Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Ózd.Újváros tér 1. Tel./Fax:06-48/ Web: 1

2 Tartalom I. Bevezetés Az SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttér A SZMSZ hatálya... 9 II. Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Vállalkozási tevékenység III. Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Vezetők, vezetőség A vezetők helyettesítésének rendje Működési köre: alapfokú nevelés- oktatás Ózd területén Pedagógusok közösségei Tanulók közösségei Szülői szervezetek (közösségek) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülők A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV. A működés rendje Az iskolaépület és a helyiségek használati rendje Az intézmény helyiségeinek egyéb használata: Nyitva tartási rend: 28 A tanítás rendje 29 A vezetők benntartózkodása 29 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje: Ügyelet A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Tanulók életével összefüggő hagyományaink: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje V. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár működését meghatározó főbb jogszabályok Törvények Kormányrendeletek Érvényben lévő tantervek Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Általános adatok A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár feladatai Alapfeladatok Kiegészítő feladatok Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár elhelyezése, felszereltsége Elhelyezés Felszerelés Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Gyűjteményszervezés Az állomány gyarapítása Az állománygyarapítás módjai: Állományba vétel Időleges nyilvántartás Csoportos leltárkönyv Állományapasztás, törlés Állománygondozás A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, raktári rend Állományvédelem Az állomány ellenőrzése (leltározása) Az állományvédelem nyilvántartásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

4 12. Záró rendelkezések Mellékletek: sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása sz. melléklet: A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje sz. melléklet:adatkezelési szabályzat 55 4.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 55 5.sz.melléklet: Munkavédelmi szabályzat 55 6.sz.melléklet. Tűzvédelmi szabályzat 55 7.sz.melléklet: Könyvtár működési rendje 55 8.sz. melléklet Tankönyvellátás rendje Záradék

5 Intézmény neve: Szabályzat típusa: KLIK Újváros Téri Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzat Intézmény székhelye, címe: 3600 Ózd, Újváros tér 1. Intézmény OM-azonosítója: KLIK azonosító: Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Intézményvezető-helyettes(ek): Galkóné Szabó Mária Pamlényiné Lőkös Emőke Kalló Gyula 5

6 I. Bevezetés A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában kapott felhatalmazás alapján a KLIK Újváros Téri Általános Iskola 3600 Ózd, Újváros tér 1. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 6

7 1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 7

8 További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 8

9 3. A SZMSZ hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 18-ai határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 9

10 II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók KLIK Újváros Téri Általános Iskola Székhely: 3600 Ózd, Újváros tér 1. Telephely: 3600 Ózd, Újváros tér 1. 72/KH/2009 (V.21.) OM: KLIK azonosító: adószám: bankszámlaszám:

11 2. Az intézmény tevékenységei 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységei: alaptevékenység(ek) és forrásaik: A szakfeladat megnevezése Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása integráltan Száma Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Az intézményi feladatmutatók megnevezése A feladatmutatók megnevezése Napközi otthoni (iskolaotthonos) és tanulószobai foglalkozás Száma Iskolai intézményi étkeztetés

12 Fejlesztő felzárkóztatás kis létszámú csoportokban Város és községgazdálkodási szolgáltatás (közhasznú szolgáltatás igénybevételével) Eseti pénzbeli szociális ellátások (tankönyvsegély, tanulóbérlet stb.) Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12

13 III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Az iskola vezetési szerkezete: igazgató igazgatóhelyettesek alsós munkaközösségvezető (tagozatvezető) felsős munkaközösségvezető Tágabb iskolavezetés: igazgató, igazgatóhelyettesek, alsós munkaközösségvezető, felsős munkaközösségvezető DÖK-vezető tanár, Szakszervezeti titkár, KT elnök Az iskolavezetés hetente egyezteti a feladatokat. A tágabb iskolavezetés havi kéthavi rendszerességgel, valamint szükség szerint ülésezik. 13

14 A vezetők helyettesítésének rendje Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a vezetői feladatok ne maradjanak ellátatlanul: A távollévő igazgatót az igazgatóhelyettesek általános helyettesítési jogkörrel helyettesítik. Ha az igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezető feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat az alsó tagozatos munkaközösség vezető látja el. Az alsó tagozatos munkaközösség vezető akadályoztatása esetén őt a felső tagozatos munkaközösség vezető helyettesíti. 14

