SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI... 5 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE... 7 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÉV HELYI RENDJE A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK VII. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA A TANULÓI JOGVISZONY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA VIII. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI A TANULÓK DICSÉRETE ÉS JUTALMAZÁSA IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A TÉRÍTÉSI- ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA SZÁMÚ MELLÉKLET KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT.43 2.SZÁMÚ MELLÉKLET A KOCKÁZATKEZELÉSI FELADATOK ELLÁTÓI.50 3.SZÁMÚ MELLÉKLET KOCKÁZAT-NYILVÁNTARTÁS SZÁMÚ MELLÉKLET A SZABÁLYOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA.52 TÁJÉKOZTATÓ AZ EGYES ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKRÓL SZÁMÚ MELLÉKLET ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

3 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: o évi LXXIX. Törvény: A közoktatásról o évi CV. Törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról ( státusz törvény) o évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (Áht.) FEUVE o évi XXXIII. Törvény: A közalkalmazottak jogállásáról o évi XXVIII. Törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló Évi törvény módosításáról o évi LXII. Törvény A közoktatásról szóló Évi törvény módosításáról o évi LXVIII. Törvény: A közoktatásról szóló Évi törvény módosításáról o évi XXII. Törvény: A munka törvénykönyve 3

4 A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. Évi (X.8.) Korm. Rendelet: 11/1994. Évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A nevelési-oktatási intézmények működéséről 8/2000. Évi (IV.24.) OMM rendelet: 217/1998. (XII. 30.) korm. Rendelet az államháztartás működéséről (Ámr.) ellenőrzési nyomvonal, Szabálytalanságok kezelésének rendje 31/2005. OM.rendelet, a névhasználatról évi CLII. Tv. Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 3.) A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű és az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 4

5 2. Az intézmény jellemzői, jogállása (Az alapító okirat alapján) 3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai Alapító Okirat: 1. sz. melléklet Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg. Az alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és a feladatait, a helyi tantervet és az óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékeléseit, a minősítés szempontjait és módját. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. 5

6 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 4. Az intézmény vezetője 1.) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. 2.) Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint kötelezettségvállalói jogkör gyakorlása. az intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a diákok és a szülők képviselőjével, valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, 6

7 a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szervezése, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, döntés az intézmény működésével minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok a munkáltatói feladatok. 3.) Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 5. Az intézmény vezetősége 1.) A vezető-helyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető a feladatokat egy igazgatóhelyettes segítségével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. 2.) A vezető-helyettes jogköre és felelőssége A vezető-helyettes munkáját a munkaköri leírás alapján végzi, az intézményvezető közvetlen irányítása mellett. 7

8 Feladata és hatásköre kiterjed az egész munkakörre. Munkaköri leírása az intézmény irattárában található. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő és megoldandó problémák jelzésére. 3.) Bővített vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón, a vezető-helyettesen kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettes, a DÖK segítő tanár. 5.) A vezető helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az vezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül legalább kéthetes folyamatos távollét. 8

9 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 6. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat az Mt. Mellett a Kt. Szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül, vagy közvetve segítő más közalkalmazott. 2.) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% +1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 9

10 3.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, munkaközösségi ülések, munkatársi értekezletek, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 7. A tanulói közösség és kapcsolattartás rendje 1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok. Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 2.) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. 10

11 A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében foglaltak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 8. A diákönkormányzat működése 1.) A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor jár el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. 2.) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, 11

12 a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: a saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.) A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 4.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolai fórumokon. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 12

13 9. A szülői közösség és kapcsolattartás rendje 1.) A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A SZM-et az intézményvezető tanévenként legalább kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a javaslatokat, véleményeket. A SZM elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként kétszer beszámol a testületnek a szülői szervezet tevékenységéről. 3.) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 13

14 Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. 4.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Értesítjük a tanulók szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztatási füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az intézmény kéthavonta írásban értesíti a gyenge tanulmányi eredményű, illetve bukásra álló gyermekek szüleit. 14

