Szervezeti és működési szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és működési szabályzat 1

2 Tartalomjegyzék 1.Általános rendelkezések 1.1.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3. Az intézmény alapító okirata 2.Az intézmény általános jellemzői 3. Az intézmény alapdokumentumai 3.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv 3.2.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 4.Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.1. A szervezeti egységek 4.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 4.3. Az intézmény vezetője A vezetője személye A az intézményvezető jogköre A közoktatási intézmény vezetője Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 4.4. Az intézmény vezetősége A vezető-helyettes jogköre és felelőssége Az intézmény vezetőinek munkáját Az intézmény vezetősége, mint testület Az intézmény által kibocsátott dokumentumnak A pedagógiai munka ellenőrzése 2

3 5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 5.1. Az alkalmazotti közösségek és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak 5.2.Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 5.3.Az osztályközösségek és tanulócsoportok 5.4. Diákkörök 5.5.A diákközgyűlés (iskolagyűlés 5.6.Intézményi tanács 5.7. A diákönkormányzat és működése 5.8. A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 7.1.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 8. A nevelőtestület feladatainak átruházása 9.Az intézmény működési rendje 10.Az intézmény munkarendje 10.1.A pedagógusok munkarendje 10.2.A nem pedagógus munkakörök munkarendje 10.3.A tanulók munkarendje Az osztályozó vizsga rendje 11. Munkaköri leírás minták Tanár munkaköri leírás-mintája Testnevelő munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkakör leírás-mintája Iskolatitkár munkaköri feladatainak összefoglalása 12. Tanórán kívüli foglalkozások 12.1.A napközis és tanulószobai foglalkozások 12.2.Szakkörök 12.3.Sportkörök 12.4.Könyvtár 12.5.Felzárkoztató foglalkozások (korrepetálások 12.6.Versenyek és bajnokságok 12.7.Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 3

4 12.8.A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 12.9.Kulturális intézmények látogatása 13. A létesítmények és helyiségek használati rendje 13.1.A helyiségek és berendezésük használati rendje 14.Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 14.1.A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 14.2.A hagyományápolás külsőségei, feladatai 15.Intézményi védő- óvó előírások 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 17.A mindennapos testnevelés szervezése 18.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 18.1.A fegyelmi eljárás megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 19.Az iskolai könyvtár működési szabályzata 20.Záró rendelkezések Adatkezelési szabályzat Adatkezelési szabályzat záró rendelkezése 4

5 1. Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k Komáromi Dózsa György Általános Iskola 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működés szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CCXXXII. tv. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.23.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013. Korm. rendelet 17/2014. EMMI rendelet 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működés szabályzatot a tanulóik, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, tovább az intézmény honlapján. A szervezeti és működés szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól Az intézmény alapító okirata 2. A z i n t é z m é n y á l t a l á n o s j e l l e m z ő i 5

6 2.1. Az intézmény jellemző adatai Komáromi Dózsa György Általános Iskola a) Név: Komáromi Dózsa György Általános Iskola b) Cím: c) Típus: Nevelési-oktatási intézmény, általános iskola d) 3. Az intézmény alapdokumentumai 3.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógia programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, tovább a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét 2, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. 6

7 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a igazgatói irodában, továbbá olvasható a intézmény honlapján. A iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonsági elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata 7

8 során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, tovább az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá. 4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.1. A szervezeti egységek Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős középvezetők állnak: Alsó tagozatos munkaközösség vezetője Osztályfőnöki munkaközösség vezetője DÖK vezetője 4.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködését megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. 8

9 A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törtvény, valamint a fenntartó határozza meg A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel tovább a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóés gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásban, szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beíráskor Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) intézményvezető-helyettes, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az alsó tagozatos munkaközösség vezetője, hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. 9

10 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyfelosztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, intézményvezető-helyettes számára ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes iskolatitkár Az intézményvezető közvetlen munkatársa munkáját a munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársa az intézményvezetőnek tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmazza. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért Az intézmény vezetősége A vezető-helyettes jogköre és felelőssége A vezető-helyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. 10

