A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 A Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Szervezeti és Működési Szabályzata Készítette: Dudla Erzsébet 1

2 Az intézmény adatai: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Elnevezése: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ 2. Székhelye: 6088 Apostag, Hunyadi u A székhelyen működik a Nagy Lajos ÁMK Általános Iskolájának A - B épülete 3. Telephelyei: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Hunyadi u Fenntartója: Apostag Község Önkormányzata 5. Alapító okirat száma, kelte: 40/2009. (V.26) 6. Statisztikai törzsszáma: 7. OM azonosító jele: Jogállása: A Nagy Lajos ÁMK jogi személy 9. Költségvetési gazdálkodás formája: 10. Az intézmény típusa: Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 6088 Apostag, Bajcsy-Zsilinszky u. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Egységes Óvoda- Bölcsődéje 6088 Apostag, Hunyadi u Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége 6088 Apostag, Hunyadi u. 19. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége, 6088 Apostag Iskola u. 5. Nagy Lajos Általános Művelődési Központ Könyvtár és Közművelődési intézményegysége 6088 Apostag, Nagy Lajos tér 1. Részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat által jóváhagyott bérelőirányzatokon belül az ÁMK igazgatója a felhasználásról önállóan rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézmény típusa többcélú intézmény, ezen belül a közoktatásról szóló törvény 33. (5) bekezdésében meghatározott általános művelődési központ (óvoda, általános iskola, közművelődés). 2

3 II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI A Nagy Lajos ÁMK az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységeit a szervezeti és szakmai tekintetben önálló óvoda, általános iskola és közművelődési intézményegység keretében végzi. 1. Alaptevékenységek és feladatmutatók Bölcsődei ellátás egységes óvoda-bölcsőde formájában A gyermekjóléti alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek számára. Feladata a 2-3 év közötti gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testiszellemi fejlesztése az életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével Óvodai nevelés: Az óvodai nevelés 3 éves kortól a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az ötödik életévet betöltő gyermek az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásban részesül. Feladatmutatók: nevelést igénylők száma (fő), férőhelyek száma (db) Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás: Az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíti a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Feladatmutató: tanulók létszáma (fő), tanulócsoportok száma (db) Napközi otthoni és tanulószobai ellátás A szülők igényei szerint eleget tesz az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Feladatmutató: Foglalkozásban résztvevők száma (fő), csoportok száma (db) Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: étkezési ellátottak száma (fő), étkezési napok száma (db) Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás: Különleges gondozás keretében ellátja azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógiai ellátás keretében történő fejlesztését, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján és (pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak a Közoktatási törvény (29) B pontja alapján (pl.: dyslexia, dysgpraphia, dyscalkulia/) 3

4 A.) a közoktatási tv (1) 29.a. pontja alapján a beszédfogytékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. B.) a közoktatási tv (1) 29.b. pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek Feladatmutató: ellátottak száma (fő), fejlesztésükre fordított órák száma (db) Közösségi művelődési tevékenység: A helyi társadalom művelődési értékeinek és kulturális szükségleteinek szolgálata; ezen belül különösen ismeretszerző, amatőr, alkotó, művelődő közösségek támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez lehetőségek biztosítása, tanfolyamok, szakkörök szervezése, hagyományok, helyi művelődési szokások gondozása. Feladatmutató: 1 db művelődési ház, 1 db Faluház Könyvtári tevékenység Egyéb szórakoztató és kulturális tevékenység Múzeumi tevékenység 2. Feladatok, tevékenységek forrásai Állami normatív támogatás Önkormányzati támogatás Saját bevétel Átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek) 3. Az alaptevékenységekre vonatkozó alapszabályok A feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: Közoktatási tevékenységekre: A közoktatásról szóló, többször módosított 1993 évi LXXIX. Törvény A nevelés-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II.13.) kormányrendelet A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló, módosított 130/1995. (X. 26.) Korm. r., A kerettanterv kiadásáról szóló módosított 28/2000. (IX. 21.) OM r., A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló, módosított 26/1997. (VII. 10) MKM. Rendelet, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 173/1996. (VIII. 28.) Kormány rendelet, 4

