1. Általános rendelkezések

Átírás

1 A PÁPAI SZC GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2015/2016. tanévtől 1

2 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 17/2014. (III. 12.)EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2002. (II.26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 59/2013. (VIII.09.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az tagintézmény-vezetői irodában, továbbá az intézmény honlapján, A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező 2

3 érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az tagintézmény-vezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény legfontosabb adatai 2.1. A köznevelési intézmény neve: Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Az intézmény típusa: összetett iskola OM azonosító: Az intézmény székhelye: 8500 Pápa, Veszprémi út Köznevelési és egyéb alapfeladatok: szakközépiskola nevelés-oktatás, maximális létszám: 630 fő nappali rendszerű iskolai oktatás, érettségire felkészítő 4 évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása nyelvi előkészítő érettségire épülő szakképzés, 1és 2 évfolyam ECDL, EBCL képzés és vizsgahely kollégiumi ellátás, maximális létszám: 100 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel iskolarendszeren kívüli képzés, felnőttképzés 2.4. Az intézmény jogállása: A Pápai Szakképzési Centrum tagintzéménye jogi személyiségű szervezeti egysége 2.5. Az intézmény bélyegzői Hosszú (fej)bélyegző: Körbélyegzők: Az intézményi körbélyegző használatára az alábbi személyek jogosultak: 1. sz. körbélyegző: tagintézmény-vezető 2. sz. körbélyegző: tagintézmény-vezetőhelyettesek 3. sz. körbélyegző: tagintézmény-vezetői titkárság 4. sz. körbélyegző: gazdasági titkárság 3

4 2.6. Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve Az alapító szerv neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Az alapítás időpontja: július 1. Az alapító okirat kelte: június 15. Jogelődje: Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Az intézmény fenntartója és működtetője: Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér Költségvetési szerv: Pápai Szakképzési Centrum Székhely: 8500 PÁPA, Erkel Ferenc utca Ellátandó alaptevékenységek Az alapított köznevelési intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenységei a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendje szerinti besorolás (a TEÁOR), illetve a Szakfeladat rend besorolás szerint: Szakágazat száma, megnevezése: Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Egyéb vendéglátás Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd 4

5 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzés szakképzési évfolyamokon Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben XIII. Informatika ágazat - 7. Informatika szakmacsoport Gazdasági informatikus szakképesítés XXV. Ügyvitel ágazat Ügyvitel szakmacsoport Irodai asszisztens szakképesítés Ügyviteli titkár XXVI. Kereskedelem ágazat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Logisztikai ügyintéző szakképesítés Kereskedő szakképesítés XXIV. Közgazdaság ágazat 15. Közgazdaság szakmacsoport Pénzügyi termékértékesítő szakképesítés Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Statisztikai és gazdasági ügyintéző szakképesítés Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés XXI. Közlekedés ágazat Közlekedés szakmacsoport Szállítmányozás ügyintéző szakképesítés Ágazathoz nem sorolható Egyéb szolgáltatás szakmacsoport Társasházkezelő szakképesítés XXVIII. Turisztika ágazat Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Idegenvezető szakképesítés Turisztika szervező, értékesítő szakképesítés Szakképesítés a 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben 15. Közgazdasági szakmacsoport Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés 5

6 2.8. A vállalkozási feladatok és közhasznú vagy gazdasági társaságban való részvétele A vállalkozási tevékenységek Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat Közhasznú társaságban való részvétel A szerv közhasznú társaságnak nem tagja Gazdasági társaságban való részvétel A szerv gazdasági társaságnak nem tagja Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. törvényben és a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról foglaltak az irányadók. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkaviszony, melyre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított évi XXII. törvényben foglaltak az irányadók. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (pl. megbízási jogviszony) szabályai az irányadók Feladatellátást szolgáló vagyon, és a felette való rendelkezés és használat joga intézmény jogköre: ingyenes használati jog Pápai Szakképzési Centrum jogköre: vagyonkezelői jog A szerv általános forgalmi adó alanyisága Az intézmény az általános szabályok szerint tárgyi adómentes. 6

7 3. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY szervezeti felépítése és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése AZ INTÉZMÉNYEN belül a következő szervezeti egységek működnek: 1. szakközépiskola 2. kollégium 3.1. A nevelési-oktatási intézmény vezetése Az iskola vezetősége, mint testület, döntési, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezlet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel Az intézmény felelős vezetője az tagintézmény-vezető. Az tagintézmény-vezető felel - az intézmény rendeltetésszerű működéséért, - a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért Az tagintézmény-vezető gyakorolja - a munkáltatói jogokat a kinevezés, felmentés, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a tanulói jogviszonnyal és megszűnésével kapcsolatos jogköröket, Az tagintézmény-vezető feladatkörébe tartozik - az érdekképviseleti szervekkel, - a közalkalmazotti tanáccsal, - a Diákönkormányzattal, - a Szülői Szervezettel, - a fenntartóval a jogszabályokban rögzítettek szerint való együttműködés. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. A hatásköréből az iskolavezetésre átruházott feladatokat az tagintézmény-vezetőhelyettesek munkaköri leírása tartalmazza (1. sz. melléklet) Az intézmény vezetői Az tagintézmény-vezető feladatait közvetlen munkatársai, az intézmény magasabb vezetői közreműködésével látja el. Az tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai: tagintézmény-vezetőhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető A vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az intézmény tagintézmény-vezetőjét távollétében teljes jogkörrel az I. tagintézmény-vezetőhelyettes helyettesíti. 7

8 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az tagintézmény-vezető, az tagintézmény-vezetőhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető a gazdasági ügyintéző a szakmai munkaközösségek vezetői A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: 1.) Az állás pályáztatása A pályáztatás nyilvános. A magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Nemzeti Erőforrás Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb megbízás vagy munkakör esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is Nemzeti Közigazgatási Intézet internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkahely és a beosztás megjelölését, b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát, c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, d) a megbízás feltételeit (pl. iskolai végzettség, ha a beosztás több iskolai végzettséggel ellátható), e) a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), f) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás), g) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó esetleges igényeket, h) a pályázat elbírálásának határidejét. 2.) A vezetői megbízás A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. 8

9 3.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje VEZETŐI SZINT SZERVEZETI EGYSÉG KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA Legfelsőbb vezetői szint (tagintézményvezető) 1. számú szervezeti egység neve: iskola 2. számú szervezeti egység neve: kollégium Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: minden hétfő , ill. igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: napi rendszerességgel Értekezletek ideje, rendszeressége: évente két nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) és hat tájékoztató értekezlet Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: minden hétfő , ill. igény szerint Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: heti rendszerességgel Vezetők közötti feladatmegosztást a vezetők munkaköri leírása tartalmazza A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 71. -a szerint: a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösségeket. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösség létrehozását az iskola vezetésének jóvá kell hagynia. A szakmai munkaközösségek az iskolai munkaterv és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkatervek szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. 9

10 A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről: az alkalmazott tankönyvek kiválasztásában munkaközösség vezetőjének személyéről szakmai kiállítások, rendezvények látogatásáról - a továbbképzési programokról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A szakmai munkaközösség véleményt nyilváníthat - intézményvezetői pályázat esetén a vezetői programmal kapcsolatban, - szakterületét érintően az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességéről, - a pedagógiai munka továbbfejlesztéséről. A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően be kell szerezni: - a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához, - a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához - a felvételi követelmények meghatározásához, - a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A szakmai munkaközösségek feladati a szakterületüknek megfelelően: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - részt vesznek a taneszközök, segédeszközök, tanulmányi segédletek és kísérleti eszközök kiválasztásában, elkészítésében; - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók tudásszintjének folyamatos mérése, értékelése; - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; - összeállítják az osztályozó, javító- és pótvizsgák, a szintvizsgák, az érettségi és szakmai vizsgák tételsorait, - elemzik az Országos Kompetenciamérés eredményeit, a szükséges területeken fejlesztési terveket készítenek - segítik a pályakezdő pedagógusok, illetve az iskolába újonnan érkező kollégák munkáját; - felelősek a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, szertári felszerelésekért; - segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez; - javaslatot tesznek az tagintézmény-vezetőnek a költségvetésben a szakmai előirányzatok tervezéséhez, majd a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról; - a helyi tantervek elkészítése; - javaslatot tesznek az tagintézmény-vezetőnek a saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására; - javaslatot tesznek az tagintézmény-vezetőnek a pedagógus szükségletnek megfelelően álláspályázatok kiírására; - javaslatot tesznek az tagintézmény-vezetőnek a pedagógus továbbképzésben való részvételre. A munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért a munkaközösség-vezetők felelősek. 10

11 A munkaközösség-vezető Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. (melléklet) A szakmai munkaközösség vezetőjét az tagintézmény-vezető bízza meg a munkaközösség kezdeményezése, véleménye alapján. A megbízás többször meghosszabbítható, a megbízott munkaközösség-vezető éves munkájának mérlegelése alapján A munkaközösség-vezető jogai, feladatai a) A munkaközösség-vezető véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkezik - a pedagógus-továbbképzésben való részvételről, - a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásáról, - a szakmai célokra fordítható pénzösszegek felhasználásáról, - a gyakornok megfeleléséről, beválásáról (minősítéséről). b) A munkaközösség-vezető feladatai a következők: - részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában, - részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében, - javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyfelosztás kialakítására, - elősegíti, hogy a munkaközösség feladatbankkal rendelkezzék. - figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint, javaslatot tesz a mentor személyére, átad minden a betanuláshoz szükséges információt, segítséget biztosít. - részt vesz az Országos Kompetenciamérés eredményeinek elemzésében, figyelemmel kíséri a fejlesztési tervek megvalósulását, - a tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja a tanulók tudás és képességszintjét, - elkészíti a munkaközösségi tagokkal közösen a munkaközösség téma-tervezeteit, foglalkozási terveit, ellenőrzi azok megvalósulását, - rendszeres időközönként tantárgycsoportjában a munkaközösség tagjainál óralátogatást végez, s arról elemzést, összesítő értékelést tart (ld. II/ 5.sz. melléklet), - ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét, s ennek megfelelően javaslatot tesz jutalmazásukra vagy fegyelmezésükre, - rendszeresen vizsgálja a felügyelete alá tartozó szaktárgyak vagy tevékenységekhez szükséges tárgyi és személyi körülményeket, s szükség esetén javaslatot tesz a fejlesztésre, - évente összefoglaló jelentést készít a munkaközösség tevékenységéről az intézmény tagintézmény-vezetője számára. 11

12 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Iskolavezetéssel a) Az tagintézmény-vezetőhelyettesek munkaköri leírásuknak megfelelően felelnek a szakmai munkaközösségekkel történő kapcsolattartásáért. b) A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: - Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: a felelős vezető a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség- és szekcióvezetőknek, amelyet a munkaközösség- és szekcióvezetők továbbítanak a munkaközösség és a szekció tagjainak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje a) A munkaközösségek az éves munka-terveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. b) A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: - A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak. - Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni. - Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.) - A tanévzáró értekezlet előtt írásban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: - matematika tantárgyi - magyar és rajz munkaközösség - történelem és ének-zene - idegen nyelvi (angol, német) - informatikai - szakmai - természettudományi - osztályfőnöki és testnevelés 3.4. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az tagintézmény-vezető helyettesítése A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén - a vezetői, - a vezető-helyettesi feladatokat ellássák. 12

13 Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettes(ek)nek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese(i) a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt munkaközösség-vezetőnek kell ellátnia A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet, - az tagintézmény-vezető tartós távolléte (legalább két hetes folyamatos távollét) esetén teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - az iskolavezetés tagjaira, - a szakmai munkaközösségekre, - a Diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai Program elfogadása, - a elfogadása, - Házirend elfogadása, A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - a fegyelmi eljárások lefolytatása; 13

14 - jogszabályban meghatározott más ügyek esetén. 2.) véleménynyilvánítási jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos bizonyos kérdésekben, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, - más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) javaslattételi jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos kérdésekben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a szakképzést irányító kamarákkal, a gyakorlati képzést folytató partnerekkel a város iskoláival, más oktatási intézményekkel, a városi közművelődési intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel, az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával, az egészségügyi szolgáltatóval; Pedagógiai Szakszolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal; A Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, - az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolatának legfontosabb esetei: - az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, - a Pedagógiai Programja jóváhagyása és módosítása, - a Házirend jóváhagyása és módosítása, 14

15 A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámolás, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A gyakorlati képzést folytatókkal az tagintézmény-vezetőhelyettesek, a szakmai munkaközösség-vezető és osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza - az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozóan - a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát. A tanulók szabadon választanak gazdálkodó szervezetet. A gazdálkodó szervezet Befogadó nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon nyilatkozik a következőkről: a tanuló összefüggő szakmai gyakorlati képzését adott időtartam alatt vállalja, Kamarai minősítéssel rendelkezik, vagy a minősítő eljárás lefolytatását kezdeményezi a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, kijelöli a szakmai gyakorlatot vezető munkatársat. A Befogadó nyilatkozat tanuló általi benyújtási határideje: február 10. Az iskola a Befogadó nyilatkozat adattartalmát átadja a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. A Kamara szükséges esetén a minősítő eljárást lefolytatja. Március 31-ig az iskola és a gazdálkodó szervezet megköti az Együttműködési megállapodást a évi CLXXXVII. szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalommal és formával. Az együttműködési megállapodást a Pápai Szakképzési Centrum főtagintézmény-vezetőja - mint törvényes képviselő aláírásával látja el. Az együttműködési megállapodást legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek (Kamara). A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles Foglalkozási naplót vezetni, mely tartalmazza a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését érdemjeggyel, továbbá az igazolt és igazolatlan hiányzásokat. A hiányzásokra a szakképzési törvény rendelkezései az irányadók. A tanuló a szakmai gyakorlatán nyújtott teljesítményét, az igazolt és igazolatlan mulasztásainak számát a gyakorlati képzést folytató szervezet az Igazolólap a szakmai gyakorlatról című nyomtatvánnyal igazolja. Ez az alapja a tanuló szakmai gyakorlati jegyének, amely a bizonyítványba és a törzslapra bejegyzésre kerül. A tanuló a szakmai gyakorlat utolsó napját követő első munkanapon az iskolában leadja az Igazolólap a szakmai gyakorlatról megnevezésű nyomtatványt és az általa készített Munkanaplót. A tanuló a szakmai gyakorlat ideje alatt Munkanaplót köteles vezetni. A munkanaplónak tartalmaznia kell: a gazdálkodó szervezet bemutatását a tanuló által végzett tevékenységet napi bontásban, a szervezetnél megismert munkafolyamatokat, bizonylatokat. 15

16 A szakmai gyakorlat érdemjegyei a szakmai gyakorlat záró értekezletén kerülnek véglegesítése. A záró értekezleten részt vesz a szakmai tagintézmény-vezetőhelyettes, a szakmai munkaközösségvezető továbbá az osztályfőnök. A záró értekezlet napján az osztályfőnök a bizonyítványba és törzslapba bejegyzi a szakmai gyakorlat értékelésére vonatkozó adatokat. A tanulók a záró értekezletet követő munkanap vehetik át a bizonyítványaikat. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, az összefüggő szakmai gyakorlat sikeres teljesítése. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés vezetője ezt engedélyezi Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport, - egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országaiban működtetett oktatási intézményekről. Külföldi utazások az tagintézmény-vezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A külföldi kapcsolatok ápolásának anyagi forrásait elsősorban pályázatok útján biztosítja az intézmény Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen, a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A kiemelt intézményekkel, szervezetekkel, jogi személyekkel a kapcsolatot az intézményvezető tartja. Ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. 16

17 A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A megbízott kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola tagintézményvezetőja indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás módja: Intézményi jelzés írásban a szolgálatnak Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása Szükség szerint megbeszélések az iskolában a osztályfőnök bevonásával Szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével A gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, Előadásokon, rendezvényeken való részvétel Ellenőrzés módja: dokumentum ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel Dokumentálás módja: Határozatok és levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok közötti nyilvántartása Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, napló, bejegyzés készítése Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Ennek érdekében az iskola kapcsolatot tart az Egyesített Szociális Intézmény Egészségügyi Alapellátási Intézet által megbízott iskolaorvossal és védőnővel. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A kapcsolatot az iskola tagintézmény-vezető-helyettesek az ifjúsági feladatok ellátásával megbízott pedagógus és a fejlesztő pedagógus közreműködésével tartja. Az iskolaorvos - az I. tagintézmény-vezetőhelyettessel, az ifjúságvédővel a tanévkezdés előtt legalább 1 héttel egyezteti az ifjúság-egészségügyi szolgálat által javasolt munkatervet, - áttekinti a soron következő egészségügyi ellátás rendjének havi rendszerességét, - tanév végén az ifjúság-egészségügyi jelentés alapján értékeli az éves munkát. 17

18 A védőnő - az I. tagintézmény-vezetőhelyettessel, az osztályfőnökökkel, ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, a kollégiumi nevelőtanárokkal és a tanulókkal napi kapcsolatot tart fenn, - elkészíti az alábbi írásos dokumentációkat az intézmény számára: az ifjúság-egészségügy éves munkatervét, összesítő jelentést a könnyített illetve gyógytestnevelésre javasolt tanulókról, iskola-egészségügyi jelentést az éves munkáról Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartás rendje A fenntartó az iskola nem Szakmai alapdokumentumában az intézmény ellátandó alaptevékenysége közt meghatározta a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók integrált nevelését/oktatását. Intézményünk a rendelkezésre álló feltételek figyelembe vételével az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését, oktatását és fejlesztését tudja biztosítani. Az intézmény nyilvántartást vezet a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról. A nyilvántartást minden tanév elején kell elkészíteni a fejlesztő pedagógusnak és az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. Az esedékes felülvizsgálatokhoz felveszik a kapcsolatot az illetékes szakszolgálattal. Ha a szaktanárok, szülők véleménye alapján valamely tanulónak vizsgálatra van szüksége, elkészítik a megfelelő kérelmeket, és továbbítják a szakszolgálatnak. A vizsgálat eredménye, a szakértői javaslatok alapján előkészítik az tagintézmény-vezető számára a felmentési határozatot. A tanuló számára elkészítik az egyéni fejlesztési tervet A vezetők és szülői szervezet közötti kapcsolattarás formái A Szülői Szervezettel való együttműködés az tagintézmény-vezető, ill. az általa kijelölt személy feladata. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a Szülői Szervezet - az iskolai nevelési év rendjét, annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a Szülői Szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - képviseltethesse magát a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjain, amelyben élhet javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogaival. Az tagintézmény-vezető - a Szülői Szervezetet a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét és javaslatait, - a Szülői Szervezet vezetője közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként kétszer tájékoztatja a nevelőtestületet a Szülői Szervezet tevékenységéről. 18

19 A Szülői Szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét és javaslatait a Szülői Szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. Az intézmény a Szülői Szervezet működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek, berendezések és eszközök előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. A Szülői Szervezet meghívást kap a diákélethez, valamint a tantestületi hagyományokhoz kapcsolódó rendezvényekre. A meghívásért az adott rendezvény szervezője felelős A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a Diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során, - szükség szerint többször is, de évente legalább egyszer az iskola tagintézmény-vezetője diákközgyűlés megszervezését kezdeményezi, ahol az eltelt időszak munkájának értékelése mellett minden a diákokat közvetlenül érintő kérdés megvitatásra kerül, - minden olyan intézkedés tervezetét, melyekkel kapcsolatban a DÖK véleményezési ill. egyetértési jogot gyakorol, az iskola tagintézmény-vezetője 15 nappal előbb köteles átadni a DÖK vezetőjének, A Diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a Diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól, 19

20 - saját költségvetését bálok, kulturális bemutatók stb. rendezéséből biztosítja, az így rendelkezésre álló összeg felosztásáról a DÖK dönt a diákok egyetértési jogának gyakorlása mellett - A bevételről és kiadásról évente legalább egyszer, de igény szerint bármikor, a diákközgyűlésen részletesen beszámol A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosítja: - térítésmentesen a Diákönkormányzat működéséhez szükséges összes helyiséget, - térítésmentesen a Diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, eszközöket. A Diákönkormányzat - a helyiségek, berendezések és eszközök használata során feladatainak ellátásában nem korlátozhatja az iskola működését, ezért a köteles előre egyeztetni az iskola tagintézményvezetőjével, - megtéríti az esetleges programjai során keletkezett károkat, - gondoskodik programjain a rend megtartásáról, a Házirend betartásáról és betartatásáról. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1. Általános irányelvek Az iskolában folyó belső ellenőrzés - a jogszabályokban, - az iskola belső szabályzataiban: a Pedagógiai Programban, a ban, a Házirendben, az éves munkatervben meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskola belső ellenőrzési rendjét - a Pedagógiai Program, - a, - a belső ellenőrzési szabályzat, - az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 20

21 4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - átfogja a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban jogosult: a) a tagintézmény-vezetője, b) a tagintézményvezető- helyettesei: - a gyakorlati oktatásvezető, c) a szakmai munkaközösség-vezetők, d) az tagintézmény-vezető által felkért pedagógusok. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az tagintézmény-vezetőhelyettesek és a tagintézményvezető-helyettes ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik, melyeket részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyakkal összefüggő területeken látják el. Az ellenőrzésbe bevonják a munkaközösség tagjait is, ezáltal kialakítható a pedagógus önellenőrzési igénye és képessége, amely egyrészt növeli a személyes felelősséget, másrészt hozzájárul a tapasztalatok szerzéséhez, egymás munkamódszereinek megismeréséhez A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének területei 1. a pedagógusok nevelő-oktató munkája, 2. a tanulók iskolai munkája. 21

