KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Átírás

1 KISKUNFÉEGYHÁZI GÖLLESZ VIKTOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY KISKUNFÉLEGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalomjegyzék Bevezető A pedagógiai program célja A pedagógiai program jogszabályi háttere A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és Felülvizsgálati rendje... 5 I. Nevelési program Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladata A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napközi Iskolai könyvtár Egységes Gyógypedagógiai Intézmény - Utazótanári hálózat II. Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

3 10. Eljárások a célok elérésére: Projektoktatás A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Cselekvési terv céljaink az egészségneveléshez gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterve III. Záradék

4 Bevezető 1. A pedagógiai program célja A pedagógiai program célja az iskola pedagógiai koncepciójának meghatározása, amely elméletileg megalapozza a nevelő-oktató munkát. A program kidolgozásánál figyelembe kell venni 1. a köznevelési törvény, a Nat és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, 2. a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, 3. az intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, 4. a szülők elvárásait, 5. a tanulók sajátosságait. 2. A pedagógiai program jogszabályi háttere évi CXC törvény: A nemzeti köznevelésről - 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 236/2012. (VIII.) kormányrendelet: egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításról - 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet:a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 32/ (X.8.) EMMI rendelet: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 28/2000. (IX.21.) OM rendelet: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 20/1997. (II.13.) kormányrendelet: A közoktatási törvény végrehajtásáról 4

5 3. A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és Felülvizsgálati rendje - Hatálybalépés: A pedagógiai programot az intézményvezető hagyja jóvá, a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértése szükséges a pedagógiai program azon rendelkezéseink érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul. Az iskola a pedagógiai programot, annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Jelen pedagógiai program szeptember 1-jétől érvényes. - Értékelési- és felülvizsgálati rend: Módosítása történhet: 1. Törvényi előírás következtében 2. Fenntartói rendelet következtében 3. Intézményi belső kezdeményezésre Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31. Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges. Küldetésnyilatkozat Intézményünk innovatív és szakmailag jól felkészült pedagógusai a tapasztalatok átadásával segítséget nyújtanak a Kiskunfélegyházi Tankerület területén lévő nevelési - oktatási intézményeinek inkluzívvá válásához, a családoknak gyermekeik sikeres társadalmi beilleszkedéséhez, születésüktől az igény fennállásáig. A Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, EGYMI szerkezeti felépítése: - valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása - fejlesztő nevelés - oktatás - egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat - utazótanári hálózat A nevelési oktatási intézményünk feladatai: -sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű gyógypedagógiai nevelése oktatása alsó- és felső tagozaton (tanulásban akadályozott tanulók, értelmileg akadályozott tanulók, és autisták), - fejlesztő nevelés-oktatás - utazóhálózat működtetése, - a különleges bánásmódot igénylő tanulók: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése-oktatása - kiemelten tehetséges tanulók nevelése-oktatása 5

6 - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése-oktatása - felzárkóztató foglalkozások szakszerű ellátása - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs órák ellátása - képességkibontakoztatás - napközis felkészüléshez szakmai segítségnyújtás -egyéb köznevelési foglalkozás (különösen: iskolai rendezvények, szakkörök, sportkörök, sport-, tanulmányi- és művészeti versenyek) - iskolai könyvtári feladatellátás. I. Nevelési program 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb alapelvünk, hogy tanulásban- vagy értelmileg akadályozott, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink akiknek joga, hogy állapotuknak megfelelő különleges gondozás keretében részesüljenek habilitációs és rehabilitációs ellátásban-, eljuthassanak képességeik kiteljesedéséhez. Ezáltal esélyt kapjanak a társadalmi integráció mind magasabb fokának elérésére. Ehhez szükséges a másik oldal, a minket körülvevő társadalmi környezet megismerése, illetve megismertetése iskolánk tevékenységével, értékeivel, így segítve a befogadás, az elfogadás kialakulását. A nevelés-oktatás folyamatának - a tananyag tervezése, a metodikai lépések kimunkálása, stb. maximálisan figyelembe kell vennie a fogyatékos gyermek állapotát, építenie kell a meglévő és kevésbé sérült képességekre, az érzelmi ráhatás lehetőségeire. Iskolánk életének egészét hassa át a gyógypedagógiai segítő, ösztönző, óvó-védő légkör, melyben a gyermek érezheti, hogy behatárolt teljesítőképessége ellenére is értékes tagja lehet szűkebb és tágabb környezetének. Alapelveink: - sérülés specifikus fejlesztés - az egyéni adottságok figyelembevétele - differenciálás a tevékenységekben, az időintervallumok meghatározásában, és az értékelésben - az emberi kapcsolatokban az empátián, tolerancián túl a segítő kapcsolat szintjének elérése - szemléletesség, szemléltetés, tevékenykedtetés fontossága - nyitottság - folyamatosság - fokozatosság - a tananyag feldolgozásának lépéseit hassa át a játékosság, gyakorlatiasság - egységesség nevelési elveinket, céljainkat minden pedagógusnak magáévá kell tennie - ép testben ép lélek - egészséges életmódra nevelés. 6

