Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája 4027 Debrecen, Vénkert u.2. (52) , (52) , fax: (52) Honlap: A Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata 2016.

2 Intézmény neve: Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája Szabályzat típusa: Szervezeti és működési szabályzat Intézmény székhelye, címe: 4027 Debrecen, Vénkert utca 2. sz. Telephelye: 4027 Debrecen, Sinay Miklós utca 6. Intézmény OMazonosítója: Intézmény fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Igazgató : Makai Mária igazgató 2

3 Igazgatóhelyettes(ek): Hegedüs Mónika általános igazgatóhelyettes Baka József szakmai igazgatóhelyettes Gyarmati Imre igazgatóhelyettes 3

4 I. BEVEZETŐ RÉSZ... 6 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA, HATÁLYA A SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttér A SZMSZ hatálya... 7 AZ ISKOLA ALAPADATAI, JELLEMZŐI... 8 Az intézmény fő adatai... 8 Az intézmény alapfeladata, tevékenységei... 8 Az intézmény egyéb jellemzői... 8 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI... 9 Alapító okirat... 9 Pedagógiai program... 9 Házirend... 9 A tanév munkaterve... 9 A dokumentumok nyilvánossága II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATAI Az intézmény vezetősége Az iskola igazgatósága Az iskola vezetősége Vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény igazgatója Igazgatóhelyettesek A helyettesítés rendje A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése Az iskola közösségei Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelőtestület A nevelőtestület által átruházott feladatok A pedagógusok szakmai munkaközösségei Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskola dolgozói A szülők közösségei Iskolai szülői közösség: A tanulók közösségei Osztályközösség Diákönkormányzat Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgatóság és a szülők Az igazgatóság és a diákönkormányzat A nevelők és a szülők A nevelők és a tanulók

5 SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 22 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés célja, általános követelményei ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Az ellenőrzés területei, fajtái és formái III. RÉSZ A MŰKÖDÉS RENDJE A tanév helyi rendje Működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának a rendje Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói jogok A tanulói kötelességek A tanulói jogviszony megszűnése, iskolaváltoztatás BELÉPÉS, BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNYI ÓVÓVÉDŐ ELŐÍRÁSOK Létesítmények, helyiségek használatának rendje Vagyonvédelem Balesetvédelem Gyermek és ifjúságvédelem TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN Teendők bombariadó esetén Tűz esetén a teendőket a tűzriadó terv tartalmazza A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE Kötelezően szervezett foglalkozások Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolai tankönyvellátás rendje A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 5

6 I. BEVEZETŐ RÉSZ A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, hatálya A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 24. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. sz. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Knt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról a nevelésioktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 28.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) a Kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I.19) OKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 6

7 További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyarország költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi CLXXXVIII. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel és a évi CLX. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) és a 180/2011. (IX. ) Korm. rendeletek a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 120/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, valamint a 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OMrendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMMrendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) valamint a 150/2012. (VII./6) OMrendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OMrendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM, valamint 3/2012. (II. 10.) NGM r. rendelet 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szabályszegők által okozott kárért az iskola felelősséggel nem tartozik. 7

8 AZ ISKOLA ALAPADATAI, JELLEMZŐI Az intézmény fő adatai A költségvetési szerv neve: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Címe: 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. Telephelye: 4027 Debrecen, Sinai Miklós utca 6. Telefon: (52) 4l3255, fax: (52) , A költségvetési szerv besorolása: suli430@keridebr.sulinet.hu Tevékenysége alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan működő költségvetési szerv Jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú nevelésoktatás Az intézmény típusa: összetett iskola (szakközépiskola és szakiskola) Az intézmény alapítója: Debreceni Kereskedő Társulat Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Az intézmény irányító szerve: Tankerülete Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete A költségvetési szerv működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város és HajdúBihar megye közigazgatási területe Az intézmény alapfeladata, tevékenységei Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Ellátandó kisegítő tevékenysége: Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Az iskola Alapító Okirat a függelékben található. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: hosszú bélyegző: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. Tel.: (52) ;

