Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)

Átírás

1 SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA OM Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Érvényes: január 29-étől

2 TARTALOMJEGYZÉK Téma Oldal BEVEZETÉS 5 I. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI 11 II: RÉSZ A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE I. FEJEZET Az intézmény vezetője 15 II. FEJEZET Az igazgatóhelyettesek 15 III. FEJEZET Az iskolavezetőség 16 IV. FEJEZET A nevelőtestület 17 V. FEJEZET A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 21 VI. FEJEZET Szülői Közösség 23 VII. FEJEZET Tájékoztatás a szülők, tanulók részére 24 III. RÉSZ KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA 25 IV. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK VIII. FEJEZET A működés rendje 27 IX. FEJEZET.. Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái 27 X. FEJEZET Felvétel 29 XI. FEJEZET Gyakorlati tanárképzés 31 XII. FEJEZET A létesítmények és helyiségek használati rendje 31 XIII. FEJEZET A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 33

3 XIV. FEJEZET Iskolai könyvtár 34 XV. FEJEZET Iskolai sportkör, DSE; a mindennapi testedzés lehetősége 35 XVI. FEJEZET A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-, ill. csoportfoglalkozások 37 XVII. FEJEZET Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelességek 38 XVIII. FEJEZET A reklámtevékenység szabályai 39 XIX. FEJEZET Ünnepélyek, megemlékezések rendje; a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 39 XX. FEJEZET Mulasztások engedélyezése, igazolása 40 XXI. FEJEZET Az iskola és a tanítási órák látogatása 42 XXII. FEJEZET Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák 43 XXIII. FEJEZET Tanügyi nyilvántartások kezelése 44 XXIV. FEJEZET A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 45 XXV. FEJEZET A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendje 46 XXVI. FEJEZET Tankönyvrendelés szabályai az iskolában 47 XXVII. FEJEZET A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 50 XXVIII. FEJEZET A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje 51 XXIX. FEJEZET Diákönkormányzat 51 XXX. FEJEZET Pedagógus továbbképzés 53 XXXI. FEJEZET A pedagógus munka elismerése 54 XXXII. FEJEZET A tanulók jutalmazása, fegyelmezése, díjazása 55 XXXIII. FEJEZET Védő-óvó előírások 57 XXXIV. FEJEZET Rendkívüli események esetén szükséges teendők 59 XXXV. FEJEZET A szelektív hulladékgyűjtés rendje 60 3

4 MELLÉKLETEK Az iskola szervezeti felépítése 62 Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása 63 A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve 68 Záradék, legitimációs záradék 72 4

5 BEVEZETÉS Ktv. 40. (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola feladata az alapító okiratban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40. (2) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai alapján az iskola vezetője szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéséket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat érvényességének tekintetében a Kt. 40. (2) bekezdése az irányadó, miszerint az iskolaszéket egyetértési, a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg, valamint a nevelőtestület fogadja el. Az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Kt. 40. (3) bekezdése alapján az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója. JOGSZABÁLYOK: 1. A közoktatást érintő alapvető jogforrások: évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről; évi LXXIX. törvény a közoktatásról; évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya; évi IV. törvény a házasságról. A családról és a gyámságról; évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről; évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; évi XCIII. törvény a munkavédelemről; a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény; évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól; évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről; évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről; 5

6 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről; évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről; évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 2. A közoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó jogforrások: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 20/1997. (II. 13.) a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról; 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról; 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről; 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről; 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről; 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. A SZABÁLYZAT HATÁLYA: Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzat az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni. 6

7 AZ ISKOLA SZABÁLYZATAI, DOKUMENTUMAI: Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező felülvizsgálat Jóváhagyó Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Alapító okirat SZMSZ Közoktatási törvény évi XXXVIII. törvény az államháztartásról /1998. Korm. rendelet SZMSZ-ben részletezve Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) fenntartó Nevelőtestület Fenntartó Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél) Iskolaszék, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 5. -ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek! Házirend Nevelési/pedagógiai program (Helyi tanterv, egészségnevelé si és környezeti nevelési program) Minőségirányít ási program Közoktatási törvény 40. (7.8.9.), 102., /1994. MKM rendelet Közoktatási törvény , 102., 103. Közoktatási törvény 40., 102., 103., 3/2002. (II.15.)OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Érvényesség lejártakor, illetve jogszabályi előírás szerint, vagy módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Nevelőtestület Fenntartó Nevelőtestület Fenntartó (szakértői vélemény kell) Alkalmazotti közösség Fenntartó Iskolaszék, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 6. -ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek! Kötelező az iskolaszék (Kt. 61. ) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek! Kötelező az iskolaszék véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak) Továbbképzési 277/1997. Korm. 5 évente (2008) Nevelő- Közalkalmazotti tanács 7