7 Értékeink. - óvodából érkező gyermekeket játékosan, fokozatosan vezetjük át az iskolai életbe, - intézményünkbern a dolgozókat a gyermekközpontúság hatja át, - tanítás-tanulás folymatában maximálisan figyelembe vesszük a tanulóink sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét, ennek megfelelően differenciáltan alkalmazzuk a tanítási módszereket, - tanítási tanulási folyamataink tevékenység központúak, - tanulóinkat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, - biztosítjuk az esélyegyenlőséget tanulóinknak a habilitációs, rehabiltációs órák keretében, - tanulóink számára ösztönző, jól átlátható, tagolt környezetet biztosítunk. Céljaink, A nevelés területén: - szeretet, - humanitás, - kreativitás, - műveltség, tudás, - értékek, érzelmek befogadása és átadása, - önismeret, önfejlesztés képessége, - fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, - mások elfogadása és segítése képességének átadása. Az iskolai oktatás körében: - tehetséggondozás és felzárkóztatás, - integráció az osztályban és a társadalomban, - készség - és képességfejlesztés, és ennek egyéni kibontakoztatása, - a nyolc osztály elvégzéséhez nyújtott segítség, a képességeknek, igényeknek megfelelő továbbtanulás lehetőségeinek megteremtése, - az önálló gondolkodás és tanulás elsajátíttatása. Feladataink: Iskolánkba kerülő tanulók diagnosztikai felmérése után, képességstruktúra felállítása alapján egyéni fejlesztő programok kialakítása. Alsó tagozat: Az alsó tagozatban feladatunk, hogy fejlesszük az alapvető tanulási képességeket befolyásoló részképességeket, és a gondolkodás folyamatát lépésenként. A gondolkodásfejlesztés és az ismeretszerzés útja mindig következetesen lépésekre bontva (megfigyelés, megértés, megjegyzés, alkalmazás, értékelés) történik. 7