9 Körbélyegző: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Debrecen (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) A bélyegző nyilvántartást, használati rendjét külön füzetben vezetni kell. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár gazdasági összekötő osztályfőnökök (törzslapok és bizonyítványok írásakor) AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az alapító okirat kelte és nyilvántartási száma: december 19. B/72 sorszám. Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni az Önkormányzat jegyzőjének, illetve a nyilvántartásba vevőnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. Pedagógiai program Nevelési program, amely tartalmazza és meghatározza az iskolában folyó oktatás, nevelés céljait, feladatait, eszközeit. Helyi tanterv, amely tartalmazza az egyes évfolyamon tanított tárgyak, a kötelező és választható foglalkozások tananyagát, követelményeit és óraszámait, a tanuló értékelésének, minősítésének elveit. Szakmai program, amely tartalmazza az iskolában oktatott szakmák tantárgyait és azok óraszámait. Házirend amely tartalmazza a tanuló jogait és a jogok gyakorlásának módját, kötelességeit, az iskolai munkarendet, óvóvédő rendelkezéseket, ügyintézési, eljárási szabályokat, fizetési kötelezettségeket. A tanév munkaterve Tartalmazza a tanév konkrét feladatait időre felosztva felelősök megjelölésével. 9

10 A dokumentumok nyilvánossága A Pedagógiai program, az SzMSz, a Házirend és az éves Munkaterv megtekinthető az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartási idejében, illetve az igazgatói fogadónapokon. (Az éves munkatervben kijelölt napon). Az alapdokumentumokról tájékoztatást kérni a tanév munkanapjain az igazgatótól vagy helyetteseitől lehet. Az intézmény dokumentumai és a különös közzétételi lista megtekinthetők az intézmény honlapján. 10

11 II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATAI Az intézmény vezetősége Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Tagjai: igazgató általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető (kereskedelem és vendéglátás területen) gyakorlati oktatásvezetőhelyettes (kereskedelem és vendéglátás területen) Az iskola vezetősége Az iskola vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a gyakorlati oktatás vezetője és helyettese a szakmai munkaközösségek vezetői gyermek és ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzat tanácsadó tanára A vezetőség ülésein a napirendi pontoktól függően vesz részt: a közalkalmazotti tanács elnöke az iskolában működő szakszervezet titkára szabadidő szervező drogkoordinátor. Az iskola vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer megbeszélést tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal. Vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény igazgatója Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az iskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó 11

12 kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelésioktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelésioktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A szerződések, kötelezettségvállalások cégszerű aláírásához az igazgató és gazdasági összekötő vagy az általános igazgatóhelyettes kézjegye, valamint az iskola körbélyegzője szükséges. Az igazgató vagyonnyilatkozat tételre köteles. Az iskola igazgatójának feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelésioktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés, a munkáltatói jogok gyakorlása. a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálása, ellenőrzése, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok megszervezése az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szülők tájékoztatása, hogy az ifjúságvédelmi pedagógus hol és milyen időpontban kereshető fel. Az igazgató munkáját három igazgatóhelyettes, két gyakorlati oktatásvezető és két gyakorlati oktatásvezetőhelyettes segíti, akik munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, a megbízás határozott időre szól. Igazgatóhelyettesek Általános igazgatóhelyettes Az általános feladatokon túl az iskola oktatásinevelési tevékenységével kapcsolatos feladatokat irányítja és ellenőrzi az igazgatótól kapott irányelvek alapján. Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben a munkáltatói jogkör és a kötelezettségvállalás kivételével helyettesíti. Részt vesz a munkaterv irányelveinek kidolgozásában, Irányítja és összehangolja a közismereti szakmai munkaközösségek munkáját. Kapcsolatot tart a szülői szervezettel. Szervezi a tanulmányi versenyeket. Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, anyakönyvek) 12

