A Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium szervezeti és működési szabályzata

Átírás

1 Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium Győr Eötvös tér Tel: 06-96/ Fax: 06-96/ A Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium szervezeti és működési szabályzata Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója:klebersberg Intézményfenntartó Központ Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete május Jóváhagyta:

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE, CÍME, ALAPFELADATAI, SPECIÁLIS KÉPZÉSI FORMÁI, JOGOSÍTVÁNYAI AZ ISKOLA GAZDÁLKODÁSA A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ (IGAZGATÓ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI, HELYETTESÍTÉSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A GIMNÁZIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános szabályok A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános szabályok A kollégisták fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) AZ ALKALMAZOTTAK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A VEZETŐK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL A GIMNÁZIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS, VALAMINT AZ ISKOLAI, KOLLÉGIUMI SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS A VEZETŐK ÉS AZ KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE oldal

3 9 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL, A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLATOKKAL, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST AZ INTÉZMÉNY RENDSZERES KAPCSOLATOT TART: EGYES KIEMELT INTÉZMÉNYEKKEL, SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS MÁS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS AZ INTÉZMÉNYT TÁMOGATÓ SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS AZ EGYÉB, A KÖZNEVELÉSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás AZ INTÉZMÉNY EGYÉB KÖZÖSSÉGEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSA AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK A TANULÓBALESETEK ESETÉN ELLÁTANDÓ FELADATOK Az intézményvezető feladatai: A pedagógusok feladata: BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK AZOK AZ ÜGYEK, MELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET (KÖZÖSSÉGET) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTELE A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS SZABÁLYAI oldal

4 17.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGŐ TÁJÉKOZTATÁS A TANULÓ FEGYELMI ELJÁRÁSA AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS CÉLJA: AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK KÉRÉSE NINCS HELYE EGYEZTETŐ ELJÁRÁSNAK FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖK AZ EGYEZETŐ ELJÁRÁSBAN AZ EGYEZTETŐ SZEMÉLYE AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA MEGÁLLAPODÁS AZ ELJÁRÁS SORÁN A fegyelmi eljárás felfüggesztése A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárás megszüntetése A megállapodás nyilvánossága OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE A HITELESÍTÉS KÖVETELMÉNYE A HITELESÍTÉS MÓDJA A HITELESÍTÉSRE JOGOSULTAK AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE AZ ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM Az elektronikus okirat kezelési rendje Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS AZ ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK TÁROLÁSA AZ ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK SELEJTEZÉSE, MEGSEMMISÍTÉSE Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése EGYÉB SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK AZ INTÉZMÉNYBEN ALKALMAZANDÓ MUNKAKÖRÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁI oldal

5 22 AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK MELYEK MEGTARTÁSA KÖTELEZŐ AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ SZÜLŐKNEK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNNYEL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓ MÁS SZEMÉLYEKNEK EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ KÉRDÉSEK KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLGOK ÉRTÉKESÍTÉSE, HASZNOSÍTÁSA SORÁN A TANULÓT MEGILLETŐ DÍJAZÁS A PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT INFORMATIKAI ESZKÖZÖK AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJÁT, SZERVEZETI FORMÁIT, IDŐKERETÉT A FAKULTÁCIÓS FOGLALKOZÁSOK DIÁKKÖRI FOGLALKOZÁSOK SPORTKÖRI FOGLALKOZÁSOK NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK TOVÁBBI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐ, VALAMINT AZ INTÉZMÉNY VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK AZOK AZ ÜGYEK, MELYEKBEN A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL A KAZINCZY DSE VALAMINT AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A KAPCSOLATTARTÁS RENDJÉT KÜLÖN EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETTÜK A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYEZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND KOCKÁZATFELMÉRÉS, ÉS VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA KAZINCZY FERENC GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM Z. SZABÓ LÁSZLÓ KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA oldal

6 1 Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az intézményi tanácsnak, - az iskolaszéknek, - a diákönkormányzatnak. 1.1 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület év május hónap. napján az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt: az iskolaszék, az intézményi diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a záró fejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen szervezeti és működési szabályzat megtekinthető az iskola könyvtárában, az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól az igazgató vagy helyettesei adnak tájékoztatást munkaidőben. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a/ A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve kötelező érvényű. b/ A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző 2010.január 1-én érvénybe lépett szervezeti és működési szabályzata. 5. oldal