8 A fejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, valamint differenciált foglalkozásokkal valósítjuk meg. Előtérbe kerülnek azok a terápiás eljárások, melyek a tanulók testi, lelki, szellemi fejlesztésének feltételrendszerét megteremtik. Az elvárt, a helyes magatartási, viselkedési szokások, a társas kapcsolatok, kötődések kialakítása, a feladat- és szabálytudat erősítése, az énkép, önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a fogékonyság, aktivitás megteremtése. Kiemelt feladat a higiéniai fejlesztés, az alapvető higiéniai szabályokhoz (Wc-használat, kézmosás, orrtörlés, stb.), tisztasághoz, egészséghez tartozó ismeretek elsajátítása. Fontos a fizikai erőnlét fokozása, a helyes testtartás kialakítása, a mozgáskoordinációs problémák korrigálása, a finom és a nagymozgások fejlesztése. Kiemelten kell kezelni a kommunikációs fejlesztést. Itt először is a magyar nyelv elsajátítását kell előtérbe helyezni / tekintettel arra, hogy a hozzánk kerülő roma gyerekek nehezen értik, és kevéssé beszélik a magyar nyelvet/. Az alsó tagozatban az értő olvasás elsajátítása elengedhetetlen a továbbhaladáshoz. Mindvégig fontos feladat a már meglévő képességek további fejlesztése és a sérült funkciók korrekciója. Korszerű ismeretek nyújtásával megalapozni a továbbtanulást már 5. osztálytól kezdve. Ehhez korszerű szemléltető anyagot, természettudományok tanításához korszerű tanulói kísérleti eszközöket és tanári demonstrációs eszközöket kell biztosítani. Önismeret erősítése, reális énkép kialakításával segíteni a megfelelő pályaválasztást. Az interkulturális tananyag minden tantárgyba beépítve, a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekben jelenik meg. Felső tagozat A felső tagozatban egyre több olyan programot szervezünk, - tábor, fellépések, versenyek, stb. melyen együtt vesznek részt roma és nem roma, illetve fogyatékos, gyerekek és/vagy felnőttek. Felső tagozatban a környezeti nevelésnek ki kell terjedni globális szintre, meg kell mutatni, hogy a hétköznapi ember igenis sokat tehet Földünk tisztaságáért, természeti értékeink megóvásáért. Minél több konfliktuskezelési, probléma megoldási eljárás bemutatása, gyakoroltatása, hogy majdani felnőtt életükben a mindennapik gondjait tevékenyen megoldhassák. Minden tevékenység során előtérbe kerül a kommunikációs fejlesztés. Fontos, hogy az értő olvasás továbbra is hangsúlyos helyen legyen, minden tanórán fektessünk erre nagyobb hangsúlyt, hisz a továbbiakban csak akkor tudja magát tovább képezni, vagy átképezni tanulónk, ha ez a képesség magas szinten, beépülve jelenik meg. Ahhoz, hogy tanulóink érvényesülni tudjanak, majdani munkahelyükön, illetve felnőtt életük minden területén, meg kell tanítani a kapcsolatteremtés, az együttélés, alapvető etikai normáit. A felső tagozat legfontosabb feladata, hogy a tőlünk kikerülő fiatalok szocializációja elérje azt a szintet, ami biztosítja a rugalmas iskolaváltást, illetve munkábaállást. Értelmileg akadályozottak: Az értelmileg akadályozott gyermek nevelése is, miként minden más nevelés is, lényegét tekintve tudatos személyiségformáló tevékenység. Egyes képességeik, fejlődésük üteme sokban különbözik a nem akadályozottakétól. Ugyanakkor közöttük is nagy a változatosság. 8

9 Megerősödött az a tapasztalat is, hogy a személyiségen belül az intellektus mellett az emocionális és motivációs jegyek erősebb befolyásolást gyakorolhatnak a személyiségre, mint az intellektus maga. Az akadályozott embert mindig, mint egész személyiséget kell vizsgálni és így tekintve az intellektuális visszamaradottsága nem feltétlenül érvényes az egész személyiségre. A személyiségnek olyan jellemzői is vannak, amelyeket nem lehet és nem szabad kórosnak, zavarnak tekinteni. Az értelmi akadályozottsággal élő emberek személyiségének is vannak értékes jegyei. Fejlődésükben egyes képességek függetlenek lehetnek, a mentális retardációtól, pl. a szociális készségekben, nagy eltérések lehetnek, és lehetnek olyan sajátos erősségei a környezettel kapcsolatban, amelyek más képességhiányt fölülmúlhatnak, vagy kiegyenlítenek. Így van ez egyébként a nem akadályozottak világában is. A különféle személyiségek végtelen sokfélesége jelenhet meg ebből a szempontból, annyi féle lehet, ahánnyal találkozunk. Az éntudat a kora gyermekkori szocializációs szakasz tapasztalataitól függ. Számolni kell azzal, hogy sok értelmileg akadályozott ember szülei inadekvát vagy elégtelen sokk-feldolgozása nyomán kisgyermek korában csak kevés elismerést és érzelmi melegséget kapott, vagy éppen túlféltették, babusgatták, így ez már az első kezdeményezéshez sem elég, hogy egészséges éntudat fejlődés indulhasson el. A személyiségfejlődést nehezítő további sajátosságokat a cselekvési késztetések, az akarati tulajdonságok gyengeségében tapasztalhatjuk, amely a fejlődés során ért számos frusztráló és csalódást okozó tapasztalat hatására kifejezettebbé válhat, szorongások, félelmek, a meg nem értettség tovább gyengítik az akadályok leküzdésében. A kommunikáció hiányosságai is torzítólag hatnak az értelmileg akadályozott ember fejlődésére. A kommunikációs zavar megnyilvánulhat szorongásban, a környezettől való elzárkózásban is. A személyiségfejlődés során ellentmondó akarati sajátosságok is megjelennek. Tapasztaljuk a kezdeményezés hiányát és ugyanakkor a féktelenséget, a makacsságot és a befolyásolhatóságot, melyek a személyiség éretlenségének a megnyilvánulásai. A gyógypedagógiai nevelésnek erősítenie kell e nehézségek dacára a gyermek és fiatal önbizalmát, bátorságát. Az értelmileg akadályozottak személyiségképében klasszikus jegyként szokták emlegetni a negatív magatartási szokásokat. A környezetbe való nehezített beilleszkedés miatt az akadályozottaknak adaptációs nehézségei vannak, kompenzációs mechanizmusokat kénytelenek igénybe venni. Helyes neveléssel, a környezet, elsősorban a szülői ház bevonásával ezek a hibás kompenzációs utak megelőzhetők és részben ki is védhetők. A fenti személyiségjegyeket figyelembe véve feladatunk, hogy eljuttassuk tanulóinkat képességeik maximumára adekvát fejlesztési technikák kidolgozásával. A fejlesztés komplexitása lényeges. Az intellektuális képességek lehetőség szerinti fejlesztése mellett, előtérbe kerül az extraintellektuális képességek intenzív fejlesztése. Fontos feladat, azon képességek fejlesztése, melyekkel környezetükben el tudnak igazodni, illetve, hogy olyan viselkedési formákat tanuljanak meg, melyekkel sikeresebb lehet a beilleszkedésük. Személyiségüket úgy kell alakítani, hogy környezetük elfogadja őket, természetesen ezáltal elengedhetetlen a családdal való szoros kapcsolattartás, együttműködés a megerősítés és gyakoroltatás érdekében. Önellátásukat olyan szintre hozni, hogy majdan ne szoruljanak segítségre, legalább az alapvető funkciókat illetően. Ehhez minél több eszközre, szemléltetésre és gyakoroltatásra van szükség. 9

