapcsolatos igazolások kiadása o döntések, határozatok elkészítése o értesítések, szülők tájékoztatása a jogszabályban meghatározott esetekben. A köznevelési intézmény vezetője szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett pedagógiai munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízás második és negyedik évében kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az intézményvezető és a munkavállalók munkarendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladatés hatáskörök a) adat nyilvántartással, kezeléssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök közzétételi lista frissítése, jelentési kötelezettség b) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök továbbképzési alkalmak kapcsán munkarenddel összefüggő teendők c) a gyermek veszélyeztetettséggel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök udvari játékeszközök ellenőrzése, dokumentációja gyermekvédelmi munka koordinálása d) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Jelenléti ívek szerkesztése Jelenléti ívek rendszerezése, időszaki ellenőrzése Az átadott feladat- és hatáskör új címzettje Balikóné Franó Andrea Müllerné Nagy Krisztina Vargáné Dósa Andrea Szauterné Berger Ildikó Kovács Bettina Balikóné Franó Andrea 1071 Budapest, Városligeti fasor

16 A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül Intézményvezető részére meghatározott feladatés hatáskörök a) a pedagógiai programmal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás megadása b) a munkatervvel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Zöld Óvoda Program tervezése, koordinálása Az átadott feladat-és hatáskör új címzettje Szauterné Berger Ildikó Müllerné Nagy Krisztina f) az oktatás megszervezésével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök egyéb foglalkozások szervezési feladatai szabadságolási rend, helyettesítési rend elkészítése g) pedagógiai munkával összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök önértékelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok koordinálása ünnepek, rendezvények megszervezésének felelőseinek ellenőrzése i) a pedagógus igazolványokkal összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök nyilvántartás, előkészítés j) egyéb átadott feladat- és hatáskörök SNI, BTM gyermekek nyilvántartása, ellátásuk követése éves munkatervben részletezve Müllerné Nagy Krisztina BECS csoport tagjai megbízás szerint Müllerné Nagy Krisztina Vargáné Dósa Andrea Töltési Katalin 3.5 Az óvodavezető-helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén, távollétében, az intézmény működésének megfelelően intézkedik és lehetőség szerint egyeztet az óvodavezetővel. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető-helyettesi megbízás határozott időre érvényes Feladata Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellet végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését Budapest, Városligeti fasor

17 Pedagógiai és egyéb feladatok, melyeket egyeztetés után a vezető meghatároz. Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi a dajkák, a konyhalány, a takarító és a kertész-fűtő munkáját. Szervezi és irányítja minden alkalmazott helyettesítésének és szabadságolásának ütemezését, nyomon követi a megvalósulást Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában Felelős a munkaköri leírásban található jogkörben a helyi továbbképzések megszervezéséért a szülői közösség működésének segítéséért a helyettesítés megszervezéséért a heti műszakbeosztás elkészítéséért. Beszámolási kötelezettsége van a belső ellenőrzések tapasztalataival, a pedagógiai munka színvonalával, a felmerült problémákkal a kapcsolatban. 3.6 A helyettesítés rendje Az óvoda nyitvatartási idején belül, óra között az óvodavezetőnek, vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia Vezető helyettesítése Az óvodavezető akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az óvodavezetőhelyettes látja el teljes felelősséggel (kivétel azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve a vezető át nem ruházható hatáskörébe tartoznak). Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (pl. külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető-helyettes gyakorolja. Az ügyeleti időben (6.00 órától 8.00 óráig, illetve órától óráig) a vezetők helyettesítésének ellátásában az azonnali döntést igénylő helyzetekben eljár a helyettesítési rendben az óvodavezető által adott megbízás alapján megnevezett óvodapedagógus (nevelési évenként a szervezeti működési szabályzat melléklete), szükség esetén a munkarend szerint ez időben munkát végző szakvizsgázott, majd rangidős határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának 1071 Budapest, Városligeti fasor