5 A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM rendelet, A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus- szakvizsgáról, valamint a képzésben résztvevők juttatásairól szóló, módosított 277/1997. (XII. 22) Kormány rendelet, A tankönyvpiac rendjéről szóló, módosított 2001 évi XXXVII. Törvény Az iskola tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló, módosított 26/1997. (XII.3.) NM rendelet. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény. Közművelődési tevékenységre: A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, módosított évi CXL. Törvény tól; A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló, módosított 2/1993. (I.30.) kormányrendelet; A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 5/1999. (III.26.) NKÖM rendelet; A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló, módosított 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet. A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a közoktatási törvénynek: az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18. -ának (7)-(8) bekezdésében a működés általános szabályait és rendjét megállapító ában, 40. -ának (1)-(3) bekezdésében az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 54. -ában, valamint a fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező ának (3) bekezdésében foglaltakat. A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni: 138/1992. (X.8.) kormányrendelet: 150/1992. (XI.20.)kormányrendelet: Gazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: óvoda általános iskola központi irányítás közművelődési egység A számvitelről szóló, módosított évi C. törvény; Az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet; A mindenkori költségvetési törvény és az önkormányzati költségvetési rendelet. 5

6 4. Vállalkozási feladatok: A Nagy Lajos ÁMK vállalkozási feladatokat nem lát el, de helyiségeit az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül, a rendeltetésszerű használattal megegyező vagy ahhoz közel álló célra - az önkormányzattal való előzetes egyetértéssel - bérbe adhatja. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK FELADATAI 1. A Nagy Lajos ÁMK intézményegységei: NLÁMK Egységes Óvoda-BölcsŐdéje Az Egységes Óvoda-Bölcsőde 75 férőhellyel (3 csoportban), 3 foglalkoztatóval, 1 altatóval, tornaszobával és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Két csoportba az óvodás korú gyermekek, egy csoportba pedig bölcsődés /2-3 éves, max. 5 fő/ és óvodás korú gyermekek /max. 15 fő/ vegyesen járnak. Az Egységes Óvoda-Bölcsőde élén vezető beosztású intézményegység-vezető áll. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Feladata az integráción belül: A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését ill. a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosítja a 2-3 éves gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését.. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodás és bölcsődés korú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Gondoskodik a fejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Együttműködik az iskolával. Vele együtt keresi az intézmények közötti átmenetek legmegvalósíthatóbb módját. Működésének részletes szabályait az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. NLÁMK Általános Iskola: Rendelkezésre áll 10 tanterem, természettudományi előadó, tornaterem, fiútechnika-terem, leánytechnika-terem, számítástechnikai szaktanterem és az iskolai könyvtár. Az iskola élén magasabb vezető beosztású intézményegység-vezető áll, aki egyben a NLÁMK intézményigazgatója is. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. 6

7 Feladata az integráción belül: Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6-16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Sokoldalú tevékenységgel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakoztatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. A NLÁMK Általános Iskola részletes működési szabályait az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. Könyvtár és közművelődési intézményegység: Három telephelyen működik: a NLÁMK Általános Iskolájának Hunyadi u. 19. számú épületében, a Művelődési Házban és a Faluházban (volt Zsinagóga épülete). A NLÁMK Általános Iskola épületében található a községi könyvtár, s rendelkezésre áll egy irodahelyiség és egy klubhelyiség, de az oktatáson kívüli időben használhatja az intézmény valamennyi létesítményét és helyiségét. A Művelődési Házban rendelkezésre áll a 200 főt befogadó nagyterem. A Faluházban rendelkezésre áll a 100 főt befogadó nagyterem. Az intézményegység élén intézményegység-vezető áll, beosztásának elnevezése: közművelődési igazgatóhelyettes. Közvetlen vezetéséhez egy részmunkaidős könyvtáros és két takarító tartozik. Az intézményegység tevékenysége egyrészt az intézményen belüli gyermekkorosztály felé irányul, másrészt a község lakosságának művelődését célozza. Feladata: Működési területén biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorhoz igazodó művelődési tevékenységhez szükséges egyes feltételeket. Biztosítja a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét. Információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végez, rendszeres és szervezett lehetőségeket nyújt a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez. Közreműködik a művészeti alkotások bemutatásában, színházi előadást, rendezvényeket szervez. Szervezi a tanulók könyvtári foglalkozásait. A lakosság számára biztosítja a könyvkölcsönzést, a helyben olvasást és a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatását. Feladata az integráción belül: Tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Programjaival ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenésre, szórakozásra. Az intézményegység működésének részletes szabályait az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. 7