15 1.2 Működési köre: alapfokú nevelés- oktatás Ózd területén Feladatmutatók: Általános iskolai oktatás és általános iskolai napközis/tanulószobai foglalkozás. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás. Intézményi társulás iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása. Kedvezményes iskolai étkeztetés. Nappali tanulók tankönyvellátásának támogatása. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása. Az alap és kiegészítő tevékenységek végzésének forrásai: az intézmény költségvetése, saját bevételei (pl. pályázatok, terembérlet). Az intézmény kisegítő és vállalkozói tevékenységet az Alapító okirat szerint nem folytat. Az iskola jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Az Alapító okirat rendelkezése szerint vagyonával, költségvetésével önállóan gazdálkodik. A munkáltatói jogokat től a KIK gyakorolja. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket a fenntartó biztosítja, a működtetést a GEK végzi. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. 15

16 1.3 Pedagógusok közösségei 1. Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A testületi értekezletek időpontját és témáját az éves munkaterv tartalmazza. Az iskolát érintő legfontosabb nevelési módszertani kérdésekkel a tantestületi értekezlet foglalkozik. Formái: - tanévnyitó értekezlet 1 alkalom (aug.) - nevelési értekezlet 1 alkalom - munkaértekezlet kéthavonta - osztályozó értekezlet 2 alkalom (félév, évvége) - félévi értekezlet 1 alkalom (február) - tanévzáró értekezlet 1 alkalom (június) Feladatok: - osztályozó értekezlet: Tantárgyi osztályzatok megállapítása, magatartás, szorgalom elbírálása. Év végén: felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. A tanuló tantárgyi értékeléséről félév- és tanév végén kizárólagosan a tantárgyat tanító pedagógus dönt. A tanulók magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt, a szaktanár javaslata alapján. A tanuló magatartás és szorgalmi minősítéséről az osztályközösség és az osztályfőnök javaslata alapján a konferencia dönt. - félévi értekezlet: A félévi munka értékelése, célok további meghatározása. 16

17 - tanévnyitó értekezlet: Az oktató nevelő munka elemzése, értékelés, a pedagógiai program célkitűzéseinek meghatározása. - nevelési értekezlet: Egy-egy aktuális, a pedagógiai munkát érintő téma elemzése. - munkaértekezlet: Aktuális kérdések megbeszélése. A nevelőtestület jogkörét a évi CXC KNT 70. -a tartalmazza. 2. Szakmai munkaközösségek Iskolánkban alsó tagozatos- és felső tagozatos szakmai munkaközösség működik. Fő feladataik: gondozzák a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyakat, összehangolják a kapcsolódó oktatási nevelési feladatokat, biztosítják az egységes követelményrendszer kialakítását, a közös problémákat közös erővel, közös javaslatok alapján oldják meg. 1.4 Tanulók közösségei a, Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. b, A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. 17

18 Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. c,. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. d, Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Dök véleményezési jogai: - az SZMSZ megalkotásához illetve módosításához jogszabályban meghatározott ügyekben - a tanulói szociális juttatás elosztási elvének meghatározásakor - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása - Házirend elfogadása - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseknél - a tanulók helyzetét elemző beszámolók készítésénél - tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében - tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásban 18

19 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Vezetői: Diákönkormányzati vezető nevelő - Dök vezető tanár Diákönkormányzati gyermek vezető-dök vezető diák A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat javaslata alapján a tanulóközösség fogadja el, majd a nevelőtestület hagyja jóvá, melyet a jóváhagyás után az intézmény SZMSZ-hez kell mellékelni. - A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. - A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. 1. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyetteshez fordulhat. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítéseibe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat az iskola bármely szabad tantermét, helyiségét, annak berendezéseit használhatja. 19

20 1.5 Szülői szervezetek (közösségek) Az iskolai SZM választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. a, Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösségek (SZM) működik. b, Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. c, Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZM-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. d, Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZM választmánya. Az iskolai SZM választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 20

21 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 2.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - az irányításaik alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen - és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül 21

22 - valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZM-mel A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén - a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten - fogadóórákon tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - a nevelők fogadó órái - nyílt tanítási napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató (ellenőrző) füzetben 22

