Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Gyömrő, Teleki kastély

Átírás

1 Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Gyömrő, Teleki kastély SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítással egybeszerkesztett Hatályba lép: október 05.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Intézményi adatok Intézményi alapadatok Az SZMSZ célja I. Az intézmény szervezete Az intézmény szervezeti ábrája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei Intézményvezető Intézményegység vezetők Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Igazgatótanács Diákkör, diákönkormányzat Szülői közösség Iskolaszék Intézményi tanács Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei Kollégiumi szék A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás Szülőkkel való kapcsolattartás Diákönkormányzattal való kapcsolattartás A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény irányítása Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Intézményegység vezetők Vezetők benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje A kiadmányozás szabályai Bélyegző használata Az intézmény közösségei A pedagógusok közösségei Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek A tanulók közösségei A diákönkormányzat Az iskolai sportkör A szülők közösségei A működés rendje A tanulóknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 38

3 5.2. Az alkalmazottaknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Helyiségek, berendezések használatának szabályai Az intézmény kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény védő, óvó előírásai Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk A rendszeres egészségügyi felügyelet Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Az egyeztető eljárás szabályai II. Általános Iskola A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása A nevelőtestület A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: A nevelőtestület értekezletei: Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje Munkaközösség vezetők A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Kártérítési felelősség Egyéb foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 60

4 6.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján Munka-, balesetvédelem Bomba- és tűzriadó A tanulóbalesetek bejelentése Tennivalók baleset esetén Az értesítés módja a balesetről A vezetők feladatai Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben Teendők kisebb baleset esetén Teendők iskolán kívüli balestek esetén Tanulóbalesetek megelőzés Dokumentáció Iskolai könyvtár működik szabályzata A könyvtár használatának szabályzata Fejlesztő iskola Törvényi háttér Meghatározás Fejlesztő iskolai nevelés oktatás Alapelvek Célok Fejlesztés területei Feladatok Tanulói jogviszony Jogviszony létesítésének módja A tanulói jogviszony megszűnése A fejlesztő iskola (nevelés - oktatás) megvalósulásának szinterei Csoportlétszám Nevelés - oktatás feltételei Személyi feltételek Alapdokumentumok Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskolai intézményegység működési rendje Bevezetés A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása Speciális szakiskola Készségfejlesztő speciális szakiskola Működési rend célja A szakiskola nyitvatartási rendje A szakképző évfolyam működési rendje Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje A tankert elhelyezkedése, területe A tankert létesítésének célja, feladatai A tankert műszaki felszerelései... 85

5 5.4.A tankert munkaerő-ellátottsága, személyi feltételek Feladatok és felelősségi körök Szakiskolai intézményegység vezető Szakmai munkaközösség vezető Mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók Kertészek Tankert rendje Tankert látogatásának rendje Munkavégzés rendje Tűzvédelmi előírások Anyag- és eszközhasználat szabályai Étkezés a gyakorlatokon Értékesítés, és szolgáltatás Vezetői helyettesítési rend Tanulói jogviszony létesítése, megszűnése Jogviszony létesítése Tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások Kilépés a rendszerből: Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Tankönyvrendelés szabályai A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Rendkívüli esemény Szociális ösztöndíj, szociális támogatás IV. Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Vonatkozó jogszabályok: A Kollégium jogi helyzete A kollégiumi egység szervezeti felépítése: A kollégium működési rendje és célja: A kollégium nyitvatartási rendje: Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető) Az intézményegység vezetőjének munkarendje: Az intézményegység vezetőjének helyettesítése: Csoportvezető nevelő tanár Gyermek és ifjúsági felügyelő A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje: Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: Szülőkkel való kapcsolattartás rendje:

6 9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Étkezés: Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A létesítmények és helyiségek használati rendje: Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: A reklámtevékenység szabályozása: Tanulási képesség fejlesztése A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái: Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Mindennapi testedzés formái: A kollégiumi könyvtár működési rendje: A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések: Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: Rendkívüli esemény Bombariadó, tűzriadó A gondozott halála esetén végzendő teendők A gondozó nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje: Kapcsolattartás Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje: A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: A külső kapcsolatok rendszere: Beléptetés az intézménybe: Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: A felnőttképzés megszervezése: A belső ellenőrzés rendje: V. EGYMI A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre Alapul szolgáló törvényi szabályozók Alapul szolgáló rendeletek Belső szabályozók Benntartózkodás rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményegység-vezető főbb feladatai Az ellenőrzés területei

7 3.3. Az ellenőrzés formái Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje Külső kapcsolatok rendszere Szakmai kapcsolatok Hivatalos kapcsolatok Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége Utazó gyógypedagógus feladatai Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az integráló intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenységének folyamata A tanév előkészítése Feladatok a tanév folyamán Félévi feladatok Tanév végi feladatok Záradékok szövegezése Mellékletek I. Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja, hatálya A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat hatálya A Szabályzat tárgyi hatálya A Szabályzat személyi hatálya A Szabályzat időbeli hatálya A Szabályzat jogszabályi háttere A Gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Adatvédelmi alapfogalmak: Jogosultságok és felelősségi szabályok TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK SZEMÉLYI IRATFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA

8 A SZEMÉLYÜGYI ADATKÖR ÉS NYILVÁNTARTÁS A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE A SZEMÉLYI IRATOK TÁROLÁSA, IRATTÁROZÁSA AZ ADATTOVÁBBÍTÁS ÉS AZ ADATVÁLTOZÁSOK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE AZ ADATBIZTONSÁG CÉLJA ÉS A BETEKINTÉS RENDJE AZ ADATBIZTONSÁG SZABÁLYAI Iratkezelés és ügyintézés szabályai Iratkezelés Irattári terv Tanügyi nyilvántartások kezelésének rendje Legitimációs záradék

9 Bevezetés A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmény. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége. Intézményünk egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény, mely 23 holdon, Gyömrő város határában, a fővárostól 25 km távolságra fekszik. Tanítványaink nagyon szép természetvédelmi és műemlékvédelmi környezetben, a Teleki kastély parkjában élhetik mindennapjaikat, ahol a védett állat- és növényvilágot természetes közegükben ismerhetik meg. A sport és szabadidős tevékenységekhez az intézmény területén egy salakos és egy füves sportpálya biztosítja a feltételeket, egy játszótérrel kibővítve. Az intézményben a következő szervezeti egységek működnek: Általános iskola napközis ellátással (egyéb pedagógiai tevékenység) osztály a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára. Speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola napközis ellátással Speciális szakiskola felépítése ( es tanévtől felmenő rendszerben): - 9.E osztály előkészítő képzés (1 év) osztály (2 év) Az Országos Képzési Jegyzék alapján az alábbi rész-szakmákban: kerti munkás rész-szakképesítés. (3 év) parkgondozó rész-szakképesítés. (3 év) családellátó. (4 év) Készségfejlesztő speciális szakiskola: A készségfejlesztő speciális szakiskolában jelenleg 2 szakmai modult oktatunk: - Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program; oktatási miniszter 2846/18/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését engedélyezte. - Udvaros szakmai modul; jóváhagyási szám: /2009. ( ) Kollégium (a Teleki kastély épületében) - A kollégium munkarendje az iskola munkarendjéhez igazodik.

10 Egységes gyógypedagógiai módszertani feladat: Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi 190. törvény. 47. (1) ) Iskolánkba jelenleg felvehető létszám 290 fő, (általános iskola: 134 fő; szakiskola: 102 fő; 54 fő). A kollégiumban 80 tanuló ellátására van lehetőség. Fejlesztő nevelés - oktatás Az intézmény a fejlesztő iskolai nevelést, egyrészt a köznevelési törvény (2011. évi CXC tv. 4 (1) p. pont), másrészt a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének oktatásának irányelve (32/2012. (X.8.) EMMI rendelet) figyelembevételével készíti el, és fogadja el a rehabilitációs pedagógiai programját. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. Az általános iskolai szervezeti egységben a tanulásukban akadályozott enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek oktató-nevelő munkáját végezzük. A részképességek fejlesztése a tanítási órákhoz kapcsolódóan a rehabilitációs órák keretében valósulnak meg, az alsó és a felső tagozaton egyaránt. A rászoruló gyermekekkel főállású iskolapszichológus foglalkozik. A tanév során az egyénre szabott fejlesztés mellett a felzárkóztatás is helyet kap. Az általános iskolai szervezeti egységben az életvitel és gyakorlati foglalkozáson belül háztartási ismereteket tanítunk a gyerekeknek az iskola jól felszerelt tankonyhájában. Ezzel párhuzamosan a tanműhelyben faipari munkákkal, fémipari munkákkal, szerelési és karbantartási feladatokkal ismertetjük meg a tanulókat. A két terület mellett meghatározó a parkgondozói tevékenység is, mely során a szakiskolai tanulók mellett az általános iskolai tanulók is képességeiknek, erőnléti állapotuknak megfelelően részt vesznek a környezet rendezésében, tisztántartásában. Kiemelt helyet foglal el az iskola életében a munkára nevelés mellett az egészséges életmódra nevelés, a sport. Hiányossága e területnek, hogy nem rendelkezünk tornateremmel, mindössze egy tornaszoba áll a tanulók rendelkezésére a téli időszakban az órai és a mindennapos testedzés biztosítására, az iskola épületében. Az intézmény természeti környezete viszont

11 kiválóan alkalmas arra, hogy labdarúgásban, atlétikában nemcsak tanórai szinten, hanem versenyeztetés szintjén is kiemelkedő eredményeket érjenek el a tanulóink. Mindamellett lehetőség van arra is, hogy a gyerekek intézményen kívül ússzanak, mely utóbbi minden évben finanszírozás-függő. Az alapozó nevelés-oktatás szakaszának lezárulása után más középfokú intézményben (speciális szakiskolában) továbbtanuló fiataljaink tanulmányi eredményei arról tanúskodnak, hogy intézményünkben, az általános iskolában széleskörű, megalapozó hatékony nevelőoktató munkát végzünk, melyet az elkövetkezendő időben a lehetőségek folyamatos kihasználásával a tárgyi eszközök továbbfejlesztésével még tovább kívánunk fejleszteni. A középfokú nevelési szakasz keretén belül a speciális szakiskola tanulói felkészülnek a közismereti tárgyak mellett a szakképzési rendszerbe történő becsatlakozásra, az önismereten alapuló pályaválasztásra. E képzési forma keretén belül a számítástechnikai ismeretek mellett a tanulók angol nyelvet tanulnak. A speciális szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.

12 1. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény jogállása: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége Az intézmény típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény Pedagógiai feladatai: általános iskolai nevelés oktatás : szakiskolai nevelés oktatás : kollégiumi ellátás : egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazói gyógypedagógusi hálózat) : fejlesztő nevelés oktatás : egyéb köznevelési foglalkozás 2. Intézményi alapadatok Székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (Teleki kastély) A szakmai alapdokumentum kelte: október 05. OM azonosító: KLIK azonosító: Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog: a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló CLIV. törvény és a kormányrendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a KLIK, mint vagyonkezelő, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. Gazdálkodás: Az intézmény gazdálkodása: A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait április 01-től a Kormányrendelet értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.

13 3. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. szülői szervezet 2. diákönkormányzat 3. Intézményi Tanács Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

14 I. Az intézmény szervezete 1. Az intézmény szervezeti ábrája Igazgató Az iskolaszék vezetője Iskolaszék Az intézményi tanács elnöke Intézményi Tanács Iskolatitkár Titkárság Rendszergazda gazdasági, technikai dolgozók (gazdasági ügyintézők, gépkocsi vezető, gondnok, konyhai dolgozók) általános iskolai fejlesztő nevelő - oktatás speciális szakiskolai kollégiumi EGYMI intézményegység intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető vezető Nevelőtestület Nevelő oktató munkát segítők

15 általános iskolai fejlesztő nevelő - oktatás speciális szakiskolai kollégiumi EGYMI intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető - Munkaközösség vezetők - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Pedagógusok - Testnevelők - Iskolapszichológus - Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - Gyógypedagógiai asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Portás, tanuló kísérő - Takarítók - Éjjeliőrök - Gyógypedagógusok - Munkaközösség vezetők - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Mérnök tanárok - Testnevelő - Szakoktatók - Gyógypedagógiai asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Kertészek - Munkaközösség vezető - Kollégiumi nevelő - Gyermekfelügyelők - GYÍV felelős - Ápolónő - Takarítók - Fűtő karbantartók - Utazó gyógypedagógusok

16 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.1. Az intézmény szervezeti egységei Intézményvezető Feladatköre: az iskola egyszemélyi felelőse. Hatásköre: Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegységek vezetőivel, azok közreműködésével látja el. Felelős a szakszerű, törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket jogszabály nem utal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerület igazgatójának hatáskörébe és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Tevékenységét a Nkt a szabályozza. Az intézmény nevelő-oktató munkájának irányítója, és ellenőrzője, működési feltételek megteremtője, aki dönt szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói és személyzeti, gazdálkodási ügyekben, a Tankerület igazgatójával, a szakmai vezetőkkel történt előzetes egyeztetést követően, figyelembe véve szakmai állásfoglalásukat. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és a munkaköri leírásában foglaltak alapján és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok, valamint az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jog, kivéve az alkalmazás és elbocsájtás, valamint - a külön megállapított ügyekben az utalványozás feladatkörének ellátása. Az igazgató megbízási időtartama: 5 év Megbízó: az illetékes miniszter Munkáltatói jogkör gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke Intézményegység vezetők A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. A vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató munkatervben rögzített megbeszélést tart az intézményegység vezetők

17 részvételével. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető készül. Az igazgató és az intézményegység vezetők (helyettesek) felelősek azért, hogy az intézkedéseik összhangban legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékoztassák egymást valamint a munkaközösség vezetőket, az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör Az általános iskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola, a kollégium, EGYMI működését meghatározó napi feladatok megfogalmazásában, kisebb beruházásokban, ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolók alapján történő vélemény kialakítás előkészítésében az intézményegység vezetők feladata meghatározó, akik hetente ülnek össze vezetőségi értekezleten, hogy a koordinálási feladatok elvégzés után szükség esetén - tájékoztassák az igazgatót, döntéshozatala előtt. Az intézmény vezetője határozatát az előterjesztések figyelembevételével, kellő körültekintéssel, mindenkor a tanuló és az intézmény eredményes működésének figyelembevételével kell, hogy meghozza. A gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseit, észrevételeit az ellenőrzései során feltárt hiányosságokat is itt kell tájékoztatás szintjén vezető kollegáival megosztani. Az ügyrend összeállításáért és levezetéséért az igazgató a felelős. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az intézményegység vezetők heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tartanak Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület intézményegységenként havonta munkaértekezletet tart, amelyet az intézményegység vezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően intézményünkben négy munkaközösség működik: 17

