A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata. A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok.1 3. Az intézmény meghatározása (az alapító okirat szerint) Állami feladatként ellátott alaptevékenységek Kiegészítő tevékenységek Tevékenységek forrásai Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez Szakfeladatok Az intézmény székhelye Feladatmutatók megnevezése A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium igazgatója a költségvetési szerv képviselője Az intézmény alapítója, fenntartója, jogállása A gimnázium bélyegzőinek felirata és lenyomata Az intézményi kiadványozás joga Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium gazdálkodási jellemzői Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény vezetése Az intézmény szervezeti vázrajza Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az intézmény vezetősége A helyettesítés rendje az igazgató és az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén Az intézmény munkarendje A vezetőknek az intézményben való tartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje (Házirend) A tanév helyi rendje A Nevelési és Pedagógiai program A tanítási, képzési idő A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A szakmai munkaközösségek 14 2

3 9.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető feladatai Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái A felnőttek közösségei: a szülői szervezet és az iskolaszék A tanulók közösségei, a diákönkormányzat Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése A tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony megszűnése A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete Az iskola hagyományos sportfelszerelése Az intézmény zászlójának és jelvényének leírása Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, iskolai védő, óvó rendszabályok A könyvtár működési rendje Az idegennyelv-oktatás A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Felnőttoktatás Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak vizsgálata Záró rendelkezések Mellékletek

4 1. Általános rendelkezések 1.1. A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület én az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szülői Szervezete és Diákönkormányzata Az intézmény fenntartója: Kapuvár Város Önkormányzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó 279/2005. (IX.28.) ÖKT határozatával történt jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény 86/2001. (VI.25.) ÖKT határozattal jóváhagyott, az 50/2002. (IV.29.) ÖKT határozattal, a 6/2003. (I.27.) ÖKT határozattal, valamint a 133/2005. (V.30.) ÖKT határozattal módosított Szervezeti és Működési Szabályzata (2001) A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 2.1. Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény az évi LXXIX. számú, többször módosított közoktatási törvény alapján fogalmazta meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésénél figyelembe vettük: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletét és annak módosításait 217/1998 (XII.30.) Korm. rendeletet 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletet 3. Az intézmény meghatározása (az alapító okirat szerint) 1 A Művelődési Minisztérium által 1953-ban létesített Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium nevű intézmény alapító okiratát a kapuvári Önkormányzat Képviselő Testülete a 46/2004. (III.29.) ÖKT határozattal hagyta jóvá. Az alapító okirat módosításai: 168/2004. (IX.27.) ÖKT határozat, /2007. (XII.17.) ÖKT határozat, /2008. (V.26.) ÖKT határozat, /2009 (V.25.) ÖKT határozat, évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 1 Módosította Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 342/2007. (XII.17.) és 220/2009. (IX.24.) ÖKT. határozata 4

5 3.1. Az intézmény törzsszáma: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény neve: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 3.4. Székhelye : 9330 Kapuvár, Fő tér Telephelyek: Dr. Lumniczer Sándor utca 3. Kék Iskola Dr. Lumniczer Sándor utca 14. Tornaterem 3.6. Típusa: Gimnázium 3.7. Alapításának ideje: Alapító szerv: történelmi alapító: Művelődési Minisztérium 3.9. Fenntartó szerv: Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 9330 Kapuvár Fő tér Alapítói joggal felruházott irányító szerv: Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 9330 Kapuvár Fő tér Működési területe: Kapuvár és környéke Típus szerinti besorolása: -Tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató -Közszolgálati szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó A jogszabályban meghatározott közfeladat: Közoktatási és felnőttoktatási tevékenységet végző költségvetési szerv Tevékenységi köre: A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. 25., 26., 28., 78. -ában meghatározott általános iskolai, gimnáziumi nevelés és oktatás, valamint a felnőtt oktatási feladatok ellátása A működés alapját képező jogszabályok: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozott időre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján az évi LXV. tv. 9. (4) és 10. b) pontja, az évi XXXIII. tv. 23. és a 138/1992. (X.8.) Korm.r. 5. alapján. A megbízást az illetékes önkormányzati bizottság készíti elő. A pályázati eljárás lefolytatása a jegyző feladata Foglalkoztatottak alkalmazása: 5

