SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: - Gönyő, augusztus - KISS BÉLA igazgató

2 Intézmény neve: Széchenyi István Általános Iskola Szabályzat típusa: Szervezeti és mőködési szabályzat Intézmény székhelye, címe: Intézmény OM - azonosítója: 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca Intézmény fenntartója: Intézmény vezetıje: Intézményvezetıhelyettes: Gönyő Község Önkormányzata Kiss Béla Vanyóné Pósán Zsuzsanna 2

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 I. Bevezetés A SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttér A SZMSZ hatálya... 7 II. Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek... 9 III. Szervezeti felépítés A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) MEGNEVEZÉSE Az iskola igazgatósága Vezetık közötti feladatmegosztás Az iskola vezetısége A helyettesítés rendje Gazdasági szervezet felépítése és feladata Pedagógusok közösségei Tanulók közösségei Szülıi szervezetek (közösségek) AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetık és az iskola Szülıi Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Pedagógusok közösségei tanulók közösségei Pedagógusok közösségei szülıi munkaközösség A külsı kapcsolatok rendszere IV. A mőködés rendje AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS A VELÜK SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK Jutalmazás

4 5.2. Fegyelmezı intézkedések A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSE A könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ ÓVÓ ELİÍRÁSOK) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendık Katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A BELSİ ELLENİRZÉS RENDJE EGYÉB KÉRDÉSEK A kereset kiegészítés feltételei Tanítási idıkeret A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenırzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA V. Záró rendelkezések A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA LEGITIMÁCIÓ MELLÉKLETEK számú melléklet: AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZATA számú melléklet: A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE számú melléklet: A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

5 I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és mőködési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjérıl szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 5

6 További, az adott intézmény mőködését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény a munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet az Országos képzési jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékrıl és az Országos képzési jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 6

7 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 1. Intézményi azonosítók Név: II. Intézményi alapadatok Széchenyi István Általános Iskola Gönyő Székhely: 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. Telephely: Alapító okirat száma: nincs Alapító okirat kelte: április 23. Az alapítás idıpontja: OM - azonosító: Szakágazati besorolás: 28/2009. (IV. 23.) ÖKT határozat Alapfokú oktatás KSH - azonosító: PIR - azonosító: Adóalanyiság: (nem rendelkezik önálló azonosítóval) nem rendelkezik önálló adószámmal Adószám: (nem rendelkezik önálló azonosítóval) Bankszámlaszám: UNICREDIT BANK GYİR 7

8 2. Az intézmény tevékenységei Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az iskola felelıs a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlıdéséért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját, felkészíti a tanulót a családi életre. [Ámr. 13/A (3) bekezdés c) pont] 2.1. Az intézmény alaptevékenységei Alaptevékenysége: Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola a tanulói részére napközis, menzás és tanulószobai ellátást is nyújt. Integrált módon biztosítja a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, vagy vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, valamint a tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényő tanulók gondozását, valamint a testi, érzékszervi, súlyos-, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényő tanulók különleges formában történı gondozását. Továbbá: o közmővelıdési szolgáltatások nyújtása o logopédiai ellátás o gyógytorna Az intézmény szakágazati besorolása: Alap szakfeladat: december 31-ig: Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) január 1-tıl: Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása ( 1-4. évfolyam ) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása ( 5-8. évfolyam ) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása feladatmutató: forrás: 8

9 További szakfeladatok A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA szakfeladat: nincs 2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek tevékenység: nincs 2.3. Vállalkozási tevékenység tevékenység: nincs Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat Az iskola bélyegzõi Az iskolában mindegyik bélyegzıtípusból 2-2 db található, 1-1 db az igazgatói irodában és 1-1 db az iskolatitkári irodában. A bélyegzıket az elhelyezés helyérıl az igazgató engedélyével lehet elvinni. A felsorolt bélyegzık lenyomata:

10 1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE III. Szervezeti felépítés 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes alkotja. Az igazgató: Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, akit nyilvános pályázat útján a képviselıtestület bíz meg legalább 5 (öt) és legfeljebb 10 (tíz) évre a jogszabályban (Kt. - ben) meghatározott képesítési követelmények megléte esetén. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat az egyéb munkáltatói jogok kivételével a képviselı-testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény-vezetıi megbízás magasabb vezetıi megbízásnak minısül. Az igazgató a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az igazgatóhelyettes: Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan idıre szól. Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi a munkáját. Az igazgatóhelyettes a Kjt. alapján magasabb vezetınek minısül Vezetık közötti feladatmegosztás Az igazgató és az igazgatóhelyettes, a vonatkozó munkaköri leírás alapján végzi a munkáját, mely egyúttal a vezetık közötti munkamegosztást is rögzíti Az iskola vezetısége Az iskola vezetıségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezetıi, a diákönkormányzatot segítı pedagógus. Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az iskola vezetısége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásban emlékeztetı készül. Az iskola vezetısége megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. Az iskola vezetıségének tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. 10

11 1.4. A helyettesítés rendje Az igazgató és helyettesének távollétében az alábbi helyettesítési rendet kell alkalmazni! 1. Elıre látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást írásban kell a dolgozók tudomására hozni (Intézkedı ügyeletes). 2. Elıre nem látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére intézkedı ügyeletesi megbízás lép életbe, az alábbi sorrend alkalmazásával. 1. A munkaközösségek vezetıi abc sorrendben. 2. A DÖK pedagógus segítıje. 3. A nevelıtestület tagjai (a gyakornoki idıt töltı pedagógus kivételével) abc sorrendben A szükséges intézkedések megtétele: A helyettesítı közalkalmazott felelıssége, intézkedési jogköre az intézmény mőködésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki Gazdasági szervezet felépítése és feladata Besorolása: - A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény - Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan mőködı költségvetési szerv A pénzügyi-gazdasági feladatait Gönyő Község Polgármesteri Hivatala - mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerve - látja el. Elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Teljes jogkörrel rendelkezik. Költségvetése Gönyő Község Polgármesteri Hivatala, mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésébe épül be. A feladatellátást szolgáló vagyon: A Gönyő, Kossuth L. u. 65. szám alatti beépített terület, a rajta lévı épületekkel és a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszköz állomány. 11

12 A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezési jogot az Önkormányzat gyakorolja. A vagyonnal történı gazdálkodás rendjét, szabályait az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, módosított 13/1996.(X.1.) ÖKT. rendelet tartalmazza. Jogi személyiségő szervezeti egység adatai: Nincs jogi személyiségő szervezeti egysége Pedagógusok közösségei A nevelıtestület A nevelıtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja. A nevelıtestület létszámát a fenntartó évente, a költségvetési rendeletében határozza meg. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet a tanév indítása elıtt tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet munkatervben meghatározott tantestületi értekezlet alkalomszerően nevelési értekezlet rendkívüli nevelıtestületi értekezlet Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetısége ezt indokoltnak tartja. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % - a jelen van. A nevelıtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A nevelıtestület személyi kérdésekben - a nevelıtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelıtestületi értekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. A nevelıtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelıtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelık értekezlete alsó tagozat nevelıinek értekezlete felsı tagozat nevelıinek értekezlete napközis nevelık értekezlete 12

13 egyéb, az iskolai munkára és a tanulók tevékenységére vonatkozó kérdésben összehívott értekezlet A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend és az intézményi minıségirányítási program elfogadásánál A nevelık szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenırzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidı hasznos eltöltésével összefüggı feladatok, a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetıje a belsı értékelésben és ellenırzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértıi névjegyzékben. Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy mőveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az iskolában a szakmai munkaközösség önszervezıdéssel jön létre a tanév kezdetén, egy, vagy több tanévnyi idıtartamra. Egymással párhuzamosan, több munkaközösség szervezhetı, mőködtethetı, melyek maximális száma nem haladhatja meg a négyet. Létrehozását kezdeményezheti a nevelıtestület bármely tagja. Létrejöttéhez szükséges: a nevelıtestület megismerje és több mint ötven százaléka támogassa céljait, feladatait, mőködési és beszámolási rendjét minimum három, maximum hat nevelıtestületi tag, aki rész kíván venni a munkaközösség munkájában és nem tagja másik munkaközösségnek. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelı munka belsı fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerősítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, 13