11 A vezető-helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető rövid távolléte esetén nem dönthet munkáltatói, 50E Ft-nál nagyobb gazdálkodási kérdésekben. (rövid távollét: 2 hét) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői iskolatitkár Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. 11

12 A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettes és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ban előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 5.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Közalkalmazottak: Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaik a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SzMSz foglalkozik Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 12

13 A tejes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni Az osztályközösségek és tanulócsoportok: Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanít pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösségek diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, technika órák, számítástechnika órák stb.) Tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja Diákkörök: Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény intézményvezetőjéhez. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a. A diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, b. Az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), c. A diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, Az intézményvezető diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerint használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván 5.5. A diákközgyűlés (iskolagyűlés): 13

14 Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, melyen az iskola tanulói, vagy diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi A köznevelési törvény 73. -nak (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a Szülői Szervezet és Diákönkormányzat között egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény testülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat-vezető. 14

15 A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető-helyettessel való egyeztetés után A szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje A szülői szervezet: A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezettel való kapcsolattartás: Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. A szülői szervezet véleményének jogszabályban előírt beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje: Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 15

16 A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3 alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje: Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni. A szóbeli feleletet annak, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 16

17 A kapcsolattartás formái és módjai: a) Közös értekezletek tartása, b) szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, c) módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, d) közös ünnepélyek rendezése, e) intézményi rendezvények látogatása, f) hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok: Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: A fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal családsegítővel Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti és intézmény vezetője, a közvetlen segítő munkát az intézményvezető-helyettes és az iskolatitkár végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 17

18 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. (6)/d bekezdése, valamint a 25. (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet alapján. A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló évi CLIV. tv. és a 33/1997. (VI.24.) NM rendelet alapján). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja a figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességre Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az iskolatitkárral. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki és egyéb tantárgyi órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel és szaktanárral együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. 18

19 6.2. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, intézményekkel és hatósságokkal. 7. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége,, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kaphatnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonunkban is használhatják. Nem szükséges engedélyt a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: a) Tanévnyitó értekezlet, b) Félévi és év végi osztályozó értekezlet, c) Őszi nevelési értekezlet, d) Tavaszi nevelési értekezlet, e) Tanévzáró értekezlet. f) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 19

20 A nevelőtestület döntései és határozatai: Komáromi Dózsa György Általános Iskola A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavat számláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség célja: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: Fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, Javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, Szervezi a pedagógusok továbbképzését, Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, Összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, Összeállítja a vizsgák (különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait. Kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, Végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. 20

21 Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, Összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, Javaslatot tesz a tantárgyfelosztás, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb., Pedagógusértékelésben hatékonyan közreműködik. 8. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra, Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok: A Fegyelmi Bizottság feladata: A házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, Az érintett meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. 21

22 Tagjai: Az intézmény vezetője vagy helyettese, Az érintett tanuló osztályfőnöke, Egy, - a fegyelmi ügyben független pedagógus, Egy, - a tanuló által felkért pedagógus, A diákönkormányzat képviselője. A Nevelési Bizottság feladata: A pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, A tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, Konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében, Tagjai: Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése: A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartás és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulók közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a vezető helyettes tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 9. Az intézmény működési rendje A tanév helyi rendje: A tanév rendjének meghatározása: A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 22

23 A tanév rendje és annak közzététele: A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: A nevelőtestületi értekezletek időpontjait, Az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, A tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, A vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-,) rendjét, A tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, A bemutató órák és foglalkozások rendjét, A nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, o A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel Az intézmény nyitva tartása: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: órától óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: órától óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak: Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Ügynökök belépése nem engedélyezhető. Az intézmény nemdohányzó intézmény. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 23

24 A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje: Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje: Az óraközi szünetek időtartama 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Kijelölt tízórai szünet ig. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az intézményi felügyelet rendszabályai: Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti-rend beosztásáért a feladattal az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért. 24

25 Tanítási nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 10. Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása: Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a SzMSz-ban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja A vezető helyettes tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. 25

26 A tanórák (foglalkozások) elcserélését a intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban levő lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének, a tanítandó anyagkijelöléssel együtt. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napján követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. 26

27 A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 50 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) kísérletek összeállítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseket o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. x) szertárrendezés 27