6 A foglalkoztatottak jogviszonya közalkalmazotti, akikre a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény, illetőleg az ennek végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) alkalmazandó. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. A feladat ellátáshoz szükséges létszámot a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg Az oktatás munkarendjének megnevezése: nappali tagozat, esti tagozat Az intézmény tevékenységei szakfeladatrend szerint: Szakágazati besorolása: Általános középfokú oktatás Az intézmény alaptevékenységei: Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Középiskolás korúak gimnáziumi oktatása (4 évfolyam) Nyolcosztályos gimnáziumi oktatás (4 évfolyam) Nyelvi előkészítő, gimnáziumi oktatás (0. évfolyam) Diákok tanórán kívüli sport- és kulturális tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátása Az általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Nyolcosztályos gimnáziumi oktatás (4 évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás Felnőttek gimnáziumi oktatása Iskolai intézményi közétkeztetés Tanulók étkeztetése Munkahelyi vendéglátás Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Tanulószobai ellátás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítő tevékenységek: Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Felnőttek részére tanfolyamok szervezése Informatikai tanfolyam Tanulók tankönyvellátásnak megszervezése, illetve lebonyolítása. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az alábbi feladatokat kapacitáskihasználtság keretében látja el: Az iskola a rendelkezésre álló helyiségeket, így a tornatermet öt naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérletbe adhatja a jobb kihasználtság érdekében. A bérletbe adásra akkor van lehetőség, ha ez nem akadályozza a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. 6

7 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai közül a szakköröket, korrepetálásokat (felzárkóztatás), valamint az egyetemi és főiskolai előkészítő foglalkozásokat önköltséges formában is megszervezheti. Az iskola önköltséges formában szervezett tanfolyamokat tarthat. Az intézmény fenti tevékenységből származó bevétele a költségvetés tervezett összkiadásainak 10 %-a lehet. Ennek részletes szabályait az SZMSZ-ben határozza meg január 1-től: Az intézmény tevékenységi köre az államháztartási szakfeladatok szerint: A) Az intézmény alaptevékenységei: Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9 12/13. évfolyam) a tanulók nappali rendszerű, általános műveltségét megalapozó rendszeres nevelésével-oktatásával, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítésével, valamint a 0. évfolyamon a nyelvi előkészítő képzéssel kapcsolatos feladatok ellátása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) az általános iskola 5 8. évfolyamán, meghatározott időkeretekben az iskola pedagógiai programja szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatok ellátása Gimnáziumi felnőttoktatás (9 12/13. évfolyam) a felnőttoktatásban részt vevő tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó általános műveltséget megalapozó, középfokú rendszeres nevelésével és oktatásával, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítése Iskolai intézményi étkeztetés a közoktatásban tanuló ellátottak részére az intézményi étkeztetés keretében biztosított étkezéssel kapcsolatos feladatok ellátása Általános iskolai tanulószobai nevelés a közoktatási törvény alapján szervezett tanulószobai foglalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása a gyermek- és ifjúsági korosztály (alapfokú, középfokú oktatási intézmények tanulói) számára szervezett, a tanórán kívüli sportfoglalkozásával kapcsolatos feladatok ellátása Munkahelyi étkeztetés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás B) Az intézmény kiegészítő, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenységei: Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 7