18 - általános iskolai szervezeti egység: alsó és felső tagozat munkaközösségei, - szakiskolai szervezeti egység: szakiskolai pedagógusok munkaközössége, - kollégiumi szervezeti egység: kollégiumi nevelőtanárok munkaközössége. Nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak - Iskolatitkár. - Rendszergazda. - Gyógypedagógiai asszisztensek. - Pedagógiai asszisztensek. - Ápolónő. - Gyermekfelügyelők Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja Igazgatótanács A 20/2012 EMMI rendelet a alapján a közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését az intézmény egységek munkájának összehangolását az egyes intézmény egységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgató döntés előkészítő, javaslattevő testülete, amely a jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az intézmény szakmai működésével kapcsolatos intézkedések változtatások realizálásában. Tagjai: - igazgató - intézményegység-vezetők - szakterületenként egy a nevelőtestület részéről delegált fő (a gyakorlat szerint a munkaközösség-vezető, akadályoztatása esetén a nevelőtestület által delegált bármely tag), - tanácskozási joggal meghívott a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Megbízás időtartama: megegyezik az igazgató mandátumának idejével. Megbízó: az intézmény igazgatója, az intézményegység vezetők esetében, a delegált fő esetében a nevelőtestület, az érdekvédelmi szerv esetében annak megbízott vezetője. 18

19 Ülésrendje: a tanév éves munkatervében meghatározottak alapján évente három alkalommal, de összehívható minden olyan esetben, mely az intézmény működésével kapcsolatos döntéseket készít elő. Összehívásra jogosult: az intézmény igazgatója, akit az igazgatótanács az elnöki tisztségek betöltésével is megbízott. Az ügyrend összeállításáért és az ülés levezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgatótanács működési szabályait a tanév első igazgatótanácsi ülésén határozza meg. Intézményünk használói, alkalmazottai és a szülők számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek Diákkör, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az általános iskola intézményegység vezetőjével tartja a kapcsolatot a szervezeti ábra szerint Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet nem működik Iskolaszék Mandátuma: egy tanítási év. Létszáma: - 1 fő elnök, (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 1 fő elnökhelyettes (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 4 fő pedagógus (általános iskolai intézményegység, szakiskolai intézményegység, Kollégiumi intézményegység, EGYMI intézményegység) - 3 fő szülő (általános iskola alsó tagozat, felső tagozat, szakiskola) - 1 fő diákönkormányzati képviselet,diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. 19

20 Mechanizmusa: érdekegyeztetési mechanizmusok az Nkt. 73. (1) értelmében meghatározott szülői jogok és kötelességek érvényesülése alapján. Véleményezési joga a tanulókat és szülőket érintő kérdésekben. Megbízó: osztályszinten a szülők véleményezése alapján az osztályfőnök. Feladatköre: a szülők érdekeinek érvényesítése az intézményben, gyermekeik érdekében. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az esetben az intézmény vezetőségének érdemben kell a beadvánnyal foglalkoznia, a beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban kell tájékoztatnia. A szülői szervezet döntési joga: a szülői szervezet dönthet saját szervezeti és működési rendjéről, munkaprogramjának meghatározásáról, a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról és saját tevékenységének megszervezéséről. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, - a házirend elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A szülők a Pedagógiai Programról, az intézmény Házirendjéről, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak Intézményi tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola igazgatója bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 20

21 Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei a. Közalkalmazotti Tanács Vezetője: elnök Tagok: 3 fő A közalkalmazotti szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Formái: értekezletek, iskolavezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések. b. Pedagógus Szakszervezet Vezetője: titkár Feladatköre: érdekegyeztetés Hatásköre: érdekvédelem megbízás alapján. Mechanizmusa: gyakorolja a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzítettek alapján jogkörét. Formái: iskolavezetőségi ülés és egyéb operatív megbeszélés Kollégiumi szék A Kollégiumban kollégiumi szék nem működik, hanem a Kollégium egy személyt (nevelő tanárt) delegál az Iskolaszékbe. 21

22 2.2. A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: - a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; - a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; - az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; - az igazgató és az intézményegység vezetők munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; - az intézményegység vezetőkkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; - az igazgató, vagy az intézményegység vezetők részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; - az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztályfőnöki órák, diák-önkormányzati ülések alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 20 napon belül választ kapnak Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy 22

23 tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséget képviselő iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa előre meghatározott időpontban fogadóórát tart, melynek időpontját a tanuló ellenőrzőjébe bevezetik. A munkaközösségek a pedagógusok munkájának megismerésének segítése érdekében a szülők számára bemutatóórákat tarthatnak. Szülők írásbeli tájékoztatása: Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző) a magatartásról, szorgalomról, tanulmányi előmenetelről az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és tájékoztató füzet beírásainak azonosságát Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK ülésen részt vesz. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a diákönkormányzat ülésein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskolai és a DÖK között létrejött Együttműködési Megállapodás szerint történik. A diákönkormányzat munkáját éves munkaterv alapján végzi A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszék iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére iskolaszék működik, melybe a nevelőtestület, a szülők, és a fenntartó képviselőket delegál. Az iskolaszék döntési jogkörénél fogva maga állapítja meg működési rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. 23

24 Kapcsolattartás rendje: az intézmény vezetője és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg: - a feladatellátás függvényében folyamatos, - működését az intézmény támogatja (helyiségek, berendezések rendelkezésre bocsátása), - tanévenként legalább három alkalommal (tanévkezdés, félév, tanévzárás) tájékoztatjuk az iskolaszéket. A tájékoztatás rendje: az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően csoportos és egyéni tájékoztatást tart. A csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: szóbeli tájékoztatás, - tanévenként legalább három az éves munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tartunk, - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök és az iskolaszék vezetője a gyermekközösségben felmerült problémák miatt, - fogadóórák rendjéről tanév elején rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. 3. Az intézmény irányítása 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: 1. Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. 2. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. 3. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. 4. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. 5. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. 24

25 6. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. 7. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. 8. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. 9. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. 10. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: - Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. - Kapcsolatot tart és együttműködik a működtető szervezet vezetőjével. - Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. - Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. - Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. - Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. - Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. - Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. - Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. - Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. - Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. - Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. - Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. - Gondoskodik a diákönkormányzat összehívásáról és az ülések lebonyolítási feltételeinek biztosításáról. 25

26 - Irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát. - Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. - Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat működésének feltételeit. - Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. - Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz a jogszabály által biztosított keretek között. - Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. - Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. - Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. - Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. - Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. - Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. - Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. - Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadóórák stb.) megszervezését. - Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. - Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. - Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. - Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. - Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével Intézményegység vezetők 1. Általános igazgatóhelyettes feladatai - a tanügy-igazgatási tevékenység irányítása, - aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén, 26

27 - figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az intézményre vonatkozó rendelkezéseket, - a rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása, - elkészíti a KIR statisztikát, - az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az igazgató helyettesítése, - jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja, - feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. 2. Általános iskolai intézményegység vezető feladata - az iskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - az általános iskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - az általános iskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése. 3. Szakiskolai intézményegység vezető feladatai - a szakiskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, 27

28 - elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében, - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - a szakiskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - a szakiskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzését. 4. Kollégiumi intézményegység vezető feladatai - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása, - a kollégiumban foglalkoztatottak munkaidő beosztásának elkészítése, - a kollégiumban foglalkoztatottak szabadságolási tervének elkészítése, a szabadságok nyilvántartása, - a kollégium oktató-nevelő munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a kollégiumban szükség esetén az ügyeleti rend megszervezése, - intézményi rendezvények előkészítése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - ellátja a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat. 5. EGYMI intézményegység vezető feladatai - az EGYMI nevelő-oktató - fejlesztő munkájának szakmai irányítása, 28

29 - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - az EGYMI intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - az EGYMI intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése, - a befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai konzultációs lehetőségek, - kapcsolattartás a munkaköri leírásában foglaltak alapján, - az EGYMI működésével kapcsolatos adminisztrációk - részt vesz a köznevelési törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében, - szervezi, korrigálja az Utazó Gyógypedagógiai Hálózat intézményegység órarendjének elkészítését, gondoskodik az eseti helyettesítés megszervezéséről, - kialakítja az utazó gyógypedagógusok munkaidő beosztását, - megszervezi az utazó gyógypedagógusok (logopédus, szomato-tiflo-szurdopszihopedagógia szakos pedagógus) tevékenységét. Megállapodások alapján szervezi és irányítja az utazó gyógypedagógusi hálózatot. - Ellenőrzi a megbízás alapján dolgozó külső munkatársak szakmai tevékenységét, - szakmailag igazolja az utazó gyógypedagógiai hálózat területén végzett feladatok teljesítését, - ellenőrzi a protokoll és a folyamat szabályozás betartásának menetét Vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7,30-tól délután 16,00 óra között az igazgató és helyettesei közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Mindemellett a vezetők a tanév elején elkészített és elfogadott munkaidő beosztás alapján végzik feladataikat. 29

30 Az intézményegység vezetők kötelesek minden olyan rendkívüli esetben munkaterületükön tartózkodni, amely azt indokolttá teszi. A tanítási szünetekben az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik a vezetők munkaidő beosztása. 30

31 Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. A reggeli nyitvatartás kezdetétől 7,30-tól 8,00 óráig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körébe szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, gyermekfelügyelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az igazgató helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tizenöt napot meghaladó távolléte alatt az általános igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az általános igazgató helyettes tartós kötelezettségvállalást az igazgató akadályoztatása esetén sem nem tehet. Az igazgató visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az igazgató egyedi megbízás alapján gondoskodik helyettesítésről. Intézményegység vezetők helyettesítése Az intézményegység vezetők egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítésüket a munkaközösség vezetők látják el, a szakmai munka szervezése, ellenőrzése területén. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Intézkedési jogköre csak a saját intézményegységén belül az igazgatóval történt egyeztetés után biztosított A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: - A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. - Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. 31

32 - Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket. - Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn. - A közbenső intézkedéseket. - A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Önálló aláírási joggal rendelkezik az intézmény igazgatója minden olyan esetben, amelyet a KLIK utasítása a kiadmányozásról másképp nem szabályoz. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai, (név, cím, irányítószám, telefonszám, fax-szám, cím - az irat iktatószáma, - az ügyintéző neve, - az ügyintézés helye és ideje. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya, - az esetleges hivatkozási szám, - a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással, vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén a keltezés alatt a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét sk. toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon a kiadvány hiteles záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. Az igazgató akadályoztatása esetén (szabadság, betegállomány stb.) az aláírási kötelezettségnek minden esetben az a személy tesz eleget, aki a távollévő vezető helyettesítését ellátja. Nyári szabadság ideje alatt a vezetői ügyeletet ellátó igazgató helyettes jogosult az aláírás elvégzésére. 32

33 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános igazgatóhelyettes Bélyegző használata 1 db fejbélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM-azonosító: Használója: igazgató, intézményegység vezetők, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. Használója: gépkocsivezető- anyagbeszerző 1 db bélyegző lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium Gyömrő Érkezett: Száma: Ügyintéző: Használója: kizárólag az iskolatitkár. 1 db körbélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Használója: igazgató, int, iskolatitkár, intézményegység vezetők, gazdasági ügyintézők, osztályfőnökök 1 db körbélyegző, lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium mellett működő Szakmai Vizsgabizottság OM: Gyömrő Használója: szakmai vizsga alkalmával a vizsga elnöke és a jegyzőkönyvvezető. 33

34 4. Az intézmény közösségei 4.1. A pedagógusok közösségei Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: - A pedagógiai program elfogadása. - Az SZMSZ elfogadása. - A házirend elfogadása. - Az iskola éves munkatervének elfogadása. - Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A továbbképzési program elfogadása. - A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. - A tanulók fegyelmi ügyei. - Az intézményi programok szakmai véleményezése. - Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. - A saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - a továbbképzési program elfogadásáról. 34

35 A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az igazgatóhelyettes I. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy az igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: - Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. - Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. - Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. 35

36 - Javaslatot tesznek a taneszközök és a szakkönyvtár fejlesztésére. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. - Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. - Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában A tanulók közösségei A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. 36

37 A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: - saját működéséről; - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; - hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza Az iskolai sportkör Az intézményben nem működik sportkör A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösség saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működik. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint az iskolaszékbe delegált képviselő személyéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. 37

38 5. A működés rendje 5.1. A tanulóknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 7.00-tól 16,30 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitvatartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitvatartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. A tanítási órák a házirend Az iskola működési rendje fejezetében meghatározott rend szerint zajlanak. Az első óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Amennyiben a tanárnak a következő órája nem abban a teremben lesz, akkor azt be kell zárnia. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményegység vezető által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 00 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményegység vezető határozza meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező Az alkalmazottaknak a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézmény vezetője határozza meg. 38

39 A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonon értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, aki megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az intézményegység vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Külön engedély nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: - Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. - A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az intézményegység vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. - A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. - Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 39

40 5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 6. Az intézmény kapcsolatai 6.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és az intézményegység vezetők kapcsolatot tartanak az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményegység vezető a felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményegység vezető tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások 40

41 jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között Kapcsolattartás az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása és a kötelező védőoltások megszervezése. A szolgáltatókkal a szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményegység vezető a felelős. 7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 7.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: Tanévnyitó Tanévzáró Ballagás Október 6 Október 23. Március 15. Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: február 25. június 4. Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait: 41

42 - Terménykiállítás, - Teleki nap - Tavaszi szavaló verseny. 8. Az intézmény védő, óvó előírásai 8.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: Az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtanárok minden tanév első napján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztály/csoport naplóban is dokumentálni kell. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát, testnevelési órán, szaktanteremben stb., amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb., amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az intézmény épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. 42

43 Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az iskola által kötött biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással A rendszeres egészségügyi felügyelet Az iskolában heti két alkalommal orvos, a hét minden munkanapján pedig ápolónő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók kötelesek a pótlásról gondoskodni Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. Ilyen esetekben az igazgató vagy az intézményegység vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is. Az esemény bekövetkezésekor amennyiben annak jellege indokolja az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az igazgató vagy az intézményegység vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola igazgatója vagy az intézményegység vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. 43

44 A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az igazgató intézkedik a pótlás módjáról. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, és hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola ellenőrzési terve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az intézményegység vezetők és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó nevelő - oktató munkára terjed ki. Minden tanévben ellenőrzött területek: - A tanítási órák. Az ellenőrzést az igazgató, az intézményegység vezetők, a munkaközösség-vezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. - A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. - A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az intézményegység vezető rendszeresen, az igazgató alkalomszerűen ellenőrzi. - A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és az intézményegység vezetők ellenőrzik. - Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor. 44

45 10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Az egyeztető eljárás szabályai Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: - az igazgató; - az intézményegység vezető; - az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen; - a szaktanár. Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az általános igazgató helyettes. Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető 45

46 eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az igazgató közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás iskolai szabályai az alábbiak: Az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 46

47 Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le, melyet az intézmény tanulói Fegyelmi Szabályzata tartalmazza. 47