15 10. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái: szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatókon való részvétel, intézményi rendezvények látogatása, 2.) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: A fenntartóval, Az óvodával, A gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, A gyermek,- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, A nevelési tanácsadó szolgálattal, Az egyház helyi szervezetével, A patronáló cégekkel Egyéb szervezetekkel. 15

16 IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 11. A nevelőtestület és működési rendje 1.) A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: A pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ és házirend elfogadása. A tanév munkatervének jóváhagyása. Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás. Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A diákönkormányzat működésének jóváhagyása. Saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 3.) A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatai ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során, melynek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti: tanévnyitó értekezlet, 16

17 félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója, vagy vezetője szükségesnek látja. 4.) A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus (igazgatóhelyettes) vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető, és a nevelőtestület tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 12.A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1.) A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül az intézményvezető munkaközösség-vezetőt bíz meg a feladatok ellátásával. 2.) A szakmai munkaközösségek feladatai Fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. Javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására. Szervezi a pedagógusok továbbképzését. Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. Összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert. 17

18 Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét. Kiírja és lebonyolítja a pályázatokat, tanulmányi versenyeket. 3.) A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség képviselője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. További feladatai: Irányítja a munkaközösség tevékenységét. Összeállítja a munkaközösség éves programját. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. Javaslatot tesz jutalmazásra. 4.) Az intézmény szakmai munkaközösségei Alsó tagozatos munkaközösség, Osztályfőnöki munkaközösség. 13. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1.) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, pl. a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjaiban. 2.) Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. 18

19 A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az osztályfőnök szükség esetén az intézményvezető tudtával ún. nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztályban tanító pedagógusoknak jelen kell lenni. 3.) A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: A pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása. Taneszközök, tankönyvek kiválasztása. Továbbképzésre való javaslattétel. Jutalmazásra való javaslattétel. A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése. 19

20 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 14. A tanév helyi rendje 1.) A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és évenként rögzíti munkatervben az érintett közösségek figyelembe vételével. 2.) A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: A nevelőtestületi értekezletek időpontjait, Az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, A tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, A vizsgák (osztályozó, javító) rendjét, A tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, A bemutató órák és foglalkozások rendjét, A nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 20

21 3.) Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 órától 17 óráig tart nyitva tól 20 óráig a tornaszobát az intézmény igazgatójának engedélye szerinti igénybevevők használhatják. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8 órától óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 15. A tanítási napok rendje 1.) A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő a székhelyintézményben (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) től ig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható, kivéve hittan. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak az igazgató engedélyével kerülhet sor. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 21

22 2.) Az óraközi szünetek rendje Az intézményben az óraközi szünetek időtartama: 10 perc; kivétel a nagyszünet, mely 25 perces, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül (a második óra utáni nagyszünet fele, ig) a tanulóknak - egészségük érdekében - az udvaron kell tölteni, vigyázva saját és társaik testi épségére! Kivétel a zord időjárás: viharos szél, eső. A déli étkezést és 14 óra között kell lebonyolítani. 3.) Az intézményi felügyelet rendszabályait Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: Ügyeleti rend: között és az óraközi szünetekben az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok. Délután a napközis nevelő, valamint a tanítási órán kívüli foglalkozást vezető nevelő. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 22

23 16. Az intézmény munkarendje 1.) A vezetők intézményében való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében lehetőség szerint felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Akadályoztatása esetén az iskolatitkár helyettesítheti. 2.) A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét, a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettes készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettes tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 2.) A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését indokolt esetben - az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 20 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. 23

24 A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőjének, vagy a helyettesnek. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 4.) A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézmény vezetőjét. 5.) A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 24

25 VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 17. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1.) A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola lehetőségeihez mérten, a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A foglalkozások időbeosztásánál ügyelni kell arra, hogy legalább óra közt biztosítani tudjuk a nyugodt étkezést és a rövid kikapcsolódási, pihenőidőt. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. Kivétel, ha a foglalkozások az azokat tartó pedagógus kötelező órájába számítanak. Ebben az esetben szeptember 1-jén kezdődnek. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező az egész tanévre. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik. 2.) A napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások a napközis házirend szerint (melléklet). 25