23 A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők, a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZM-hez fordulhatnak. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 2.4 A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája 1. A szülők jogairól és kötelességeiről a évi CXC KNT72. -a, határoz. A szülői közösség (választmány) az osztály SZK vezetőség tagjaiból tevődik össze, mely élén a szülők által választott választmányi elnök 2 fős vezetőség áll. A szülői közösség döntési jogkörébe tartozik: - működési rendjük, munkaprogramjuk megállapítása - a képviseletében eljáró személyek megválasztása. Véleményezési jogkört gyakorol: - a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában - a Működési szabályzatnak szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. tanórán kívüli foglalkozások stb.) - a házirend megállapításában - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában. - a fakultatív foglalkozások, iskolán kívüli programok kialakításában - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben 23

24 - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az iskolai rendezvények (teadélutánok, karneválok) lebonyolításának mikéntjében. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői közösség tagjaival, a választmány vezetősége az iskolavezetéssel. 2.5 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. 1. Kapcsolattartás a város többi oktatási nevelési és közművelődési intézményével: rendszeres kapcsolatot tartanak a város valamennyi általános iskolájával, a Béke telepi és az Árpád úti óvodával, az ÓMI-val és az ózdi egyházi közösségekkel. pályaválasztási szülői értekezletre hívjuk a város középiskoláinak vezetőit. 2. Együttműködés: Az Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola, a Bólyai Farkas Szakképző Iskola szakács szakma képzésében résztvevő tanulóknak gyakorlati helyet biztosítunk az iskola főzőkonyháján. 3. Kapcsolatot tartunk: az Újváros Téri Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriumával a városi sportegyesületekkel testvériskolánkkal: Chorzow 5.sz. iskola 24

25 4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal: Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját (munkaköri leírás szerint). A gyermekvédelemmel kapcsolatos eljárások további fokozata amennyiben szükségessé válik a gyámügyi szervekkel való kapcsolattartás. Eredménytelenség esetén az iskola a Polgármesteri Hivatal Szociális Ügyosztályával veszi fel a kapcsolatot. Az iskolavezetés gondoskodik a GYIV felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáról. A tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a szülőket arról, ki látja el a GYIV feladatokat, hol és milyen időpontban kereshető fel. Jól látható helyen az iskola közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. Ha az iskola a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, akkor segítséget kér azoktól a személyektől, szervektől, intézményektől, amelyek a törvényben szabályozott rendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el: - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (iskolaorvos, védőnők) - Gyermekjóléti Szolgálat - Családsegítő Szolgálat - Nevelési Tanácsadó Intézet - Gyámhivatal (I. fokon Ózd Város Jegyzője) - Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat - Családok Átmeneti Otthona - rendőrség - ügyészség - bíróság - menekülteket befogadó állomás, átmeneti szállás - társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok - más közoktatási intézmények 25

26 5. Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátási rendje a vonatkozó törvények szerint zajlik. A tanulók szűrővizsgálatát, a védőoltását és a szükséges egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnők végzik. A dolgozók rendszeres foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenység ellátásra vonatkozó törvényi előírás szerint, az üzemorvossal kötött megbízási szerződés alapján történik. Az iskola tanulóit a városi iskolafogászat saját időbeli ütemezése szerint részesíti fogorvosi ellátásban. Az osztályfőnökök a meghatározott évfolyamokon elkísérik az osztály tanulóit a fogászati szűrővizsgálatra. A visszarendelt tanulók létszámtól függően szülői illetve nevelői kísérettel mennek vissza a kezelésekre. IV. A működés rendje 1. Az iskolaépület és a helyiségek használati rendje Az intézmény épületét, telephelyét címtáblával, nemzeti lobogóval, a hivatalos helyiségeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola valamennyi tanulója és dolgozója az iskola valamennyi oktatási, nevelési célra kialakított és használt helyiségeit rendeltetésszerűen használhatja. A tornateremben, a könyvtárteremben és a számítástechnikai teremben tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A tanulók kötelessége, hogy az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért, a berendezések épségéért anyagilag és erkölcsileg is felelősséget vállaljanak. A károkozás esetén szükséges kártérítést a Házirend szabályozza. A károkozás következményéről a szülőket minden évben az iskola írásban értesíti. A keletkezett kárról az iskolavezetést azonnal értesíteni kell, a kár felmérése, a kártérítés tisztázása a szülővel a vezető és a gondnok feladata. 26

