Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Szervezeti és működési szabályzat

Átírás

1 Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Szervezeti és működési szabályzat Intézmény székhelye, címe: Kaposvár, Bajcsy Zs.u.17. Telefon: Fax.: webcím: Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Reőthy Ferenc Intézményvezető-helyettes(ek): Tóthné Berzsán Gabriella Veveránné Horváth Ágnes

2 2 I. Bevezetés 5 I. Bevezetés 5 1. A SZMSZ célja, tartalma 5 2. Jogszabályi háttér 5 3. A SZMSZ hatálya 7 II. Intézményi alapadatok 8 II. 1. Intézményi azonosítók 8 II. 2. Az intézmény tevékenységei 8 II. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei 8 II. 2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 8 II. 2.3 Vállalkozási tevékenység 8 III. Szervezeti felépítés 9 III. 1. A szervezeti egységek megnevezése 9 III Vezetők, vezetőség 10 III. 1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata 14 III A pedagógusok közösségei 14 III A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak 17 III A tanulók közösségei 17 III Szülői szervezetek 19 III. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje 19 III A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje 19 III A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 23 III A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái 23 III Az intézményi sportkör valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái 23 III A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái 24 III. 3. A külső kapcsolatok rendszere, formái 25 IV. A működés rendje 25 IV. 1. Az intézmény működési rendje 25 IV. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 26 IV. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 32 IV. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az intézmény hagyományainak ápolása 36 IV. 5. A pedagógus munka belső ellenőrzésének rendje 37 IV. 6. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai 41 IV. 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Szabályozza az SZMSZ 10. számú melléklete. 47 IV. 8. Intézményi óvó, védő előírások 47 IV A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 47 IV Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 48 IV Katasztrófa,- tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 48 IV. 9. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 48 IV. 10. A belső ellenőrzés 48

3 3 IV A belső ellenőrzés rendje 48 IV. 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 56 V. Záró rendelkezések 57 V. 1. A SZMSZ hatálybalépése 57 V. 2. A SZMSZ felülvizsgálata 57 MELLÉKLETEK számú melléklet Szakmai alapdokumentum számú melléklet 64 A pedagógusok munkaköri leírása számú melléklet sz. igazgatóhelyettes munkaköri leírása számú melléklet sz. igazgatóhelyettes munkaköri leírása sz. melléklet 75 A Táncsics Mihály Gimnázium könyvtáros-tanárának munkaköri leírása számú melléklet 78 Az osztályfőnökök munkaköri leírása számú melléklet 81 A szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírása számú melléklet 82 Iskolatitkár, rendszergazda munkaköri leírása számú melléklet 86 Ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása számú melléklet 88 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata számú melléklet 89 Bombariadó esetén szükséges teendők számú melléklet 90 Tűzvédelem számú melléklet 91 Oktatási tananyag számú melléklet 94 A pedagógus teljesítményének értékelése számú melléklet 105 A pedagógus munka belső ellenőrzése számú melléklet 110 Biológia és kémia szertár és szaktantermek rendje számú melléklet 111 Sportcsarnok számú melléklet 112 A kondicionáló terem rendje számú melléklet 113 Aula számú melléklet 114 A történelem-földrajz szertár működési rendje számú melléklet 115 Számítástechnika terem 115

4 4 22. számú melléklet 116 Az iskolák által alkalmazott záradékok számú melléklet 121 Gyűjtőköri Szabályzat számú melléklet 125 Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás számú melléklet 135 A szorgalom elbírálásának elvei számú melléklet 137 A magatartás elbírálásának elvei 137

5 5 I. Bevezetés A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek iskolánkban. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXCV. törvény az államháztartásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 125/2011. (VII. 18.) Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (továbbiakban: Korm.r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, valamint a évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

6 6 szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet, valamint a 22/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról. 15/2007.III. 14.) OKM rendelet az egyes pedagógiai szakszolgálatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A (3) bekezdés] Magyarország költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint a 106/2012. (VI. 1.) Korm.rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet

7 7 a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet, valamint a 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

8 8 II. Intézményi alapadatok II. 1. Intézményi azonosítók Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium 7400 Kaposvár, Bajcsy Zs.u.17. Szakmai alapdokumentum (1. sz. melléklet) alapítás időpontja : 1806 OM-azonosító: KSH-azonosító : PIR-azonosító: II. 2. Az intézmény tevékenységei Általános középfokú oktatás II. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Gimnáziumi nevelés, oktatás Nappali rendszerű oktatás Évfolyamok: négy, öt Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja II. 2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Az intézmény kiegészítő tevékenységet nem folytat. II. 2.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

9 9 III. Szervezeti felépítés III. 1. A szervezeti egységek megnevezése Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A szülői szervezet /közösség/ A tanulói közösség Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - az iskolatitkár(ok). Az intézmény vezetősége, tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - a közalkalmazotti tanács elnöke - az AJTP program felelőse Az intézmény szervezési egységei: humán egység reál egység A közoktatási intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: humán egység: igazgatóhelyettes reál egység: igazgatóhelyettes Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

10 10 III Vezetők, vezetőség Az intézmény felelős vezetője A Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója - a köznevelési törvény 69. -a alapján - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, valamint dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Felelős továbbá a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért d) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, e) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, f) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, g) a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, i) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, j) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény igazgatóját helyettesítheti: távollétében minden ügyben /a fegyelmi jogkör kivételével/ teljes joggal: az l.sz. igazgatóhelyettes.

11 11 Távollétében helyettesíti az 1. számú igazgatóhelyettes vagy annak akadályoztatása esetén a 2. számú igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, - az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, - az osztályfőnök, az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - az iskolatitkár(ok). Az igazgatóhelyettesek megbízását - a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával - az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Szabályozza az SZMSZ számú melléklete. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával végzik.

12 12 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját /irányító, tervező, szervező, ellenőrző értékelő tevékenységét középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - az Arany János Tehetséggondozó Program felelőse - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - a Közalkalmazotti Tanács elnöke Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, valamint a diákönkormányzat diákképviselőivel. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el, a követelményeknek megfelelően. A január 01-én hatályba lépő évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek részére, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak feladataik ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati

13 13 vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed a közalkalmazotti jogviszonyban álló házastársra, élettársára, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermekre is. Fentiek alapján intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: - igazgató - igazgatóhelyettesek A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét, a nyilatkozat őrzését, a kötelezettség megkezdésének jogkövetkezményeit külön szabályzat tartalmazza.

14 14 III. 1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az iskola önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik: - számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - a bizonylati szabályzat, - pénzkezelési szabályzat, - folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés - felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. III A pedagógusok közösségei Az intézmény nevelőtestülete a.) A nevelőtestület gimnáziumunk pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. b.) A gimnázium nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik A nevelőtestület értekezletei

15 15 a.) A tanév során a tantestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, - záró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - félévi plenáris értekezlet - szükségszerűen tantestületi /munka/értekezlet b.) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a tantestület tagjainak 25 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. c.) A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. d.) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását osztály értekezleten végzi. Az osztály értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztály értekezletek időpontját - ha lehetséges előre tudni - a munkaterv rögzíti. Felelősök az osztályfőnökök. Osztály értekezlet - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok - fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek.

16 A nevelőtestület véleményét - a köznevelési törvény 70. -ában meghatározottak mellett - ki kell kérni: - az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - tankönyvtámogatás iskolai módja: Az SZMSZ 10. sz. melléklete tartalmazza - az osztály tanulóinak szüleivel (szülői értekezleten) történt megbeszélés után differenciáltan vagy egyenlően történik a kapott támogatás kiosztása a tanulóknak. - az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához - és a külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a.) A köznevelési törvény 71. -a szerint a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkaközösségei az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b.) A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként munkaközösség-vezetőt választanak (szeptember 10-ig) a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. Az iskola igazgatója a választás után bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőjét. c.) A szakmai munkaközösség dönt: - a tantestület által átruházott kérdésekben - a továbbképzési programokról - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról A szakmai munkaközösségek tevékenysége a.) Feladataik: - javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, érvényt szereznek a helyi tantervi előírásoknak, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - javaslatot tesznek az emelt szintű képzési irányok megválasztására