8 2. A NLÁMK egészére kiterjedően működő szakemberek: Intézményi titkár, feladata különösen: Központi iktatás és irattározás, postázás; Az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása; Igazgatótanács, vezetői tanács, szakmai tanács, szakalkalmazotti, alkalmazotti közösségi értekezlet jegyzőkönyveinek vezetése; Az egységek adminisztrációs munkájának elvégzése; Tanulókat érintő adminisztrációs és nyilvántartási feladatok elvégzése. Az intézményi titkár részletes feladatait munkaköri leírás állapítja meg. IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A NLÁMK-ban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, az iskola tagintézményvezető helyettese és az intézményegység-vezetők látják el. Az ÁMK vezetését az igazgatótanács segíti. 1. Vezetői beosztások: A magasabb vezető beosztású igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Vezető beosztások: általános iskolai intézményegység-vezető helyettes; óvodai intézményegység-vezető; közművelődési igazgatóhelyettes. 2. Az igazgató: Felel az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; az intézményi gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; a vezetői ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; a pedagógiai, közművelődési munkáért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; 8

9 Feladata a nevelő és oktató, továbbá közművelődési munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladat ellenőrzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése ellenőrzéséért; a pedagógus és közművelődési középtávú továbbképzési terv, éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásáért, a statisztikai adatszolgáltatásért; A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért; Az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési egység munkáját; A jogszabály szerint más vezetői feladatok ellátásáért. a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a vezetői tanács üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai tanács vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának magszervezése és ellenőrzése; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, valamint a nevelési egységek és a közművelődés között. a nevelő, oktató és közművelődési munka irányítása és ellenőrzése az intézményegység-vezetőkön keresztül, az intézményegységek tevékenységének koordinálása.; az intézmény gazdasági működésének irányítása, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai-művelődési program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a közalkalmazotti tanáccsal, a diákönkormányzattal és a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával; gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását az intézményegység-vezető egyetértésével végzi; ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményegység-vezetői beosztások tekintetében; eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat vagy egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; gondoskodik a katasztrófa, tűz és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról; teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; 9

10 ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt át nem ruházott feladatokat. Hatáskörök átruházása A NLÁMK igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: a) a képviseleti jogosultság köréből az intézményegységek szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőire; az intézmény közművelődési ügyekben való képviseletét a közművelődési igazgatóhelyettesre. b) munkáltatói jogköréből a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszűnése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegység-vezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. 3. Az intézményigazgató szakmai helyettese A NLÁMK igazgatójának általános szakmai helyettese az iskolai intézményegység-vezető helyettes A helyettesítést a következők szerint látja el: A NLÁMK igazgatója akadályoztatása esetén gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörébe tart fenn; Az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el Feladat és hatásköre az általános helyettesítésen kívül: Gondoskodik a Szakmai Tanács elé kerülő beszámolók és elemzések előkészítéséről, javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi a döntések megvalósítását. 4. Az intézményegység-vezetők Vezetői megbízásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogokat a NLÁMK igazgatója gyakorolja. A NLÁMK Általános Iskola intézményegységvezető felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Hatáskörükben eleget tesznek a közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. Ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység működési szabályzatában foglaltak szerint. 10