48 II. Általános Iskola Az intézményegység adatai: Név: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély Üllői út 26. Az általános iskolai intézményegység jelen formájában működésének kezdete: szeptember A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása 1.1. A nevelőtestület A évi törvény a nemzeti köznevelésről 70. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján - az igazgatóra ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, - a szakmai munkaközösségre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogkörét, - az iskolai felvételi követelmények (szakiskola) meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét, - az osztályban tanító nevelők közösségére ruházza a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésével, a tanulók továbbhaladásával, osztályozó vizsgák engedélyezésével kapcsolatos döntési jogkörét A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott A nevelőtestület feladata és jogai Legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú oktatása nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a törvény szerint, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 48

49 Döntési jogköre: - A pedagógiai program elfogadása, - a SZMSZ, Házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. Vélemény-nyilvánítási jogkör: - igazgatói pályázattal kapcsolatban, - az intézményegység vezetők kinevezésével kapcsolatban, - a tanulók elismerésében, büntetésében, - a munkaközösségek vezetőinek megbízásában, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban, - éves tantárgyfelosztással kapcsolatban A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból: fegyelmi bizottság. A fegyelmi bizottság feladata: - a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. - Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézményvezető egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanulót tanító pedagógusok. 49

50 1.1.4.A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program Helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévzáró értekezlet, - két alkalommal nevelési értekezlet, - minden hónap első keddjén értekezlet. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogok gyakorlóját iskolaszék, szülői szervezet, DÖK) meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni - az intézményegység vezető javaslata alapján, továbbá, - ha a nevelőtestület 30 %-a kéri, - ha a Közalkalmazotti Tanács kéri, - ha az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 50

51 Összehívását kezdeményezheti: - az intézményi szék, - az intézményi szülői szervezet, közösség, - a diákönkormányzat. 2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. Az iskola (általános iskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) elsősorban az állami ünnepek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Az intézmény életében hagyományos rendezvényeink a következők: - Teleki nap Minden évben a lehetőségekhez mérten, kirándulás, játékos vetélkedők, színházlátogatás szervezése. Szervezője: az általános iskola, a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola. Az intézmény alapításának évfordulóján novemberben tartjuk. Az elnevezés a Kollégiumnak és a szakiskola egy részének helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. - Terménykiállítás Szervezője: a Kollégium intézményegység - Intézményi farsang Szervezője: a Kollégium intézményegység - Komplex Megyei Tanulmányi Verseny: minden tanévben a 6. és 7. osztályos tanulók tanulmányi vetélkedője, mely felmenő rendszerben az országos szintig jut el. A komplex vetélkedő megyei szintű megrendezése hagyományosan évről évre intézményünkben történik. Szervezője: az általános iskola intézményegység - Megyei mezei futóverseny: Intézményünk területén kerül megrendezésre május-június hónapban. Tömegesen mozgatja meg a megye területéről érkező sportolni vágyó tanulókat. Szervezője: az általános iskolai intézményegység - Gyermeknapi kirándulás (a szülő anyagi hozzájárulásával) május végén, június elején, amennyiben az intézmény költségvetése és a szülők anyagi támogatása azt lehetővé teszi. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanév során oktató munkánk során megismert földrajzi tájakat, történelmi helyeket a tanulmányi kirándulás szervezése során megismerjék személyesen is 51

52 tanítványaink, hisz a történelmi nevezetességek és szép természeti látnivalók újabb és újabb élményt jelentenek tanítványainknak, melyek hozzájárulnak a megtanult ismeretek rögzítéséhez. - Magatartási és viselkedési verseny győzteseinek kirándulása májusban. A verseny minden tanév októberétől április végéig tart. Minden hónapban értékeljük a gyerekek magatartását. A legkiemelkedőbb gyerekek vesznek részt a kiránduláson. Rendszeresen megrendezésre kerülő tanulmányi és sport versenyek: - komplex tanulmányi verseny házi fordulója a 6. és 7. osztályosok számára, - vers- és prózamondó verseny, - szépírási verseny, - labdarúgó bajnokság, - atlétika, - mezei futóverseny, - asztalitenisz, - viselkedési és magatartási verseny, - helyesírási verseny. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: - őszi, tavaszi nevelési értekezlet - belső szakmai továbbképzések az intézményegységek szervezésében, - házi bemutató órák és azok munkaközösség-szintű elemzése, értékelése - tapasztalatcsere látogatások hasonló jellegű intézményekben. 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje 3.1. Munkaközösség vezetők A munkaközösség vezetők megbízására intézményegységenként kerül sor. Ennek alapján az intézményen belül a következő szakmai munkaközösségek dolgoznak: - általános iskola intézményegységben alsó és felső tagozatos munkaközösség, - speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola intézményegységben szakképzési szakmai munkaközösség, és gyógypedagógiai munkaközösség, - Kollégiumi intézményegységben nevelőtanári szakmai munkaközösség, Feladatkörük: A szakmai munka koordinálása, szervezése, adott szempontok alapján történő elemzése, értékelése. A saját intézményegységén belül munkaközösségi szinten, a kollégák szakmai munkájának megismerése, értékelése, szükség esetén szakmai segítségnyújtás. 52

53 Az intézményegység vezető akadályoztatása és/vagy távolléte esetén az intézményegység vezetése, irányítása az adott időszakban. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményét figyelembe vesszük a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Hatásköre: szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, szakmai döntések előkészítése. Megbízás időtartama: legfeljebb 5 év, a nevelőtestület javaslata alapján. Megbízó: az igazgató. 4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai 4.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket 53

54 - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a./ Az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. b./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület - a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül -dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá és a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. c./ A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi 54

55 eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. d./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. e./ Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. f./ Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A döntés előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői szervezet, iskolaszék véleményét. g./ Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust biz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. h./ Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. i./ Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. j./ Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. k./ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 55

56 l./ A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e) f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust biz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön és álláspontját védekezését elő tudja adni. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 56

57 A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, osztályfőnöke, illetve osztálytanítója, napközis nevelője, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A fegyelmi eljárás egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 58. -a alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet ai az irányadók. 57

58 4.3. Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összegét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. (1) (2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az iskola, a tanulónak a tanulói jogviszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 5 Egyéb foglalkozások 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák: - napközi otthon, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, - diáknap, - hitoktatás. Napközi otthon Napközi otthon a szülők kérésétől függően minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakítása évfolyamok szerint történik, indokolt esetben összevont csoportként is működhet. 58

59 A téli, tavaszi és őszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivéve tíz főt meghaladó szülői igény esetén. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. Hit és vallásoktatás időpontját, helyét biztosító eljárás rendje: A tanév kezdetén az órarendek összeállításakor kell beépíteni az órarendbe, vagy csatlakozó óraként a tanulók órarendjébe a hit és vallásoktatást. Az oktatáshoz a helyiséget az intézmény biztosítja a lelkészekkel történt előzetes egyeztetés alapján. A feladat ellátására az egyház bízza meg a hitoktatót az iskolai hitoktatáshoz. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a szülő minden év május 20-ig nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára a hitoktatást kéri. 6. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll a szükséges intézkedéseket megtegye Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 59

60 Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek fel kell hívnia a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék havonta szükségszerűek, melynek állapotfelméréséről minden hónap 5.-éig írásos feljegyzést készít annak felelőse és továbbít az általános iskola intézményegység vezetőjének Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie - ha szükséges orvost kell hívnia - a balesetet sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 60

61 Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 6.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az elektronikus nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése preventív, felvilágosító előadások szervezése a védőnő, szükség esetén szakorvosi beutaló iskolaorvos útján, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, bűnmegelőzési felvilágosító óra segítségével, a rendőrségi munkatárs bevonásával, - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás az iskolai védőnő segítségével, - személyi higiénia fontosságának felismerése az egészség fejlesztés elősegítése. 61

62 6.4. Munka-, balesetvédelem Egészségügyi láda az iskola területén két helyen kerül elhelyezésre: igazgatóhelyettesi iroda, lány technika terem Bomba- és tűzriadó Bomba- és tűzriadó esetén, a folyosón kifüggesztett menekülési terv alapján történik az iskola épületének elhagyása. /Évente megtartott tűzriadón begyakoroltak szerint./ A tanulóbalesetek bejelentése Tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyveit, nyilvántartását az Oktatási Hivatal A köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartása -ban kell rögzíteni,és a jegyzőkönyv egy példányát az intézményben meg kell őrizni Tennivalók baleset esetén - Iskolán belüli balesetről az iskolavezetést azonnal értesíteni kell. - Értesítendő: igazgató, igazgatóhelyettes. - Ha nem tartózkodnak az épületben, úgy értesíthető bármelyik munkaközösség-vezető Az értesítés módja a balesetről Gyermekcsoportot, sérült tanulót a pedagógus soha nem hagyhat felügyelet nélkül. Az értesítéshez segítséget kérhet a közelben tartózkodó pedagógiai asszisztenstől, gyermekfelügyelőtől, vagy egy megbízható, arra alkalmas gyermeket küld az igazgatói vagy a gazdasági irodába. A gazdasági iroda dolgozóinak kötelessége értesíteni az illetékes vezetőt A vezetők feladatai Az igazgatónak, helyettesnek, illetve hiányukban az értesített munkaközösség vezetőnek kötelessége haladéktalanul megtekintenie a balesetet szenvedett tanuló állapotát, és kivizsgálni a baleset körülményeit. A sérülésnek megfelelő intézkedést megtenni Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben - Az orvos, mentő azonnali értesítése, gondoskodás a tanuló kórházba, vagy orvoshoz szállításáról. - Azonnali intézkedésre van szükség minden olyan esetben, melyben a baleset eszméletvesztéssel, súlyos duzzanattal, ödémával, nyílt sérüléssel, heves vérzéssel jár, valamint epilepsziás roham esetén. 62

63 - Azonnali intézkedést igényel a sokkos állapot, a tudatzavarra utaló jelek, a trauma nagysága miatt feltételezhető belső sérülés. - További teendők: a szülő legkorábbi értesítése Teendők kisebb baleset esetén A felelős vezető és az érintett pedagógus közösen döntenek a további teendőkről: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás. - Szülő értesítése. - Orvos értesítése. Amennyiben a szülő nem elérhető, úgy a sorrendet fel kell cserélni: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - Orvos értesítése vagy orvoshoz kísérés - Szülő értesítése Teendők iskolán kívüli balestek esetén - elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - ha szükséges orvos, mentők azonnali értesítése - iskolavezetés haladéktalan értesítése - a gyerekcsoport biztonságos visszajuttatása az iskolába - Szükség esetén segítségkérés a környezettől, / pl. telefonhasználat / Tanulóbalesetek megelőzés - Gyermekcsoport felügyelet nélkül nem maradhat. - Tilos beengedni a gyerekeket a tanterembe illetve a tornaterembe felügyelet nélkül. - Ablaknyitás csak felnőtt felügyelete mellett engedélyezett. - Fokozottan figyelni kell arra, hogy a helyes magatartásformákat, a kívánt tevékenységeket hangsúlyozzuk. / eszközhasználat, feladatok helyes végzése, sorrend stb. / - Minden esetben fel kell hívni a tanulók figyelmét a szigorúan tilos dolgokra. - / Pl. Szigorúan tilos ollóval a kézben felállni a helyükről. Szigorúan tilos elektromos eszközt használni külön utasítás nélkül. A tornateremben szigorúan tilos tornaeszközöket használni segítő nélkül. stb. / Dokumentáció Iskolai balesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példánya a szülőé, egy pedig az iskolai irattárba kerül. 63

64 7. Iskolai könyvtár működik szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelésre vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: - 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; évi CXC törvény a köznevelésről; - 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint annak módosítása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 11/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló 16/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. 1. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Teleki kastély A könyvtár bélyegzője: Általános Iskola és Kollégium könyvtára 2. A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az intézmény költségvetésében kell gondoskodni, illetve a tankönyvtámogatás normatívájának 25 %-ából. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. 3. A könyvtár meghatározása, feladatai: Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási-tanulási médiatára oktatási helyszíne. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. A mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli technikákat. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasás-fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. 64

65 A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv stb. kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hang- és videokazetta, hanglemez, zenei CD, számítógépes floppy, stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók részére. A kerettantervek követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár pedagógiai program könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségi területen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és használói képzésben. Könyvtárhasználati órák tartásával fejleszti a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikára. 4. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei A könyvtár a kastély földszintjén helyezkedik el egy kb. 21 négyzetméteres helyiségben. A könyvtár egyszerre 12 tanuló befogadására alkalmas. Rendelkezik egy feldolgozói és egy tanulói számítógéppel, internet kapcsolattal. Könyvtári használatra van egy TV, egy DVD lejátszó és egy projektor. A könyvtárhelységben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak. Könyvállomány kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány szépirodalom betűrendben, szakirodalom ETO szerinti szakrendben. - audiovizuális dokumentumok - nevelői kézipéldányok, brosúrák, - video dokumentumok, - multimédiás eszközök, - CD-ROM. Az állomány feltárása: a könyvtárban a feldolgozás SZIRÉN Integrált Könyvtári Program segítségével történik. 65

66 5.Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitvatartást. A könyvtár gyűjteményének tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata, a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitvatartását úgy kell megszervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig hazavihetik a tanulók. Az iskola könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek, informatikai programok. Csoportos használat: az osztályok a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár foglalkozásokat tarthat. Kölcsönzés: a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egy tanuló egyszerre három darab dokumentumot kölcsönözhet két hétre. Kérésre ez az idő egyszer hosszabbítható. Ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök mielőtt kiadja a bizonyítványt köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. Elveszett, vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 66

67 A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. 6.A tartós tankönyvek kölcsönzési rendje Házirend szabályozza az ingyenes tankönyvre jogosultak körét. A tartós tankönyv kezelésének szabályzata. A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében az 5/1998. MKM rendelet a meghatározó. Eszerint tartós az a tankönyv, amely minősége, (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv. A tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt, ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma: kibővíthető bármely oktatást segítő hagyományos és nem hagyományos dokumentummal. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év február 28-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár a felmérés alapján javaslatot tesz, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi a helyben szokásos módon - azon tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1.975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb hat év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 01. június 15. Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. Kártérítés: egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása. Hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít. A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg. A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. 67

68 7.1. A könyvtár használatának szabályzata 1.Jogok és kötelezettségek a. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint és felveszi a beiratkozottak listájára. b. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. c. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni számítógépes nyilvántartó programmal (Szirén Integrált Könyvtárkezelő Rendszer). d. A b. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. e. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. A kilépő dolgozókat és diákokat az iskolatitkár küldi a könyvtárba tartozásaik rendezésére. Az esetleges adatmódosítás ekkor történik meg, illetve ben, vagy személyesen is lehet adatmódosítást kérni a könyvtárostól. 2.A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: a. A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, 68