14 pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelık önképzéséhez, összeállítják a tantárgyakhoz kapcsolódó év végi felméréseket (elméleti, gyakorlati tantárgyak), javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználását, segítik a pályakezdı pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezetı személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetıjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérıl készülı elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetı irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetık a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik a munkájukat Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az bízza meg. igazgató 1.7. Tanulók közösségei Osztály - osztályközösség Az iskolába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy tanévre alkotott oktatásszervezési egység az iskolai osztály. Az iskolai osztályokat a Kt. által meghatározott módon kell megszervezni. Az osztály élén, mint pedagógusvezetı, az osztályfınök áll. Az iskola közalkalmazott pedagógusát az osztályfınöki feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınök a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a munkáját. Az osztályközösség az alábbi tisztségviselıket választja meg: 14

15 - képviselı, az iskolai diákönkormányzat vezetıségébe - egyéb tisztségviselık, az osztályközösség feladatai szerint Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítı pedagógust a diákönkormányzat felkérése alapján, a nevelıtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat a döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát a Kt., a R. és a saját szervezeti és mőködési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértı, vagy ellentétes az iskola szervezeti és mőködési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásáról a nevelıtestületnek beterjesztést követı harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és mőködési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelıtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyőlést kell szervezni a diákönkormányzat mőködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából Szülıi szervezetek Az iskolában a szülık, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Iskolánkban a szülıi közösség Szülıi Munkaközösség (a továbbiakban: SzM) néven mőködik. Az SzM dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. Az SzM döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát a Kt., a R. és a saját szervezeti és mőködési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. Az SzM kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülık képviseletét az iskolaszékben. Az SzM figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a tanulók nagyobb csoportja alatt. 15

16 2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE 2.1. Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje Alkalmazotti közösség: A közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. A kapcsolattartás formája: alkalmazotti értekezlet tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal A kapcsolattartás rendje: alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell összehívni, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha az alkalmazotti közösség tagjainak egyharmada kéri, illetve ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % -a jelen van. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza, személyi kérdésekben az alkalmazotti értekezlet többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A értekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal Tárgyalást kell tartani, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. A tárgyalásról feljegyzést kell készíteni, vagy jegyzıkönyvet kell vezetni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje Az együttmőködés formái: a szakmai munkaközösségek vezetıinek értekezlete egyes szakmai munkaközösségek vezetıinek megbeszélése egyes szakmai munkaközösségek együttes értekezlete Az együttmőködés rendje: Értekezletet, vagy megbeszélést kell tartani, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha bármelyik szakmai munkaközösség vezetıje, vagy az iskola igazgatója ezt kezdeményezi. Az értekezletekrıl, vagy megbeszélésekrıl feljegyzést kell készíteni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el. 16

17 2.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje részvétel a diákközgyőlésen szükség szerint részvétel a DÖK győlésein megbeszélés a DÖK választott tanuló vezetıjével és a DÖK munkáját segítı pedagógussal megbeszélés a DÖK munkáját segítı pedagógussal A kapcsolattartás bármelyik formája szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje részvétel a sportköri győlésen szükség szerint részvétel az iskolai sportkör vezetıségi ülésén megbeszélés az iskolai sportkör megbízott vezetıjével A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az iskolai sportkör feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. Mindennapi testedzés Annak érdekében, hogy az egészséges testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az iskola pedagógiai programjának részeként elkészült az Iskolai egészségnevelési program, amely részletesen szabályozza a mindennapi testedzésre vonatkozó feladatokat. (Pedagógiai program: fejezet) A program megvalósításába bevont tanítók és szaktanárok éves programot készítenek, melynek teljesítését az adott osztály haladási naplójában a pontos idıtartam megjelölésével eltérı színnel rögzítenek és aláírásukkal hitelesítenek. A mindennapos iskolai testedzés program iskolánkban alkalmazandó oktatás szervezési modellje Alsó tagozat (1.-2. évfolyam) Az osztálytanító a törvényi elıírásokat betartva, éves terve és tapasztalatai alapján valósítja meg a testmozgás programot a testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon. 17

18 Alsó tagozat (3.-4. évfolyam) Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, a testmozgás program megvalósítását az alábbiakban szabályozzuk: A második óra utolsó 5 percében és az azt követı óraközi szünet elsı tíz percében (20 perces szünet), egybefüggı 15 perces frissítı testmozgást vezet az adott osztályban a második órát tartó tanító. A negyedik óra utolsó 10 percében és az azt követı óraközi szünet elsı 5 percében (10perces szünet), egybefüggı 15 perces frissítı testmozgást vezet az adott osztályban a negyedik órát tartó tanító. A testmozgás programot - amennyiben az idıjárási körülmények engedik a szabad levegın kell elvégezni. A 3.4. évfolyam osztályfınökei az általuk közösen elkészített éves terv alapján tevékenykednek. Felsı tagozat (5.-8. évfolyam) Az ISK sportcsoportjaiban és tömegsport foglalkozásain adjuk meg tanulóink számára annak a lehetıségét, hogy azokon a napokon is mozoghassanak, sportolhassanak, amikor nincs órarend szerinti testnevelés órájuk A vezetık és az iskola Szülıi Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája szükség szerint részvétel a SzM győlésein megbeszélés az SzM választott vezetıjével, vezetıségével A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az SzM feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról igazgató: o a szülıi munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenı írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülıket. az A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. 18

19 3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában kell meghatározni a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét! 3.1. Pedagógusok közösségei tanulók közösségei A pedagógusok és a tanulók közösségei a másik közösséget is érintı kérdésben hozott döntéseikrıl kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tájékoztatást a DÖK pedagógus segítıje, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén az osztályfınökök az osztályfınöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel Pedagógusok közösségei szülıi munkaközösség A pedagógusok közösségei és az SzM a másik közösséget is érintı kérdésben hozott döntésérıl kölcsönösen tájékoztatja a másikat. A tájékoztatást az SzM elnöke, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató o a szülıi munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenı írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfınökök o az osztályszülıi értekezleten tájékoztatják a szülıket. Az iskola pedagógusai, a tanulók egyéni haladásával kapcsolatosan, az alábbi módon adnak tájékoztatást a szülıknek: o családlátogatások o szülıi értekezletek o fogadóórák o nyílt napok o írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben o a szülıi kérés esetén, egyeztetett idıpontban történı találkozás. 19

20 A szülıi értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. A házirendrıl az iskola nevelıtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és mőködési szabályzata és házirendje nyilvános. Minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az iskola fenntartójánál, o az iskola irattárában, o az iskola tanári szobájában, o az iskola weblapján ( o az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyettesnél A külsı kapcsolatok rendszere Az iskola igazgatóságának állandó kapcsolatban kell állnia: - a fenntartóval Gönyő Község Önkormányzat Képviselı - testülete, (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 67.) - a Polgármesteri Hivatallal (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 67.) Az iskola igazgatóságának rendszeres kapcsolatban kell állnia: - a Kék Duna Óvoda vezetıségével ( 9071 Gönyő, Bem J. u. 6-8.) - Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás gyermekjóléti szolgáltatását ellátó személlyel (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 75. ) - a településen mőködı egészségügyi szolgáltatások vezetıivel, akiknek a segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 9.1. pontja szabályozza. Az iskola igazgatósága szükség szerint kapcsolatot tart fenn: - az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival - a helyi társadalmi egyesületekkel - a helyi termelı, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel 20

21 A tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a településen gyermekjóléti szolgáltatását ellátó szervezettel, személlyel. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tarthatnak a nevelıtestület tagjai is. A külsı kapcsolatok megszervezéséért, fenntartásáért és felügyeletéért az igazgatóság a felelıs. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítés mentesen használhatják a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai. A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötıdı társadalmi szervezet nem mőködhet. 21