17 17 - végzik a tantárgycsoportjaikkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát - összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget - a mindenkori új oktatási koncepciónak megfelelően megvizsgálják a helyi tanterveket és szükség szerint módosítják azokat b) A szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírását az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza. III A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettesek készítik el. (SZMSZ 8. sz. melléklete) III A tanulók közösségei Diákönkormányzat A köznevelési törvény 48. -a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatokat érintő kérdésekben. a.) A diákkörök

18 18 A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre az iskola költségvetésének függvényében. b.) A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. c.) A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagógus révén is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. d.) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának egyéb formái Véleménynyilvánításra jogosultak: egyének osztályközösségek csoportok közösségei iskolaközösség iskolai diákbizottság képviselői A véleménynyilvánítás formái, helye: - kulturált módon és formában - négyszemközt tanárának, osztályfőnökének, igazgatójának, ha arra engedélyt kér és kap - osztálygyűlésen - diákközgyűlésen - osztályfőnöki órán Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége - megválasztja az osztálybizottságát és az osztály titkárát

19 19 - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe, annak szervezeti és működési rendje szerint. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve esetleg pályázat alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztály értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza. III Szülői szervezetek A szülői szervezet /közösség/ a.) A köznevelési törvény 73. -a értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösségeket hozhatnak létre. A szülői szervezet jogai: - dönt saját szervezeti és működési rendjéről - tanévenként munkatervet készít - dönt képviseletéről /szülői választmány/ b.) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményüket, állásfoglalásukat, javaslataikat a választott SZK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőjéhez. c./ Az iskola szülői választmányát az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az összekötő tanárral és az igazgatóval tart kapcsolatot. d./ jogkörét az iskola Szülői Szervezetének SZMSZ-e tartalmazza III. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje III A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje

20 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az iskola igazgatója fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadó órák. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: - az igazgató közvetett kapcsolattartása: a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgatóhelyettes révén /folyamatos/ - az igazgató közvetlen kapcsolattartása: - a tanév előtt /tervek, feladatok egyeztetése/ - esetenként az iskolai diákbizottság titkárával /megállapodás szerint/ A kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási folyamatban résztvevők közötti kapcsolatok szabályozottak, az információáramlás rugalmas. A felülről jövő információkat az igazgató juttatja el a testülethez. Az út különböző. Meghatározó a tartalom, a határidő, az érintettek köre. Az igazgató információit először a helyettesekkel osztja meg - heti megbeszélés (hétfőn délelőtt) - vagy az aktuális probléma esetén azonnal. A feladatok végrehajtása gyakrabban a szakterületért felelős igazgatóhelyettes dolga. Az igazgatóhelyettes a problémák megoldatását - ismerteti a munkaközösség-vezetőkkel - a terület felelősével - valamennyi tanárnak - írásbeli értesítés ( fekete táblán kifüggesztve, információs pontokon)