22 A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzése A belső ellenőrzés területei a pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül a következők: - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók ellenőrzése, értékelése, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése; - a felzárkóztatás, a gyenge tanulók korrepetálása, segítése; - tehetséggondozás: versenyekre, nyelvvizsgákra, felvételi vizsgákra való felkészítés; - az iskolai Diákönkormányzat tevékenységének segítése; - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése (iskolai rendezvények, ünnepélyek, versenyek stb.) és az ezeken való részvétel; - tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása; - a tantestület tagjaival való kapcsolat; - a szülőkkel való kapcsolattartás; - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; - osztályfőnöki, osztályfőnök-helyettesi feladatok ellátása; - a tanulók továbbtanulásának segítése, pályaorientáció; - a pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja; - a továbbképzésen való részvétel, önképzés; - Az iskolai munka eredményességének javítása: új ötletekkel (innováció), pályázatokkal stb.; - aktív részvétel az iskolai alapítvány sikeres működésében; - munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások: díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.), a pályakezdő v. iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése, önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel), bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe, részvétel a város társadalmi, kulturális és sport eseményein. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente az iskolavezetés által összeállított és elfogadott és az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. 22

23 A tanulók munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés területei a tanulók iskolai munkáján belül: - a tanulók értékválasztása, jellemvonásai - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítmény - az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenység - a tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik - az iskola helyi tanterve, - a nevelők által összeállított tanmenetek, - osztályfőnöki munkatervek alapján A belső ellenőrzés formái, módszerei, értékelése Közvetlen ellenőrzés A közvetlen ellenőrzés formái: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, gyakorlati foglalkozások, iskolai rendezvények, iskolán kívüli tevékenységek stb. látogatása, - beszámoltatás szóban vagy írásban, - megfigyelések. Közvetett ellenőrzés A közvetett ellenőrzés formái: - értekezlet, - dokumentumok tanulmányozása, - tanulói produktumok elemzése, - eredményvizsgálatok, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 5. A működés rendje 5.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az éves iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a Szülői Szervezet, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai Diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, 23

24 - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját A nappali tagozaton tanuló tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 órától óráig tart nyitva. A kollégium vasárnap órától pénteken óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A főbejáratnál portási ügyelet van: hétfő-csütörtök: óra péntek: óra vasárnap: óra éjszakai ügyelet A tanítási órák 7.55 órakor kezdődnek, az elmélet órák időtartama 45 perc, kivétel a 0. és 7. óra (40 perc), gyakorlatok órái 60 percesek. Az első tanítási órát oktatás-szervezési szempontokat figyelembe véve az iskolai Szülői Szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét figyelembe véve legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. A folyosókon 7.45 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt az ebédlőben tanári ügyelet működik. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő után történik. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási szünetek ügyeleti rendjét az tagintézmény-vezető határozza meg. Az intézmény tanulói részére szórakoztató rendezvényt (bál, disco, suli-buli stb.) szervezni havonta legfeljebb 1 alkalommal, tanítás nélküli nap előtt lehet. Ettől eltérni csak indokolt esetben, tagintézményvezetői engedéllyel szabad. Az intézmény a fentiekben szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes írásbeli kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 24

25 5.3. Az intézmény dolgozóinak benntartózkodási rendje A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.00 óra és óra között az tagintézmény-vezetőnek vagy egy helyetteseinek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv tartalmazza Pedagógusok iskolában tartózkodásának rendje: A pedagógusok tanítási és tanítás nélküli munkanapokon 7 órától 18 óráig tartózkodhatnak az iskolában, kivétel a kollégium dolgozói, amennyiben munkaidejük erre az időszakra esik. Az ettől eltérő időpontokat és az egyéb napokon történő benntartózkodást jelezni kell az tagintézmény-vezetőnek vagy helyetteseinek Nem pedagógus dolgozók iskolai tartózkodásának rendje: A nem pedagógus dolgozók munkaidejükben tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az tagintézmény-vezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik 5.4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére a vagyonbiztonság, valamint a tanulók széleskörűen értelmezett biztonsága miatt az intézmény az alábbi módon határozza meg az intézménybe történő belépést és benntartózkodást: A belépés rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek épületbe történő belépése érdekében az intézmény portaszolgálatot működtet. Külsős személyek csak az ügyeletes portás tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni - a látogatott személyt, - jövetele célját, - az épületben való tartózkodás várható időtartamát. A látogató(k) érkezéséről a portás vagy az ügyeletes tanulók értesítik a vendéglátót, vagy elkísérik hozzá, ennek sikertelensége esetén felkeresik az tagintézményvezető-helyettest. 25

26 A benntartózkodás rendje Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig, - a szülő, gondviselő a fogadó órára, szülői értekezletre, iskolai rendezvényre való érkezéskor, - meghívott személy az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, - a szülő, gondviselő a fogadó órák, szülői értekezletek, iskolai rendezvények kivételével, - minden más személy. Az intézményben javítási, karbantartási és egyéb munkát végzők csak a munkavégzés területén tartózkodhatnak. Az intézmény helyiségeinek bérlői csak a bérelt területeket használhatják a bérleti szerződésben meghatározott ideig. A benntartózkodás engedélyezésére az intézmény vezetője vagy helyettesei jogosultak A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét az tagintézmény-vezető dönti el a diákmozgalom, a Szülői Szervezet, továbbá a szakmai munkaközösségek véleménye alapján. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a munkaközösség vezetők véleményét figyelembe véve az tagintézmény-vezető bízza meg. A diákkör vezetőjének személyére a kezdeményező diákok javaslatot tehetnek. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek. Éves programot dolgoznak ki, amelyet az tagintézmény-vezetőhelyettesek hagynak jóvá A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés A tanórán kívüli foglalkozásokat a évfolyam tanulóinak május elején, a leendő 9. évfolyam, valamint a szakképző évfolyam tanulóinak a beiratkozáskor hirdeti meg. Érdeklődésüknek megfelelően a évfolyam tanulói június 5-ig, a leendő 9. évfolyam illetve a szakképző évfolyam tanulói szeptember 5-ig választhatnak. A foglalkozásokra az osztályfőnöknél, ill. a foglalkozást vezető szaktanárnál lehet jelentkezni. A választás önkéntes. Felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A kilépést a szülő írásban, annak indoklásával az tagintézmény-vezetőtől kérheti. A foglalkozások a 1. tanítási héten kezdődnek a tanév utolsó tanítási hetében fejeződnek be. 26

27 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, funkciói, időtartama A tanórán kívüli foglalkozások formáit a Pedagógiai Program tartalmazza Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások: Célja az alapkészségek fejlesztése, a tantervi követelményekhez történő felzárkóztatás. A tanulási nehézségek feltárása az osztályfőnök és a szaktanár feladata. A foglalkozásokra történő jelentkezést kezdeményezheti a tanuló is. Időtartama: heti 45 perc Szakkörök /tehetséggondozás/: Szakköröket magasabb szintű képzés igényével indít az iskola. Feladata a tanulmányi versenyekre való sikeres felkészítés. A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint történnek. Erről valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Időtartama: heti 45 perc Diákkörök: Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképző körök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Időtartamát az éves munkaterv határozza meg. Művészeti csoportok: Énekkar Célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Diákszínpad Célja az érdeklődő tanulók személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. A diákszínpad biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények irodalmi programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Képzőművészeti kör Célja az érdeklődő tanulók személyiségének igényes fejlesztése és kiállítható produkciók létrehozása Sportkörök: A tanulók, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Ezek a foglalkozások a mindennapos testnevelés teljesítésébe beszámíthatók. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon való részvételre. 27

28 Hit- és vallásoktatás: A hit-és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes, az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény, tanítási rendjéhez igazodva, a szülői szervezet véleménye alapján. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyek valamint bajnokságok, Diáknap, Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, Külföldi utazások, Kulturális, szakmai rendezvények és intézmények látogatása, ÖKOISKOLAI rendezvények, versenyek, pályázatok Tanfolyamok, Egyéb rendezvények. Az iskola a hagyományainak megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat hirdeti meg, de a tanulók és a Szülői Szervezet újak szervezését is kezdeményezheti. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások fő funkciói, időtartama Versenyek és bajnokságok: A versenyeken való részvétel önkéntes. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások: Az iskola a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja, hazánk tájainak és kulturális örökségeinek megismertetése, a szakmai ismeretek bővítése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az tagintézmény-vezetőhelyettesnek. Tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző könyvben kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléséről is. Külföldi utazások: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben az egyéni és csoportos külföldi utazáshoz amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény -, az tagintézmény-vezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az tagintézmény-vezetőnek írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 28

29 Kulturális, szakmai rendezvények és intézmények látogatása: Kulturális intézmények látogatása, kulturális, szakmai és sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az tagintézmény-vezető engedélye szükséges. Tanfolyamok: Önköltséges tanfolyamot az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. Egyéb rendezvények: Az iskola tanulóközösségei az tagintézmény-vezető engedélyével, pedagógus részvétele mellett egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapos testnevelés szervezése A évi köznevelési törvény 27. (11) bekezdésének megfelelően 2012 szeptemberétől a 9. évfolyamon, majd felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés. A magasabb évfolyamokon a 20/2012. EMMI rendelet 193. /(3) szerint a testnevelés heti óraszáma 2,5 óra. Az 5 testnevelés órából 3 órát órarend szerint tartunk meg, 2 órát a tanulók egyesületben vagy iskolai sportkörben való sportolással teljesíthetnek. - a tanulók által a délutáni időszakban választható sportágakat a testnevelők által felmért igények alapján az intézmény tagintézmény-vezetője a tanév munkatervében határozza meg. - a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy egy erre kijelölt intézményben kell megszervezni. A gyógytestnevelés órákat szakképzett testnevelő tanár vezeti. A foglalkozásokon az érintett tanulók a számukra szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. Testnevelési óráról teljes felmentést csak az iskolaorvos adhat, szakorvosi vélemény alapján. 29

30 Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola biztosítja az iskolai sportkör működési feltételeit, továbbá, hogy a sportudvar vagy a tornaterem délutánonként is a tanulók rendelkezésére álljon, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. Az iskolai sportkörrel a kapcsolatot az tagintézmény-vezetőhelyettesek tartják, aki a sportkörök vezetőivel napi kapcsolatot tart fenn, havonta áttekinti a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit, egyeztetik a rendezvények időpontját, helyét stb. Az iskola tagintézmény-vezetője minden tanév elején a sportkör vezetőjével áttekinti a sportkör működésének feltételeit, a sportkör működéséhez biztosított időkereteket, a sportkör programjának tervezetét. A diáksportkörök vezetői a tanév végén beszámolnak a sportkör tevékenységéről, az eredményekről. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A hagyományápolás célja A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező. Az iskolai hagyományok keretébe tartozó rendezvények előkészítésére, megszervezésére és felelősére vonatkozó előírásokat az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért az intézmény könyvtárosa felelős. A gyűjteményt az iskolai könyvtárban található szekrényben kell elhelyezni Az intézmény rendezvényei, megemlékezései Intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények Állami és nemzeti ünnepek Intézményi szintű ünnepélyt tartunk a nevelőtestület döntése alapján az alábbi állami és nemzeti ünnepek előtt: - Október 6.: az aradi vértanúk napja, - Október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság napja, - Március 15.: az es forradalom és szabadságharc évfordulója, - Február 24.: a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja - Április 16.: megemlékezés a holokauszt áldozatainak emléknapja - Június 4.: a nemzeti összefogás napja 30

31 Intézményünk tanulói részt vesznek a fenti ünnepélyekhez kapcsolódó városi rendezvényeken is. Diákélethez kapcsolódó ünnepélyek, rendezvények - gólyabál, - kilencedik évfolyam tanulóinak tehetségkutató műsora (vers, próza, zene, tánc), - kilencedik évfolyam vidám bemutatkozó műsora, humoros szecskaavatás, - mikulás est, - karácsonyi műsor, - szalagavató, - iskolabál (évente 2 alkalommal), - diáknap, - természetvédelmi nap, - kulturális bemutató. A tanév rendjéhez igazodó ünnepélyek A tanév rendjéhez igazodva tartunk - tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyt, - iskolai ballagást, a városi ballagáshoz kapcsolódva. Az iskola szakmai képzésével összefüggő rendezvények - szakmai rendezvények, - szakmai fórumok, - bemutatók Osztályközösség szintű megemlékezések Osztályközösségi szinten osztályfőnöki ill. szaktárgyi órákon tartunk megemlékezést a következő alkalmakkor: január 22. A Magyar Kultúra Napja március 22. Víz Világnapja április 11. A Költészet napja április 22. A Föld Napja május 5. Nemzetközi Vöröskeresztes Nap március 8. Nőnap május első vasárnapja Anyák Napja május 10. Madarak és Fák Napja május utolsó vasárnapja Nemzetközi Gyermeknap május 31. Nemdohányzó Világnap június 5. Környezetvédelmi Világnap szeptember 20. Takarítási Világnap szeptember 21. A Magyar Dráma Napja október 16. Élelmezési Világnap október utolsó munkanapja Takarékossági Világnap november 3. Ne gyújts rá! Világnap november 17. Ne vásárolj semmit nap november 22. A Magyar Közoktatás Napja november 27. Véradók Napja december 1. AIDS-ellenes Világnap 31

32 Tantestületi hagyományok fiatal pedagógusok köszöntése, nyugdíjas pedagógusok búcsúztatása, nőnapi köszöntés, pótszilveszter, közös kirándulás, Pedagógusnap. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Intézményi hagyományok Az intézmény tájékoztatót ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. A tájékoztató anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Intézményünk iskolarádiót működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és az igények figyelembevételével az iskolarádióért felelős tanuló(k) és pedagógus állítja össze. Az iskolában a Diákönkormányzatnak lehetősége van iskolaújságot kiadni, iskolatévét működtetni, melyet a mindenkori Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményezésével szabályoz. Az iskola vezetője minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését elősegíti A hagyományápolás megjelenési formái Intézményünk jelképei - iskolazászló: o nemzeti színű o aranysujtással díszített, o közepén a Magyar Köztársaság címere található, o arany betűkkel mindkét oldalára az intézmény neve és székhelye van írva, - logó o piros-kék színű kör alak o a kör körül az intézmény neve van felírva a következők szerint: - jelvény o kör alakú, o közepén a logó, - szalag: o piros-kék mezőben arany évszámmal. Kötelező viselet A nemzeti ünnepélyeken, a tanévnyitón, tanévzárón, vizsgákon és hangversenyeken a diákoknak egyenruhában, a pedagógusoknak az alkalomhoz illő ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi ruha lányok részére: - matrózblúz - fehér blúz, - térdig érő sötét alj, - egyen-nyakkendő, - alkalomhoz illő lábbeli. 32

33 Ünnepi ruha fiúk részére: - sötét öltöny (sötétkék, fekete, sötétszürke), - fehér ing, - egyen-nyakkendő, - alkalomhoz illő lábbeli. Az iskola hagyományos sportfelszerelése Lányok részére: - egyrészes fürdőruha, úszósapka, - fehér póló, - fekete vagy sötétkék kisalsó. Fiúk részére: - fehér atlétatrikó, - fekete nadrág A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos és az iskolavédőnők végzik. Helyszín: az intézmény orvosi rendelője. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - fogászati szűrés, évente 1 alkalommal, - általános szűrővizsgálat, évente 1 alkalommal, munkaterv szerint - a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése - szakorvosi vizsgálatra irányított tanulók gondozásba vétele, - pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, - gondozásra kiemelt tanulók folyamatos felügyelete, - a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, - az iskolaorvos vagy védőnő minden osztály részére tanévenként osztályfőnöki óra keretében a tanulók által megjelölt témáról egészségügyi felvilágosító előadást tart. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás után történjenek. Az orvosi vizsgálatok megszervezéséről az tagintézmény-vezetőhelyettesek gondoskodnak. Az osztályfőnököket az tagintézmény-vezetőhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. Az orvosi vizsgálatokon a felügyeletet a tanórát tartó szaktanár látja el Az intézmény helyiségeinek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, tantermekben, a könyvtárban, - jól látható helyen - külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani az épület nyitvatartási ideje alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. 33

34 A szaktantermeket és a dísztermet a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. Zárásukat az épület nyitva tartása után a portás ellenőrzi. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, azt az intézményvezetőtől kell kérnie a használat céljának és időpontjának megjelölésével A számítástechnikai szaktantermek és a gyakorlati szaktanterem helyiséghasználati rendje Általános rendelkezések Minden évben az órarend alapján terembeosztást kell készíteni, amelyből kiderül, hogy kik jogosultak az adott időpontban a szaktanteremben tartózkodni. Felelős: tagintézményvezetőhelyettes. A számítógépek és a perifériák hibátlan, megbízható működése érdekében valamint a balesetvédelmi szempontokat is szem előtt tartva, fokozatosan ügyelni kell a géptermek tisztaságára. A géptermekben csak az órarendben meghatározott órákat lehet tartani. Más foglalkozások tartásához az tagintézmény-vezetőnek vagy helyettesének engedélye szükséges. A terem felügyeletéért felelős szaktanárt erről tájékoztatni kell. A géptermekben tanulók csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A termeket zárva kell tartani. A számítástechnika tanárok feladatai a szaktanterem rendjére vonatkozóan ülésrend kialakítása, a termek nyitása és zárása, a főkapcsoló kezelése (fel- illetve lekapcsolás): a tanítási nap utolsó óráját tartó tanár köteles a főkapcsolóval áramtalanítani, melyet az oktatás-technikus ellenőriz. Ha az utolsó óra (órák) valamilyen oknál fogva elmarad(nak), az érintett szaktanár köteles szólni az előtte órát tartónak erről, így a főkapcsoló lezárása a ténylegesen utolsó órát tartó tanár feladatává válik. a szerver üzemeltetését a rendszergazda (külső munkatárs) végzi. a termek tisztaságának és rendjének felügyelete: a berendezési tárgyak (gépek) mindennemű rongálódásának (firkálás stb.) megakadályozása valamennyi szaktanár kötelessége; óra végén minden szaktanár köteles ellenőrizni, hogy a berendezéseket rendeltetésszerűen használták-e; a számítástechnikai termekben rendszeresített füzetbe (géptermi naplóba) napra, órára pontosan beírja a felfedezett hibát, kérést. A beírtakat aláírásával igazolja. Probléma esetén az oktatás-technikushoz, illetve tagintézmény-vezetőhelyetteshez kell fordulni. A számítástechnikai szaktantermek felügyeletével megbízott tanár feladatai Naponta ellenőrzi - az általa felügyelt géptermet balesetvédelmi és tűzvédelmi szempontból, - a szaktantermek tisztaságát és rendjét, - az informatikai eszközök meglétét, - a számítógépek működését. Ellenőrzi a szakemberek által végzett munkálatokat. Az oktatás-technikus távolléte esetén lehetősége szerint minél előbb megszünteti a hibát. 34

35 A felmerült problémákat jelzi és tájékoztatja az I. tagintézmény-vezetőhelyettest. A számítástechnikai szaktantermek felügyeletével megbízott szaktanárok nevét az informatikai munkaközösség éves munkaterve tartalmazza A díszterem használatának rendje Alkalmazottak (szaktanárok) a díszterem és berendezési tárgyait tanítási időben a tantermi beosztás alapján, egyéb esetekben csak tagintézmény-vezetői engedéllyel használhatják. A terem használatát a helységről vezetett táblázatban előre jelezni kell. Ütközés esetén az iskolavezetéshez lehet fordulni, ha a tananyag feldolgozásához a teremre feltétlenül szükség van. Óraközi szünetben a szaktanár köteles a termet kulccsal bezárni. A termekben lévő technikai eszközöket szaktanár vagy az oktatás-technikus működtetheti A tornaterem használatának rendje A tornateremben a diákok csak a testnevelő tanár vagy az általa megbízott személy felügyeletével tartózkodhatnak. A tornaterem csak sportolás céljára használható, más célra csak az tagintézmény-vezető engedélyével és a testnevelő tanárok tudtával lehet igénybe venni. A sportfelszereléseket csak rendeltetésszerűen lehet használni Természettudományi szaktanterem használata A szertárakban, a szaktanteremben tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, A szertár és a szaktanterem felügyeletével megbízott szaktanárok nevét a természettudományi munkaközösség éves munkaterve tartalmazza A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A helyiségleltárt a tanteremben ki kell függeszteni. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha az alkalmazott kölcsönbe szeretné venni az intézmény berendezését, akkor ezt az tagintézmény-vezetőtől kell kérnie, a nagyobb értékű eszközökért bérleti díjat kell fizetni. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről kötelezvényt kell aláírni, mely az tagintézmény-vezető aláírásával érvényes. Az engedélyben fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell készíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdasági ügyintézőnek meg kell semmisítenie a leadott példányt. 35

