SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Szentpétery Zsigmond Általános Iskola OM azonosító: Rohod, Jókai utca 6. Telefon:/fax: 44/ SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Rohod, november 25. Dobos Istvánné igazgató 0

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 3. o. 2. Az intézmény általános jellemzői a szakmai alapdokumentuma alapján 5. o. 3. Az intézmény szerkezeti felépítése, képviselete 7. o. 4. Az intézmény szakmai közösségei 17. o. 5. Az iskola működési rendje 24. o. 6. Az egyéb foglalkozások, célja, szervezeti formái, időkerete 29. o. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 32. o. 8. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 34. o. 9. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje 39. o. 10. A nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések 43. o. 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés 48. o. 12. A külső kapcsolatok rendszere 49. o. 13. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 51. o. 14. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje 52. o. 15. Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje 54. o. 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 58. o. 17. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 62. o. 18. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése, tárolt dokumentumok kezelési rendje 63. o. 19. Kommunikációs és információs rend 63. o. 20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 63. o. 21. A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések 64. o. 22. A pedagógusok előmeneteli rendszere 68. o. 23. Intézményvezetői pályázattal kapcsolatos eljárásrend, szabályai 69. o. 24. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése 71. o. 25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét 72. o. 26. A tanuló felvétele és átvétele, a tanulók osztályba, csoportba való beosztása 74. o. 27. Mentesítés az értékelés alól 78. o. 28.Tanulmányok alatti vizsgák 78. o. 29. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 80. o. 30. Magasabb évfolyamba lépés feltételei 82. o. 31. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 85. o. 32. Az iskolai fegyelmi büntetések formái 86. o. 33. A fegyelmi eljárás szabályai 90. o. 1

3 34. Tanuló kártérítési kötelezettsége 93. o. 35. Az intézmény működésének egyéb fő szabályai 93. o. Záró rendelkezések 98. o. Mellékletek 100. o. 2

4 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről CXCV. törvény az államháztartásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi XCIII. törvény az illetékekről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 3

5 - 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról - 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról - 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról - 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról - 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról - 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 4

6 évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről -17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2. Az intézmény általános jellemzői a szakmai alapdokumentuma alapján Megnevezése 1.1. Hivatalos neve: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 2. Feladat ellátási helyei 2.1. Székhelye: 4563 Rohod, Jókai utca Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1055 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Nádor utca Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: Köznevelési és egyéb feladatai Baktalórántháza, Petőfi utca 4. szám Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelésoktatás) integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés 5

7 egyéb köznevelési foglalkozás tanulószoba, egész napos iskola, napközi otthonos ellátás az iskola maximális létszáma: 168 fő iskolai könyvtár együttműködésben: a Rohodi Könyvtárral 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Rohod, Jókai utca Helyrajzi szám: Hasznos alapterület: nettó 1165 nm KIK jogköre: vagyonkezelői jog Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Kör: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola Rohod Hosszú: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 4563 Rohod, Jókai utca 6. sz. Telefon/Fax: 44/ Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: Dobos Istvánné igazgató Oláh Katalin igazgatóhelyettes Szabó Jánosné iskolatitkár Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, igazgatóhelyettes és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézmény önálló jogi személy képviseletét teljes hatáskörben az igazgató látja el. Az intézmény gazdálkodószervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 6

8 3. Az intézmény szerkezeti felépítése, képviselete Az intézmény szervezeti vázrajza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait. Fenntartó, SzMK, Intézményi Tanács, Dök. vez. Nemzetiségi Önk. Felvevő közép isk. képviselői IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes Gyermekjóléti szolg., isk. e. ü. szolg. Óvoda,, Szaktanárok Pályaórientációt segítő munkacsoport Oszf. mkv. Oszt.fők IKCS K ö n y v t á r Iskolatitkár techn. dolg. Alsós mkv., Tanítók, napk. nev Óvodából iskolába való átmenetet segítő munkacsop. 7

9 Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes, iskolatitkár Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként-javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli: - az intézmény igazgatóját, - az intézményvezető-helyettesét. Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik Az intézményvezetőt az oktatásért felelős miniszter pályázat útján határozott időre bízza meg öt évre. Az intézmény vezetői tevékenységét egy intézményvezető-helyettes közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállására a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések közül a magasabb vezető beosztás vonatkozik, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai felelősségi és hatásköre: - a köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, 8

10 - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját, képviseli az intézményt e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére szóban vagy írásban átruházhatja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel: - a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 9

11 - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az a Knt. 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Az intézményvezetői hatáskör átruházása: Az intézményvezető egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: - a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetőleg felelősök tevékenységének irányítását az igazgató-helyettesre illetve az intézményegységek vezetőire. Az intézményvezető-helyettes Az intézményvezető feladatait, az általános igazgató-helyettes közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 évre) szól. Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége Az igazgató-helyettes munkáját munkaköri leírás alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Az intézményvezető-helyettes jogkörei: - kiterjed a pedagógiai és tanulmányi munkával kapcsolatos kérdésben, - az iskola órarendjének elkészítése, ellenőrzése, - a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése, - tanítási órák látogatása, - a pedagógusok munkájának segítése, 10

12 - naplók, szakköri naplók ellenőrzése, - tanügy-igazgatási dokumentumok ellenőrzése, - továbbképzési terv elkészítéséhez javaslatok adása, - ügyeleti rend elkészítése, - intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát, - munkából való távolmaradás jelentése, - többletfoglalkozási órák elszámolása. - az igazgató akadályoztatásakor annak megbízásából képviseli az iskolát, az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt. - irányítja és ellenőrzi a közösségek oktató, nevelő munkáját. - gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a túlórák és helyettesítések kimutatásáról. - segít a tantárgyfelosztás elkészítésében. - felel a statisztikák és órarend elkészítéséért. - vezetteti és ellenőrzi a szakleltárakat. - koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket. - korrepetálás, felzárkóztatás, javítóvizsgák megszervezése. - a működése körébe tartozó záróvizsgák előkészítése, lebonyolítása. - a túlórák elrendelése, elszámolása. - az intézet tanulóinak tankönyvellátása, a tankönyvterjesztés lebonyolítása. - koordinálja és felügyeli a művészetoktatást. - közvetlenül irányítja a takarító személyzetet. Az igazgató, helyettesének leadott feladatai - Az egy napon túl távol lévő igazgatót helyettesíti, minden ügyben, melyeket a Működési Szabályzatban az igazgató hatáskörébe utal. Az igazgató egy napon belüli távolléte esetén dönt a halasztást nem tűrő esetekben. Intézkedéseiről az igazgatót tájékoztatja. - A nevelő-oktató, szakmai munka irányításában az igazgatót segítve ellátja, az alsós munkaközösség, a napközi irányítását és felügyeletét. - Látogatja a tanórákat és a tanórán kívüli foglalkozásokat, tapasztalatait megbeszéli az érintett pedagógusokkal, ellenőrzi a felelősök munkáját, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. 11

13 - Intézkedik a menzás és napközis felvételi ügyekben. - Elkészíti az iskola órarendjét, a nevelők - tanulók ügyeleti beosztását, végzi az ügyelet ellátásának ellenőrzését. - Gondoskodik a távollévő kollégák szakszerű helyettesítéséről. - Koordinálja a tankönyvellátást. - Megszervezi a tanulók osztályozó és javítóvizsgára történő felkészítését, gondoskodik a tankötelesek osztályozó és javító vizsgáinak szakszerű lebonyolításáról. - Szükség esetén kiadja az iskolalátogatási bizonyítványt, felügyeli tanügyi dokumentumok, nyilvántartások vezetését. Folyamatosan végzi az iskola ügyiratkezelését. - Elkészíti az éves statisztikai jelentéseket, gondoskodik a továbbtanulással kapcsolatos teendők ellátásáról. Az intézményvezető-helyettes munkáját: - munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére. - munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található, felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. - beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény, tagintézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezető-helyettes hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörére, és tevékenységére. Tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettsége az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseit, tapasztalatait, lényegi észrevételeit, az intézmény érdemi problémáit jelzi az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesz. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettes kapcsolattartása folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő. 12

14 Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén, általános helyettese: az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (összefüggően egy hónap) a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az intézményvezető kiadmányozza - a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása kivételével a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, - az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó kötelezettségvállalások, - a jogi személyiségű szervezeti egység napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, - a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központ szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn,közbenső intézkedéseket, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézményvezető, intézményvezető-helyettes által aláírt levelek fejbélyegzője: Szentpétery Zsigmond Általános Iskola 4563 Rohod, Jókai utca 6. sz. Telefon/Fax: 44/ Aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. A vezetők kapcsolattartási rendje: Az intézményvezetője, a helyettese kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 13

15 A vezető helyettes helyettesítése: A vezető-helyettest távolléte esetén az igazgató helyettesíti, mindkét vezető távolléte esetén az iskolatitkár és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető látja el a helyettesítést. A helyettesítők teljes felelősséggel intézkednek minden halasztást nem tűrő ügyben. Az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes, helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Titkárság (iskolatitkár) Feladatai: Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok központi iktatását, a központi irattárazást, a központi postázást. Végzi a vezető és nevelőtestület összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket. Koordinálja az adminisztrációs feladatokat. Végzi a munkaügyi, humánpolitikai feladatokat. Oktatási mutatószám felmérésre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése A létszámadat szolgáltatása Szállítói számlák rögzítése Étkeztetéssel kapcsolatos adatok összesítése Beiratkozással kapcsolatos teendők KIR-ben szükséges adatközlés Tanuló nyilvántartás vezetése 14

16 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik, és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, a kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: - az intézményvezető, - a vezető-helyettes, - a szakmai munkaközösségek vezetői (osztályfőnöki munkaközösség vezető, alsós mkv.) - a diákönkormányzat vezetője Az intézményvezető mellett a szakmai munkaközösségek vezetőinek testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szakmai, konzultatív testület rendszeresen megbeszélést tart Szervezeti felépítés, struktúra: Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Intézményvezető 2. Magasabb vezetői szint Intézményvezető-helyette Intézményvezető-helyettes 3. Középvezetői szint munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetők Működési rendszer: A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. 15