8 program rendelet testület véleményének beszerzése kötelező Dokumentum Előíró jogszabály Kötelező Egyeztetési kötelezettség Jóváhagyó felülvizsgálat (megjegyzés) Beiskolázási terv Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése Az intézmény éves munkaterve Munkatervi beszámoló Munkaköri leírások 277/1997. Korm. rendelet 11/1994.MKM rendelet 2. (+fenntartói előírások) fenntartó Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott Évente, március 15-ig Évente Évente Feladatváltozás esetén Intézményvezető Nevelőtestület (Kt. 57. (d) Nevelőtestület (Kt. 57. (d) fenntartó Intézményvezető kötelező. Iskolaszék, szülői közösség, DÖK, gyakorlati képzés szervezőjének véleménye. Jegyzőkönyvek! Jegyzőkönyv az elfogadásról. Átvételét a közalkalmazott nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet. Munkavédelmi szabályzat évi XCIII. törvény a munkavédelemről /2007. OKM rendelet Feltételek változása esetén Intézményvezető Megismertetése a dolgozókkal, tanulókkal kötelező. A oktatásról jegyzőkönyv kell. Tűzvédelmi szabályzat Dokumentum Tanügyi nyilvántartások Esélyegyenlőségi terv Eszközjegyzék évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről /2007. OKM rendelet Előíró jogszabály 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 54., Feltételek változása esetén (tűzriadó) Kötelező felülvizsgálat Jóváhagyó Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető, Megismertetése a dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkábaálláskor) Oktatásról jegyzőkönyv kell. Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Az ötven főnél többet foglalkoztató költségvetési szerveknek kötelező 8

9 Dohányzási szabályzat (munkáltatói intézkedés) Iratkezelési szabályzat Dokumentum 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet /2005. (IX. 22.) Korm. rendelet Előíró jogszabály Feltételek változása esetén Kötelező felülvizsgálat 7. számú melléklet fenntartó évi XLII. törvény a nemdohányzók Vagy SZMSZ-ben, Intézményvezető védelméről 4. házirendben Intézményvezető Jóváhagyó Megismerését aláírással kell igazolni. Megismerését aláírással kell igazolni. Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Megjegyzés: a Leltározási szabályzat és a Selejtezési szabályzat a Fenntartónál (Szegedi Tudományegyetem (SZTE)) áll rendelkezésre. AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI 1. Pedagógiai program, Minőségfejlesztési Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletekről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók, illetve az iskola honlapján megtekinthetők. 2. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja a beiratkozás alkalmával. A házirend megtalálható az iskola honlapján, kivonata pedig a tantermekben. A házirend legfontosabb változott pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten és osztályfőnöki órán. 3. Környezet- és egészségnevelési Program A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható, illetve az iskola honlapján megtekinthető. Megvalósításának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza. 9

10 4. Ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az igazgatóhelyettesi irodában kerül kifüggesztésre. 5. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre. 10

11 I. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az iskola neve: Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Az iskola rövidített neve: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Az iskola címe: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt Az iskola levelezési címe: 6701 Szeged, Pf. 444 Az iskola székhelye: 6722 Szeged, Boldogasszony sgt (helyrajzi szám: 3511) Az iskola telephelye(i): - Az iskola tagintézménye(i): - Az iskola OM azonosítója: Elérhetőségek: Telefon: Fax: iskola@sgyak.u-szeged.hu Honlap: Alapító okirat kelte: december 21. Alapító és fenntartó: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Irányító szerve: Szegedi Tudományegyetem Szenátusa, 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Az iskola működési köre: Szeged város közigazgatási területe Az intézmény típusa: közoktatási intézmény, közszolgáltató költségvetési szerv közintézet szervezeti egysége Közfeladata: alapfokú nevelés, oktatás (TEÁOR-8520 Alapfokú oktatás) 11

12 Alaptevékenysége: Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése 8520 Alapfokú oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatának figyelembe vételével a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, az iskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontja, illetve a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet szerinti besorolással: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő: - mozgáskorlátozott, mozgásukban akadályozott tanulók; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő: - beszédfogyatékos tanulók, - pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesülnek, az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai programjában szabályozott módon. 12