36 6. Felnőttképzésre vonatkozó speciális szabályok Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben (felnőttképzésben) csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést folytató intézmény képzési szerződést köt. A képzési szerződésben meg kell határozni: - a képzéssel megszerezhető szakképesítést, illetőleg az elsajátítandó ismereteket, - a képzés és a vizsga szervezésének formáját, - a képzés helyét, időtartamát és ütemezését, - a képzési díjat ideértve a vizsgadíjat és viselésének módját, - a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit. A képzési szerződést írásban kell megkötni. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény köteles a székhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központot tájékoztatni. 7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi és egyeztető eljárás részletes szabályai 7.1. A fegyelmi eljárás részletes szabályai A 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 2..szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény tagintézmény-vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 36

37 - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - a tagintézmény-vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve a tagintézmény-vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - a tagintézmény-vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az tagintézmény-vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az tagintézmény-vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 37

38 - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó védő, óvó előírások 8.1. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a bejáratok előtti 5 méter sugarú területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény tagintézmény-vezetője Az épületek rendjére vonatkozó általános védő, óvó szabályok A balesetek megelőzése érdekében az intézmény minden alkalmazottja köteles: - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén Az intézmény tagintézmény-vezetőjének feladata Az tagintézmény-vezető feladata, hogy - gondoskodjon a munkahelyek, munkaeszközök biztonságos meglétéről, és ellenőrzéséről, - meghatározza a baleset- és munkavédelmi tevékenységek rendszerét és az azzal kapcsolatos feladatokat, - felelősségre vonja a feltárt hiányosságok elkövetőit, - munkavédelmi és balesetvédelmi szemlét tartson, - kapcsolatot tartson a baleset-, tűz- és munkavédelmi szakemberrel, - biztosítsa a személyi és tárgyi feltételeket. 38

39 Az tagintézmény-vezetőhelyettesek és a tagintézményvezető-helyettes feladata Az tagintézményvezető-helyettesek feladata, hogy - rendszeresen ellenőrizzék a munkafeltételek biztonságát, - részt vegyenek a balesetek kivizsgálásában, - részt vegyenek a munkavédelmi szemlén, - gondoskodjanak az iskolában működő gépek, berendezések biztonsági felülvizsgálatáról, - a tudomásukra jutott rendellenességek esetén azonnal intézkedjenek, veszély esetén leállítsák a munkát A baleset-, tűz- és munkavédelmi szakember (külső szakember) feladata A baleset-, tűz- és munkavédelmi szakember (külső szakember) feladata, hogy - figyelemmel kísérje a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, javaslatot tegyen az ezzel kapcsolatos szabályzat módosítására, - rendszeresen ellenőrizze a munkakörülmények biztonsági feltételeit, - összeállítsa a szemlék idejét, értesítse a résztvevőket, a szemléről jegyzőkönyvet készítsen, - gondoskodjon a dolgozók és tanulók munkavédelmi oktatásáról, oktatási naplót készítsen, - ellenőrizze, hogy a dolgozók használják-e az előírt védőfelszereléseket, javasolja az új egyéni védőeszköz juttatását, - a dolgozói és tanulói baleseteket kivizsgálja, jegyzőkönyvet vegyen fel, tartsa nyilván azokat, - rendszeresen tájékoztassa munkájáról az intézmény vezetőjét A pedagógusok és az intézmény egyéb alkalmazottainak általános feladatai a balesetek megelőzésében és baleset esetén Az intézmény dolgozóinak kötelességei: - Ha az intézmény dolgozója balesetet előidéző vagy testi épséget veszélyeztető okot észlel, kötelessége megszüntetni, vagy megszüntetése érdekében intézkedni. - Amennyiben az elhárításban való részvétel képzettségét és intézkedési jogkörét meghaladja, úgy a veszélyt közvetlen felettesének, vagy az intézmény vezetőjének jelentenie kell intézkedés céljából. - A munkahelyén köteles a rendet és a fegyelmet tartani. - A pedagógus baleset esetén: elsősegélyben részesíti a tanulót orvoshoz küldi vagy kíséri értesíti a mentőket értesíti a tanuló szüleit Az osztályfőnökök kötelessége, hogy a fenti általános szabályokon felül megfelelően ismertesse a tanulókkal - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, - a tilos és az elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, - az ismertetés tényét jegyzőkönyvben, illetve az osztálynaplóba dokumentálja. 39

40 A kirándulások alkalmával - a kirándulás előtt megbeszéli a tanulókkal, hogy milyen baleseti lehetőségeket hogyan kerüljenek el, valamint az elkerülést elősegítő magaviseleti, magatartási tudnivalókat - baleset esetén elsősegélyben részesíti a balesetet szenvedett tanulót; értesíti a legközelebb elérhető mentőszolgálatot, orvost; a lehető legrövidebb idő alatt értesíti a tanuló szüleit. A szaktanárok (elsősorban számítástechnika, fizika, kémia, testnevelés tantárgyat tartó pedagógus) feladata, hogy - a tanév elején ismertesse a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat, - a gépek hibátlan, megbízható működésének érdekében, a balesetvédelmi szempontokat szemmel tartva ügyeljen a termek tisztaságára és rendjére, - megakadályozza a gépek, berendezési tárgyak mindennemű rongálását, - probléma esetén a számítógéptermek, illetve díszterem felügyeletével megbízott szaktanárhoz, oktatás-technikushoz vagy az tagintézmény-vezetőhelyetteshez forduljon Karbantartás és kártérítés Karbantartás A gondnok felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért Kártérítés - Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse vagy a szaktanár köteles az iskolavezetés tudomására hozni. Az újbóli használatbavételről az tagintézmény-vezetőhelyettes tájékoztat. - A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. - Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt írásban értesíteni. - A kár felmérése a gazdasági ügyintéző, súlyos esetekben a szakértő feladata. A kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése a gazdasági ügyintéző feladata. 40

41 8.5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli események esetén szükséges teendőket az tagintézmény-vezető által irányított rendkívüli bizottság határozza meg. Szélsőséges időjárás, hóakadály esetén az tagintézmény-vezető a tanulók biztonságos hazaérkezésével kapcsolatban a következők szerint intézkedik: - tájékozódik az útállapotokról, - kapcsolatot tart a tömegközlekedési vállalatokkal, - minden esetben meggyőződik arról, hogy a tanulók biztonságos hazatérése megoldható-e, - értesíti a szülőket, illetve a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzatot az iskolában kialakult rendkívüli helyzetről, - biztosítja az iskolában, illetve a kollégiumban rekedt tanulók elhelyezését. Rendkívüli időjárási körülmények között a fiatalkorú tanuló nem hagyhatja el az iskolát. A szülő csak személyesen vállalt saját felelősségére kérheti gyermeke hazaengedését. Rendkívüli tanítási szünetről az tagintézmény-vezető saját hatáskörében a fenntartóval egyeztetve dönt Tűz- vagy bombariadó esetén szükséges teendők Tűz- vagy bombariadó esetén a Tűzriadó terv szerint kell eljárni A tűz- vagy bombariadó jelzésének módja - Minden dolgozó, aki először értesül arról, hogy az intézmény épületében bombát helyeztek el, azonnal köteles értesíteni az intézmény vezetőjét vagy valamelyik helyettesét. - Bombariadó esetén a jelzés módja a következő: hosszú többször megismételt csengetés - Bombariadó esetén felelős: tagintézmény-vezető vagy tagintézményvezető-helyettesek feladatuk: a Városi Rendőrkapitányság riasztása (a Városi Rendőrkapitányság telefonszáma: 107) - A bombariadó bejelentése során az alábbi adatokat kell közölni: az intézmény neve, címe, emberélet van-e veszélyben, ki jelentette a bombariadót, milyen telefonszámról. - Ha az tagintézmény-vezető vagy helyettesei nem tartózkodnak az iskola területén, a vezetői helyettesítési rendnek megfelelően kell eljárni Levonulási rend - A tanulóknak az osztályt fegyelmezetten, szabályszerűen kell elhagyni, anélkül, hogy a többi osztályt zavarnák. Az adott osztályban tanítók segítenek a levonulás irányításában. - Ha valaki az iskolaépület elhagyásakor valamit elveszít, nem szabad a tárgy után lehajolni, mert az elesés és elgázolás veszélye fenyegeti, valamint akadályozná a levonulást. - Amennyiben a nyomozást, felderítést vezető rendőr másképpen nem rendelkezik, a tanulók osztályonként gyülekeznek a sportpályán. 41

42 Áramtalanítás Az épületekre vonatkozó áramtalanítás az elektromos főkapcsolókkal történik. A főbejáratnál, a déli oldalon található főkapcsoló is áramtalanítja az egész épületet. Szintenként áramtalanítás a lépcsőházzal szemben a jobb és bal oldalon található főkapcsolóval történik. Az áramtalanításért felelős: karbantartó Az intézménybe érkező szervek (rendőrség, tűzoltók, mentők) eligazítása Az tagintézmény-vezető vagy az tagintézményvezető-helyettes a kapunál várja a bombariadó jelzésre érkező szerveket és tájékoztatják az egység felelős vezetőjét az addig tett intézkedésekről Műszaki mentés, anyagok mentése A mentés vagy a veszélyeztetett anyagok mentésének elrendezése az iskola tagintézményvezetőjének előzetes véleménye alapján a rendőrség vezetőjének hatáskörébe tartozik. A műszaki mentésnél az alábbiakat kell figyelembe venni: - Minden szükségessé váló vagy tett intézkedést elsősorban az emberélet, a dolgozók a testi épségének védelme szempontjából kell mérlegelni. - A dolgozók életét még a nagyobb értékű anyagok mentésével sem lehet kockáztatni. - Műszaki mentésnél a közreműködők zavartalan munkáját, a szükséges eszközök felhasználásnak feltételeit biztosítani kell Rendfenntartás Az általános rendfenntartás az intézményben ügyeleti rendszerrel történik: - Alagsor: tagintézmény-vezetőhelyettes II. - Földszint: tagintézmény-vezető - emelet: tagintézmény-vezetőhelyettes I Egyéb rendelkezések A tervben foglaltak végrehajtása vagy a végrehajtás elősegítése az intézmény valamennyi dolgozójára kötelező. A tanítást - az intézmény épületének szakemberekkel történő átvizsgálása, - az életveszély elhárítása után, - a rendőrség engedélyével lehet újból kezdeni. A bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell. 42

43 9. Az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazás Az egyes, a tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogainak intézményre történő átruházásakor az intézmény nem állapít meg a tanulót megillető díjazási kötelezettséget. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola az adott termék vagyoni vagy tulajdoni jogát másra ruházza át. 10. Az elektromos úton előállított papíralapú nyomtatványok Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje (20/2012.EMMI rendelet 4. (1)) Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény tagintézmény-vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az tagintézmény-vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az tagintézmény-vezetőhelyettesek) férhetnek hozzá. 43

44 11. A szülői szervezet jogai Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. A Szülői Szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: döntési jog illeti meg (Knt. 73. és a 20/2012.EMMI rendelet 119. ): - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. véleményezési jog illeti meg: - a tájékoztatóról ami azokról a tantárgyakról készül, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjeiről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. (1.) bekezdése alapján, - iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. (1.) bekezdése alapján, - a nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. (8.) bekezdése alapján, - az iskola SZMSZ-éről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (5.) bekezdése alapján, - az első tanítási órát kezdetének időpontjáról, ha az reggel nyolc óra előtt kezdődik 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 16. (1.) bekezdése alapján, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82. (1-5.) bekezdésében meghatározott kérdésekben, - iskolai tankönyvtámogatás rendjéről és a tankönyvtámogatás módjáról 17/2014. (ÍII.12.) EMMI rendelet 26. (5) bekezdése alapján. egyetértési jog: - tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezésével kapcsolatban Knt. 96. (6) bekezdése alapján, Az intézmény a Szülői Szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg. 12. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola tagintézmény-vezetője minden évben a tanévnyitó ünnepélyen tájékoztatást ad a szülőknek és a tanulóknak az iskola Pedagógiai Programjáról, a ról illetve annak esetleges módosításairól. Az osztályfőnök a szülőkkel minden tanévben az első szülői értekezleten, a tanulókkal pedig az első osztályfőnöki órán ismerteti a Házirendet. 44

45 A Pedagógiai programról, a Szervezeti és működési szabályzatról, a Házirendről és az a szülők, a Szülői Szervezet fórumán az tagintézmény-vezetőtől, szülői értekezleten az osztályfőnöktől, - a tanulók a Diákönkormányzat gyűlésein az tagintézmény-vezetőtől, osztályfőnöki órákon az osztályfőnöktől kérhetnek tájékoztatást. A Pedagógiai program, a, az iskolai Házirend egy példányát el kell helyezni - az iskola irattárában; - az iskola tanári szobájában, - az iskola könyvtárában, - az iskola tagintézmény-vezetőjénél, - az iskola tagintézmény-vezetőhelyetteseinél, - az osztályfőnököknél, - a Diákönkormányzatot segítő nevelőnél - az iskola honlapján A Házirend egy példányát a beiratkozást követően minden tanulónak át kell nyújtani, ill. minden osztályteremben a hirdetőtáblán kötelező kifüggeszteni. Biztosítani kell, hogy a Pedagógiai Programot, a SZMSZ-t, Házirendet - a szülők a könyvtár nyitva tartása alatt, szülői értekezletek, fogadóórák idején, beiratkozáskor, pályaválasztási nyílt napokon, - a tanulók a könyvtár nyitva tartása alatt szabadon megtekinthessék. 13. A könyvtár igénybevételének, működésének szabályai Az iskolai könyvtár működését meghatározó iskolai alapdokumentumok: - szervezeti és működési szabályzat - házirend - helyi pedagógiai program - helyi nevelési program - helyi tanterv - éves munkaterv Az iskolai könyvtár adatai A könyvtár neve: Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Könyvtára A könyvtár címe, elérhetősége: 8500 Pápa, Veszprémi út 45. Tel.: 89/

46 Az iskolai könyvtár fenntartója A könyvtár fenntartójának neve: Nemzetgazdasági Minisztérium A könyvtár fenntartójának címe: 1051 Budapest,József nádor tér 2-4. Szakmai felügyelet Iskolai könyvtár szakfelügyeleti vizsgálatára csak az a [könyvtári] szakértő kaphat megbízást, aki szerepel a közoktatásról szóló törvény szerint elkészített országos szakértői névjegyzékben is. Az iskolai könyvtár jogelődje A Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára 2013-ban jött létre a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola székhelyének könyvtárából. Az iskolai könyvtár bélyegzője Ovális alakú bélyegző. Szöveg a felső íven: Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szöveg az alsó íven: könyvtárának tulajdona Középen üres hely, a leltári szám beírására Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a fenntartó az intézmény az éves költségvetésében biztosítja. Törekedni kell a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítására. A könyvtáros tanár javaslatára a beszerzésre kiválasztott dokumentumok pénzügyi fedezetét az tagintézmény-vezető biztosítja a gazdasági előadó közreműködésével. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár és az iskola tagintézményvezetője felelős. Az évente megrendezett szülők-nevelők jótékonysági báljának bevételéből a nevelőtestület döntése alapján az iskolai könyvtár is kap támogatást. Többnyire az ajánlott és kötelező olvasmányok pótlására használjuk fel az összeget. Lehetőség szerint pályázatok útján is igyekszik az iskolai könyvtár további anyagi forrásokhoz jutni Az iskolai könyvtár szervezetben elfoglalt helye és fizikális helye Az iskolai könyvtár közvetlenül az iskola tagintézmény-vezetőjének irányításával működik. A könyvtár működését az iskola tagintézmény-vezetője ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart még iskolán belül: - az osztályfőnökökkel - munkaközösség-vezetőkkel - szaktanárokkal - tankönyvfelelőssel - szociálpedagógussal - iskolapszichológussal - diákönkormányzatot segítő pedagógussal - diákönkormányzattal - ifjúsági védőnővel 46

47 A könyvtár a 91-es felújítás során, a főépület és a tornaterem között épült új részben kapott helyet, könnyen megközelíthető. Egy kis előtérből, az olvasóteremként, kölcsönzőként is funkcionáló fő részből és egy kicsi (4 m 2 -es) raktárból áll, alapterülete 62 négyzetméter. Az iskolai létszámadatok tendencia alapján, könyvtáros státusz A évi CXC. törvény 2. melléklete alapján az 500 fő feletti iskolában a könyvtáros vagy könyvtáros tanár/tanító létszáma 2 fő. Az iskolai könyvtár működésének és igénybevételének szabályai Az iskolai könyvtár meghatározása Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység Az iskolai könyvtár jogszabályban előírt alapkövetelményei: A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet jegyzékben előírja a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszereléseit - a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására - legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte - tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosított - rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel - könyvraktár o középfokú oktatási intézmények:82 m 2 könyvtár és 18 m 2 raktár (MSZ Oktatási intézmények tervezési előírásai 3. rész: Középfokú oktatási intézmények december) o raktár: tankönyvek, inkurrens állományrészek elhelyezésére szolgál (folyóiratok, fölös példányok stb.) Az alapkövetelményeknek az iskolai könyvtár csak részben felel meg: - legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására - ez a feltétel nem teljesül, mivel a könyvtár csak egy csoport (16-20 fő) egyidejű foglalkoztatására alkalmas - középfokú oktatási intézményeknél legalább 18 m 2 raktár - ez a feltétel nem teljesül, mert nagyon kicsi a raktára a könyvtárnak, pedig a növekvő számú tankönyvek, a folyóiratok, fölös példányok elhelyezésére nagy szükség lenne rá Az iskolai könyvtár kötelező (minimális) eszközeit és felszerelése: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Könyvtár Tanulói asztal, szék: egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben, életkornak megfelelő méretben Egyedi világítás: olvasóhelyenként 1 Könyvtárosi asztal, szék: 1-1 asztal egyedi világítással Szekrény (tároló): háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 47

48 Tárolók, polcok, szabadpolcok: 2 Létra (polcokhoz): 1 Telefon: 1 (közös vonallal is működtethető) Fénymásoló: 1 Számítógép internet-hozzáféréssel, perifériákkal: 1-1 Televízió: 1 CD- vagy lemezjátszó: 1 Írásvetítő vagy projektor Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A jegyzékben foglaltak sem teljesülnek maradéktalanul. Nincs hely egy osztály egyidejű foglalkoztatásához, csak egy csoportot (fél osztályt) tudunk leültetni. Az iskolai könyvtárban egyáltalán nincs egyedi világítás, se az olvasóhelyeknél, se a könyvtárosi asztalnál Az iskolai könyvtár célja - A nevelő-oktató tevékenység segítése tanítási időben és tanítási időn kívül. Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. - Sajátos eszközrendszerével segíti az iskola pedagógiai programjának megvalósítását. - A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa az iskolában folyó szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését a helyi pedagógiai program szerint. - Segítse elő a tanulók olvasóvá nevelését, a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését. - Az anyagi lehetőségekhez mérten korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új modern ismereteket A könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Használói az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan a többszörözés kivételével. A könyvtárhasználat feltételei Beiratkozás Az iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói automatikusan a könyvtár tagjai. A tanulók beiratkozásakor a következő adatokat kell felvenni: név, osztály. A tanulók további adatai az iskolai tanuló-nyilvántartásból visszakereshetők. Az iskolai dolgozók esetében a név felvétele kötelező. A további adatok az iskola titkárságán megtudhatók. Az adatokban bekövetkezett változások a tanulók és az iskolai dolgozók esetén az intézmény titkárságán nyomon követhetők. A könyvtár a beiratkozó adatait olvasói nyilvántartásba veszi. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. 48

49 13.9. A könyvtárhasználat módjai - helyben használat - csoportos helyben használat - kölcsönzés - számítógép-és internethasználat - könyvtári rendezvényen való részvétel Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A könyvtár szolgáltatásai - szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban) - tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő, segédeszközök (pl.: feladatgyűjtemények, atlaszok, példatárak, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése - információgyűjtés az internetről könyvtáros tanár segítségével - lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata - tájékoztatás a diákok számára a könyvtár használatáról - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása - könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása - számítógép- és internethasználat biztosítása - nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése (fénymásolás, nyomtatás) - tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltétele - A könyvtár szolgáltatásait csak az a beiratkozott olvasó veheti igénybe, aki a könyvtár használati szabályait elfogadja és betartja. - Az olvasónak a könyvtár dokumentumait gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyzést tenni semmilyen módon nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól. - A kikölcsönzött könyvekért az olvasó felelősséggel tartozik. Az elveszett vagy megrongálódott könyvet az olvasó az adott műnek egy teljesen azonos példányával pótolhatja, vagy kifizeti a dokumentum napi forgalmi értékét, tankönyvek esetében a beszerzési árat. - Amennyiben az olvasó a kikölcsönzött művet határidőre nem hozza vissza, felszólítást kap (a könyvtáros szóban figyelmezteti, ha ez sem hatásos az iskola írásban értesíti a szülőt). - A tanév végén, miden kikölcsönzött dokumentumot vissza kell vinni az iskolai könyvtárba (kivéve a tankönyveket, ezekről a tankönyvtári szabályzat rendelkezik). - A végzős tanulók az érettségi és szakmai vizsga megkezdéséig kötelesek a náluk levő tankönyveket leadni az iskolai könyvtárban (személyesen, tételesen leszámolva!). - A vizsga megkezdésének feltétele a könyvtári tartozások rendezése. - Az olvasó az iskolával való tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes (kifüggesztett) árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. 49