27 Minden nagyobb értékű audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben vesz át az eszköz kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. Az egyes helyiségekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak tanári engedéllyel vihetők más helyiségbe. Ezek visszaszállításáról a foglalkozás után azonnal gondoskodni kell. Felszerelési tárgyak, eszközök az iskola épületéből csak vezetői engedéllyel vihetők ki. (Írásban kért engedély átvételi elismervény). Idegen felszerelési tárgyak csak vezetői engedéllyel hozhatók be. Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után a hivatalsegéd köteles bezárni, a kulcsot a kijelölt helyre elhelyezni. Az áramtalanítást is a hivatalsegédek végzik. Az ajtók, ablakok zárását, a főbejárati ajtók zárását a kijelölt hivatalsegéd, a többiek ellenőrzése mellett köteles végezni. Az épület főajtajának kulcsai az igazgatónál, a gondnoknőnél és az arra kijelölt hivatalsegédnél lehetnek. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros tanár kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. Az egyes helyiségek használatakor mind a dolgozók, mind a tanulók kötelesek a takarékossági előírásokat betartani, a tűzvédelmi, balesetvédelmi, egészségvédelmi, előírásokat megtartani. Az iskola nyitvatartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. Az érkező idegen a csengetős (kapusügyeletes) tanuló köteles kalauzolni. Tanuló az épületet tanítási idő alatt csak pedagógus engedélyével hagyhatja el. Külső személyeknek (szerveknek) a helyiségek használatra történő átadásának rendje: Arról, hogy az intézmény helyiségeit kinek engedi át használatra, az iskola igazgatója és a működtetőn keresztül a gondnok dönt. A használat feltételeit, időtartamát a vezető és a működtető engedélyezi. 27

28 A gondnoknő a vezetővel történt egyeztetés után az érvényben lévő vonatkozó rendelkezések alapján a (bérleti) szerződést megköti, gondoskodik a szerződésben megfogalmazott feltételek mindkét fél által történő megtartásáról, elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és gazdasági feladatokat. Az intézmény területén csak a tanulók nevelésével oktatásával összefüggő, azt nem zavaró üzleti tevékenységet szabad folytatni. 1.1 Az intézmény helyiségeinek egyéb használata: Az iskola helyiségeit, tantermeit, auláját térítésmentesen bocsátja rendelkezésre önkormányzati beszámolók, választások tartása alkalmával, az iskola szülői szervezetei, érdekvédelmi szervezeti kérésére. Térítéssel minden helyiség bérbe adható, amennyiben az megfelel az iskola céljainak, szellemiségének. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje: Az iskolába külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, dolgozók, a szülők gyermekeik ügyeinek intézése érdekében. A gyermekeket kísérő szülők az iskola bejáratáig kísérhetik gyermeküket, kivéve az első osztályosokat, akiket szeptember végéig a tanterem bejáratáig kísérhetik a szülők. Amennyiben a tanítás, napközi vagy más foglalkozás befejezésére várakoznak, az előtérben (a csengetős és a büfé közötti területen) tartózkodhatnak. Mindenki más, csak vezetői engedéllyel (szóbeli vagy írásbeli) léphet be az iskolába és tartózkodhat benn a neki szóló program idejére. Az iskolai ünnepségeken és nyitott rendezvényeken minden érdeklődő részt vehet. Nyitva tartási rend: - Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig között van nyitva. Az épületben a nyitva tartási időn kívül csak előzetes bejelentéssel lehet tartózkodni, mely esetben az épületért, azok vagyontárgyaiért az engedélyt kérő teljes felelősséggel tartozik. - Tanévközi tanítási szünetekben az ügyelet biztosított. A technikai dolgozók ezeken a napokon óra között, az adminisztratív dolgozók óra között dolgoznak. 28