69 - audiovizuális információhordozók. A helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. b. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók. c. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. d. Kölcsönzés. e. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. f. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. g. Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 3.A kölcsönzés szabályai. a. A kikölcsönzés az Olvasók és Kölcsönzések nyilvántartása alapján történik. b. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található, szabadpolcokról kiválasztható. c. A kikölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. d. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. e. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. f. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama két hét. g. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.) h. Az iskolai könyvtár un. Letéti állományt helyez el az oktató nevelő munka segítése érdekében az alábbiak szerint: - szaktárgyak szerint a pedagógusoknál. Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. i. A könyvtárban tilos spirálfüzetet, fémtolltartót, táskát vagy bármilyen tárgyat, ami a bútorzat felületének sérülését okozhatja, az asztalra, székre helyezni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető be. 69

70 j. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. 4.A könyvtár nyitvatartási rendje: a. Tanévben belül: szeptember 01-től június 30-ig az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. b. Tanéven belül hetente: kedd: 12,00 13,30 óráig, csütörtök: 13,00 14,30 óráig 70

71 9. Fejlesztő iskola 9.1. Törvényi háttér - A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. - A évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról 121. a sajátos nevelési igényű tanulókról. - A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2006.(V.26.) OM rendelet a fejlesztő iskolai oktatásról. - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve. - 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /2012. (VIII. 28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Meghatározás - A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. - A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természetbeni világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak: személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. 71

72 (32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 3 3. sz. melléklet) 9.3. Fejlesztő iskolai nevelés oktatás A fejlesztő iskolai nevelést, fejlesztést egyrészt a köznevelési törvényben, másrészt a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatása irányelvében (32/2012.X.8.EMMI rendelet) megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően kell megszervezni. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. A fejlesztő nevelés-oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe kell venni: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit, - a gyógypedagógia tudományelméletét, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét, - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit. A súlyosan halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek intenzív komplex fejlesztése során elősegítjük személyiségük kibontakoztatását, a mozgásos aktivitáson keresztül közvetlen és a tágabb környezet megismerését. A fejlesztő munka tartalma, metodikája a gyermekek egyéni állapotához igazított. Olyan tárgyi és személyi környezetet alakítottunk ki, amely számukra biztonságot, szeretetteljes légkört nyújt Alapelvek A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók számára kialakított iskolai szolgáltatások vonatkozásában azokat a szükségleteket kell figyelembe venni, amelyek egyfelől a gyermekek, másfelől az érintett családok irányából érkeznek. Ennek érdekében a következő oktatási alapelveket kell figyelembe venni. - Normalizáció és participáció elve. - Komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve. - Kommunikáció és interakció elve. Az alapszükségletek kielégítése és a szükségletek jelzésének kialakítása. - Kooperáció és tudatosság elve. 72

73 - Differenciálás és individualizálás elve. Az egyéni feltételeknek megfelelő alakítása és rugalmas szervezése. - A teljesítményorientáltság feladása.(32/2012.(x.8.emmi r.) Célok A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek, amely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére; saját életük mindennapi élményeinek megélésére; és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre. Egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen az egyéni adottságok figyelembe vétele, a lehetőség szerinti differenciális és az egyéni bánásmód. Hatékony fejlesztésük az egész személyiségre irányul, kizárólag az egymást kiegészítő fejlesztő, gondozó módszerek alkalmazásával valósulhat meg. A fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, tanulási sajátosságait, - a tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat kialakítását, - következetes együttműködést, - kommunikációs lehetőségeik feltárását, - mindennapi cselekvésekbe ágyazottságát, - a tanulás része az alapszükségleteik kielégítése is Fejlesztés területei - Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció). - Mozgásnevelés. - A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése ( érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele). - Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. - Érzelmi, szociális nevelés. - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése). 73

74 A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. 74

75 Feladatok - A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése, beleépítve az oktatás folyamatába, fejlesztésbe. - Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. - A kommunikációváltozó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. - A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. - A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. - A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. - Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében Tanulói jogviszony Jogviszony létesítésének módja A mindenkori jogszabályok figyelembevételével történik tanulói jogviszony létesítése, különös tekintettel 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a alapján. A bekerülés feltételei: A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban: - az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti, - a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő iskola kötelező 18 éves korig, de a köznevelési törvényben meghatározottak alapján meghosszabbítható A tanulói jogviszony megszűnése A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb 75

76 esetekben, a köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg A fejlesztő iskola (nevelés - oktatás) megvalósulásának szinterei A Szakértői Bizottság véleményében foglaltak szerint, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető: - otthoni ellátás keretében, - abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja Csoportlétszám A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 32/2012.X.8. EMMI rendelet alapján legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető Nevelés - oktatás feltételei A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt Személyi feltételek A tanulói szükségleteknek megfelelően, sérülésspecifikus szakemberek alkalmazása: gyógypedagógus, oktató nevelő munkát segítő asszisztensek, szomatopedagógus, logopédus Tárgyi feltételek A fejlesztéshez szükséges terem kialakítása. Továbbá specifikus, sérülésorientált tárgyi eszközök Alapdokumentumok - A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. 76

77 - A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. - A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. - A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. 10. Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje A tanuló az okmányirodában díjmentesen NEK azonosítót igényel fénykép és aláírás rögzítésével, majd jelzi diákigazolvány igénylési szándékát az intézménynek. A tanuló szülője befizeti a diákigazolvány díját az intézmény felé, amelyről számlát kap. Az intézmény ügyintézője rögzíti az igénylést a KIR rendszerben, majd beküldi az elektronikus diákigazolvány igényléseket. A központi feldolgozó rendszer elektronikus választ küld az igénylés elfogadásának státuszáról, majd az Oktatási Hivatal elektronikus számlát készít. A tankerület ügyintézője átutalással kiegyenlíti a lekérdezett számlákat. Az Oktatási Hivatal átadja a gyártónak a rendezett számlával rendelkező igényléseket, majd a legyártott diákigazolványt a tanuló lakcímére postázza. Az oktatási igazolványról szóló 362/2011 (XII. 30.) Korm. rendelet szerint: 37. (1) A tanköteles tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a tanköteles kor felső határát betölti. 45. (3) bekezdése szerint: A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 77

78 Intézményünket kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók veszik igénybe. Amennyiben a szülő kéri a tankötelezettség meghosszabbítását intézményünkben a diákigazolvány érvényesítő matrica jogszerű használatáért az igazgató felel. 78

79 III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskolai intézményegység működési rendje 79

80 Bevezetés Az elmúlt időszakban megnőtt a kereslet a jól hasznosítható tudás iránt. A fogyatékos gyermekeknek olyan konvertálható ismerteket kell tanítanunk, amely a gazdaság és az egyén részéről is piacképes, segíti a gyermeket az elhelyezkedésben és a társadalmi beilleszkedésben. Lehetővé teszi, hogy a fogyatékos ember - irányítás mellett - dolgozni tudjon. A szegregált gyógypedagógiai nevelés alapgondolata az, hogy a gyermek az iskoláztatás végén váljon leginkább alkalmassá arra, hogy olyan pozitív tulajdonságokat alakítson ki magában, és olyan kompetenciái jöjjenek létre, amelyek a környezet szemében is ellensúlyozzák a pejoratív címkét. Sajnos a többségi szakképző intézményekhez viszonyítva a kis létszámmal működő speciális szakiskolák nem vagy csak elvétve képesek a korszerű technológiák finanszírozására, így képzésük sok esetben a technológiai fejlődés ütemét képtelen követni és épp ezért sok esetben korszerűtlen tartalmi elemeket hordoz. Ezáltal a speciális szakiskolákban végzettek még nagyobb hátrányba kerülnek a munkaerő piacon. Jellegzetesnek és természetesnek mondható, hogy a mezőgazdasági szakmacsoportok részszakképesítéseinek képzése elsősorban a kastélyok területén található parkok, mezőgazdasági termelésre alkalmas területek környezetében alakultak ki, így van ez a mi intézményünk esetében is. A képzésünket jellemzi az egyszerűség, a helyhez, a gyermekekhez igazodó, de a technológia fejlődését nem, vagy nehezen követő szakmai feltételek. Problémát az eszközök száma, minősége illetve a speciális eszközök (melyeket ritkábban használnak és beszerzése nagyobb anyagi terhet ró az intézményre) hiánya okozza. A speciális szakiskolák tanulóinak szakmai gyakorlati képzése főként belső tanműhelyekben valósul meg; a külső, tanuló szerződéseken alapuló helyszínek, képzőhelyek ritkábbak. Ennek oka valószínűleg, hogy a társadalom még nem elég nyitott, befogadó; és a tanulásukban, értelmükben sérült fiatalok képzése sokkal több energiát, időt kíván meg a nevelésükre-oktatásukra vállalkozó intézményektől. A fent felsorolt, a speciális körülmények figyelembe vételével alakítottuk ki az intézményegység szervezeti és működési szabályzatát. 80

81 1. A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása 1.1. Speciális szakiskola A 2013/14-es tanévtől a következő szakmák képzése indult meg intézményünkben: kerti munkás rész-szakképesítés parkgondozó rész-szakképesítés kertépítő és-fenntartó rész-szakképesítés A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Évfolyamok száma 3, a tanulók az évfolyamok végén szintvizsgát, a 3. év végén komplex szakmai vizsgát tesznek. A 9. előkészítő osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett pályaorientáció keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy az előkészítő osztály befejeztével tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. A osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak az államilag elismert szakmunkásvizsga eredményes letételére. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatáson túl a közismereti oktatás is folytatódik, a szakiskola szakképzési évfolyamain. A szakiskola szakképző évfolyamai készítik fel azokat a tanulókat komplex szakmai vizsgára, akik a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket eredményesen teljesítették. A szakmai vizsgáztatást az intézmény saját hatáskörbe a szakképzési törvény alapján végzi. A szakképző évfolyam tagozatkódja: 02. agrár-mezőgazdasági szakmacsoport kerti munkás OKJ , a parkgondozó OKJ , a temetőkertész OKJ számú azonosítóval. Fent nevezett szakmák kimenő rendszerben szűnnek meg a 2012/13-as tanévtől, tehát már az intézmény ezeket a szakokat nem indítja. Az utolsó éves képzés vizsgáztatásának ideje május Készségfejlesztő speciális szakiskola A osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett szakmai előkészítő ismeretek keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy a 10. osztály befejeztével 81

82 tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. A osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak vizsga eredményes letételére. Intézményünkben a készségfejlesztő speciális szakiskolás tanulóknak kétféle képzést indítunk: - Udvaros szakmai modul - Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program 2. Működési rend célja Szabályozza a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola belső életét. Ezen belül a tanuló mindennapi tevékenységét az együttélés szabályait, a gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt viszonyt. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a tanulók és dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a tanulóbalesetek megelőzését, a közösségi lét általános szabályainak megtartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Jogi alapja az évi LXXIX. közoktatási törvény és annak módosításai, a 8/2000. (V.24.) OM rendelet, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról, az Évi XXIII. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és annak 17/1999.(IV.2.) OM rendelet módosítása és az évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló és az évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a 2/2000. (I.31.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MÜM rendelet módosításáról. Jogi alapja az évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A szervezeti egység működési rendjét a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült intézményi munkaterv határozza meg, melyben meghatározásra kerül: 82

83 - a tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása, - szünetek időtartama, - megemlékezések, nemzeti, intézmény szervezeti egységeinek ünnepi megemlékezései időpontja, - diákközgyűlés időpontja, - nevelőtestületi értekezlet időpontja, - az őszi és tavaszi nevelési értekezletek időpontja és témája. 3. A szakiskola nyitvatartási rendje A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola működési rendje megegyezik az általános iskola szervezeti egység működési rendjével. 4. A szakképző évfolyam működési rendje A tanítási óra előtt 15 perccel köteles a tanuló megjelenni az iskolában (7 45 ), a tanítás egyes osztályokban bizonyos napokon 9. órában fejeződik be (16.05). Ettől eltér a nyári szakmai gyakorlat szerinti nyitva tartás. Beléptetés az intézménybe: A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola osztályaiba, valamint az intézmény területére az idegen látogatók beléptetése megegyezik az általános iskoláéval. A szakképző évfolyam tankertjébe a látogató csak kísérettel mehet be, a tankertben idegen személy nem tartózkodhat, a tankert működési rendje tartalmazza a követendő viselkedési formákat, és az különféle anyagmozgásoknak a rendjét a tangazdaságban. A szervezeti egységen belül az ügyintézés helye az iskolatitkár irodája, aki az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodik. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend a tangazdaság felügyeletére is kiterjed, mely minden rendkívüli esetben az azonnali ügyintézést vonja maga után. 83

84 5. Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje Jelen szabályzat hatálya az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI tankertje, valamint a kastély parkjára terjed ki, és valamennyi a területre belépő, munkát végző, gyakorlaton résztvevő osztály, látogató, vásárló személyre vonatkozik. A szabályzatot évente aktualizálni kell A tankert elhelyezkedése, területe Az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI tankertje az iskola területén, a Teleki kastély hátsó bejáratától balra, bekerített területen helyezkedik el. A tankert területén egy háromhelyiséges, ERDÉRT faház, az ehhez az épülethez épített két tároló helyiség, egy polikarbonát-borítású, fűthető növényház, valamint egy fóliasátor helyezkedik el. A létesítményt egyfelől a kastély parkja, másfelől magánkézben lévő szántóföld, és zártkerti területek határolják. A tankert területi megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza A tankert létesítésének célja, feladatai A tankert a tanulók számára kialakított mezőgazdasági terület, amely a tananyag elméleti részének elsajátításához nyújt segítséget, az elméleti tudás gyakorlatban történő átültetése, a kertészeti munkafogások begyakorlása, valamint a tananyagban szereplő növénykultúrák termesztésének elsajátítása céljából létesült. A tankertben történő munkavégzés során a tanuló az őt irányító mérnöktanár, vagy szakoktató segítségével begyakorolja a kertészeti alapműveleteket, megismeri a tananyaghoz kapcsolódó növényfajokat és azok fajtáit. A tanuló elsajátítja a kéziszerszámok és kertészeti kisgépek használatát. A tanítási folyamat végére önállóan képes egy feladat végrehajtására, ki tudja választani a megfelelő növényeket, szerszámokat, el tudja végezni a megfelelő munkafolyamatokat, összhangba tudja hozni az elméleti ismereteket a gyakorlati végrehajtással. Önállóan be tud számolni a feladathoz szükséges ismereteiről. 84