50 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül a tanulók számára csak helyben használható: - az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, - a folyóiratok, - az audiovizuális dokumentumok (tanulók számára), - a számítástechnikai ismerethordozók abban az esetben, ha a tanuló a számítógépet szakszerűen, fegyelmezetten használja A helyben használat során a könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők foglalkozásokat tarthatnak. Igény esetén a könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia a foglalkozások megtartásához. Számítógép- és Internethasználat Az iskolai könyvtár nyitva tartási idejében az ott elhelyezett laptop térítésmentesen használható. A számítógépet mindenki köteles rendeltetésszerűen használni. Aki nem tudja kezelni, kérjen segítséget. Az iskolai könyvtár számítógépeire kívülről hozott anyagot felvinni tilos. A számítógéphez nem csatlakoztatható saját CD, DVD, pendrive stb. A számítógépről elérhető az Internet, az iskolai szerver. A szerverre saját felhasználónévvel és jelszóval lehet csatlakozni. Ha a könyvtárhasználó valamit szeretne elmenteni, azt megteheti a saját mappájába, a szerverre. Aki zenét szeretne hallgatni, használja a fülhallgatót, így nem zavar másokat. A számítógép használatára is lehet előjegyzést kérni, konkrét időpontra. A tanulás, versenyre készülés előnyt élvez más tevékenységekkel szemben. Aki bármilyen rendellenességet észlel, jelezze a könyvtáros tanárnak. A használó hibájából keletkezett kárt meg kell téríteni. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egy tanuló egyidejűleg maximum 6 dokumentumot kölcsönözhet, amelybe a tartós tankönyvek nem számítanak bele. A szaktanárok számára az egyidejűleg kikölcsönözhető dokumentumok száma 20, de indokolt esetben a könyvtáros döntése alapján akár több is lehet. Az iskolai könyvtárban a kölcsönzést számítógép segítségével tartjuk nyilván. A kölcsönözhető állomány egy része a szabadpolcokról kiválasztható. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: o Kölcsönözhető o Csak helyben használható dokumentumok A kölcsönözhető állomány szabadpolcon található, a dokumentumok kiválaszthatók. Egyszerre 6 dokumentum kölcsönözhető (ebbe nem számítanak bele a tankönyvek), a kölcsönzés időtartama 3 hét, egy alkalommal kérhető hosszabbítás. 50

51 Csak helyben használhatók: kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, audiovizuális dokumentumok, folyóiratok. Csak a tanárok kölcsönözhetnek audiovizuális dokumentumokat. A tankönyvek kölcsönzéséről a tankönyvtári szabályzat rendelkezik. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyeztethetők A könyvtár egyéb szolgáltatásai - információszolgáltatás, - igény szerint ajánló bibliográfia készítése, - az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról a megfelelő jogszabályok és szerzői jogok figyelembe vételével másolatot készít, - letétek telepítése, - a könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, - lebonyolítása /pl. könyvtárhasználati vetélkedő, szavalóverseny/ Az iskolai könyvtár nyitva tartása Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A nyitvatartási időt az iskolai könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. A könyvtári SZMSZ könyvtárhasználati szabályzatát nyilvánossá kell tenni, jól látható helyen kifüggeszteni. Az iskolai könyvtár alapfeladatai Az iskolai könyvtár alapfeladata: gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása (könyvtárhasználati ismeretek oktatása) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A gyűjtemény fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, védelme és rendelkezésre bocsátása (részletesen a gyűjtőköri szabályzatban) Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár állományalakítása Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységből tevődik össze. Az állomány gyarapítás A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján a pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. A döntés előtt egyeztet a munkaközösség-vezetőkkel. A gyűjtemény részei A kölcsönözhető állomány a szabadpolcos övezetben: szépirodalom (Cutter-számok szerint, szerzői betűrendben elhelyezve) ismeretközlő irodalom (szakirodalom) ETO-szakrend szerint 51

52 Kézikönyvtári állomány ismeretközlő irodalom (szakirodalom) ETO-szakrend szerint folyóiratok külön állványon Tankönyvek tantárgyi elhelyezésben Pedagógiai gyűjtemény módszertani anyag, segédkönyvek, tankönyvi példányok tantárgyi elhelyezésben Hangkazetták, videokazetták, CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok, iskolai tanügyi dokumentumok, iskolatörténeti anyag külön, zárható szekrényben elhelyezve A gyűjtemény gyarapításának forrásai Az iskolai könyvtár gyűjteménye vétel, csere és ajándék útján gyarapszik. A gyarapítás legfontosabb tájékozódási segédletei: gyarapítási tanácsadók kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók folyóiratok dokumentum ismertetései készlettájékoztatók ajánló bibliográfiák Vétel A vásárlás történhet: jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (KELLÓ, kiadók) a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesbolt, antikvárium, magánszemély) Ajándék A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől, magánszemélytől, lehetnek kiadói bemutató példányok. A gyűjteménybe nem illő művek ajándékozásra felhasználhatók. Az állomány nyilvántartása, annak szabályai Az iskola számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. könyveknél a címlap verzióján, a 17. oldalon, az utolsó számozott oldalon és a mellékleteken nem nyomtatott dokumentumoknál borítón, ill. ha lehetséges, magán a dokumentumon folyóiratoknál a címlapon A leltári számok megkülönböztető jelzései: hangkazetta HK videokazetta VHS CD CD DVD DVD CD-ROM CDR A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. 52

53 Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, 6 napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái: leltárkönyv számítógépes. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-k, CD- ROM-ok, DVD-k, hangkazetták, videokazetták stb.). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az iskola tagintézmény-vezetőja a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ez a leltárkönyv számozott oldalt tartalmaz. Pápa, 20 P.H. tagintézmény-vezető Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv -tól -ig terjedő tételszámot tartalmaz. Pápa, 20 P.H. tagintézmény-vezető A kartoték és a számítógépes nyilvántartás mivel megegyezik számszakilag a leltárkönyvvel, így leltározásnál felhasználható. A kartoték és a számítógépes nyilvántartás tartalmazza az időleges nyilvántartású dokumentumokat is. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg. Az időleges nyilvántartás formái: összesített nyilvántartás Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az idevonatkozó rendelet és szabvány nem részletezi, ezért az iskola tagintézmény-vezetőjával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek tervezési és oktatási segédletek tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet-és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok egyéb dokumentumok A nyilvántartás formája összesített. 53

54 A leltári számok megkülönböztető jelzései: B, TK. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. Az állomány feltárása, könyvtári használatra alkalmassá tétele, annak szabályai (részletesen a Katalógusszerkesztési szabályzatban) Az állomány apasztása Az állomány apasztása a gyarapítással egyenrangú feladat, a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától a kölcsönzési fegyelemtől Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás természetes elhasználódás hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás során is fel kell használni. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás csak a dokumentum tartalmi értéke alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárvezető kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmilag elavult a dokumentum: ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok megváltoztak ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik, ha: megváltozik a tanterv változik a kötelező és az ajánlott olvasmányok jegyzéke változik a tanított idegen nyelv csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt 54

55 Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárból az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni a muzeális értékű dokumentumokat, ill. amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány, ha a dokumentum: elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült az olvasónál maradt az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás, vagy bűncselekmény esetén. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény tagintézményvezetőjának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető) behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Állományellenőrzési hiány Lehet megengedett és normán felüli Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola tagintézmény-vezetőja adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölös példányokat fel lehet ajánlani: antikváriumoknak megvételre az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladást/ megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. 55

56 Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az tagintézmény-vezető aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, elavult, fölös példány megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők: törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúak) gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, ill. állományellenőrzési többlet esetén) törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). Az állomány védelme, gondozása Az állomány jogi védelme Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételeinek biztosításáért a tagintézmény-vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűégéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból kivezetés során biztosítani kell. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 6 munkanapon belül nyilvántartásba kell venni. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentum és eszközök hiányáért, ha - bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályzatát, - kötelességszegést követett el. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és technikai eszközök megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanulók tanulói jogviszonyát, a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát, munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A szaktanárok és tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. Az állomány fizikai védelme A könyvek, dokumentumok, audiovizuális eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, audiovizuális eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, ez a könyvtáros feladata. A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. 56

57 Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésükről intézkedni kell. Az állományellenőzés A könyvtári állomány ellenőrzése (leltározás) mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárköteles, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtár revízióját az iskola tagintézmény-vezetője rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági ügyintéző, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős. A leltározással megbízott személy mandátuma a leltár befejezéséig tart. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet: időszaki soron kívüli módja szerint lehet: folyamatos fordulónapi mértéke szerint lehet: teljes vészleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 3 évenként kell végrehajtani ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ára kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel azt minden tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetésére a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. 57

58 Az állományellenőrzés előkészítése Ha az iskola tagintézmény-vezetője elrendeli a leltározást, az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni. A leltározás előtt 6 hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola tagintézményvezetőjéhez. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés lebonyolításának módját a leltározás kezdő időpontját, tartamát a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét a leltározás mértékét részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését az ellenőrzésben részt vevő személyek nevét. További feladatok: raktári rend megteremtése a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel) a revíziós segédeszközök előkészítése a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a két személynek kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a raktári katalógussal / egyedi nyilvántartással. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet 3 napon belül át kell adni az iskola tagintézmény-vezetőjének. A zárójegyzőkönyvnek rögzítenie kell: az állományellenőrzés időpontját a leltározás jellegét az előző állományellenőrzés időpontját az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros tanárok, személyi változás esetén az átad, és az átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola tagintézmény-vezetője a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. a katalógusok revíziója. A könyvtáros tanárok felelnek a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül az iskolai könyvtár számára 58

59 dokumentumot senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról Tájékoztató szolgálat keretében a könyvtáros eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Más könyvtárak szolgáltatásainak elérését is biztosítja. 14. Az iskola helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása (könyvtárhasználati ismeretek oktatása részletesen a könyvtár-pedagógiai programban) - belépő 9. osztályoknak könyvtárbemutató óra - 9. évfolyamon könyvtárhasználati célismeretek oktatása évfolyamon városi nyilvános könyvtár meglátogatása - végzősöknek informatika érettségi felkészítés A könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása (lásd a Könyvtárhasználati szabályzatban) A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését (lásd a Könyvtárhasználati szabályzatban) Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés (formái, lehetőségei, helyi specifikumok) A tankönyvellátás iskolai könyvtári feladatai (lásd a tankönyvtári szabályzatban) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Egyéb foglalkozások tartása Vetélkedők, versenyek A nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése A szerzői jogi törvény betartásával fénymásolási, reprodukciós lehetőség biztosítása 59

60 15. Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása Csoportbontásban gyakran nyelvi órák színhelye. Tájékoztatás nyújtása az iskolai és nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól Más könyvtár (más iskolai, közkönyvtár, pedagógiai, országos) szolgáltatásainak közvetítése, illetve igénybevétele Adatbázisok használatának elősegítése Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében A Jókai Mór Városi Könyvtárral, a Pápai Református Gyűjtemények Könyvtárával van kapcsolata az iskolai könyvtárnak. Leggyakrabban a városi könyvtár szolgáltatásait és segítségét veszi igénybe. A könyvtár Pápa iskolai könyvtáraival igény szerint könyvtárközi kölcsönzést folytat. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában Az iskolai könyvtár részt vesz a tankönyvrendelés, és ellátás szervezésében, a kötelező tankönyvtári feladatokon túl: Az iskolai könyvtár közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében. - Folyamatosan figyelemmel kíséri az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását. - Követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását. - A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni. Olvasáspedagógia a kötelező olvasásfejlesztés segítésére, kiegészítésére: Író-olvasó találkozók szervezése a lehetőségek függvényében, ill. részvétel azokon, figyelemfelhívás és toborzás azokra. Egyéb rendezvények előkészítésében való részvétel a könyvtár eszközeivel, esetenként helyszínként is. Versenyek, vetélkedők szervezése, tartása. Más tanulmányi versenyekre való felkészítés elősegítése. Az iskolai élet támogatása, pl. tanulmányi kirándulás szervezésében információgyűjtő munka, nevelési témákhoz kapcsolódás irodalommal, előadással, munkaközösségeknek ajánlókkal stb. A szabadidő helyes eltöltésének szorgalmazása, ennek biztosítása könyvtári eszközökkel, pl. filmvetítés, tanulás stb. közösségi tér. Az iskolai könyvtári honlap és/vagy blog fejlesztése. 60

61 16. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Törvények és rendeletek Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló évi törvény CXC törvény 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata Az iskola tagintézmény-vezetője minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak az Ntt. 4. (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra, az Ntt. 4. bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola tagintézmény-vezetője rávezeti az igénylőlapra. A jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. A felmérés eredményéről az iskola tagintézmény-vezetője minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola tagintézmény-vezetője véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17- ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. 61

62 16.3. Az országos tankönyvellátás, pedagóguskézikönyv-ellátás szereplőinek együttműködése A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra adatokat Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és - ellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. c) pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak - ha ismertek - és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak - amennyiben ismertek - a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%- ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 62

63 Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola tagintézmény-vezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola tagintézmény-vezetőjének meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. Az iskola tagintézmény-vezetője gondoskodik arról, hogy az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 63

64 17. Kollégium A működés rendje A tanulók fogadása A kollégium a tanulókat a szorgalmi idő első napját megelőző napon órától fogadja. A tanulók a kollégiumot szorgalmi idő utolsó napján óráig kötelesek elhagyni hazautazási szándék esetén. Rövidített órák esetén a tanítás befejezését követően 30 perc alatt A kollégium nyitva tartása Szükség esetén munkaszüneti és pihenőnapokon is ellátja, ill. fogadja a tanulókat. Ilyenkor természetesen éjszakai ügyeletet is szervezünk, amelyet a szerződés szerint pedagógiai felügyelő lát el. Munkaszüneti, ill. pihenőnapokon a nevelőtanárok, illetve a pedagógiai felügyelő van a diákokkal. A felügyeleti munka megszervezése érdekében a tanuló 5 munkanappal előbb köteles jelezni a kollégium vezetőjének, ha munkaszüneti, ill. pihenőnapokon kollégiumi ellátást igényel. Amennyiben az igényt a tanuló iskolai elfoglaltsága indokolja, vagy gyermekvédelmi szempontból indokolt, a kollégium vezetője intézkedik a tanuló elhelyezéséről, ha a tanuló nem iskolai elfoglaltság, vagy rendkívüli esemény (időjárás, katasztrófa, stb.) miatt kéri a bennmaradást, az iskola tagintézmény-vezetője rendelheti el az ezzel kapcsolatos intézkedést. Kellő indok hiányában a kollégium működtetése nem engedélyezhető. A kollégium átlagos esetben ig zárva van! A nevelőtanárok felváltva órakor jönnek, nyitják a kollégiumot, este 10 óráig ellátják feladataikat. hogy az iskolai tanárokkal való kapcsolattartás maradéktalanul megvalósulhasson Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal A kollégium minden tanulóját megilleti az a jog, hogy közvetlen családtagjai - szülő, testvér, ill. vér szerinti rokona, volt és jelenlegi tanára - meglátogassa. A kollégium - elsődlegesen vagyonbiztonsági okokból - az alábbi módon határozza meg a látogatás rendjét: rendkívüli esetben közvetlen hozzátartozó bármikor beléphet a kollégiumba - természetesen akkor a szolgálatot teljesítő nevelőtanár engedélyével, aki mérlegeli a benntartózkodás szükségességét. a benntartózkodás lehetőleg nem eshet egybe a szilenciumi idővel, a benntartózkodó nem zavarhatja a kollégium rendjét, a kollégiumi csoportfoglalkozásokat az iskola tantestületének tagjai, a DT, a szülő látogathatja - erre engedélyt az tagintézmény-vezető ill. a tagintézményvezető-helyettes ad a foglalkozást vezető nevelőtanárral való egyeztetés után, a karbantartási munkákat úgy kell elvégezni, hogy a tanulók lakhatási joga ne sérüljön, továbbá a kollégium rendjét ne zavarja, az intézménybe bizományosok, árusok nem léphetnek, "külső előadók" vezetésével különböző - a tanulók lelki vagy testi épülését szolgál foglalkozások csak a tagintézményvezető-helyettes külön engedélyével végezhetők A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja és feladata az intézményi munka hiányosságainak feltárása mellett a jól működő pedagógiai tevékenységek elismerése is. 64

65 A belső ellenőrzés a munkaidő pontos betartásán kívül a tartalmi munka ellenőrzését is jelenti. Fontos elvárás kollégiumi nevelőtanárokkal szemben, hogy milyen kapcsolatot tudnak kialakítani a tanulókkal, mennyire megértőek gondjaikkal, ugyanakkor következetesen betartatják-e a közösségi élet elvárásait. A belső ellenőrzés folyamatos, átfogó, komplex tevékenység, de demokratikus. Kiterjed a csoportfoglalkozások tartására, az adminisztrációs feladatok ellenőrzésére, a vállalt részfeladatok elvégzésére. Kiterjed továbbá a kollégium belső rendjének betartatására is. A fentiek alapján az ellenőrzés fajtái: óralátogatás, megfigyelések, beszámoltatás. A belső ellenőrzés megszervezése, előkészítése, lebonyolítása a tagintézményvezető-helyettes feladata, aki ebbe a munkába a nevelőközösség tagjait bevonhatja. Az ellenőrzésről szóbeli, illetve írásbeli megállapítások történnek - de a demokratikus módszereknek megfelelően az ellenőrzött tevékenységi kör tagjai erről mindenképpen érdemlegesen értesülnek. Ellenőrzésre jogosult az intézmény tagintézmény-vezetője, továbbá az ő engedélyével a nevelőközösség tagjai Tanintézményekkel való kapcsolattartás rendje A kollégium az iskola tagintézménye, tehát a kapcsolattartás rendjének kidolgozása ennek megfelelően történik: A kollégium nevelőtestülete az iskola nevelőtestületének része, így a kapcsolattartás nemcsak a nevelőtestületi értekezletekre szűkül. Különösen diákjaink osztályfőnökeivel tartják a kapcsolatot a nevelőtanárok, de egy-egy esetben a szaktanárokkal is. A kollégiumban elhelyezett tanulók részben az intézmény saját diákjai, részben pedig a Petőfi Sándor Gimnáziumba és az Acsády Ignác Szakképző Iskolába járnak. Az osztályfőnökökkel a csoportvezető nevelőtanárok tartják a kapcsolatot Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítés, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetéssel összefüggő feladatokat a tagintézményvezető-helyettes látja el A helyettesítés rendje A napos nevelőtanár felel a kollégium zavartalan működéséért. Éjszaka az éppen dolgozó nevelőtanár teljes felelősséggel bír, de komolyabb problémák esetén (rendkívüli megbetegedések, rendbontás stb.) azonnal értesíti a kollégium vezetőjét, katasztrófa, tűz, természeti csapás esetén az iskola tagintézmény-vezetőjét is A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje A munkaterv elkészítése a nevelőtestület feladata A külső kapcsolatok rendszere és formája Az ifjúságvédelmet ellátó pedagógus a Gyermekjóléti Szolgálattal, ill. vezetőivel folyamatos és személyes kapcsolatot tart fenn, az ő segítségükkel írásban vagy telefonon a tanulók lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal is. A kollégium tanulóinak egészségügyi szűrővizsgálatai iskolai szervezésben az iskola többi tanulójának szűrésével egy időben történik. A kollégium az iskolaorvost és az iskola védőnőjét kéri fel felvilágosító előadások megtartására, akikkel a kollégium jó kapcsolatot alakít ki. Hozzájuk a tanulók személyes problémákkal is fordulhatnak. Velük a kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. 65

66 Kollégiumunk lakói a város középiskoláinak a tanulói. Az iskolák tagintézmény-vezetőivel és a tantestületekkel a kollégium vezetője tartja kapcsolatot, az osztályfőnökökkel a nevelőtanárok. A kollégiumi nevelőtanárok a Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma tantestületének a tagjai is. Az osztályfőnökökkel a csoportvezető nevelők szoros együttműködést építettek ki Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai és kollégiumi ünnepélyeken a kollégium tanulóinak megjelenése kötelező, kötelező továbbá az egyenruha viselése: matróz-, illetve fehér blúz, sötét alj. A kollégium a nemzeti ünnepekről megemlékezik: október 6. október 23. március 15. karácsonyi műsor kollégiumi ballagás A kollégium tanulói saját iskolájuk hagyományainak és munkatervének megfelelően vesznek részt a következő iskolai szervezésű ünnepélyeken: évnyitó ünnepély szalagavató karácsonyi ünnepély iskolai ballagás tanévzáró ünnepély A hagyományok ápolása fontos feladat. Ezért a kollégium kidolgozta: az első évesek fogadását, mikulásműsort és vidám "mazsola avató"-t, karácsonyi műsort szervez este a kollégium lakóinak, melyre a tantestület tagjait is meghívja, ballagás a 11. évf. és a csoportvezető nevelő szervezésében, erre a szülőket, barátokat, osztálytársakat, osztályfőnököket, tantestületet, technikai és adminisztratív dolgozókat is meghívják, év végi kirándulás, részt vesz a város kulturális életében, évente egészségnapot szervez. A különböző rendezvényeken kívül ünnepi megemlékezés történhet a faliújságon, a folyosón tablók elhelyezésével stb. pl. - november 1. - Advent - Január 22. Magyar Kultúra Napja - Jókai évforduló - Húsvét - tavasz eseményei A kollégiumi tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolása A kollégiumi foglalkozástól való távolmaradást a csoportvezető nevelő igazoltnak fogadja el a következő esetben: 66