7 2 Az intézmény általános jellemzői 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogosítványai ALAPÍTÓ OKIRAT Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium 1.1. Idegen nyelvű megnevezése: Rövid neve: - 2. Feladat-ellátási helye: 2.1. Székhelye: 9021 Győr, Eötvös tér 1. (gimnázium) Telephelye: 9021 Győr, Eötvös tér 1. (kollégium) 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: Alapfeladata: 6.1. Köznevelési alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás 8 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás kollégiumi ellátás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 6.2. A gimnáziumba felvehető maximális tanulói létszám: 880 fő. A kollégiumba felvehető maximális tanulói létszám: 93 fő A gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik, ill. az ötödik évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon az érettségi vizsgával fejeződik be. A kilencedik évfolyamon egy osztályban emelt szintű nyelvi képzés folyik (angol ill. német emelt szintű csoportokban), évfolyamok száma: négy, az ötödik évfolyamon kezdők a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésben tanulnak, a nevelés és oktatás évfolyamonként két-két osztályban folyik. 6. oldal

8 Az iskola a 9. évfolyamon (9/Ny) egy osztályban idegen nyelvi előkészítő képzést folytat angol ill. német nyelven, itt a képzés a 13. (jelenleg) évfolyamon az érettségi vizsgával zárul, évfolyamok száma: öt Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása: nyelvi előkészítő Speciális jellemzők A gimnáziumban emelt szintű oktatás folyik a négy és a nyelvi előkészítő évfolyamos osztályokban egyaránt angol ill. német nyelvből. Egyéb: A gimnázium saját tanulói részére gyógytestnevelést szervez, az orvosi szakvélemények figyelembevételével. A gimnázium Regionális Tehetségpont, anyanyelvi tehetségápolás feladatkörrel. Az intézmény öt évtizede rendezi a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny országos döntőjét Kárpát-medencei középiskolások számára, és a Kazinczy Anyanyelvi Tábort Kárpát-medencei középiskolások számára. 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Feladat-ellátási hely szerint pontos cím: 9021 Győr, Eötvös tér 1. helyrajzi szám: 7046/1 hasznos alapterület: 8564 m 2 jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9021 Győr, Városház tér Vállalkozási tevékenységet nem folytathat..., P. H. irányító, alapító jogkör gyakorlója 7. oldal

9 2.2 Az iskola gazdálkodása Az intézmény a Klebersberg Intézményfenntartó Központ része gazdálkodást nem folytat. A működtetést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi. 8. oldal

10 3 A közoktatási intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az intézményvezető jogállását, feladatát a évi CXC A nemzeti köznevelésről szóló törvény 68. és 69. -a szabályozza. 3.1 Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai, helyettesítési rendje a/az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek (gimnáziumi, kollégiumi) az iskolatitkár Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. b/ Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SzMSz mellékletében találhatók. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.2 Az intézmény vezetősége a/ Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a közalkalmazotti tanács elnöke a szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat vezetője a pedagógus szakszervezet titkára 9. oldal

11 b/ Az intézmény vezetősége mint testült konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. c/ A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.3 Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a/ A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozzuk meg a szervezeti egységeket. 10. oldal

12 Igazgató Igazgatóhelyettes I Igazgatóhelyettes II Kollégiumi vezető Matematika Történelem Magyar Német, egyéb ny. Angol Osztályf. Fizikakémia Biológiaföldrajz Informatika Testnevelés Diák mozgalom Szaktanárok Iskolaorvos Védőnő Könyvtáros Laboráns Szaktanárok Kollégiumi tanárok Rendszergazda Szabad- idő- Ifjúság védelmi Iskolatitkár szervező felelős 11. oldal

13 3.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettesek kollégiumvezető a munkaközösség-vezetők az osztályfőnökök a szaktanterem- és szertárfelelősök a pedagógusok A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógusteljesítmény-értékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az igazgató külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. A területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyeken probléma mutatkozik. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, a pedagógusteljesítmény-értékelés vezetésével megbízott pedagógusok) tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával a haladási és osztályozónapló ellenőrzése legalább évi két alkalommal az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése 12

14 Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább öt évig meg kell őrizni. 13

15 4 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 4.1 A gimnáziumra vonatkozó szabályok Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 14

16 4.2 A kollégiumra vonatkozó szabályok Általános szabályok A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. Az kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni: a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. A kollégium tájékoztatja az iskolát az elfogadott tanév helyi rendjéről A kollégisták fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 15

17 5 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve az elrendelt túlmunka, valamint az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 5.1 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése igazgató igazgatóhelyettesek Az intézményben való tartózkodásának rendje bármikor bármikor 16

18 6 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: külön engedély és felügyelet nélkül, illetve külön engedély és felügyelet mellett. 6.1 A gimnáziumra vonatkozó szabályok Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat, illetve kapuügyelet működik. A portaszolgálatra, illetve a kapuügyeletre vonatkozó leírást e pont melléklete tartalmazza. 6.2 A kollégiumra vonatkozó szabályok Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, 17

19 az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, kollégiumi szék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a tanulót kísérő személy, minden más személy. A külön engedélyt a kollégium valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat működik, melynek leírását e pont melléklete tartalmazza. 18

20 7 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az igazgatónak vagy az iskolatitkárnak kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 19

21 A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak kell tartalmaznia. 20

22 8 A vezetők és az iskolaszék, a közalkalmazotti tanács, valamint az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint a iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézményben az alábbi szervezetek működnek: iskolaszék, intézményi tanács, iskolai szülői szervezet, közösség, kollégiumi szülői szervezet, közösség. 8.1 A vezetők és az iskolaszék, közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az iskolaszékkel, való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint az iskolaszéket. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata az iskolaszék, kollégiumi szék jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása, az iskolaszék, működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az intézményi szék jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő/ gyakorlásához szükségesek), A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles az intézményi szék működéséhez az intézményen belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. (Az in- 21

23 tézmény költségvetésén keresztül a fenntartónak kell biztosítani az intézményi szék működéséhez szükséges kiadások fedezetét.) Az iskolaszék, feladata Az iskolaszék, kollégiumi szék feladata, hogy éljen a jogszabály, és az intézmény más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A iskolaszék, saját hatáskörben dönt működési rendjéről. A iskolaszék, kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy: a) gyakorolja a javaslattételi jogát, b) éljen a véleményezési jogával, c) döntsön mindazokban az ügyekben, melyeket jogszabályok számára megállapítanak, illetve melyeket az intézmény a számára belső szabályzatban számára átenged, többek között működésének rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását. A kapcsolattartás formái Az iskolaszék, és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, iskolaszék, képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása az iskolaszék ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, az iskolaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. Az iskolaszék tisztségviselői Az iskolaszék aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet az iskolaszék köteles nyilvánosságra hozni. 22

24 8.2 A vezetők és az közalkalmazotti tanács közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló közalkalmazotti tanács hozható létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli: az intézményvezetőt, valamint az közalkalmazotti tanács elnökét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy az intézményi tanácsnak félévenként egy alkalommal beszámoljon az intézmény működéséről, Az intézményi tanács feladata Az intézményi tanács feladata, hogy: az intézményvezető beszámolója alapján megfogalmazza álláspontját az intézmény működésével kapcsolatban, a fenntartónak eljuttassa az előbbi álláspontot. Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy az intézményi tanács számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat melyek szükségesek: a vélemény nyilvánítási jogok gyakorlásához. Az intézményi tanács elnökének feladata, hogy: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók, a véleményezési jog gyakorlásához a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, a köznevelési szerződés tervezet átadása az intézményi tanácsnak, az intézményi tanács nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek. 23

25 Az intézményi tanács tisztségviselői Az intézményi tanács aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségét az intézményi tanács köteles nyilvánosságra hozni. 8.3 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a vélemény nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata 24

26 A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervezet közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz. 25

27 9 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: bizottságára, a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása. Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört melyet a nevelőtestület nem ruházhat át. A nevelőtestület átruházza az igazgatóra a továbbképzési program elfogadásáról való jogát. a továbbképzési program elfogadásáról 26

28 10 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között. 27

29 10.2 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény szakmai működtetése, az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, az intézmény nevének megállapítására, a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 28

30 A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a fejlesztő nevelés, szakértői bizottsági tevékenység, a nevelési tanácsadás, 29

31 a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés, az iskolapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, tantárgygondozás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, öszszehangolása, tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, oktatásügyi közvetői szolgálattal, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. 30

32 Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a szervek értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolai- egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. 31

33 A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását melléklet tartalmazza. 32

34 11 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (tanulókat), 33

35 a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját melléklet tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 34

36 12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő alkalmanként az iskolapszichológus együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az orvosi szoba jogszabályban előírt eszközökkel, felszereléssel történő ellátását folyamatosan biztosítani kell. 35

37 13 Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: 4. (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat., a 168. (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint a kollégiumi nevelési év, - szükség szerint tanóra, kollégiumi és egyéb foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a szakmai képzés során felmerülő veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény védő, óvó előírásai, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az intézmény a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az intézményben betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok és más intézményi dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. 36