85 5.3. A tankert műszaki felszerelései 1. A tankert kerítése A tankertet betonoszlopokra kifeszített drótfonatkerítés határolja, amelyet 3 sor tüskéshuzal szögesdrót egészíti ki. A kerítés nagyon hiányos, ezért az őrzés és vagyonvédelem nehezen biztosítható. 2. Vízellátás A tankert területén egy fúrt kút biztosít vízellátást. A folyamatos víznyomás fenntartásáról egy hidrofor rendszer gondoskodok, amely a kút munkaaknájában helyezkedik el. A berendezés 3,5-7,5 Bar nyomás között üzemel. Vízkivételi lehetőség a növényház előtt és az ugar terület melletti kerti csapokról, a faházban két helyen, egy átfolyó bojlerből és egy mosdókagylóból, a növényházban pedig a kazán melletti fali csapból biztosított. A víz jó minőségű, jóllehet ÁNTSZ vizsgálati jegyzőkönyvvel nem rendelkezünk, ezért a nyert víz ivóvízként történő felhasználása tilos! 3. Elektromos berendezések A tankert területe 380/220 Volt feszültségű elektromos árammal ellátott. A kertet a növényház melletti villanyoszlopról 2 db Wattos halogén reflektor világítja be. A növényház és a faház valamennyi helyisége önálló világítással és áramforással rendelkezik. A helyiségek kismegszakító biztosítékai a faházi öltözőben és a kazánházban találhatók. 4. Szociális létesítmények A tanulók szükségleteiket, nemük szerint a kastély földszinti és emeleti mellékhelyiségeiben végezhetik el. A dolgozók számára az alagsor öltözőiben található illemhelyek és zuhanyzók állnak rendelkezésre. A munkavégzés előtti és utáni átöltözésre a faházban van lehetőség,amelyet a tanulók nemek szerint felváltva vehetnek igénybe. A tanárok, szakoktatók és kertészek számára a tanári öltöző áll rendelkezésre. Az épületben csak egy átfolyó rendszerű 10 l-es vízmelegítő biztosít meleg vizet. 5. A tankert gépi- és kézi szerszámai A tankert- és park területének művelését a növénykultúrák termesztését a gyakorlati tananyag oktatását, és az ehhez kapcsolódó műszaki ismeretek gyakorlati oktatását az alábbi technikai háttérrel tudjuk megvalósítani. 85

86 6. Rendelkezésre álló erő- és munkagépek - 2 db diesel meghajtású kerti traktor - 1 db lombfelszedő - 2 db toló lap - 1 db X tárcsa - 1 db fűnyíró adapter - 1 db pótkocsi - 1 db váltva forgató eke 6.1. Mezőgazdasági kisgépek - 1 db fűnyíró kistraktor - 1db komposztáló gép - 1 db Motoros fűrész - 1 db elektromos fűnyíró - 2 db benzines fűnyíró - 2 db rotációs kapa - 4 db damilos fűkasza - 1 db elektromos sövénynyíró - 1 db motoros, háti permetezőgép 5.4.A tankert munkaerő-ellátottsága, személyi feltételek A napi munkákat két fő kertész főállásban végzi, a tankertben, és a parkban. A szakmai tanmenetekhez alkalmazkodva az egyéb munkafolyamatokat a mérnök tanárok, és szaktanárok, szakoktatók irányításával a szakmai osztályok végzik. Ezen túlmenően a dömping jellegű munkák esetében a szakoktatók és a szaktanárok is részt vesznek a feladatok ellátásában. A tankert és a park közvetlen szakmai irányítását a szakmai munkaközösség vezető végzi a szakiskolai szervezeti egység vezetőjének felügyelete mellett; mindig szem előtt tartva a bevezetőben megfogalmazott célt, tehát a tankert és a park a gyakorlati képzés helyszíne. 2.számú melléklet: A tankert és park irányítási folyamatábrája 86

87 6. Feladatok és felelősségi körök A tankertet a szakiskolai intézményegység vezető vezeti. A szakmai tevékenységet a tanári kar szakmai munkaközösség-vezetője irányítja, a feladatok a 6. számú melléklet (szakmai munkaközösség vezetői utasítások - gyakorlatvezetők és osztályok számára) szerint kerülnek meghatározásra, és ellenőrzésre. A diákok oktatását, munkájuk irányításának feladatát mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók látják el. Feladatuk a területen folyó munkák figyelemmel kísérése, a növénykultúrák és a park igényeinek megfelelő munkafolyamatok kezdeményezése, vagy a feladatok végrehajtása. Ehhez minden tanév megkezdésekor naptári évre lebontott hasznosítási tervet kell készíteniük. Az általuk elvégzett feladatokról vezetik a technológiai naplót (3. sz. melléklet). Figyelemmel kísérik a hozzájuk tartozó területeken végrehajtott munkálatokat, és ennek alapján tervezik az elvégzendő feladatokat Szakiskolai intézményegység vezető Feladata a tankert működésének biztosítása. Kiosztja a felelőségi köröket, ellenőrzi az elvégzett munkát. Engedélyezi az értékesítéseket, jóváhagyásra küldi a beszerzéseket az igazgatónak. (Részletes feladat és felelőségi kör meghatározás lásd: munkaköri leírás) 6.2. Szakmai munkaközösség vezető Feladata a tankert szakmai működésének biztosítása. Koordinálja a munkákat, kiosztja a heti feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, szükség esetén korrigál. Kezdeményezi a szükséges anyagbeszerzéseket, megszervezi a betakarításokat, felügyeli az értékesítéseket. Évente termesztési tervet készít, és készíttet, amely alapján meghatározza a művelni kívánt kultúrákat, azok nagyságát, vetőmag- és palántaszükségletét. Előkészíti a betakarításokat, gondoskodik a termények elhelyezéséről. Megrendeléseket készít, melyeket engedélyeztet, és jóváhagyás után gondoskodok azok beszerzéséről. A szakterületéhez tartozó területek vonatkozásában vezeti a technológiai naplót. Ellenőrzi a kertészek számára kiadott feladatokat, és aláírásával igazolja azt; figyelemmel kíséri a napi munkajelentéseket, és azok megvalósulásának összhangját az előírt feladatokkal Mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók A szakoktatást végző személyek feladata a heti munkatervnek és a tananyagnak megfelelően oktatni a tanulókat. Az egyes feladatok elkezdése előtt ismertetik a tanulókkal a speciális, a csak arra a folyamatra vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Ismertetik az egyes szerszámok, gépek sajátosságait, azok használatát. Begyakoroltatják a heti munkatervnek megfelelően, 87

88 csoportjukkal végrehajtják a szakmai munkaközösség vezető által meghatározott feladatokat. Gondoskodnak a raktárból felvételezett szerszámok visszaszolgáltatásáról. A tankert területe az 1. számú melléklet szerint különböző egységekre lett tagolva. Az egyes egységeket mérnöktanárok, szaktanárok, szakoktatók felügyelik. Feladatuk a területükön folyó munkák figyelemmel kísérése, a fizikai rend megtartása, a növénykultúra igényeinek megfelelő munkafolyamatok kezdeményezése, vagy a feladatok végrehajtása, és ezek dokumentálása a 3. számú mellékletben található technológiai napló szerint Kertészek Munkájukat közvetlenül a szakmai munkaközösség-vezető irányításával végzik, a 4. számú melléklet szerint (Szakmai munkaközösség vezetői utasítások) Feladataikat meghatározott határidőre teljesítik, és az 5. számú (napi munkajelentés) melléklet szerint dokumentálják, tevékenységüket önállóan végzik. Tevékenységük az alábbi területekre terjed ki: - kastélypark, közlekedő utak, virágágyások - kertészet, gyümölcsös, szőlő, üvegház, fóliasátor - bemutatókert, intézményi épületek. A munkaidő beosztásuk napi 8 óra, vagy 2 x 12/2 x 12 óra beosztásban végzik. Amennyiben feladatuk ellátásához diák munkaerőt szeretnének igénybe venni ezt a gyakorlatvezető tanár, vagy a szakmai munkaközösség vezető engedélyével tehetik meg. Feladataik: - Járdák, közlekedési utak tisztán tartása, télen síkosságmentesítés. - A hulladékgyűjtők ürítése. - A kerti munkákat a heti munkatervnek megfelelően végzik, a szakmai munkaközösség vezető utasításainak megfelelően. - Karbantartják a kertészet szerszámait, gondoskodnak a tárolók rendjéről. - Kézi szerszámok kiadása és visszavételezése. - Növényház fűtése, szellőztetése, öntözése. - Minden más, a munkakörükkel kapcsolatos kérdést a munkaköri leírásuk tartalmaz. 88

89 7. Tankert rendje 7.1. Tankert látogatásának rendje A tankertet csak az oda beosztott alkalmazottak valamint a szakiskola azon tanulói látogathatják, akiknek az adott időpontban foglalkozásuk van. A tankert területét a gyakorlaton részt vevő diákok csak a gyakorlatvezető tanár engedélyével hagyhatják el. Idegenek csak igazgatói vagy szakiskolai intézményegység vezetői engedéllyel léphetnek a tankert területére Munkavégzés rendje Munka megkezdése előtt éves, vagy eseti munkavédelmi oktatást kell tartani a diákok, kertészek, és a szakoktatók számára. Előzetes munkaegészségügyi orvosi vizsgálaton kell részt venni azoknak, akik a tankertben bárminemű tevékenységet folytatnak Tűzvédelmi előírások A tankert és a park területén a dohányzás szigorúan tilos! A fent említett területeken bárminemű anyag égetése tilos! Tűzrakás csak az igazgató, vagy a szakiskolai intézményegység vezetői előzetes írásbeli engedélyével lehetséges Anyag- és eszközhasználat szabályai A tankert és a park területére idegen eszközöket, anyagokat, hulladékot bevinni, és ott elhelyezni szigorúan tilos! Bárminemű anyagmozgás csak az igazgató, vagy a szakiskolai intézményegység vezető előzetes írásbeli engedélye alapján lehetséges Étkezés a gyakorlatokon A tankert területén étkezni csak az arra kijelölt helyen szabad, és a gyakorlati időbeosztásban meghatározott időben. A diákok és dolgozók számára étkezésükhöz termékeket a tankertből felhasználni csak a gyakorlatvezető tanárok engedélyével lehet. 89

90 7.6. Értékesítés, és szolgáltatás A tankertben megtermelt termények elsősorban oktatási célt szolgálnak, amennyiben terménytöbblet keletkezik, abban az esetben a lakásotthonok és a kollégiumi ellátásban kerülnek felhasználásra. Vásárolni csak az ezen felüli mennyiségből lehet dolgozóknak, és idegeneknek. Az értékesítés (ebbe belefoglaltatik az érték nélküli termékátadás a lakásotthonok, és a kollégium részére) csak a szakiskolai intézményegység vezető előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a 7. számú melléklet szerint. (Értékesítési engedély) Amennyiben dolgozók, vagy külső vevők számára történik értékesítés az áru csak a pénzbefizetését igazoló pénztárbizonylat bemutatása után adható ki. 8. Vezetői helyettesítési rend A speciális szakiskolának, a készségfejlesztő speciális szakiskolának az intézményegység vezetőjét a szakmai munkaközösség vezető, annak távollétében a pedagógiai munkaközösség vezető helyettesíti. 9. Tanulói jogviszony létesítése, megszűnése 9.1. Jogviszony létesítése A speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola osztályába Pest Megye és Gyömrő város területéről azok a gyerekek nyernek beiskolázást, akik az számú Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban vagy értelmileg akadályoztatott, sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Jogviszony létesítése a speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységben: - intézményünk általános iskolai szervezeti egységében befejezett 8. évfolyam, - más általános iskola 8. osztályában befejezett tanulmány után felvételi kérelem a speciális szakiskola 9. osztályába, az erre a célra használt jelentkezési lap nyomtatványon a KIFIR rangsorolása alapján, - a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok szakértői javaslata, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - szülői kérésre jelentkezési lap kitöltésével. A speciális szakiskolában felvételi beszélgetést tartunk. Jogviszony létesítése a szakképző évfolyamon 2012/13. és 2013/14. tanévben kimenő rendszerben: 90

91 - eredményesen befejezett 10. évfolyam, - munka-alkalmassági orvosi vizsgálat, - adóazonosító kártya megléte, betöltött életév Tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások A speciális szakiskolában a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény alapján szűnik meg a tanulói jogviszony. Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése tanköteles tanuló esetén: - Más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és tantestülete, ha a tanuló sorozatos hiányzása veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik. - Az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, mely nem teszi lehetővé a tanuló további, intézményen belüli foglalkoztatását. - Abban az esetben, amikor a tanuló önkényesen nem tesz eleget tankötelezettségének az eljárás menete a következő: az osztályfőnök jelzése alapján az igazgató-helyettes felszólítást küld a szülő felé annak eredménytelensége esetén feljelentést a területileg illetékes jegyző részére a tankötelezettség megszegése miatt Kilépés a rendszerből: - A 10. osztály befejeztével 2012/13-as tanév végén, vagy a szakképző évfolyam befejeztével kimenő rendszerben utoljára a 2014/15 tanév végén, életévét betöltötte a tanuló, tankötelezettsége megszűnt, - a 2012/13-as tanévtől kezdődően a 16. életévét már betöltött tanulók a 9. osztályban tankötelezettségük megszűnésével, - a szülő kérésére, vagy esetleg az osztályfőnök kérésére tantestületi határozat alapján, tanulói jogviszonya meghosszabbítható. Intézményrendszerünkből kikerülő tanulóink további sorsáról legalább fél évig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a lehetőségeknek megfelelően tájékozódik az érintett tanulókkal kapcsolatot tart, hogy a munkavállalás, vagy esetleg ennek lehetőségének hiányában felmerülő nehézségek és problémák megoldására a lehetőségei szerint segítséget nyújtson. Ezen felül a tanulókkal történő kapcsolattartás a tanulók részéről abban a formában is 91

92 történhet, hogy problémáikkal bármikor visszatérhetnek volt pedagógusaikhoz segítséget kérni, hisz az intézményben tartózkodás során ezt a képet erősítettük és tudatosítottuk bennük Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: Továbbhaladás a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységében az évfolyamonként meghatározott kerettantervi követelmények teljesítésével történhet. A tantestület a Köznevelési törvény 69. -a alapján dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy (kivéve szakmai tantárgy) követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján felsőbb évfolyamba léphet. Ha már betöltötte a 16. életévét, érvényes 8. osztályos bizonyítványával jogosult a szakképző évfolyamra való beiratkozásra. A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függően elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A napi gyakorlatban megegyezik az általános iskola szervezeti egységében leirt rendelkezésekkel. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény határoz róla. 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: 1. Szervezeti formák: a. napközi otthon b. szakkör c. tömegsport d. tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, e. diáknap f. erkölcstan oktatás. a. Napközi otthon: A szülő kérése és a tanuló igénye alapján összevont csoport formájában működik a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola bejáró tanulói részére. Az 92