11 Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, és az intézményigazgatóhoz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Ellátják az igazgató által átruházott munkáltatói jogkörükbe tartozó feladataikat. Felelősek: intézményegységük pedagógiai munkájáért; az intézményegység mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az adatkezelési szabályok érvényesítéséért, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatokért, a KIR-hez kapcsolódó információszolgáltatásért, a pedagógus azonosító számmal, az iskolában tanuló azonosítószámmal és a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatokért, a tanügy-igazgatási munkákért, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a vezetőhöz utalt feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. A NLÁMK Általános Iskola vezetője Jogköre: Az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása; A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntések és intézkedések; A tantárgyfelosztás elkészítése, jóváhagyása. Feladata különösen: jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatok ellátása; a nevelőtestület vezetése, a nevelő- és oktatómunka irányítása; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetési keretek alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés; az intézményegységben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a statisztikai jelentések, KIR-adatszolgáltatás, iskolai tankönyvterjesztési feladatok irányítása; A NLÁMK Általános Iskola intézményegység vezető-helyettese Jogállása: Vezető beosztással az általános iskola intézményegység-vezetője a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg határozatlan időre. Felette a munkáltatói jogokat az intézményegység-vezető gyakorolja. Munkáját az intézményegység-vezető közvetlen irányításával végzik, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Munkáját meghatározott körben koordinálja a közművelődési egységgel. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza 11

12 A NLÁMK Óvoda intézményegység-vezető Jogköre: az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása; az óvodai felvétellel, átvétellel, igazolatlan mulasztással kapcsolatos intézkedések megtétele. az egységes óvoda-bölcsődei felvétellel kapcsolatos intézkedések; közvetlenül vezeti az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységet. Feladata különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetési keretek alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés; az intézményegységben folyó gyermekvédelmi munka irányítása; az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a technikai dolgozók (dajkák) munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése; munkarend megszervezése, helyettesítési beosztás; munkából való távolmaradás jelentése; többletfoglalkozási órák elszámolása; Részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Közművelődési intézményegység-vezető Jogállása: Vezetői megbízása határozott időre szól; Vezetői megbízásáról az Igazgatótanács dönt; Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Kizárólagos jogköre: Az igazgató hatásköréből átruházott jogkörök gyakorlása. Főbb feladatai: Szervezi az intézmény közművelődési és könyvtári munkáját, koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat. Gondoskodik a községi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közművelődési egység munkáját. Programokat szervez gyermekek és felnőttek részére. Szervezi az együttműködést a külső szervekkel, civil szervezetekkel. Ellát propaganda és dekorációs tevékenységet. Távolléte esetén a helyettesítés ellátásáról az intézményigazgató rendelkezik. 12

13 5. Beosztott közalkalmazottak Jogállásuk: A kiemelt munkáltatói jogkört az intézményigazgató, az általános munkáltatói jogkört az intézményegység-vezetője gyakorolja. Feladatuk: A pedagógusok (iskolai, óvodai) jogait és kötelezettségeit a Kt. 19 -a, valamint az 1. sz. mellékletének Harmadik rész 6. és 8-9. pontja határozza meg. Feladataikat az intézmény Pedagógiai-Művelődési Programja és az annak részét képező iskolai helyi tanterv alapján látják el. Technikai alkalmazottak: Felettük az általános munkáltatói jogok az intézményegység-vezetőt illetik meg. Munkájukat legjobb tudásuk szerint, a felettesül utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza. 6. A helyettesítés rendje Az intézményigazgatót távollétében az általános helyettesítési jogkörrel megbízott általános iskolai intézményegység-vezetőhelyettes helyettesíti. Az intézményigazgató ás az általános helyettesítésével megbízott intézményegység-vezetőhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik. Ha a helyettesítésről nem történt intézkedés, az igazgató helyettesítését a legmagasabb fizetési fokozatba tartozó tanár látja el. Az intézményegység-vezető tartós távolléte esetén az igazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról és díjazásáról. Az NLÁMK Egységes Óvoda-Bölcsődéje vezetőjének tartós távolléte esetén helyettesítésére megbízást kell adni. A közművelődés vezetését ellátó intézményegység-vezető helyettesítését szakalkalmazott látja el. 7. Kiadmányozási (aláírási) jogkör A NLÁMK nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményigazgató általános helyettese írja alá A szakmai egységvezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, az iskola és az óvoda vezetője esetében a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. A közművelődési igazgatóhelyettes aláírási jogköre az egység tevékenységi körén belül létesített megbízási szerződések, felkérések, terembérleti szerződések, a költségvetési kereten belüli intézkedésekkel kapcsolatos levelek, valamint a részleges munkáltatói jogkörben keletkezett iratok aláírására terjed ki. 13