29 - Nyári szünetben az ügyelet kiegészül az iskolavezetés egy-egy tagjának előre meghatározott ügyeleti napokon óra között iskolában tartózkodásával. A tanítás rendje Az iskola 6.00-tól áll a tanulók rendelkezésére. A tanítás 7.50 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek, - kivéve az első óra utánit, mely 20 perces nagyszünet /az első 10 perc a tízórai elfogyasztására kijelölt idő, minden osztály a tanteremben tölti az osztályfőnök jelenlétével/ - A tanítási órák számát a tantárgyfelosztás heti és napi elosztását az órarend, a csengetés rendjét a házirend tartalmazza. - A tantárgyfelosztást az érvényes szabályzók és munkaközösségek javaslata alapján az iskolavezetés készíti el. - Az órarendet a feladattal megbízott pedagógus/ok/ készíti el. Az órarenden a tanterembeosztás is szerepel. - A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédelős tanulók megebédelnek. A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka, saját munkarend szerint (ebédelés, levegőzés, tanulás). a napközis tanulók az uzsonnázás után órakor mennek haza. Az iskolaotthonban a tanórák, az önálló és szabadidős foglalkozások meghatározott rend szerint zajlanak. - Nevelőt és tanulót óráról kihívni, az órát zavarni nem lehet. Tanulókat az óráról kiküldeni, az intézményből elküldeni nem lehet. A vezetők benntartózkodása Ameddig az iskola kötelező foglalkozásokra tanulót fogad, addig felelős vezetőnek kell benntartózkodnia az épületben. Az intézmény vezetőinek napi munka- és időbeosztása úgy készül el, hogy között valamelyik vezető intézményben tartózkodjék. Igazgató minden munkanapon között, 29

30 igazgatóhelyettes minden munkanapon között tartózkodjon az intézményben. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gondnok készíti el a GEK személyeire, a KIK alkalmazott a KIK által. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők /igazgatóhelyettes, gondnok / tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Aláírási jogkört - az iskolatitkár személyének kivételévela GEK gyakorol. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkarendje (KIK alkalmazott 1 fő ) iskolatitkár gondnok óráig óráig (GEK alkalmazott) Ügyelet - Pedagógusügyelet: óra között a tanítási órák előtt és órák közötti szünetekben történik. Beosztása az órarend szerint készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére. Az 1. osztályos nevelők minden tanítási év első hónapjának valamennyi szünetét a gyermekek között töltik. A pedagógusügyelet beosztása a tagozati munkaközösség vezetők feladata. - Tanulói ügyelet A felső tagozatos osztályok végzik (Első félévben 6-8. osztály, második félévben 5-7. osztály). Előre félévre elkészített beosztás szerint egy-egy osztály egy héten át látja el az ügyeletesi feladatokat, az osztályfőnök irányítása és ellenőrzése mellett. Az ügyeleti helyeket iskolánk adottságai, szükségletei szerint határozzák meg. Az ügyeletes tanulók karszalagot, vagy kitűzőt viselnek, feladat- és jogkörüket a Diákönkormányzati tanács határozza meg, az osztályfőnök és a DÖK vezető ellenőrzi és értékeli munkájuk színvonalát. Az ügyeletesek feladatait a Házirend tartalmazza. 30

31 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanítási órán kívüli foglalkozások szakkörök, tehetséggondozás, előkészítés, korrepetálás az adott osztály óráinak befejezése után kezdődnek el és általában ig tartanak. Mindennapos testedzés Az iskola biztosítja a mindennapos testedzés feltételeit. Annak igénybe vétele a tanuló választásán múlik. A mindennapos testedzés megvalósítható tanórai (testnevelés) foglalkozások keretében, tanórán kívüli foglalkozásokon, sportköri tevékenység keretében. Az iskolai sportkör munkáját a testnevelő tanárok irányítják, vezetik, segítik, ISK belső szabályzat alapján. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nemzeti ünnepeket (március 15., október 23.) megelőző utolsó munkanapon iskolai ünnepség formájában köszöntjük. Városi ünnepségeken a tantestületet néhány tagja képviseli. Iskolai hagyományaink megőrzése és új hagyományteremtő tevékenység folytatása kiemelt pedagógiai feladataink közé tartozik. Tanulók életével összefüggő hagyományaink: - óvodások fogadása tanévenként egyszer tanítási órán - óvodások vendégül hívása iskolai ünnepségeinkre - első osztályosok fogadása tanévnyitón, bordó bársonyszalag felkötése - iskolai ünnepségek (munkaterv szerint) - iskolai megemlékezések (munkaterv szerint) 31