93 őszi, a téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivétel tíz fő feletti szülői igény esetén. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 15,30-ig tart. A napközi otthonos ellátást a szakképző évfolyamos tanulók is igénybe vehetik. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: A szülő igénye alapján a gyámhivatalok és a családsegítők jelzése alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjaiban kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben írásban kérvényezze. A speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. osztályába jelentkezőknél a beiratkozás a felvételi kérelem beadásakor történik. A tanuló anyagi helyzetének nehézségei esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a családlátogatás után írásban meg kell keresnie az érintett önkormányzatok illetékeseit az étkezési térítési díj átvállalása ügyében. Térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos szabályozók, megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leirt szabályozókkal. b. Szakkörök: A szakkörök szervezésével és működtetésével kapcsolatos előírások megegyeznek az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. c. Tömegsport A mindennapi testedzés formái, tömegsport és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos vonatkozásai, ezért megegyezik az általános iskolai szervezeti egységében meghatározottakkal. d. Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, A szakiskolai szervezeti egységben tanulók részt vesznek az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Kulturális és sport házi bajnokságok, versenyek megszervezése minden tanévben megtörténik, a helyezést elért tanulóink megyei illetve országos versenyeken képviselik intézményünket. e. Diáknap 93

94 Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. f. Hit - erkölcstan oktatás A szakiskolában a kerettanterv alapján erkölcstan oktatás folyik Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. 11. Tankönyvrendelés szabályai A szakterület nem határoz meg sajátos szabályokat, ezért a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában a tankönyvrendelés szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leírtakkal. 12. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága Megegyezik az általános iskola működési rendjében leírtakkal. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje: intézményi védő- óvó előírások. Az általános iskola működési rendjében meghatározottakon túl a következőkkel egészül ki: - a szakiskola évfolyamain a kötelező tanév eleji tűz- és balesetvédelmi oktatáson túl a napi gyakorlati munka megkezdése előtt a szükséges eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatban ismétlő munkavédelmi oktatást kell tartani, melyek elsajátításáról visszakérdezéssel a munka megkezdése előtt a szakmai gyakorlatot tartó kollégának meg kell győződnie. A szakmai gyakorlat ideje alatt a szakoktatónak folyamatosan figyelnie kell az eszközök, szerszámok, gépek rendeltetésszerű használatára. Abban az esetben, ha meghibásodás történik, vagy a tanuló nem rendeltetésszerűen használja a szerszámot és ezzel veszélyezteti saját és mások testi épségét, a munkát köteles azonnali hatállyal beszüntetni. - A tanulók által használható gépek, eszközök jegyzéke a szakmai gyakorlat ideje alatt felnőtt felügyelete mellett a fűnyíró gép és a motoros szegélyvágó gép használatával egészül ki. 13. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 14. Rendkívüli esemény Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 94

95 15. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveiről jelen SZMSZ nem rendelkezik, mert jelenleg az intézmény költségvetésében erre elkülönített és felosztható pénzösszeg nem áll rendelkezésünkre. Az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, XVI. fejezete A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények rész rendelkezik. 95

96 Faház, garázs, szerszámtároló Kertészek Pihenőkert Rojtosné Kiss Gabriella Gyüm. 3. Kormányos Zoltán Szőlő Kormányos Zoltán Gyümölcs 4. Kormányos Zoltán Ugar Baranyai László Gyümölcs 2. Kormányos Zoltán Évelőkert Rojtosné Kiss Gabriella Zöldség 1. Baranyai László Komposzt telep Gavallér György Üvegház Magyari Silvia Zöldség 2. Baranyai László Gyüm. 4. Kormán yos Zoltán Gyümölcs 1. Gavallér György Park Magyari Silvia 1 számú melléklet 96

97 2. számú melléklet TANKERT ÉS PARK IRÁNYÍTÁSI FOLYAMAT ÁBRÁJA IGAZGATÓ SZAKISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ MÉRNÖK TANÁROK SZAKTANÁROK SZAKOKTATÓK KERTÉSZEK 97

98 3. számú melléklet TECHNOLÓGIAI NAPLÓ munkafolyamat előállított termék sorszám növénykultúra megnevezése leírása ideje anyagfelhasználás végezte aláírás ellenőrizte aláírás mennyisége értékesítés kiadó aláírás átvette aláírás további felhasználás aláírás selejt mennyisége

99 4 számú melléklet SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐI UTASÍTÁSOK KERTÉSZEK RÉSZÉRE (HETI BONTÁSBAN) év... hónap nap -tól.-ig DÁTUM (napok) FELADAT HATÁRIDŐ FELELŐSÖK (Kertészek). dátum aláírás szakmai munkaközösség vezető 99

100 5. számú melléklet NAPI MUNKAJELENTÉS év... hónap Dolgozó neve:. Napok Óra (tól-ig) Munka megnevezése, elvégzett feladat Munka igazolása, aláírás 100

101 6. számú melléklet SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐI UTASÍTÁSOK GYAKORLATON RÉSZTVEVŐ GYAKORLATVEZETŐK ÉS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA hónap.. nap -tól..-ig Dátum (napok) Feladat Osztály Szakoktatók Határidő Felelősök (Szaktanárok, Szakoktatók) dátum aláírás Szakmai munkaközösség vezető 101

102 7. számú melléklet ÉRTÉKESÍTÉSI ENGEDÉLY év hónap.. nap termék, termény sorszám megnevezése mennyisége (db, kg, l stb.) egységára (Ft/ db/ kg/ l) átadó aláírása vevő, felhasználó neve átvevő neve, aláírás engedélyező aláírása A szervezeti egység minden dolgozója felelős - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a szakiskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért tantermen belül és a tankertben egyaránt, 102

103 - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért a tanteremben és a tankertben egyaránt, - vagyonvédelemért a tanteremben és a tankertben egyaránt, - a helyiséghasználat általános szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében meghatározott szabályokkal. 103

104 IV. Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 104

105 1. Vonatkozó jogszabályok: évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről - 16/2008. (IV.30.) OKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítása - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza és szabályozza az intézmény - tevékenységét, - irányításának rendjét, - működésének folyamatait, összefüggéseit, - szervezeti felépítését, - a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, - a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, - az ellenőrzés rendjét, - a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az intézményi nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A kollégiumban munkát végző közalkalmazottak munkavégzésük során a jelen Szabályzat szerint kötelesek eljárni. A szabályzat része az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatnak. 2. A Kollégium jogi helyzete Az intézmény szervezeti egységeként működő Kollégium nem önálló jogi személy. Az intézmény működési feltételeit a fenntartó biztosítja. 105

106 3. A kollégiumi egység szervezeti felépítése: Kollégiumi intézményegység vezető Ápolónő Munkaközösség-vezető Technikai dolgozók: - takarítónők - fűtő Csoportvezető nevelő tanárok Gyermek és ifjúsági felügyelők 106

107 4. A kollégium működési rendje és célja: A kollégium működési rendje szabályozza a kollégium belső életét, ezen belül a tanulók mindennapi tevékenységét, az együttélés szabályait, a gyermek- gyermek és a gyermekfelnőtt viszonyt. A kollégium alkalmazkodik a felvételt nyert gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteihez, részben átvállalja a család szocializációs feladatait, a tanulók egészséges fejlődésének biztosítását, gondozását, nevelését hátrányos megkülönböztetés nélkül. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a jogi normatívák megtartása mellett a tanulók és a dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a törvényi előírások tiszteletben tartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Törekedni kell a gyermekek megismerésére, pozitív személyiségjegyek erősítésére és kölcsönös bizalmon alapuló, őszinte nyílt nevelési légkör kialakítására. El kell érni a házirendben foglalt jogok és kötelezettségek, napirendi elvárások egységes érvényesítését. Biztosítani kell az érdekérvényesítés és panaszjog lehetőségét. Szükségszerű, hogy a nevelőmunka folyamatában résztvevők ugyanazon elv alatt ugyanazt értsék a pedagógiai környezetben akkor is, ha eltérő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és különböző szakfeladatot látnak el. A kollégium működési rendjét az általános iskolai és a szakiskolai intézmény egységhez igazodva a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült munkaterv határozza meg A kollégium nyitvatartási rendje: A kollégium működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók hazautaznak. Hazautazás pénteken 12,00 órától 18,00 óráig történik. A törvényes képviselő előzetes írásos engedélye alapján a tanulók önállóan, egyedül közlekednek. Engedély nélkül a törvényes képviselőnek vagy az általa megbízott felnőtt kíséretében adjuk haza a gyermekeket. Visszaérkezés a hét első tanítási napját megelőző nap 12,00 órától 18,00 óráig, a házirendben foglaltak szerint. 107

108 Hétköznap, tanítási időben 8,00 órától 11,30 óráig a kollégiumban nem tartózkodik tanuló. 11,30 órától 20,00 óráig kerül lebonyolításra a kollégium napi programja, ahol a nevelőtanár és a gyermek- és ifjúsági felügyelő kollégák szolgálati beosztás alapján látják el napi feladatukat. Hétköznap a gyermek- ifjúsági felügyelő kollégák 12,00 órától 20,00 óráig illetve 20,00 órától 08,00 óráig látják el szolgálatukat. Szombaton és vasárnap kéthetente illetve igény szerint van nyitva a kollégium. Ebben az esetben, a kollégiumban beosztás alapján a felügyeletet biztosítani kell. Nappali felügyelet 8,00 órától 20,00 óráig, az éjszakai felügyelet 20,00 órától 08,00 óráig tart. A kollégium napi működési rendjét és időbeosztását a házirend tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik és alkalmazkodik az általános iskola és a szakiskola működési rendjéhez. A kollégium zárva tartása alatt, előzetes egyeztetés és írásbeli szerződés alapján a kollégium helyiségei bérbe adhatók, vagy rendezvények számára kiadhatók. Ennek lebonyolítása a szerződéskötés vonatkozásában az igazgató, a gyakorlati megvalósításban az intézmény gondnokának a feladatkörébe tartozik. 5. Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető) A szakma irányelveinek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményegységben élő gyermekek gondozását, nevelését és szükségleteiknek megfelelő ellátását. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Szervezi és előkészíti a szakmai továbbképzéseket. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt. Javaslattételi joga: - Gondozási és nevelési tevékenység korszerűsítésére, szabályzatok módosítására. - Az intézményegység szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. - Munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására. Önállóan dönthet: - Sürgős esetben, életveszély elhárítás esetén. 108

109 5.1. Az intézményegység vezetőjének munkarendje: A kollégium nyitvatartási idején belül 11,30 órától 16,00 óráig az igazgató és az intézményegység vezetői közül legalább egyiküknek az intézményegységben kell tartózkodnia. Az intézményegység vezető a tanév elején meghatározott munkarendje szerint végzi napi munkáját. Ettől a munkarendtől eltérni csak indokolt esetben, az igazgatóval történt egyeztetés után lehet. A tanítási szünetekben, az intézményegység vezető munkaidő beosztása az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik. Az intézményegység vezető a hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet az ügyeleti beosztás alapján tart. A távozó vezető után, 16,00 és 20,00 óra között a szervezett foglalkozást tartó nevelő tanár, vagy megbízott gyermek- és ifjúsági felügyelő tartozik felelősséggel az intézményegység rendjéért és szükséges esetben az intézkedésért Az intézményegység vezetőjének helyettesítése: A kollégium folyamatos működésének biztosítása érdekében az intézmény egység vezető egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítését, a szakmai munka szervezése és ellenőrzése területén, a munkaközösség vezető, igazgatói megbízás alapján látja el. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van. Intézkedési jogköre csak a saját intézményi egységén belül, az igazgatóval történt egyeztetés alapján biztosított Csoportvezető nevelő tanár Felelős a kollégiumban élő gyermekek és fiatal felnőttek testi pszichés fejlődéséért, magatartási és tanulmányi előmeneteléért. Megszervezi a tanulási képesség fejlesztését, rendszeresen kapcsolatot tart a csoportjában lévő tanulók tanáraival. Megtervezi és heti rendszerességgel szabadidős foglalkozásokat tart csoportjának. Elősegíti gondozottai szocializációját, csoportba való beilleszkedésüket. Szükség esetén besegít a gyermek- és ifjúsági felügyelő gondozási feladataiba Gyermek és ifjúsági felügyelő Feladata: A nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő segítőtársa a kollégiumban. A nevelővel közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a 109

110 játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, éjszakai felügyelet ellátását. A gyerekek fejlődését figyelemmel kíséri, javaslatot tesz kivizsgálásra. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Adminisztrációs teendők ellátása. 6. A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje: - a kollégiumba felvehető létszám: az alapító okirat szerint, maximum 80 fő, - a kollégiumba a szülők 1 év időtartamra felvételt kérnek az általános iskola, a speciális szakiskola, valamint a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamra beiskolázott tanulók számára, - gyermekvédelmi szempontokat figyelembe véve, a nevelési tanácsadó, illetve családsegítő javaslata alapján a tanulók elhelyezést nyerhetnek a kollégiumba, - annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte, - kollégiumban való elhelyezés történhet az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének kezdeményezésére és az osztályfőnök javaslata alapján is, - a földszinten a fiúhálók kerültek kialakításra, - emeleten a leány tanulók kerültek elhelyezésre. A tanulók a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat alakítunk ki Teljes kihasználtság esetén 6 fiú és 3 lány csoport szervezése indokolt. A kollégiumba való beköltözés alapfeltétele, hogy: - az intézmény tanulója legyen, - felvételt nyerjen a kollégiumi elhelyezéshez, - a tanuló a beköltözés első napján rendelkezzék orvosi igazolással 6 héten belül fertőző betegségben nem szenvedett, egészséges, közösségbe mehet. 7. Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: Kollégiumi jogviszony megszűnik: - a tanulmányi év végén akkor, ha írásban nem kéri a szülő gyermeke újra felvételét kollégiumba, - a tanuló iskolai tanulmányainak megszűntével a kollégiumi tanulói jogviszonya is automatikusan megszűnik, 110

111 - ha a családi körülmények normalizálódása következtében a gyermek családban történő ellátása biztosítottá válik, és a szülő a kollégiumi ellátás megszűntetését írásban kéri, - megszűnteti a gyámhatóság a védelembe vételt, melyben a kollégiumi elhelyezést előírták a szülők számára, - kezdeményezés történhet a tanuló kollégiumi elhelyezésének felfüggesztésére, ha a tanuló alapvető tevékenységekben nem tudja magát kiszolgálni, vagy súlyos egészségkárosodása miatt egyéni bánásmódot igényel, - fegyelmi határozat alapján, A kollégiumból kikerülő tanulóink sorsáról, a családba való beilleszkedés, ellátottság, gondozottság mértékéről a gyermek- és ifjúsági felelős informálódik, legalább egy évig, az érintett tanulóval kapcsolatot tart. Az estlegesen felmerülő nehézségek, és problémák megoldásában lehetőségei szerint segítséget nyújt, elsősorban a tanulónak, másodsorban a szülőnek. 8. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje: Szóban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen, - pénteken délután a tanulók hazautazáskor személyesen, - telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságának megfelelően a hét bármely napján, Szülő és gyermek - a szülő telefonon 19,00 20,00 között hívhatja a gyermekét. Írásban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - levél formájában. A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: - a csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban, - a csoportvezető nevelőtanárnál szóban, - a kollégium vezetőjénél szóban és írásban, - a térítési díjjakkal kapcsolatban gazdasági irodán írásban és szóban, - indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban az ügyintézés ideje, a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályokban meghatározott munkanap. 111