8 C) Kisegítő, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Egyéb nem bolt, nem piaci kiskereskedelem Tankönyv ügynöki forgalmazása, iskolai évkönyv, iskolai jelvény értékesítése A kisegítő tevékenységből származó kiadás nagysága, a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyított mértéke maximum a 10 %-ot érheti el Évfolyamok: Gimnáziumi oktatás: 4 (9-12. évfolyam) Gimnáziumi oktatás: 5 (9-13. évfolyam, nyelvi előkészítő évfolyammal) Általános iskola: 4 (5-8. évfolyam, nyolcosztályos gimnázium) Felnőttoktatás: 4 (9-12. évfolyam) A felvehető maximális tanulólétszám: 750 fő, ebből Általános iskola: 156 fő Gimnáziumi oktatás:474 fő Felnőttoktatás: 120 fő A intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló vagyon: A Kapuvár Városi Önkormányzat vagyonnyilvántartásaiban kimutatott, az intézmény kezelésében és használatában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyak A vagyon feletti rendelkezés joga: A Kapuvár Városi Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló rendeletében, illetve ezen jogszabály alapján megkötött vagyonkezelői megállapodások szerint történik a vagyonnal való rendelkezés. A rendelkezésre bocsátott vagyont az intézmény feladatai ellátásához szabadon használhatja, azonban azokat nem terhelheti meg és nem idegenítheti el. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje, a támogatás és a saját bevételek aránya a Kapuvár Város Önkormányzata költségvetési rendelete szerint történik. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: az intézmény igazgatóját illeti meg az alábbiak szerint: A feladat ellátásához az iskolának rendelkezésére áll a Kapuvár, Fő tér 25. és a Kapuvár Dr. Lumniczer Sándor u. 3. szám alatti ingatlan, valamint a Dr. Lumniczer Sándor u. 14. szám alatti ingatlanból 2 öltöző, 2 mosdó, közlekedő (69,85 m 2 ), tornaterem, bejáró, szertár (807,37 m 2 ) és a sportpálya (3272,50 m 2 ). Az ingatlanokon található iskolai épületekben a nevelési- oktatási feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő- és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az iskola rendelkezésére álló helyiségeket, így a tantermeket, a tornatermet 5 naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérletbe adhatja a jobb kihasználtság érdekében. A bérlet- 8

9 be adásra akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza a nevelési- oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató munkát, a mindennapos testedzést és az iskolában működő diáksportkör munkáját. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai közül a szakköröket, korrepetálásokat (felzárkóztatás), valamint az egyetemi és főiskolai előkészítő foglalkozásokat önköltséges formában is megszervezheti. Az iskola önköltséges formában szervezett tanfolyamokat tarthat. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit a Házirend tartalmazza. Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. [37. (1.) bekezdés] Vagyonával, költségvetésével önállóan gazdálkodik, de a rendelkezésére álló ingatlan vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. Az iskola igazgatója gyakorolja a kollektív szerződésben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat A fenntartói ellenőrzés rendje: A képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési tervnek megfelelően történik. A fenntartó és az intézmény közötti érdekegyeztetés rendje: igazgatói beszámolók, felterjesztések, előterjesztések A gimnázium bélyegzőinek felirata és lenyomata: - hosszú (fej) bélyegző: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 9330 Kapuvár, Fő tér 25. Telefon: (96) körbélyegző: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Kapuvár Bizonyítványok fejbélyegzőjeként még a következő bélyegzőket használjuk: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 9330 Kapuvár, Fő tér 25. Felsőbüki Nagy Pál Nyolcosztályos Gimnázium 9330 Kapuvár, Fő tér 25. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Esti Tagozata 9330 Kapuvár, Fő tér 25. Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Mellett működő Érettségi vizsga Vizsgabizottsága Kapuvár Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: 9

10 Az igazgató Az igazgatóhelyettes A gazdasági vezető Iskolalátogatási bizonyítvány kitöltésénél, családi pótlékra jogosultság igazolásához és diákigazolvány érvényesítéséhez: az iskolatitkár. Félévi értesítőben: az osztályfőnökök Az intézményi kiadványozás joga: az intézmény igazgatóját illeti meg. 4. Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy. Az önállóan működő közoktatási intézményt - kérelmére - a fenntartó önálló gazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium gazdálkodási jellemzői A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Azonosító adatai: 1. Megnevezés:Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Cím:9330 Kapuvár, Fő tér Törzsszám: KSH számjel: Adószám: Bankszámla száma: Alapvető szakfeladat száma: megnevezése:nappali rendszerű, gimnáziumi nevelés, oktatás 8. Szakágazat: Pénzügyi körzet: Település típusa: Települési kategória:város A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott állami feladatok és az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló kapacitások hasznosítását alaptevékenységként végezzük. Folytatunk olyan tevékenységet, ami az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik, ezért a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium ÁFA alany. 2 Módosította Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 342/2007. (XII.17.) és 220/2009. (IX.24.) ÖKT határozata 10