67 betegség esetén a tanuló orvosi igazolást vagy évente összesen legfeljebb 3 napon hiányzás esetén szülői igazolást mutat be, Fontos, hogy a szülő telefonon, levélben értesíti a kollégiumot, mert az étkezési hozzájárulás visszatérítése csak 2 napos előzetes bejelentés alapján lehetséges. Hatósági intézkedés esetén a hatóság által kiállított igazolást nyújt be, Iskolai elfoglaltság miatt a távollétet az iskola tagintézmény-vezetője vagy a tantestület bármely tagja igazolja. Igazolatlan távollét esetén a szülőt és a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt értesíteni kell A kollégiumi térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A kollégiumi ellátás ingyenes, csupán a napi 3-szori étkezést kell fizetni a jogszabályban előírtak szerint. A kollégiumunknak azonban csak azok a tanulók a tagjai, akik az étkezést igénybe veszik. Ez alól csak rendkívüli esetben (pl.: lisztérzékenység) van kivétel. Tehát a kollégium lakói ingyenesen vehetnek részt a kollégiumi foglalkozásokon, folyamatos pedagógiai és rendszeres egészségügyi felügyelet alatt állnak, a kollégium létesítményeit és eszközeit ingyen használhatják, a gyermekjóléti szolgálat ellátását és a vele kapcsolatos szolgálatokat ingyen veheti igénybe. A kollégiumi térítési díj részarányban történő visszatérítése csak az esetben jár a tanulónak, ha előre látható hiányzás vagy betegség esetén ő vagy a szülő előre értesíti a kollégiumot. Az étkezés lemondása 2 napos előzetes bejelentést igényel. Ha a tanuló 2 havi étkezési díjjal tartozik, kizárható a kollégiumból A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátásának rendje A kollégium a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését az iskolával együtt, közös szervezésben oldja meg. Ezt a munkát az iskolaorvos és a védőnő látja el. A kollégisták betegség esetén a Vízmű utcai rendelőintézetet kereshetik fel. Sürgősségi fogászati és betegellátásra is jogosultak. Betegszoba hiányában a beteg tanuló köteles hazamenni Intézményi védő, óvó előírások A csoportvezető nevelőtanárok feladatai Általános szempontok A kötelező tanórai foglalkozások ideje alatt minden nevelőtanár a kollégiumban csoportjával legyen. A nevelőtanár foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. 1. Ellenőrzi a tanórák alatt és után a tanulószobák tisztaságát, rendjét, 2. Felelős a kollégium rendeltetésszerű és gazdaságos üzemeléséért (világítás, fűtés stb.), megfelelő biztonságos és egészséges bezártságának biztosításáért (ajtók, ablakok zárásáért) 3. Munkaidejében nevelőtársaival felelős a kollégiumban lakók biztonságáért, testi épségéért 4. Rendkívüli esemény, katasztrófa esetén lehetőség szerint köteles megkezdeni a veszély- és kárelhárítást. A nevelőtanárok feladatai csoport munkatervek alapján csoportfoglalkozások vezetése adminisztrációs feladatok végzése szülőkkel, tanárokkal való kapcsolattartás diákjogok betartása és betartatása 67

68 a diákok testi és szellemi épülésének biztosítása tanulás feltételeinek biztosítása szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó Rendelkezések bombariadó esetén Ha a kollégium területén elhelyezett bombáról érkezik jelzés, arról tudomást szerző nevelőtanár köteles azonnal 3 hosszú csengetéssel jelezni, és a rendőrségnek jelenteni, a pontos címet, telefonszámot megadni. Telefon: 107. Amennyiben az intézmény tagintézmény-vezetője nem tartózkodik az intézményben, akkor őket is értesíteni kell. Az intézmény vezetője, a tűzvédelmi felelős, valamint a szolgálatban lévő nevelőtanárok és pedagógiai felügyelő közreműködésével haladéktalanul meg kell kezdeni a tanulók kivonultatását az épületből biztonságos helyre (az udvar legtávolabbi részébe). Felügyeletükről a nevelőtanárok és a pedagógiai felügyelő gondoskodnak. Tűzriadó tervet a tanácsadó szakember készíti. Kivonulási sorrendről a helyszínen rendelkezünk A bombariadó tervet ismertetjük a tanulókkal A kollégium dokumentumainak nyilvánossága A nevelőtanárok minden évben szülői értekezletet hívnak össze a tanévnyitó ünnepély napján. Ezen a szülői értekezleten a kollégiumot érintő minden kérdésről tájékoztatást ad. Ismerteti a kollégium nevelési programját, a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend egy példánya az iskolai könyvtárban kerül elhelyezésre. A szülők a könyvtár nyitva tartása alatt, fogadóórán, szülői értekezleten, beiratkozáskor, nyílt napon is megtekinthetik szabadon Szabályozási tartalom Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványaink nem hiteles, ezért nincs hitelesítési rendje. Munkaköri leírási minták: vezető, nevelőtanár, éjszakai ügyletes tanár. Ápolónő, rendszergazda, kollégiumi könyvtáros, kollégiumi titkár nincs, ilyen feladatok ellátása az iskola hatásköre. A kollégium vezetőjének feladatai: - a kollégium nevelési és képzési tevékenység tervezése, - a csoportbeosztás tervezése, csoportvezető nevelőtanárok megbízása, - a nevelőtanárok munkaidő-beosztásának elkészítése, - a diákönkormányzat munkájának támogatása, - esetenkénti helyettesítések megszervezése, a munkarend módosítása, - a kollégiumi törzskönyv vezetése, folyóiratok, nyomtatványok megrendelése, - félévi értekezleteken a kollégiumi munka értékelése, 68

69 - átképzés, továbbtanulás esetén a tanulmányi szerződések elkészítése Ellenőrzési jogköre kiterjed: - a beosztottjai munkába érkezésének, a munka befejezésének időpontjára, - a foglalkoztatási napló és nevelői feljegyzések rendszeres vezetésére, - a csoportfoglalkozások látogatására, a vasárnapi ügyeletre és egyéb kollégiumi rendezvények látogatására, - túlmunka, helyettesítések egyeztetésére és ellenőrzésére, - a kollégiumi nevelőtanárok nevelő-oktató-képző tevékenységére, amelyről alkalmanként tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt. A kollégiumi munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék felelős vezetője. Aktívan közreműködik a váratlan események elhárításában (tűz, földrengés, közlekedési blokád, bombariadó stb.). A kollégium szakmailag önálló, beszámolási kötelezettsége csak az tagintézmény-vezető, illetve az intézmény fenntartója felé van. HH-HHH nyilvántartást az iskola felelős kollégája végzi. Kollégiumi tanulói jogviszony keletkezése Az első osztályos tanulók tagsági viszonyának keletkezése A tanuló az iskola útján közvetlenül kérheti felvételét a kollégiumba. Jogszabályban előírt esetben a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Jelentkezés ideje, a felvétel elvi szempontjai Az iskolába felvett állami gondozott, halmozott hátrányos helyzetű tanulónak férőhelyet kell biztosítani. A többi tanulónál túljelentkezés esetén a felvételt elsősorban meghatározó tényezők: - az iskolában történt felvételkor elért összpontszám, - a család szociális helyzete, anyagi körülményei. Azonos pontszám esetén előnyben részesítjük: a 3 vagy több gyermekes családból jelentkezőket, a hátrányos vagy veszélyeztetett családi körülmények között élő tanulókat, a csonka család gyermekeit, azokat, akiknek szülei közül az egyik vagy mindkettő munkanélküli Azoknak a tanulóknak, akiknek lakóhelye és az iskola közti távolság nagy. (Anyagi háttérről nem tájékoztat a felvételi ill. jelentkezési lap). Jelentkezés időpontja: az iskolai jelentkezéssel megegyező. Döntés a felvételről Az iskolába való jelentkezés utolsó fordulójának lezárása után a felvételről való döntést követő 3 napon belül a kollégium írásos határozatban értesíti a szülőket a felvételről vagy elutasításról. Az elutasító határozatot indokolni kell. Erről: - 1 pld-t kap a szülő, - 1 pld-t a települési önkormányzat jegyzőjének kell továbbítani, - 1 pld-t az irattárban kell elhelyezni. 69

70 Az elutasító határozatban tájékoztatni kell a szülőket a fellebbezés lehetőségéről: a határozat ellen a szülő 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az intézményhez kell benyújtani és a települési önkormányzatnak címezni, melyet az intézmény továbbít a jegyző felé. Kollégiumi tagság megújítása A kollégiumi felvétel (tagság) 1 évre szól. Így a kollégista tanulónak és szüleinek minden tanévben a kollégium részéről megadott időpontig írásban indokolva, újrafelvételi kérelmet kell benyújtani a kollégiumi tagság megújítására. Az újrafelvételi kérelemben a tanulónak indokolni, értékelni kell a tanévben végzett tanulmányi, közösségi munkáját, emberi magatartását, munkafegyelmét stb. Írásban kell nyilatkozni (tanulónak és szülőnek) akkor is, ha nem igényli a következő tanévre a kollégiumot. Sem a szülő, sem a tanuló részéről nem elfogadható indok csak a bejárási vagy csak a szociális körülményekre való hivatkozás a tagság megújításához. Az újrafelvételi kérelemnek elbírálásában a csoportönkormányzatok véleményét és a felvételi bizottság javaslatát meghallgatva a tagintézményvezető-helyettes dönt. Az újrafelvételi bizottság tagjai: állandó tagok: - tagintézmény-vezető - nevelőtanárok változó tagok: - az illető tanuló csoportvezető tanára, - az illető tanulócsoport önkormányzati képviselője. Az elbírálást, döntést megelőzően minden csoportönkormányzat a csoportvezető nevelőtanárral egyénileg értékeli a tanulók kérelmét, és javaslatot tesz az újrafelvételről vagy elutasításról. A kollégiumi tagságot nem újítják meg a fentiek alapján azoknak a tanulóknak, akik: rossz tanulmányi eredményüket hanyagság miatt érik el, segítés lehetőségeit nem veszik igénybe, társaikhoz, nevelőikhez és a felnőttekhez való viszonyuk durva, közönséges, kifogásolható, magatartásuk közösségromboló, nem teljesítik felelősséggel az önkiszolgáló munkát, az önkormányzati feladatokat (napos, ügyeletes stb.), munkafegyelmük kifogásolható, beszédstílusuk trágár, közönséges, káros szenvedélyei vannak. A fenti indokok nem mindegyikének kell fennállni ahhoz, hogy elutasító határozatot hozzon a bizottság. A kollégiumi tagság megszűnik A törvény alapján: jogszabályban meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűntével, egyébként tanév végén, a kollégiumból való kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az tagintézmény-vezető (tagintézményvezetőhelyettes) - a szülő eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban a szülő egyetértésével lemond a nyilatkozatban megjelölt napon. 70

71 A kollégium ingyenes, de csak a napi háromszori étkezés igénybevételével. A tanulók a mindenkori hatályos jogszabályban előírt étkezési hozzájárulást fizetnek, amely előre fizetendő minden hó második hetén. Az újrafelvételről vagy elutasításról a bizottság írásos határozatban értesíti a szülőket. Az elutasítást indokolja. Az elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye van A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A DT vezetője havonta egyszer - a hónap első hétfőjén a kollégiumi diákönkormányzat vezetőjét és a DT-t a kollégiumot érintő kérdésekről tájékoztatja. Ezen a tájékoztatón az elmúlt hónap eseményeit és a következő hónap várható feladatait is megvitatják. A tagintézményvezető-helyettes legalább 15 nappal előbb köteles átadni a DT-nek azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, melyeket a DT véleményezhet, ill. melyekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorolhat. A diákönkormányzat ingyen használhatja a kollégium helyiségeit, eszközeit, de csak akkor, ha a kollégium rendjét ezzel nem zavarja. A diákönkormányzat az éves költségvetését rendezvények, pl. bálok, kulturális bemutatók stb. lebonyolításából fedezi. A bevételekről és a kiadásokról félévenként részletes írásbeli beszámolót készít, s ezt jól látható helyen - a faliújságon mindenki számára hozzáférhetővé teszi, továbbá a taggyűlésen ismerteti A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái A kollégium pedagógiai feladatai közé tartozik a diákok szabadidős tevékenységének összehangolása is. Választható szabadidős foglalkozások Hetente: - egyéni, kiscsoportos foglalkozások 4x45 perc korrepetálások 45 perc tárgyanként havi kollégiumi értékelés 45 perc gyakorlás (helyesírás) 45 perc érdeklődési kör 45 perc sport 2 x 45 perc heti csoportértékelés 45 perc Kéthetente: csoportfoglalkozás (kisebb csoportban is) tematika szerint 45 perc részvétel kötelező etikai, kulturális, egészségnevelő, viselkedéskultúra stb. munkatervben rögzített témák szerint állandó, folyamatos érdeklődési körök max. 90 perc (2x45) ha kéthetente van Félévente: taggyűlés Időszakos kollégiumi foglalkozások: csoportszintű: a csoportok munkatervében rögzített, ütemezett vetélkedők, sport-, ügyességi játékok, könyvismertetések, kiselőadások stb. 71

72 kollégiumi szintű: a kollégiumi és a DT munkatervben rögzített, ütemezett, az egész közösséget érintő rendezvények (csak részben kötelező, részben önkéntes részvétellel) (ide tartoznak, pl. a hagyományos rendezvények). A foglalkozások, rendezvények időpontjai rugalmasan alkalmazkodnak a tanulók napi leterheltségéhez ill. az iskola által rendezett szabadidős tevékenységhez (pl. napirend változtatásával). A részvétel feltételei Korrepetálás, felzárkóztatás, felkészítés Célja az alapképességek fejlesztése, felzárkóztatása Önkéntes azon tanulók számára, akik igénylik a gyakorlást a jobb tanulmányi eredmény érdekében. Kötelező azon tanulók számára, akiket a szaktanár és a csoportvezető nevelőtanár eredményeik alapján erre kötelez. Nyelvvizsgára való felkészülés segítése. Érdeklődési körök, öntevékeny diákkörök Önkéntes a jelentkezés. Ez után tevékenységben való részvétel 1 évre szól. A foglalkozásokról való hiányzást igazolni kell. A kimaradást a szülő írásban kéri. Az egyes foglalkozásokat vezető személyekkel kapcsolatos feltételek Nevelőtanár: szaktárgyaiból a munkaidejében külön díjazás nélkül köteles a rászoruló tanulókat (csoportjában, de más csoportokban is korrepetálni, segíteni) Ha a kollégiumi nevelőtanárok között nincs vagy nem kellő létszámban olyan szakos, amely tárgyból a legnagyobb igény a korrepetálásra, az tagintézmény-vezető megbízásából a tagintézményvezetőhelyettes elsősorban az iskolában tanító szaktanárokat kéri vagy bízza meg (ennek hiányában külön óraadókat) a kollégisták korrepetálására. A szaktanár köteles korrepetálási naplót vezetni, amelyben rögzíteni kell: a hiányzó tanuló névsorát a korrepetálás pontos időtartamát a témát, amivel foglalkoztak. A korrepetáló tanár köteles az előre rögzített időpontokban a foglalkozást megtartani, vagy ha valamilyen okból elmarad, akkor bepótolni. Erről a tagintézményvezető-helyettest időben kell tájékoztatni. Az önkormányzat a DT vezetésével is szervezhet korrepetálásokat a gyengébb alsós éves tanulók részére. A korrepetálásra elsősorban olyan felsőbb éves tanulót lehet megkérni vagy megbízni, vagy olyan felsőbb éves tanuló vállalja önkéntes alapon, aki: jó eredményt ért el az illető tárgyból, az illető tárggyal kapcsolatban szándékozik továbbtanulni, Diákkörök szervezési és működési elvei, feltételei A kollégiumban a tanulók iskolai tantervi anyagon túlmenő tudományos, technikai, szakmai, művészeti érdeklődésének kielégítése, képességfejlesztés céljából diákkörök szervezhetők. A kollégiumi diákkörök a költségvetési előirányzat terhére, társadalmi erőforrásokból, diákönkormányzati vezetéssel, előzetes szülői beleegyezéssel önköltségesen szervezhetők oly módon, hogy az iskolával azonos diákkör a kollégiumban nem működik. A nevelőtanár munkaidején belül tartja az általa szervezett érdeklődési kört. A diákvezetővel működő öntevékeny diákkört nevelőtanár patronál. 72

73 A kollégiumi diákkörök számát és jellegét a kollégiumi tagság igénye és az anyagi lehetőségek figyelembevételével, a nevelőtestület és a DT egyetértésével a tagintézményvezető-helyettes állapítja meg. Diákköri tag lehet önkéntes jelentkezés alapján és szülő hozzájárulásával minden tanuló, akit érdeklődésénél, pályairányulásánál fogva és a tanulmányi eredménye alapján a nevelőtestület és a DT erre érdemesnek tart. A diákkörbe jelentkezett tanulók kötelezően 1 évig vesznek részt a foglalkozásokon. A diákköri tagság azonban kizárhatja a tanulót fegyelmezetlenség, igazolatlan mulasztás, tanulmányi teljesítmény romlása stb. miatt. A diákkörökben folyó munka széleskörű - az egész kollégiumi tagság - megismerése céljából lehetőséget kell biztosítani a körök bemutatkozására (versenyek, kiállítások, előadások, vetélkedők stb. szervezése). A fentiek érdekében a következő foglalkozásokat szervezi: Faliújság szerkesztők érdeklődési köre Kultúrkör A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája Kapcsolattartás a nevelőtestülettel. Fórum Időpont Résztvevők Csoportértékelés hetente csoporttagok, csop.vez. nevelőtanár Csoportértékelés havonta csoporttagok, csop.vez. nevelőtanár Kollégiumi értékelés 3 havonta koll. minden tagja, nevelőtestület Közgyűlések év elején koll. önkormányzat DT választáskor meghívottként: koll. nevelőtestület, tagintézmény-vezető félév után osztályfőnökök, iskolai év végén tanárok Kollégiumi tagság tanév végén javasol: DT csop. önkormányzat meghosszabbítható véleménye alapján a nevelőtestület dönt: tagintézmény-vezető A kollégiumban minden tanuló naponta elmondhatja véleményét, javaslatait a nevelőtanároknak, tagintézményvezető-helyettesnek. A kapcsolattartás folyamatos A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásának elvei Tanulás egyéni képességek alapján - munkafegyelem, rendszeresség, segítőkészség stb. Kezdeményezőkészség, öntevékenység a közösség érdekében: önkiszolgáló munkák, környezet, vállalt és kötelező feladatok lelkiismeretes, pontos elvégzése stb. Társakhoz való viszony: alkalmazkodás, tolerancia, mások véleményének tiszteletben tartása, felelősség önmaga és a társak iránt. Felnőttekkel szembeni kulturált viselkedés. Szabadidő tartalmas kihasználása: önképzés, szakmai és általános műveltség gyarapítása. 73

74 Saját személyiség fejlesztése: önnevelés, önismeret, önértékelés, a pozitív emberi értékek személyiségbe való beépítése - eredménye. Belső igényesség fejlesztése: ismeretszerzés, etikai, esztétikai, érzelmi tulajdonságok. Kulturált beszédstílus. A jutalmazás formái Szóbeli dicséret: (folyamatos napi teljesítmények, viselkedés alapján) Adhatja: - csoport-önkormányzati vezetőség heti csoportértékelésen, - csoportvezető nevelőtanár heti csoportértékelésen, - napos nevelőtanárok heti kollégiumi szintű értékeléseken, - ügyeletes tanuló heti kollégiumi szintű értékeléseken, - tagintézményvezető-helyettes havi kollégiumi szintű értékeléseken, - reszortfelelős DT-tag, - DT- kollégiumi szintű értékeléseken, - nevelőtestület- havi kollégiumi szintű értékeléseken. Írásbeli dicséret: (kollégiumi füzetben vagy egyéb írásos formában) Legalább 1 havi tanulmányi vagy magatartásbeli eredményt figyelembe véve egyéni, csoport, vagy kollégiumi szintű nagyságrend függvényében. Adhatja: - csoportvezető nevelőtanár - csoport-önkormányzati vezetőség - DT reszortfelelős - tagintézmény-vezető - nevelőtestület A kimagasló teljesítményekről, az egyén önmagához viszonyított fejlődéséről a szülőket tájékoztatjuk. A jutalmazás egyéb formái Kimagasló egyéni, csoport és legalább féléves munka alapján: könyvjutalom - DT, tagintézmény-vezető, koll. vezető: közgyűlésen, évzárón utalvány - DT közgyűlés kötetlen egyéni tanulási idő - DT + nevelőtestület (3 havonta) mozi, színházlátogatás - DT + koll. vez. + nevelőtestület Csoportok jutalmazási formái: kimenő-hosszabbítás közös mozi- színházlátogatás kirándulás Jutalomban részesíthetők köre: - minden tanuló egyénileg - háló- és csoportközösség - kollégiumi közösség Fegyelmező intézkedések formái és elvei Fegyelmező intézkedések formái Fegyelmező intézkedés azokkal a tanulókkal szemben hozható, akik: rossz tanulmányi eredményüket hanyagság miatt érik el, a segítés lehetőségeit nem veszik igénybe, közösségi munkát nem végeznek, társaikhoz, a felnőttekhez és a környezetükhöz valóviszonya durva, közönséges, beszédstílusuk trágár, 74