32 - ünnepi egyenruha : sötét alj, fehér felső, nyakban bordó bársonyszalag - sulirádió, iskolaújság - Újváros Téri Gyermekhét rendezvénysorozat - tanulmányi versenyek - farsangi karnevál /2 napos/ - testvériskolai kapcsolattartás (Chorzow 5. sz. iskola) - iskolai discok - diákközgyűlés - Dök programok, versenyek, vetélkedők, akciók - új munkatársak köszöntése - nyugdíjba vonulók búcsúztatása - kollégák névnapi köszöntése - jubileumi jutalmak utáni köszöntés - óévbúcsúztató összejövetel - Pedagógusnapi összejövetel - szülői közösség által szervezett bál /farsangi illetve szilveszteri/ 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A évi CXC KNT a meghatározza a pedagógusok kötelességeit és jogait. A jogosítványok mellett az iskola munkájának pedagógiai egységét, a munkatervben illetve Pedagógiai Programban meghatározott célkitűzések megvalósítását abban az esetben lehet hatékonyan biztosítani, ha megvalósul a pedagógiai munka belső ellenőrzése. 1. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő oktató munka egészét. Biztosítja a pedagógiai munka hatékonyságának mérését, a felmerülő hibák időben történő feltárását, a rendelkezésre álló eszközök korszerűsítési igényének felmérését. 2. Tervezése, szervezése: 32

33 A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az éves ellenőrzési tervet az igazgató a munkaközösség vezetők javaslatait is figyelembevételével készíti el. Az igazgató átfogó felelősségén túl az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A rendszeres ellenőrzésben a munkaköri leírásoknak megfelelően részt vesznek a helyettesek, munkaközösség vezetők, a gyermekvédelmi felelős és saját osztályukban az osztályfőnökök. A különféle felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámoltatási kötelezettségük és az igazgató, illetve igazgatóhelyettes felé. Az ellenőrzést végzők előre értesítik az ellenőrzésre kerülő kollégákat, de a bejelentett ellenőrzés mellett alkalomszerűen, bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Indokolt esetben a vezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet, de ezt igényelheti a munkaközösség is. 3. Az ellenőrzés formái, módszerei: - munkarendi, órai - óralátogatás, foglalkozások megtekintése - tanügyi nyilvántartások, dokumentumok, statisztikák - eredménymérések, szintvizsgálatok, felmérések - egyéni beszélgetések - munkaközösségi értékelések - nevelési eredmények értékelése Az elemzésekről feljegyzés készül, az óralátogatást értékelő megbeszélés követi. Az ellenőrzési eredményekről a nevelőtestületet tájékoztatni kell. Az ellenőrzés során hozott intézkedéseket határozatba kell foglalni. 4. Az értékelés színterei: - vezetői megbeszélések - kibővített vezetői megbeszélések - tanórai megbeszélések 33

34 - tantestületi értekezletek - nevelési értekezletek - munkaközösségi megbeszélések 34

35 V. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 1. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának szerves része (formai szempontból javasolt melléklete). A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működésének és használatának rendjét. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az adott intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy a vonatkozó jogszabályokkal összhangban szabályozza és meghatározza a könyvtár feladatát, szolgáltatásait, fenntartásának, fejlesztésének és gazdálkodásának módját, gyűjtőkörét és állományvédelmi eljárásait, kezelésének, működésének és használatának rendjét. 2. Az iskolai könyvtár működését meghatározó főbb jogszabályok 2.1. Törvények évi LXXIX. törvény még érvényben lévő részei a CXC. törvény már hatályos részei évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 35

36 2.2. Kormányrendeletek 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2.3. Érvényben lévő tantervek 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, melléklet 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, mellékletek A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KM PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről 3. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 3.1. Általános adatok A könyvtár neve: Újváros Téri Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe : 3600 Ózd, Újváros tér 1. Jellege: nem nyilvános, a könyvtárat csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják Iskola típusa: általános iskola Maximális tanulói létszám: 507 fő Elhelyezés: az iskola földszintjén A könyvtár pecsétje: 36

37 3.2. A könyvtár fenntartása A fenntartó (önkormányzat, egyház, alapítvány) neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ózdi Tankerület A fenntartó címe:3600.ózd, Zrínyi út 1. Az iskola fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az intézmény költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy általa kijelölt helyettese ellenőrzi, a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének és javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtár munkatársait az iskola igazgatója alkalmazza. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. 4. Az iskolai könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár működésének célja, hogy szakszerűen fejlesztett gyűjteményével, informatikai eszközeivel és ezekre épülő szolgáltatásaival, valamint más könyvtárak gyűjteményének és szolgáltatásainak felhasználásával elősegítse az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását; támogassa az oktató-nevelő munka szakmai fejlesztését; biztosítsa a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói információs igények teljesíthetőségét; vállaljon központi szerepet a tanulók könyvtár- és információhasználati felkészültségének megalapozásában, és koordinálja a nevelőtestület könyvtár-pedagógiai programjának megvalósítását; elősegítse a tanulók általános műveltségének kiszélesítését, esetleges kulturális hátrányainak mérséklését. 5. Az iskolai könyvtár feladatai 5.1. Alapfeladatok A könyvtári gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása 37