26 2.) Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 3.) Énekkar Az iskola énekkara a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének fejlesztése, valamint az iskolai ünnepek, ünnepélyek színesebbé tétele, színvonaluk emelése. Vezetője az ének-zene szakos tanár. 4.) Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a megbízott tanárok. 5.) A könyvtár Az iskola szakmai kézikönyvtára minden tanítási napon a pedagógusok rendelkezésére áll. A könyvek igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. (melléklet) 6.) Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. 26

27 18. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 1.) Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. 2.) Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulásokra az iskola munkaterve alapján évente egy tanítási nap igénybe vehető. Ezen kívül szervezhetők tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak legkésőbb a kirándulás előtt egy héttel, feltüntetve a programokat és a felelősöket. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján, vagy szülői értekezleten kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként (10 fő esetén is) legalább két főt, minden további 10 tanuló esetén + 1 főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 27

28 2.) A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 3.) Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idők kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató előzetes engedélye szükséges. 4.) Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Egyéb esetekben a rendezvényt az igazgató tudomására kell hozni. 28

29 VII. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 19. A tanulói jogviszony és következményei 1.) A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről, és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 20. A tanuló távolmaradása és annak igazolása 1.) A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívül foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi indoklást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői indoklást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. 2.) A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban - előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 1 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. 29

30 Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel hagyható el! 3.) Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melyet orvos, vagy szülő (3 nap) nem igazolt. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. 30

31 VIII. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 21. A tanulók dicsérete és jutalmazása 1.) Az iskola értékelési rendszere: Tanulói teljesítmények értékelése: Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének formája csak a hagyományos, a közoktatási törvény 70. -ban foglalt értékelési kategóriákkal (érdemjegy, osztályzat) történik. A tanév közben, ill. a tanév végén azonos módon. Az 1. osztályban és a második osztály első félévében a nevelők szöveges értékelést alkalmaznak. Ebben az esetben a módszertani szabadság jegyében egyénileg dolgozzák ki önmaguk és tanulócsoportjaik számára a szöveges értékelés tartalmi és formai megoldásait. Félévkor és év végén a MOZAIK Kiadó mondatbankját használjuk. Törekszünk a rendszeres tantárgyi értékelésre (legalább egy jegy havonta). Ezzel is erősítjük tanulóink munkafegyelmét, rendszerességre szoktatását. A szóbeli és írásbeli feleletek arányosságát, a sokoldalú számonkérési formákat állandóan szem előtt tartjuk. Az értékelés dokumentumai az OM által rendszeresített nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet.) A szülőkkel való kapcsolattartás formái: félévenként osztályszülői értekezlet félévenként nyílt tanítási napot tartunk szükség esetén fogadóóra szükség ill. igény szerint családlátogatás Magatartás és szorgalom értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján történik. 31

32 Az elbírálásban az osztályközösségek részt vállalhatnak, amelyet az osztályban tanító nevelők mindenkor megbeszélnek a havi értékelés során. Az így kialakított hó végi magatartás és szorgalom jegy bekerül az osztálynaplóba. A magatartást és szorgalmat minősítő osztályzat tartalmát ismertetni és értelmeztetni kell a tanulók számára a tanév elején, a szülők számára az első szülői értekezleten. Jutalmazás, fegyelmező intézkedések A Pedagógiai Programban megfogalmazottak szerint. Fegyelmező intézkedések esetés különösen súlyos fegyelmi vétség során azonnal szigorúbb fokozat is adható. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek kárt okoz, értékének megállapítása után, a kárt meg kell térítenie. Közalkalmazott kártérítési felelőssége A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. 32

33 IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 22. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 1.) A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat egymás tiszteletére nevelik. 2.) Nemzeti ünnepélyek Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek alkalmából: március 15. október 6. október ) Az intézmény hagyományos rendezvényei Csibeavató Kézműves délután advent idején Karácsonyi műsor (a téli szünet előtti utolsó tanítási napon) Farsang Téltemető Fészekhagyó 33