22 IV. A mőködés rendje 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel hét órától délután tizennyolc óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig, a nyitva tartás idején belül reggel nyolc óra és délután az utolsó iskolai foglalkozás befejezéséig, az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetık benntartózkodásának rendjét az órarendben kell meghatározni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 20 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következı: 1. óra óra óra óra óra óra Az iskolába a tanulóknak reggel között kell megérkezniük! Jó idı esetén, az udvaron, rossz idı esetén az iskola épületének zsibongójában és földszinti folyosóján kell gyülekezniük! A tanítás és az órák kezdete elıtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelık utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. Az iskolában reggel 7 30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelık kötelesek a rájuk bízott épületben, épületrészben, udvaron a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. Az iskolában egyidejőleg 4 fı (7 30 -tól ig 1 fı) ügyeletes nevelı - rossz idı esetén, illetve a második (tízórai) szünetben öt fı - kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelık felelısségi területét az órarend tartalmazza. A tanulóknak reggel, valamint az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet lehetıség szerint az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idı esetén az ügyeletes nevelık egyöntető utasítása alapján járnak el. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a teremcsere lebonyolítása után a tantermekben étkeznek. 22

23 A tanuló tanítási idı alatt az iskola épületét csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfınök engedélyével hagyhatja el, rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási órát csak nagyon indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet zavarni. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért o az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért o a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért o az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkezık belépését a portaszolgálat ellenırzi és nyilvántartja. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit, elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben, külsı igénylıknek, külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola létesítményeit, helyiségeit használó külsı igénybe vevı csak a megállapodás szerinti idıben és helyen (iskolai területen) tartózkodhat. 2. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követıen. Amennyiben a tanuló az aznapi elsı tanítási óra megkezdése után érkezik (elkésik), a tanítási órát követıen a lehetı legrövidebb idın belül köteles a késés okát az osztályfınökével közölni, azt igazolni. Az elkésı tanulót a tanóráról nem lehet kizárni! 23

24 A tanuló - a szülı elızetes engedélykérése nélkül - csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülı ilyen esetben is köteles a lehetı leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfınöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfınök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétıl számított egy munkanapon belül Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles a legrövidebb idın belül maximum kettı munkanap családlátogatáson meggyızıdni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülı nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minısül. A tanulók mulasztásait az osztályfınöknek a napló kell! megfelelı rovatában összesíteni A tanuló tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról történı hiányzását igazolni kell! A szülı egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést az iskola igazgatója adhat. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsı napján, de legkésıbb öt tanítási napon belül három napig terjedı mulasztás esetén szülıi, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással köteles igazolni mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfınöknek kell bemutatni. Indokolt esetben az osztályfınök az igazolás elfogadásáról dönthet. A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását. Igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendık ellátása az osztályfınök feladata. Az osztályfınök köteles a szülıt írásban értesíteni a tanköteles tanuló elsı igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közremőködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülıjét. Ha a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzıt. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelı (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt írásban kell a szülı tudomására hozni! 24

25 Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvényben meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakaszában a kettıszázötven tanítási órát, b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie! 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az iskola az alábbi - általa szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat mőködteti: napközis foglalkozás tanulószobai foglalkozás egyéb tanórán kívüli foglalkozások o szakkörök o énekkar o iskolai sportkör o felzárkóztató foglalkozások o tehetségfejlesztı foglalkozások o továbbtanulást elıkészítı foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, óraszámát, a vezetıje nevét, mőködésének idıpontját és helyszínét) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg. Az igazgató engedélyével tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelıi a tanítási órákat követıen ig szervezik meg. A foglalkozások idıpontjáról a szülıket félévenként, elıre értesíteni kell! 25

26 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell! A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A kizárás tényérıl a szülıt írásban értesíteni kell! a) A tanulók/szülık az intézmény által meghirdetett nem kötelezı tantárgyak közül választhatnak. Az iskola igazgatója minden évben közzéteszi a következı tanévben választható nem kötelezı tantárgyak évfolyamonkénti listáját, majd összegyőjti az azokra történı jelentkezéseket, legkésıbb május 31-ig. A szorgalmi idıszak végéig értesíti a tanulókat/szülıket az adott tantárgy következı tanévi tanulásának lehetıségérıl. b) A felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı, ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. c) Az iskolai könyvtár a tanulók számára - tanítási napokon - a meghirdetett nyitvatartási idıben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele a könyvtár mőködési szabályzata alapján történik. d) Az iskola az alábbi - alkalmanként szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet: a tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetıleg sportrendezvény. Ezek rendjét az éves munkaterv tartalmazza e) A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történı felvétel a szülı írásbeli kérésére történik. A napközi otthonba az elsı évfolyamra történı beiratkozáskor, illetve évente május 31-ig kell jelentkezni. A szülı tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév kezdetekor, szeptember 10-ig, lehet írásban jelentkezni. A szülı tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobai felvételét. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzető, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 26

27 Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben elıírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál elınyt élveznek azok a tanulók, o akiknek mindkét szülıje dolgozik, o akik állami gondozottak és o akiknek szociális helyzete azt indokolttá teszi. A napközis foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és a tantárgyfelosztásban szereplı idıpontig tart. A tanulószobai foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és a tantárgyfelosztásban rögzített idıpontig tart. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A napközis csoportokban a napközis csoportvezetı és a tanulók által közösen meghatározott tanulói felelısök tevékenykednek. f) Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulások engedélyezett idıtartama: 1-7. évfolyam 1 tanítási nap 8. évfolyam 2 tanítási nap A tanulmányi kiránduláson legalább kettı fı pedagógusnak kell kísérni a kirándulókat! A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınököknek az osztályfınöki munkatervükben kell rögzíteniük. g) A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelıen. h) Az iskola az igénylı tanulók számára étkezési lehetıséget (menzát) biztosít. Az étkezést az iskolatitkárnál, az elıre meghirdetett befizetési és pótbefizetési idıpontokban, a tárgyhónapot követı munkanapokra történı befizetéssel lehet igényelni. 27

28 Az általános iskolai napközisek és menzások az ebédlıben étkeznek. A napközisek részére a tízórait és az uzsonnát az iskola ebédlıjében becsomagolva, csoportonként tálcára vagy kosárba helyezve tálalják fel, ahonnan a gyermekek elveszik, és az asztaloknál helyet foglalva saját textil szalvétájukon fogyasztják el. A tízóraihoz járó italt szintén az ebédlıben, poharakba kiadagolva osztják ki. A tányérokba kiadagolt ebédet az ebédlıben fogyasztják el a menzások és napközisek. Az étkezések idıpontja: Tízórai Ebéd Uzsonna kor Az intézmény dolgozói az iskola felnıtt étkezıjében fogyaszthatják el az ott felszolgált ebédet. Az étkezés igénybevételének megrendelése, vagy lemondása a tárgynapot megelızı napon ig lehetséges, személyesen, illetve telefonon az iskolatitkárnál. Az iskola dolgozói a tanulók helyett (kivéve a szülı ez irányú, írásbeli kérése esetén) nem igényelhetnek, és nem mondhatnak le étkezést! Az étkezést igénybe vevı tanulók a napközis illetve tanulószobai csoport vezetıjének irányításával étkeznek. i) Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt személy végzi. 4. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai megemlékezések szervezésének rendje: (idıpontjukat az éves munkatervben kell rögzíteni!) Tanévnyitó Idıpont: Felelıs: Közremőködı: OKM rendelet szerint 1.és 7. évfolyam osztályfınökei 1. és 7. évfolyam tanulói Megemlékezés a pákozdi csatáról (túranap) Idıpont: szeptember 29-hez közeli péntek (idıjárásfüggı) Felelıs: DÖK segítı pedagógus, osztályfınökök Közremőködı: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói 28