38 Könyvtár-informatikai eszközök és szolgáltatások igénybevételének biztosítása Tájékoztatás nyújtása: A könyvtár szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról A könyvtári és információs rendszer által közvetített információs forrásokról, információkról és azok tartalmáról Más iskolai könyvtárak, pedagógiai szakkönyvtárak, az ODR szolgáltató és más nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, különös tekintettel az ODR szolgáltató könyvtárak dokumentum ellátási szolgáltatásainak fogadására és közvetítésére Könyvtárhasználati tanórák megtartása és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák megtartásában való részvétel Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését A muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények kezelése, gondozása, rendelkezésre bocsátása 5.2. Kiegészítő feladatok Könyvtárra épülő tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények megtartása Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása 6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés a törvényi, jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza. 38

39 7. Az iskolai könyvtár elhelyezése, felszereltsége 7.1. Elhelyezés A könyvtár az iskola földszintjén mindenki által jól megközelíthető helyen lett kialakítva. A könyvtár állománya raktári rendben, szabad polcon került elhelyezésre. Feliratok, választólapok, szimbólumok segítik a tájékozódást. Helyben olvasásra, egyéni kutatásra, számítógép használatra (internet hozzáféréssel), könyvtári foglalkozások, csoportok számára is elegendő férőhellyel rendelkezik. Külön raktárhelységben kerültek elhelyezésre a védett, valamint az alkalmilag használatos könyvek. Tankönyvtárban került elhelyezésre a tartós tankönyvek, évfolyamonként és tantárgyanként Felszerelés Tanári számítógép (internet hozzáféréssel) Tanulói számítógép (internet hozzáféréssel) Nyomtató Szkennelő Lejátszó-, felvevőberendezések: CD-lejátszó DVD-lejátszó videolejátszó, hangfelvételhez felvevő, lejátszó egyéb képmegjelenítő eszközök (projektor, televíziókészülék) Ezen eszközök kezelése, használói hozzáférésének lehetőségei, szabályai a könyvtárhasználati szabályzatban, házirendben találhatók. 8. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre A gyűjtőkör részletes szabályozását lásd a gyűjtőköri szabályzatban (I-es számú melléklet). 39

40 9. Gyűjteményszervezés 9.1. Az állomány gyarapítása A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, a költségvetési keretek és az egyéb lehetséges anyagi források (alapítvány, pályázat) figyelembevételével köteles állományát gyarapítani Az állománygyarapítás módjai: Vétel Csere Ajándék A könyvtáros tanár az állományalakítás egyszemélyi felelőse, ezért hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. Csere és ajándékozás esetén csak a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelő dokumentumok fogadhatók el. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtáros tanárnak nyilvántartást kell vezetnie Állományba vétel A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása. Bélyegzés a könyvtár bélyegzőjével. Könyvek esetében címlap hátoldalán a 17. oldal alján és az utolsó oldalon. Időszaki kiadványoknál a címlap hátoldalán. Audiovizuális dokumentumoknál a csatolt címkén. A címleltárkönyvben a következő adatokat kell kitölteni: - egyedi leltárszám - leltározás dátuma - dokumentum adatai (szerző, cím, kiadó) - darabszám - raktári jelzet - beszerzés módja, értéke - a számlán (szállítólevélen) a leltárba vett dokumentumok leltári számát fel kell tüntetni 40

41 9.4. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be. Az időlegesen megőrzésre szánt dokumentumok Brossúra nyilvántartásba kerülnek az alábbi adatok feltüntetésével: - leltári szám - dátum - szerző - cím - darabszám - érték A dokumentumra a B jelzés után kerül a leltári szám (pl. B/100) Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll Állományapasztás, törlés Az állomány selejtezését, törlését évente rendszeresen (tanév végén), illetve egyéb esetekben (például elemi kár, lopás) a hiány bekövetkezése alkalmával el kell végezni. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány. 41