17 A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A vezetőség kapcsolattartásának rendje: A vezetőség napi kapcsolatban van. Szükség szerint, de legalább kéthavonta tart vezetői értekezleteket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. A vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartása alatt reggel tól, du ig az intézmény vezetősége közül egy vezetőnek az épületben kell tartózkodnia. A benntartózkodás rendjét az intézmény vezetője, az érintettekkel történő egyeztetés után állapítja meg és az éves munkatervben rögzíti. Az intézményben zajló, a vezetők munkaidejének lejárta után szervezett vagy tartó foglalkozás rendjéért a szervezett foglalkozást vezető pedagógus felel. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megállapított rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt. 16

18 4. Az intézmény szakmai közösségei Közalkalmazottak Az alkalmazotti közösséget az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja, munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak a nevelőmunkát végző pedagógusokból, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottakból áll. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételei, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény: - átszervezésével (megszüntetésével), - feladatának megváltoztatásával, - nevének megállapításával, - az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 17

19 Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szakmai munkaközösségek: Az azonos műveltségi területén tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. Összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. 18

20 Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Írásban értékeli a munkaközösség munkáját saját működési területére vonatkozóan. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség (5 fő tanító) tagjai: az 1-4. osztályban tanítók. osztályfőnöki munkaközösség (7 fő tanár) tagjai: az osztályfőnökök (1-8. o.) A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek a pedagógusok munkájának segítése céljából az alábbi tevékenységeket végzik az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása - a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése - az osztályozó, javító vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése - javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez - helyi tantervek felülvizsgálata, módosítása - egymás óráinak látogatásával, szakmai elemzésével segítik egymás munkáját A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 19

21 A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezető megbízását ötévente a vezetői ciklushoz igazodva, a vezető felülvizsgálja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható: - ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti, - ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást, - a munkaközösség átszervezése miatt. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az iskolai munkaközösség-vezető feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezető további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai minőségét elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét - hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - a félévi és tanévzáró értekezleten beszámolhat a nevelő-testületnek a munkaközösség tevékenységéről - javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre közalkalmazotti átsorolásra, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. 20

22 A szakmai munkaközösség az iskola pedagógia programjára épülő és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik. A munkatervet a munkaközösség-vezető készíti el minden év augusztusában és a munkaközösség tagjai fogadják el. A munkaközösség-vezető részt vesz az intézmény pedagógiai értékelő munkájában. Munkaközösségébe tartozó kollégái óráit látogatja, arról feljegyzést készít, a látottakat az érintett pedagógussal közösen megbeszéli, értékeli. A munkaközösség vezető munkaközösségéhez tartozó kollégák: - jutalmazására - elmarasztalására tesz javaslatot. A munkaközösség vezetője évenként beszámolót készít a munkaközösség évi munkájáról az intézményvezetője számára. A beszámoló tartalmazza: - a munkaközösség éves szakmai munkájának összefoglalását szakmai és versenyeredményeket - javaslatokat a következő év munkájára - országos és egyéb mérések eredményeiből következő feladatokat - a szakmai munkaközösségek vezetői részt vesznek a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken, javaslatot tehetnek az iskolai oktató-nevelő munkát érintő bármely kérdésben. Az intézmény szakmai munkaközösségei, feladata Alsó tagozatos munkaközösség: Szakterülete: A pedagógiai program alapján az alsó tagozatos, egész napos iskolai oktatás és nevelés feladatainak, követelményeinek megvalósítása, módszertani kérdések. A tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése. Intézményi dokumentumok véleményezése. Pályakezdő pedagógusok segítése, támogatása. Egyéb vélemények Versenyek lebonyolítása, tanulmányi versenyeken való részvétel. 21

23 Osztályfőnöki munkaközösség: Szakterülete: Irányítja az osztályfőnökök tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a munka színvonaláért. Fejleszti, tökéletesíti a nevelési módszereket, eljárásokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervének a kidolgozásában. Minden év június 15-ig értékeli a munkaközösség egész évi munkáját, Elkészíti a munkaközösség munkatervét. Alkotó módon közreműködik az iskolai működési szabályzat létrehozásában, elkészítésében. Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók neveltségi szintjét. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Iskolavezetéssel Az intézményvezető az osztályfőnöki munkaközösséggel való kapcsolattartásért felel Az intézményvezető-helyettes az alsós munkaközösséggel való kapcsolattartásért felel A felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó értekezletén. Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: a munkavégzéshez szükséges információkat átadják a munkaközösség-vezetőknek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Beszerzik a szakmai munkaközösségek véleményét a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához. Jóváhagyják a munkaközösség-vezetők által ellenőrzött és aláírt tanmeneteket. (A munkaközösség- vezetők szakmailag csak a szakterületükhöz tartozó munkaközösségi tagok tanmeneteiért vállalnak felelősséget.) 22

24 A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: Év elején a munkatervek összeállításakor közös értekezletet tartanak, az éves feladatokat megosztják egymás között: - ünnepségek - faliújságok - rendezvények A reggeli megbeszéléseken való együttműködés. Az integrációs feladatokat a munkaközösségek közt is csoportosítják. Együtt dolgoznak a családvédelemben: családlátogatás, fegyelmi tárgyalás. A munkaközösségek az éves munkaterveiket szeptember végére elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek. A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni. Gondoskodnak arról, hogy az egy osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre felkészítés stb.) A tanévzáró értekezleten beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. Felelősök Diák önkormányzati vezető A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében. A DÖK munkaterv elkészítése. Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében. A Diákközgyűlés megszervezésében segítségnyújtás. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus: Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben. 23

25 Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén jelzéssel él. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében. Munkavédelmi felelős (iskolai, óvodai) Feladata minden tanév kezdésekor: A munkavédelmi előírások ismertetése. Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés. A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése. A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése. Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal. 5. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 30 órától délután óráig szülői igény esetén óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Tanítás előtti gyülekezési idő: , hely: előtér, folyosók. Tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább: 15 perccel az órarend szerinti tanteremben kell lenniük. Az osztálytermekbe reggel 7 30 perctől lehet bemenni. Szülők várakozási helye tanítás előtt és a tanítást követően: a bejárat előtti terület. Az utolsó óra után a tantermek ajtaját zárni kell, ezért az utolsó órát tartó pedagógus a felelős. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartási időben az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza a második, hatodik szünet kivételével 10 perc. 24

26 A második, a tízórai szünet hossza 20 perc, a hatodik, ebédidő, pedig 30 perc. Az igazgató szükség esetén rövidített órát rendelhet el. A szünetek rendkívüli esetben rövidíthetőek csak. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettes tehet, szülők nyílt napon látogathatják az intézményben a tanítási órákat. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Egyéb foglalkozások ideje: A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és igény szerint vagy óráig tart. Tanulószoba: órától óráig tart. Az iskolában reggel fél nyolc órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, a szükséges intézkedéseket megtenni. Az iskolában egyidejűleg négy fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét az ügyeleti beosztás tartalmazza. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az adott nevelő adhat engedélyt. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik fél nyolc óra és óra között. 25

27 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, nevelők és a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói - házirendben megfogalmazott előírások betartásáért és betarttatásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépése, benntartózkodása Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletes nevelők illetve a takarítók ellenőrzik és a keresett személyhez elkísérik. A szülők gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik, az épületbe, tanterembe nem mehetnek be (kivétel: nyílt tanítási napok, szülőértekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak, amelyre meghívást kaptak). Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. 26

28 Nem iskolai célra a helyiségek csak intézményvezetői és fenntartói engedéllyel térítés ellenében vehetők igénybe. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az intézményvezető dönt. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell és az ablakok csukott állapotáról is meg kell győződni. Helyiséghasználatok Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. A tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a számítástechnika teremben, jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. 27

29 A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek használatához. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt kérvényeznie kell. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az iskolatitkár együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó ellenőrzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az iskolatitkár tudomására hozni, s az irodában elhelyezett füzetbe bejegyezni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. 28

30 A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg. Az osztályfőnök méri fel a kár értékét, és rendezi a kártérítést a szülővel, a gondviselővel. 6. Az egyéb foglalkozások, célja, szervezeti formái, időkerete Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett - egyéb foglalkozások működnek: - napközi otthon, - tanulószoba/önálló tanulás segítése egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások, - művészeti képzés A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés májusban és a tanév elején történik és egy tanévre szól. A jelentkezés elfogadása után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A szakkörökbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a gyermek ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe jegyez be. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 29

31 A napközi otthon, tanulószoba/önálló tanulás segítése működésére vonatkozó általános szabályok: A napközis csoport 1-2. o., 3-4. o-ból szerveződik. a.) A napközibe, önálló tanulást segítő foglalkozásra azok a tanulók járnak, akik nem kaptak mentesítést a délutáni ig tartó bent tartózkodás alól, illetve azok, akiknek felvételét a szülő kérte. b.) A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c.) A napközis, önálló tanulást segítő foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis, önálló tanulást segítő foglalkozást vezető nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az igazgató és az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) a tanulók számára tanulmányi kirándulást, túrákat, táborokat, színházlátogatásokat szervezhetnek amennyiben ehhez a szülők biztosítják az anyagi fedezetet vagy az egyéb (pályázatok, fenntartói támogatás) biztosítható. Az úszásoktatás megszervezése tantervi követelmény. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulók intézményi, települési, járási és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A versenyeken való részvételhez fenntartói támogatást igénylünk. 30

32 Az iskola, az azt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat 2. sz. melléklet tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi, akivel az iskola együttműködik. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendje Egy integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt: - olyan oktatásszervezési keret, amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakozásához, amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja, - amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt), - amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt), - amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet, - amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek), - amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze. 31