21 21 - szóbeli úton. Nem feltétlenül tartja az igazgató a felvázolt útvonalat, ha a feladat megoldása azonnal megoldást kíván. Ilyenkor azonnal összehívja a rendkívüli tantestületi értekezletet (pl. szünetben). Havonta - csütörtök délután - van munkaértekezlet, ahol az időszerű teendők megtárgyalására, az elvégzett feladatok értékelésére kerül sor. Az igazgató - ha úgy ítéli meg a témát - közvetlenül a munkaközösségek vezetőit tájékoztatja, kéri fel a feladat végrehajtására. Mielőtt tantestület elé megy egy, az iskolai életet jelentősen befolyásoló probléma, megvitatja azt az iskola vezetősége. Ülésezésük alkalomszerű. Az alulról jövő információk útját ugyanúgy a téma, a határidő és az érintettek köre dönti el. A szaktanár közvetlenül megy az igazgatóhoz (pl. engedély kérés) az igazgatóhelyettes segítségét kéri a megoldásban (pl. óra csere, teremcsere, adminisztrációt) a tantestületet tájékoztatja értekezleten (munka-, rendkívüli) Mindez inkább szóbeli, de vannak esetek, amikor írásban (pl. a fekete táblán). Gazdasági jellegű ügyek esetében valamelyik igazgatóhelyettes útján értesülnek a tantestület tagjai az aktuális kérdésekről. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői szervezet választmányával - az összekötő tanár közvetítésével - az Intézményi Tanács képviselőivel - tanárelnök szervezésével - de természetesen az igazgatóhoz közvetlenül is fordulhatnak időpont egyeztetése után. A DÖK részben patronáló tanár közvetítésével, részben közvetlenül tartja a kapcsolatot az igazgatóval A szülők tájékoztatásának formái a) Az iskola a tanév során - félévente egyszer szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban /szülői értekezletek/ - hetente, a meghatározott időpontban kijelölt szaktanári fogadóórákon

22 22 - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad /a tanulók ellenőrzőjében/ b) A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök nevesíti az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Iskolai szülői értekezletet az igazgató hívhat össze rendkívüli esetben. c) A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az órarendben megjelölt időpontban tart szülői fogadóórát, ennek időpontját az osztályfőnök beíratja a tanulók ellenőrzőjébe. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, és ezt köteles a diák tudomására hozni, aki azt az ellenőrzőjébe beírja. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy-vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból félévente minimum négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. /Az érdemjegyeket félévente arányosan kell elosztani!/ Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a dolgozatokat /nagy dolgozat, röpdolgozat stb./ a szaktanár tíz napon belül kijavítja, a tanulókkal kijavíttatja, megbeszéli, értékeli, illetve nekik visszaadja. A nagy dolgozatokat /amelyek íratását a tanterv előírja/ a tanév végéig meg kell őrizni. Egy tanulócsoportban naponta csak egy témazáró dolgozat iratható. A fakultációs és idegen nyelvi csoportnaplókból a jegyeket legalább havonta át kell vezetni az osztálynaplóba ahhoz, hogy az osztályfőnök igazolni tudjon.

23 III A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 23 A szakmai munkaközösségek együttműködésének fő színtere az iskolavezetőség ülése. Ez évente kétszer foglalkozik munkaközösségi szintű ügyekkel. A tanév elején egyeztetik a következő tanévben indítható képzési formák kereteit, irányait, óraszámait, ami alapján javaslatot tesznek az igazgatóságnak annak megvalósítására. A második félév elején arról állapodnak meg, hogy melyek azok a képzési területek, amikben átfedések vannak, elosztják ezeket, illetve tisztázzák a közös feladatokat III A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendben meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság /IDB, DÖK/ áll. A tanulóifjúságot a nevelőtestület és az iskola vezetősége előtt az IDB-DÖK képviseli /jogait gyakorolja/. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagógus révén is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat élén álló tanuló, előzetes egyeztetés alapján bármikor fordulhat közvetlenül is az igazgatósághoz, vagy az igazgatóhoz. III Az intézményi sportkör valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái A mindennapi testedzés formáit a tömegsport keretei biztosítják. A tornacsarnok lehetőséget biztosít erre minden reggel a tanítás megkezdése előtt, és minden délután a tanítás befejezése után. Pénteken egész délután a tanulók használhatják a tornatermet a tömegsport kereteiben. Az egyes sportágak edzéseire a sportkör által meghatározott rendben szintén délután kerül sor. Az intézményi sportkör vezetője a tanév elején, szeptember folyamán egyezteti a sportkör terveit, elképzeléseit az iskola igazgatóságával.