75 magatartásuk közösségromboló, nem teljesítik felelősséggel az önkiszolgáló munkát, feladatot (napos, ügyeletes stb.), munkafegyelmük kifogásolható. Szóbeli figyelmeztetés: kisebb fegyelmezetlenség, kötelességmulasztás esetén Adhatja: DT - havi értékelés csop.vez. nev.tanár - folyamatos Írásbeli figyelmeztetés: többször előforduló, de nem kirívó fegyelemsértés esetén, többszöri szóbeli figyelmeztetés után. A szülőket is tájékoztatjuk a kollégiumi füzetben vagy levélen és telefonon keresztül. Adhatja: - DT - csoportvezető nevelőtanár Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, magatartása közösségromboló, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének súlyos megszegéséért: megrovás (az intézmény tagintézmény-vezetője) szigorú megrovás kizárás (a kollégium nevelőtestülete szabja ki) másik kollégiumba helyezés A csoportközösség, ill. a diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Az eljárás során a tanulónak biztosítani kell a védekezés jogát, valamint hogy az eljárásban szülő vagy más megbízott jelen legyen, ill. képviselje. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi büntetést abban az intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult meg. A Fegyelmi Bizottság összetétele azonos az újrafelvételi bizottsággal. A büntetés kiszabásakor minden esetben figyelembe kell venni: a tanuló életkori sajátosságait, a kötelességszegés súlyát. A büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. A Közoktatási Törvény értelmében a tanulónak a kollégiumi tagsága idején az intézménynek jogellenesen okozott kárért a PTK szabályai szerint kell helytállni. Ha a tanulót éri kár a kollégiumban tagsági viszonyának idején, az intézmény köteles a kárt megtéríteni. Kedvezményeket megvonni csak a törvény adta lehetőségek között szabad. 75

76 Csak a jogszabályban előírtak szerint kerülhet sor a legnagyobb büntetésre, a kollégiumból való kizárásra. Ha tanköteles a tanuló, és bejárási nehézségek miatt tankötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor semmiképpen sem. 76

77 A fegyelmező intézkedések okát és formáját a tanuló és szülője is megismeri. A tanulót és törvényes képviselőjét megilleti a "védekezés joga", döntés csak ezután demokratikus módon történhet. A tanuló és a szülő a törvényben előírt módon és időben fellebbezési joggal élhet. A fegyelmező intézkedések nem fegyelmi büntetések. A tanulói jogok nem vonhatók meg A kollégiumban folyó reklámtevékenység szabályai A kollégiumban csak olyan reklámtevékenység folytatható, mely a tanulók testi-lelki fejlődését szolgálja. A reklámtevékenység megkezdése előtt a tagintézményvezető-helyettessel részletesen ismertetni kell a tevékenységet, annak várható hatását a tagintézményvezető-helyettes értékeli, majd ezután csak ő adhat engedélyt a tevékenység megkezdésére. A reklámtevékenység a tanulóknak szóljon, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és közéleti tevékenységgel függjön össze, a tanulók kulturális érdeklődését szolgálja. A kollégium egész területén TILOS a dohányzás. Iskolai sportkörre a kollégium tanulói a saját iskolájukban járhatnak, de meghatározott időpontokban a kollégium minden lakója számára tanári felügyelet mellett nyitott a tornaterem. Katasztrófahelyzetben a városban rekedt tanulóink számára hét végén és ünnepnapokon is nyitva tart a kollégium. Ilyen esetben a megfelelő étkeztetésről és a felügyeletről a kollégium gondoskodik. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Tagintézmény-vezetőség Pápai Kirendeltségével a kollégium vezetője, továbbá egy kijelölt nevelőtanár folyamatosan tartja a kapcsolatot. Szükség esetén a kollégium tanulóin kívül idegenek elhelyezését is megoldjuk (férfiak a fiúkollégiumban, nők a lánykollégiumban). Az ő étkeztetésüket is a kollégium vezetője oldja meg. 18. A elfogadása, módosítása, jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala A elfogadásának és módosításának szabályai A tervezetét a pedagógusok, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola tagintézmény-vezetője készíti el. A tervezetét véleményezi - a munkaközösségek, - a Szülői Szervezet, - a Diákönkormányzat. Az iskola tagintézmény-vezetője a tanulók, a pedagógusok és a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a ot. A ot a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Veszprém Megyeközponti Tankerület egyetértésével lép hatályba. 77

78 Az érvényben levő módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola tagintézmény-vezetője, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a Szülői Szervezet vezetősége. A módosítását a fentiekben leírt módon kell végrehajtani A nyilvánosságra hozatala Az iskola a nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A a egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtáraiban; az iskola nevelői szobáiban; az iskola tagintézmény-vezetőjénél; az tagintézmény-vezetőhelyetteseknél; az iskola honlapján 78

79 NYILATKOZATOK A Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a ban foglaltakkal egyetértek, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Pápa, augusztus 31. a Diákönkormányzat képviselője Az Intézményi Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a ban foglaltakkal egyetértek, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Intézményi Tanács elnöke Pápa, augusztus 31. Jelen ot az intézmény nevelőtestülete a augusztus 31. napján tartott nevelési értekezleten megtárgyalta és elfogadta. Pápa, augusztus 31. tagintézmény-vezető a nevelőtestület képviselőjének aláírása a nevelőtestület képviselőjének aláírása 79

80 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Munkaköri leírások Tagintézményvezető-helyettes I. Feladata: Irányítói jogkörével él a következő esetekben: - szervezi a tanulmányok alatti vizsgákat - szervezi a közismereti tantárgyak körébe tartozó versenyeket Ellenőrzési jogköre kiterjed a következőkre: - a technikai dolgozók munkájára, Irányítói, ellenőrzési jogköre kiterjed a kollégiumi munkaközösség-vezetőre, kollégiumi nevelőtanárokra és az éjszakás nevelőre. Huzamosabb távolléte esetén az tagintézmény-vezető a kollégiumi munkaközösség-vezetőt bízza meg a kollégium operatív feladatainak ellátásával, akinek jogköre ebben az esetben csak az tagintézmény-vezető által meghatározott feladatokra terjed ki. Elkészíti beosztottjai munkaköri leírását és a munkaidő-beosztást. Irányítói jogkörével élve feladata: - a kollégium nevelési és képzési tevékenység tervezése, - a csoportbeosztás tervezése, csoportvezető nevelőtanárok megbízása, - a kollégiumi felvételek és újrafelvételek lebonyolítása, amennyiben igény van rá, externátusi ellátásban részesülők tanórai foglalkoztatása, - a nevelőtanárok munkaidő-beosztásának elkészítése, - a diákönkormányzat munkájának támogatása, - a pedagógusok számára elkészíti a havi ütemtervet, - esetenkénti helyettesítések megszervezése, a munkarend módosítása, - a kollégiumi törzskönyv vezetése, folyóiratok, nyomtatványok megrendelése, - félévi értekezleteken a kollégiumi munka értékelése, - átképzés, továbbtanulás esetén a tanulmányi szerződések előkészítése Ellenőrzési jogköre kiterjed: - a beosztottjai munkába érkezésének, a munka befejezésének időpontjára, - a foglalkoztatási napló és nevelői feljegyzések rendszeres vezetésére, - a csoportfoglalkozások látogatására, a vasárnapi ügyeletre és egyéb kollégiumi rendezvények látogatására, - túlmunka, helyettesítések egyeztetésére és ellenőrzésére, - a tantervek, kirándulási tervek, munkaközösségi és egyéb munkatervekre, tanmenetekre - a kollégiumi nevelőtanárok nevelő-oktató-képző tevékenységére, amelyről alkalmanként tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt. A munkavédelmi és tűzvédelmi szemlék felelős vezetője. Aktívan közreműködik a váratlan események elhárításában (tűz, földrengés, közlekedési blokád, bombariadó stb.). ADAFOR kezelése Az tagintézményvezető-helyettes II. távolléte esetén ellátja az ő munkaköri leírásában található aktuális feladatokat. 80

81 Tagintézményvezető-helyettes II. Feladata: A feladat-megosztás alapján munkáltatói (az tagintézmény-vezető által fenntartottakon kívül), irányítói, ellenőrzési jogköre kiterjed az intézményben a tantárgyi munkaközösségek vezetőire, az osztályfőnöki munkaközösség minden pedagógusára, az osztályfőnökökre, sportkörre, a szülői szervezetre. Az tagintézmény-vezető akadályoztatása, távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti az tagintézmény-vezetőt. engedélyezi az óracseréket, óraösszevonásokat. Irányítói jogkörével él a következő esetekben: - az iskolavezetéssel együttműködve minden tanév végéig elkészíti a következő szorgalmi időszak tantárgyfelosztás tervezetét, és az órarendet - felügyeli az iskola rendjét és tisztaságát - a tanulók egészségügyi ellátásával kapcsolatos teendőket ellátja, kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, - a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos teendőket ellátja, átképzés, továbbtanulás esetén előkészíti a tanulmányi szerződéseket, - összeállítja a nem kötelező szakköri foglalkozások, korrepetálások, valamint a csoportbontások iskolai tervét, - elvégzi az tagintézmény-vezető szóbeli megbízása által átruházott feladatokat, - elkészíti a tanévi folyosó felügyeleti rendet, szükség esetén órarendváltozáskor módosítja, - kiírja az esetenkénti helyettesítéseket, vezeti a helyettesítési naplót, - ellátja a beiskolázással kapcsolatos teendőket a tanév rendje szerint - megszervezi a 9. évfolyam beiratkozását - a bizonyítványmásodlatok kérésre történő kiállítása, - a tanügyi nyomtatvány- és bizonyítvány rendelés határidőre való elkészítése, - szervezi és lebonyolítja a 10. évfolyam kompetenciamérését - elkészíti és nyilvántartja a z együttműködési megállapodásokat a közösségi szolgálathoz Ellenőrzési jogköre kiterjed a következőkre: - a munkaidő nyilvántartásra, - diákigazolványokkal, tankönyvellátással kapcsolatos ügyiratokra, - pedagógusok és dolgozók munkába érkezésének, a munka befejezésének időpontjára, és az órára járás pontosságára, a folyosóügyelet betartására, - osztálynaplók, szakköri naplók 2 havonkénti, a beírási naplók, a törzslapok évenkénti ellenőrzésére - a közösségi szolgálat adminisztrációjára - bizonyítványok nyilvántartására - órákat látogat, munkaközösségi foglalkozásokon vesz részt, tapasztalatairól tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt - fegyelmi ügyek, fegyelmi tárgyalások a szakközépiskolákban Feladata a KIR működtetése. tagintézményvezető-helyettes I. távolléte esetén ellátja az ő munkaköri leírásában található aktuális feladatokat. Segít az tagintézmény-vezetőnak az iskolai rendezvények, ünnepélyek lebonyolításában. Aktívan közreműködik a rendkívüli események elhárításában. Gyakorlati oktatásvezető 81

82 Feladata: A feladat-megosztás alapján munkáltatói (az tagintézmény-vezető által fenntartottakon kívül), irányítói, ellenőrzési jogköre kiterjed az intézményben a munkaközösségek pedagógusaira, különösen a szakmai munkaközösség vezetőre, a munkaközösség minden pedagógusára, a szakmai gyakorlatot vezető tanárokra, a szakképző évfolyamra. a felsőoktatási intézményekben továbbtanulásokról nyilvántartást vezet, Az tagintézmény-vezető és az tagintézmény-vezetőhelyettes I. távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti az tagintézmény-vezetőt. Irányítói jogkörével él a következő esetekben: - megszervezi az OKJ vizsgákat - felügyeli az iskola rendjét és tisztaságát, - segíti az tagintézmény-vezető beiskolázási munkáját, - a szakmai tantárgyak körébe tartozó versenyekre való jelentkezés előkészítése és lebonyolításának szervezése, - részt vesz a tanév előkészítésében, az óratervek, tantárgyfelosztás elkészítésében, - előkészíti a jelentkezéseket a szakképző évfolyamra, - a Pedagógiai Programban szereplő elvek alapján közreműködik a szakképző évfolyamra jelentkezettek felvételénél, - az tagintézmény-vezető szóbeli megbízása által átruházott feladatok végrehajtása. Ellenőrzési jogköre kiterjed a következőkre: - a csoportjába tartozó pedagógusok munkába érkezésének, a munka befejezésének időpontjára, az órára járás pontosságára, - a folyosóügyelet betartására, - a tanórákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra, - a szakmai évfolyamon az osztálynaplók kéthavonkénti, a törzslapok, szakmai ívek, vizsgadokumentumok, valamint kirándulási tervek, munkaközösségi és egyéb munkatervek évenkénti ellenőrzésére, bizonyítványok nyilvántartásának ellenőrzésére - órákat látogat, munkaközösségi foglalkozásokon vesz részt, tapasztalatairól tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt A félévi értekezleten értékeli az érettségire épülő szakképző évfolyam munkáját. Megszervezi az érettségire épülő szakképző évfolyamos tanulók szakmai gyakorlatát. - Felveszi a kapcsolatot különböző egységekkel, intézményekkel. - Munkahelyi gyakorlatvezető szakembereket kér fel írásbeli vagy szóbeli megállapodás alapján. - A gyakorlóhelyek számára elkészíti a gyakorlattal kapcsolatos tudnivalókat, tematikát és igazolólapokat. - A diákok számára a gyakorlattal kapcsolatban szakmai és magatartási útmutatást ad. - A szakmai gyakorlaton a gyakorlatot vezető tanárokkal együtt ellenőrzést végez. - Vezeti a szakmai gyakorlatok záró értekezletét, melyen részt vesznek az tagintézmény-vezető vagy helyettese, az érintett osztályfőnökök és a gyakorlatok felügyeletét ellátó tanárok. Javaslatot tesz az iskolai gyakorlati munkahelyek informatikai korszerűsítésére. Menedzseri tevékenységével hozzájárul az iskolai oktatás szakmai színvonalának emeléséhez. Ennek érdekében a Pályázati figyelőben, egyéb folyóiratokban megjelenő pályázatokra felhívja az tagintézmény-vezető figyelmét, felkutatja a központi, megyei és helyi szakképzési támogatási lehetőségeket. Az iskolavezetéssel egyeztetve elkészíti a pályázatokat. Feladata a gazdasági élet igényeinek, ill. az iskola személyi és tárgyi adottságainak megfelelő szakképzési struktúra kidolgozásában való részvétel. Figyelemmel kíséri a szakmai tananyagban, érettségi, ill. OKJ-s vizsgarendszerben történt változásokat. 82

83 Gondoskodik a tananyag oktatásához szükséges dokumentumok, bizonylatok beszerzéséről, oktatásban történő felhasználásukról. Felügyeli a gyakorlati oktatás működési feltételeinek alakulását, és javaslatot tesz a személyi és tárgyi feltételek biztosítására, a berendezések korszerűsítésére, a berendezési tárgyak hatékony használatára és a vagyonvédelemre. Alkalomszerűen képviseli az iskolát a szakképzéssel, a gyakorlati oktatással kapcsolatos továbbképzéseken, szakmai tapasztalatcseréken. Mind a szakmai gyakorlattal, mind az oktatásfejlesztő tevékenységével kapcsolatban szorosan együttműködik az tagintézmény-vezetővel és esetenként tájékoztatja az aktuális kérdésekről. Az tagintézmény-vezető kérésére feladatkörén belül a leírásban konkrétan nem szereplő munkát is elvégzi. Aktívan közreműködik a váratlan események elhárításában (tűz, földrengés, közlekedési nehézségek esetén, bombariadó stb.). Segít az tagintézmény-vezetőnek az iskolai rendezvények lebonyolításában. Pályaválasztási kiállítás és nyílt napok szervezése. A szakmai munkaközösségekkel együttműködve irányítja a szakmai oktatással kapcsolatos összes nevelési, oktatási és egyéb teendőket. Gondoskodik a szakmai oktatás megfelelő színvonaláról. Ügyel az elméleti és gyakorlati oktatás összhangjára, a szakmai nevelés hatékonyságára. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a gazdálkodóegységek megbízottaival, részt vesz a gazdálkodóegységek és az iskola közötti megállapodások, szerződések előkészítésében. Megrendelő összeállításával gondoskodik a gyakorlati oktatáshoz és a szakmai vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagok beszerzéséről. Mulasztás, szabálytalanság, képzési hiányosság esetén intézkedéseket kezdeményez. Javaslatot tehet a szakmai munkaközösség-vezetők megbízására és a megbízatás visszavonására Munkaközösség-vezetők munkaköri leírása Közismereti tantárgyi munkaközösségek Az intézmény szakmai munkájának és hatékony pedagógiai működésének fejlesztése érdekében az alábbi feladatokat kell felelősséggel ellátnia: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Közoktatási törvényt, a nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, a helyi tantervének kidolgozásában. Minden tanév végén értékeli a munkaközösség egész évi munkáját. A munkaközösségi tagok javaslata és az iskolai munkaterv alapján összeállítja a következő tanév munkatervét. Közreműködik az iskolai működési szabályzatok létrehozásában, módosításában. Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó tantárgyakat illetően a tantárgyfelosztásra, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart. Bemutató foglalkozásokat szervez. 83

84 Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi versenyeket szervez. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók tudás- és képességszintjét. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Segíti munkaközössége tagjainak továbbképzését. A szakmai munka fejlesztése érdekében igénybe veszi a szaktanácsadók segítségét. Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti e területen is kollégáit. Segíti a munkaközösségükben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja munkaközössége tagjainak tématervezeteit, foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósítását. Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, erre vonatkozóan intézkedéseket kezdeményez az tagintézmény-vezetőnél, javaslatot tesz a jutalmazásra és kitüntetésre. Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik. Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatok, a házi füzetek, a témazáró feladatlapok összeállítását, vezetését és a javításra vonatkozó intézményi megállapodások betartását. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Látogatja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat. Tapasztalatairól írásbeli feljegyzést készít, erről tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt. Rendszeresen ellenőrzi a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait. Figyelemmel kíséri a szakmai felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Félévente tájékoztatást ad az tagintézmény-vezetőhelyettesnek a munkaközösség munkájáról. Évente összefoglaló tájékoztatást ad a nevelői értekezleten a tantárgyi követelmények teljesítéséről, fejlődési tendenciákról. A szakmai felettese, illetve az tagintézmény-vezető igénye alapján adatokat szolgáltat szakterületéről. Képviseli a munkaközösségi tagok érdekeit az iskolavezetés és a szaktanácsadók előtt, az intézményi döntésekről tájékoztatja a munkaközösség tagjait. Az Értékelő Csoport tagjaként részt vesz a pedagógus és nem pedagógus teljesítményértékelési rendszer kialakításában és működtetésében. Javaslatot készít a dolgozói teljesítményértékelési rendszer tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. Az Értékelő Csoport tagjaként részt vesz az intézmény pedagógusainak teljesítmény értékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, teljesítését kötelezően elismerem. Egy példányt átvettem. Közgazdasági és kereskedelmi szakmai munkaközösség Az intézmény szakmai munkájának és hatékony pedagógiai működésének fejlesztése érdekében az alábbi feladatokat kell felelősséggel ellátnia: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért. 84

85 Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Közoktatási törvényt, a nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, a helyi tantervének kidolgozásában. Minden tanév végén értékeli a munkaközösség egész évi munkáját. A munkaközösségi tagok javaslata és az iskolai munkaterv alapján összeállítja a következő tanév munkatervét. Közreműködik az iskolai működési szabályzatok létrehozásában, módosításában. Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó tantárgyakat illetően a tantárgyfelosztásra, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart. Bemutató foglalkozásokat szervez. Tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi versenyeket szervez. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók tudás- és képességszintjét. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Segíti munkaközössége tagjainak továbbképzését. A szakmai munka fejlesztése érdekében igénybe veszi a szaktanácsadók segítségét. Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti e területen is kollégáit. Segíti a munkaközösségükben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja munkaközössége tagjainak tématervezeteit, foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósítását. Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, erre vonatkozóan intézkedéseket kezdeményez az tagintézmény-vezetőnél, javaslatot tesz a jutalmazásra és kitüntetésre. Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik. Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatok, a házi füzetek, a témazáró feladatlapok összeállítását, vezetését és a javításra vonatkozó intézményi megállapodások betartását. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Látogatja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat. Tapasztalatairól írásbeli feljegyzést készít, erről tájékoztatja az tagintézmény-vezetőt. Rendszeresen ellenőrzi a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait. Figyelemmel kíséri a szakmai felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Félévente tájékoztatást ad az tagintézmény-vezetőhelyettesnek a munkaközösség munkájáról. Évente összefoglaló tájékoztatást ad a nevelői értekezleten a tantárgyi követelmények teljesítéséről, fejlődési tendenciákról. A szakmai felettese, illetve az tagintézmény-vezető igénye alapján adatokat szolgáltat szakterületéről. Képviseli a munkaközösségi tagok érdekeit az iskolavezetés és a szaktanácsadók előtt, az intézményi döntésekről tájékoztatja a munkaközösség tagjait. Az Értékelő Csoport tagjaként részt vesz a pedagógus és nem pedagógus teljesítményértékelési rendszer kialakításában és működtetésében. 85