33 Másrészt: Olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat, mint pl.: - Széleskörű módszertani repertoár. - Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete. - Az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása. Az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése. Az integrációs (együttnevelő) program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelés oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 32

34 Munkaköri leírásuk alapján a nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - munkaközösség-vezetők, - osztályfőnökök, Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - A pedagógusok munkafegyelme. - A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása. - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. - A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja. - A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. - A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - Előzetes felkészülés, tervezés. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.(tantárgyi eredménymérések). - A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösség javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. - A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 33

35 8. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben önálló szülői szervezet működik. Az intézmény egészét érintő kérdésekben annak vezetője az intézményvezetővel egyeztet. Az iskolában a szülőknek a törvény által meghatározott jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik. Az iskolában az egyes osztályok szülői választják a választmányi tagokat. Szülői Választmány tagjai választják tisztségviselőiket. A Szülői Választmányt évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézmény vezetőjének. A döntési, véleményezési jogköre: Megválasztja saját tisztségviselőit. Kialakítja saját működési rendjét. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezi az iskola Házirendjét, SZMSZ-t. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola igazgatója közvetlenül a Szülői Munkaközösség elnökével tart kapcsolatot. A SZMK vezetőjével történő folyamatos kapcsolattartásért: az SZMK tájékoztatásáért, véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Intézményi tanács Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba: - a nevelőtestület, - az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, - az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, - az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, - az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. 34

36 Az intézményi tanács dönt - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje: Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt valamint a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata: - segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). A szülői munkaközösségeket az intézményvezető vagy helyettese a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 1-szer összehívja, ahol tájékoztatást ad (adnak) az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 35

37 A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, az iskolai szülői munkaközösség választott elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez (intézményvezetőhöz, intézményvezető-helyetteshez). Az intézményi szülői munkaközösség elnöke tanévenként 1-szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülői szervezetek és a vezetők kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formák a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - az iskolai munkaterv, SZMSZ, házirend véleményezése, - ha az intézményben nem működik intézményszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az intézményszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni, 36

38 - a tankönyv megrendelésről, - a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtti döntések véleményezése - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével (szülői munkaközösségével) a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közösségei számára az intézmény tanévenként legalább kettő (2), a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnökök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a tagintézmény-vezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről. Az intézmény az éves munkatervében rögzíti a pedagógusok fogadóóráinak időpontját. 37

39 Ha a pedagógus indokoltnak tartja, írásban is behívhatja a gyermek szülőjét az intézményi foga-dóórára (pl. ha tanulmányaiban jelentősen visszaesett a tanuló, magatartási problémái vannak, a megszokottól jelentősen eltérően viselkedik, stb.) Amennyiben a szülő (gondviselő) a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, természetesen azt egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje: Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, továbbá a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell beírni. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a félév- illetve tanév vége előtt legalább egy hónappal. Negyedévente szöveges értékelést készítünk a tanuló haladásáról, amelyet a szülővel történő személyes találkozás során megbeszélünk, közösen értékelünk. A szülői jelenlétről jelenléti ívet vezetünk. Szülői nyilatkozatok kérése A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni a) minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és 38

40 c) minden olyan kérdésről, amely a nyilatkozat beszerzését előírja. Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti. 9. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. A gyermekszervezet Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére gyermekszervezetet hozhatnak lét-re, melynek szervezését, működtetését a diákszervezeteket segítő pedagógus, valamint a gyermekek végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő gyermekszervezeti tevékenységeket támogatja. A gyermekszervezet amennyiben az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, előzetesen egyeztetnie kell az intézmény igazgatójával. Az igazgató a gyermekszervezet céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az iskolai diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. 39

41 A diákközgyűlés az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell iskolai diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A gyűlés napirendjét a fórum rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az intézmény vezetője és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről. A gyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire, az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézmény vezetője azt kezdeményezi. A diákönkormányzat és működése, a diákönkormányzat szervezete Az iskola tanulói saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztály megválaszthatja saját küldöttét, akit delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott intézményi Diákönkormányzat látja el. A tagok megválasztják a diákönkormányzat vezetőségét, elnökét, és rajtuk keresztül gyakorolják jogaikat. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 40

42 A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint, f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját ezzel a feladattal megbízott pedagógus segíti, aki folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat elnökével, vezetőségével, valamint az intézmény igazgatójával. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény igazgatóját. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, javaslattételi, joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; 41

43 - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek: A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: - tanterem A helyiség igénybevétele: - időben korlátozott, a következők szerint: az intézmény nyitvatartási idejében. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: A tanterem berendezései (padok, székek), technikai berendezések. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: a DÖK segítő pedagógusa jelenlétében és annak engedélyével. 42

44 A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.), tornaterem aula A tanulók tájékoztatása: A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, tanulói véleményt, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtáblára felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. 10. A nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések: Az intézményt érintő ügyekben a nevelőtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. Nevelőtestületi ülés tartására kerül sor: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás - a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás - az igazgatóhelyettes megbízása, megbízás visszavonása előtti véleménynyilvánítás - a tanév munkatervének az elfogadása - az iskolai pedagógiai program véleménynyilvánítás - az SZMSZ és a házirend véleménynyilvánítás - értékelések és beszámolók elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása - az intézményvezetői pályázathoz szakmai vélemény - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása - bizottságot hozhat létre - jogköreinek az átruházásáról 43

45 A nevelőtestületi feladatok ellátására a nevelőtestület értekezletei a következők: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet - őszi nevelési értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet (iskolai intézményegység) - félévi értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet - tanévzáró értekezlet - rendkívüli értekezlet Rendkívüli értekezletet kell összehívni ha: - a nevelőtestület egyharmada azt kéri - ha az iskolai szülői szervezet azt kéri - ha iskolai diákönkormányzat azt kéri - és a nevelőtestület a kezdeményezés elfogadásáról dönt. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésben: - az intézményvezetői és intézményvezető - helyettesi programok szakmai véleményezése Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések: A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 44

46 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, - az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, A véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az intézmény működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás és dokumentumok elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat véleményezése, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - az intézményi felvételi követelmények meghatározása, - a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, - a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, 45

47 - a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében. Javaslattételi jogköre továbbiakban a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban; - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban - az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; Egyéb jogai: - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, - az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. 46

48 Át nem ruházható hatáskörök: - pedagógiai program véleményezése, - a szervezeti és működési szabályzat véleményezése, - házirend véleményezése, Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége: Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a köznevelési intézmény hatékonyabb, a szülők, tanulók igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskörgyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 47

49 A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), - naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A tájékoztatás, megismertetés rendje (pedagógiai program, munkaterv, beszámolók, költségvetés, SZMSZ, Házirend): A pedagógiai program az intézmény nevelőtestületének véleményezése után az intézmény vezetője jóváhagyásával válik érvényessé. A szülőket a pedagógiai programról, az esetleges változásokról az intézmény vezetője tájékoztatja összevont szülőértekezlet keretén belül. Az éves munkatervet az intézmény vezetője állítja össze, a nevelőtestületi ülésen szóbeli tájékoztatással ismerteti, vitattatja meg a tantestülettel. A tantestület fogadja el. A tanári szobában és az intézményvezetői irodában is megtalálható. A beszámolók alapján elkészített összegzést az intézmény vezetője készíti el, a félévi és a tanév végi értekezleten ismeri meg és fogadja el a tantestület. Az intézményi költségvetés ismertetése szóbeli beszámoló formájában történik. Az SZMSZ és a házirend a nevelőtestület véleményezése után, az intézmény vezetője jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolai szülői szervezetet, a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 48

50 A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend megtalálható: A tanári szobában, az intézményvezetői irodában, amelybe a szülő bármikor betekinthet. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. A szülő részére lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseire választ kapjon. Fakultatív hit és vallásoktatás, erkölcstan Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak a kötelező tanítási órák keretén belül hit-és vallásoktatás órákat szerveznek, jogszabály alapján meghatározott rendben, melyen azok a tanulók vesznek részt, akik ezt választják. A többi tanuló részére az iskola kötelező erkölcstan órán történő részvételt biztosít. A hit- és vallásoktatáson való részvétel az azt választó tanulók számára kötelező. A tanulók hit és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Hitoktatást a tanítási órák rendjéhez igazítva szervezik meg. 12. A külső kapcsolatok rendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőinek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval, - az iskola-egészségügyi szolgálattal - a gyermekjóléti szolgálattal, - az egyházak képviselőivel, - a helyi Óvoda vezetőjével, 49

51 - a következő iskolafok képviselőivel, - a pedagógiai szakszolgálattal - a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartása A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekjóléti szolgálat vezetője az intézményben szükség szerint esetmegbeszélést tart, melyen esetenként az igazgató is részt vesz. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el az osztályfőnökön, minden pedagóguson, a napközis foglalkozásokon, az iskola orvosi ellátáson, a tanórák előtt és után biztosított felügyeleten keresztül. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnökök állnak. Az igazgató fogja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát. Ha az iskola gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a helyi gyermekjóléti szolgálattól. Az iskola és a pedagógiai szakszolgálat kapcsolattartása Az együttműködés célja: a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók körében a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség feltárása. A szüksége fejlesztés biztosítása, a tanulók fejlődésének elősegítése céljából. Az együttműködés tartalma: nevezett szakszolgálat vállalja, hogy a pedagógusok által kiszűrt és hozzá irányított tanulókat, szakszerű ellátásban részesíti. A tanulók megfelelő fejlesztéséhez iránymutatást ad és fejlesztő szakembert (logopédust, fejlesztő pedagógust, gyógytestnevelőt) biztosít a fejlesztő foglalkozások helybeni megtartásához. 50