34 23.A hagyományápolás külsőségei, feladatai 1.) A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, ezzel is kifejezve a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei nagy követésre méltó személyei iránt. Ünnepi egyenruha lányok részére: sötét alj, vagy nadrág; fehér blúz Ünnepi egyenruha fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing. 2.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az intézmény a hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken és a rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 34

35 X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 24. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.) A védőnői és orvosi szolgálat A védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémákkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: A tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, A könnyített- és gyógytestnevelési besorolásának elkészítése, A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, Színlátás és látásélesség vizsgálat, Pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, Fogászati kezelés, A kötelező orvosi vizsgálatok időpontjáról a védőnő előzetesen értesíti az intézmény vezetőjét. 2.) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente három testnevelés órán vesznek részt, - a többi napon tömegsport keretében mozoghatnak. Az első és az ötödik osztályban a mindennapos testnevelést heti 4-4 testnevelés órával, valamint 1-1 tömegsportfoglalkozással oldjuk meg. Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a tanárnak átadni Egyes tanulók egészségi állapota indokolhatja, hogy az orvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. 35

36 A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat nem kell végrehajtania. Az orvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. Ezeket a foglalkozásokat gyógytestnevelő tanár vezeti. 3.) Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelően tájékozódhassanak. 25.A térítési- és a tandíj fizetésének rendje 1.) A díjfizetésekről általában A Magyar Köztársaság állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. 2.) Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben nincs ilyen jellegű szolgáltatás. Amennyiben a jövőben lenne olyan igény, melyet csak úgy tud az intézmény kielégíteni, ha térítési díjat szed, - pl. úszás ez nem ütközik törvénybe. 36

37 3.) A tankönyvrendelés szabályai A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl.: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 35. (3) bekezdésében meghatározott a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el], d) három- vagy több gyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja), e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja) Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott, - intézményünkben az igazgatóhelyettes; a tagintézményben az arra kijelölt pedagógus - az oktatási miniszter évente kiadott tankönyvjegyzékét a pedagógusok rendelkezésére bocsátja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. 37

38 A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempont a helyi tanterv előírásainak figyelembe vétele, valamint a szülők számára megfizethető ár. A kiválasztott tankönyveket, melyek osztályonként listán szerepelnek az osztályfőnök véleményezteti a tanulók szüleivel. Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez, - ha van ilyen pedig az egyetértésüket kéri. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről szerzi be a szülői szervezet véleményét, illetve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez az egyetértést. Észrevétel esetén érdemi tárgyalásokat folytat a munkaközösség bevonásával s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés véglegesítése. A tankönyvrendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők pontos betartására, ezért az ütemezési feladatokat határidőre el kell végezni. A tankönyvellátás rendje intézményünkben a következő módon történik: Iskolánk tanulói az előzetesen kijelölt napokon intézményünkben vásárolhatják meg az oktató-nevelő munkához szükséges tankönyveket. 38

39 26. Záró rendelkezések 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2.) Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, - így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. igazgatói utasításként önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 39

40 1. számú melléklet az ALAPÍTÓ OKIRAT XI. MELLÉKLETEK 2. számú melléklet A FEUVE szabályzathoz Kockázatkezelési szabályzat A szerv a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/C. -a alapján figyelembe véve a PM kockázatkezelés kialakításához kiadott útmutatóját - a következők szerint szabályozza a kockázatkezelés rendjét. I. Általános rész 1.1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározásra kerüljenek a kockázatkezelés helyi szabályai, ezen belül: - a kockázatelemzés végzésének, - a kockázatkezelés rendszer működtetésének, továbbá - az objektív kockázatelemzési módszer alkalmazásának követelményei. A szabályzat célja továbbá az, hogy a kockázatkezelési eljárás során rögzítse: - a kockázat azonosítási, - a kockázat mérési, valamint - a kockázat kezelési feladatokat. A szerv a kockázatkezelés során - feltárja a kockázatot, másrészt - a kockázatok megelőzésére törekszik A kockázat fogalma, tartalma Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. Kockázatot jelentő elemek és események a következők lehetnek: - véletlenszerű esemény, - hiányos ismeret vagy információ, - ellenőrzési hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázat lényege, hogy az lényegi, jelentős befolyással legyen a szerv célkitűzéseire. 40