13 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, továbbá a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek (BTMN) fejlesztőpedagógiai foglalkozásban részesülnek, az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusok irányításával, a sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai programban szabályozott módon. Kiegészítő tevékenysége: - Pedagógusok száma: 54 Egyéb munkakörben dolgozók: 7 fő Évfolyamok száma: 8 Tanulócsoportok száma: 24 Maximális tanulólétszám: 650 fő Az intézmény gazdálkodása: ÁFA alanyiság: a közoktatási feladatok forrása a felsőoktatási intézmény közoktatási intézménye részére a költségvetésben elkülönített forrás az iskola nem tartozik az ÁFA körébe Az iskola körbélyegzője: Lenyomat: a Magyar Köztársaság címere, körben SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Boldogasszony sgt Szeged felirattal. P. h. P.h. P. h. P. h. Az iskola (hosszú) bélyegzője: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5., Tel.: (62) felirattal Lenyomat: P. h. P. h. P. h. P. h. 13

14 Használatukra jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár. Az iskola képviseletére jogosult: igazgató, igazgatóhelyettesek, az igazgató által írásban megbízott pedagógus. 14

15 II. RÉSZ A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE I. FEJEZET Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés; kiadmányozás. A hatáskörök átruházása az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában foglaltak szerint történik. II. FEJEZET Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladatukat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Vezetői megbeszéléseken rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, ismertetik a következő időszakra vonatkozó terveiket. Rendkívüli eseményekről, hivatalos személyek látogatásáról az igazgatót soron kívül tájékoztatják. 15

16 A nevelési és gazdasági igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban foglaltak szerint osztja meg a feladatokat. (Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ mellékletét képezi.) Külön munkaköri leírás szabályozza a gazdasági ügyintéző feladatkörét. III. FEJEZET Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: az igazgató; az igazgatóhelyettesek; a munkaközösség-vezetők; a diákmozgalmat segítő pedagógus; a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendtől függően tanácskozási joggal részt vehet az iskolai érdekképviseleti szerv(ek) vezetője/vezetői. Operatív vezetési ügyekben az igazgatóhelyettesek, a gazdasági ügyintéző hetente tájékoztatják az igazgatót. A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kérdések, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. Ő gyakorolja az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági ügyek intézésével megbízott igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző látja el. Mindhárom vezető munkaidő utáni távolléte esetén az igazgató megbízása alapján az a személy helyettesít, aki az intézmény működését ez idő alatt zavartalanul biztosítja (foglalkozást tartó pedagógus, portás, gazdasági ügyintéző, illetve iskolatitkár). A gazdasági ügyintézőt távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti. 16

17 Feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A munkaközösségek vezetői az éves munkáról írásbeli beszámolót készítenek. Az igazgató ezek alapján készíti el a tanév végi értékelő beszámolóját, amelynek egy példányát eljuttatja a fenntartóhoz. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a DÖK-öt irányító pedagógus nevelőtestületi értekezleteken szóban, a tanév végén írásban számol be végzett munkájáról. IV. FEJEZET A nevelőtestület A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Ktv. 56. szerint: (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az iskola nevelőtestülete szakmai munkaközösségekben dolgozik. A munkaközösség vezetőit évente egyszer (a tanév megkezdésekor) tisztségükben saját munkaközösségük megerősíti, illetve a közösségek tagjaik kezdeményezésére új vezetőt választhatnak. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek vezetői tagjai az iskolai vezetőségnek. A szakmai munkaközösség feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskolát; részt vesznek oktató-nevelő munka belső fejlesztésében; a szakterületükön belül az egységes követelményrendszer kialakítására törekednek; kialakítják ellenőrzésének, értékelésének módszereit, meghatározzák a dolgozatok számát, a szóbeli és írásbeli ellenőrzés mennyiségét, összehangolják értékelési rendszerüket; javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére; segítik a pályakezdőket; segítséget nyújtanak a tanárok önképzéséhez; segítik az 1, illetve az 5 éves továbbképzési terv elkészítését; tudásszintfelmérést kezdeményeznek; megbeszélik a tankönyvválasztást; mindent megtesznek az egységes normák kialakításáért; döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. 17

18 (2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Ktv. 57. szerint: (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; 18

19 (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja (lásd ott!) a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. (5) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. R. 29. szerint: (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Értekezletek rendje A tanévnyitó, a félévi értékelő és a tanévzáró értekezlet megtartása minden évben kötelező. Az iskola működését meghatározó, az azt módosító ügyekben kerül sor az évközi értekezletekre. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 75%-a jelen van. Az a határozat válik döntéssé, mely a jelenlévőktől 50% + 1 szavazatot kapott. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik nyílt szavazással hozza. (2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (3) A nevelőtestület véleményét a közoktatási törvény 57. (2) bekezdésében meghatározottak mellett ki kell kérni: a) nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához R. 30. (3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről 19

