Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola

Átírás

1 Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat március SZMSZ 73/1

2 I Tartalomjegyzék I Tartalomjegyzék... 2 II Általános rendelkezések... 4 II.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 II.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek... 4 II.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, megtekintése... 5 III Az intézmény alapító okirata, feladatai... 6 III.1 Az intézmény adatai:... 6 III.2 Az intézmény alapdokumentumai... 6 III.3 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok III.4 Az intézményi gazdálkodási jogköre IV Szervezeti felépítés IV.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei IV.2 A közoktatási intézmény vezetése IV.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje IV.4 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje V Az intézmény működési rendje V.1 A tanév helyi rendje V.2 Az intézmény munkarendje V.3 Munkaköri leírás-minták V.4 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje V.5 Az intézményi hagyományok ápolása V.6 Az intézmény kapcsolatrendszere VI Felnőttoktatás VI.1 A felnőtt képzés formái VI.2 A tanulók nyilvántartása VI.3 A képzés munkarendje VII Egyéb rendelkezések VII.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása VII.2 A nem dohányzók védelmére vonatkozó előírások VII.3 Az intézményi védő, -óvó előírások, teendők bombariadó és baleset esetén SZMSZ 73/2

3 VII.4 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje VIII Az iskolai könyvtár működési szabályzata VIII.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei VIII.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai VIII.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok VIII.4 A könyvtár szolgáltatásai VIII.5 A könyvtár állománya VIII.6 A könyvtár használat rendje VIII.7 Záró rendelkezések VIII.8 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei VIII.9 Gyűjtőköri Szabályzat VIII.10 Az iskolai könyvtár katalógusszerkesztési szabályzata VIII.11 Az iskola könyvtárhasználati szabályzata VIII.12 Az iskolai könyvtár tankönyvtári szabályzata IX Záró rendelkezések SZMSZ 73/3

4 II Általános rendelkezések II.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. II.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek Az évi LXXIX. (többször módosított) Törvény a közoktatásról, évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A többször módosított évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról A többször módosított 138/1992.(X.08) Kormányrendelet a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII: 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi CCXI: törvény a családok védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, Ptk. (1959. évi IV tv.) SZMSZ 73/4

5 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésrõl szóló évi CXC. törvény módosításáról évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításáról 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről II.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, megtekintése Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete április 25-i határozatával fogadta el a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése mellett. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény hivatalos honlapján, a címen, valamint egy-egy példánya az irattárban és az igazgatónál található. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. SZMSZ 73/5

6 III.1 III Az intézmény alapító okirata, feladatai Az intézmény adatai: Hivatalos neve: Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola Rövid neve: Szigeti-Gyula Szakképző Iskola Idegen nyelvű megnevezése: Szigeti-Gyula János Healthcare Vocational School OM azonosító: Szervezeti egység kód: Székhelye: 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 58. Telephelye: 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 12. Alapító: Városi Önkormányzat, Kaposvár (1948) Az intézmény jogállása: A KLIK jogi személyiségű szervezeti egysége Központi telefon/fax száma: 82/ Honlap címe: címe: szigeti@euszki-kap.sulinet.hu III.2 Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Ezen dokumentumok egy-egy példánya az irattárban, az igazgatónál, valamint az iskola honlapján megtalálható. 1. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 2. Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. - Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a kerettanterv megnevezését, az egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. SZMSZ 73/6

7 - Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. - Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. - a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit. - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 3. Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. A szabályzatot az iskola igazgatója készíti el és a nevelőtestület fogadja el. 4. Egyéb, a működést meghatározó dokumentumok: - éves munkaterv Az intézményi célok és feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület és az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 1 - házirend A házirendet az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. - közalkalmazotti szabályzat A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodás, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szerződő felek képviselői írnak alá. - diákönkormányzat szabályzata - belső szabályzatok 1 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. SZMSZ 73/7