41 A kockázatok között megkülönböztetünk: - eredendő kockázatot, valamint - ellenőrzési kockázatot. Eredendő kockázat az a kockázat, amely a szabálytalanságok vagy a szervezeti célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázataként jelenik meg. Az ellenőrzési kockázat az a kockázat, amely az eredendő kockázathoz tartozó kockázati tényezők meg nem előzéséből, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzés során fel nem tárt eredeti kockázatok körébe tartozó kockázatok előfordulásából származik A kockázat kezelési feladatok ellátója A kockázat kezelési feladatok ellátására ki kell jelölni a kockázat kezelési feladatok ellátóit. A kockázatkezelési feladatok konkrét ellátóit az 1. számú melléklet tartalmazza. A kockázat kezelésért felelős személyeknek más szabályozásban (lásd ellenőrzési nyomvonal) meg kell határozni, hogy milyen döntéseket lehet és kell hozniuk a kockázatok megszüntetése módjáról A kockázatkezeléssel érintett területek (hatókör) A kockázatkezelésnek ki kell terjednie a szerv valamennyi tevékenységére, folyamatára. A szerv ellenőrzési nyomvonalában meghatározott vezetők, illetve a vezetők által meghatározott személyek felelőssége és kötelessége: - az éves költségvetési terv kialakítása, - a költségvetés végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, ennek során - a kockázati tényezők azonosítása, - a kockázatok bekövetkezte valószínűségének meghatározása, - a kockázatok mérése, - a beszámolás során a kockázatok ismételt áttekintése, a beszámolóban szereplő kockázatok azonosítása, a kockázatok semlegesítése. A szerv az 1. számú mellékletben meghatározott feladatellátói szinten köteles elkészíteni a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok - elemzését - azonosítását, - értékelését, - kezelési módjának leírását. Az elemzés során felméri, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen, s hogy az milyen mértékű. A kezelési módok leírása során rögzíteni kell, hogy az elemzés során meghatározott kockázatok milyen intézkedéseket igényelnek. 41

42 II. A végrehajtás szabályai 2.1. A kockázatkezelés általános szabályai A kockázatkezelési feladatok ellátása során a tevékenységet ellátónak figyelembe kell vennie a belső ellenőrzés ajánlásait, javaslatait. A kockázatok azonosítását követően törekednie kell olyan válaszlépések megfogalmazására, melyekkel a kockázatok csökkenthetők. Az intézkedések várható hatásáról az intézkedések megtétele előtt felmérést, elemzést kell készíteni, s csak akkor szabad adott intézkedést végrehajtani, ha annak hatása valóban kedvező. Egyes, kiemelten nagy kockázattal járó terület előzetes, megelőző ellenőrzését is célszerű lehet elrendelni, melyre vonatkozó javaslatot a területért felelős vezető kezdeményezheti. A megelőző ellenőrzés eszköze lehet: - a folyamatos jelentéskérés, - az időszakos beszámoló kérés, - helyszíni vizsgálatok, vagy - konkrét belső ellenőrzési vizsgálat elvégzése. A kockázatkezelésben résztvevő vezetőknek szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a kockázatok kezelésére legjobb eszköz a folyamatba épített ellenőrzés, melyet az ellenőrzési nyomvonal segít. A nyomvonal alapján lehet a legmegfelelőbb kockázat elemzési tevékenységet is ellátni. A kockázatkezelési tevékenységnek meg kell jelenniük - a döntés előkészítésnél, - a költségvetési tervezésnél, - a költségvetés végrehajtásánál, valamint - a beszámolásnál A kockázatkezelés folyamata, lépései A kockázatkezelési tevékenység során az alábbi főbb munkafolyamatokat lehet elkülöníteni: - a kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, - a kockázatok értékelése, - az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), - a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók meghatározása, azonosítása, - a kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése, - az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata A kockázatok azonosítása A kockázatok azonosítása keretében gondoskodni kell arról, hogy a felszínre kerüljenek a szerv célkitűzéseit, feladatmegvalósítását veszélyeztető főbb kockázatok. A kockázat azonosítási folyamatot a szerv tevékenységének meghatározó jellege szerint kell végezni. A kockázat azonosítást az 1. számú mellékletben meghatározott személyeknek kell 42