13 Szervezi az érettségi vizsgával kapcsolatos feladatokat Felelős az iskolai statisztikák pontos és időben történő elkészüléséért. Megbeszéli a házirend, az iskola működési szabályzata, és egyéb dokumentumok érvényesülésének tapasztalatait az igazgatóval, és szükség esetén javaslatot tesz ezek módosítására. Szakmai igazgatóhelyettes Az általános feladatokon túl az igazgató irányítása alapján elsősorban a szakmai elméleti oktatás megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja és összehangolja a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmai munkaközösségek munkáját Szervezi a szakmai tanulmányi versenyeket Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, anyakönyvek) Szervezi a szakmai vizsgával kapcsolatos feladatokat Igazgatóhelyettes Az általános feladatokon túl az igazgató irányítása alapján folyó oktató és nevelőmunka megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja a tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás megszervezését Koordinálja az ifjúságvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, törzslapok) Közreműködik a tanulók vétségeivel és szabálysértéseivel kapcsolatos ügyek intézésében Az igazgatóhelyettesek kötelességei: a szervezeti munkamegosztásban számukra kijelölt feladatok önállóan, teljes felelősséggel való ellátása az általuk felügyelt szakmai munkaközösségek szakmai koncepciójának elemzése, jóváhagyása e munkaközösségek és vezetőjük munkájának ellenőrzése a feltárt esetleges hiányosságok kijavítására útmutatás adása Az igazgatóhelyettesek jogai: munkatársaik és a tanulók felé tanulói ügyekben a vezetés képviselete az általuk felügyelt tanári munka terén segítségnyújtás, egyeztetés, utasítás. Gyakorlati oktatásvezető Az általános feladatokon túl az igazgató irányítása alapján elsősorban a szakmai gyakorlati oktatás megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja, szervezi, segíti és ellenőrzi a szakoktatók munkáját Betartatja az iskolai tanműhelyek, oktató kabinetek használati rendjét Tartja a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel Szervezi a szintvizsgával kapcsolatos feladatokat Javaslatot tesz a gyakorlati képzés eszközfejlesztésére Ellenőrzi és nyilvántartja a tanulószerződéseket. 13

14 Gyakorlati oktatásvezetőhelyettes Az általános feladatokon túl gyakorlati oktatásvezető irányítása alapján részt vesz a gyakorlati oktatás szervezésében, ellenőrzésében Felelős az iskolai tanműhelyek, oktató kabinetek szabályzatoknak megfelelő használatáért Ellenőrzi a gyakorlati foglakozás során a nyersanyagok gazdaságos felhasználását. Kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati munkahelyével. Az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezetők, és helyetteseik részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. Az iskolatitkár az igazgató közvetlen munkatársa. Szervezési, ügyintézői és ügyviteli feladatait az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelésekor a rendszergazda közreműködésével a digitális aláírást és ennek pin kódját az erre kijelölt munkatársak megrendelik. Dokumentum készítését követően megtörténik az aláírás, elektronikus úton, majd kinyomtatva is elküldik az anyagot. A kinyomtatott és lefénymásolt anyagot külön iktatva kell lefűzni. A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben a munkáltatói jogkör és a kötelezettségvállalás kivételével az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a szakmai igazgatóhelyettes, illetve az igazgatóhelyettes helyettesít. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató és helyetteseinek egyidejű akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatásvezető látja el a fentieknek megfelelően a helyettesítői feladatokat. Pedagógus és pedagógust közvetlenül segítő dolgozó helyettesítése: az igazgató vagy helyettesei rendelik el. Csoportbontás esetén a helyettesítés amennyiben lehetséges a csoportok összevonásával történik, ebben az esetben elrendelés nélkül, automatikusan. Technikai dolgozók helyettesítését az igazgató vagy a gondnok rendeli el. Ügyviteli, gazdasági, pénzügyi dolgozók helyettesítését az igazgató rendeli el. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése a) Az előre tervezett, tervezhető távolmaradási szándékát a pedagógus köteles írásos kérelem formájában benyújtani az igazgató részére. A kérelemben jelezni kell a távolmaradás okát, és a munkaközösségvezetővel valamint az illetékes igazgatóhelyettessel egyeztetett lehetőleg szakszerű helyettesítés rendjét. b) Az iskola pedagógusa addig nem kezdheti el szabadságát, amíg a szabadságos kartonra azt ki nem írja és alá nem íratja. 14