8 5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az ifjúságvédelmi felelős minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 2 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az ifjúságvédelmi felelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét az ifjúságvédelmi felelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet az igazgató az aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel, melynek keretében biztosítja, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a munkaközösségek véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. és véleményt nyilvánítsanak. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatója megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka 2 A évi XXXVII. tv. 8. (7) SZMSZ 73/8

9 ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelést a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy: - a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, - a tankönyvrendelés módosításának határideje június a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó értesíti intézményt és a fenntartót. A Könyvtárellátótól az iskola a tankönyveket a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, amit a tankönyvfelelős oszt ki a tanulóknak. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektroni- SZMSZ 73/9

10 kus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása Az intézményi postafiókra érkezett elektronikus levelek megnyitását az igazgató, a helyettese vagy az iskolatitkár végzi. Az elektronikus levelek elolvasása után az igazgató illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról. Az igazgató, annak távollétében az igazgatóhelyettes a küldeményeket szortírozza, és a címzetthez továbbítja. Az elosztást, iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni, és kinyomtatott formában kerülnek a címzett pedagógushoz, illetve az iskolatitkárhoz iktatás céljából. Elektronikus küldemények nyilvántartása Az iktatandó iratokhoz - ha azok az elektronikus levélben mellékletként érkeztek ki kell nyomtatni, és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.). Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az irat-kezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárásban kell részesíteni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD lemez, Floppy) el kell menteni, és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik, azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal meg-egyező módon szükséges iktatni és nyilvántartani. SZMSZ 73/10

11 III.3 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 8531 Általános középfokú oktatás Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés III.4 Az intézményi gazdálkodási jogköre Az intézmény jogi személyiségű intézményi egység. A kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnökének 2 /2013 (1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról rendelete alapján történik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. SZMSZ 73/11

12 IV Szervezeti felépítés IV.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. Intézményünk szervezeti felépítése Igazgató Igazgatóhelyettes (általános, operatív) Igazgatóhelyettes (szakmai) Osztályfőnöki munkaközösségvezető Közismereti munkaközösségvezető vezetők Szakmai munkaközösségvezető Közismereti pedagógusok Egészségügyi szaktanárok Iskolatitkár Könyvelő Takarítók Udvaros SZMSZ 73/12

13 IV.2 A közoktatási intézmény vezetése IV.2.1 Az intézmény felelős vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. IV.2.2 Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. - az igazgatóhelyettes - gyakorlati oktatásvezető Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató közvetlen munkatársai - munkaköri leírásuk alapján- az igazgató közvetlen irányításával végzik feladataikat, az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény vezetője és közvetlen munkatársai között a kapcsolattartás folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. IV.2.3 A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgatóhelyettes feladatai - külön megbízás nélkül helyettesíti az igazgatót annak távollétében, - segíti és ellenőrzi a munkaközösségek munkáját, - látogatja a tanítási órákat, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokat, - ellenőrzi a haladási és az osztályozó naplókat, a tanárok havi túlóra-elszámolását, az óraadók óra elszámolását, - segíti a 9. évfolyamos tanulók beiskolázását, beiratkozását, - segíti a évfolyamos tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, - kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal (DÖK), - segíti és ellenőrzi a tanulók fegyelmezési, esetleges fegyelmi ügyeinek lefolytatását, SZMSZ 73/13