43 elvégezniük, akik e feladatuk ellátásába az erre a célra létrehozott munkacsoportot, testületet is bevonhatják. A kockázatok azonosítása alapvetően két módszerrel történhet: - kockázatvizsgálat, - kockázat önértékelés. Kockázatazonosítás kockázatvizsgálattal A kockázatvizsgálat során vizsgálni kell a szervezet valamennyi tevékenységét, a tevékenységek kapcsolódását a szerv célkitűzéseihez. Az érintett területen dolgozó valamennyi személy tevékenységét - főleg interjú segítségével - kell vizsgálni. A kapott adatokat össze kell vetni, majd le kell vonni a következtetéseket. Kockázatazonosítás kockázat önértékeléssel A kockázatok önértékeléssel történő azonosítása során a szerv dolgozóinak aktívan részt kell venniük a feladatokban. Ekkor alkalmazni lehet a kérdőívet, valamint a munkamegbeszéléseket. A kockázati kategóriák A kockázatok azonosítása megkönnyítése érdekében kockázati kategóriákat lehet alkalmazni. A kockázatokat a szerint is csoportosítani kell, hogy azok mely kockázati kategóriába tartoznak: - külső kockázatok: - gazdasági, - jogi (szabályozási), - politikai, - elemi csapás, - pénzügyi kockázatok: - költségvetési, - biztosítási, - tevékenységi kockázatok: - működési stratégiai, - működési, - információ áramlási, - hírnév, - emberi erőforrás kockázatok: - személyzet létszámából fakadó, - személyzet képzettségéből fakadó. 43

44 alacsony A kockázati térkép elkészítése A kockázatazonosítás eredményeképpen el kell készíteni a szerv kockázati térképét. A kockázati térképnek kockázatonként tartalmaznia kell a kockázatok - szervezetre gyakorolt hatását (alacsony/magas), - bekövetkezésének valószínűségét (alacsony/magas). szervezetre gyakorolt hatás magas alacsony bekövetkezés valószínűsége magas A kockázatok értékelése A kockázatokat értékelésük előtt csoportosítani kell a szerint, hogy a kockázatok: - számszerűsíthetők, vagy - nem számszerűsíthetők. A számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag értékelhetők, értékük, mértékük pénzben kifejezhető. Ilyenek általában a pénzügyi kockázatok. A nem számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag nem értékelhetők egyértelműen, inkább csak szubjektív értékelésük lehetséges. Ilyen például a hírnév. A kockázatok értékelése - az egyszerűség kedvéért - két kategóriával történik: - alacsony, illetve - magas Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára) Az elfogadható kockázati szint meghatározására azért van szükség, hogy megállapításra kerüljön egy olyan határ, ami alatt nem szükséges közvetlen intézkedés meghozatala, de az adott határt elérő és meghaladó kockázat esetén szükséges intézkedések, válaszlépések meghatározása. Az elfogadható kockázati szintek meghatározása - a számszerűsíthető kockázatoknál számszerűsítve, - a nem számszerűsíthető kockázatoknál szubjektív módon, előre meghatározott szempontok szerint történik. 44