86 Javaslatot készít a dolgozói teljesítményértékelési rendszer tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. Az Értékelő Csoport tagjaként részt vesz az intézmény pedagógusainak teljesítmény értékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében. Kollégiumi munkaközösség A tagintézményvezető-helyettessel együttműködve megfogalmazza: a kollégium nevelési alapelveit, célkitűzéseit, a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét Felelős a következő feladatok végrehajtásáért, ill. bennük való részvételéért: Gondoskodik a kollégiumban lakó tanulók szakszerű felügyeletének megszervezéséről a törvényekben megfogalmazott feltételek teljesülése mellett. A tagintézményvezető-helyettes felkérésére szakmai véleményt készít a területéhez tartozó dolgozókról, javaslatot tesz a dolgozók jutalmazására. Feladata a kollégium nevelőtestületének vezetése, a munkatársak munkájának ellenőrzése a tagintézményvezető-helyettessel együttműködve Feladata továbbá az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése irányítása, ellenőrzése Együttműködik az intézményi szabályzatok elkészítésében és karbantartásában. Felelős a kollégium rendjének kialakításában, részt vesz annak folyamatos ellenőrzésében, a tagintézményvezető-helyettesvel együttműködve Folyamatosan figyelemmel kíséri és az érdekeltek tudomására hozza az oktatási jogszabályok változását különös tekintettel a kollégium életét érintőeket. Felelős a kollégiumi tevékenységek megszerveztetéséért, lebonyolíttatásáért. A neveléshez szorosan kapcsolódó személyiségformálás területein jelentkező feladatok munkatársakkal való közös megoldása kollégiumi műsorok, rendezvények szervezése. A tagintézményvezető-helyettessel együttműködve elkészíti az éves kollégiumi munkatervet. Szorgalmazza az új és korszerű pedagógiai módszerek, törekvések alkalmazását, javaslatot tesz a pedagógus továbbképzési terv kollégiumi nevelőkre vonatkozó részére. Az ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus bevonásával eleget tesz az ifjúsági és gyermekvédelmi törvényekben megfogalmazottaknak, illetve a rászorultaknak segítséget nyújtanak.. 86

87 Osztályfőnök Osztályfőnöki feladatait az iskola szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja és házirendje, az iskola munkaterve alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. Feladatai a pedagógusokra vonatkozó munkaköri feladatokon túlmenően a következők: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, a kollégista tanulók esetében a gyermek kollégiumi csoportvezetőjével. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanórán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait megbeszéli az érintett nevelőkkel. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Havonta egyezteti az osztálynaplóban és az ellenőrzőben szereplő osztályzatokat. Minden tanév elején felmérést készít a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, az ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait tanártársai elé terjeszti. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére. Az osztályozó értekezleten ismerteti és röviden elemzi a tanulócsoport tanulmányi és neveltségi helyzetét. Az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban szülői értekezletet tart, melynek során ismerteti a jogszabályban meghatározott tanulói, szülői jogokat és kötelességeket, jogorvoslati eljárásokat, a szervezeti és működési szabályzat szülőket érintő előírásait, a házirendet. Beszerzi a szülők előzetes írásbeli nyilatkozatát minden olyan esetben, amely a szülőre nézve fizetési kötelezettséggel jár. Tételesen, hivatalos számlákkal elszámol a szülőknek az osztálypénz felhasználásáról. Az SZMSZ-ben felruházott jogánál fogva indokolt esetben három nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire. Rendszeresen figyelemmel kíséri tanulóinak hiányzását. Igazolatlan mulasztás esetén a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon jár el. Ellátja osztályfőnöki ügyviteli teendőit. Ezen belül: o vezeti az osztálynaplót: az osztályban tanítók nevének beírása, o ülésrend készítése, o heti órarend kitöltése (ceruzával), a változások bejegyzése, o kitölti a tanulók személyi adataira vonatkozó táblázatokat, o beírja a haladási részbe a tanítási hetek és napok számát, a dátumozását, a hetesek nevét, o hetente ellenőrzi az órabeírásokat és a tanulói hiányzások vezetését, hiányokat kollégáival pótoltatja, o figyelemmel kíséri a tanulók érdemjegyeit a helyi tanterv követelményei szerint, o kitölti az év eleji és év végi statisztikai táblákat meghatározott időpontra, o elkészíti a félévi és tanév végi osztály statisztikát, o a törzskönyvet és a bizonyítványokat az előírásoknak megfelelően vezeti. 87

88 Pedagógus munkaköri leírása Munkakörének ellátása során az alábbi kötelezettségeknek kell eleget tennie: az éves munkatervben meghatározott tanév munkaidő-beosztását betartani, a havi ütemtervben közölt határidős tennivalóinak, elfoglaltságának eleget tenni, tanítási óráit a heti órarendben meghatározott időben megtartani, attól alkalmanként tagintézmény-vezetői vagy annak helyettesei engedélyével térhet el, a tanítási óra 45 perces időtartamát maradéktalanul kitölteni, a foglalkozások (tanóra, szakkör, ügyelet stb.) előtt legalább 15 perccel megjelenni az iskolában, szabadidős programokon (tanulmányi kirándulás, iskolanap, kulturális bemutató, szakmai nap, szülők-nevelők bálja stb.) és iskolai ünnepélyeken részt venni, iskolai rendezvényeken, tanulmányi versenyeken ügyeletet vállalni a tanévben legalább öt alkalommal, esetenként szakszerű, illetve nem szakszerű helyettesítést vállalni, adminisztrációs munkát osztálynapló, korrepetálási, szakköri napló stb. pontosan, naprakészen vezetni, váratlan akadályoztatás esetén a foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel jelenteni az tagintézmény-vezetőnek vagy helyetteseinek, minden más esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kérni az tagintézmény-vezetőtől vagy helyetteseitől valamely tanítási óra vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyása, elcserélése érdekében, mindazon, a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő eseti, egyszeri feladatokat ellátni, amellyel az tagintézmény-vezető, illetve az általa kijelölt vezető megbízza, az oktató és nevelő munkáját az iskolai pedagógiai program szerint végezni, oktatói tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni, nevelő és oktató tevékenysége során a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét figyelembe venni, a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz segíteni, a tanítási órákra, foglalkozásokra lelkiismeretesen, precízen felkészülni, folyamatosan értékelni a tanulók munkáját, és erről tájékoztatni a szülőket, az írásbeli számonkérések eredményeiről a házirendben meghatározott időn belül (10 munkanap) a tanulókat tájékoztatni, közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi faladatok ellátásában a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésébe, feltárásában, megszüntetésében, segíteni a diákönkormányzat munkáját, tiszteletben tartani a tanulók jogait, emberi méltóságát, a türelmesség elve alapján végezni a nevelést, oktatást, figyelemmel kísérni, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje, gondoskodni erkölcsi védelmükről, személyi fejlődésükről, megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot, a titoktartásra vonatkozó rendelkezések alapján csak az iskola vezetőjének felhatalmazása alapján az iratkezelési szabályzat kereti között továbbíthatja az adatokat. A titoktartási kötelezettség nem foglalja magában a gyermek, tanuló fejlődését, értékelését végző pedagógus közösség egymás közötti megbeszélését, a tanuló munkájának értékelését, 88

89 ha a gyermek bizalmas információt ad magáról vagy családjáról, akkor titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak az érintett írásbeli felhatalmazása adhat felmentést, minden esetben a tanuló gyermek érdekét kell figyelembe vennie, a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, meggyőződés ezek elsajátításáról, a szülő és a tanuló javaslataira érdemi választ adni, óraközi szünetekben a beosztás szerint ellátni a tanulók felügyeletét, és a következő tanítási óra előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a törvényi előírások szerint részt venni továbbképzésben, tanítás nélküli munkanapokon a munkáltató által elrendelt munkát elvégezni (pl. nevelési értekezlet), a téli és tavaszi szünetben elrendelt munka elvégzése, (pl. leltározás), a munkaköréhez tartozó adminisztrációs feladatokat ellátni, tagintézmény-vezetői megbízás alapján az oktató-nevelő munkához kapcsolódó feladatokat ellátni, személyi adataiban történő változást bejelenteni. Fentieken túl felelős - a tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért, - minden hónap végéig a túlóra, a helyettesítési nyomtatvány leadásáért, - az átvett oktatást segítő eszközökért. A dolgozó jogosult feladatinak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény tagintézmény-vezetőjének. A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: - a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik, - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi közegészségügyi előírásokat betartani, - köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni, - anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az intézmény érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az intézmény vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. Ha a közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátását nem végzi megfelelően, a Kjt. 30. (1) bekezdés c) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetheti. A kollégiumi nevelőtanár munkaköri leírása A nevelőtanárral szemben támasztott elvárások: Munkáját a Pedagógiai Program alapján, valamint az éves munkatervben meghatározott munkaidő beosztást betartva végezze. A kollégiumi nevelőtanár alaptevékenysége, a Pedagógiai Programban rögzítettek, ezek betartása, a jelzett teendők ellátása minden nevelőre kötelező érvényű. Adminisztrációs munkáit pontosan, napra készen vezesse. Ismerje meg tanulói családi körülményeit, egészségi állapotát, értelmi, erkölcsi-érzelmi fejlettségi szintjét, az esetleges hiányosságok okait stb. 89

90 Tanév elején készítse el saját csoportjára vonatkozó éves részletes pedagógiai programját az előző tanév helyzetelemzése alapján. Ez nem lehet sablonos, hanem a csoportra, egyénekre lebontott pedagógiai célkitűzéseket kell tartalmaznia a tevékenységi formák, módszerek felelősök, határidők megjelölésével. Felelős csoportja és az egyes tanulók: - erkölcsi fejlődéséért, - tanulmányi munkájáért, - általános műveltségük gyarapításáért, - egészséges életmódjáért, magatartásuk, magaviseletük kulturált fejlesztésért. Segítse, szervezze és ellenőrizze a tanulást, segítse az életpályára, munkára való felkészülést. Segítse, szükség esetén irányítsa a háttérből - a csoportönkormányzat munkáját, fejlődését (tervezéstől az értékelésig). Kísérje figyelemmel, segítse elő, valamint biztosítsa a diákjogok érvényesítését. Építsen kapcsolatot a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Ellenőrizze a tanulói által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, tanulói ápoltságát, személyi higiéniáját. A nevelőtanár szaktárgyaiból a munkaidejében külön díjazás nélkül köteles a rászoruló tanulókat csoportszinten és kollégiumi szinten is korrepetálni, segíteni. A nem szaktanár nevelőtanár érdeklődéséhez leginkább közelálló tantárgyakból köteles segíteni, gyakoroltatni. Rendszeresen, az életkornak megfelelő tematika szerint tartsa meg a csoportfoglalkozásokat, amelyekre lelkiismeretesen felkészül. Készítse elő, vagy fel a tanulóit a foglalkozásokra. Ezeken a fokozatosság elvét szem előtt tartva mind szélesebb teret biztosítva a tanulói öntevékenységnek, kezdeményezésnek, vélemény- és ítéletalkotásnak. Fejlessze tanulói vitakészségét, objektivitását, világképét. Felelős a harmonikus, demokratikus tanár-diák viszony, a családias légkör megteremtéséért a csoporton belül, továbbá csoportja és a többi csoport, valamint a kollégiumi közösség közötti baráti, szeretetteljes viszony kialakításáért. Munkaidejének a szilenciumi és csoportfoglalkozásokon túli részében hálószobai kiscsoportos foglalkozásokat, egyéni foglalkozásokat, érdeklődési köröket tartson. Havonta írja ki az érdemjegyeket az iskolai haladási naplóból, közösen és egyénileg is értékelje tanulóival az eredményt, a hibák kijavításának módját. Az első héten baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesítse csoportja tanulóit, erről írásos dokumentációt (a tanuló aláírásával) készítsen. Az ifjúságvédelmi feladatok csoportszintű ellátása. Kiemelt figyelmet fordítson a tanulók minden munkájának, megnyilatkozásának rendszeres, következetes, folyamatos ellenőrzésére, értékelésre. Titoktartási kötelezettségének köteles eleget tenni, amely nem foglalja magába a gyermek fejlődősét, egészségének megőrzését szolgáló információk visszatartását, a pedagógusközösség egymás közötti megbeszélésén, és a tanuló munkájának értékelésében. Munkaidejét az tagintézmény-vezető által jóváhagyott munkaidő-beosztást szerint végezze, munkakezdés előtt 15 perccel a kollégiumba érkezzen, ha váratlan akadályoztatás miatt nem tudja felvenni a munkát, a munkakezdés előtt köteles jelenteni, vagy jelezni az tagintézmény-vezetőnek, vagy a tagintézményvezető-helyettesnek. Szükség esetén tanítás nélküli munkanapon a munkáltató által elrendelt munka elvégzésére, téli és tavaszi szünetben elrendelt munka elvégzésére kötelezhető (pl. leltározás). Rendszeres önképzéssel, a törvényi előírásoknak megfelelően szervezett továbbképzésekkel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen. Szakmai tevékenysége során működjön együtt a nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. 90

91 Folyamatosan figyelje, értékelje a tanulók közösségeinek munkáját, működjön együtt a diákok nevelésében résztvevő személyekkel, intézményekkel. Megfelelő empátiával rendelkezzen, tanulóit szeresse, tisztelje. Egyéniségével, megjelenésével, életmódjával mutasson példát a kollégistáknak. Minden nevelőtanár kötelessége a kollégiumi hagyományok ápolása, valamint a kollégiumi és az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel, esetenként helyettesítések vállalása, és mindazon a munkakörön kívül eső, eseti feladatok ellátása, amivel az tagintézmény-vezető, illetve a tagintézményvezető-helyettes megbízza. Az éjszakai ügyeletes tanár munkaköri leírása Egy személyben felel a kollégium rendjéért. Munkaideje a kollégium üzemelésébe illeszkedik, normál munkarend szerint vasárnap este 22 órától péntek reggel 06 óráig tart. Naponta 22 órától másnap reggel 06-ig. Szolgálati idejének beosztása, munkaköre, feladatai: Este 22 óráig elfoglalja szolgálati helyét, felváltja az esti szolgálatot teljesítő nevelőtanárt. Ellenőrzi a takarodó rendjét, és a kollégium épületének bezártságát. Biztosítja a biztonságos és egyúttal energiatakarékos üzemelést.(fűtés, nyílászárók, világítás stb.) 23 óra után a szolgálati helyiségben ügyeleti szolgálatot teljesít. Ébren felügyel a csendre, rendre, biztosítja a nyugodt alvás feltételeit. A zavaró körülményeket megszünteti. Rendkívüli esemény esetén pl. beteg gyermek, elemi csapás, tűz, csőtörés, áramszünet stb. értesíti az orvosi ügyeletet, mentőket, tűzoltókat, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására, és értesíti a, tagintézmény-vezetőt. Rendzavarás rendbontás esetén figyelmezteti, rendre utasítja tanulókat. Büntetési szankciókat nem alkalmazhat, amennyiben nem képes a rend fenntartására, rendzavarás megelőzésére, köteles értesíteni a kollégium vezetőjét. Hajnalban az előző esti felmérés alapján elkészített lista szerint ébreszti a gyakorlatosokat, ellenőrzi utánuk a szobarendet, és lekíséri őket reggelizni. 6 órakor átadja a szolgálatot a reggeli beosztott nevelőtanárnak. Munkaideje alatt egyszemélyben felelős a kollégiumban, a szintjén történő mindennemű munkakörébe tartozó szabálytalanságért, rendzavarásért, fegyelemsértésért és a kollégiumban lakók biztonságáért, katasztrófa esetén lehetőség szerint köteles megkezdeni a veszély- és kárelhárítást. Ha a diákotthon munkarendje úgy kívánja, hogy iskolai rendezvény miatt hétvégeken is üzemelni kell (pl. iskolai ünnep, ballagás, szállóvendégek fogadása stb.) a többi napokon is igénybe vehető, ennek ellentételezéseként pótszabadság illeti meg. Ha a kollégium nem üzemel, egyéb munkára is mozgósítható (pl. portaszolgálat, karbantartó tevékenység, vendégek fogadása stb.). Szolgálati ideje alatt köteles vezetni az ügyeleti naplót. 91

92 2. sz. melléklet: Könyvtár gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők Iskolánkban oktatott szakmák. Szakirányaink a következők: - közgazdasági o pénzügyi-számviteli ügyintéző o vállalkozási ügyintéző o statisztikai és gazdasági ügyintéző - emelt szintű szakképzés o közgazdasági logisztikai ügyintéző idegenvezető külkereskedelmi üzletkötő ügyintéző titkár gazdasági informatikus Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma 1.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok határozzák meg a gyűjtőkört és az iskolai könyvtár alapfunkcióját. A könyvtár alapfeladatai gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása (könyvtárhasználati ismeretek oktatása) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 92

93 2. Gyűjtőköri leírás A könyvtár az alábbi dokumentumokat gyűjti: Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma 2.1. Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek; a helyi tantervekben meghatározott háziolvasmányok; az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek; a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom; periodikumok; a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók; az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző országos szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Írásos-nyomtatott dokumentumok könyv periodika brosúra tankönyv Kéziratok Audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok: Hangos- képes dokumentumok: - hangkazetta/ hanglemez - CD-ROM - zenei CD - számítógépes multimédiás program - DVD - oktatócsomag - videokazetta 2.4. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösség-vezetőkkel. Még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. 93

94 Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül az életkornak megfelelően: Teljesség igényével gyűjteni kell: általános és szaklexikonokat, általános és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással: adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat Szépirodalom Teljesség igényével gyűjteni kell: a mikrotantervekben meghatározott: a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat; kötelező és ajánlott olvasmányokat; az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit; nemzeti antológiákat; a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatással : ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket; a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit; regényes életrajzokat, történelmi regényeket; az iskolában tanított nyelvek életkornak megfelelő olvasmányos irodalmát; Ismeretközlő irodalom Teljesség igényével gyűjteni kell: az érettségi követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat; az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit; a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat; a munkaeszközként használatos dokumentumokat; a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatva: helytörténeti műveket; a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket; az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket Pedagógiai gyűjtemény 63. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket 94

95 A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével : pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat; pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket; a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat; az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit; tantárgymódszertani folyóiratokat; az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket. Válogatva: az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket; a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait; általános pedagógiai folyóiratokat; az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell a tejesség igényével: könyvtártani összefoglalókat; könyvtári jogszabályokat, irányelveket; a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket; az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatva : a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket a könyvtárhasználat módszertani segédleteit; módszertani folyóiratokat Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat Periodika gyűjtemény Teljesség igényével kell gyűjteni: általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat; irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat;. iskolai újságot. Válogatással: az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani folyóiratokat; a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat; ifjúsági lapokat. Erős válogatással: tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat. 95

96 Kéziratok Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit; pályázati munkákat; iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit; iskolaújság és rádió dokumentációit. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD,DVD, CD-multimédia) közül: Teljesség igényével gyűjti a könyvtár: a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket; kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit; a média műveltségi területén felsorolt műveket. Válogatva: értékes szépirodalmi műveket; egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat. 96

97 3. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Az SZMSZ könyvtárhasználati szabályzatát nyilvánossá kell tenni, jól látható helyen kifüggeszteni. Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: - a használatra jogosultak körét - a használat módját - a könyvtár szolgáltatásait - a könyvtár rendjét - a könyvtári házirendet. 1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményét az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A használói kör kiszélesedik a könyvtárközi kölcsönzéssel, illetve az iskola tanügyi dokumentumainak nyilvánossá tételével (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend). A kézreadás a könyvtárostanár, a felmerülő kérdések megválaszolása az iskolavezetés feladata. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, illetve a kívánt részekről fénymásolat készíthető. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan (kivéve a fénymásolás, nyomtatás) 2. A könyvtárhasználat módja - helybenhasználat - kölcsönzés - csoportos használat - számítógép- és Internethasználat - másolatkészítés 2.1 Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi feltételeit az iskola (olvasóhelyek, technikai berendezések), szakmai feltételeit a könyvtárostanárok biztosítják. Szakmai segítséget kell adni: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - kézikönyvtári állományrész - folyóiratok - audiovizuális dokumentumok - elektronikus dokumentumok - muzeális dokumentumok - tanügyi dokumentumok 97