14 - szervezi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatainak megszervezését, lebonyolítását, - segít a megfelelő szakemberek - oktatók, tanárok kiválogatásában, - javaslatot tesz az érettségi és a szakmai képesítő vizsgák szervezésére, lebonyolítására, - elkészíti a tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslatainak figyelembe vételével, elkészíti az iskola órarendjét, elvégzi annak módosításait, - kialakítja a tanárok ügyeleti-helyettesítési rendjét, - gondoskodik a helyettesek beosztásáról, vezeti a helyettesítési naplót - elkészíti a szükséges statisztikai jelentéseket, - munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg. A gyakorlati oktatásvezető feladatai: - irányítja a gyakorlatokkal kapcsolatos összes nevelési, oktatási, szervezési, beszerzési és egyéb teendőket, - kapcsolatot tart a gyakorlati helyekkel, - előkészíti az együttműködési megállapodásokat, - szervezi és irányítja az iskolarendszeren belüli és kívüli felnőttképzéseket, - elkészíti a szükséges statisztikákat, - elkészíti a felszerelési tárgyak, berendezések, eszközök cseréjére, korszerűsítésére, továbbá folyamatos karbantartására és fejlesztésére vonatkozó tervet. - szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlatokat, a szakmai vizsgákat, - megszervezi, irányítja és ellenőrzi az összefüggő nyári szakmai gyakorlatokat, - elkészíti az év végi jelentést, - felelős a gyakorlati oktatásnál használt eszközökért, - tanév kezdéskor a munkavédelmi felelőssel munkavédelmi szemlét tart a gyakorló termekben, - munkáját az igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi, - munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg. IV.2.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a gyakorlati oktatásvezető - a munkaközösségek vezetői Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Szervezet választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. SZMSZ 73/14

15 Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. IV.2.5 A vezetők kapcsolattartási rendje Az operatív vezetési feladatokban a szűkebb vezetőség /igazgató helyettes, gyakorlati oktatásvezető/ rendszeres megbeszélést tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Szervezet választmányával, a Diákönkormányzat diákképviselőivel. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. IV.2.6 A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén - külön megbízás nélkül az igazgatóhelyettes helyettesíti. Ebben az esetben a működéssel kapcsolatos ügyekben és a tanulókat érintő minden ügyben teljes hatáskörrel rendelkezik. A munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. Képviseli az iskolát külső szervek előtt. Amennyiben az igazgató és a helyettese egy időben vannak távol, a gyakorlati oktatásvezető veszi át az intézmény igazgatását. Ebben az esetben döntési joga van a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő esetekben. (Pl. bomba-, illetve tűzriadó, tanulói baleset esetén szükséges intézkedés.), a munkáltatói jogköröket nem gyakorolhatja. A gyakorlati oktatásvezetőt az esetenként megbízott alkalmazott helyettesíti. IV.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A köznevelési törvény alapján a nevelési oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. A pedagógiai célok megvalósítását abban az esetben lehet hatékonyan biztosítani, ha megvalósul a pedagógiai munka belső ellenőrzése. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - az igazgatóhelyettesek, - a munkaközösség-vezetők, - az osztályfőnökök, - a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok SZMSZ 73/15

16 szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. IV.4 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje IV.4.1 Alkalmazotti közösség Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek/ valamint az iskolai Közalkalmazotti Szabályzat rögzítik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak /értekezletek, megbeszélések/, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. SZMSZ 73/16

17 IV.4.2 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület döntéseit, javaslatait, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján, nevelőtestületi értekezleten alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Az értekezletek elnöke az igazgató. Rendes értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban és napirenddel az igazgató hívja össze. - Tanévnyitó (a nyári munka értékelése, az éves munkatervi javaslat és a tanév rendjének elfogadása) - tanévzáró értekezlet (részletes elemzés az egész évi munkáról, a tanórán kívüli tevékenységről, a munkaterv végrehajtásáról, a fejlődés, a változás, a pozitív és negatív jelenségek bemutatása, a tapasztalatok leszűrése). - félévi és év végi osztályozó értekezlet - félévi értékelő értekezlet (elemzés, értékelés, útmutatás), - őszi és tavaszi nevelési értekezlet - esetenként rendkívüli értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület többsége, valamint az iskola igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja. - Az osztályfőnök megítélése alapján bármikor tartható értekezlet az osztály problémáinak megoldására. - A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a megjelent külső személyek nevét, a nevelőtestület távol levő tagjait, az értekezlet napirendjét, az elhangzott fontosabb megnyilatkozások lényegét, a szavazás útján hozott állásfoglalásokat, határozatokat szó szerint, a szavazások számszerű eredményével. A jegyzőkönyvet az igazgató által felkért pedagógus vezeti. Aláírók: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az igazgató által felkért, az értekezlet résztvevői által elfogadott két hitelesítő pedagógus. SZMSZ 73/17