15 c) Az előre nem tervezhető távolmaradás esetén a pedagógus köteles a távolmaradás indokának megnevezésével az iskola titkárságát értesíteni telefonon (vagy személyesen). Az értesítés lehetőleg reggel között történjen a tanítás megkezdése előtt. Az iskolatitkár köteles értesíteni a napi ügyeletes vezetőt, az illetékes igazgatóhelyettest, a munkaközösségvezetőt és az igazgatót. Az iskola közösségei Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, elkészíti és elfogadja a Szervezeti és Működési szabályzatot. A magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület feladatkörének részleges ellátására fegyelmi bizottságot hoz létre, amelynek feladata a tanulói fegyelmi ügyek kivizsgálása, fegyelmi tárgyalás megtartása. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet (az osztályokban tanító pedagógusok részvételével) félévi elemző értekezlet nevelési értekezletek (12 alkalommal) rendkívüli nevelőtestületi értekezlet, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a 2/3 a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Személyi kérdésben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A döntések és határozatok az intézmény irattárába kerülnek. 15

16 A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tanár ír alá. A jegyzőkönyv 1 példánya az iskola irattárában kerül elhelyezésre, 1 példányt a fenntartónak megküld az iskola. Az előbbiekben felsorolt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egyegy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete egyegy tagozat nevelőinek értekezlete egyegy feladat előkészítésére, rendezvény megszervezésére alakult közösség értekezlete, stb. A nevelőtestület által átruházott feladatok A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból határozott időre bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre, a diákönkormányzatra vagy eseti bizottságra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a testület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület a Kntben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogát. a felvételi követelmények meghatározásának jogát, illetve a tankönyvkiválasztás jogát. A szakmai munkaközösségek vezetői munkájukról az éves beszámolók során adnak számot az átruházott hatáskör gyakorlásáról. A nevelőtestület az iskola vezetőségre ruházza: a tantestületi megrovás kiszabásának, illetve fegyelmi bizottság kijelölésének jogát. Az iskola vezetősége félévi és év végi értekezleten beszámol. A pedagógusok szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Magyar történelemtársadalomismeret és művészeti munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Informatika munkaközösség Matematika munkaközösség Kémia biológia fizika áruismeretföldrajz munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Kereskedelmi szakmai elméleti munkaközösség Vendéglátó szakmai elméleti munkaközösség Testnevelés munkaközösség A szakmai munkaközösségekben a szaktárgyat tanító nevelők önkéntesen vesznek részt. A munkaközösség vezetőket a munkaközösség tagjai választják meg tanévenként a határozatlan időre kinevezett pedagógusok közül. Megbízásukat az igazgató érvényesíti, munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 16

17 A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktatónevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása segítséget nyújtanak a pedagógusok továbbképzésének szervezéséhez, önképzéséhez összeállítják a különböző szintű vizsgák tételsorait, ezeket értékelik javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szertárfejlesztési keret felhasználására segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, beilleszkedését javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaköri leírás alapján a munkaközösségvezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezető jogai és kötelességei összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján munkaközössége éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösségi tagok tanmeneteit, felügyeli a tanmenet szerinti előrehaladást és a követelmények betartását javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé állásfoglalásaival képviseli munkaközösségét az iskolavezetőségben és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az iskolavezetőség részére állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközössége tagjait. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: 17

18 Pedagógusok: közismereti tanárok általános igazgatóhelyettes és igazgatóhelyettes irányítása alatt gazdasági szaktanárok szakmai igazgatóhelyettes irányítása alatt gyakorlati oktatásvezetők szakmai igazgatóhelyettes irányítása alatt gyakorlati oktatásvezető h. gyakorlati oktatásvezető. irányítása alatt szakoktatók gyakorlati oktatásvezető irányítása alatt A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: laboráns igazgató irányításával könyvtáros igazgatóhelyettes irányításával gyermek és ifjúságvédelmi felelős igazgatóhelyettes irányításával szabadidő szervezető igazgatóhelyettes irányításával rendszergazda igazgatóhelyettes irányításával pedagógiai asszisztens igazgatóhelyettes irányításával Ügyviteli dolgozók: iskolatitkár igazgató irányításával adminisztrátorok igazgató irányításával Gazdaságipénzügyi dolgozók: gazdasági összekötő igazgató irányításával gondnok igazgató irányításával Kisegítő (műszaki, technikai) dolgozók: karbantartók gondnok irányításával takarítók gondnok irányításával portások gondnok irányításával udvaros gondnok irányításával tankonyhai előkészítők gyakorlati oktatásvezető irányításával Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Osztály szülői közösség vezetőit az első szülői értekezleten választják meg a szülők. Iskolai szülői közösség: Az osztályok szülői közösségének egyegy képviselője alkotja. A tagok nevét szeptember végéig az első szülő értekezlet után az osztályfőnökök leadják. Az iskolai szülői közösség 5 fő választott képviselőjén keresztül érvényesíti jogait, nevükben eljárhat az ISZK elnök. Az iskolai ISZKt az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit 18