14 V. AZ IGAZGATÓTANÁCS, SZAKMAI TANÁCS, VEZETŐI TANÁCS, A SZAKALKALMAZOTTI ÉS ÖSSZALKALMAZOTTI ÉRTEKEZLET, AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK KÖZÖSSÉGE 1. Az igazgatótanács a) Összetétele és választása Vezetője: az intézményigazgató Tagjai: a mindenkori intézményegység-vezetők (óvoda, iskola, közművelődési egység), közalkalmazotti tanács tagjai, munkaközösségvezetők, DÖK-vezető. b) Jogköre: Dönt: az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről, az intézményegység-vezető megbízásról az előírt vélemények megtárgyalása után, az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról. Állást foglal: az intézményegységek feladatainak összehangolásáról, az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér. Véleményezi: a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások), az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket, javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésre. c) Feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében: dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról, napirendjéről, véleményezi az előterjesztéseket, állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az intézményegységek nevelőtestületei, illetve szakalkalmazotti értekezlete által delegált tagokból álló előkészítő bizottság végez. 14

15 d) Működése Az igazgatótanácsot - az általa elfogadott munkaterv szerint negyedévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmada - titkos szavazás keretében adott - igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. 2. Vezetői Tanács Az intézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív intézkedő szerv. A vezetők közötti információ-átadás egyik színtere. a) Összetétele Vezetője: a NLÁMK igazgatója. Tagjai: iskola, óvoda, intézményegység-vezetője, közművelődési igazgatóhelyettes. b) Feladat- és hatásköre: véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az Igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket, gondoskodik a Szakmai Tanács állásfoglalásainak konkretizálásáról, javaslatot tesz a NLÁMK éves munkatervére, valamint a Szakmai Tanács elé kerülő témákra, megállapítja saját üléstervét, véleményezi a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és igazgatói utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt, állást foglal a kitüntetési javaslatok felterjesztéséről, továbbá a munka- és tűzvédelem területén jelentkező feladatokról, valamint az operatív döntést igénylő egyéb kérdésekről. 3. Szakmai tanács a) Összetétele és választása Vezetője: a NLÁMK általános iskola vezetője Tagjai: az iskola, óvoda, közművelődési intézményegység-vezetője, az iskolai, az óvodai nevelőtestület, közművelődési egység közössége képviseletében nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választott kettő-kettő képviselő. 15

16 b) Feladata: Az intézmény egészét érintő szakmai ügyekben állásfoglalás kialakítása, javaslat a továbbfejlesztés irányainak meghatározására. Vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, az óvoda és iskola együttműködését, a közművelődési tevékenységet a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban, a szabadidő szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységeket. Véleményezi: a NLÁMK munkatervi javaslatát, szakmai munkájáról készült értékelést, beszámolót; állásfoglalását a szakalkalmazotti értekezleten ismertetni kell. az intézményi szintű szakmai munkaközösség munkájáról szóló beszámolót, a NLÁMK-s gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, az intézmény szakmai pályázatainak kiírását, valamint az intézményvezetői és intézményegység-vezetői pályázatra benyújtott vezetői programot. c) Működése A szakmai tanács munkaterv szerint félévente, illetve szükség szerint ülésezik. Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak kétharmados jelenléte, és a jelenlevők szavazatának egyszerű szótöbbsége szükséges, helye van a különvélemény fenntartásának. Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításának szervezéséért, szükség esetén a döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az intézményigazgató általános helyettese felelős. 4. A szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-oktatási, gondozói-nevelési és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. a) Összetétele: Vezetője: a NLÁMK igazgatója. Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő, valamint a NLÁMK munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nyugdíj mellett foglalkoztatott közalkalmazottak. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: a vezetői munkakörök a tanár, tanító, napközi otthoni nevelő, óvodapedagógus, gondozónő, közművelődési szakalkalmazott, könyvtáros 16

17 A döntési jogkörébe tartozik: az intézmény pedagógiai-művelődési programjának elfogadása, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása, az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a Szakmai Tanács és a munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően, a minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelése. Véleménynyilvánítás és javaslattétel: d) Működése A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely azonnal meg nem válaszolható kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegységvezetők gondoskodnak. A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére - a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a művelődési év indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. 5. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Összetétele: Vezetője: intézményigazgató Tagjai: Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. 17