18 megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki, nem dönthet a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben A vezető és a vezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik (nevelési évenként a szervezeti működési szabályzat mellékletében foglaltak szerint). Alkalmazottak helyettesítésének rendje Az alkalmazott betegség, vagy egyéb ok miatt távol maradni kényszerül munkájából, erről az ok felmerülését követően rögtön, de legkésőbb a munkaidő kezdetéig köteles tájékoztatni az óvoda vezetőjét vagy vezető helyettesét, valamint óvodapedagógus esetében - a vele egy csoportban dolgozó pedagógust, pedagógiai munkát segítő illetve technikai dolgozó esetében - a közvetlenül vele együtt dolgozó munkatársat, hogy helyettesítéséről időben gondoskodni lehessen. Az óvoda dolgozói mulasztásukat igazolni tartoznak. Az intézmény zavartalan működése érdekében a szabadság, betegség, vagy egyéb akadályoztatás esetén a megfelelő helyettesítést meg kell szervezni. A vezető-helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés megszervezéséért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A hiányzó pedagógust a lehetőség szerint a csoportban dolgozó társa helyettesíti. A technikai dolgozók helyettesítéséről az óvodavezető vagy helyettese dönt. 3.7 Vagyonnyilatkozat-tétel A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007.évi CLII. törvény alapján, melynek rendelkezései januártól 1-jétől léptek hatályba. Célja: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése Gyakorlati megvalósítása Az a személy, aki a törvény 3. -ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozásai E törvény 3. (1) pontja szerint: vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, 1071 Budapest, Városligeti fasor

19 továbbá az állami vagy ön kormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A fentiek értelmében az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülnek Intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek óvodavezető óvodavezető-helyettes A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából a házastárs az élettárs (Ptk. 685/A ) a közös háztartásban élő szülő, nagyszülő, gyermek(ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt 18 éves, és nagykorú (ha nincs saját vagyona, akkor ezt a tényt kell rögzíteni) a házastárs, élettárs gyermeke(i), ideértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is A hangsúly a közös háztartáson van. Ha valakinek a gyermeke(i), szülei máshol laknak, akkor rájuk nem vonatkozik a nyilatkozatadási kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei A formai követelményeket a törvény 11. -a részletesen szabályozza. A vagyon nyilatkozatot két példányban, az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által, valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön, zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzéséért felelős személy (óvodavezető) a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős óvodavezető a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős személy (óvodavezető) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is csak a 14. -ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után! Vagyonnyilatkozat tartalma 1071 Budapest, Városligeti fasor

20 Vagyonnyilatkozat tételi kötelességét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A nyilatkozat elkészítésének napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről kell számot adni, a vagyonnyilatkozat tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett, bármilyen jogviszonyból származó jövedelmet kell összegezni. Az éves jövedelem összege megegyezik az éves adóbevallásban bevallott bármilyen jogviszonyból származó összes jövedelemmel. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy jogosult. A vagyonnyilatkozat tartalmazza (e törvény 8. -a): a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, a kötelezett egy háztartásban élő hozzátartozó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Mellékletek: - A törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatvány saját részre - A törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatvány hozzátartozók részére - Értesítés - Hozzátartozói nyilatkozat - Átvételi elismervény - Tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és a megszegésének jogkövetkezményeiről - Igazolás a vagyonnyilatkozat átadás-átvételérő - Értesítés a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről - Igazolás a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről szóló értesítés átvételéről A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes, legelső esetben 2008 évben a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését megelőzően a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig Aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. Ez vonatkozik az óvodavezetőre Budapest, Városligeti fasor

21 3.7.8 A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője az óvodában az óvodavezető. Az óvodavezető köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal megelőzően tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat saját és hozzátartozói számára a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Annak, aki vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okból függetlenül meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. [9. (1)] Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles az érintettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. [10. (1)]. Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha az érintett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. [10. (2)] A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat tétel megtagadásának kell tekinteni. [10. (3) 4. Az óvoda közösségei, kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 4.1 Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Az óvodaközösség tagjainak érdekeit, jogosítványait az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesítik Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozói a mindenkori hatályos jogszabályok alapján közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók a fenntartó által engedélyezett létszámhatár szerint. 4.3 A közalkalmazottak közössége Az óvodai alkalmazottak: pedagógusok, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, dajkák, technikai dolgozók Budapest, Városligeti fasor