19 kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak egyetértési jogot gyakorol az anyagi kihatású kérdésekben véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzatba. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban (2011. évi CXC. törvény 48. ) megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Saját Szervezeti és Működési Szabályzata van, amelyet a választó tanulóközösség fogad el, és a nevelőtestület hagy jóvá. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat 7 tagú választott vezetősége, vagy a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. A DÖK vezetőségét az osztályok 11 küldöttének közössége választja meg. Az iskola a fenntartó által biztosított a diákönkormányzat működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja. Feladatainak ellátáshoz az intézmény helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen odaadja előzetes egyeztetés után az SZMSZben foglalt használati rend megtartásával. A diákönkormányzat jogait az LXXIX törvény a közoktatásról tartalmazza. Diákközgyűlés Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. A diákközgyűlésre a tanulók javaslatai alapján minden osztály l fő diákképviselőt választ. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 19

20 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései a vezetőtestület ülései a különböző értekezletek, megbeszélések Ezen fórumok időpontjait az iskola munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán írásbeli tájékoztatók segítségével értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: a vezetőtestületi ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülések döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. Az igazgatóság és a szülők Az iskolai szülői szervezetet az iskolában folyó munkáról évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az igazgató. A szülői szervezet összehívása szükség szerint történik, a törvényben biztosított jogaik érvényesítésére. (A CXC. a köznevelésről szóló törvényben az iskolaszék címszó alatt a 73. ban felsorolt jogokat a szülői szervezet gyakorolja.) A kilencedikes tanulók szüleit szeptember végén összevont szülői értekezleten tájékoztatja az igazgató az iskolai oktatónevelő munkáról. Heti egy alkalommal igazgatói fogadóóra (Munkatervben rögzített időpontban). Az igazgatóság és a diákönkormányzat A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét az igazgató útján kéri meg. A közoktatási törvény vonatkozó intézkedéseiben és a Vhr., valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az előterjesztést legalább 15 nappal korábban át kell adni. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzat működéséhez igénybe veheti térítésmentesen az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel az iskola működését nem korlátozza, illetve az iskola vezetőjével egyeztette. 20

21 Az igazgató a tanév elején és tanév közben legalább egy alkalommal tájékoztatja a DÖKöt az iskolában folyó munkáról. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskola Pedagógiai programjáról, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja a szülőket: szülői munkaközösség ülésén, iskolai szülői értekezleten (tanév elején), írásbeli tájékoztatók segítségével, az osztályfőnökök útján az osztály szülői értekezletein, a tanévenként megjelenő beiskolázási füzet segítségével. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok családlátogatások (szükség szerint) írásbeli tájékoztatók az ellenőrző útján, stb. A pedagógus a megjelölt fogadóórája időpontjában köteles a tanáriban tartózkodni, ha az azon részt venni kívánó szülőtől bármilyen módon a tanulón keresztül szóban, írásban, telefonon vagy az ellenőrzőkönyv útján üzenetet kap. A pedagógus a szülővel való találkozásra más időpontot is kijelölhet, de ez esetben azt a szülővel előre egyeztetnie kell. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel. A szülői szervezet tájékozódhat, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben az intézmény vezetőjénél. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény vezetője értesíti a nevelőtestületi értekezlet helyéről, időpontjáról minden olyan esetben, amikor a nevelőtestület a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben dönt. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen, az osztályfőnök pedig osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen elhangzottakról az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, illetve a DÖK vezetője, illetve az osztályfőnöki órákon a DÖK tagok tájékoztatják a tanulókat. A tanuló egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A véleménynyilvánítás, javaslattétel: évente két alkalommal az osztályok képviselői és az általuk meghívott vezetők és pedagógusok fóruma. 21