20 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a munkaközösségre ruházza: a második idegen nyelv megválasztásához kapcsolódó javaslatok kidolgozását az igazgató számára (nyelvi munkaközösség); a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztályozó értekezleteken (tanítók, tanárok); diák- önkormányzati döntési jogkörbe tartozó kérdésekben vélemény kialakítását (osztályfőnöki munkaközösség); a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásainak megállapításával kapcsolatos előzetes véleménynyilvánítását (szakmai munkaközösségek); a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásának véleményezését, a jelentkezők kiválasztásában történő segítség nyújtását (szakmai munkaközösségek); a szak- és módszertani tanszékekkel való kapcsolat tartását (szakmai munkaközösségek); Ságvári-napi versenyek szervezését (osztályfőnöki munkaközösség); szaktárgyi versenyek ütemezését, szervezését, ezzel kapcsolatosan a tanulók tájékoztatását (dolgozatok javítását) (szakmai munkaközösségek); BÁBEL Idegennyelvi Szövegértési és Nyelvhasználati Verseny szervezését (nyelvi munkaközösségek); iskolaérettségi vizsgálat alapján a leendő első osztályosok felvételi kérelmének javaslattételét (alsós munkaközösség); a tanév során esedékes ünnepélyek szervezéséért felelős pedagógusok kijelölését (az ünnepély szervezését vállaló munkaközösség); a tanulói tankönyvrendelés ügyeinek intézését tankönyvek kiválasztását (osztályfőnöki munkaközösség, szakmai munkaközösségek); a tanulói teljesítmények félévi, év végi elbírálása (magatartás, szorgalom) jegyek, nevelőtestületi dicséret, osztályozó vizsgára bocsátás (iskolai szintű kitüntetések, elismerések odaítélését nem ruházza át) (az osztályban tanító tanárok, közössége (osztályozó konferencia. A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek. Az átruházott feladatok teljesítéséről a teljesítés utáni első közös értekezleten számolnak be. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül: a tanulókat érintő ügyekben; az iskola működését megváltoztató, azt módosító intézkedések, döntések meghozatalakor; a tanévzáró értekezleten. 20

21 Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolában állandó és (szükség szerint) ideiglenes célfeladatra alakuló csoportok működnek, melyek tagjai az iskola nevelőtestületéből kerülnek ki. Az iskolában működő állandó, célfeladatra alakult csoportok a következők: Minőségfejlesztési csoport; Kompetenciamérés csoport; Önértékelő csoport (Comenius); Pályázatfigyelő csoport. Néhány példa az iskolában működő ideiglenes, célfeladatra alakult csoportra: Pedagógiai Programot felülvizsgáló csoport; Házirendet felülvizsgáló csoport; Szervezeti és Működési Szabályzatot felülvizsgáló csoport. Az iskolán belüli szakmai munkaközösségek kapcsolattartása elsősorban a munkaközösségvezetők értekezleteinek formájában történik. Ezek az értekezletek (kivételes alkalmaktól eltekintve) minden héten csütörtökön kerülnek megtartásra. Az értekezleten elhangzottakról a munkaközösség-vezetők tájékoztatják munkaközösségük tagjait. V. FEJEZET A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon túl kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az igazgató határozza meg. Minden félév elején az igazgató elkészíti és nyilvánosságra hozza az ellenőrzési tervet. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató; az igazgatóhelyettesek; a munkaközösség-vezetők. 21

22 Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyuk tanításával és annak adminisztrációjával összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgató-helyettest. Az ellenőrzés módszerei: tanórán, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; az írásos dokumentumok vizsgálata; beszámoltatás szóban és írásban, felmérések, eredményvizsgálatok a nevelés-oktatás területén. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munka-közösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával a tantestületi értekezlet összegezi és értékeli. A pedagógiai munka értékelése külön dokumentumban, a pedagógus-értékelés szabályzatban került átdolgozásra, mely az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) szerves részét képezi. A munkaidő-nyilvántartás rendje A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályait a 186/2006. (VIII. 31.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet módosításáról tartalmazza. Az iskolai munkaidő-nyilvántartás egymásnak megfeleltethető alapdokumentumai: jelenléti ív az iskola portáján, melyet az iskolába történő érkezéskor és az iskolából való távozáskor minden pedagógus kitölt (óra, perc) és aláír; osztálynaplók (haladási naplók) bejegyzései (aláírások); kéthavonta kitöltendő teljesítmény-nyilvántartó lapok, melyet a nevelési igazgatóhelyettes által megjelölt határidőre a nevelési igazgatóhelyettesnek át kell adni (aláírás). A dokumentumok összevetése után történik meg a túlórák, a helyettesített órák és a teljesítménymutatók kiszámítása. Ennek felelőse a nevelési igazgatóhelyettes. 22