52 Intézményünk vállalja a szülőkkel való szoros együttműködésben, a tanulók fejlesztő foglalkozáson való részvételének biztosítását, a fejlesztő szakemberek útmutatásainak figyelembe vételét. A kapcsolattartás: folyamatos, az aktualitásoknak megfelelő. Az iskola és a fenntartó kapcsolattartása Az intézmény vezetője: - a zökkenőmentes ügyintézés és működés érdekében folyamatos kapcsolatot tart a fenntartó képviselőivel, - az iskolai ünnepségekre, rendezvényekre meghívja a fenntartó képviselőit, - az intézmény éves munkájáról írásban, igény esetén szóban is beszámol. 13. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Kötelező ünnepi viselet: A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A pedagógusok kötelező ünnepi viselete: - nők: fekete kosztüm, - férfiak: fekete öltöny. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: fehér blúz, fekete szoknya, - fiúk: fehér ing, fekete nadrág. 51

53 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Iskolai szintű ünnepségek - Évnyitó, - Október 06., - Karácsony, - Március 15., - Ballagás, évzáró. Osztálykeretben tartott ünnepségek - Október Február 25. megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól - Április 16. megemlékezés a holokauszt áldozatairól - Anyák napja. - Június 04. Megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak - Jótékonysági bál, - Mikulás ünnepség, - Farsang, - Szentpétery napok, - Szavaló verseny, - Egészséges életmóddal kapcsolatos vetélkedő, - Föld napja, - Házi bajnokságok, - Gyermeknap. A rendezvények lebonyolításához szükséges anyagi fedezetet fenntartó támogatásból és egyéb forrásból biztosítjuk. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. 14. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a helyi önkormányzat megállapodást köt a helyi orvossal. 52

54 A megállapodásnak biztosítania kell - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, - a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 3-4 alkalommal, - az előírt védőoltások elvégzését. Az iskolaorvos, védőnő munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A feladatok végrehajtásának ütemezésére, évente egészségnevelési terv készül. Az igazgató-helyettes közreműködik az időpontok egyeztetésében és biztosítja a szűrővizsgálatok idejére a nevelői felügyeletet, a megfelelő körülményeket. Iskolaorvos: Név: Dr. Balázs Éva Elérhetőség: 0644/ Védőnő: Név: Kondorné Csontos Ibolya Elérhetőség: 0644/

55 15. Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - tanulmányi kirándulások, túrák előtt. - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 54

56 A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendőmagatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset- megelőzési feladatait részletese munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, ezek rögzítése a naplóban és jegyzőkönyvben történik, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat munkakezdés előtt: - technika tanár - testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelők - fizika és kémia kísérleteket végző tanár - társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy - kirándulások előtt a kirándulást szervező személy - táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy Az ismeretek elsajátításáról a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel meg kell győződni. A tanulói balesetbiztosítás 6-14 éves korig államilag biztosított. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: - A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása - A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelző tájékoztatása 55

57 - Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség - Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége: a tanulói balesetek az intézmény Munka és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. a.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. b.) Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell 56

58 nyilvántartani, vagy ha erre rend-kívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás be-fejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenn-tartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, - a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, - a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 57

59 Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő, oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 60 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató, - igazgatóhelyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, 58

60 - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasításra az épületben tartózkodó személyeket háromszor ismételt, három rövid csengetéssel és szóbeli közléssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, 59

61 - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: nevelői szoba, igazgatói iroda, könyvtár. 60

62 Bombariadó esetén szükséges teendők Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának robbantással történő fenyegetés jut tudomására, köteles azt azonnal közölni azt iskola igazgatójával. Senkinek nincs joga a fenyegetést elhallgatni vagy komolytalannak minősíteni! A robbantással történő fenyegetésről azonnal értesíteni kell a rendőrséget! A robbantással történő fenyegetés után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasításai szerint hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet minden tanulónak és dolgozónak legalább 100 méteres távolságra el kell hagynia! A rendőrség helyszínre érkezéséig a szükséges biztonsági intézkedések megtételét az intézmény vezetője, tagintézmény esetén a tagintézmény vezetője (vagy a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosult felelős vezető), ezt követően pedig a rendőrség (tűzszerészek) illetékes vezetője irányítja. A bombariadó miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. A bombariadó esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére bombariadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. A bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A bombariadó tervet minden dolgozó köteles bizalmasan kezelni, az abban foglaltakat részletesen csak az egyes feladatokban érintett személyek ismerhetik meg. Az intézmény bombariadóra készült intézkedési tervének a következő megelőző intézkedések, feladatok szabályozását kell tartalmaznia a robbantásos veszélyhelyzet kialakulásának megakadályozására: - a robbantással való fenyegetés vételével kapcsolatos feladatokat, - a veszélyeztetett épület kiürítésével kapcsolatos teendőket, - a rendőrség (a tűzszerészek) fogadásával összefüggő feladatokat, - az esetleges robbantás következményeinek enyhítését célzó teendőket, - a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők megnevezését. 61

63 MENEKÜLÉSI ÚTVONAL (ugyanazt kell ide betenni, mint ami az iskola épületében is kint van) 17. Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az éves statisztikai jelentés Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan előállított, megküldött adatok, nyomtatványok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 62

64 18. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése, tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást elektronikus nyomtatvány - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 19. Kommunikációs és információs rend Intézményen belül: Szóban: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, folyamatosan Írásban: , hirdetőtábla A fenntartó és az intézmény között: Intézmény vezetője, megbeszélés, egyeztetés és írásos beszámoló formájában. 20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben engedély nélküli reklámtevékenységet folytatni nem lehet. Minden ezzel kapcsolatos igényt az intézmény vezetőjével kell leegyeztetni. 63

65 A reklámtevékenység az intézményben csak a évi XLVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően történhet 21. A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62. -a rögzíti. Nevelő-oktató munka a tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás pedagógus-munkakörben, az óraadó kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Intézményünkben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal jogszabálynak megfelelően továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető annak a pedagógusnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. Az iskolában a nevelés-oktatást a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni. A nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben. Az épületben tartózkodó tanulók felügyeletéről gondoskodni kell. A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, kötött munkaidő, az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 64

66 A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában, neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. A könyvtáros tanár, könyvtáros tanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános iskolában az intézményvezető-helyettes készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítést meg lehessen szervezni. A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyettesnek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógus a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára, foglalkozások elcserélésére az intézmény- vezetőtől, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást, úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni. 65

67 A helyettesítés napi, heti rendjét az intézményvezető-helyettes írja ki. A helyettesítési rendtől eltérő helyettesítést egyezteti a kollégával. A pedagógusok munkaidő nyilvántartását hónap végén az intézmény vezetője hagyja jóvá. A közalkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el, a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető állapítja meg és a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a köznevelési intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése a kinevezésben vagy munkaszerződésben kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó feladatait a legmagasabb szakmai színvonalon, a végzettségének megfelelő szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A pedagógus nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézményvezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. 66

68 Amennyiben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, az ott dolgozók és az iskolába járó tanulók és szüleik érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - A dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok; - A tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok; - A család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok; - Az iskola belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult; Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel; A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titok tartására vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire; Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézményt a tevékenységében zavarná, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekben, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik; A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse; 67

69 Nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. A tanulók munkarendje: A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének kikérésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 22. A pedagógusok előmeneteli rendszere A Köznevelési törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmeneteli lehetőséget. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján Gyakornok, Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatokat érheti el. A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógusmunkakörben töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként nem felelt meg minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. 68

70 A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tízedik napon szűnik meg. A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. Jutalmazás Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát. A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidőcsökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben. 23. Intézményvezetői pályázattal kapcsolatos eljárásrend, szabályai A nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. 69

71 A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén a döntéshozatalt megelőzően ismertetni kell. A nevelőtestület elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelő-testület értekezletét. Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja. Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani. Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek. A pályáztató a vélemények kialakításához, a pályázatok átvételétől számítva legalább harminc napot köteles biztosítani. A pályáztató a határidőre benyújtott pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak. A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösség részére is, amely írásban véleményezi a vezetési programot. Határozatképesség: Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Eljárásrend: Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a meg-kötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. 70

72 A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be, és a pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület döntésének meg-hozatalában akkor, amikor személyéről, továbbá az általa benyújtott vezetési programról szavaznak. Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával. A szülői szervezet maga határozza meg, hogy miképpen alakítja ki álláspontját a vezetői programról. Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, a szülői közösség és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell. 24. Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése Szabálysértést követ el az a pedagógus, aki: - az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, - a gyermeket, a tanulót, a szülőt vagy a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelési-közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, - a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, - az iskolai nevelést-oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, 71

73 - a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, - a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges intézményi, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, - az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, - a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, - a gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti. 25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai sportkör működési rendje Sportköri foglalkozás: Kölyökatlétika Tömegsport Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. 72

74 Az iskolavezetése és sportkör vezetője közötti kapcsolattartás Alapja a sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör vezetője a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba. Egyebekben a sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből vagy heti három vagy heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. Alsó tagozat, felmenő rendszer Amennyiben heti három óra van az órarendbe iktatva, úgy a 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése A tanuló az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órát, lehetőség szerint, a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot május 15-éig kell elvégezni, kivétel, ha a vizsgálat oka később következik be. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a minden-napos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. 73

75 A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Ha a tanuló a szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem. 26. A tanuló felvétele és átvétele, a tanulók osztályba, csoportba való beosztása Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai (különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel). A tankötelezettség megállapítása A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, és az óvoda azt javasolja, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A gyermek a szakértői bizottság javaslata alapján egy nevelési évig az óvodában részesülhet ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A gyermek tankötelezettségének teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A fejlettséget korábban elérő gyermek esetében a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti; ha a szülő nem ért egyet az óvodai által kiállított igazolással, döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, kivétel, ha a kérdésben a szakértői bizottság korábban még nem hozott döntést, ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni - az óvoda javaslata vagy a szülő kérése alapján, ha erről a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. 74