112 9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanuló, az iskolához hasonlóan a kollégiumban is köteles távolmaradásának időtartamát szülői, vagy orvosi igazolással igazolnia (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A tanuló távolmaradásának engedélyezését a szülő előzetesen írásban kérheti. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem tartózkodhat a kollégiumban. A nevelő, gyermekfelügyelő, ha megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítésről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti annak szüleit. A szülőnek gondoskodnia kell a tanuló hazautaztatásáról és otthoni ápolásáról. Ha a hazautaztatás nem oldható meg, a kollégium ápolónője intézkedik a betegnek az egészséges tanulóktól való elkülönítéséről, és egészségügyi ellátásáról. Gyógyulás után a diák orvosi igazolással egészséges, közösségbe mehet térhet vissza a kollégiumba. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A kollégiumban elhelyezett tanulók egészségügyi felügyeletét az intézet orvosa heti két alkalommal meghatározott rendelési időben látja el, az ápolónővel együtt munkaköri leírás alapján. Tevékenységük megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal, a következő kiegészítéssel: - az ápolónő kapcsolatot tart a helyi szakrendelővel, indokolt esetben a tanulót szakrendelésre elkíséri, - a tanítási szünetekről a kollégiumba visszaérkező gyerekek egészségügyi szűrését elvégzi és meggyőződik arról, hogy rendelkeznek-e az orvosi igazolással, mely a tanuló közösségben való elhelyezését tanúsítja, - a tanulók gyógyszerezése az ápolónő közreműködésével, távollétében a csoporthoz rendelt gyermekfelügyelő irányításával, a gyógyszer beszerzési és kezelési szabályzata alapján az orvosi előírásoknak megfelelően történik. 11. Étkezés: A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő speciális étkezést kell biztosítani. Azok a tanulók, akik minden hétvégén hazamennek heti 5 nap étkezést vesznek igénybe. 112

113 Ennek megoszlása: - pénteken reggeli, tízórai, ebéd, - vasárnap uzsonna, vacsora, Az intézményben tálaló konyha működik. Külső cég heti étlap alapján naponta szállítja gyermekek számára az ételt. Az étlap összeállításába nincs véleményezési lehetősége az iskolaorvosnak, védőnőnek és a tanulóknak. 12. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A kollégiumi elhelyezés ingyenes. A szülő térítési díjként a napi ötszöri étkezés normatíváját köteles folyó hó 10-ig az intézmény pénztárába, vagy akadályoztatása esetén, csekken befizetni. A tanulói jogviszony bármely okból való megszűnése, vagy szüneteltetése esetén az étkezési díj többlet befizetésének visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül a gazdasági iroda intézkedik. A gazdasági iroda a hiányzás miatt igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon, vagy személyesen a gazdasági irodában történik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat határozata állapítja meg. 113

114 13. A létesítmények és helyiségek használati rendje: A kollégium létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Értelemszerűen ebbe beletartozik a kollégium környezetében lévő játszótér és sportpálya területe is. A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős indokolt esetben anyagilag is: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanuló által szándékosan okozott kárt a szülő köteles minden esetben az intézmény pénztárába befizetni Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: A tanulók a kollégium létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási órán kívül csak a kollégiumba beíratott tanulók tartózkodhatnak a kollégiumban. Az általános iskola és a szakiskola tanulói előzetes megbeszélés alapján használhatják, felnőtt felügyelete mellett a kollégium létesítményeit. A kollégium egyes helyiségeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a felügyelet nélkül hagyott termeket zárni kell. A külső, nem a kollégiumhoz tartozó igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben és ideig tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A helyiségek intézményegységenként történő szabályozása a házirendben történik. 14. A reklámtevékenység szabályozása: Az intézmény egész területén csak a gyermekeknek szóló kizárólag az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, valamint a társadalmi és közéleti tevékenységgel kapcsolatos reklámok helyezhetők el az igazgató engedélyével. 114

115 15. Tanulási képesség fejlesztése A nevelő az oktató - nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek - egyéni képességét, tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét, fejlettségét, - sajátos nevelési igényét. (Lásd Pedagógiai Program) A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái: A tanórán kívüli foglalkozások a heti rendben és rendszerességgel kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. A kollégiumi intézményegység működésében biztosítja, hogy a délután folyamán a tanulók az iskola által szervezett foglalkozásokon és fakultatív hitoktatáson részt vegyenek. A kollégium tanórán kívüli tevékenységébe a következő foglalkozások megszervezése tartozik: - kulturális foglalkozás, - sporttevékenység, testedzés, - játék, önismeret, - technikai tevékenység, - informatikai ismeretek gyakorlása, - munkafoglalkozás, - séta, kirándulás. A szolgálatban lévő nevelő és gyermekfelügyelő felel a rábízott gyermek felügyeletéért, testi épségéért, és az intézmény vagyonáért Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét, a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. A kollégium részt vesz az általános- és szakiskolai intézményegységek által megszervezett nemzeti ünnepeken és megemlékezéseken. A hagyományoknak megfelelően, a kollégium az ünnepségsorozatból elsősorban a népszokásokhoz fűződő ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Ezek a következők: - Terménykiállítás, Teleki nap. 115

116 - Mikulás, Karácsony: az ünnepkörhöz kapcsolódó irodalmi és zenei anyag megismerésén túl az ajándékozás örömét biztosítja a gyermekek számára. - Álarcos bál: a népszokás felidézése mellett a tanulóknak élmény a farsangi szemüvegek, dekorációk elkészítése. Zenés táncos délután szervezése a kollégiumban élő gyermekeknek, fiatal felnőtteknek. - Készülődés a húsvéti ünnepekre, népi hagyományok megismerése. - Anyák napi versek gyakorlása, ajándék készítése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink részt vegyenek Gyömrő város kulturális eseményein, ünnepségein Mindennapi testedzés formái: A kollégium működési rendjében különös tekintettel, kellő figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulók számára a szabadban végzett mozgás biztosított legyen. Ettől eltérni tornaterem hiányában csak az időjárás függvényében lehet. Minden csoport számára biztosítani kell, hogy naponta legalább egy órát a gyerekek a szabad levegőn sportoljanak, játsszanak, versenyezzenek, az iskola által szervezett tömegsport órákon túl. A kollégium vezetője ezeket figyelemmel kíséri a kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésének ellenőrzése kapcsán. 16. A kollégiumi könyvtár működési rendje: Az iskolai könyvtár a Teleki kastélyban a kollégium épületében működik. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján tanévenként az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe, a szolgáltatások használóinak körét az igazgató bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobb része kölcsönözhető illetve részben kölcsönözhető, kisebb része csak helyben olvasható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Ha a könyvtár állományába tartozó könyv elveszik, vagy megrongálódik, az olvasó köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben az olvasó a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros tanuló esetében az osztályfőnökhöz fordulhat. A tanítási év végén illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. A könyvtári állomány nyilvántartása a SZIRÉN számítógépes program és az egyedi nyilvántartó könyv alapján történik. 116

117 A könyvtári állomány fejlesztése a tankönyvtámogatás 25 %-ából történik, mely megoszlik a tartós tankönyvek vásárlására, illetve a gyermek-, ifjúsági-, szak-, és szépirodalom, valamint a felnőtt szakirodalom területei között. 17. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: Jutalmazás: - kollégiumi gyűléseken való szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret, - rendezvényeken való részvétel, illetve az ott elért eredmények, sikerek tárgyi jutalmazása, - jutalomkirándulások. Fegyelmezés: - Szóbeli figyelmeztetés a kollégiumi gyűléseken, vagy személyesen. - Írásbeli figyelmeztetés, - A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. - Ismétlődő, vagy nagyobb vétség esetén fegyelmi tárgyalás. 18. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések: Intézetünk területén lévő veszélyforrásokat, a tanulók egészségének és testi épségének megóvását, szolgáló előírásokat a tanév elején, a pedagógusoknak, nevelőknek a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Ennek a tényét és tartalmát kollégiumi naplóba dokumentálni kell. Az intézmény dolgozója ha az egészségre, testi épségre vonatkozó akár potenciális, akár konkrét veszélyforrást észlel, köteles jelenteni a közvetlen vezetőjének, aki ezután megteszi a szükséges intézkedéseket. A dolgozó,ha olyan veszélyforrást észlel, amely közvetlenül, és súlyosan érintheti az egészséget és a testi épséget (pl. áramütés veszélye), akkor a veszélyforrás helyéről a tanulókat azonnal el kell távolítani és a hely őrzéséről, lezárásáról gondoskodni kell. Ezután eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek. 117

118 18.1.Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: Az intézmény dolgozóinak feladata Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén: - A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni. - A veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Tanuló- és gyermekbaleset esetén a felügyeletet ellátó személy erről haladéktalanul értesíti az igazgatót, távolléte esetén a helyettest. - Értesíti a szülőt, gondviselőt. Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a tanuló ellátásában a színhelyen lévő valamennyi nevelőnek is részt kell venni. Az elsősegélynyújtást végző csak annyit tehet, amihez biztosan ért, bizonytalanság esetén meg kell várni a szakember segítségét Rendkívüli esemény Bombariadó, tűzriadó. A tanulók a kollégiumban látható helyen feltüntetett menekülési útvonal mentén hagyják el a helyiséget. Gyülekezési hely a kollégium előtt lévő salakos sportpálya. Gyülekezés után minden nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő ellenőrzi a saját csoportjának a létszámát. Telefonon segítséget hív. (rendőrség, tűzoltóság, mentő). Értesíti az intézmény vezetőjét A gondozott halála esetén végzendő teendők 1. A halál gyanújelének észlelésekor azonnal értesíteni kell az illetékes orvost. 2. A halál beálltának megállapítására csak az orvos jogosult. 3. A halottat izolálni kell a kollégiumban lévő gyermekektől. Az orvos megérkezéséig elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat: személyi igazolvány, egészségügyi nyilvántartás. 4. Rendkívüli haláleset esetén az orvos utasításainak megfelelően kell intézkedni (hatóság értesítése). 5. Törvényes képviselő értesítése. 6. A halott elszállításáról a törvényes képviselő akadályoztatása esetén az alábbiak szerint intézkedni kell: Orvosi engedély kézhezvétele, a település temetkezési szolgálatának értesítése. 7. A halott elszállítását követően a gondozó (nevelő/gyermek és ifjúsági felügyelő) az elhunyt pénzéről, értékeiről leltárt készít két példányban. És két tanúval aláíratja. Ékszereket a 118

119 színűk szerint, pénzt összeg és sorszámszerűen feltünteti. Használati tárgyait, ruhaneműjét felleltározva raktárban kell elhelyezni. (későbbiekben a leltárba vett érték hagyaték) 8. A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személyi azonosító adatait is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni. 9. A gyám tisztsége a gyámolt halálának beálltával megszűnik, ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet. 19. A gondozó nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége Az intézmény valamennyi dolgozójának és gondozottjának egymáshoz való viszonya a tiszteletre épül. Nagyon fontos a gyermek és felnőtt bizalomra épülő kapcsolata. Tilos a gyermeket: - Megütni, egyéb módon bántalmazni. - Megfélemlíteni. - Megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni. - Indulatosan, durván szólítani, ellátni. - Megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni. - Bezárni, személyes tárgytól megfosztani kivéve, ha tiltott tárgy van a birtokában. Általános elvárások - A dolgozó külső megjelenésére fordítson kiemelt figyelmet. - Munkáját jellemezze a pontosság, megbízhatóság, együttműködési készség, önfegyelem, pozitív hozzáállás, empátia, felelősség, tapintatosság, szakmai ismeret. - Törődjön saját egészségével. Kötelező foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálaton való részvétel. - Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. - A dolgozó munkaideje letelte után csak indokolt esetben és közvetlen felettese engedélyével tartózkodhat az intézmény területén. A nevelő és nevelő - oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a fiatal felnőttel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. 119

120 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatokra: - a magatartással, - a szorgalommal, - a tudás értékelésével, - a vizsgákkal kapcsolatos információk, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekre, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is. 20. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje: A kollégiumi tanulóknak meg van a lehetősége, hogy szabad véleményt nyilvánítsanak a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégiumi gyűlés keretében, melyre havonta egy alkalommal kerül sor. Segítséget kérhetnek személyes ügyekben kollégiumi gyűléseken, a nevelőkkel, illetve a kollégium vezetőjével való személyes beszélgetésekkor. Cél: a gondozottak vélemény nyilvánítására, panaszjogának érvényesítésére megfelelő fórum megteremtése. Az érdekérvényesítés során a fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön. 1. Nevelő: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat azonnal szóban jelezni az adott esetben jelen lévő nevelőnek, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 2. Intézményegység vezető: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat szóban vagy írásban jelezni az intézményegység vezetőjének, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 3. Kollégiumi gyűlés: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, ötleteiket, esetleg panaszaikat a kollégiumi gyűlésen szóban társaik és a jelen lévő felnőttek elé tárják, akik kivizsgálják azt, ha lehetőség van rá, orvosolják az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 120

121 21. Kapcsolattartás Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje: A kollégium állandó, napi kapcsolatot tart fenn az iskolával és az ott oktató pedagógusokkal, osztályfőnökökkel (nevelő tanárok hospitálása, egyéni beszélgetések). Meghívás alapján, az általános iskolai és szakiskolai intézményegység részt vesz a hagyományos rendezvényein. A kollégium vezetője külön is rendszeres kapcsolatot tart fenn az egységek vezetőivel a vezetőségi értekezleteken, hetente, illetve az egységek közt esetenként felmerülő problémák megoldása kapcsán. A kollégium vezetője átveszi az iskola igazgatójának a hatásköréből a következőket: - a kollégium nevelő - oktató munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a kollégiumi dolgozók munkaidő beosztásának elkészítése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a kollégiumi dolgozók szabadságolási tervének elkészítése, nyilvántartása, - a kollégiumi ügyeleti rend megszervezése, - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása. A kollégium a nevelőtestület hatáskörébe nem ruház át semmilyen kollégiumi feladatot. A kollégiumba kollégiumi szék nem működik, hanem a kollégium egy személyt (nevelő tanárt) delegál az iskolaszékbe A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: A kollégiumban nem működik önálló diákönkormányzat. A tanulók jogainak orvoslása és fegyelmi problémáinak megoldása az iskolai diákönkormányzaton keresztül történik A külső kapcsolatok rendszere: A kollégium kapcsolatot tart fenn az intézmény külső partnerei közül: - Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány, - Máltai Szeretet Szolgálat, - Gyömrői Polgármesteri Hivatal, - Önkéntes Központ Alapítvány, - Református Egyház, - Evangélikus Egyház, - Szent Vitus Alapítvány, 121