23 VI. FEJEZET Szülői Közösség A Szülői Közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az iskolai Szülői Közösség választmánya az igazgató kezdeményezésére legalább félévente ülést tart, amelyre a tagok írásbeli meghívót kapnak a napirend megjelölésével. A választmányi értekezleten tanácskozási joggal vesz részt az igazgató (igazgatóhelyettes), a Diákönkormányzat vezetője, valamint a gyermekvédelmi felelős. A napirendet az igazgató terjeszti elő. Az igazgató évente egyszer tájékoztatót tart a Szülői Közösség számára. A választmány üléseiről a napirend jellegétől függően írásbeli feljegyzés készül. A választmányt tájékoztatni kell azokról a döntésekről, melyeket a nevelőtestület az iskolai és családi nevelés közös feladatairól, az iskola egészét érintő programokról hozott. A tanév kezdetén (általában szeptember 20-ig) osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják az osztály szülői közösségének képviselőit (osztályonként 2 fő). A megválasztott képviselők alkotják az iskola Szülői Közösség választmányát, mely saját hatáskörében nyílt szavazással elnököt választ. Az osztály szülői közössége legalább félévenként szülői értekezletet tart, ahol az osztályfőnök vezetésével elemzik a tanulói közösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és a családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és a szülői közösség képviselői rendszeresen együttműködnek az elfogadott programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. A szülők maguk is kezdeményezhetik az osztály szülői értekezlet összehívását, melyre, ha az intézmény működését érintő ügyekről van szó, az igazgató jelenlétében kerül sor. Az igazgató által összehívott rendkívüli szülői értekezleten jelen van az osztályfőnök. További jogok A szülők félévente 1 alkalommal (az éves munkatervben meghatározottak alapján) fogadóórán tájékozódhatnak gyermekük előrehaladásáról, fejlődéséről. December 15. és május 1. határidővel írásbeli értesítést kap az a szülő, akinek a gyermeke valamelyik tárgyból bukásra áll. A szaktanárok heti 1 fogadóórát jelölnek ki. A szülő alkalomszerűen, előzetes egyeztetés alapján is kérhet találkozót a gyermekét tanító pedagógusoktól. Igazgatói fogadóóra: heti 1 alkalommal délelőtt, valamint az igazgató délutáni ügyeletei alkalmával. 23

24 VII. FEJEZET Tájékoztatás a szülők, tanulók részére Májusban a leendő első osztályosok szüleinek tartott első szülői értekezleten az igazgató és a tanítók tájékoztatják a szülőket az iskola működésének rendjéről. A dokumentumok elolvasására az iskola könyvtárában, illetve az irodában van lehetőség. A felmerülő kérdésekről az igazgató ad felvilágosítást fogadóórájának időpontjában. A dokumentumokban történt módosításokról az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. Egyéb fontos információk közlése a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken történik. Az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program, Házirend) az intézmény honlapján elérhetőek. Tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanuló joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez. A Házirendet az osztályfőnökök minden év szeptemberében ismertetik a tanulókkal. A tanulók rendszeres tájékoztatásának egyik fóruma a DÖK-gyűlés (működését a Házirend szabályozza), ahol az osztályok képviselői vesznek részt, és ők informálják osztálytársaikat. Félévente szükség szerint iskolagyűlést tartunk, összehívását az igazgató és/vagy a DÖK vezetője kezdeményezheti. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diák-önkormányzat a segítő tanár közreműködésével az iskolagyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. Az írásban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A kérdezés érdemi válasz módját a Házirend szabályozza. A gyűlést a DÖK elnöke vezeti le, a tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. A rendszeres tájékoztatást segíti az iskolai hirdetőtábla. A tanulók az őket érintő kérdésekben elsősorban az osztályfőnökhöz, de az iskolatitkárhoz, a DÖK-vezető tanárhoz és előre egyeztetett időpontban az iskola igazgatójához is fordulhatnak. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái A tanulók szervezett véleménynyilvánításának színtere az osztályfőnöki óra, valamint a nagyobb közösséget érintő kérdésekben a DÖK-gyűlés. Ez ügyben a diák önkormányzati képviselők előzetesen egyeztetnek az osztály közösségével. Az iskola életével kapcsolatos véleményekre az osztályfőnök, illetve a DÖK-vezető tanár reflektál, és indokolt esetben ezekről tájékoztatja a tantestület tagjait vagy az illetékeseket. 24