76 Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskola igazgatója: - a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy elutasító döntést hoz, - értesíti a szülőt a döntést megalapozó indokolással, - értesítésben felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére, - átvétel esetén értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Tanulói jogviszony A tanuló, a magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Tanulói felvétel Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között, a kormányhivatal által működtetett intézmény esetében az önkormányzat által meghatározott időszakban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót, a magántanulót is az iskola tartja nyilván. További felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon, legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására, rendelkezésre álló időszak első napja előtt nyilvánosságra kell hozni. 75

77 További felvételi, átvételi kérelmek esetén az intézmény köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a településen van. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. Ha az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetű tanuló az a tanuló, akinek: a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy, d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A tanuló átvétele A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez be kell mutatni: személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító szóló bizonyítványt. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyet a másik iskolában is tanult, idegen nyelvből és 76

78 azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. A különbözeti vizsga időpontjáról a szülőt a tanuló átvétele során tájékoztatni kell. A különbözeti vizsga szervezése a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónap eltelte után lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, vagy a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes(ek) és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyanezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. Az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanulók osztályba, csoportba történő beosztása Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba történő beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének a kikérésével, az intézményvezetője dönt. 77

79 27. Mentesítés az értékelés alól A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. 28.Tanulmányok alatti vizsgák osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a pótló vizsga javítóvizsga A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, valamint az igazolatlan mulasztásainak a száma nem haladta meg a húsz tanórai foglalkozást és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A tanuló egy osztályozó vizsgája kivétel, ha engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. 78

80 A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsga: A tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Fel nem róható ok: minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsga, ha az igazgató hozzájárul, az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban is letehető, ha ehhez a feltételek megteremthetőek. Ha a vizsgázó azt kéri, a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, pótló vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, bármely okból távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Az osztályozó és különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Különbözeti vizsga időpontjai intézményünkben: október vége és május vége. Osztályozó vizsga: első félév és a második félév zárását megelőző két hét. Javítóvizsga: az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. 79

81 A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A kiskorú tanuló szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 29. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és az iskola a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. 80

82 Orvosnak kell igazolnia azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: - a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni : - a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamint akkor is, ha a tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése ellenére a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, és 81

83 ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. 30. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése kivétel a hatodik osztályt el nem végző, tizenhatodik életévét betöltő tanuló nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló 82

84 tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszáz-ötven tanítási órát, alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a szülő felé az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsga letétele után folytathatja tanulmányait a magántanuló és az a tanuló, akinek engedélyezték, az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. 83

85 A nevelési-oktatási intézmény tanulóval kapcsolatos döntései Az intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) a tanulói jogviszony, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az eljárásban az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője járhat el. A fenntartó a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 84

86 A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. 31. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő vagy jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 85

87 Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 32. Az iskolai fegyelmi büntetések formái Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Kisebb vétségek esetén a tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük. Kisebb vétségnek számít: - házirend megszegése - kisebb szünetbeli, iskolán kívüli iskolai rendezvényeken történő fegyelemsértés társadalmi tulajdon elleni vétség hanyagság a vállalt feladatok elvégzése során tanórai, a tanítási órákon a többi tanuló haladás akadályozó rendbontás. Fegyelmező intézkedés lehet: Szóbeli figyelmeztetés-megrovás: Szaktanári: a tantárgyi követelményeket nem teljesítő, felszerelését rendszeresen nem hordó, a házi feladatait többször nem elkészítő; Osztályfőnöki: több tantárgyból jelentkező tanulási problémák, gyakori magatartási problémák esetén az osztályfőnök adhatja; 86

88 Írásbeli figyelmeztetés-megrovás: Az osztályfőnöki: szóbeli figyelmeztetés után adható, abban az esetben, ha a szóbeli figyelmeztetés ellenére is problémák merülnek fel a tanuló tanulmányi munkájában, magatartásában. Igazgatói: Az osztályfőnök kezdeményezésére, az intézmény igazgatója adhatja. Nevelőtestületi Gyermekjóléti esetmegbeszélő konferencia Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Elmarasztalási szokásaink sokkal zártabbak, de ezeknek is meg van a nyilvánosságuk. Kerüljük a megszégyenítést, de határozottan megrójuk azokat, akik a közösség szellemét rombolják, vagy magatartásuk nem felel meg iskolánk értékeinek. A nevelőtestület által korábban kidolgozott, a szülők és tanulók által elfogadott fegyelmezési és pontozási metódusunk bevált, alkalmazását továbbra is javasoljuk. Számunkra kiemelkedően fontos pedagógiai elv, hogy a gyermek személyiségének fejlesztését, fegyelmezését, csak a fegyelmező és dicsérő metódusok együttes alkalmazásával lehet teljes értékűen elvégezni. Éppen ezért, az alábbi táblázatokban rögzítjük kiszabható dicsérő, és fegyelmező intézkedéseinket: Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Fegyelmi intézkedési fokozatok Iskolában/Napköziben Szaktanári figyelmeztetés Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Szóbeli csoportvezetői figyelmeztetés Írásbeli csoportvezetői figyelmeztetés Csoportvezetői megrovás 87

89 Írásbeli osztályfőnöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói megrovás Nevelőtestületi megrovás Gyermekvédelmi megbeszélés, eset konferencia A tanuló egy hetes felfüggesztése A tanuló egy hónapos felfüggesztése A tanuló végleges kitiltása A köznevelési törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - a kizárás az iskolából A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: - igazgató (vagy helyettes) - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem sikerül új iskolát keresni, a Kormányhivatal hét napon belül másik iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a másik iskola igazgatójával megállapodik a tanuló átvételéről. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik. 88

90 A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -sában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége, - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni, - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket, - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei, - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges, - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza, - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése, - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal 89

91 egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti, - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon, - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá, - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása, - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik, - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 33. A fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 90

92 A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója leg-feljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 91

93 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szak-értőként eljárt. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató, köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. 92

94 A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. 34. Tanuló kártérítési kötelezettsége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. 35. Az intézmény működésének egyéb fő szabályai Szabadság A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy tavaszi szünetben a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a nevelési évben adják ki. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. 93

95 A rendkívüli szabadság igényét írásban kell kérnie a dolgozónak legalább három nappal korábban. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesz részt. A pedagógus-továbbképzés iskolai szabályozását a nevelőtestület állapítja meg, elfogadása előtt a Közalkalmazotti Tanács véleményt nyilvánít. Az iskola továbbképzési időszakokra (öt év) továbbképzési programot, a továbbképzésekkel kapcsolatos feladatokra beiskolázási tervet (egy tanév) készít. A pedagógus-továbbképzés iskolai szabályai A nevelőtestület az alábbi képzéseket, továbbképzéseket támogatja: - másoddiploma megszerzése, amely a pedagógiai programhoz kapcsolódik, az iskolai program személyi feltételeit javítja, - szakvizsga megszerzése, - az iskolai programnak megfelelő idegen nyelv tanulása, - számítástechnika - OKJ-ban szereplő - szakképesítés, - a helyi tantervek készítését elősegítő továbbképzés, - a pedagógus szakmai, módszertani ismereteit bővítő, fejlesztő program. Az iskola továbbra is támogatja azokat a továbbképzéseket, amelyek nem esnek a rendelet hatálya alá (információt, módszertani segítséget, értelmezést nyújtó alkalmak: gyermekvédelem, diákönkormányzat, költségvetési gazdálkodás, stb.). Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulási kérelmét, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó; Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre; A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni, figyelembe véve a Továbbképzési szabályzatot, illetve a Beiskolázási tervet. 94

96 A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése A munkáltató támogatja a bejáró dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében. A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a dolgozónak a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelentenie. Egyéb szabályok A saját mobiltelefon használatra csak az arra kijelölt helyen (nevelői szoba) nyílik lehetőség. Tilos telefonálni az osztályteremben, udvaron, stb., amikor a gyermekek között tartózkodik a dolgozó. Telefonhasználat Az intézményben lévő vonalas telefont magáncélra nem lehet használni. A hivatalos ügyek elintézésére a dolgozók részére az intézmény vezetékes telefonja rendelkezésükre áll. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben a fénymásoló papír biztosítása szükséges. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. Internet használata Az intézményben csak az iskolai élettel kapcsolatos ügyek intézésére, és a kötelező óraszámon túl használható az internet. (pl.: pályázatok írásával kapcsolatos dokumentumok letöltésére, hivatalos levelezésre, kirándulások szervezésénél, helyfoglalásra, múzeumok nyitva tartására, stb.). Magáncélú levelezések, képek, egyéb információ letöltése nem engedélyezett. 95

97 Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka törvénykönyve szabályozása az irányadó. Az intézmény kártérítési felelőssége Az intézmény a dolgozó ruházatában, (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés A kötelezettség vétkes megszegése: - Nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni; - Nem munkára képes állapotban jelenik meg; - Megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat; - Nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát; - Indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt, - Illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak, - Megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit. 96

98 Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés lehet, pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása, a rendszeres késés a munkahelyről stb. A vétkesség formája lehet: Szándékos (amikor a közalkalmazott előre tudja cselekménye, mulasztása következményét, és azt kívánja is, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de belenyugszik a következményekbe), valamint; Gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést). A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ. A évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 78. -a értelmében, a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A panaszkezelés rendje Az intézmény munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban elmondva. Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell az intézmény-vezetőjének, vagy helyettesének felvennie, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével. Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki. 97

99 Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi az Adatkezelési Szabályzat. (1. számú melléklet) A Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az intézmény diákönkormányzatának és szülői szervezet véleményezése mellett lehetséges. A fenntartóval ismertetni kell minden változást, de jóváhagyására akkor van szükség, ha a módosítás következtében pénzügyi vonzata van az intézményben bekövetkező változásnak. 98

100 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt. Rohod, november 20.. SZMK elnök A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt. Rohod, november 24. Diákönkormányzat vezető A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az Intézményi Tanács a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt. Rohod, november 24. Intézményi Tanács elnöke Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 13 igen 0 nem 0 tartózkodó szavazattal elfogadta Rohod, november 25. Dobos Istvánné igazgató 99