98 A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok 1-1 tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtár nyitva tartási idejében, egyeztetett időpontban könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Ennek előkészítésében, igény esetén az óravezetésben a könyvtárostanár segítséget nyújt, biztosítja a megfelelő könyvtári dokumentumokat, technikai berendezéseket Számítógép- és Internethasználat Az iskolai könyvtár nyitva tartási idejében az ott elhelyezett laptop térítésmentesen használható. A számítógépet mindenki köteles rendeltetésszerűen használni. Aki nem tudja kezelni, kérjen segítséget. Az iskolai könyvtár számítógépeire kívülről hozott anyagot felvinni tilos. A számítógéphez nem csatlakoztatható saját CD, DVD, pendrive stb. A számítógépről elérhető az Inetrnet, az iskolai szerver. A szerverre saját felhasználónévvel és jelszóval lehet csatlakozni. Ha a könyvtárhasználó valamit szeretne elmenteni, azt megteheti a saját mappájába, a szerverre. Aki zenét szeretne hallgatni, használja a fülhallgatót, így nem zavar másokat. A számítógép használatára is lehet előjegyzést kérni, konkrét időpontra. A tanulás, versenyre készülés előnyt élvez más tevékenységekkel szemben. Aki bármilyen rendellenességet észlel, jelezze a könyvtárostanárnak. A használó hibájából keletkezett kárt meg kell téríteni. 2.2 Kölcsönzés A könyvtár kölcsönzési szolgáltatásait csak az a beiratkozott olvasó veheti igénybe, aki a könyvtár használati szabályait elfogadja és betartja. A tanulók beiratkozásakor a következő adatokat kell felvenni: név, osztály A tanulók további adatai az iskolai tanuló-nyilvántartásból visszakereshetők. Az iskolai dolgozók esetében a név felvétele kötelező. A további adatok az iskola titkárságán megtudhatók. Az adatokban bekövetkezett változások a tanulók és az iskolai dolgozók esetén az intézmény titkárságán nyomon követhetők. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A tanulóknak egyszerre 6 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (pl. versenyre) többet. Ebbe nem számítanak bele a tartósan, hosszabb időre kölcsönzött tankönyvek. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. A kikölcsönzött könyvekért az olvasó felelősséggel tartozik. Az elveszett vagy megrongálódott (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) könyvet az olvasó az adott műnek egy teljesen azonos példányával pótolhatja, vagy kifizeti a dokumentum napi forgalmi értékét, tankönyv estén a beszerzési árát. 98

99 A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyeztethetők. Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A nem teljesíthető igények esetében más könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában Az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról a megfelelő jogszabályok és szerzői jogok figyelembe vételével másolatot készít Továbbá térítés ellenében többszörözést végez (fénymásolás, nyomtatás) tanulással kapcsolatos esetekben pl.: érettségi tételek másolása stb. Az aktuális kifüggesztett árlista alapján. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktanteremben, tangazdaságban stb. A letétekről lelőhely-nyilvántartást vezet. A letéti állományt a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza a megbízott pedagógusok, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak, és az átvett állományt nem kölcsönözhetik. 3. A könyvtár nyitva tartása A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek megfelelően kell kialakítani. Így a tanítás kezdete előtt, alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni. A könyvtárostanár óráig tartózkodik az iskolai könyvtárban. A nyitvatartási és kölcsönzési idő az iskolai könyvtár ajtaja melletti táblán kifüggesztve. Az iskolai könyvtár könyvtári házirendje A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésre kell bocsátani, a könyvtárban jól látható helyen kifüggeszteni. 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják a megszabott nyitvatartási időben. 2. A használat módjai és feltételei A beiratkozás az olvasó adatainak a számítógépes kölcsönzési nyilvántartásba való bejegyzésével történik. A beiratkozás díjtalan, az olvasót feljogosítja a könyvtár használatára. A könyvtár használóira az alábbi szabályok betartása kötelező: A könyvtárból a dokumentumokat csak a könyvtárostanár tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után szabad elvinni. A kézikönyvtár állományát, az AV-dokumnetumokat csak helyben lehet használni. Egyszerre maximum 6 dokumentum kölcsönözhető (ebbe nem számít bele a tartósan kölcsönzött tankönyvek száma) A kölcsönzési határidő 3 hét 99

100 o Folyóiratok, szótárak esetén 3 nap o Tankönyvek esetén 1 tanév, ill. amíg szükség van rá (lásd tankönyvtári szabályzatban) A kölcsönzési határidő hosszabbítására van lehetőség A kölcsönzésben lévő dokumentum előjegyeztethető Az elveszett, vagy erősen megrongált dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy megtéríteni az árát o ár alatt a dokumentum forgalmi értéke értendő o tankönyvnél a beszerzési ár Az iskolai könyvtár olvasóterme csendes tevékenységre, olvasásra, tanulásra való. Hangoskodni, étkezni, a könyvtár rendjét zavarni tilos! A helyiség alkalmas könyvtári szakórák, rendezvények, összejövetelek, délutáni foglalkozások megtartására. Ennek koordinálása a könyvtárostanár feladata, külső rendezvényhez az iskola tagintézmény-vezetőjének engedélye szükséges. A könyvtáros távollétében a rendezvényt, foglalkozást tartó pedagógus felelős a könyvtárban elhelyezett értékekért, a rend és a tisztaság megőrzéséért. 3. Nyitva tartási idő A könyvtár a tanítási napokon óráig tart nyitva. A nyitvatartási idő alatt mind a helybenhasználat, mind a kölcsönzés lehetséges. A könyvtár a tanítási szünetekben zárva. A könyvtári számítógépek használati rendje A számítógépeket az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges információszerzés támogatására telepítettük. Mivel a számítógépek is a könyvtári tájékozódást szolgálják, a könyvtár szerves részét képezik, ezért használóira a könyvtári rend vonatkozik. A számítógépeknél folyó tevékenység nem zavarhatja a könyvtári munka nyugalmát, az olvasáshoz, tanuláshoz szükséges fegyelmezett viselkedést és csendet elvárjuk. Bejelentkezés: Felhasználónév: tanulo Jelszó: tanulo A szolgáltatást a felhasználók böngészésre, levelezésre, szövegszerkesztésre, zenehallgatásra, filmnézésre, közösségi oldalak használatára stb. vehetik igénybe. A tanuláshoz, versenyekhez szükséges helyek, témák előnyt élveznek! Vitás kérdésekben a könyvtárostanár dönt. A könyvtárban használt technikai eszközök épségéért a felhasználók anyagi felelősséggel tartoznak. TILOS: A gépek konfigurációjának megváltoztatása, programok, programrészek letörlése, az alaphelyzethez képest bármiféle változtatás végrehajtása Játékprogramok telepítése, használata A könyvtárba nem illő oldalak, képek letöltése, nézegetése Saját CD, DVD, pendrive csatlakoztatása Nem jogtiszta szoftverek használata Szabálytalan kilépés, és minden egyéb rongálás. 100

101 Viselkedési szabályok A könyvtárba lépve a napszaknak megfelelően köszöntjük egymást. A könyvtárban étkezni nem szabad. (Kivéve rendezvények) Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. Nyílt láng használata és a dohányzás tilos! Nem szabad zavarni egymás munkáját o telefonálással o hangos beszéddel o hangos zenehallgatással. 101

102 4. sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma 1. A könyvtári állomány feltárása: A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. 1.1 A dokumentum leírás szabályai (formai feltárás) A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok) A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím : alcím : egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadási száma, minősége (pl. 2. javított kiadás) - megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve - terjedelmi adatok (oldalszám + mellékletek : illusztráció; méret) - megjegyzések - ár A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A katalógusban a következő adatok alapján lehet keresni: - leltári szám - cím - személy - testület - sorozat - tárgyszó 1.2 Osztályozás (tartalmi feltárás) A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Könyvtárunk a tárgyszavazást alkalmazza. 1.3 Raktári jelzet A dokumentumok visszakereshetőségét, a raktári rend megtartását a pocokon a raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat betűrendi jelekkel (Cutter-számokkal), az ismeretközlő irodalmat az ETO-n alapuló szakrendi jelzetekkel látjuk el. 2. Az iskolai könyvtár katalógusai Az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. 2.1 A könyvtári program neve: ISIS Készítők neve: Ingyenes UNESCO program A program a mindenkori könyvtáros gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését Magyar Géza iskolai könyvtáros végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. 102

103 5. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat Tartós tankönyvek kezelése 1. A tartós tankönyv fogalmának meghatározása 1.1 Tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. 1.2 Könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához) 2. Gyarapításra vonatkozó elvek, törlés módja, rendszere A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. Az iskolában használt tankönyvekből igyekszik a könyvtár egyet állandóan az iskolai könyvtárban taratani, hogy más szakos tanárok, más könyvből tanítók és a könyvtárpedagógus is utána tudjon nézni, hogy a diákok mit és miből tanulnak. A lehetőségekhez mérten az iskolában nem használt tankönyvekből is igyekszik az iskolai könyvtár beszerezni néhányat a munkaközösségek számára. Az ajánlott és kötelező olvasmányok a könyvtár egyedi leltárkönyvébe kerülnek tekintet nélkül a beszerzésre felhasznált összeg forrására. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 103

104 3. A nyilvántartás formái A tankönyvek időleges megőrzésre kerülnek nyilvántartásba. Tartós tankönyvek A nagyobb példányszámban beszerzett tartós tankönyveket az időleges (brosúra) nyilvántartásba veszi a könyvtár. Ezt a 3/1975-ös KM-PM együttes rendelet a legfeljebb három évre beszerzett dokumentumokra írja elő. Ezt a nyilvántartási formát a tartós tankönyvek rongálódása, elhasználódása (mivel több diák használja több tanév során) és a pár év múlva bekövetkező tartalmi elavulás (átírják a könyvet stb.) indokolja. A könyvtár ovális bélyegzője kerül a könyvekbe a leltári szám előtt TK jelöléssel. Tanári példányok, segédkönyvek Szintén időleges nyilvántartásba kerülnek a tanári tankönyvek a leltári szám előtt TK jelöléssel. 4. A tankönyvtár kezelése, elhelyezési rendje és a tankönyvellátás felelőse A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni. A többi könyvtől elkülönítve, külön polcon kapnak helyet. 5. Kölcsönzés szabályai: A tartós tankönyvek felhasználhatók az ingyenességre jogosult (normatív kedvezmény) diákok igényeinek kielégítésére. (lásd ingyenes tankönyvek kezelésének szabálya) Az ingyenesség kritériumainak meg nem felelő, de szociálisan rászorult diákok segítésére. A tankönyvek 1 tanévre kölcsönözhetők. A fennmaradó tankönyveket az iskola bármely tanulója használhatja. Kölcsönzési idő 3 hét. 6. Kölcsönzés nyilvántartása A tartós tankönyveket a tanév utolsó hetében vissza kell szolgáltatni. A tankönyvek kölcsönzését osztályok szerint is visszakereshető módon vezetjük, így az osztályfőnök is segítséget tud nyújtani a visszavételben. A tanuló kötelessége a dokumentumok épségének, tisztaságának megőrzése. 7. Kártérítés szabályai. Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy kártérítést fizetni, ami tankönyvek esetén a beszerzési ár. A tanulók által elveszített, megrongált könyvekről év végén törlési ügyiratot kell készíteni és az tagintézmény-vezetővel aláíratni. A brosúrák törléséről nem kell jegyzőkönyvet vezetni, csak a nyilvántartásban kell a törlést jelezni. A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni. Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályzata Az ingyenes tankönyvellátás Ingyenes tankönyvellátásra (alanyi jogon, normatív kedvezmény alapján ) az a tanuló jogosult, aki a tankönyvrendelés és/vagy a tankönyvosztás időpontjában - tartósan beteg (szakorvos igazolja), 104

105 - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el), - három vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja), - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra csak akkor van lehetőség, ha az alanyi jogon járó kedvezményekre jogosultak igényeit az iskola teljes körűen kielégítette. A nem alanyi jogon járó kedvezményként könyvtári kölcsönzésre van lehetőség a tanulmányok idején. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás odaítélése a következő szempontok figyelembevételével történik: - az egy főre jutó jövedelem nagysága, - a testvérek száma, - a tanulmányi eredmény, - a közösségi munka, - egyéb iskolai tevékenység /sport, tanulmányi versenyek/, - egyéb szociális körülmény. Az állam által, valamint a normatív támogatás által biztosított ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. Az ingyenes tankönyvre, a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatásra és a tankönyvek kölcsönzésére vonatkozó igények felmérésére a 17/2014 EMMI rendeletben meghatározott időpontig kerül sor. Az igénylést az osztályfőnöknek az iskola által kiadott igénylőlapon kell benyújtani, melyet a szülő vagy a nagykorú tanuló ír alá. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsághoz be kell mutatni a jogszabályban előírt okiratot. Nem tarthat igényt az ingyenes tankönyvhöz való hozzájutásra, aki a megadott határidőre nem nyújtotta be az igénylőlapot és a jogosultságot igazoló dokumentumot. Nem szűnik meg az igényjogosultság, ha az igénylés feltételiben a tankönyvigénylés illetve tankönyvosztás időpontja után változás következik be. 105

106 A határidő jogvesztő, ha az igénylő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Ha az igényjogosultság az igénybejelentésre adott határidő után állt be beleértve az iskolaváltást is -, úgy az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel, az azokban beálló módosulásokról az iskolát 15 napon belül értesítenie kell! Ellenőrzés során a fenntartó vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Az ingyenes tankönyv biztosításának módja - az iskolától kapott ingyenes tankönyvekkel (használt vagy új tankönyvekkel) - tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzésével Ingyenes tankönyvek nyilvántartása Külön időleges nyilvántartásba kerülnek azok a tankönyvek, munkafüzetek stb. amelyeket az ingyenes tankönyvre jogosult tanulóknak vásárol az iskola. Ezeket számítógépen tartjuk nyilván T/1/2013 sorszámot kapva. Így minden diák beazonosítható tankönyvet kap, amit osztályonként, azon belül tanulónként tartunk nyilván. A tankönyvek kölcsönzése Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló számára biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát tehet vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanulók vagy a tanulók gondviselője az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon használt tankönyvek esetén: 4 (5) év egy-két évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 június 15. (következő év októbernovember) Amelyik tantárgy tanulását befejezik az adott tanév végén, azt a könyvet csak a következő tanév elején (október-november) kérjük vissza a tanulótól, mert előfordul, hogy a tanév végén nem fejezik be az anyagot. A következő tanévben ismétléssel kezdenek, és még szükség van a tankönyvekre. Ugyanezen évfolyamok az érettségi tantárgyak tekintetében magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv stb. mentesülnek a leadás alól az érettségiig. A végzős tanulók az érettségi és szakmai vizsga megkezdéséig kötelesek a náluk levő tankönyveket leadni az iskolai könyvtárban (személyesen, tételesen leszámolva!). A vizsga megkezdésének feltétele a könyvtári tartozás rendezése. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább 4 (5) évig használható állapotban legyen. 106

107 Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a beszerzési vételárat kell kifizetnie. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetben az tagintézmény-vezető dönt. Meg kell téríteni a tankönyv árát hanyag kezelés, elvesztés vagy szándékos rongálás esetén. Ha a tanuló kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor tanulói jogviszonya megszűntekor a könyvek kifizetésére kötelezhető. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tankönyveket köteles visszaadni. A tanulói jogviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozások rendezése után lehetséges. Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. 107

108 6. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma A Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma nevelőtestülete a köznevelésről szóló évi CXC. törvény 43. (1) bekezdésének rendelkezése alapján a törvény 70. -ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében az intézmény szervezeti és működési szabályzata 6. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: a a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelék értelmező rendelkezései tartalmazzák. II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B D, 5. számú melléklet 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért a tagintézmény-vezetője, az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes), az iskolatitkár a gazdasági ügyintéző személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott, 108

109 a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma, végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének ideje, munkakör megnevezése, munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója, munkavégzésének helye, jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje, vezetői beosztása, besorolása, jogviszonya, munkaviszonya időtartama, munkaidejének mértéke, tartós távollétének időtartama, óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezése. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül törvény eltérő rendelkezése hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 109

110 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 3.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott személy vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az tagintézmény-vezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze a tagintézmény-vezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, a közalkalmazott írásbeli hozzájárulását beszerezze az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben a következő kivétellel papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezéskor, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 110

111 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az oktatási azonosító szám a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolatagintézmény-vezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 111

112 6. Személyi irat 6.1 Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás), a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 83/D -ában meghatározott személyek: a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 112

113 7.5 A személyi anyag tartalma: a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, a kinevezés és annak módosítása, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, a minősítés, a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak Betekintési lap -ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A Betekintési lap -ot a személyi anyag részeként kell kezelni A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D -ában felsorolt személyek a Betekintési lap kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 40. -ában foglalt eseteket A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell A személyi anyagot kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. 113

114 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1.1 A tagintézmény-vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 41. (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok: a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, 114

115 a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez 115

116 4. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma 4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a balesetvédelmi felelős, az iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 A tagintézmény-vezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezetőhelyettes adja ki a 3. c) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt Az ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok körébe. 5. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 5.2 A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 116

117 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A tanuló fejlődésének nyomon követése 1.1 Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait beleértve a mérési azonosítót is a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. 1.2 A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók a középfokú iskola első két évfolyamán a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 2. A pedagógusigazolvány A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 117

118 3. A diákigazolvány A diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az tagintézmény-vezetői irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. Kelt:...,... év... hónap... nap... tagintézmény-vezető 118

119 FÜGGELÉK Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 3. -a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése 119

120 adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval 120

121 Tartalom 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény legfontosabb adatai A köznevelési intézmény neve: Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Az intézmény székhelye: 8500 Pápa, Veszprémi út Köznevelési és egyéb alapfeladatok: Az intézmény jogállása: A Pápai Szakképzési Centrum tagintzéménye jogi személyiségű szervezeti egysége Az intézmény bélyegzői Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve Ellátandó alaptevékenységek A vállalkozási feladatok és közhasznú vagy gazdasági társaságban való részvétele A vállalkozási tevékenységek Közhasznú társaságban való részvétel Gazdasági társaságban való részvétel Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Feladatellátást szolgáló vagyon, és a felette való rendelkezés és használat joga 6 3. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY szervezeti felépítése és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése A nevelési-oktatási intézmény vezetése Az intézmény felelős vezetője az tagintézmény-vezető Az intézmény vezetői A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezető jogai, feladatai Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje akadályoztatás esetén Az tagintézmény-vezető helyettesítése A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A fenntartóval való kapcsolat A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás A családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

122 Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartás rendje A vezetők és szülői szervezet közötti kapcsolattarás formái A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Általános irányelvek A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének területei A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzése A tanulók munkájának ellenőrzése A belső ellenőrzés formái, módszerei, értékelése A működés rendje Általános szabályok A nappali tagozaton tanuló tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény dolgozóinak benntartózkodási rendje A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Pedagógusok iskolában tartózkodásának rendje: Nem pedagógus dolgozók iskolai tartózkodásának rendje: Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A belépés rendje A benntartózkodás rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, funkciói, időtartama Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A mindennapos testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapos testnevelés szervezése Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása A hagyományápolás célja Az intézmény rendezvényei, megemlékezései Intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények Osztályközösség szintű megemlékezések Tantestületi hagyományok Intézményi hagyományok A hagyományápolás megjelenési formái A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

123 5.9. Az intézmény helyiségeinek használati rendje A számítástechnikai szaktantermek és a gyakorlati szaktanterem helyiséghasználati rendje A díszterem használatának rendje A tornaterem használatának rendje Természettudományi szaktanterem használata A berendezések használata Felnőttképzésre vonatkozó speciális szabályok A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi és egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó védő, óvó előírások A dohányzással kapcsolatos előírások Az épületek rendjére vonatkozó általános védő, óvó szabályok Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén Az intézmény tagintézmény-vezetőjének feladata Az tagintézmény-vezetőhelyettesek és a tagintézményvezető-helyettes feladata A baleset-, tűz- és munkavédelmi szakember (külső szakember) feladata A pedagógusok és az intézmény egyéb alkalmazottainak általános feladatai a balesetek megelőzésében és baleset esetén Karbantartás és kártérítés Karbantartás Kártérítés Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz- vagy bombariadó esetén szükséges teendők A tűz- vagy bombariadó jelzésének módja Levonulási rend Áramtalanítás Az intézménybe érkező szervek (rendőrség, tűzoltók, mentők) eligazítása Műszaki mentés, anyagok mentése Rendfenntartás Egyéb rendelkezések Az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazás Az elektromos úton előállított papíralapú nyomtatványok Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje (20/2012.EMMI rendelet 4. (1)) Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A szülői szervezet jogai Az iskolai dokumentumok nyilvánossága A könyvtár igénybevételének, működésének szabályai Az iskolai könyvtár működését meghatározó iskolai alapdokumentumok:

124 13.2. Az iskolai könyvtár adatai Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár szervezetben elfoglalt helye és fizikális helye Az iskolai könyvtár jogszabályban előírt alapkövetelményei: Az iskolai könyvtár kötelező (minimális) eszközeit és felszerelése: Az iskolai könyvtár célja A könyvtárhasználók köre A könyvtárhasználat módjai A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltétele Az iskolai könyvtár nyitva tartása Jegyzőkönyv Az iskola helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások megtartása (könyvtárhasználati ismeretek oktatása részletesen a könyvtár-pedagógiai programban) Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Törvények és rendeletek Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata Az országos tankönyvellátás, pedagóguskézikönyv-ellátás szereplőinek együttműködése Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és - ellátás rendje Kollégium A működés rendje A tanulók fogadása A kollégium nyitva tartása Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Tanintézményekkel való kapcsolattartás rendje Az intézményvezetés rendje, a szervezeti felépítés, a vezetők közötti feladatmegosztás A helyettesítés rendje A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje A külső kapcsolatok rendszere és formája Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A kollégiumi tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolása A kollégiumi térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátásának rendje Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó A kollégium dokumentumainak nyilvánossága

125 Szabályozási tartalom A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanulók jutalmazásának elvei és formái Fegyelmező intézkedések formái és elvei A kollégiumban folyó reklámtevékenység szabályai A elfogadása, módosítása, jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala A elfogadásának és módosításának szabályai A nyilvánosságra hozatala NYILATKOZATOK MELLÉKLETEK sz. melléklet: Munkaköri leírások sz. melléklet: Könyvtár gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat FÜGGELÉK