18 b) Jogköre c) Működése Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol. Az alkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. Évente egyszer, a művelődési év indításakor az ÁMK igazgatója tájékoztatást ad az összalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 6. Intézményegységek közösségei a) Az általános iskola intézményegység nevelőtestülete A nevelőtestület vezetője az intézményegység-vezető. Tagja: az intézményegység-vezető, a helyettes, az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, továbbá a NLÁMK igazgatója A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező iskolai pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadása, az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadása (SZMSZ intézményi szintű, szakalkalmazotti értekezlet fogadja el), az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapítása a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével, a tankönyv-támogatás felhasználásának módjáról történő döntéshozatal a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, 18

19 az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményegységvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál, az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésénél, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét az erre a célra létrehozott fegyelmi bizottságra ruházza át. A nevelőtestület összehívása évente háromszor: - tanévnyitó, - félévi és - évzáró nevelőtestületi értekezlet, havonta egy alkalommal munkaértekezlet, évi két alkalommal nevelési értekezlet céljából történik. b) Az általános iskola intézményegység alkalmazotti közösségét a nevelőtestület az iskolatitkár a takarítók a karbantartó alkotja. Véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízása előtt. Elfogadja az iskola minőségirányítási programját, teljesítését évente értékeli. c) Az általános iskola intézményegység kibővített vezetősége Feladata: az iskolavezetés segítése a nevelő-oktató munka szervezésében, ellenőrzésében. Vezetője: az intézményegység-vezető Tagjai: intézményegység-vezető helyettes, szakmai munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatot segítő tanár, Üléseit munkaterv alapján az intézményegység-vezető hívja össze. d) Az általános iskola intézményegység nevelőtestületének fegyelmi bizottsága Feladata: a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és döntéshozatal. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az iskola intézményegység-vezetője, az intézményegység-vezető helyettes. 19

20 A fegyelmi bizottság változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanuló fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni. e) Az általános iskola intézményegység szakmai munkaközösségei, együttműködésük és kapcsolattartási rendjük Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, ill. azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Intézmény szakmai munkaközösségei: alsótagozatos szakmai munkaközösség; természettudományi munkaközösség; osztályfőnöki munkaközösség; /magyar nyelv és irodalom munkaközösség/. A szakmai munkaközösségek feladatai: Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tárgyat, ill. tárgyakat. Javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi alkalmazására, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira, tanmenetek ellenőrzése és véleményezése, egységes követelményrendszer biztosítása. Éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében és a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Gondoskodik a pedagógusok-munkakörben foglalkoztatottak ill. gyakornokok szakmai segítéséről. Részt vesz a pedagógus álláshelyek pályázati anyagának véleményezésében. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére Szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai: Összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munka-programját. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért. Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmenetét, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést. Szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat /tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. 20

21 Az igazgató megbízására a pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát végez, továbbá óralátogatásokat végez és tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli a munkaközösséget az intézmény felé és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. Tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről. Állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. f) Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység nevelőtestülete Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: az intézményegység-vezető, az óvodapedagógusok, bölcsődei gondozónő továbbá a NLÁMK igazgatója. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező óvodai foglalkozási program és módosítása elfogadása, az óvodai éves munkaterv elfogadása, az egységes óvoda-bölcsőde működéséhez kapcsolódó belső szabályzat elfogadása (SZMSZ intézményi szintű, szakalkalmazotti értekezlet fogadja el), az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. A nevelőtestület összehívása: Évente három alkalommal az intézményegység-vezető által meghatározott időben ülésezik. Tartalma szerint - nevelési évnyitó, - féléves és - nevelési évzáró értekezletek. Szükség esetén összehívható rendkívüli módon, jogszabály által meghatározott döntéshozatal céljából vagy a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére. g) Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység alkalmazotti közössége Vezetője az intézményegység-vezető. Tagjai: nevelőtestület tagjai, a dajka, a kisegítő munkakörbe tartozók. 21