101 Mellékletek: - Munkaköri leírások - Adatkezelési szabályzat - Jegyzőkönyvek Jegyzőkönyv, SZMK véleményezés Jegyzőkönyv, Diákönkormányzat véleményezés Jegyzőkönyv, nevelőtestület elfogadás - Könyvtári SZMSZ és mellékletei 1. sz. melléklet Munkaköri leírás minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. A tanító Az iskola szakmai fejlesztési irányelvei, pedagógiai programja alapján a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, megismeri a rendelkezésére álló tanítási programokat és taneszközöket. Annak érdekében, hogy szaktárgyát magas szakmai szinten tanítsa, rendszeresen tanulmányoznia kell a szaktárgya körébe tartozó új tudományos és művészeti eredményeket, hazai, tantárgy - pedagógiai kutatásokat és fejlesztéseket. Önművelés és továbbképzések útján rendszeresen fejleszti szakmai tudását. Köteles megismerni a munkáját szabályozó: törvényeket, rendeleteket, belső szabályzatokat. Napi tevékenységét ezek figyelembevételével, betartásával végzi. A tantárgy tanítására az intézményvezetőtől kapja a megbízást egy tanévre. Munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettes irányítja. 100

102 Feladatai a következők: - Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben. A mérést és az értékelést a vezető útmutatásai alapján szükséges elvégeznie. - Év elején a követelményeket, a mérések eredményét figyelembe vevő, képességek fejlesztését célzó tanmenetet /mikro tantervet/ készít - Közreműködik a követelmény-rendszer kipróbálásában és korrekciójában, a képesség-kibontakoztató, integrációs program végrehajtásában. - A hátrányos helyzetű, lassú tempóban tanuló gyerekek felzárkóztatására törekszik. - Fel kell ismernie a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget mutató tanulókat. Szaktárgya körében közreműködik a tehetségnevelésben, amelyet a teljesítmény-orientáltság és az alkotásra késztetés jellemez. - Az iskolavezetés kérésére közreműködik a szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók kerületi versenyeztetésében. - Szervezi a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységeket. - Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében a tévé- és rádió műsorok, illetve az internet révén történő informálódást és önművelődést. - Arra kell törekednie, hogy a gyerekekben kialakítsa a tárgyával kapcsolatos értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. A szaktárgyi tanulás irányítása mellett minden lehetséges helyzetben kötelessége: - a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, - az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, - az iskolai házirend betarttatása az iskola valamennyi tanulójával, - a gyermek személyiségének tiszteletben tartása (Testi fenyítést nem alkalmazhat!). Ha munkavégzését bármi akadályozza azt köteles az igazgatónak vagy helyettesének időben jelezni, Az iskola rendezvények sikeres lebonyolításában köteles aktívan közreműködni, Betartja szakszerű ügyelet ellátás, baleset-megelőzés szabályait Beosztás szerint részt vesz a tanulói étkeztetésben. 101

103 Munkájáról félévenként a vezető által megadott szempontok szerint szóban vagy írásban beszámolót készít. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt a vezető kérésére írásban szakszerűen megindokolja. A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi. A megíratott dolgozatot két héten belül javítja, javíttatja és értékeli. Adminisztrációs munkája naprakész. Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. A követelményrendszer alapján humánus, megalapozott értékelésre törekszik. Jelen kell lennie a közös fogadóórákon, értekezleteken, minden iskolai szintű eseményen. Betegsége esetén távolmaradását munkakezdés előtt legkésőbb fél órával személyesen, vagy családtagja útján köteles az igazgatónak vagy helyettesének bejelenteni. A nevelő munkában való akadályoztatása esetén köteles azt 48 órával korábban bejelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének. Munkába való visszatérését is köteles bejelenteni, a munkába állást megelőző napon, törvényes munkaidőben. Ekkor visszakapja leadott tanmeneteit, tankönyveit, egyéb eszközeit. Köteles tájékozódni a tananyagban való előrehaladásról és az ezt követő munkanapon felkészülten, munkába állni. Kötelessége meggyőződni a távolléte alatt tanított tananyag elsajátításának szintjéről, és az esetleges felmerülő hiányosságok pótlása érdekében, köteles mindent megtenni. A tanár Az iskola szakmai fejlesztési irányelvei, pedagógiai programja alapján a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, megismeri a rendelkezésére álló tanítási programokat és taneszközöket. Annak érdekében, hogy szaktárgyát magas szakmai szinten tanítsa, rendszeresen tanulmányoznia kell a szaktárgya körébe tartozó új tudományos és művészeti eredményeket, hazai, tantárgy - pedagógiai kutatásokat és fejlesztéseket. Önművelés és továbbképzések útján rendszeresen fejleszti szakmai tudását. 102

104 Köteles megismerni a munkáját szabályozó: törvényeket, rendeleteket, belső szabályzatokat. Napi tevékenységét ezek figyelembevételével, betartásával végzi. A tantárgy tanítására az intézményvezetőtől kapja a megbízást egy tanévre. Munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. Feladatai a következők: - Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben. A mérést és az értékelést a vezető útmutatásai alapján szükséges elvégeznie. - Év elején a követelményeket, a mérések eredményét figyelembe vevő, képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít. - Közreműködik a követelmény-rendszer kipróbálásában és korrekciójában, a képesség-kibontakoztató, integrációs program végrehajtásában. - A hátrányos helyzetű, lassú tempóban tanuló gyerekek felzárkóztatására törekszik. - Fel kell ismernie a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget mutató tanulókat. Szaktárgya körében közreműködik a tehetségnevelésben, amelyet a teljesítmény-orientáltság és az alkotásra késztetés jellemez. - Az iskolavezetés kérésére közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók kerületi versenyeztetésében. - Szervezi a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységeket. - Propagandát fejt ki a tanulók körében a szaktárgyával kapcsolatos ifjúsági- és gyermeksajtó olvasása érdekében. - Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében a tévé- és rádió műsorok, illetve a sajtó révén történő informálódást és önművelődést. - Arra kell törekednie, hogy a gyerekekben kialakítsa a tárgyával kapcsolatos értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. A szaktárgyi tanulás irányítása mellett, minden lehetséges helyzetben kötelessége: - a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, - az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, - az iskolai házirend betarttatása az iskola valamennyi tanulójával, - a gyermek személyiségének tiszteletben tartása (Testi fenyítést nem alkalmazhat!). 103

105 Ha munkavégzését bármi akadályozza azt köteles az igazgatónak vagy helyettesének időben jelezni, Az iskola rendezvények sikeres lebonyolításában köteles aktívan közreműködni, Betartja szakszerű ügyelet ellátás, baleset-megelőzés szabályait Beosztás szerint részt vesz a tanulói étkeztetésben. Munkájáról félévenként a vezető által megadott szempontok szerint szóban vagy írásban beszámolót készít. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt a vezető kérésére írásban szakszerűen megindokolja. A tanulók felméréseit, dolgozatait egy évig megőrzi. A megíratott dolgozatot két héten belül javítja, javíttatja és értékeli. Adminisztrációs munkája naprakész. Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. A követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik. Jelen kell lennie a közös fogadóórákon, értekezleteken, minden iskolai szintű eseményen. Betegsége esetén távolmaradását munkakezdés előtt legkésőbb fél órával személyesen, vagy családtagja útján köteles az igazgatónak vagy helyettesének bejelenteni. A nevelő munkában való akadályoztatása esetén köteles azt 48 órával előbb bejelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének. Munkába való visszatérését is köteles bejelenteni, a munkába állást megelőző napon, törvényes munkaidőben. Ekkor visszakapja leadott tanmeneteit, tankönyveit, egyéb eszközeit. Köteles tájékozódni a tananyagban való előrehaladásról és az ezt követő munkanapon felkészülten, munkába állni. Kötelessége meggyőződni a távolléte alatt tanított tananyag elsajátításának szintjéről, és az esetleges felmerülő hiányosságok pótlása érdekében, köteles mindent megtenni. 104

106 Az osztályfőnök Olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Törekedve önismeretük fejlesztésére, megszerezve az osztályban tanító pedagógusok támogatását, igényelve a szülők családpedagógiailag releváns közreműködését. Feladatai: Felelős osztálya tantermének rendjéért, dekorációjáért. Osztálya naplóját megnyitja, egész évben vezeti, rendben tatja. Mulasztások, igazolása, összesítése, dicséret, büntetés adása, bejegyzés a naplóba, ellenőrzőbe. Szervezi az ügyeleti teendőket és ellenőrzi. Az anyakönyveket megnyitja, és vezeti a tanév végi adatok egyezését két összeolvasó nevelő segítségével ellenőrzik, és az egyezést aláírásukkal igazolják. Kiállítja a bizonyítványt. Feladata a tanulók személyiségének sokoldalú és alapos megismerése. Szükségszerűen családlátogatást végez. Kapcsolatot tart az osztályban tanító nevelőkkel, a napközis nevelővel esetleg hospitál. A napközis nevelőt naponta tájékoztatja a házi feladatról személyesen vagy üzenő füzet útján. Gondoskodik a jó képességűek tehetséggondozásáról, a gyengék felzárkóztatásáról, a képességek kibontakoztatásáról. Pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről az osztályon belüli konfliktusokról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által fontosnak tartott alapértékek fejlettségével tanítványai körében. Osztályában felméri a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Évente szülői értekezletet, fogadóórákat tart az éves munkaterv meghatározása szerint. Ellenőrzi, hogy minden jegy be van-e írva tanulók ellenőrzőjébe s, hogy a szülők tudomásul vették-e a beirt értesítéseket. 105