22 A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: pedagógiai asszisztensek, dajkák, óvodatitkár. Technikai dolgozók: konyhalány, kertész-fűtő, takarító. Az alkalmazottaink közösségét a székhelyen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvoda dolgozóit az óvodavezető nevezi ki. Feladataikat munkaköri leírása alapján végzik, melyet nevelési év elején névre szólóan, a feladatok általános és egyedi megjelölésével ad ki az óvodavezető. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt., Nkt. és a hozzájuk kapcsoló rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti). Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg: Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattételi jog illeti meg az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben, melyet a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban beadott javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölni kell. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, ha ezt a jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalásakor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján két alkalommal tartunk munkatársi értekezletet, ahol megvitatásra kerülnek az óvoda valamennyi közalkalmazottját érintő ügyek, valamint az óvodavezető tájékoztatja a dolgozókat a soron következő feladatokról. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a technikai dolgozók együttműködését. A dajkák és technikai dolgozók munkájukat érintő kérdések megbeszélésére, a véleménycserére, javaslatok tételére rendszeresen a vezető-helyettes és az óvodavezető kezdeményezésére és vezetésével megbeszélést tartanak. Rendszeressége havi egy alkalom, illetve az aktuális feladatok megszervezésének igénye szerint. A pedagógusok a pedagógiai asszisztenssel, a csoportban és a szinten dolgozó dajkákkal az egyes időszakok feladatait, eseményeit rendszeresen egyeztetik. Az óvodavezető az óvodatitkárral napi rendszerességgel (indokoltság szerint) egyezteti az aktuális feladatokat. A megbeszélésekről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyv, más esetben, ha indokolt emlékeztető feljegyzés készül. 4.4 A nevelők közössége 1071 Budapest, Városligeti fasor

23 4.4.1 A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve (1). A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja (2). Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Az átruházó nevelőtestület joga: megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait és a döntési határidőt meghatározhatja a beszámoltatás módját és határidejét bármikor visszavonhatja az átruházott hatáskört. Az átruházó nevelőtestület kötelezettsége: a hatáskör átruházáshoz szükséges tájékoztatást a megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Az átruházott jogai: az átruházott jogkörrel éljen a hatáskör gyakorlásához a szükséges információt megkapja. A nevelőtestület nem ruházhatja át az elfogadással kapcsolatos döntést a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend esetében A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes (a munkatervben meghatározottak szerint) és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezésétől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti Budapest, Városligeti fasor

24 Szakmai munkaközösséget hozhat létre, mely éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. A szakmai munkaközösség a következő tevékenységek segítése céljából hozható létre: o gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, o szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, o a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok, o módszertani projektek megvalósításával kapcsolatos feladatok, o a kompetencia alapú nevelés intézményi megvalósítását segítő feladatok. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a házirend elfogadásáról az intézmény éves munkatervének elfogadásáról a pedagógus-továbbképzési program elfogadásáról az intézmény munkáját elemző, értékelő beszámolók elfogadásáról a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról saját működéséről döntéshozatalának rendjéről az átruházott hatáskörökről. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadását a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt a jogszabályban meghatározott esetekben. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni és sorszámozva nyilvántartásba venni. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: - a jegyzőkönyvet a nevelőtestület egy felkért tagja vezeti - az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni - az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá - csatolni szükséges mellé a jelenléti ívet Budapest, Városligeti fasor

25 A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére sem jelent meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) titkos szavazással határoz egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása: Fórumai értekezletek, megbeszélések időszaki és alkalmi egyaránt. Tervezett időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. Az óvodavezetés az aktuális feladatokat, tájékoztatókat a hirdető táblán, valamint a megbeszélések alkalmával teszi közzé. Az alkalmazottak véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőjük útján közölhetik a vezetőség felé. 4.5 Szülői Közösség Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre. Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein A szülői szervezet dönt: A szülői szervezet saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet (közösség) véleményének beszerzése: A véleménynyilvánításhoz megfelelő információra (írásos anyagok, dokumentumok) és megfelelő időre (minimum 15 napra) van szükség, hogy az érintettek méltó módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra A szülői szervezet (közösség) véleményt nyilvánít: a köznevelési intézmény SZMSZ-ével a nevelési-oktatási intézmény Házirendjével 1071 Budapest, Városligeti fasor