45 Az elfogadható kockázati szintek megállapítása minden esetben a feltárt kockázatok azonosítása és értékelése után, a kapott eredmények figyelembevételével történik. A kockázati szintet alkalmanként az a személy határozza meg, aki felelős a kockázatkezelési tevékenység lefolytatásáért A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók meghatározása, azonosítása Az azonosított, értékelt, az elfogadható kockázati szint szerint csoportosított kockázatokra a szervezetnek az alábbiak szerint kell reagálnia: 1. az elfogadható kockázati szintet meghaladó kockázatoknál az alábbi sorrendben: - kockázatkezelést kell folytatni de csak akkor, ha a kezelés nem jár aránytalanul nagy költséggel - a kockázatos tevékenységet be kell fejezni, illetve át kell alakítani, szervezni úgy, hogy az kisebb kockázattal, vagy kockázatkezeléssel kezelhető legyen, - a kockázatokat át kell adni pl.: biztosítást kell kötni, - a kockázatot viselni kell ha az előzőekben említett lehetőségek alkalmazására nincs mód. 2. az elfogadható kockázati szinten, illetve az alatt lévő kockázatoknál az alábbi sorrendben: - vizsgálni kell a kockázatkezelés lehetőségét a kockázatkezelést alkalmazni azonban csak akkor lehet, ha annak költségei alacsonyabbak mint a kockázat viseléséé, - a kockázatokat át kell adni pl.: biztosításkötéssel, - a kockázatokat viselni kell A kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése A kockázatokra adható reakciók az előző pontban felsorolt fajtái alkalmazása csak akkor kerülhetnek, ha azok alkalmazásának eredményességéről, hatásairól, következményeiről előre tájékozódnak. Ennek érdekében mérlegelni kell, hogy egy-egy reakció milyen költség, illetve egyéb ráfordítással jár, s az a kockázatot mennyiben befolyásolja. Az egyes kockázatokról (különösen a jelentős anyagi kockázatot jelentő kockázatok esetében), a szerv vezetőjének utasítására kockázat-nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartásnak célja, hogy áttekinthető formában felsorolja a kockázatokkal kapcsolatos részletes információkat. Így a nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy az tartalmazza legalább a 2. számú mellékletben meghatározott elemeket Az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata A kockázatkezelés során végrehajtott intézkedéseket a továbbiak során is figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy a szerv ellátandó feladatainak köre folyamatosan bővüljön, 45

46 illetve javuljon azok minősége. Az intézkedéseknek be kell kerülniük a mindennapi tevékenységbe. Az intézkedések meghozatalát követően ezért külön figyelmet kell szentelni arra is, hogy az intézkedések végrehajtását, a végrehajtás eredményességét és folyamatosságát is ellenőrizzék. A rendszeres felülvizsgálattal elkerülhető, hogy a kockázat a szerv belső, folyamatba épített belső ellenőrzési rendszerének hiányára visszavezethetően jelenjen meg újra, magas, illetve jelentős anyagi kockázatot képviselve. III. Hatályba léptető és egyéb szabályok 3.1. A kockázatkezelési folyamat megindítása A kockázatkezelési folyamat megindításáért és a kockázatkezelési rendszer fejlesztéséért, működtetéséért a szerv vezetője tartozik felelősséggel. A kockázatkezelési folyamat megindításakor a szerv vezetőjének kötelessége a - a kockázatkezelési szabályzat megismertetése, - a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről való tájékoztatás, - az ellenőrzési nyomvonalak rendszerének áttekintése. A szerv vezetője a kockázatkezelési folyamat megindítása céljából kijelölheti a különböző területek kockázatkezelési felelőseit, akik segítik a vezetői feladatait, illetve aktívan, a szabályzatban foglaltak szerint részt vesznek a kockázatok azonosításában, értékelésében, a kockázatok kezelésében, nyilvántartásában A kockázatkezelési szabályzat hatálya A kockázatkezelési szabályzat a szabályzat aláírása napját követő napon lép hatályba. Kelt: augusztus 25. Kissné Unatényi Katalin igazgató 46

47 2. számú melléklet A kockázatkezelési feladatok ellátói A szervnél a kockázatkezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni (a felelősségi terület meghatározásával): Szervezet (szervezeti egység) Terület Börzsöny Általános Iskola A szervezet valamennyi tevékenysége, folyamata Közreműködő személy beosztása Iskolaigazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető 47

48 3. számú melléklet Kockázat-nyilvántartás számú kockázat megnevezése:.. Nyilvántartási adatai A kockázat fontossága A kockázat kezelési reakció (javasolt intézkedés) A kockázatkezelésért felelős személy A kockázattal kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés, eljárás pontja, jellemzői A szervezet folyamatba épített ellenőrzésen túli intézkedése 48