11 A kötelezettségvállalás, utalványozás és érvényesítés az Ámr bekezdése alapján történik. Az Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások esetében belső szabályzatban rögzített rend alapján nem kötelező az írásbeliség. Annak érdekében, hogy pénzügyi helyzetünkről, vagyonunk alakulásáról, jövőbeni terveinkről megbízható és valós képet biztosító tájékoztatást nyújtsunk számviteli nyilvántartásainkat: a számvitelről szóló évi C. törvény a (továbbiakban törvény) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (továbbiakban kormányrendelet) betartásával kell vezetni. Főkönyvi könyvelésünkhöz a TATIGAZD elnevezésű számítógépes programot használjuk. Az 100 e Ft egyedi értékű tárgyi eszközök nyilvántartását a KATAWIN programmal végezzük. A könyvvezetés a Költségvetési Szervek Kézikönyve című SALDO kiadvány Költségvetési könyvvezetés című fejezeteiben foglaltak szerint történik. Az intézményi költségvetés tervezése és végrehajtása a Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének tárgyévi költségvetési rendelete alapján történik Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Gimnázium (hagyományos, nyolcosztályos) Felnőttoktatás (esti tagozat) Melegítőkonyha 5. A közoktatási intézmény vezetése 5.1. Az intézmény szervezeti vázrajza 11

12 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA IGAZGATÓ IGAZGATÓHELYETTES MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELELŐS GAZDASÁGI VEZETŐ esti és levelező tagozat pedagógusai munkaközösségen kívüli pedagógusok munkaközösség vezetők szabadidőszervező gyermek és ifj. véd. felelős könyvelő pénztáros takarítók tornaterem gondnoka konyhai alkalmazott iskolatitkár beosztott pedagógusok 12

13 5.2. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54. és 55. -a alapján - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az iskola élén az igazgató áll. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a) a nevelőtestület vezetése, b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, e) a szülői szervezetekkel (közösségekkel), a diákönkormányzatokkal és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, kapcsolattartás, f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, h) kapcsolattartás az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási felelős, a gazdasági vezető és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú mellékletében találhatók Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Minőségirányítási programjának (MIP) működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai minőségirányítással, a partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását a minőségirányítási felelős (MIP felelős) irányítja, valamint felel a MIP dokumentumainak kezeléséért és a módosítások végrehajtásáért. A minőségirányítási felelős a kibővített iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott feladatok koordinálása és felügyelete. A minőségirányítási felelős a munkaköri leírásban előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. A minőségirányítási felelős beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak és az iskolavezetésnek A gazdasági vezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra Az intézmény vezetősége 13