22 Jogköre: véleményt nyilvánít az intézményegység-vezető megbízásával és megbízásának visszavonásával, az óvoda átszervezésével, költségvetésének meghatározásával kapcsolatos ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyeket az intézményegység-vezető az alkalmazotti közösség elé terjeszt, elfogadja az óvodai minőségirányítási programot, teljesítését évente értékeli. Összehívása: Évente egy alkalommal ülésezik az intézményegység-vezető által meghatározott időpontban a nevelési év elején. Az iskolai és az egységes óvoda-bölcsődei nevelőtestület: gyakorolja mindazokat a döntési és véleményezési jogokat, amelyeket a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei a nevelési-oktatási intézmények nevelési nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az NLÁMK szakalkalmazotti értekezleteinek hatáskörébe. VI. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A VEZETŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. Az együttműködés elvei A NLÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az Igazgatótanács és a Szakmai Tanács segíti. Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza a NLÁMK hosszú távra szóló pedagógiaiművelődési programja. 2. Az átmenetek megkönnyítése Az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan biztosítani kell a felvett gyermekek továbbjutását az óvodából az iskolába. A gyermekek iskolába történő távozását a tanítókkal egyeztetett kölcsönös látogatások, hospitálások, megbeszélések előzik meg. A nagycsoportosok tavasszal látogatást tesznek a leendő tanító néni osztályában. Az óvodapedagógusok az iskolában meglátogatják volt óvodásaikat, érdeklődnek előmenetelükről. Az óvoda bemutató foglalkozásokat tart a tanítóknak. Az óvodások nézőként részt vehetnek az alsó tagozatos gyermekek műsorain. 3. A szervezeti egységek együttműködésének színterei: Igazgatótanács, Szakmai Tanács, szakalkalmazotti értekezlet, alkalmazotti közösségi értekezlet. 22

23 4. A közművelődési egység integráción belüli feladatai: Az SZMSZ II. fejezete tartalmazza. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek a NLÁMK éves munkatervében is. 5. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája: a vezetői tanács ülése, de ezen kívül is közvetlen kapcsolatban állnak egymással. 6. A NLÁMK igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét. A NLÁMK igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt. VII. SZAKMAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. Az intézményigazgató ellenőrzése Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha a NLÁMK vezető testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az általános iskola intézményegységben A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az iskola intézményegység vezetője, a helyettes és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrzésnek óralátogatásokon, óraelemzéseken, a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia. Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. A kibővített iskolavezetés javaslatát figyelembe véve az intézményegység vezetője készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 23

24 Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményegység vezetője, illetőleg illetékes helyettese felel. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit lehet megbízni. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, a Szülői Munkaközösség, amelyet az intézményegység vezetője engedélyez. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévnyitó értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az egységes óvoda-bölcsődében Az óvoda intézményegység vezetője ellenőrzi az óvodapedagógusok, a gondozónő és a dajkák munkáját. A nevelőmunka ellenőrzése kiterjed adminisztrációra és gyakorlati munkára. Ellenőrzi a nyílt hétre, szülői értekezletekre való felkészülést és lebonyolítást. Az éves munkaterv tartalmazza az éves ellenőrzések általános szempontjait, a feladatok végrehajtásának határidejét, a felelősök nevét. Az ellenőrzések ütemezésére, gyakoriságára vonatkozóan külön éves ellenőrzési terv készül. Az ellenőrzések tapasztalatairól az intézményegység vezető ellenőrzési naplót vezet, amely a feltárt hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat, illetve az ezek kiküszöbölése végett indokolt változtatási javaslatokat és utasításokat tartalmazza. 4. A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési egységnél Az ellenőrzés kiterjed: a közművelődési rendezvényekre, előadásokra, a tanfolyami- és klub kisközösségekre, az intézményhasználó civil szervezetek küldetésük szerinti helyhasználatára. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően az intézményigazgató végzi. Az ellenőrzés módszere: személyes tapasztalatszerzés, munkanapló ellenőrzés. Az ellenőrzés éves munkaterv szerint történik. Az ellenőrzések tapasztalatait ellenőrzési naplóban (a tanfolyamokét a munkanaplóban aláírással is igazolva) kell rögzíteni, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza. 24