107 Kapcsolatot teremt és tart tanulóinak szüleivel. Összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, igyekszik őket bevonni az iskolai rendezvények lebonyolításába. Figyelemmel kíséri tanulóinak órán kívüli tevékenységét, viselkedését. Tanítványait balesetvédelmi oktatásban részesíti, ezt az előírásoknak megfelelően dokumentálja. Felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezet tisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért. Feladata a tanulók órán kívüli tevékenységének megszervezése. Tanulmányi kirándulás szervezése, lebonyolítása. Engedélyt adhat a tanulóknak indokolt esetben a távolmaradásra. Javaslatot tesz félévkor és év végén tanulók magatartás és szorgalom érdemjegyére, melyet az ott tanító nevelőkkel megbeszél. Munkáját az elvárható gondossággal, szakértelemmel végzi. Szakmai munkaközösség vezető feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése. Alapvető felelősségek feladatok: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat. Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Köznevelési törvényt, az alapfokú nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervének a kidolgozásában. Minden év június 15-ig értékeli a munkaközösség egész évi munkáját, Elkészíti a munkaközösség munkatervét. Alkotó módon közreműködik az iskolai működési szabályzat létrehozásában, elkészítésében. Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó tantárgyakat illetően a tantárgy-felosztásra, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket bemutató foglalkozásokat tart illetve szervez. 106

108 Tantárgycsoportjukban pályázatokat, tanulmányi versenyeket szervez. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók tudás- és képességszintjét. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Önképzése példamutató, segíti a munkaközösség tagjainak a továbbképzését is, ebben igényli a szaktanácsadók segítségét. Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollégáit is. Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósulását. Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, aktívan részt vesz a vezetése alá tartozó pedagógusok minősítésében, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, javaslatot tesz a jutalmazásra és kitüntetésre. Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, a tapasztaltakat megbeszélik. Rendszeresen ellenőrzi a dolgozatok, a házi füzetek, a témazáró feladatlapok vezetését és a javításra vonatkozó intézményi megállapodások betartását. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzik és elemzik a tapasztalatokat, levonják a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesznek a hiányosságok felszámolására. Látogatja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat is. Tapasztalatairól írásbeli feljegyzést készít, erről tájékoztatja az igazgatóhelyettest. Negyedévenként ellenőrzi a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait. Figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Április végén tájékoztatja az igazgatóhelyettest a tantárgyi követelmények teljesítéséről. Tapasztalatai alapján felelősséggel nyújt információkat a döntések előkészítéséhez az igazgatónak. Munkaközösség-vezető feladatait az igazgatóhelyettes irányításával végzi. 107

109 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Mindazoknak a feladatoknak az iskolai koordinálása, amelyek az osztályfőnökökre hárulnak. Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. Az osztályfőnököknek segítséget nyújt a feladatok megvalósításához. Ismeri a problémás családok gondjait, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola munkatervére építve elkészíti a gyermekvédelmi- és az egészségügyi vizsgálatok éves esemény naptárát, a gyámügyi és az érintett partnerszervekkel egyeztetve azt. A napközis nevelő feladatai Munkaideje alatt gondoskodik a kulturált étkeztetésről, a foglalkozások és a szünetek ideje alatt, a megfelelő fegyelemről és felügyeletről, az egészséges napirend kialakításáról. Pedagógiai mérlegelés alapján intézkedik a negatív magatartási megnyilvánulások megszüntetése végett. Felelős a tanterem rendjéért. A másnapra való felkészülés eredményessé tétele érdekében az írásbeli munkákat érdemben ellenőrzi (aláírásával dokumentálja), javítja és javíttatja. A szóbeli házi feladatot is kikérdezi. Kiemelt figyelmet fordít a gyengébb tanulók felkészülésére, a differenciált fejlesztésre. Pedagógiailag és szakmailag együttműködik az adott osztályokban tanító nevelőkkel és a szülőkkel. A testnevelő feladatai A testnevelés órák és sportköri foglalkozások szakszerű megtartása, a hozzájuk kapcsolódó előkészítő és befejező munkák elvégzése. Ezen foglalkozásokon azokat a tevékenységeket helyezze előtérbe, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. A foglalkozások elsődleges célja a rendszeres testedzés megszerettetése, népszerűsítése legyen, a játékból adódó lehetőségek maximális kihasználásával. 108

110 Érje el a nevelő, hogy a tanulók a testnevelési és sportköri órákat, mint önfeledt szórakozást, sikerélményt éljék meg és szolgáljanak ezen alkalmak a tanulással együtt járó szellemi megterheltség ellensúlyozására. Házi és területi versenyek szervezése, lebonyolítása, a tanulók kíséretének ellátása is feladata. Az osztályfőnöki munkaközösség - vezető feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése. Alapvető felelősségek feladatok: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős azok szakmai munkájáért, a munka színvonaláért. Fejleszti, tökéletesíti a nevelési módszereket, eljárásokat. Ismeri a közoktatás fejlesztési programját és az alapfokú nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervének a kidolgozásában. Minden év június 15-ig értékeli a munkaközösség egész évi munkáját, Elkészíti a munkaközösség munkatervét. Alkotó módon közreműködik az iskolai működési szabályzat létrehozásában, elkészítésében. Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Módszertani értekezleteket, bemutató foglalkozásokat tart illetve szervez. Pályázatokat készít, tanulmányi versenyeket szervez. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felméri és értékeli a tanulók neveltségi szintjét. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Önképzése példamutató, segíti a munkaközösség tagjainak a továbbképzését is, ebben igényli a szaktanácsadók segítségét. 109

111 Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollégáit is. Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, ellenőrzi a követelmények megvalósulását. Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, javaslatot tesz a jutalmazásra és kitüntetésre. Rendszeresen - legalább félévenként egy alkalommal - órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalatait megbeszélik. Rendszeresen ellenőrzi az osztályfőnökök körében a tájékoztatási kötelezettség betartását. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített pedagógiai méréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Tapasztalatai alapján felelősséggel nyújtatnak információkat a döntések előkészítéséhez az igazgatónak. Munkáját az igazgató irányítja. A diákönkormányzat vezetőjének feladatai Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat. Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, ennek a helyi hagyományokat és munkarendet is tartalmazó leírására. A diákönkormányzat a nevelőtestülettől kapott hatáskörén belül önállóan működik. A segítő tanár mindig részt vesz a diákképviselők ülésein, de csak a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában. Összehívja és a diákképviselők elnökének megválasztásáig, levezeti a diákképviselők alakuló ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét. 110

112 A diákok igénye és saját szakmai tapasztalata alapján szakmai segítséget nyújt a közös programok megtervezéséhez, szervezéséhez, részt vesz az értékelésben. Biztosija a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti az iskolában a képviseleti és a közvetlen demokrácia érvényesülését. Évente megszervezi a diákközgyűlést. Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes megszervezéséről. Személyesen, vagy kollégák, szülők bevonásával biztosija a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken az iskolai házirend betarttatásáért. Képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, a szülői szervezet előtt. Az iskolatitkár feladatai Feladatát egyrészt önállóan, másrészt az igazgató, igazgatóhelyettes irányítása mellett, a vonatkozó szabályok betartásával, végzi. Vezeti az iskola adminisztrációs munkáját: Iktatás (tárgymutatózás), iktatás, postázás és annak szétosztása. Ügyintézésre kiadott anyagok figyelemmel kisérése, határidős jelentések elkészítése. Jegyzőkönyveket legépeli. Közreműködik a baleseti jegyzőkönyv felvételénél. A bizalmas ügyiratokat az igazgató rendelkezései szerint külön iktatja és irattárazza. Iskolai, napközi otthonnal kapcsolatos ügyintézés és ügykezelés. A leltárbizottság állandó tagja. A diákönkormányzatának legépeli a legszükségesebb leveleket. Besegít az év végi zárási munkába. Vezeti a tanulók nyilvántartását, vezető helyettesítése táppénz illetve szabadság esetén. Illetményhivatali ügyek intézése (változásjelentés) Elvégzi a kisebb beszerzéseket. Legépeli, fénymásolja a nevelők által kért feladatlapokat. Közreműködik az elsősök beírásánál. Ellátja a tanulóbaleset biztosítási feladatokat. Bekapcsolódik az iskolai önkéntes munka megszervezésébe. Az érkező folyóiratokat, szaklapokat eljuttatja a könyvtárosnak. 111

113 Intézi az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos ügyeket. Teljes felelősséggel kezeli az iskolai házi pénztárat. A munkavégzése során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni, azokat másik személlyel csak felettesei tudtával és engedélyével közölheti. Munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. A takarító feladatai Napi feladatok: 7 órakor az iskola nyitása, 7 óra 30 perckor a termek nyitása. Valamennyi helyiség alapos kitakarítása (felseprés, portalanítás, felmosás, padok, székek fertőtlenítő letörlése, virágápolás). Szünetek után a folyosók, illemhelyek üres tantermek takarítása. Közreműködik a járdák, udvar rendben tartásában, kertápolásban. Az intézménybe érkezőket a keresett személyhez irányítja, kíséri. A napi munka befejezése után gondoskodik a termek, az épület, a kapu bezárásáról. Irányítja az intézményben feladatot ellátó közmunkások munkáját. Hetente: terítők mosása. 2-3 havonta nagytakarítás (függönymosás, ablaktisztítás) A nyári nagytakarítást is köteles elvégezni. Aktívan részt vesz az iskolai rendezvények technikai lebonyolításában. A rendezvények után együttműködve kollégájával elvégzi a szükséges takarítást. Baleseti források, rongálás, bármilyen üzemzavar észlelése esetén azt azonnal jelzi a vezetőnek. Munkáját a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályok, a szervezeti és működési szabályzat és mellékletei betartásával (melyeket köteles megismerni) körültekintően és gondosan végzi. Távolmaradását kellő időben köteles jelezni az igazgatónak Munkáját közvetlenül az igazgató irányítja. 112

114 .sz.melléklet 113

115 Az iskolai Könyvtár Működési Szabályzata A szabályzat jogszabályi alapja 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. A működési szabályzat tartalma: - könyvtárhasználók köre - a beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja - a szolgáltatások igénybevételének feltételei - gyűjtőköri szabályzat - a könyvtárhasználat szabályai - nyitva tartás és a kölcsönzés módja, ideje, - tankönyvtári szabályzat, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok - katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás módja A beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, 114