22 Az osztályok vagy a tanulók nagyobb közösségének kezdeményezésére képviselőik évente két alkalommal fórumot rendezhetnek, ahol az általuk meghívott vezetők, pedagógusok és a jelenlévő diákok között mód nyílik véleménynyilvánításra, javaslattételre. Szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája a. A munkaközösségek az éves munkaterveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. b. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösségvezetők felelnek: A munkaközösségvezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni. Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.). A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formája Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete) a helyi polgármesteri hivatallal, NSZFIvel a szakminisztériumokkal HajdúBihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézettel, illetve más pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolai egészségügyi szolgáltatóval a szakképző intézményekkel, helyi oktatási intézmények vezetőségével a helyi nevelési tanácsadóval kollégiumokkal, gyakorlati munkahelyekkel, szakmai szervezetekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A munkaközösségvezetők kapcsolatot tartanak a helyi pedagógiai intézettel, az NSZFIvel az iskola vezetésén keresztül. Egészségügyi felügyelet Rendszeres egészségügyi felügyeletet biztosít a fenntartó az iskolaorvosi szolgálaton keresztül. A tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát a rendelőintézet üzemegészségügyi szolgálata és a Városi Egészségügyi Szolgálat keretében az iskolaorvos végzi. 22

23 Gyermekjóléti szolgálat Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, illetve a Kormányhivatal Járási Gyámhivatalaival. Gazdálkodó szervezetek, munkahelyek, szakmai szervezetek A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel, a gyakorlati munkahelyekkel, gazdálkodó egységekkel, ahol a tanulók gyakorlaton vannak, a gyakorlati oktatásvezetők és helyettesek tartanak kapcsolatot, szükség szerint, de legalább félévente tájékoztatást kérnek a munkahelyektől a tanulókról, havonta gyakorlati jegyet kapnak. A Kereskedelmi és Iparkamarával napi kapcsolatban állnak a gyakorlati oktatásvezetők. A szakoktatók rendszeres kapcsolatot tartanak a gyakorlati munkahelyekkel, havonta összesítik a munkahelyi hiányzásokat, tájékozódnak a tanulókról (munkanaplón, telefonon, e mailen, személyes kapcsolattartáson keresztül). A követelményekről, tanmenetekről konzultációt tartunk. Iskolai szakmai versenyekre meghívjuk a nagyobb cégek képviselőit. Kollégiumok A kollégiumokkal az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Tájékozódnak a diákokról és tájékoztatják a nevelőtanárokat szükség szerint, akik személyesen is tájékozódhatnak. Általános iskolák Nyílt nap szervezésével rendszeres tájékoztatást adunk az iskolánk iránt érdeklődő általános iskolás tanulóknak. Rendszeresen tájékoztatjuk az általános iskolákat a kilencedikesek eredményeiről, a mérések, értékelések eredményeiről. Felsőoktatási intézmények Támogatjuk tanulóink továbbtanulását, segítjük őket a pályaválasztásban, lehetővé tesszük a felsőoktatási intézmények által meghirdetett nyílt napokon való részvételt. Lehetőséget adunk a felsőoktatási intézmény bemutatkozására osztályfőnöki óra keretében. Kereskedelmi Tanulók Alapítványa. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával való folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért a szakmai igazgatóhelyettes felelős. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő közismereti munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Országos Szövetsége tagja iskolánk, ülésein évente egyszer, lehetőség szerint részt veszünk. A Megye Szakképzéséért Egyesület tagjai vagyunk, tanácskozásain részt veszünk. A köznevelési törvény alapján az iskolában párt, vagy politikai mozgalom nem működhet. 23