14 Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási felelős, a szakmai munkaközösségek vezetői, a gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, az intézmény dolgozóinak választott érdekképviselői, a Szülői Munkaközösség elnöke. Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. Az ülés összehívását az iskolavezetés bármely tagja kezdeményezheti. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A közoktatási intézmény vezetője, az igazgató látja el a szervezeti egységek felügyeletét és felel ezek működéséért. Az igazgatóhelyettes felel a munkaközösség-vezetők, a beosztott pedagógusok, a munkaközösségen kívüli pedagógusok, valamint a szabadidőszervező és gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységéért. A minőségirányítási felelős, a minőségirányítás területén felel az igazgató-helyettes, a munkaközösség-vezetők és a beosztott pedagógusok tevékenységéért. A gazdasági vezető felel a könyvelő, a pénztáros, a takarítók, a tornaterem gondnoka, a konyhai alkalmazott és az iskolatitkár tevékenységéért. Az igazgató-helyettes, a minőségirányítási felelős és a gazdasági vezető a munkáját a munkaköri leírásuk szerint végzik és napi, heti beszámolási kötelezettségük van az igazgató felé. Az igazgató utasításai alapján, az intézményvezetés tagjai napi ellenőrzéssel felügyelik a hatáskörükbe tartozó szervezeti egységeket, esetenkénti azonnali utasításokkal, azonnali értekezleteken hozott határozatokkal vezetik ezeket, amiről mindig értesítik az igazgatót. Az iskola vezetősége heti és havi rendszerességgel tart értekezleteket. A vezetők és a szervezeti egységek, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást az intézmény szervezeti vázrajza tartalmazza. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét az igazgató határozza meg A helyettesítés rendje az igazgató és az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén Az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén helyettesítésre az alábbiak jogosultak (a felsorolás rendjében): -közalkalmazotti tanács elnöke -minőségirányítási felelős -gazdasági vezető 6. Az intézmény munkarendje Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (A tanulók munkarendjét a mellékletben található házirend tartalmazza.) 6.1. A vezetőknek az intézményben való tartózkodásának rendje Az intézményvezetés tagjainak általában az intézményben kell tartózkodniuk. Az igazgatónak általában az intézményben kell tartózkodnia. Távolléte esetén értesíti az igazgató-helyettest, aki ez esetben helyettesíti, és akinek az intézményben kell tartózkodnia. Az igazgató-helyettes távolléte esetén értesíti az igazgatót, aki az intézményvezetés tagjai közül kijelöli azt, aki helyettesíti. Az intézményvezetés tagjai közül valakinek mindig az intézményben kell tartózkodnia A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és 17. -a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. -a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel A pedagógusok munkarendje 14

15 A közoktatási törvény 16. (4) bek. szerint a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 50 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus kérésére az anyanap (gyereknap) kiadását - a tantestület belső megegyezése alapján - az igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes(ek) és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására Az intézmény tanulóinak munkarendje (Házirend) Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A tanulók fogadásának rendjét, valamint az intézmény nyitva tartásának rendjét a Házirend tartalmazza. A mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkörök formáit és rendjét a Házirend tartalmazza. A sport tevékenységeket vezető tanárok beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatónak és az igazgató-helyettesnek. 15

16 A Házirendet - melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza A tanév helyi rendje A tanév rendjéről az oktatási miniszter rendelkezik minden tanévben. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő- és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, nevelési és pedagógiai program, stb.); iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról; a tanórán kívüli foglalkozások formáiról; a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról; az éves munkaterv jóváhagyásáról stb. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. 7. A Nevelési és Pedagógiai program A nevelőtestület által elfogadott nevelési és pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Ez a közoktatási törvény 48. előírásai alapján készült el, s az SZMSZ 1. sz. mellékletét képezi. Az iskola nevelési és pedagógiai programja meghatározza: 7.1. az iskolában folyó nevelés programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait; a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat; a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat; a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet; a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet; a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot; a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet; az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét; a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét; a szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit; az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit; az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; 16

17 az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. 8. A tanítási, képzési idő 8.1. A tanítási, képzési idő A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga időszakát. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon, a jelenleg érvényes tanév rendje szerint 180 tanítási napból áll. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (alapműveltségi, érettségi vizsgák) követik. 9. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 9.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A közoktatási törvény 57. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, (esetleg összevonva) félévi és év végi osztályozó, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, félévi értekezlet, rendkívüli stb. (Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 30%-a, vagy az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézmény lényeges problémáinak megoldására.) A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 17

18 A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része, többnyire azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete; az egy tagozaton tanító tanárok értekezlete A szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény 58. -a szerint: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösségek feladatukat éves munkatervük alapján végzik, s a végzett munkájukról a nevelőtestület értekezletein számolnak be. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: a) Osztályfőnöki gyermekjóléti; b) Magyar nyelvi és irodalmi humán; c) Idegen nyelvi; d) Matematikai; e) Fizika természettudományos. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a nevelőtestület jóváhagyásával. A munkaközösség vezetője szervezi, irányítja, koordinálja a munkaközösség tevékenységét A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény nevelési és pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek írását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, összeállítják az intézmény számára a felvételi-, érettségi- stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: összeállítja az intézmény nevelési és pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját; összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről; elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit; módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez; irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést; javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását; 18