25 III. RÉSZ KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: 1. a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel (KT 34., 35., 36. -ban meghatározottak szerint); 2. a közoktatás keretében, társintézményi szinten óvodákkal (SZTE óvoda, Toldi u. óvoda), általános iskolákkal és középiskolákkal (az Intézményi Minőségirányítási Programban rögzített módon) ; 3. az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával (az alapítvány céljaiban meghatározott oktatási-nevelési kérdésekben); 4. a gyermekjóléti szolgálattal (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében, valamint az ismételt igazolatlan tanulói mulasztások miatt); 5. az önkormányzat Népjóléti Irodájával az alábbiak szerint: - a gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a szülőket a különféle támogatási lehetőségekről, közreműködik a kérelmek elkészítésében és továbbításában; - az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet esetén kezdeményezi a gyermekek ingyenes vagy kedvezményes étkeztetését, valamint tankönyv- és tanszerellátásának támogatását; 6. az önkormányzat jegyzőjével (a tanulóval kapcsolatos ügyekben a KT. 83., valamint a tanulói balesetek esetén a 11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklet 2. pontja szerint; 7. az önkormányzat Oktatási Irodájával tanügyigazgatási kérdésekben; 25

26 8. az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az alábbiak szerint: szakorvosi és védőnői szűrővizsgálatok az 1-8. évfolyamon; szükség szerint szakrendelésre irányítás; védőoltások; pályaválasztás előtti szakvizsgálatok; 10. az iskolában folyamatosan működő HAMMIDO alapfokú művészeti iskolával és a Fiesta Tánc Nonprofit Kft-vel; az intézmények igazgatói minden tanév elején átvizsgálják együttműködési megállapodásukat, és elvégzik a szükséges módosításokat (bérleti díj, tanterem- és eszközhasználat, órabeosztás); 11. az egyetem szaktanszékeivel, a szakmódszertant oktatókkal tartjuk a kapcsolatot; 12. az OH-val; 13. az iskola ökoiskola státuszából adódóan különböző társadalmi szervezetekkel, elsősorban a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel (további partnereink: Szegedi Vadaspark, KÖRLÁNC, HUMUSZ, KOKOSZ? CSERMELY? MME stb.); 14. a felnőttoktatási tevékenységet végző 2F Iskolával. A partnerkapcsolatokat az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP) részletesen szabályozza. 26

27 IV. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK VIII. FEJEZET A működés rendje A tanév beosztása a miniszter által országosan szabályozott, az éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervet az igazgató állítja össze az elmúlt év programjaiból kiindulva. A munkaközösségek ennek alapján készítik el a munkatervüket. A tanév munkatervben megjelölt programjainak év közbeni módosítására csak az igazgatóval és a nevelőtestülettel történő egyeztetés után kerülhet sor. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok, melyeken legalább három órát tartottak az osztálynak. Arra is lehetőség van, hogy a tanítási órát és napot a nevelési tervben vagy a helyi tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, erdei iskola keretében) teljesítsék. Szünetek Tanítási szünetek a szorgalmi időszakban az őszi, téli és tavaszi szünet. Ezeknek rendjét az OM rendeletben szabályozza. Tanítási szünet, tanítás nélküli munkanapok alkalmával az iskola ha erre igény van felügyeletet biztosít a gyermekek számára. Az igazgatónak és helyetteseinek a nyári szünetben 3 alkalommal 9-12 óráig irodai ügyeletről kell gondoskodni. IX. FEJEZET Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái A tanulók fogadása, nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.00 órától óráig tart nyitva, ezalatt folyamatosan portai ügyelet biztosított. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. 27

28 Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A reggeli tanári ügyelet legkorábban 7.30-kor kezdődik és 8.00-ig tart. A tanítás kezdete 8.15 óra (0. óra esetében 7.20). A tanítási órák 45 percesek, a szünetek az utolsó óraközi szünet kivételével 15 percesek (az utolsó szünet 10 perces): 0. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Rendhagyó alkalmak esetében rövidített órák szerint zajlik a tanítás, ekkor a tanítási órák 40, a szünetek pedig 10 percesek (kivételt képez ez alól a 0. óra, mely 45 perces): 0. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: A tanulók udvaron tartózkodásának rendjét az iskolai Házirend határozza meg. A folyosói és udvari tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején újra kell készíteni és félévkor (az esetleges órarendi változások miatt) aktualizálni kell. Az ügyeleti beosztás készítésére az igazgató és a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes minden félév elején felkéri a tantestület 2 tagját. (Az ügyeleti beosztást az adott félév második tanítási hetének első napjára el kell készíteni.) Fontos, hogy az ügyeletben minden pedagógusnak részt kell vennie (kivételt jelent az igazgató és a két igazgatóhelyettes). Az alsós tanítók az osztálytermeikben és az azt megelőző folyosószakaszon látnak el a szünetekben ügyeletet. A felsős tanárok a beosztás által meghatározott helyen és időpontban ügyelnek. Figyelni kell az ügyeleti alkalmak egyenlő leterheltséget biztosító eloszlására a beosztás készítésekor. Lehetőség szerint figyelembe kell venni az egyéni kéréseket is. és azt a megfelelő helyeken folyosókon, lépcsőházban ki kell függeszteni. A tanítási idő végén a napközit nem igénylők távoznak az iskolából. Tanítási időben az iskolát a tanuló csak rendkívüli esetben pl. betegség - a szülőkkel való telefonos megbeszélés alapján a megállapodás szerint hagyhatja el. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és között. Az épületbe belépő idegeneket, illetőleg látogatókat a portás az irodában telefonon bejelenti. 28