42 A törlés folyamata Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített (pénzzel vagy dokumentummal), behajthatatlan követelés, állomány-ellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli), elháríthatatlan esemény. Mellékletei: törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok, illetve állományellenőrzési többlet). A brossúra nyilvántartású dokumentumok nem leltárkötelesek, azonban a hiányról törlési ügyiratot kell készíteni, és ennek alapján kell az időleges nyilvántartású dokumentumokat törölni az összesített nyilvántartásból. Jegyzőkönyvet azonban nem kell felvenni. A törlés jóváhagyását követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből oly módon, hogy a leltári számot át kell húzni piros tollal, és a megjegyzés rovatba be kell írni a törlési jegyzőkönyv és a dokumentum sorszámát. 10. Állománygondozás A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, raktári rend A könyvtári állomány elhelyezése: A könyvtári állomány egésze szabadpolcon került elhelyezésre. A könyvtári állományban a tájékozódást irányító táblák, eligazító feliratok, raktári választólapok, magyarázó jelzések, szimbólumok segítik. 42

43 A könyvtári állomány tagolása Az iskolai könyvtár gyűjteményének főbb állományrészei Kézikönyvtár Kölcsönzési állomány Szépirodalom Gyermek- és ifjúsági irodalom Ismeretközlő irodalom Pedagógiai gyűjtemény Nem nyomtatott dokumentumok Audiovizuális Elektronikus dokumentumok Könyvtáros segédkönyvtára Hivatali segédkönyvtár Külön gyűjtemények helytörténeti gyűjtemény egyéb: kotta, zenemű-, hangtár, Letéti állományok A könyvtári állomány raktározása Az állományrészek raktári rendje Kölcsönözhető állomány szabadpolcon 43

44 Szépirodalmi művek egységes szerzői betűrendben (cutter-szám szerint), (lehetséges szempont a házi, ajánlott olvasmányok, műfaji, tematikus csoportok kiemelése, sorozatok: Mi micsoda?, Bölcs Bagoly, Piknik.) Ismeretközlő művek az ETO szakrendje, a raktározási táblázatok szakjelzetei szerint, az egyes csoportokon belül szerzői betűrend (cutter-szám) a rendezési elv (lehetséges szempont egyes sorozatok kiemelése); A kézikönyvtár dokumentumai raktári szakjelzet és cutter-szám szerint (továbbá a színcsíkos megjelölés is lehetséges) Pedagógiai gyűjtemény szabadpolcon az ETO szakrendjében Tankönyvtár:, évfolyamonként, tantárgyanként Audiovizuális és elektronikus dokumentumok gyűjteménye céltárolókban, zárható szekrényekben dokumentumtípusonként, ezen belül témánként elhelyezve. Videofilmek és DVD-k ismeretterjesztő és oktatófilmek téma szerint irodalmi feldolgozások cím, illetve szerzőség betűrendjében az oktatásban használható művészfilmek cím szerinti betűrendben CD-k: CD-lemezek cím szerint Tartós tankönyvnek minősülő dokumentumok gyűjteménye: tantárgyi/évfolyamonkénti rendben Raktári készlet: tartós tankönyvek, A könyvtárból kihelyezett letétek Könyvtárból kihelyezett letétek: szaktantermek, tantermek, napközis termek. Letéti állományként kezelendő a hivatali segédkönyvtár. 44

45 10.2. Állományvédelem A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. A leltári felelősséget a könyvtáros tanár munkaköri leírása (lásd a II. sz. mellékletet) szabályozza. Az állományra vonatkozó előírásokat a jelen szabályzat az alábbiakban határozza meg. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtár beszerzési keretének felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtári számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat a beérkezést követő hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanár felelősségre vonható a dokumentum- és/vagy eszközhiányért, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait, kötelességszegést követett el, a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A kölcsönző tanárok, technikai dolgozók, tanulók anyagilag felelnek a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A szaktanárok és a tanulók részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumtárolásra alkalmas. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsaiból egy példány a könyvtáros tanárnál, egy példány az igazgatóhelyettesi irodában található, szükség esetén csak az iskolavezetés valamely tagjának adható át a könyvtár kulcsa. A könyvtáros távolléte esetén a könyvtár bejárati ajtajának zárva kell lennie, foglalkozások a helyiségben nem tarthatók. 45