24 24 A tanév zárásakor az intézményi sportkör vezetője tájékoztatja az iskola igazgatóságát az elvégzett munkáról, az elért eredményekről. III A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményüket, állásfoglalásukat, javaslataikat a választott Szülői Választmány elnöke vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőjéhez. Az iskola Szülői Választmányát az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az összekötő tanárral és az igazgatóval tart kapcsolatot

25 25 III. 3. A külső kapcsolatok rendszere, formái Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: - a fenntartóval - a külső alapítványok kuratóriumával - A Táncsics-Somssich Gimnázium Baráti Köre Egyesületével - a város és a megye általános és középfokú iskoláival - a Pedagógus Továbbképző Szolgáltató Intézettel - Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal - iskolaorvos, asszisztens, védőnő - gazdálkodó szervezetekkel - Táncsics Mihály nevét viselő Gimnáziumokkal - törzs egyetemekkel (pl. Veszprém, Pécs, Kaposvár) - Felsőoktatási intézményekkel IV. A működés rendje IV. 1. Az intézmény működési rendje A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az igazgató és a két pedagógiai igazgatóhelyettes közül egy - különleges, rendkívüli eset kivételével - munkanapokon, a hivatalos munkaidőben az intézményben tartózkodik. Különleges, rendkívüli esetben, ha mindhárman iskolán kívül tartózkodnak, az igazgató a nevelőtestület tagjai közül megbíz valakit, általában a rangidős pedagógust, a helyettesítésével. Az ilyen esetben helyettesítő pedagógus csak az azonnali intézkedést kívánó ügyekben dönthet.

26 26 Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, az alábbi időpontokban: Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a Házirend határozza meg. Az iskola területén tilos dohányozni. IV. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A gimnáziummal közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A portás a bejáratnál mindenkit megállít, megkérdezi jövetelének célját; felkéri, hogy az aulában elhelyezett zöld ülőgarnitúrán foglaljon helyet; majd értesíti azt a dolgozót vagy tanulót, akit keresnek, esetenként beengedi a látogatót. Felírja a látogató nevét, érkezésének és távozásának időpontját. Mindennemű külső személynek az iskolát célzó tevékenységére csak az igazgató adhat engedélyt. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet alapján a középületeken, illetve azok előtt meghatározott méretű zászlót kell kitűzni, illetve felvonni. Erre a célra textil szálas anyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló használható. A zászlót - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább három havonta tisztítani kell. A zászlót legalább évente cserélni kell. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

27 27 - az energia takarékosságért - a tűz-, a baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. b) A helyiségek használati rendjét részben a Házirend, részben az egyes helyiségek használati rendje szabályozza. c) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az öltözők rendjét, zárását, állapotát a foglalkozások végén a testnevelők ellenőrzik. Az órát tartó tanárok felelnek a tantermek rendjéért /villany lekapcsolása, ablak becsukása, eszközök elpakolása stb./, tisztaságért; a diákok kötelesek betartani a takarékossági intézkedéseket. d) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából elvinni tilos! A pedagógusok munkarendje A pedagógus nevelő-oktató munkáját tervszerűen, a nevelési terv és a tanmenet alapján végzi, amelyet az igazgató a szakmai munkaközösség vezetőjének javaslatával hagy jóvá. A pedagógus munkáját az SZMSZ 2. számú melléklete szabályozza. A pedagógus óráira tervszerűen, tudatosan készül; rendszeresen ellenőrzi, értékeli tanítványai munkáját, amelyet a naplókban osztályzattal minősít. A pedagógus a tanulók hiányzását, a tanítási órák pontos anyagát a naplókban napra készen beírja. A pedagógus osztályfőnöki tevékenységét az osztályfőnöki munkaköri leírás szabályozza. A tantárgyfelosztás a pedagógusok megbízásának alapvető dokumentuma, - amelyet - előzetes munkaközösségi egyeztetés után - az igazgató készít el, az alábbi elvek alapján: - szakmai rátermettség, megfelelés, - a felmenő rendszer biztosítása, - arányos terhelés biztosítása.