29 Megemlékezés október 6-ról Idıpont: október 6. (hétvége esetén elıtte) Felelıs: 6. és 4. évfolyam osztályfınökei Közremőködı: 6. és 4. évfolyam tanulói Megemlékezés október 23-ról Idıpont: október 22. (hétvége esetén elıtte) Felelıs: 8. évfolyam osztályfınöke(i) Közremőködı: 8. évfolyam tanulói Karácsony Idıpont: Felelıs: Közremőködı: a téli szünet elıtt, decemberben 5. évfolyam osztályfınöke(i) 5. évfolyam tanulói Karácsonyi koncert Idıpont: decemberben, a téli szünet elıtti héten Felelıs: énekkar vezetıje Közremőködı: iskolai kórus Megemlékezés március 15-rıl Idıpont: március 15-ét megelızı munkanap Felelıs: 7. és 3. évfolyam osztályfınökei Közremőködı: 7. és 3. évfolyam tanulói Széchenyi István emléknap Idıpont: tavasszal, munkaterv szerint Felelıs: évenként külön kijelölt szervezık Közremőködı: 3-8. évfolyamos tanulók Gyermeknap, vidámballagás Idıpont: utolsó tanítási nap Felelıs: DÖK segítı pedagógus, osztályfınökök Közremőködı: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói 8. osztályosok ballagása, ünnepélyes tanévzáró Idıpont: OKM rendelet alapján, munkaterv szerint Felelıs: 7.és 8. évfolyam osztályfınökei Közremőködı: 7. és 8. évfolyam tanulói Esetenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra (anyagi kondíciók függvényében). Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhetı neveléstörténeti, helytörténeti (hajós) és néprajzi emlékeket továbbra is győjtjük. 29

30 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS A VELÜK SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK 5.1. Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedıkön, vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelıi dicséret, osztályfınöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelıtestületi dicséret. Egy tanév során példamutató magatartást tanúsító és/vagy kiemelkedı tanulmányi, és/vagy közösségi munkát végzett tanuló a tanév végén dicséretben részesíthetı: A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni! Tanévek végén iskolánkban a következıképpen jutalmazzuk tanulóink kiemelkedı munkáját: nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók tárgyjutalom + díszoklevél a tanév során kitőnı eredményt elért tanulók tárgyjutalom + oklevél a tanév során jeles (egy vagy kettı jó érdemjegyet szerzett) tanulók oklevél napközis, szakköri, énekkari, sportköri, közösségi és egyéb tevékenység esetén a szaktanár javaslata alapján oklevél. Az iskolai szintő versenyek elsı három helyezettje oklevelet és tárgyjutalmat kaphat, melyet az iskola közössége elıtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek, melyet az iskola közössége elıtt vehetnek át. 30

31 A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak odaítélésére az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítélésérıl az erre jogosult (szaktanár, napközis nevelı, osztályfınök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülı tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni Fegyelmezı intézkedések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend elıírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelıi figyelmeztetés osztályfınöki figyelmeztetés osztályfınöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyától függıen el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés kiszabásáról az erre jogosult dönt. A büntetést írásba kell foglalni, azt a szülı tudomására kell hozni, és az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetıleg megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható); d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; ha az iskola igazgatója a tanuló átvételérıl a másik iskola igazgatójával megállapodott. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 31

32 Az iskola a tanulónak a tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelıssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mőködési körén kívül esı elháríthatatlan ok idézte elı. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 6. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A pedagógiai munka ellenırzése hozzásegíti az intézményt a pedagógiai programban megjelölt célok eléréséhez. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének módjai: - óralátogatások - tanórán kívüli foglalkozások látogatása - rendezvények látogatása - tanügyi dokumentumok vezetésének ellenırzése - jelentések, írásbeli beszámolók kérése - szóbeli megbeszélések Az ellenırzést végzı személyek: - igazgató - igazgatóhelyettes - az igazgató megbízása alapján a szakmai munkaközösségek vezetıi Az ellenırzések idıpontja: - Tanévenként, az iskolai munkaterv szerint. - Alkalmanként, az igazgató egyéni megítélése szerint, melyet elıre bejelenteni nem szükséges. Az ellenırzések végrehajtásáról jegyzıkönyv készülhet! Súlyos szabálytalanság, személyi felelısség megállapítása esetén jegyzıkönyvet kell készíteni! Ebben az esetben a jegyzıkönyv mellé a bizonyító okmányokat (eredeti okmány másolata, kivonat, tanúsítvány, szakértıi vélemény) is csatolni kell! Feljegyzést kell készíteni abban az esetben, ha az ellenırzés olyan tényeket rögzít, amelyekrıl eredeti okmány nem készült! A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: - az ellenırzés helyszínét - az ellenırzést végzı és az ellenırzött személyek nevét, - az ellenırzött idıszak, vagy az ellenırzés idıpontjának megjelölését, - a vizsgálat célkitőzéseit, - az ellenırzés tapasztalatait, - a tapasztaltak lehetséges okait, következményeit, - indokolt esetben személyi felelısség megállapítását, 32

33 - javaslatot az ellenırzött tevékenység, mint jó gyakorlat terjesztésére illetve hibák esetén, azok javítására, - az ellenırzést végzı személy(ek) aláírását, - mellékleteket (hibajegyzék, bizonyító okmányok, táblázat, stb.) Az ellenırzések során feltárt jó gyakorlatok és hibák tapasztalatait be kell építeni az intézmény mőködési rendjébe, illetve a belsı ellenırzés további feladataiba. 33

34 7. A KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSE A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelı és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtését, feltárását, megırzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár vezetıje a könyvtáros. Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelıs. A könyvtáros a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a munkáját. Az iskolai könyvtár alapfeladata: győjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár kiegészítı feladatai lehetnek: tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók elıállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben mőködı könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, muzeális értékő iskolai könyvtári győjtemények gondozása, közremőködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtár állományának csoportos és egyéni használata. A könyvtárban tartott tanítási órák, foglalkozások. Tájékoztatás. Kölcsönzés. Könyvtári rendezvények szervezése lebonyolítása. Bibliográfia összeállítása. 34

35 7.1 A könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai a) Az iskolai könyvtár győjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. b) A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelıhely-nyilvántartást kell vezetni. c) A könyvtáros kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár - Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár - Gyır-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára - községi könyvtár d) könyvtárhasználóinak köre, a beiratkozás módja, a szolgáltatások igénybevétele Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával (bejegyzésével) szabad kivinni! Kölcsönözni csak olvasójeggyel lehet, az olvasójegyet az olvasó saját érdekében köteles megırizni, és a könyvtáros kérésére felmutatni! A kölcsönzési idı két hét, amely egy ízben meghosszabbítható! Egy alkalommal legfeljebb öt kötet könyv kölcsönözhetı! Az olvasó felelıs a könyv épségéért és tisztaságáért! A pedagógusok a tanév elején - a könyvtárossal történt egyeztetést követıen - tanmenetükben, munkatervükben megtervezik a könyvtárban, illetve a könyvtáros közremőködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, azok várható idıpontját, témáját. e) a nyitva tartás, kölcsönzés ideje, a könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár nyitva tartását tanév elején a könyvtáros javaslata alapján az igazgatóság állapítja meg. Ennek nyilvánosságra hozatala a könyvtáros feladata. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) kettı hét idıtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idı egy alkalommal meghosszabbítható. 35

36 Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetık: a kézikönyvek, az audiovizuális anyagok, a számítógépes információhordozók, az idıszaki kiadványok és a muzeális értékő dokumentumok. A felsorolt dokumentumokat az iskola pedagógusai, tanítási óráikra kölcsönözhetik. A nem kölcsönözhetı állomány helyben használható a könyvtárba beiratkozottak számára. Az iskolai könyvtár tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket az arra jogosult tanulók számára tanévre kikölcsönöz. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyvtári könyvekben (dokumentumokban) okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött könyvet (dokumentumot) elveszíti, akkor a könyv új értékét köteles megtéríteni, illetve azonos tartalmú, címő könyvet beszerezni. A könyvtár minden használójától fegyelmezett csendes magatartás várható el. Az olvasónak a könyvtár rendjére ügyelni kell. A szabadpolcokon elhelyezett könyvek rendjét a könyvtáros által meghatározott módon be kell tartania. Az iskolai könyvtár győjteményének gyarapítása az SZMSZ 1. mellékletében található győjtıköri szabályzat alapján a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 7.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható a használati idı eltelte után. Ennek feltétele, hogy az iskola tanulója megfizeti a könyv aktuális fogyasztói árának 40%-át! 8. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS 8.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösségek, az SzM és a DÖK véleményének beszerzését követıen. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a Tpr. ben meghatározott esetekben a tankönyvek ingyenesen álljanak az intézmény arra jogosult tanulóinak rendelkezésére. A tankönyvrendelés elkészítését megelızıen a szülınek nyilatkoznia kell arról, hogy gyermeke részére mely tankönyveket kívánja megvásárolni, vagy egyes tankönyvek 36

37 beszerzését más módon - használt tankönyvvel - kívánja megoldani. Ehhez az intézmény elkészíti osztályokra lebontva a következı tanévben használatos tankönyveinek jegyzékét. A felmérés során nyilatkozik a szülı, hogy mely tankönyveket kívánja az iskolai tankönyvellátás rendszerén keresztül megvásárolni, illetve melyek beszerzésérıl kíván önállóan gondoskodni. A szülı nyilatkozatok összegyőjtésének idıpontját az iskolai éves munkaterv rögzíti. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, ajánlott és kötelezı olvasmány, digitális tananyag, oktatási program beszerezése történhet. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában készíti el és küldi meg a kiadónak és a közoktatás információs rendszerének. 8.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történı eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására a tankönyvek beszerzésére egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt (tankönyvellátási szerzıdés). Az iskola munkatervében rögzíteni kell a felelıs dolgozó nevét, aki az adott tanévben - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevı munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell - a felelıs dolgozók feladatait, - a szükséges határidıket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét - a felelıs dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevı iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidıket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. 37

38 A megrendelni kívánt tankönyvet, az iskola helyi tanterve alapján kell a tankönyveket használó pedagógusnak, a hivatalos tankönyvjegyzékbıl kiválasztania. A hivatalos tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tanterve alapján kell a tankönyveket megrendelni. 8.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az iskola igazgatója - jogszabályban meghatározott idıben - felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történı tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. A normatív kedvezményt a szülınek kell igényelnie, az iskola által meghatározott idıpontig. Az idıpontot az iskola éves munkaterve rögzíti. A normatív kedvezményre vonatkozó kérelmet a jogszabályban meghatározott igénylılapon kell benyújtani, a tanuló osztályfınökének. Az igénylılapot az intézmény a tanulókkal juttatja el a szülıhöz. A normatív kedvezményre vonatkozó igényt az igénylılap kitöltésével, a jogszabály által elıírt igazolás bemutatásával kell kérelmezni. A normatív kedvezményre való jogosultág megállapításáról az iskola írásbeli értesítést küld a szülınek. Az iskolával jogviszonyt létesítı tanulók esetében a felmérést a beiratkozás alkalmával - az elızıekben rögzítettek szerint - kell elvégezni. Az iskola a fentiekben meghatározott felmérések alapján megállapítja, a normatív kedvezményre jogosult tanulók számát. Normatív támogatásban részesített tanuló esetén, a szülı Átvételi elismervény aláírásával igazolja, a gyermeke részére juttatott ingyenes tankönyvek átvételét. 9. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ ÓVÓ ELİÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelızésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, a tőzvédelmi utasítás és a tőzriadó terv rendelkezéseit valamint a rendkívüli eseményre vonatkozó szabályzatot. 38

39 b) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelık a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a ügyeleti beosztásukban meghatározott idıben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi elıírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban, Tanulmányi kirándulások, túrák elıtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése elıtt, Rendkívüli események után, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e) A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat o minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, o illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, o a kötelezı viselkedés szabályaira, o egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezetı nevelık baleset megelızési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozók nevét a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 39

40 9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója és fenntartója megállapodást köt a községben egészségügyi ellátást biztosító szervezetek vezetıivel. A megállapodásnak biztosítania kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: fogászat, általános orvosi vizsgálat, a tanulók fizikai állapotának mérése, a szerzıdésben megállapítottak szerint, továbbá, a tanulók védını által végzett higiéniai tisztasági szőrıvizsgálatát, a szerzıdésben megállapítottak illetve szükség szerint. A szőrıvizsgálatok idejére az iskola felügyeletet biztosít. Az orvosi és védınıi ellátással kapcsolatos teendıket az intézmény orvosi szobájában, a fogorvosi szőrést pedig a fogorvosi rendelıben végzik el az érdekeltek. Az intézményben dolgozók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az általa választott munkaegészségügyi ellátást biztosító szervezet vezetıjével. A munkaegészségügyi vizsgálatra évenként egy alkalommal, valamint új dolgozó alkalmazása elıtt kerül sor. A munkaegészségügyi vizsgálat megszervezéséért az igazgató a felelıs. 9.2 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendık Rendkívüli esemény (tőz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tőzriadó terv és a rendkívüli eseményekre vonatkozó szabályzat elıírásai szerint kell elvégezni. 9.4 Katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi felkészítése a pedagógus-továbbképzés keretében is történhet, a továbbképzési programunknak és az alapján az intézmény beiskolázási tervének megfelelıen. A pedagógusok katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenységre történı felkészítéséhez igénybe vesszük a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi szervek és a tőzoltóságok segítségét, tájékoztatását és segédleteit. 40

41 10. A BELSİELLENİRZÉS RENDJE A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézményre vonatkozó belsıellenırzés rendjét a Belsı ellenırzési kézikönyv határozza meg. 11. EGYÉB KÉRDÉSEK A kereset kiegészítés feltételei Az iskola igazgatója kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztı tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minıségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása elıtt ki kell kérni az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösségek véleményét. A kereset-kiegészítés megállapítása a vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményei figyelembevételével történik. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során elınyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az elızı tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minıségirányítási programban meghatározott ciklusidı nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetıleg meghatározott idıre. A meghatározott idıre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja Tanítási idıkeret A tanítási idıkeret jelentısége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidın belül végzett tanításért óradíj, csak a tanítási idıkereten felül teljesített többlettanításért jár. A tanítási idıkeret kiszámítására a jogszabályoknak megfelelıen iskolánkban kéthavonta - kerül sor. A tanítási idıkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menete a mindenkor hatályos jogszabályok szerint történik. 41

42 A pedagógiai programban és a tanév munkatervében is szereplı az alábbiakban felsorolt esetekben csökkenti az intézmény vezetıje az iskola pedagógusainak tanítási idıkeretét. A pedagógiai programban szereplı sítáborban, erdei iskolában, egyéb táborozáson részt vevı pedagógusok estében szorgalmi idıben. A munkatervben meghatározott tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok esetében. (pl. nevelési értekezlet, túranap, sportnap, stb.). Az intézményi, DÖK, ISK és osztályfınöki munkatervben szereplı tanulmányi kirándulásokon kíséretet ellátó pedagógusok esetében szorgalmi idıben. A tanév során a felmenı rendszerő versenyek, vetélkedık, szemlék elıre nem tervezett idıpontjaiban, az ott kíséretet ellátó pedagógusok esetében szorgalmi idıben. Továbbképzésben részt vevı pedagógus esetében, amennyiben a továbbképzés az adott pedagógus munkaidejére esik A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei 1. A munkáltató és a beosztott pedagógus teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidı keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelezı órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás idıtartama nem lehet rövidebb egy tanítási évnél, és határozatlan idıre is szólhat. A beosztott pedagógus részére a végzett munkával arányos teljesítménypótlék jár. 2. A teljesítménypótlékot a Kjt. 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelıen meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor. 3. A teljesítménypótlékok havi mértéke a következı: a) heti egy órával történı emelés esetén a számítási alap 5 8%-a; b) heti két órával történı emelés esetén a számítási alap 10 14%-a; c) heti három órával történı emelés esetén a számítási alap 15,5 21%-a; d) heti négy órával történı emelés esetén a számítási alap 22 28%-a; e) heti öt órával történı emelés esetén a számítási alap 29 36%-a; f) heti hat órával történı emelés esetén a számítási alap 37 44%-a; g) heti hét órával történı emelés esetén a számítási alap 45 52%-a. 4. Az osztályfınöki feladatot ellátó pedagógus részére az osztályfınöki feladat ellátásával kapcsolatban nem állapítunk meg teljesítménypótlékot. 42

43 5. A közoktatási intézmény vezetıjének és helyettesének közalkalmazotti kinevezésének módosításával vezetıi megbízásának idejére, vezetıi pótlékának folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a Kt. elıírásai szerint: 6. Az 5. pontban foglaltak alkalmazása akkor kötelezı, ha a közoktatási intézményekben kiadott vezetıi megbízások száma kevesebb, mint a Kt. 1. számú mellékletének Elsı rész,,vezetık'' cím 2. pont alapján megállapítható vezetıi megbízások. A teljesítménypótlék alkalmazása esetén helyettesítési díj nem állapítható meg. 7. A teljesítménypótlék összegét a megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógus-munkakörökben eltérı lehet, a munkakör sajátosságaira a munkakörre e törvényben meghatározott kötelezı óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat elıkészítése és javítása stb. tekintettel. 8. A teljesítménypótlék összegét minden olyan esetben, amikor valamely juttatás számítási alapja az illetmény figyelembe kell venni Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai A tanulók által elıállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga a tanulót illeti meg. Az iskolát kizárólag a termék, dolog, alkotás elıállításához nyújtott anyagi segítség arányában illeti folytatólagos vagyoni jog Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettségekrıl alapján, az abban elıírt idıintervallumban és a törvény melléklete szerinti adattartalommal, az iskola igazgatója, a távollétében utalványozási joggal rendelkezı igazgatóhelyettes, valamint a szakmai teljesítést igazoló iskola titkár, vagyonnyilatkozat tételére kötelezett Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenırzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés. 43

44 12. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról, minıségirányítási programjáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetı tájékoztatás. A házirendrıl az iskola nevelıtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és mőködési szabályzata, minıségirányítási programja és házirendje nyilvános. Minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı helyeken található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola weblapján ( az iskola igazgatójánál vagy igazgatóhelyettesnél. 44

45 V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE A SZMSZ szeptember 01 - jén, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és mőködési szabályzat hatálybalépésével a SZMSZ 1. számú mellékletét képezı Győjtıköri szabályzat kivételével egyidejőleg érvényét veszti a december 06-án készített és többször módosított SZMSZ. 2. A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi elıírás alapján, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, vagy az intézmény dolgozóinak, illetve tanulóinak nagyobb csoportja, vagy a szülıi szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell elıterjeszteni. A SZMSZ módosításának eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Gönyő, augusztus Kiss Béla igazgató 3. LEGITIMÁCIÓ A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATOT AZ INTÉZMÉNY DIÁKÖNKORMÁNYZATA AUGUSZTUS 24 - ÉN TARTOTT ÜLÉSÉN MEGTÁRGYALTA. ALÁÍRÁSOMMAL TANÚSÍTOM, HOGY A DIÁKÖNKORMÁNYZAT EGYETÉRTÉSI JOGÁT JELEN SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN, A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ÜGYEKBEN GYAKOROLTA, AZ ABBAN FOGLALTAKKAL EGYETÉRTVE A NEVELİTESTÜLETNEK ELFOGADÁSRA JAVASOLTA Vanyó Bianka Fruzsina Szabóné Bebık Ildikó a DÖK tanulói vezetıje a DÖK munkáját segítı pedagógus 45

46 A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATOT A SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG AUGUSZTUS 24 ÉN TARTOTT ÜLÉSÉN MEGTÁRGYALTA. ALÁÍRÁSOMMAL TANÚSÍTOM, HOGY A SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG EGYETÉRTÉSI JOGÁT A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ÜGYEKBEN GYAKOROLTA, AZ ABBAN FOGLALTAKKAL EGYETÉRTVE A NEVELİTESTÜLETNEK ELFOGADÁSRA JAVASOLTA.... Horváthné Németh Katalin szülıi munkaközösség elnöke A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATOT AZ INTÉZMÉNY NEVELİTESTÜLETE AUGUSZTUS 24 ÉN ELFOGADTA.... Kiss Béla igazgató A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA (GÖNYŐ, KOSSUTH LAJOS UTCA 65.) SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, GÖNYŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ- TESTÜLETE ÉV AUGUSZTUS HÓ 27. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA. Gönyő, augusztus Major Gábor polgármester 46

47 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZATA A könyvtár elsıdleges feladatának az oktató-nevelı munka segítését tartja, azaz a tanulók és a nevelık ellátását minden olyan információhordozóval, amely fontos szerepet tölt be az oktató-nevelı munka folyamatában. Ebbıl adódó feladatainak megvalósulását segítı dokumentumok tartoznak az állomány fı győjtıkörébe. Ide soroljuk az írásos nyomtatott dokumentumok közül a kézikönyveket, segédkönyveket, tananyagot kiegészítı vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem munkáltatójellegő ismeretterjesztı és szépirodalmat, a periodikumok közül a szakmai tevékenységhez szükséges folyóiratokat, az audiovizuális és digitális ismerethordozó dokumentumokat. A könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére alkalmas ismerethordozó beszerzését csak részlegesen tudja vállalni. A könyvtár győjtıköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. A szakszerő állományalakítás az általános érvényő alapelvek figyelembevételével, a nevelıtestület véleményének egyeztetésével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával történik. A KÖNYVTÁR GYŐJTİKÖRE 1. Szépirodalmi állomány Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására a teljesség igényével. A házi és az ajánlott olvasmányok kiemelten a teljesség igényével. A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzık válogatott mővei, győjteményes kötetei teljességgel. A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, győjteményes kötetek teljességre törekvıen. A kiemelkedı, de a tananyagban nem szereplı kortárs magyar és külföldi alkotók mővei erıs válogatással. Tematikus antológiák válogatva. Regényes életrajzok válogatva. Történelmi regények válogatva. Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelı olvasmányos irodalom erısen válogatva. 2. Szakirodalmi állomány Kis- közép és nagymérető alapszintő általános és középszintő lexikonok és általános enciklopédiák teljességgel. 47

48 A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes mővelıdéstörténet kis- közép és nagymérető alapszintő és középszintő elméleti és történeti összefoglalói teljességre törekvıen. A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kis- közép- és nagymérető alapszintő szakirányú segédkönyvek teljességgel, a középszintőek a teljességre törekvıen. A tantárgyak alapszintő elméleti és történeti összefoglalói erısen válogatva. Munkáltató eszközként használatos mővek: - az alapszintő ismeretközlı irodalom kiemelten teljességgel. Középszintő ismeretközlı irodalom kiemelten válogatva. A tananyagot kiegészítı vagy ahhoz közvetve kapcsolódó alapszintő ismeretközlı irodalom bı válogatással, az ide tartozó középszintő ismeretközlı irodalom erısen válogatva. A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítı- alap- és középszintő ismeretközlı irodalom erısen válogatva. Az érvényben lévı általános iskolai tantervek, tankönyvek válogatva. Az iskolai oktatási segédletek, munkafüzetek feladatlapok kiemelten teljességre törekvıen. Az iskolában tanított nyelv oktatásához felhasználható idegen nyelvő segédletek erısen válogatva. A megyére, településünkre vonatkozó helytörténeti kiadványok válogatva. Az iskola történetével foglalkozó dokumentumok teljességgel. 3. Pedagógia győjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést elısegítı pedagógiai szakirodalom: o pedagógiai lexikonok, o egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, o a nevelés és oktatás általános elméletével foglalkozó kézikönyvek, o mővelıdés- és oktatáspolitikával kapcsolatos mővek, o a családi életre neveléssel, az iskola és a szülıi ház kapcsolatával foglalkozó mővek. Tanári kézikönyvek, valamennyi, az iskolában tanított tantárgy, illetve tanórán kívüli foglalkozáshoz kapcsolódó módszertani segédkönyvek. A pedagógia határtudományai közül elsısorban a pszichológiai tárgyú irodalom körébe tartozó mővek, úgymint o a pszichológia alapfogalmát, fejlıdését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak, o az egyes részterületekkel foglalkozó kézikönyvek, o közülük is elsısorban az általános lélektan, a fejlıdéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia, a személyiség lélektan alapmővei. A szociológia, szociográfia, statisztika, jog közigazgatás irodalmát elsısorban enciklopédikus szinten győjti. azokat a mőveket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal - erısen válogatva. Elsısorban családgondozással, gyermek- és 48

49 ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos mőveket - válogatva. 4. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetısége részére az iskola nevelımunkájának irányításához az igazgatás, gazdálkodás és ügyvitel körébe tartozó kézikönyvek, jogszabálygyőjtemények: A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidıvel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom. Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok. A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyőjtemények és magyarázatok. Az iskolavezetéssel kapcsolatos mővek A könyvtáros segédkönyvtára A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel győjtendık: A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintő könyvtártani összefoglalók, a könyvtárat érintı jogszabályok, irányelvek. Az olvasással, neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. A könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, ajánló bibliográfiák 5.Győjtendı periodikumok Pedagógiai hetilapok, folyóiratok. Tantárgyak módszertani folyóiratai. Tantervben tárgyalt gyermek és ifjúsági lapok. A tanagyaghoz kapcsolódóm rendszeresen felhasználható tudományos és mővészeti folyóiratok. 6. Kéziratok Az iskola életével, történetével kapcsolatos dokumentumok: Az iskolaújság. Pedagógiai dokumentumok. Pályázatok. Éves munkatervek. Összegzı elemzések, jelentések. 7. Audiovizuális dokumentumok, számítógépes információhordozók Az audiovizuális ismerethordozók győjtése az érvényes taneszközjegyzék alapján az iskola pedagógiai programjának figyelembevételével történik, az oktatott tantárgyaknak megfeleltetve. 49

50 7.1. Képes dokumentumok: kép, térkép, atlasz, reprodukció állókép: diafilm, fényképek 7.2. Hangzó dokumentumok: hangszalag (kazetta) audió CD 7.3. Hangos képes dokumentumok: videokazetta CD-ROM DVD filmek A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyő, május Kiss Béla igazgató 50

51 2. számú melléklet: A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII.30.) sz. Korm. rendelet 145/A.. (5). bekezdése alapján, az iskola, az alábbi eljárásrendet alkalmazza. 1. A szabálytalanság I. Általános alapelvek A szabálytalanság, valamely létezı szabálytól: jogszabályi rendelkezéstıl, helyi rendelettıl, egyéb belsı szabályzattól való eltérést, az elvárások be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat: nem megfelelı cselekménybıl, mulasztásból, hiányosságból. Szabálytalanságnak minısül az, amely mértéke alapján: a büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adhat okot. 2. A szabálytalanságok kezelési rendje rögzítésének célja: A kezelési rend meghatározásának célja: a szabálytalanságok elıfordulásának megelızése. A megelızés érdekében, a folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési rendszerbe (a továbbiakban FEUVE) olyan ellenırzési pontokat kell beépíteni, hogy a szabálytalanság elıfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhetı legyen. Az elsı szintő pénzügyi irányítási és kontroll rendszer hatékonyságával kell a szabálytalanságok bekövetkezését elkerülni. 51

52 II. A nagyobb kockázatot rejtı feladatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelızése érdekében 1. A nagyobb kockázatot rejtı feladatok a tervezési folyamatok, az illegális pénzügyi cselekmények lehetıségét rejtı folyamatok, az intézményben nagy kockázatot rejtı folyamatnak minısített terület, a pénzügyi tranzakciók területén nagy kockázatot rejtı feladatnak minısített folyamtok, 1.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a tervezési folyamatok során A tapasztalatok alapján meg kell keresni azokat a területeket, ahol különösen kényes tételek fordulnak elı (nagyobb mennyiségő készpénz és készletmozgás). Gondoskodni kell a nagy összegő kiadással járó területek fokozott ellenırzésérıl (fejlesztések). Biztosítani kell a szabályozottság aktualizálását. A külsı ellenırzések észrevételeinek figyelembevétele Az illegális pénzügyi cselekmények lehetıségét rejtı folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. Meg kell határozni egy olyan belsı rendet, amely megelızi az illegális pénzügyi cselekményeket. Az intézmény dolgozói számára legyen ismert, hogy illegális pénzügyi cselekmény gyanúja esetén melyek a bejelentés és a kivizsgálás szabályai. Fel kell mérni az illegális pénzügyi cselekmények elıfordulási típusait, területeit, esetleg személyhez való köthetıségét Az intézményben nagy kockázatok rejtı folyamatnak minısített területek esetében alkalmazandó eljárás rend. Rendszeresen át kell tekinteni a belsı szabályozottságot, és az ott szabályozott folyamatokat. Vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot. Eltérés esetén gondoskodni kell a szabályzatok módosításáról. 52

53 1.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: A valódiság és a hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók teljes végigkísérése történjen meg. A kiemelt pénzügyi tranzakciók: személyi juttatások köre, (kötelezettségvállalások, teljesítésigazolások) a készletbeszerzések köre (döntés-elıkészítés, megrendelés, szakmai teljesítésigazolás, ellenjegyzések) a felhalmozási kiadások (döntés-elıkészítés, ajánlatok kérése, kötelezettségvállalás, nyilvántartásba vétel) A vezetı értékelési feladatai a szabálytalanságok megakadályozása érdekében III. Az intézmény vezetıje a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az egyes mőködési folyamatokat. Az értékelés szempontjai: mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, megfelelı ütemő-e a FEUVE fejlesztés, megfelelıek-e a kialakított ellenırzési pontok, kellı figyelemmel betartják-e a FEUVE-t. IV. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén Ha a mőködés bármely területén szabálytalanság merül fel: a szabálytalanságot, vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetıjének, az intézményvezetı, ha szabálytalanságot vagy annak gyanúját észleli köteles errıl a felügyeleti szerv vezetıjét haladéktalanul tájékoztatni. 53

54 A büntetı, szabálysértési, kártérítési illetve fegyelmi eljárások 1. A büntetıeljárás V. A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. tv (1). bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetıeljárásról szóló évi XIX.tv. 6.. (1). bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetıeljárást megindítsa, illetıleg az eljárást lefolytassa. A (2) elıírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény elıírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt ha az elkövetı ismert, annak megjelölésével feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megırzésükrıl kell gondoskodni. 2. A szabálysértés A szabálysértésekrıl szóló évi LXIX. tv. 1.. (1) alapján szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A 82.. (1) kimondja, hogy a szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. A kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. tv (1). bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló évi III.tv. rendelkezései az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadó egyéb jogszabályok: évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvérıl évi XXIII. tv. a köztisztviselık jogállásáról évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról A fegyelmi eljárások tekintetében a fenti törvények megfelelı rendelkezései az irányadók. 54

55 VI. Záró rendelkezések A Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: szeptember 01-tıl lép hatályba. Hatálya kiterjed az intézményben felmerülı szabálytalanságok kezelésére. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2. számú mellékletét képezi. Jóváhagyására és módosítására az intézmény vezetıje jogosult. Gönyő, augusztus Kiss Béla igazgató 55

56 3. számú melléklet: A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Bevezetı rész A szabályzat az Intézmény mőködésére vonatkozó legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre); A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra. 1. rész A közalkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok A személyi iratok kezelése és ezek adatvédelmi szabályai Általános szabályok I. 1. Személyi iratként kell kezelni bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett minden olyan adathordozót, amely a közalkalmazotti jogviszony: - létesítésekor, - fennállása alatt, - megszőnésekor, - illetve azt követıen keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. Az 1. pont alapján személyi irat: a) a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyzeti irat), b) a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok, c) a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggı más jogviszonyaival kapcsolatos iratok, d) a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 56