29 Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartási ideje alatt 8.00-tól délután ig az igazgató vagy helyettesei közül egy vezető az iskolában köteles tartózkodni. A reggeli tanári ügyelet kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A kor távozó vezető után a szervezett foglalkozásokat tartó pedagógusok rendelkeznek intézkedési jogkörrel. X. FEJEZET Felvétel A tanulók beiskolázása a tankötelezettség törvényi szabályozása szerint történik. Az iskolába történő előjegyzést személyes bejelentkezés alapján végezzük. Túljelentkezés esetén a leendő elsősök kiscsoportos tájékozódó beszélgetésen vesznek részt az iskola által előre meghirdetett időpontban törvényileg engedélyezett formában. A beiskolázásra a foglalkozásokat vezető tanítók javaslatának figyelembevételével kerül sor. Az iskolába történő felvételről az igazgató dönt. Az első osztályokba történő beiratkozásra március hónapban kerül sor. A beíratáshoz szükséges dokumentumok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata; a diákigazolványhoz fénykép és eljárási díj; az óvoda iskolaérettséget tanúsító igazolása. Felvételi eljárás menete A gyerekek beíratására a felvételről szóló kiértesítésben megjelölt időpontban van lehetőség. Akadályoztatás esetén a szülőnek az iskolát értesíteni kell. Az értesítés elmulasztását úgy tekintjük, hogy a gyermeket mégsem kívánják iskolánkba beíratni. Az első osztályba történő jelentkezéskor az elbeszélgetés időpontjában külföldön tartózkodó vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tudó gyermekekkel történő ismerkedést más időpontban kell megszervezni az igazgató és a leendő osztálytanító előzetes egyeztetése alapján, a szülők tájékoztatásával. Az első osztályba történő beíratáskor a Közoktatási Törvény értelmében a szülők nyilatkoznak a szabadon választható tantárgyak tanulásáról. 29

30 Átvétel felsőbb évfolyamra Más iskolából felsőbb évfolyamokra történő átvételről az egyéni körülmények megvizsgálása (a jelentkező tanuló tanulmányi eredménye, magatartása, egyéb tényezők) és mérlegelése alapján az igazgató dönt a leendő osztálytanító/osztályfőnök véleményének meghallgatása után. A tartós külföldi tartózkodás után visszatérő gyermek tanulócsoportba történő el-, illetve visszahelyezéséről a szülővel történő egyeztetés után az igazgató dönt. Ennek alapján javaslat tehető a külföldön nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsga letételére, de a külföldi iskolában szerzett bizonyítvány hiteles fordítással igazolt eredményét az iskola minden esetben elfogadja. A tanulói jogviszony szüneteltetése, megszüntetése A tanulói jogviszony a Közoktatási Törvényben foglalt esetekben szűnik meg. Az osztálytanító, osztályfőnök iskolaváltoztatásra tehet javaslatot a szülőnek abban az esetben, ha a tanuló más intézményben történő eredményesebb foglalkoztatása indokolja azt. Kivételesen indokolt esetben a tanuló iskolaváltoztatására annak kirívóan rossz magatartása miatt a nevelőtestülettel együtt a szülők szervezete is javaslatot tehet. Iskolaváltoztatási szándékával a szülő az osztályfőnököt, igazgatót írásban vagy személyesen megkeresi. Távozáskor a tanuló az irodában leadja diákigazolványát, az iskolai könyvtári könyveket; kézhez kapja záradékolt bizonyítványát és az iskolaváltoztatásról szóló, kitöltött nyomtatványt. A tanulói jogviszony szünetel a szülő kérésére tartós külföldi tartózkodás alatt; a szülő megfelelő indoklással gyermeke magántanulói státuszát kezdeményezi A tanulói jogviszony szünetelésének ideje alatt a tanuló tankötelezettségének osztályozó vagy különbözeti vizsgával tesz eleget. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden tanuló számára biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba jelentkezés a tanévbefejezéséig lehetséges. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején, illetőleg a tanév közben igényeljék. 30