28 28 Tartós megbízatások: a) osztályfőnök - megbiztatása általában négy évre szól (AJTP öt évre), - egy osztályközösség felelős vezetője. b) Szakmai munkaközösség-vezető (tanévenként megerősítve, újraválasztva) c) pályaválasztást segítő tanár - iskolai szinten összefogja a pályaválasztási munkát - a szükséges ismertetőkkel, nyomtatványokkal ellátja az osztályfőnököket és a tanulókat - szervezi a nyílt napokon és tájékoztatókon való részvételt. A pályaválasztási tanácsadás megszervezését az intézmény vezetője az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában szabályozza. Az igazgatóhelyettesek - a pályaválasztást segítő tanár - az osztályfőnökök útján továbbítja a legaktuálisabb információkat, illetve osztályfőnöki órák tartásával, előadók meghívásáról való gondoskodással irányítja a tanulókat a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Megállapodás alapján vállalható feladatok - tankönyvfelelős - tanulói balesetbiztosítási felelős - színház bérletek árusítása - filharmóniai bérletek árusítása Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai rendszabályok /Házirend/ tartalmazzák a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. /Az ügyeleti rend beosztása a 2. számú igazgatóhelyettes feladata./ A Házirendet - az

29 29 igazgató előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével. A tanulók munkarendjét a Házirend szabályozza. A tanév helyi rendje a) A tanév a mindenkori tanévnyitó utasításnak megfelelő napon kezdődik és a következő év augusztus 31. napjáig tart. A tanév szorgalmi ideje minden évfolyamon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti meghatározott számú tanítási napból áll. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák / érettségi vizsga/ követik. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel /ünnepélyes tanévnyitóval/ kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges változásairól /pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól/ - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és - időpontjáról - a tanítás nélküli munkanapok és a tanév rendje szerint programjáról - a vizsgák rendjéről - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól - az éves munkaterv jóváhagyásáról - a házirend módosításáról c) Az intézményi rendezvényekre /ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára kötelező; az ünnepélyeken való részvétel a pedagógusok és a tanulók számára kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben. d) Az intézmény vizsgarendjét /felvételi, érettségi, osztályozó, osztály, javító stb./ a munkatervben kell rögzíteni. A vizsgáztatás további rendjét a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási

30 30 intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 20/1994. /XI.10./ MKM. rendelete, és a l00/l997. Korm. rendelet, a 16/1998.(IV.8.) MKM.r , 8/2000. (V.24.) OM.r /2000. (IX.29.) Korm. r. tartalmazza. A 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 59.. (10) bekezdésére figyelemmel, az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv, szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet vehető igénybe. Az intézmény szakmai alapfeladatának ellátásához az igénybevételt az alábbiakban szabályozom: Szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység dologi kiadások terhére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személlyel vagy szervezettel az alábbi feladatok ellátására köthető: - vizsgáztatás - szakértő igénybevétele - szakmai előadás megtartása A szerződésnek tartalmaznia kell: a.) az ellátandó feladatot, b.) díjazás mértékét, c.) részletes utalást, hogy mely körülményre tekintettel áll fenn (a szerződés feltétele) d.) szerződés időtartamát e.) szervezettel kötendő szerződés esetén, a szervezet részéről személy szerint ki (k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá f.) ki a teljesítés igazolására felhatalmazott személy e) A tanév helyi rendjét, a házirendet, a balesetvédelmi és tűvédelmi előírásokat, rendszabályokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. f) Ha rendkívüli szünet miatt a tanítási napok száma nem éri el a törvényben előírtat, vagy az oktató-nevelő munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, az igazgató - a fenntartó, a tanulók és a szülők egyidejű értesítésével - a szorgalmi időt meghosszabbítja. A kiesett tanítási napokat, illetve a lemaradást a téli, a tavaszi szünet vagy a heti pihenőnap igénybevételével is pótolni lehet. Az iskola