57 3. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az alábbi iratok tartoznak személyzeti iratok közé: - adatnyilvántartó lap, - önéletrajz, - erkölcsi bizonyítvány, - kinevezés, - besorolásról rendelkezı irat, - áthelyezésrıl rendelkezı irat, - minısítés, - a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetı irat, - a hatályban lévı fegyelmi büntetést kiszabó határozat, - a közalkalmazotti igazolás másolata. 4. A személyzeti iratokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni. 5. A személyi iratokat iktatni kell. Az iktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelıen csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított győjtıben kell ırizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének idıpontját is. 6. A személyzeti iratra csak olyan adat és megállapítás vezethetı, amelynek alapja: - közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés. 7. A közalkalmazotti jogviszony megszőnése után a közalkalmazott személyi iratait kivéve a közalkalmazotthoz tartozó, a vagyonnyilatkozat-tételével összefüggı személyi iratokat a központi irattárban kell elhelyezni. Az így irattárazott anyagokat a megszőnt csoportban kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszőnésétıl számított ötven évig meg kell ırizni. 8. A személyi iratok tárolási módja megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartás tárolási módjával. 9. A közérdekő adatokon túl a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát csak a Kjt. 83/D. -ában foglalt kivételes esetben lehet kiadni. 10. A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. 57

58 A személyi anyagok közül a pályázatokra vonatkozó speciális szabályok 11. A pályázatok kezelési módja (Ha jogszabály, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik.): - A pályázatokat iktatni kell. - A benyújtott pályázatokról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a közalkalmazott lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. - A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevıkön, valamint a közalkalmazotti alapnyilvántartásba betekinteni jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhetı harmadik személlyel. - A pályázat eredményérıl a pályázókat haladéktalanul, de legkésıbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel együtt meg kell küldeni a teljes pályázati anyagukat is. - Az elıadói ívre fel kell vezetni a visszaküldés tényét. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: a.) Az iskola a közalkalmazottairól a Kjt. 4. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedıen nyilvántartást vezet. A mellékletben nem szereplı adatokról adatgyőjtés nem végezhetı, ilyen adat nyilvántartása és kezelése tilos. b.) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekő, ezeket az adatokat a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c.) A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvényi felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. d.) Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 2. Az alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai különbözıek lehetnek attól függıen, hogy a nyilvántartás vezetése milyen módon történik: - hagyományosan (kézzel, papír alapon) vagy - számítógépes program segítségével. A nyilvántartási módokra vonatkozó konkrét szabályokat a szabályzat külön része tartalmazza. II. 58

59 A betekintési jog gyakorlásárnak szabályai A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai: a.) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b.) A közalkalmazott jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adata közlését megtagadni. Az adatkezelı köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c.) A közalkalmazotti nyilvántartás elsı alkalommal történı kitöltésekor az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d.) A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplı adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében az intézmény adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adatok kiadásától számított 5 évig meg kell ırizni. Az adatszolgáltatási nyilvántartás formáját az intézményvezetı határozza meg és bocsátja rendelkezésre. e.) A munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba az eljárásban indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetıleg abból adatokat átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: - saját adataira vonatkozóan a közalkalmazott, - a közalkalmazott felettese, - a minısítést végzı vezetı, - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenırzést végzı szerv, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - a közalkalmazott ellen indult büntetıeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítás szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. III. A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplı személyes adatokat kezelık személyi felelıssége A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplı személyes adatokat kezelık személyes felelıssége: a) a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplı személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerőségéért az intézményvezetı a felelıs. 59

60 b) A közalkalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezetı által e feladattal jelen szabályzat mellékletében megbízott közalkalmazott (a továbbiakban iskolatitkár) látja el. c) Az iskolatitkár a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplı, nem közérdekő személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért: - a munkáltató, - az érintett közalkalmazott felettese, - a minısítést végzı vezetı, - az iskolatitkár (személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott), - a közalkalmazott, saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelısséggel. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok kezeléséért való felelısség tartalma: 1.) Az intézményvezetı felel: - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített elıírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenırzéséért. Felelısségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról; - az ellenırzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és mőködtetésérıl; - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adatok védelmével kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételérıl. A közzététel érdekében a közalkalmazottak kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére, majd azt követıen az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére. (Ez utóbbit a szabályzat mellékleteként kell kezelni.) - Felelısségi körén belül köteles a betekintési jog gyakorlásának esetében, Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának a jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. 2.) A minısítést végzı vezetı felelıssége: - A minısítést végzı vezetı felelısségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minısítés folyamatába bevont harmadik személy a munkavállalói érdekképviseleti szerv tagja csak a jogszerő és tárgyilagos minısítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 3.) Az iskolatitkár a felelısségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy: - a személyi iratra történı adat rávezetés a megfelelı személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétıl, illetıleg változásától számított legkésıbb 3 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, 60

61 - a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását a közalkalmazott kérelmére történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésıbb 3 munkanapon belül átvezesse, - ha a közalkalmazott nem az általa szolgáltatott adatának kijavítását vagy helyesbítését kéri, akkor a személyzeti ügyintézınek kezdeményeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítést, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul el kell végezni a javítást. - az általa kezelt közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzat I/6. pontjában meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzat I/6. pontjában foglalt adatforrásokon alapul. - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell az intézmény vezetıjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplı adat a valóságnak már nem felel meg. 4.) A közalkalmazott felelıssége: - A közalkalmazott felelıs azért, hogy az általa a szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. IV. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvetı adatvédelmi szabályokat kell betartani: a) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tőzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezetı a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetınek, aki gondoskodik a zár lecserélésérıl. c) Amikor az adatkezelés folyik, az adatkezelı helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. d) A nem rutinszerő, nem szokványos adatkezelésrıl, az adatkezelést megelızıen értesíteni kell az intézményvezetıt. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok 61

62 1. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a mőködtetés rendjét. 2. Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonság, - az üzemeltetési biztonság, - a technikai biztonság, valamint az - információtovábbítás biztonságáról. 2/1.) A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: - Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhetı ki, amely elegendı biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erıszakos behatolás, tőz vagy természeti csapás ellen. - A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. 2/2.) Az üzemeltetési biztonság szabályairól: - A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek: Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár (személyzeti ügyintézı) - Külsı személy (pl.: karbantartás) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetıleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. - A számítógépes rendszer vagy annak bármely eleme csak az intézményvezetı felhatalmazásával változtatható meg. - A rendszerbe kerülı adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélıdhessenek el, ne sérüljenek meg. 2/3.) A technikai biztonság szabályai: - Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. - Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képezı adattételek számát az adatrögzítınek folyamatosan ellenıriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell. - A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik. - Az adatállományokban történt változásokat naplózni kell. - Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenırizni kell. - On-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenırizni kell. - Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását ha a próbát külsı szerv vagy személy végzi el kell kerülni augusztus igazgató 62

63 4. számú melléklet NYILATKOZAT A SZABÁLYZATBAN FOGLALTAK TUDOMÁSUL VÉTELÉRİL A szabályzatban és a mellékleteiben foglaltakat megismertem, annak elıírásait magamra nézve kötelezınek ismerem el, annak rendelkezéseit, szabályait következetesen megtartom, s a fentieket aláírásommal igazolom. Ssz. Név 1. Ágoston Zoltánné 2. Burján Péterné 3. Dobai Józsefné 4. Fazekas Szilvia 5. Gellérné Petrov-Dimitrov Katalin 6. Horváth Józsefné 7. Horváthné Szombathelyi Rita 8. Hun Béla 9. Kiss Béla 10. Kovácsné Mészáros Katalin 11. Krokker Andrásné 12. Nagy Lászlóné 13. Nagyné Pelsıczi Edina 14. Orbán Mária 15. Polócz Eszter 16. Soltész László 17. Szabóné Bebık Ildikó 18. Szemereiné Horváth Anita 19. Takácsné Struhár Éva 20. Tóth György 21. Vanyóné Pósán Zsuzsanna 22. Zvezdovitsné Gangl Tímea Aláírás Gönyő, augusztus