18 Az értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási jogkörrel - meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési jogkörrel rendelkező iskolai közösség képviselőit (diákképviselet, szülői képviselet, kollégium). A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a tanárok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, azt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület a határozatait és döntéseit a jogszabályban rögzítettek kivételével - nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. Egyenlőség esetén az intézmény vezetőjének szavazata a döntő. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a tagjainak több, mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. IV.4.3 Szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai belső vizsgák lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben 3 munkaközösség működik: 1. közismereti, 2. szakmai 3. osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek tevékenysége - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. SZMSZ 73/18

19 - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. - Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. - Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai - Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. - Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. - Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. - Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. - Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. - Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. - Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. - Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. - Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. - SZMSZ 73/19

20 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős - az igazgató a közismereti és az osztályfőnöki munkaközösség, - az igazgatóhelyettes a szakmai munkaközösség vonatkozásában. A vezetők ennek megfelelően: - részt vesznek a tanév eleji és tanév végi munkaközösségi értekezleten, - jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat, - A munkaközösség vezetőket folyamatosan ellátják a munkavégzéshez szükséges információval, amelyet ők az érintett szaktanároknak továbbítanak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévnyitó értekezleten ismertetik. - nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: - a munkaközösségek közötti folyamatos kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. - a munkaközösség vezetők évente két megbeszélést tartanak, melyen: - közös álláspontot alakítanak ki oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, - a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elveiről, - a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elveiről, - helyi tantervek felépítéséről, az iskola belső szabályzatairól, - a vizsgák rendjéről - az éves munka értékelésében: a tanévzáró értekezleten a munkaközösség vezetők beszámolnak a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. IV.4.4 Az osztályközösség Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. IV.4.5 A Diákönkormányzat A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat SZMSZ 73/20

21 - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje szerint végzi tevékenységét. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály képviselőit, akiket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az iskolai diákbizottság élén a választott iskolai diákbizottság /DÖK/ áll, és képviseli a tanulókat az iskolavezetés és a nevelőtestület előtt /jogait érvényesíti/ A DÖK tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze, valamint közvetít a DÖK és az iskolavezetés között. A Diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít, továbbá a működéséhez szükséges költségvetési támogatást. A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A Diákközgyűlés A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának legmagasabb fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, ezt a DÖK vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. Levezető elnöke a Diákönkormányzatot segítő tanár. A diákközgyűlésen jelen vannak az osztályközösségek által választott küldöttek, valamint a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés nyilvános, minden tanuló elmondhatja közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók előzetesen írásban is feltehetik kérdéseiket. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat képviseletükben. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákelnök folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a Szülői Szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. SZMSZ 73/21

22 IV.4.6 A Szülői Szervezet A közoktatási törvény alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szervezeteket hozhatnak létre. A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet, a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői Szervezet jogai Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a Szülői Szervezet számára: A Szülői Szervezet dönt - saját működési rendjéről, - tisztségviselőinek megválasztásáról. A Szülői Szervezetnek egyetértési joga van: - az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában, - a házirend elfogadásában, - Pedagógiai Program elfogadásakor, - a tanítási órák 8 00 óra előtti kezdésével kapcsolatban. A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van: - az iskola pedagógiai programjának elkészítésében, elfogadásában, - a tanév helyi rendjének kialakításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a tankönyvtámogatás módjának meghatározásában, - a tankönyvlistán nem szereplő könyvek elfogadásáról, - az érettségi és szakmai írásbeli és szóbeli vizsgák lebonyolításának tervezésében, - a vezetői pályázati programok kérdésében, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének megállapításában, - minden olyan rendkívüli esetben, mely az iskola éves munkaprogramjának módosítását teszi szükségessé, és a tanulókat is érinti, mint pl. ha szombati napon tanítani szükséges az elmaradt tanítási napok pótlására. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább 2-szer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők tájékoztatásának formái SZMSZ 73/22