31 31 igazgatója a lemaradás pótlásával kapcsolatos döntése előtt beszerzi a fenntartó, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A tanítási órák /foglalkozások/, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztás és a heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák /foglalkozások/ megtartása után szervezhetők. b) Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, a hetedik órák 14:20-kor érnek véget. Az órák 45 percesek, kivéve az utolsó kettőt, amelyek 40 percesek. A szünetek közül az első három 15 perces, a többi 10 perces. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, az igazgató indokolt esetben rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanórán kívüli foglalkozások formáit és rendjét évente a munkatervben, a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Időszakos foglalkozások - a tanulmányokat záró vizsgák /érettségi, osztályozó, javító stb./ - tanulmányi versenyek - sportversenyek - általános iskolai, egyetemi előkészítők - nyelvvizsga előkészítő - klubdélután - klubfoglalkozás - differenciált képességfejlesztés Fenti foglalkozások és újak kezdeményezői lehetnek pedagógusok és diákok. Engedélyt az igazgató adhat, ha megvannak az alábbi feltételek: - a cél megfogalmazása - a program elkészítése

32 32 - személyi, tárgyi, anyagi feltételek megléte. Iskolán kívüli foglalkozások - versenyekre való felkészítés a szaktárgyi munkaközösség feladata, - látogatások /üzem, kulturális intézmény stb./ az osztályfőnök vagy a szaktanár feladata - a pedagógiai programban tervezetteknek megfelelően /20 tanuló egy kísérő pedagógus szükséges, stb./ Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét szervezi. A DSE szabályzat alapján működik. Tanár-elnökét a DSE közgyűlése választja meg. A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Az iskola nevelési programja gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál minden közalkalmazott (elsődlegesen tanár) feladata. Az óraközi szüneteket a tanulók - lehetőség szerint - az udvaron töltik. Az óraközi szünet ideje 10 percnél kevesebb időtartamra nem rövidíthető. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve két egymást követő testnevelés óra, valamint két egymást követő olyan óra esetén, amelyen meg nem szakítható kísérletet /pl. kémiai/ végeznek. A bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. IV. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

33 33 a) Gimnáziumunk - a tanórai foglalkozásokon kívül, a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. alapján - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. b) Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: - szakkörök - diákkörök /önképzőkörök/ - énekkar - diáksportkör - korrepetálás /érettségi felkészítés/ - tanulmányi, kulturális és sportversenyek - Táncsics Stúdium - tömegsport - tanfolyamok - tehetséggondozó konzultáció A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. c) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit a fenntartó biztosítja. d) A tanulók - az iskola költségvetésének függvényében - öntevékeny diákköröket /önképzőköröket/ hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája elsősorban a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére épül. A diákkörök szakmai irányítását - a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. e) Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár.

34 34 Az énekkar minimálisan az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját biztosítja. f) A diáksport egyesület /DSE/ mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, és az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. g) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. h) A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos versenyeken vehetnek részt, megfelelő szaktanári felkészítés igénybevétele után. i) Az iskola könyvtára a kölcsönzési időpontokban, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. j) A Táncsics Stúdium szervezhető a kiemelkedő képességű, igen tehetséges tanulók számára - az iskolai költségvetés függvényében. Egy pedagógus már 1-2 tanulóval is foglalkozhat, hogy tehetségüket minél jobban kibontakoztathassák. A Táncsics Stúdium tanárait az éves munkaterv rögzíti, őket az igazgató bízza meg. Tömegsport sportköri foglalkozások szervezhetők azért, hogy minden tanulónak biztosítani tudjuk a napi legalább 45 perces testmozgást. A tömegsport foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban, helyét és idejét a tanórán kívüli foglalkozások órarendjében ki kell mutatni. Ez utóbbi az igazgatóhelyettesek feladata. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri. A tanfolyamokon való részvételért /fél/évenként előre térítési díj fizetendő. A tanfolyamok formái: tehetséggondozó foglalkozások 8. osztályosoknak egyetemi - főiskolai tanulmányokra előkészítő nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások.