SZÉKELY MIHÁLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, NYILVÁNOS KÖNYVTÁR

Átírás

1 SZÉKELY MIHÁLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, NYILVÁNOS KÖNYVTÁR Szervezeti és Működési Szabályzata 2012 Módosítva a TÁMOP / sz. projekt keretében az Alsófokú Oktatási és Szakértő Bt. tanácsadói közreműködésével

2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE I. Az intézmény általános jellemzői 1. Az SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya 2. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodása 3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai II. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése 1. Az intézmény vezetési szerkezete 2. Az intézmény vezetője 3. Az intézmény igazgatósága, vezetőség 4. Az intézmény dolgozói III. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 1. Alkalmazotti közösség 2. Nevelők közösségei 3. Könyvtáros szakalkalmazottak közössége 4. Egyéb, az oktatómunkát segítő munkakörök 5. Szülői közösség 6. Szülők tájékoztatása 7. Gyerekek, tanulók közösségei 8. Az intézmény külső kapcsolatai 9. Tájékoztatás a pedagógiai programról 10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 11. Kapcsolat a telephelyekkel IV. Az intézmény működési rendje 1. A nevelési év, tanév helyi rendje 2. Tanítási órák rendje, nyitva tartás rendje 3. Helyiségek, létesítmények, berendezések használati rendje 4. Munkarend 5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 6. Reklámtevékenység szabályozása 7. Intézményi fórumok működtetése 8. Az intézmény külső kommunikációja V. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások VI. A mindennapos testnevelés 1. Mindennapos testnevelés 2. Testedzés 3. Könnyített és gyógytestnevelés VII. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete 1. Rendszeres egészségügyi felügyelet 2. Egészséges életmódra nevelés 2

3 VIII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 1. Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban 2. Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén IX. Felnőttoktatás X. Iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XI. A könyvtárak szervezeti és működési szabályai 1. Az iskolai könyvtár működési rendje 2. A nyilvános könyvtári feladatok ellátásának szabályai XII. Kollégium működési rendje XIII. A telephelyek működési rendje XIV. Óvoda működési rendje XV. Záró rendelkezések 1. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása 2. SZMSZ mellékletei 3. SZMSZ elfogadása, jóváhagyása MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Alapító okirat 2. sz. melléklet Vezetés szerkezete 3. sz. melléklet Belső ellenőrzés rendje 4. sz. melléklet Dolgozók munkaköri leírása 3

4 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA SZMSZ CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi LXXIX. törvény. A közoktatásáról évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról A szabályzat hatálya Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet és az Iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályra való hivatkozás A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 9 (4), az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv.10..(4), (5), 87. (1), 88. (3) és a 96 (1-2), 99. (2), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. r. 10., 14., 15., 17.., valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 15.., 16.., AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSA a., Az intézmény jellemző adatai Intézményünk többcélú, közszolgáltató közoktatási intézmény, mely szakmai tekintetében önálló intézményegységek keretében, különböző típusú közoktatási intézmények feladatait 4

5 látja el. Az intézményben egy Szervezeti és Működési Szabályzat és egy Pedagógiai- Művelődési Program van. Név: Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár Székhely: Szakképző Iskola épülete 5540 Szarvas, Kossuth u sz. Telephelyek: Tanműhely épülete 5540 Szarvas, Vasút u Szakképző épülete 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20. Kollégium épülete 5540 Szarvas, Vajda P. u. 18. Sportcsarnok 5540 Szarvas, Vajda P. u. 26. Általános Iskola épülete 5540 Szarvas, Fő tér 3. Óvodai épületek 5540 Szarvas, Dózsa Gy. u Szarvas, Zöldpázsit u. 4/ Szarvas, Kossuth u. 66. Könyvtár épülete 5540 Szarvas, Vajda P. u. 26. Egyéb épületek 5540 Szarvas, Kossuth u. 43. b., Az intézmény jogállása Önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból önálló pénz- és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Alapító szerve: Szarvas Város Önkormányzata Alapító jogokat gyakorló neve: Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete c., Az intézmény gazdálkodása Teljes jogkörrel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében határozza meg. 5

6 d.; Az intézmény nyilvántartási száma, alapító okiratának kelte, az alapító okirat azonosítója, az alapítás időpontja OM azonosító: Alapító okirat kelte: július 31., 463/2012. (VII. 31.) Képviselő-testületi határozat Az alapítás időpontját: július 26., 334/2007(VII.26.) Képviselő-testületi határozat I.3. Intézmény ágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése: OKTATÁS 85 A.) Intézmény szakágazati besorolása és megnevezése: OKTATÁS 85 KÖNYVTÁRI, LEVÉLTÁRI, MÚZEUMI EGYÉB KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG 91 Iskolai előkészítő oktatás 851 Iskolai előkészítő oktatás 8510 Óvodai nevelés Alapfokú oktatás 852 Alapfokú oktatás 8520 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Középfokú oktatás 853 Általános középfokú oktatás 8531 Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Szakmai középfokú oktatás 8532 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás és képzés Felsőszintű oktatás 854 Felsőfokú oktatás 8542 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések Egyéb oktatás 855 M.n.s. egyéb oktatás 8559 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Kollégiumi, externátusi nevelés Egyéb felnőttoktatás Oktatást kiegészítő tevékenység 856 Oktatást kiegészítő tevékenység 8560 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység 910 Könyvtári, levéltári tevékenység 9101 Könyvtári tevékenység

7 Az intézmény alaptevékenységére vonatkozó alapvető szakágazati szám: Szakmai középfokú oktatás B.) Az intézmény alapfeladatként ellátandó tevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük) B.1.)Alaptevékenységek Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9 12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9 10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon élelmiszer- és vegyi áru-eladó épületasztalos kőműves női szabó bútorasztalos festő, mázoló és tapétázó festő, mázoló, díszítő és tapétázó szociális gondozó és ápoló pincér szakács fodrász pedagógiai asszisztens kereskedő vendéglős bútoripari technikus ügyintéző titkár informatikai hálózattelepítő és- üzemeltető webmester IT kereskedő Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő 7

8 nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások B.2.) Alaptevékenységgel összefüggő egyéb feladatok Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai B.3.) Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Foglalkoztatást segítő képzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás Pedagógiai szakmai szolgáltatások Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása B.4.) Az intézmény alapfeladataként ellátandó alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége: Az intézmény nem kötelezően, az alaptevékenysége körében szabad kapacitása terhére ár- és díjbevételes szolgáltatást nyújt más, költségvetésileg és gazdaságilag nem hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek és más személyek részére szektor-semlegesen az alábbi feladatkörben: Egyéb étkeztetés Egyéb vendéglátás Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 8

9 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölése évi LXV. törvény (Ötv.) valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény Könyvtári, levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 3., AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI, JOGOSULTSÁGAI a., Az intézmény feladatai Intézményünk az alapító okiratban felsorolt feladatokat látja el. Alapító okirat szerint (1. sz. melléklet) b., Az intézmény alapdokumentumai: Az intézmény jogszerű működését a Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott többször módosított 334/2007. (VII. 26.) KT. szám alatt elfogadott alapító okirat biztosítja. Az intézmény belső tartalmi szabályozása: A nevelési munkát nevelési program (mely része a Pedagógiai-Művelődési Programnak) az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének irányelvei szerint határozzuk meg. Nevelő-oktatómunka: pedagógiai és művelődési program határozza meg, mely a Nemzeti Alaptantervhez, a kerettantervhez, a szakképzés központi programjaihoz, szakmai- és vizsgakövetelményekhez, szakmai vizsgáztatás általános szabályaihoz, az érettségi vizsgaszabályzathoz, és a közgyűjteményi feladathoz kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Működés rendje, helyi rend: éves munkaterv szerint A feladatok hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása céljából: minőségirányítási program. Gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának, végrehajtásának módja: házirend Óvodai munkarend: Olyan tanügyi dokumentum, amit az óvodavezető a munkaközösség-vezetőkkel egyetértve nevelési évenként készít el, a nevelőtestület véleményezi és a főigazgató hagyja jóvá. Tantárgyfelosztás: A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős vezető, a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve, tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a főigazgató hagyja jóvá és tájékoztatásul megküldésre kerül a fenntartónak minden tanév szeptember 30-ig. Tartalmazza: o évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, o az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, o az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, o mindezek, intézményi szintű összesítését. 9

10 A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. Órarend és terembeosztás: A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az órarend készítés szempontjai: o az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, o a csoportbontások végrehajthatósága, o a szaktantermek kihasználtsága, o a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, o a pedagógus beoszthatósága, A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét (tantermeket), előadókat tünteti fel. Ügyeleti beosztás: A pedagógusi ügyelet célja a biztonságos intézményi környezet biztosítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és a baleset-elhárítás terén. Az ügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert felelős a rábízott fiatalokért. Az ügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás külön ütemterv szerint készül. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. A dokumentumok kötelező nyilvánossága: Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: o az igazgatói iroda (1 hiteles példány) o az intézményi könyvtár (1 hiteles másolat) o intézményegység-vezetői iroda (1-1 hiteles másolat) o intézmény honlapja A következő dokumentumokból kell tartani 1-1 példányt: o pedagógiai-művelődési program o SZMSZ, a hozzá kapcsolódó mellékletekkel, o belső szabályzatok, o házirend, o minőségirányítási program, o éves munkaterv, A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek! Az intézmény bélyegzőinek feliratai Hosszú (fej) bélyegzők: 10

11 Körbélyegzők: Az intézmény bélyegzőhasználatára jogosultak: főigazgató intézményvezető-helyettes gazdasági vezető intézményegység-vezetők iskolatitkárok pénztáros c., Aláírási jogkör A főigazgató egyszemélyi felelős vezető, ezért az intézmény hivatalos leveleit, dokumentumait, iratait ő írhatja alá. Távolléte esetén a főigazgató helyett a helyettesítési sorrend szerinti vezető írhat alá. Az intézményegység-vezetők a munkaköri leírásukban meghatározott esetekben, csak intézményegységre vonatkozó leveleket, megállapodásokat írhatják alá. Pénzügyekkel összefüggő leveleket nem írhatnak alá. Pénzügyeket is érintő kérdésekben cégszerű aláírás szükséges, ezeket a főigazgató és a gazdaságvezető írja alá. Az iskolatitkárok az intézményegységükhöz tartozó iskolalátogatási igazolásokat és a bizonyítványokról készült másolatok hitelesítéseit írhatják alá. d., Az intézmény jogosultságai Iskolarendszerű képzésben: o érettségi bizonyítvány kiállítása o OKJ szakképesítés tanúsítása Iskolarendszeren kívüli képzésben: o OKJ szakképesítés tanúsítása. Ezen bizonyítványok másodlatának kiadása a törvény szerint történik. II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a vezetői szinteket és szervezeti egységeket. Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. A vezetés szerkezetét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. 11

12 Intézményünk szervezeti egységei: Szakképző Iskola intézményegység Általános Iskola intézményegység Óvoda intézményegység Kollégium intézményegység Nyilvános Könyvtár intézményegység 2., AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE (FŐIGAZGATÓ) A vezető személye: Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelő egyetemi szintű iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a gazdasági kamarának és a kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. a., Intézményvezető (főigazgató): Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, a fenntartó valamint az iskola belső szabályzatai határozzák meg. Iskolánk élén a főigazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A főigazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása folyamatos belső ellenőrzés kiadmányozási jog gazdálkodó szervekkel együttműködési megállapodás kötése együttműködés o érdekképviseleti szervekkel o közalkalmazotti tanáccsal o fenntartóval nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése. b., Intézményvezető-helyettes A főigazgató elsőszámú helyettese, távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. A főigazgató kizárólagos jogkörébe tartozó feladatokat hosszabb idejű távollét esetén (legalább 1 hét) írásbeli utasítással láthatja el. A vezetői megbízása max. 5 évre szól, beosztása magasabb vezető, ezért pályázat útján történik a kiválasztás. Helyettesítés esetén teljes felelősséggel tartozik az intézményért. c., Intézményegység-vezetők Az intézményegységek szakmailag és szervezetileg önállóak. A vezetői megbízásuk max. 5 évre szól, beosztásuk magasabb vezető, ezért pályázat útján történik a kiválasztás. Az intézményegység-vezetők felelősséggel tartoznak az intézményegységben folyó szakmai munkáért 12

13 és szervezetük irányításáért. Az adott intézményegységben irányítják az oktató-nevelő munkát, teljes egészében felelnek az ott folyó pedagógiai tevékenység színvonaláért. Rendszeresen beszámolnak a főigazgatónak, határidőre pontosan elvégzik feladataikat, az elkészített dokumentumokat határidőre eljuttatják a székhely intézménybe. Az intézményegységben működő munkaközösség-vezetőket és egyéb beosztottakat felügyelik, ellenőrzik. Pontos, hibátlan tanügyi és egyéb nyilvántartásokat vezetnek, ezek helyességéért felelősséggel tartoznak. Gazdasági kérdésekben minden esetben egyeztetnek a gazdaságvezetővel és főigazgatóval, egyénileg pénzügyi kérdésekben nem dönthetnek. Felelősek az intézményegységükben a munkaés tűzvédelmi, valamint az iskola egészségügyi szabályok betartásáért. Javaslatot tesznek a minőségi munka értékelésére. 3., AZ INTÉZMÉNY IGAZGATÓSÁGA, VEZETŐSÉG a., Igazgatóság főigazgató intézményvezető-helyettes gazdaságvezető intézményegység-vezetők b., Igazgatótanács A főigazgató közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes gazdaságvezető gazdaságvezető helyettes intézményegység-vezetők intézményegység-vezető helyettesek kollégiumvezető óvodavezető gyakorlati oktatásvezetők gyakorlati oktatásvezető helyettes együtt alkotják az iskola igazgatótanácsát. A vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint a főigazgató közvetlen irányítása alapján végzik. A munkaköri leírásokat az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza. Az intézményvezető-helyettes, az intézményegység-vezetők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a főigazgatónak az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, az ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak a főigazgatónak. Az igazgatótanács általában hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit a főigazgató vezeti, minden alkalommal emlékeztető feljegyzést készít. Az igazgatótanács tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltaknak megfelelően ellátnak ellenőrzési feladatokat, rendszeresen beszámolnak a megbeszéléseken, értékelik a munkakörükhöz tartozó feladatellátást. Az Igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogok gyakorlásában úgy, hogy a főigazgató minden munkáltatói döntést megelőzően kikéri az Igazgatótanács véleményét. A vezetők helyettesítési rendje A főigazgatót szabadsága, betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az intézményvezető-helyettes, gazdasági és pénzügyi kérdésekben a gazdaságvezető helyettesíti. A főigazgató és az intézményvezető-helyettes egyidejű távolléte esetén a kijelölt intézményegység- 13

14 vezető látja el a helyettesítést. A gazdaságvezető helyettesítését a gazdaságvezető-helyettes látja el. Pénzügyekben aláír: főigazgató - gazdaságvezető Főigazgató távollétében intézményvezető-helyettes - gazdaságvezető Gazdaságvezető távollétében: főigazgató - gazdaságvezető-helyettes Főig., gazdvez. távollétében: intézményvezető-helyettes - gazdaságvezető-helyettes Az intézményegység-vezetők csak az intézményegységükön belül az oktató-nevelő munkával kapcsolatban írhatnak alá. Az óvodavezető, a kollégiumvezető és a könyvtár vezető hosszabb idejű távolléte esetén a főigazgató írásbeli megbízást ad a vezetői feladatok helyettesítésére. Az általános iskolai intézményegység-vezetőt távolléte esetén az intézményegység-vezető helyettes helyettesíti. Három napnál hosszabb idejű távollét esetén a megbízás mindig írásban történik. c., Vezetőség Az iskola vezetőségének tagjai az igazgatótanács tagjain kívül: diákönkormányzat vezetői, segítői közalkalmazotti tanács elnöke szakszervezeti titkárok ifjúságvédelmi felelősök óvodai tagozatvezetők szakmai munkaközösségek vezetői szülői szervezet vezetői. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedően véleményével, javaslataival segíti az igazgatóság munkáját. A vezetőséget a főigazgató alkalmanként - negyedévente - összehívja, ahol megbeszélést tart az aktuális feladatokról. A főigazgató készíti elő a megbeszéléseket, amelyekről írásos emlékeztető készül. 4. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény főigazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ 4. számú mellékletében találhatók. Az intézmény dolgozói alkotják az alkalmazottak közösségét. III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁSUK, JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az intézményi közösséget az alkalmazottak, a szülők, a gyerekek és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesítik. 1. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, valamint az Mt. szerint alkalmazott dolgozókból tevődik össze. 14

15 Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit az Mt., Kjt. és ehhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. 2., NEVELŐK KÖZÖSSÉGEI a., A nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, a gazdaságvezető valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók: ifjúságvédelmi felelős, kulturális nevelőtanári feladatot ellátók. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési és véleményezési jogkörrel rendelkeznek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet, végzősök osztályozó értekezlete félévzáró értekezlet infók: minden hónap első hetében tájékoztatást kapnak az alkalmazottak az igazgatóság, vezetőség megbeszéléseiről: o általános iskola: minden hónap első kedd o óvoda: egy évben két munkatársi értekezlet o szakképző iskola: minden hónap első szerda o könyvtár: minden hónap első szerda Időpontjukat az éves munkaterv tartalmazza. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 30 %-a írásban a főigazgatótól kéri, illetve ha a főigazgató vagy a vezetőség indokoltnak tartja. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezletekről (tanévnyitó, tanévzáró, félévzáró, osztályozó) jegyzőkönyv, munkaértekezletekről emlékeztető készül. Az igazgatóság hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatón rendszeresen tájékoztatja a nevelőket. A nevelők a közvetlen kapcsolatot a munkaközösség-vezetőkkel tartják, akik rendszeresen beszámolnak az illetékes intézményegységvezetőknek. A pedagógusok feladatai az IPR rendszer működtetésével kapcsolatban: A gyermekek, tanulók egyéni fejlesztése, fejlesztési lapok vezetése, a szülők tájékoztatása három havonként, óvoda-iskola kapcsolat szervezése, programokon való részvétel. A nevelési, pedagógiai program IPR alapú kiegészítésinek megismerése és megvalósítása a napi gyakorlatban. b., A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: Szakképző iskola o Szakiskolai munkaközösség tagjai: szakiskolában tanító közismereti tanárok, osztályfőnökök o Idegen nyelvi munkaközösség tagjai: angol, német szakos tanárok o Szakközépiskolai osztályfőnöki munkaközösség: tagjai: szakközépiskolai osztályfőnökök 15

16 o Gazdasági tárgyak munkaközösség: tagjai: gazdasági, vállalkozási, munkajogi tantárgyakat tanítók o Fejlesztés-pedagógia munkaközösség: tagjai: gyógypedagógusok, oktatás szakmacsoportban tanítók, ifjúságvédelmi felelősök o Közvetlen irányítás Faipar munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Vasút u intézményegység-vezető helyettes tagjai: faipar tantárgyait tanító tanárok, szakoktatók Építészet munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Vasút u gyakorlati oktatásvezető-helyetes tagjai: építőipar tantárgyait tanító tanárok, szakoktatók Vendéglátás munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Kossuth u. 5-7 sz. alatt a gyakorlati oktatásvezető-helyettes tagjai: vendéglátás-idegenforgalom szakmai tantárgyait tanító tanárok, szakoktatók Kereskedelem munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Kossuth u. 5-7 sz. alatt a szakképzési vezető tagjai: kereskedelem-marketing szakmai tantárgyait tanító tanárok, szakoktatók Ügyvitel-informatika munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Vajda P. u. 20. sz. alatt az intézményegység-vezető helyettes tagjai: ügyvitel és informatikai szakképzésben tanító tanárok, szakoktatók Egyéb szolgáltatások, készségtantárgyak munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Kossuth u sz. alatt a gyakorlati oktatásvezető Szakközépiskola társadalom- és természettudományi munkaközösség tagjait közvetlenül irányítja a Vajda P. u. 20. sz. alatt az intézményvezető-helyettes Általános iskola o alsó tagozatos munkaközösség tagjai: alsó tagozatban tanító pedagógusok o napközis munkaközösség tagjai: iskolaotthonos, napközis és tanulószobai feladatokat ellátó pedagógusok o fejlesztő munkaközösség tagjai: fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok o felső tagozatos munkaközösség tagjai: felső tagozaton tanító szaktanárok o osztályfőnöki munkaközösség tagjai: osztályfőnökök Teljes intézményi munkacsoportok: o Minőségirányítási csoport (MICS) tagjai: MICS tagok o Iskolai sportkör (ISK) tagjai: ISK vezetőség. Az iskolai sportkör Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, Éves munkaterv szerint végzi feladatát. Koordinálja a mindennapos testnevelést. Pályázati munkacsoport Tagjai: az intézményegységekben a pályázatírással és koordinálással foglalkozó pedagógusok és gazdasági dolgozók. 16

17 IPR munkacsoportok: o IPR menedzsment munkacsoport tagjai: óvodavezető, iskolaigazgató, alsós munkaközösség vezetője, intézményegység-vezetők o Átmenet munkacsoport tagjai: óvodavezető, Óvoda-iskola program kidolgozói (alsó tagozati munkaközösség tagjai), felsős munkaközösség vezetője A munkaközösségek feladatai szakterületükön belül: A munkaközösségek a jogszabályokban meghatározott jogkörrel rendelkeznek. szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztésében egységes követelményrendszert alakítanak ki pályázatokat írnak, tanulmányi versenyeket szerveznek, lebonyolítanak segítik, mentorálják a pályakezdő pedagógusokat javasolják a pedagógusok továbbképzését összeállítják a vizsgák tételsorait javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására javaslatot tehetnek a főigazgatónak a munkaközösség-vezető személyére felmérik, értékelik a tanulók tudásszintjét részt vesznek iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók szervezésében. Részt vesznek a kompetenciamérésekben Segítik a tantárgyfelosztás előkészítését Közreműködnek a tanulmányok alatti vizsgák, szintvizsgák, érettségi és szakképesítő vizsgák szervezésében és lebonyolításában Együttműködés, kapcsolattartás: A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségek pedagógiai program, éves munkaterv és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek félévente értekezletet tartanak, melyről írásban beszámolnak. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára a főigazgató bízza meg. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskola vezetőségében. A főigazgató meghívása alapján alkalmanként részt vesz a vezetőségi értekezleteken. A munkaközösségvezetők félévkor és tanév végén írásban beszámolnak a nevelőtestületnek és a főigazgatónak. Az illetékes intézményegység-vezetőkkel rendszeres kapcsolatot tartanak. c., Óvodai munkacsoport Az egyes óvodák nevelőközösséget alkotnak: Zöldpázsiti, Kossuth utcai, Dózsa utcai közösségek Feladatai gondoskodnak az óvodai nevelési program megvalósulásáról, munkatervben bontják le az abból adódó éves feladatokat. az óvodások nevelése, reklámtevékenység, óvodai beíratásra készülés. a nevelés tervezésében, elemzésében, értékelésében való részvétel, szakirodalom figyelemmel kísérése, szakmai segédanyagok készítése, kiállítás rendezése. Tagjai óvodai intézményegység-vezető 17

18 óvodai szakmai munkaközösség-vezetők óvodapedagógusok óvónők dajkák Az óvodai intézményegység sajátos arculatának megjelenése Dózsa úti óvoda: Mese, játék, dramatizálás. Zöldpázsit úti óvoda: Mozgás, a környezet tevékeny megismerése. Kossuth úti óvoda: Madárbarát óvoda, gyermektánc a mindennapokban d., Kollégiumi munkacsoport Feladatai: gondoskodnak a kollégiumi nevelési program megvalósításáról, felügyelnek a diákok délutáni tanulásánál, szervezik a diákok szabadidős programjait, szükség esetén felzárkóztató órákat tartanak, az éves munkaterv alapján ünnepségeket, rendezvényeket tartanak. e., Egyéb munkacsoportok Fegyelmi bizottság A nevelőtestület tanulói fegyelmi ügyekben jogkörét átruházza az általa megbízott fegyelmi bizottságra. A fegyelmi bizottság elnöke a nevelőtestületet munkájáról tájékoztatni köteles tanévenként két alkalommal - félévkor és tanév végén. A fegyelmi bizottság elnökét, az intézményegységekből választott egy-egy tagot a nevelőtestület a tanév eleji nevelőtestületi értekezleten bízza meg. Fegyelmi bizottság állandó tagjai: elnök, tagok, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, DÖK képviselője. Meghívottak: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök és az érintett ügygyel kapcsolatos tanárok, diákok és szülői szervezet képviselői. A fegyelmi eljárás lefolytatásakor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóó rendelet 21. pont paragrafusai az irányadóak. Szociális bizottság Szociális kérdésekben véleményt alkotnak a főigazgatói döntések meghozatala előtt. Ilyenek lehetnek: tandíj, térítési díj fizetési kötelezettség mérséklésének kérelme; tartós tankönyv kölcsönzési igénylés; tanulmányi támogatási kérelem; egyéb támogatás szociális helyzet miatt. Állandó tagjai: gazdaságvezető, ifjúságvédelmi felelős, DÖK képviselője és szülői szervezet képviselői. Minőségfejlesztési csoport (MICS) Vezető: 1 fő Tagjai: o Óvoda: 1 fő o Általános iskola: 2 fő o Középiskola: 3 fő A minőségirányítási csoportot a MICS vezető fogja össze. IPR munkacsoportok: o IPR menedzsment munkacsoport Feladata: IPR stratégia kialakítása, 18

19 működtetési és dokumentációs rend szabályozóinak, eljárásrendjének kialakítása, ellenőrzése, IPR- elemek beépítése az alapdokumentumokba, a stratégiában és cselekvési ütemtervben meghatározott célok és feladatok végrehajtásához szükséges pedagógiai, infrastrukturális és humánerőforrás biztosítása, vonatkozó jogszabályi változások követése, szükséges intézkedések megtétele, együttműködések szervezése intézményen belül és kívül, pályázatok felkutatása és elkészítése, tantestületi érzékenyítés, IPR intézményi megvalósítási folyamatának ellenőrzése, nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása, dokumentumtár kialakítása és kezelése o Átmeneteket segítő munkacsoport Feladatai: Egymás nevelési, oktatási dokumentumainak, gyakorlatának megismerése Mérések közös kiértékelése Közös programok szervezése Intézményi innovációnk, az óvoda-iskola programjának hatékony működtetése, felülvizsgálata, folyamatos fejlesztése Az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, értékelés megismerése Szintfelmérés, OH- mérés eredményének kiértékelése Tanulási technikák megismertetése Közösségfejlesztő programok szervezése Pályaválasztást segítő programok szervezése, tájékoztatók eljuttatása az érintett tanulókhoz, Szaktárgyi felzárkóztatások, tehetséggondozó, felvételi előkészítő foglalkozások szervezése Továbbtanulási lapok kitöltésének segítése Nyomon-követés f., Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy a főigazgató írásban bízza meg meghatározott időre. 3. KÖNYVTÁROS SZAKALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE Könyvtáros szakalkalmazottak A könyvtári feladatokat ellátó szakalkalmazottak közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók. A munkavállalók jogainak részletes leírását, a kártérítési kötelezettség és az anyagi felelősség szabályozását a munkaköri leírások, valamint a többször módosított évi XXXIII. törvény tartalmazza. A könyvtáros szakmacsoport véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet könyvtár működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a könyvtáros szakmacsoport az alábbi értekezleteken vesz részt: tanévnyitó értekezlet 19

20 tanévzáró értekezlet minden hónap első hetében tájékoztatást kapnak az alkalmazottak az igazgatóság, vezetőség megbeszéléseiről. Időpontjukat az éves munkaterv tartalmazza. Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha a szakalkalmazottak közösségének 30 %-a kéri, illetve ha a főigazgató vagy a vezetőség indokoltnak tartja. A munkaértekezletekről emlékeztető készül. Az igazgatóság rendszeresen tájékoztatja a könyvtárosokat. A könyvtárosok a közvetlen kapcsolatot az intézményegység-vezetővel tartják. Az iskolai intézményegységek könyvtárosait szakmai téren a könyvtári intézményegységvezető felügyeli. Munkakörök a könyvtárban: a., Iskolai könyvtár: könyvtáros-tanárok 1. Az iskolai könyvtárban dolgozók munkakörük, képzettségük, besorolásuk alapján lehetnek: könyvtáros-tanár, könyvtáros-asszisztens. 2. A könyvtári munka elvégzéséhez szükséges munkaidőt, a könyvtári dolgozók számát az iskola típusa, a tanulócsoportok száma, a könyvtári gyűjtemény nagysága és jellege együttes figyelembevételével ajánlatos meghatározni, de legalább a közoktatási törvényben foglaltaknak kell megfeleltetni. 3. A könyvtári dolgozók feladatait személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának részeként. Feladatai: biztosítja a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát segítséget nyújt a tanulóknak az önálló információszerzéséhez szükséges könyvtárhasználati technikák elsajátításához az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása a dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól, dokumentumairól az egyéni és csoportos használat biztosítása tanórai, tanórán kívüli foglalkozások megtartása számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatásaik elérése közreműködés tankönyvellátás megszervezésében tartós tankönyveket vételez be, melyeket a rászoruló tanulók számára a szükséges időre kikölcsönöz kapcsolattartás az intézményegységek könyvtáraival, az iskolai oktató-nevelő munka segítése Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős a könyvtári intézményegység-vezető irányítása mellett. Nevelő-oktató munka terén a könyvtáros tanár köteles egyeztetni az illetékes intézményegység vezetővel, az intézményegység munkaközösség vezetőivel. b., Nyilvános könyvtár: tájékoztató könyvtáros, szaktájékoztató formai, tárgyi feldolgozó zenei könyvtáros könyvtári informatikus 20

21 gyermekkönyvtáros olvasószolgálatos Feladatok: a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. A gyűjtemény és a szolgáltatások a gyűjtőkörnek és a helyi igényeknek megfelelő alakítása. tájékoztatás a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól közhasznú információk nyújtása helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése különgyűjtemények (zenei és multimédiás dokumentumok, muzeális gyűjtemény, Európai Unióval kapcsolatos dokumentumok, szlovák nyelvű dokumentumok) folyamatos fejlesztése, feltárása, megőrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. az állomány szabadpolcos elrendezésével a szabad hozzáférés biztosítása más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérésének biztosítása részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében a köteles példányokkal és a könyvtárközi dokumentum ellátással kapcsolatos feladatok ellátása internet hozzáférés és egyéb térítéses szolgáltatások biztosítása pályázatok írása, rendezvények szervezése a könyvtárhasználat és az olvasás népszerűsítésének érdekében kapcsolattartás az iskolai könyvtárakkal, az iskolai oktató-nevelő munka segítése 4. EGYÉB MUNKAKÖRÖK a., Nevelő-oktatómunkát közvetlen segítő munkakörök Iskolatitkárok: Feladataikat közvetlenül a főigazgató/intézményegység-vezetők irányítása alatt végzik, különös tekintettel a tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésére, az oktatáshoz kapcsolódó statisztikai kimutatásokra, a napi levelezésre, iktatásra, irattározásra stb. Oktatástechnikusok: Feladataikat az intézményegység-vezetők irányításával végzik, videó felvételeket, fényképeket készítenek az iskolai rendezvényekről, segítik a pedagógusok munkáját, a tanórák megtartásához szükséges eszközök (projektor, videó, stb.) beüzemelésével, elkészítik az oktatási segédanyagokat (fénymásolatok). Számítástechnikai rendszerfelelősök: A multimédiás és informatikai eszközök, berendezések, számítógépek szakszerű üzemeltetése, működtetése korszerű szoftverekkel, valamint ezek felügyelete. Munkájukat az intézményegység-vezetők irányításával végzik. b., Gazdasági-technikai munkakörök Az alaptevékenységet segítő és kiszolgáló egységek, részletes feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák a gazdaságvezető irányítása alatt végzik a munkájukat. A gazdasági csoport tagjai: o személyügyi ügyintéző o pénztáros o főkönyvi könyvelők o analitikus könyvelők. A gazdasági csoport feladatai: éves költségvetés tervezése 21