24 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja, általános követelményei A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának céljai, hogy: biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítve a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Általános követelmények Segítse az intézmény feladatkörében a nevelésioktatási célkitűzések teljesítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, kifogásokat. Segítse a helyi rendeletek, utasítások és a központi jogszabályok végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. Biztosítsa a megfelelő együttműködési készség kialakítását a felmerülő hiányosságok korrekciójában. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek a pedagógiai program és az éves intézményi ellenőrzési terv alapján. A pedagógiai ellenőrzés területei: Az ellenőrzés területei, fajtái és formái a pedagógiai (nevelési) program feladatainak végrehajtása helyi tanterv, szakképzési program megvalósítása a munkatervi feladatok határidős végrehajtása nevelésoktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájának vizsgálata valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése törzskönyvek, haladási és foglalkozási naplók folyamatos és szabályszerű vezetése túlórák, helyettesítések elszámolása tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a felvételi, osztályozó, különbözeti, érettségi és szakmai vizsgák szabályszerű lefolytatása a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, tantermek egyéb helyiségek berendezéseinek szabályszerű használata 24

25 a tanulók egészség és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása az OH által meghatározott ellenőrzések elvégzése Az ellenőrzés fajtái: Tematikus ellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Cél ellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. Munkafolyamattal párhuzamos ellenőrzés: az oktatásinevelési, ügyviteli tevékenység folyamatába épített ellenőrzés. Átfogó ellenőrzés: az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, a hiányosságok megszüntetésének felülvizsgálatára irányul. Az ellenőrzés formái: óraellenőrzés foglalkozások ellenőrzése beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések helyszíni ellenőrzések dokumentumok átvizsgálása Gyakoriság szerint: folyamatos időszaki eseti Az ellenőrzést végző személyek igazgató igazgatóhelyettesek tagozatvezető gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető helyettesek munkaközösségvezetők Az igazgató az intézmény valamennyi tevékenységét ellenőrzi. Az igazgatóhelyettesek a gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik a feladatmegosztásból következő saját területükön ellenőriznek, és beszámolnak a tapasztalatokról. A munkaközösségvezetők szaktárgyukkal összefüggő területen ellenőriznek, és tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyetteseket. Az ellenőrzést követő intézkedések Az ellenőrzést értékelő megbeszélés követi, amelyen meg kell állapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az ellenőrzésnél vezetői feljegyzés készül, amelyet aláír a látogató vezető és az ellenőrzött dolgozó is. Az értékelő megbeszélés után az ellenőrzést végző személy szóbeli vagy írásbeli intézkedést köteles elvégezni: 25

26 a hiányosságok, hibák javításáról, a káros következmények ellensúlyozásáról, a megelőzés feltételeinek biztosításáról, az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, a felelősség vizsgálatáról és annak módjáról, kedvező tapasztalatok esetén a megfelelő elismerésről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az ellenőrzést végző személy javaslatára az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. A tanév helyi rendje III. RÉSZ A MŰKÖDÉS RENDJE A tanév szeptember 1től a következő év augusztus 31ig tart. A szorgalmi idő szeptember első munkanapján kezdődik és június hó 15én fejeződik be. (Ha ez a nap nem munkanap, akkor június 15ét megelőző munkanapon). A tanév rendjéről az oktatási miniszter külön rendeletet ad ki. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megtárgyalja és döntést hoz: az intézményi munkaterv elfogadásáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjairól és programjáról a nevelőtestületi értekezletek időpontjairól a vizsgák rendjéről a pályaválasztási (nyílt) napok idejéről és rendjéről a diákönkormányzat éves munkatervéről a szülőkkel való kapcsolattartás rendjéről és idejéről a felvételi vizsga rendjéről a jogszabályváltozások miatti belső szabályzatok módosításáról Működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának a rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7:00 órától délután 19:00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől pénteking a nyitva tartás idején belül reggel 7:30 óra és délután l6:00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A tankonyhai, cukrász műhelyi gyakorlati oktatás alatt a gyakorlati oktatás vezetőjének vagy helyettesének bent kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodása a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a kötelezően intézményben töltendő munkaidő kitöltésével történik. 26