49 4. számú melléklet a FEUVE szabályzathoz A szabálytalanságok kezelésének szabályzata Készült az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. (5) bekezdése és a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutató alapján. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, 49

50 - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabálytalanságok megelőzése érdekében az intézményvezető kiemelt figyelmet fordít a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelheti: - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. 50

51 A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás: Ha a szerv valamely nem vezető beosztású dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, (vagy az intézményvezetőt) - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) Intézkedések, eljárások meghatározása Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban a szerv vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. 51

52 A szervnél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni: Szervezet (szervezeti egység) Terület Közreműködő személy beosztása Közalkalmazotti Tanács érdekképviselet KT vezető Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. A szerv vezetője köteles az intézkedés jellegétől függően meghatározott időközönként beszámoltatni a munka elvégzéséért felelős dolgozókat. Indokolt esetben belső ellenőrzést is elrendelhet Nyilvántartási feladatok Az intézménynél az Iratkezelési szabályzat rögzíti a szabálytalanságokkal kapcsolatos iratok kezelésének feladatait és a feladatért felelős munkatárasat. Az iratkezelés szabályai a következők: - a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - az iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani az elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, 3.2. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - rendezvényekhez kapcsolódó pályázati pénzekkel való elszámolás - külső telephelyekkel történő pénzügyi elszámolás 52

53 - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: - stb. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van, bevételek tervezhetősége ill. teljesíthetősége, kiemelt kiadási előirányzatok túllépése stb.); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. A külső telephelyekkel történő pénzügyi elszámolás a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, amelyek részletesen rögzítik a pénzügyi elszámolás szabályait. 2. Gondoskodni kell a munkaköri leírásokon keresztül, hogy szerv dolgozói megismerjék az eljárásrendet és a saját feladatukat. 3. Rendszeres beszámoltatáson keresztül biztosítani kell a feladatok elvégzésének ellenőrzését. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. 53

54 c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. 54

55 A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal (beszámolóhoz kapcsolódva) értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 4. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje A szerv vezetője rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 5. A szabályzat hatálya A szabályzat az SZMSZ-ben meghatározott időponttól hatályos. 55

56 Tájékoztató az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályokról A BÜNTETŐ, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI, ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK: A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 339. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. 56

57 5. számú melléklet FEUVE szabályzathoz Ellenőrzési nyomvonal Készült az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. (2) bekezdése valamint a PM ellenőrzési nyomvonal kialakításához közzétett útmutatója alapján. 1. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok 1.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, ill. folyamatábrákkal szemléltetett leírása Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek: - a felelősségi szintek meghatározása, - a szervezeten belüli együttműködés megszilárdítása, erősítése, - a szervezeti működés elemzése, feltérképezése Felelősség A szerv ellenőrzési nyomvonalai kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért a szerv vezetője tartozik felelősséggel. 57

58 2. Az ellenőrzési nyomvonal rendszere 2.1. Az ellenőrzési nyomvonal az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az egyes ellenőrzési nyomvonalak tartalmi követelményei Az ellenőrzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. Az ellenőrzési nyomvonal tartalmazza - a sorszámot, - a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belső szabályzat), - feladatellátójának megnevezését (ide értve az előkészítőt is), - eredményeként keletkező dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét - a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét, - pénzügyi teljesítésre vonatkozó információt, - könyvvezetésben való megjelenés adatait. - a tevékenységgel kapcsolatban ellátott előzetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenőrzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidőt. A gazdálkodási, pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalat az 1. számú melléklet tartalmazza. 58

59 2.6. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal- összefoglaló folyamatábráját a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok Az ellenőrzési nyomvonalakat évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, melyért a szerv vezetője tartozik közvetlen felelősséggel. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet az SZMSZ-ben meghatározott időponttól kell alkalmazni. 59

60 3.) A Szervezeti és Működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület aug. 28. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják P H. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója aug. 30. napján jóváhagyta Hornyák Endre Busai István Molnár Zoltán polgármester polgármester polgármester Dr. Varga Tibor körjegyző P.H. 60