22 előző évi és folyamatos gazdálkodás értékelése az előirányzatok alapján a döntések előkészítése pénz- és értékkezelés intézményi térítési díjakkal kapcsolatos ügyek pénzügyi és költséginformációk készítése, időszaki ellenőrző egyeztetése munkaerő és bérgazdálkodási feladatok készletek alakulásának értékelése beszerzés, raktározás, leltározás költségvetési információk, jelentések. A technikai csoport tagjai: o gondnokok o karbantartók o gépkocsivezető o takarítónők o portások. A műszaki csoport feladatai: a zavartalan üzemvitel biztosítása az épület állagának, berendezési tárgyainak ellenőrzése szükséges és lehetséges karbantartási munkák elvégzése gépjármű használatának biztosítása rend és tisztaság megőrzése, biztosítása az intézmény teljes területén telefonhívások fogadása, külső személyek információkkal való ellátása. 5. SZÜLŐI KÖZÖSSÉG Az intézményben a szülőknek a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik (továbbiakban: SzSz). Az intézményünkben 3 Szülői Szervezet működik. Szülői Szervezetek: középiskolai: 2-2 képviselő osztályonként általános iskolai2-2 képviselő osztályonként, óvodai: 2-2 képviselő csoportonként. Az óvodai csoportok és osztályok szülői szervezeteit az egy csoportba, osztályba járó gyerekek, tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből elnököt, elnökhelyettest és gazdasági ügyeket intézőt (pénztárost) választanak, akik kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SzSz elnöke segítségével juttatják el az iskola főigazgatójához, vagy az intézményegységvezetőkhöz. (Felnőttoktatásnál az osztálytitkár képviseli az osztályt.) Az iskolai SzSz legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzSz választmánya. Az iskolai SzSz választmányának munkájában az osztályok szülői szervezeteinek elnökei illetve elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskolai SzSz választmánya a szülők javaslatai alapján évenként megválasztja az iskolai SzSz tisztségviselőit: elnök elnökhelyettes pénztáros. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. Az intézményegységek SzSz elnökei az intézményegység-vezetőkkel tartják a kapcsolatot. Az intézményegység-vezető és az SzSz választmánya az éves munkatervben meghatározottak alapján ül össze. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül. Időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolai SzSz választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több 22

23 mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SzSz a jogszabályokban meghatározott jogkörrel rendelkezik, saját működési rendje szerint dolgozik. Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési jogköre A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési jog illeti meg: o az intézmény nevelési és pedagógiai-művelődési programjának elfogadásakor o az intézmény éves munkatervének elfogadásakor o az intézmény Minőségirányítási Programjának elfogadásakor o a tankönyvek kiválasztásakor o érettségi és szakmai vizsgák szervezésekor. Egyetértési jog illeti meg: o a házirend elfogadásakor o a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor. Döntési jog illeti meg: o saját tisztségviselői megválasztásában o saját működési rendje kialakításában. Az iskolai munkatervhez igazodva a szülői szervezet elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Javaslatot tehet az intézmény irányításával, a vezető személyével kapcsolatban, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A szülők kötelességei Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: o testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, o nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy gyermeke magatartásával elősegítse önmaga és közössége eredményes iskolai tevékenységét, de viselkedésével semmi esetre se hátráltassa, ne korlátozza tanulótársait munkájukban, jogaik érvényesítésében. Figyelje és segítse gyermeke: o személyiségének sokoldalú fejlődését, o tanulmányi előrehaladását, o közösségbe illeszkedését: a házirend betartását és a magatartási szabályok elsajátítását. o a kötelességek teljesítését, Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát. Intézkedjen gyermeke jogai érdekében. Szülők együttműködése az IPR munkacsoportokkal: Választott tisztségviselői által együttműködik az IPR szakmai munkacsoporttal az óvodaiskola átmenet elősegítése, és az intézmény közvetett partneri közösségeivel, egyéb közszolgálati feladatot ellátó intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatos együttműködés hatékonyabbá tételében. 23

24 6. SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA a., Szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a gyerekekről, tanulókról a nevelési év, tanév során rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: A csoportok, osztályok szülői közössége számára az intézmény nevelési évenként, tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a csoportvezető óvónő, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Az egész osztályközösséget érintő, gyors döntést igénylő esetekben az osztályfőnök vagy bármely szülői szervezeti tag azonnal kezdeményezheti rendkívül szülői értekezet összehívását. A szülői szervezet által kezdeményezett rendkívüli osztályszülői értekezletre az osztályfőnököt meg kell hívni és az illetékes intézményegység-vezetőt tájékozatni kell. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év, tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell bemutatni az osztályban (csoportokban) oktató-nevelő új pedagógusokat! Szülői fogadóórák rendje: A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyerekekről, tanulókról a szülők számára. Az intézmény a szülői értekezletek előtt fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. IPR: Szóbeli tájékoztatás: integrációs fejlesztésben résztvevő gyermekek szülei számára 3 havonta tájékoztatást ad a csoportvezető óvodapedagógus illetve az osztályfőnök a gyermek, tanuló fejlődésével kapcsolatban. b., Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az ellenőrző könyvben. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük: magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrzőbe beíratni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri az osztálynapló és az ellenőrző könyv bejegyzéseinek azonosságát, pótoltatja a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök az ellenőrző vizsgálatát kéthavonta kötelező jelleggel végzi, melyet a szülő köteles aláírni. A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. Csak azokat a tanulókat kell szöveggel értékelni, akiknek szorgalma és tanulmányi eredménye jelentősen változott pozitív vagy negatív irányba. A magatartás feltűnő változása szintén indokolja a szöveges értékelést. c. Szülők elektronikus úton történő tájékoztatása A DINA nevű elektronikus napló bejegyzéseit a szülők a részükre rendelkezésre bocsátott kódszámmal megtekinthetik. 24