19 képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül; ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét; felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; szükség esetén óralátogatást végez. 10. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái A felnőttek közösségei: a szülői szervezet és az iskolaszék A szülői szervezet - Szülői Munkaközösség A közoktatási törvény 59.,60. és 61. -a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján: az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az alábbiakban: az iskola képzési profiljának a megváltoztatásakor; jogszabályban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; a Házirend elfogadásakor; az iskolai munkaterv pénzigényes programjainak a maghatározásakor (kirándulások, hangversenyek stb.); az iskolai tankönyvtámogatás felosztásának elveiről; a tanítási napok esetleges átrendezésében. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola életét érintő valamennyi kérdésben, különös tekintettel: a nevelési és pedagógiai program elfogadásakor; közoktatási megállapodás megkötése előtt. A szülői szervezet vezetőjével az igazgató folyamatosan kapcsolatot tart. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ, vagy más jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról Közalkalmazotti Tanács Az iskolában 3 fős Közalkalmazotti Tanács működik, a Kjt. előírásainak megfelelően A tanulók közösségei, a diákönkormányzat A közoktatási törvény 62.,63. és 64. -a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben A diákkörök A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre A diákönkormányzat és működési rendje 19

20 A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának 4. sz. mellékletét képezi. Ez a felépítés és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A tanulói közösségek élén megbízott felnőtt vezetők, esetenként választott gyermekképviselők (pl. diákönkormányzati küldöttek) állnak. A diákönkormányzatok munkájának segítésében diákönkormányzatot segítő tanár működik közre, aki koordináló szerepet tölt be a diákönkormányzat, a nevelőtestület és az iskolavezetés között. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata) az intézmény biztosítja Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldötte(ke)t delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői szervezetével, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és az év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt stb.). Saját hatáskörében - indokolt esetben - félévenként 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. 20

21 Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozások, stb. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjait az intézmény faliújságán ki kell függeszteni! A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja A szülők tájékoztatási formái Az intézmény nevelési programjáról, pedagógiai programjáról és a minőségirányítási programjáról a szülők tájékoztatást kérhetnek az igazgatótól, az igazgató-helyettestől és az intézményvezetés tagjaitól. A felsorolt programok, valamint a házirend a könyvtárban vannak elhelyezve, bárki számára biztosítva a megtekintés lehetőségét. A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrző könyvében is feltüntetni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Napi 2 dolgozatnál több nem íratható a tanulókkal. A dolgozat időpontját az írató tanár előre bejegyzi - ceruzával - a haladási naplóba! A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (általában májusi) szülői értekezletről, az újonnan beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet az igazgató és/vagy a leendő osztályfőnök tartja. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkatervben rögzített időpontokban szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 21

22 10.4. Az intézmény külső kapcsolatai A közoktatási intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával; Kapuvár város oktatási intézményeivel; az iskola beiskolázási területén működő általános iskolák vezetőivel, valamint az eredményes működés érdekében az iskolában működő alapítványok kuratóriumaival: Jövőnkért Alapítvány A Kapuvári Gimnáziumért Alapítvány A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősén keresztül: a Családsegítő Szolgálattal az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval A rendszeres egészségügyi felügyeletet és az ellátás rendjét a Házirend szabályozza. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. 11. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítja az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a NAT, a kerettanterv, valamint az iskola Nevelési és pedagógiai programja szerint előírt) működését; elősegíti az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat a pedagógusok munkavégzéséről; megfelelő számú adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elékészítéséhez A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató; igazgatóhelyettes; munkaközösség-vezetők Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme; a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása; a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága; a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon; a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztáyfőnöki munka eredményei, közösségformálás Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató felel A belső ellenőrzési tevékenységet megállapodás alapján a Kapuvári Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott belső ellenőr látja el. 22