122 Ezek a partnerek rendszeres meghívást kapnak a kollégium rendezvényeire: Mikulás, Karácsony, farsang. A kapcsolattartás formái: levél, telefon. A kapcsolat felvételéért felelős a kollégium vezetője, illetve az ezzel külön megbízott dolgozók. A gyermekeket védő, óvó feladatkörnek megfelelően, az intézmény GYIV felelősén keresztül, a kollégium kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. 22. Beléptetés az intézménybe: Az intézményünk nyitott, de a zavartalan nyugodt nevelő-oktató munka megköveteli, hogy a napi munka folyamán csak szabályozott körülmények között legyen látogatható. A látogatásra kijelölt helyeken kívül minden más helyiség zárt, esetenként engedéllyel, csak kísérővel látogatható. A kollégiumba a szülői látogatás hétfőtől péntekig 14,00 órától 15,00 óráig, vasárnap 12,00 órától 18,00 óráig biztosított. A látogatás helye a kollégium zsibongója. A gazdasági iroda ügyintézési időpontja 08,00 órától 15,00 óráig tart, befizetések a pénztári nyitva tartás alapján hétfő- szerda- pénteki napokon 11,00 órától 14,00 óráig biztosított. Az ügyintézés helye az iskolatitkár és a kollégiumot vezető igazgató helyettes irodája, akik az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodnak. A délutáni szervezett foglalkozások látogatása csak a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével lehetséges, kivételt képez ez alól, ha a látogatás ellenőrzési céllal történik Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: A pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviseletében megjelenő munkatársak fogadása az igazgató akadályoztatása esetén az intézményegység vezetőjének a feladata, aki gondoskodik arról, hogy a látogatás célja maradéktalanul realizálódjék az intézményben. A délután szervezett foglalkozások csak az intézményegység vezető jelenlétében látogathatók előzetes bejelentkezés, vagy a tanév elején elfogadott és megismert ellenőrzési terv szerint. A tanítási szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak a kollégium területén. A nyári tanítási szünet munkarendjét a területen az igazgató, az intézményegység vezetőjével egyeztetve tanévenként határozza meg. 122

123 23. Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: - őszi, tavaszi nevelési értekezlet intézményi szinten, - belső szakmai továbbképzések intézményegységen belül, - házi bemutató órák és azok munkaközösség szintű elemzése, értékelése, - tapasztalatcsere látogatások hasonló típusú kollégiumokban A felnőttképzés megszervezése: A kollégiumban a felnőttképzés a továbbképzési terv alapján, a nevelési értekezletekre meghívott előadók segítségével, illetve helyi tanfolyamok szervezésével történik. (lásd. Pedagógiai Program) A belső ellenőrzés rendje: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve ellenőrzési terv foglalja magába, amely a leckefoglalkozásokon kívül kiterjed a szakkörökre és egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ennek megszervezéséért és hatékonyságáért a kollégium vezetője a felelős. Az ellenőrzésben részt vesz a munkaközösség vezető is. Az ellenőrzés szempontjait a minőségfejlesztési program által kidolgozott értékelési rendszer határozza meg. Különös figyelmet kell fordítani a munka hatékonyságának, a munkafegyelemnek, a munkaidő jó kihasználtságának, a teljesítmény minőségének, a tanulók magatartásának, gondozottságának ellenőrzésére és értékelésére. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés szempontjait minden évben nyilvánosságra kell hozni. Az előre nem tervezett, eseti ellenőrzésekről a kollégium vezetője dönt. 144

124 V. EGYMI 145

125 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre 1.1. Alapul szolgáló törvényi szabályozók évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (15., 20., 27. (8), 45. (3), 47. ) - Magyarország Alaptörvénye ( ) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CXCV. törvény az államháztartásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1.2. Alapul szolgáló rendeletek - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII.28) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 32/2012. rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 1.3. Belső szabályozók - Pedagógiai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - éves munkaterv Az intézményegység belső szabályozóit a törvényi, jogi változásoknak megfelelően módosítani, valamint évenként felülvizsgálni szükséges. 2. Benntartózkodás rendje Az utazó gyógypedagógus a mindenkori órarendje szerint az integráló intézményekben tartózkodik, továbbá a tanév elején meghatározásra kerül a heti egy alkalommal megtartott értekezlet, konzultációs nap időpontja, melyen köteles az intézményegységben tartózkodni. 326/2013. (VIII. 30.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak 146

126 jogállásáról szóló Kormány rendelet II. fejezet 7. rész (2a) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében leírtakat is figyelembe kell venni. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményegység ellenőrzésének megvalósítását az éves ellenőrzési terv rögzíti Az intézményegység-vezető főbb feladatai - Tanügy-igazgatási feladatok, dokumentumok kezelése, - tantárgyfelosztás készítése, jelenléti ívek ellenőrzése, - az intézményegység feladatkörében a nevelés, oktatás minél hatékonyabb működésének elősegítése, - az ellenőrzések során munkatervi követelményeknek megfelelően a teljesítések számonkérése az alkalmazottaktól, - a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze legyen, - a gyógypedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezése, - az intézmény-egységbe újonnan érkező gyógypedagógus (gyakornok) számára mentortanár kijelölése és a gyakornoki program haladásának ellenőrzése (lásd Gyakornoki Szabályzat), - a továbbképzési rendszer működésének tervezése, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézményegység működése során felmerülő hiányosságokat, lehetőségei szerint intézkedjen Az ellenőrzés területei - Pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - a szakmai munkaközösség munkatervi feladatainak megvalósítása, - az egyéni és csoportos fejlesztési naplók, illetve egyéni fejlesztési tervek, tematikus tervek ellenőrzése, - időszakos, álladó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - a tanulók nyilvántartásának ellenőrzése, - a személyes iratanyagok (alkalmazotti, gyermek) meglétének és szabályos vezetésének ellenőrzése, - tárgyi, személyi feltételek ellenőrzése, - a továbbképzési rendszer működésének ellenőrzése. 147

127 3.3. Az ellenőrzés formái - rehabilitációs foglalkozás ellenőrzése, - beszámoltatás, - dokumentumok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. 4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje Távolléte esetén intézkedésre jogosult felelős vezető a mindenkori munkaközösség vezető. 5. Külső kapcsolatok rendszere Az intézmény külső kapcsolataiban hivatalos és szakmai kapcsolati rendszer létezik. Kapcsolatok formája: rendszeres és időszakos. Módja: írásban, szóban, személyesen. A kapcsolattartás rendje: az intézményegység vezetője, a munkaközösség vezető, ill. az adott feladattal megbízott dolgozó útján Szakmai kapcsolatok - Monori, Vecsési, Gyáli Tankerület köznevelési intézményeivel, - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, - Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, - Pest megyei EGYMI-kel Hivatalos kapcsolatok - Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, - Tankerületek illetékességi területén lévő Önkormányzatokkal, - Illetékes kormányhivatalokkal, - Gyermekjóléti Szolgálattal. 6. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége - Segítségnyújtás a befogadó intézmények integrációs programjainak kidolgozásában, módszertani megújulásukban, szemléletformálásukban, szervezeti fejlesztésükben. - Közreműködés az integrált nevelést, oktatást segítő környezeti feltételek megteremtésében. - Szükség szerint a befogadó intézmények pedagógusainak megsegítése: speciális tanácsadás a tankönyvek, taneszközök megválasztásához, a differenciált tanóravezetéshez, tanulásszervezéshez konzultációk, team-munka formájában, tanfolyamok szervezése. 148

128 - Tájékoztatás, tanácsadásnyújtás a szülőknek. - Integrált nevelést segítő kiadványok kidolgozása: tanmenetek, módszertani kiadványok, feladatlapok Utazó gyógypedagógus feladatai (1 sz. melléklet Munkaköri leírás) - Munkája során figyelembe veszi a szakértői bizottság szakértői véleményét. - Az ellátandó gyermeket egyénileg vagy csoportosan fejleszti a szakértői vélemény alapján. - Feladata a személyes iratanyagokban történő változások naprakész nyomon követése. - Nevelő-oktató munkája során fejlesztési tervet készít minden rábízott gyermekről, tanulóról és tematikus tervet készít az egyéni és kiscsoportos rehabilitációs foglalkozáshoz kapcsolódóan. - Szakszerűen vezeti az egyéni illetve csoportos fejlesztési naplókat. - Rendszeresen vezeti az EGYMI protokoll dokumentációját (lásd protokoll mellékletek). - Megfigyeli a tanulók munkáját az adott csoportban, osztályban. - Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét. - Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosít. - Együttműködik a integráló iskola pedagógusaival, oktató-nevelő munkájukat tapasztalatai alapján tanácsaival segíti. - A szülőkkel támogató kapcsolatot alakít ki, tanácsaival segíti őket. - Tapasztalatairól tájékoztatja a munkaközösséget, intézményegység-vezetőt, esetenként az intézményvezetőt. - Éves munkájáról beszámolót készít Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete - Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezése a befogadó intézmények igényei és az EGYMI lehetőségei (személyi feltételek) alapján történik. - Az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus lát el. - A habilitációs-rehabilitációs órakeret biztosítása a jogszabályokban és a szakértői véleményekben rögzítettek alapján történik. - 1 rehabilitációs óra 45 perc. 149

129 6.3. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok - Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló átfogóbb megismerése érdekében. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében. - A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében. - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.). 6.4 A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló átfogóbb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében. - Eszköz, módszer, segédanyag kiválasztásában, alkalmazásában segítségnyújtás, javaslattétel széles kínálati lehetőség megteremtése. - Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása az egyéni fejlesztési tervek alapján. - Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása Az integráló intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek - Az integráló iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.). - Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására. 150

130 - Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában. - Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.). - Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. - Az integráló iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.). - Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében. - Segítség az óravázlatok elkészítésében. - A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás fogadóórák keretein belül: - tanulási problémákkal kapcsolatban - nevelési problémákkal kapcsolatban - pályaválasztással kapcsolatban A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása - Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013) - Egyéni fejlődési lap és egyéni fejlesztési napló (TI-002/2013) illetve Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal (TI-003/2013) vezetése, átadása - Tanulók iratanyagának kezelése - Szakértői és kontrollvélemények - Diagnosztikus mérések (készség, képesség, tantárgyi tudás) - Egyéni fejlesztési terv tanmenet, tematikus terv - Szülői konzultációs űrlapok - Pedagógiai vélemények - Hivatalos iratok, feljegyzések 151

131 7. Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenységének folyamata 7.1. A tanév előkészítése Az együttnevelésről és az utazó gyógypedagógusi szolgáltatásról szóló tájékoztató levél, adategyeztetés minden év májusában az integráló intézményekkel, mely a következőket tartalmazza - Következő tanévben ellátandó tanulói névsor (oktatási azonosító) aktualizálása. - Újonnan belépő tanulók szakértői véleménye, soron következő kontrollvizsgálatok igazolása. - Tanulók pedagógiai jellemzése - Hiánypótlások, kiegészítések Határidő: június 30. Újonnan belépő tanulók pedagógiai jellemzésének elkészítése Határidő: szeptember A csoportbeosztások elkészítése. Határidő: augusztus Órarend tervezetek elkészítése, utazó gyógypedagógusok és az integráló intézmények pedagógusai között történő egyeztetés, konzultáció a rehabilitációs órák megtartásával kapcsolatosan. Határidő: augusztus Feladatok a tanév folyamán - Az ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. - Órarendek, csoportbeosztások végleges elkészítése. Határidő: szeptember Az integráló intézmények vezetőinek tájékoztatása az intézményben együttnevelt sajátos nevelési igényű tanulók egyéni/csoportos fejlesztésének lehetőségeiről és a habilitációs, rehabilitációs ellátás formáiról, az utazó gyógypedagógus személyéről, órarendi beosztásáról. Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése során kötelezően használt dokumentumokról, adminisztrációs teendőkről. - Tanügyi dokumentumok megnyitása. - Megrendelőlap (Protokoll 1. sz. melléklet), Igazgatói határozat (Protokoll 5. sz. melléklet) igazolása Határidő: szeptember

132 - Szülői nyilatkozat (Protokoll 2. sz. melléklet), Szülői konzultációs igénylőlap (6. sz. melléklet) kezelése. Határidő: szeptember Hospitálások során a gyermekeket/tanulók megfigyelése. - Pedagógiai/gyógypedagógiai mérések elvégzése. - Egyéni fejlesztési tervek készítése a szakértői vélemény és saját pedagógiai/gyógypedagógiai mérések alapján Határidő: szeptember Tematikus tervek készítése negyedéves lebontásban - Habilitációs/rehabilitációs ellátás folyamatos biztosítása. - Tanügyi dokumentumok naprakész vezetése, valamint szükség szerint egyéb nyomtatványok kitöltése. Határidő: folyamatos Félévi feladatok - Egyéni és csoportos fejlesztési naplók aktualizálása, félévi hiányzások összesítése. - Egyéni fejlesztési terv módosítása. - Félévi beszámoló elkészítése. Határidő: január I. félév vége 7.4. Tanév végi feladatok - Év végi pedagógiai/gyógypedagógiai felmérések. - Egyéni és csoportos fejlesztési naplók aktualizálása, éves hiányzások összesítése, lezárása. Határidő: június A lezárt naplók átadása az integráló intézményeknek. - Év végi beszámoló elkészítése. - A következő tanévben ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. Határidő: június

133 8. Záradékok szövegezése Egyéni fejlődési lap és egyén fejlesztési napló Ezt az egyéni fejlődési lapot és egyén fejlesztési naplót... (betűvel) rehabilitációs alkalommal (órával), 1 (egy) tanulóra vonatkozóan a mai napon lezártam. Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal Ezt a csoportos fejlesztési naplót egyéni fejlődési lapokkal... (betűvel) rehabilitációs alkalommal (órával), (betűvel) tanulóra vonatkozóan a mai napon lezártam. Egyéni fejlesztési terv Ezt az egyéni fejlesztési tervet a... tanévre vonatkozóan a mai napon lezártam. 9. Mellékletek 1. sz. melléklet Megrendelő ellátáshoz 2. sz. melléklet Szülői nyilatkozat 3. sz. melléklet SNI nyilvántartó év végi 4. sz. melléklet Hiányzás lejelentés 5. sz. melléklet Igazgatói határozat 6. sz. melléklet Szülői konzultáció igénylő lap 7. sz. melléklet a) Havi munkaidő igazolás b) Havi munkaidő igazolás záráshoz 8. sz. melléklet a) Munkaköri leírás (főállású utazó gyógypedagógus) b) Munkaköri leírás (óraadó utazó gyógypedagógus) 9. sz. melléklet Utazó gyógypedagógusi hálózat folyamatszabályozás 10. sz. melléklet Utazó gyógypedagógusi hálózat protokoll 154

134 144

135 145

136 146

137 147

138 148

139 149

140 150

141 151

142 8.a sz. melléklet 152

143 8.b sz. melléklet 153