116 állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár a számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárhasználat módja és szabálya - helyben használat, - kölcsönzés, - könyvtárközi kölcsönzés, - csoportos használat Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. 115

117 A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: - az információk közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy indokolt esetben két alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók figyelmeztetésben részesülnek. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 116

118 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai - információszolgáltatás, - szakirodalmi témafigyelés, - irodalomkutatás, - ajánló bibliográfiák készítése - internet-használat - fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek

119 Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi háttér évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. A szülő és a tanuló aláírásával igazolja a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. 118

120 Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár brossura nyilvántartásában Tankönyvtár elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15- ig) 119

121 - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) - listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25 %-os - a második év végére legfeljebb 50 %-os - a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: - ugyanolyan könyv beszerzése - anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható 120

122 Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár típusa és feladata A könyvtár iskolai könyvtári feladatokat lát el. Alapfeladatai: A könyvár a fenntartó által kiadott Alapító Okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott fő céljait nyilatkozatban teszi közzé. (Küldetésnyilatkozat) Iskolai könyvári ellátás körébe tartozó feladatok: - Elsődleges feladata az olvasási és könyvtárhasználati kultúra terjesztése és fejlesztése a teljes lakosság körében. - A könyvtári dokumentumok helyben használatával és kölcsönzésével, tájékoztatással mindenki számára hozzáférést biztosítson az információ minden megjelenési formájához. - Támogassa a tanulási tevékenységet az általános iskolai, oktatás és az önművelés területén. - Járuljon hozzá a szabadidő hasznos eltöltéséhez. - Kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet folytató rendezvényeivel bekapcsolódik a község kulturális életébe. A könyvtár helye a hálózatban A könyvtár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közművelődési rendszer tagkönyvtára. Szakmai és módszertani tanácsot a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtártól és a Megyei Pedagógiai Közművelődési Képzési Intézet Könyvtárától kérhet A könyvtár nagysága, adottságai A könyvtár állományát tekintve kicsi: közel 5000 könyvtári egységet tartalmaz. Az olvasók túlnyomó többsége hátrányos helyzetű tanuló. A családi környezetben kevés a könyv, az olvasók rossz anyagi helyzete nem teszi lehetővé a könyv, periodikaféleség vásárlását. A tanulmányi munkához szükséges tankönyveket, kötelező olvasmányokat, egyéb dokumentumokat a könyvtárnak kell biztosítani. Gyűjtőköri együttműködés A települési közművelődési könyvtárral összehangoltan alakítja gyűjteményét. 121

123 Gyűjtőköri utasítás A gyűjtés módja A könyvtári állomány gyarapodhat vétel- ajándék-csere formájában is. A gyűjtőkörbe nem illő dokumentumok azonban még ajándék címén sem kerülhetnek a könyvtári állományba A dokumentum beszerzési forrásai A könyvtári dokumentumokat beszerezheti a könyvtár: - a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól a kiadott állománygyarapítási tanácsadók segítségével - könyvesboltokból - könyvkereskedőktől - közvetlenül a kiadóktól Gyűjtőköre formai szempontból A könyvtár a következő dokumentumtípusokat gyűjti: Írásos, nyomtatott dokumentumok: - könyvek - periodikák - kéziratok Audiovizuális ismerethordozók: Hangzó dokumentumok: - CD felvételek - hangkazetták Hangos: - képes dokumentumok: - videofilmek Elektronikus (számítógépes) dokumentumok: - CD-ROM-ok - digitális tananyagok - adatbázisok A gyűjtőkörben a példányszámot korlátozhatja az adott év dokumentum beszerzési kerete. 122

124 Gyűjtőköre tartalmi szempontból Az állomány fő gyűjtőkörébe a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak. Az írásos nyomtatott dokumentumok közül: a kézi, illetve segédkönyveket a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányokat a tankönyvekben és egyéb oktatási segédletekben meghivatkozott, illetőleg ajánlott olvasmányokat, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos műveket. A tananyagokat kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalmat, periodikumokat (pl. audiovizuális dokumentumok, számítógépes szoftverek, digitális tananyagok). Mellék gyűjtőkörébe tartoznak a másodlagos funkcióból eredő szükségletek kiépítését szolgáló dokumentumok, erősen válogatva és mennyiségükben erősen korlátozva. E területen felmerülő igények kielégítésében az iskolai könyvtár szorosan támaszkodik a Megyei Pedagógia, Közművelődési és Képzési Intézet Könyvtárára, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárra valamint az ODR-re. Az állomány kívánatos összetétele: 30 % szépirodalom 70 % ismeretterjesztő irodalom 10 %-a pedagógiai irodalom Könyvek: Szépirodalom: - a magyar irodalom klasszikusai / válogatva - a világirodalom klasszikusai / válogatva - kortárs magyar szerzők művei /válogatva - kortárs külföldi szerzők művei /erősen válogatva - lírai, prózai. drámai antológiák /válogatva - tematikus antológiák /válogatva - életrajzok. történelmi regények /válogatva - gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések / válogatva - általános- és középiskolai kötelező és ajánlott olvasmányok / válogatva - az általános iskolai magyar nyelv és irodalom tanításában részletesen tárgyalt - szépirodalmi művek az oktatás által megkívánt példányban - képes-, mesés- és verseskönyvek az óvodáskorúaknak és az alsó tagozatosok számára/válogatva. 123

125 Szakirodalom: - kis- közép- és nagyméretű alapszintű általános lexikonok, enciklopédiák / válogatva ugyanez középszinten / erősen válogatva - a tudományok, a kultúra, a hazai, és az egyetemes művelődéstörténet kis- középés nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói/ válogatva - az adott településre vonatkozó helyismereti helytörténeti kiadványok / teljességre törekedve - az adott tájegységre, megyére vonatkozó kiadványok / válogatva - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket - tartalmazó kiadványok/válogatva - többnyelvű szótárak, világnyelveken (angol, német, francia) /teljességre törekedve - többnyelvű szótárak, egyéb nyelveken erősen/ válogatva évkönyvek / erősen válogatva - adattárak / erősen válogatva - a településen gazdálkodással. mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos alap és középszintű szakirodalom / válogatva Általános iskolai tartós tankönyvek Speciális kívánalom: az iskola dolgozóinak ön- és továbbképzéséhez a szakmai irodalom biztosítása. Valamennyi szaktárgyból a pedagógus továbbképzést segítő alapvető módszertani kiadványok, tanulmánykötetek, szakköri füzetek, közművelődésügyi és az igazgatással foglalkozó kézikönyvek. A könyvtáros segédkönyvtára - elsőfokú általános bibliográfiák / válogatva - másodfokú általános bibliográfiák / erősen válogatva - szakbibliográfiák /válogatva - könyvtári jogszabályok, irányelvek, szabályzatok, stb. kiadványok / válogatva - községi és iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok /válogatva Az olvasás technikájával, irodalompropagandájával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok (óraleírások, kötetek, feladatgyűjtemények) teljességre törekvően gyűjtendők. 124

126 Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és a ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom. Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek. Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentációja: Az iskola, illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek életével történetével kapcsolatos dokumentumok Felügyelő, szaktanácsadói összegségek Fontosabb iskolai dokumentumok: éves munkatervek,összegező elemzések, értékelések, jelentések. Audiovizuális gyűjteménye Az audiovizuális ismerethordozók gyűjtése és az érvényes taneszköz jegyzék alapján, a megadott normák figyelembevételével történik. A különböző tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható (az idegennyelvoktatást és a nemzetiségi anyanyelvi művelődést is elősegítő) oktató-, illetve ismeretterjesztő audiovizuális dokumentumok, digitális tananyagok beszerzése ajánlott elsősorban. Periodika gyűjtemény Az alapfokú oktatási intézmények könyvtárai részére a folyóiratok megrendelése a mellékelt ajánlójegyzék figyelembevételével. Gyűjtendő periodikumok: Pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok A tantárgyak módszertani folyóiratai A könyvtári szakmai folyóiratok A tantervben tárgyalt gyermek- és ifjúsági lapok 125

127 A tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok A nemzetiségi tanulók oktatását, anyanyelvi művelődését elősegítő periodikumok. Egyéb dokumentumok: A helyismereti gyűjtemény részére speciális dokumentumokat (sajtó kivágatok, meghívók, katalógusok, fényképek, sokszorosítások). A gyűjtés szintje és mélysége Teljességgel egyetlen tantárgy szakirodalmát sem gyűjti. A gyűjtés alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok. A gyűjtés nyelvi szempontjai A gyűjtés elsősorban a magyar nyelvű irodalomra terjed ki. Korlátozott számban és erősen válogatva gyűjtendő a tanult (angol, német) nyelvek oktatását segítő irodalom. A gyűjtés idő és földrajzi határai A Magyarországon megjelent kurrens irodalmat gyűjti. Indokolt esetben retrospektív irodalmat is gyűjthet. Tervszerű állományapasztás: Tartalmi elavulás miatt az ismeretterjesztő és szakkönyvek esetében az ismeretanyagában, világnézetében túlhaladottá vált dokumentumokat selejtezzük. A már megváltozott adatokat, árakat, rendeleteket, szabványokat stb. tartalmazó műveket kivonjuk az állományból. A bővített, átdolgozott változatok megjelenése után szintén tartalmi elavulás címen vonjuk ki a régebbi példányokat. Fölös példánycímén töröljük azokat a dokumentumokat, amelyek iránt időközben megcsappant az olvasói igény, vagy már nem tartoznak az időközben megváltozott gyűjtőkörbe. A természetes elhasználódás miatt kölcsönzésre alkalmatlanná vált és az olvasó által elvesztett dokumentumot évente egy alkalommal ki kell vonni az állományból. Elemi kár, lopás miatt megsemmisült, elveszett dokumentumokat az esemény után. 126

128 Az állomány ellenőrzés során hiányzó dokumentumokat a jegyzőkönyv elkészülte után töröljük. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógussal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A dokumentum leírás szabályai Az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a Gregus féle könyvtári program segítségével 127