31 XI. FEJEZET Gyakorlati tanárképzés Az iskolában a tanév mindkét félévében ellátjuk a gyakorlati tanárképzéssel együtt járó feladatokat, amelyben a felsőoktatási intézmények elvárásai és útmutatásai alapján elsősorban szakvezető tanárok működnek közre. A szakvezető tanárok megismertetik a tanárjelöltekkel az iskolai dokumentumokat, különös tekintettel a rájuk vonatkozó fejezetekre. A szakvezető tanárok bármely szakos hallgatót kötelesek fogadni hospitálás céljából; azokat is, akik gyakorlati tanításukat más szakvezetőknél végzik. Csupán hospitálás céljából az iskola minden pedagógusa köteles fogadni a hallgatókat, további óraelemzés, megbeszélés kötelezettsége nélkül. Óraelemzést, megbeszélést, óra-előkészítést a szakvezető tanárok csak a hozzájuk beosztott hallgatókkal végeznek, azonban a tanárjelöltek iskolai gyakorlatát minden tekintetben támogatni kötelesek. A tanárjelöltnek hospitálási szándékát legkésőbb a tanítási órát megelőző óraközi szünet elejéig jeleznie kell az órát tartó pedagógusnak. A szakvezető tanár köteles benn tartózkodni a tanárjelölt óráján. Előzetes megbeszélés alapján egy tanítási órát a hallgató felügyelet nélkül is megtarthat, de a szakvezetője ez idő alatt az épületben köteles tartózkodni. A szakvezető tanár szakmai véleménye alapján a hallgató annak betegsége, hivatalos távolléte esetén amennyiben a szakos helyettesítés más módon nem megoldható egyedül is megtarthatja a tanítási órát a mindenkori H-s felügyeletével. Erről minden esetben előre értesíteni kell az igazgatót, igazgatóhelyettest. A haladási naplóban a tanárjelölt beírása mellett szakvezetője is szignálja a tanítási órát. A hallgatók kérésére a tanítási gyakorlat befejezésekor a szakvezető tanár írásbeli értékelést készít akkor is, ha azt a delegáló intézmény hivatalosan nem kéri. XII. FEJEZET A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni az állagmegóvás szem előtt tartásával. 31

32 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért; az energiafelhasználással való takarékosságért; a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelem szabályainak a betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, a Házirendben szabályozott módon. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell. A tantermeket és a szertárakat, valamint a könyvtárat a pedagógusok, az irodákat, a konyhát az ott dolgozók, a tornatermet, portásfülkét, bejárati ajtókat pedig a portás zárja. Tűzvédelmi okokból a portán valamennyi helyiség kulcsa megtalálható. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A könyvtár nyitva tartása lehetővé teszi, hogy azt a tanulók és pedagógusok minden tanítási napon igénybe vehessék. Az iskolai könyvtár olvasóterme a tanítási órákra is igénybe vehető oly módon, hogy a könyvtárban folyó munkát ne akadályozza. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló írásbeli megállapodás szerinti időben és feltételek betartásával tartózkodhatnak az épületben. A termek bérbeadását megelőzően az érintett munkaközösség-vezetőkkel egyeztetni kell. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatba foglalt előírásait. Az intézményben okozott kárt amennyiben az elkövetés ténye és az elkövető személye bizonyítható meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök értesíti a szülőket. A kár felmérése és a kártérítés részleteinek tisztázása a gazdasági ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettes feladata. Az intézményi tulajdonban levő eszközök használata pedagógusok által Az iskola tulajdonát képező, névre szólóan kiadott leltári tárgyakért az iskola dolgozói anyagi felelősséggel tartoznak. Az épületből az intézményi tulajdont képező eszközöket kivinni csak a gazdasági igazgatóhelyettes vagy az igazgató írásbeli engedélyével, anyagi felelősségvállalás mellett lehet. Az intézményben lévő technikai berendezéseket, eszközöket, amelyeknek használata plusz költséget jelent (fénymásoló, fax, irodai telefon stb.) igénybe venni elsősorban iskolai munkavégzés céljára lehet. Az eszközök magán-, illetve egyéb célú használatához megfelelő indoklással az igazgatóhelyettes, az igazgató engedélyét kell kérni. 32