10 Ebben a csoportban még fontosabb, hogy mindenekfelett érvényesüljön a gyógypedagógiai szemlélet, és alapelveink. A játékosság, az érzelmi ráhatás a motiváció elsődleges eszközei. Örömhöz, sikerhez kell juttatni tanulóinkat a munkafolyamatok területén, hogy későbbi életében szívesen végezze a rábízott feladatokat, illetve, hogy érezhesse a megbecsülést. Kimeneti lehetőség: az értelmileg akadályozott tanulók számára igen csekély, a Készségfejlesztő Szakiskola fogadhatja tanulóinkat a 8. évfolyam befejezése után, illetve néhány speciális szakiskola integrációban is nevel értelmileg akadályozott gyermekeket. Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Feladatunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében. Autista tanulók Egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és az önállóság megteremtése. Meglévő képességek fejlesztése, a gondolkodási, kommunikációs, szociális készségek hiányának kompenzálása speciális módszerekkel. Hiányzó képeszségeket pótló, helyettesítő kompenzációs habilitációs fejlesztés. (szigetszerű készségek hasznosítható tudássá szervezése.) A tananyag elsajáttítatása speciális módszerekkel. Érzelmi biztonság megteremtése a világból származó információk koherens, lényeges elemeken alapuló feldolgozásának elősegítésén keresztül. A gondolkodás rugalmatlansága miatt, kiemelt feladat az ismeretek alkalmazásának tanítása, a fenntartás biztosítása, probléma megoldási módszerek elsajáttítatása. A fejlesztési célokat fontossági sorrendben kell alkalmazni, és ennek megfelelően kell elklészíteni az egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztésnek tehát autizmus specifikusnak, mentális korhoz igazodónak és az egyéb tanulási zavarokat is figyelembe vévőnek kell lennie. Eszközök, eljárások A nevelő-oktató munka eszközeit, eljárásait az alkalmazott módszer határozza meg. Kiválasztott módszerek alapelvei: A módszer mindenkor igazodik a tanuló állapotához, szükségleteihez, fejlettségéhez a pedgógiai célhoz, tartalomhoz. Pozitív megerősítést alkalmazunk, a sérült gyermek személyiségéhez igazodva. Figyelembe vesszük az életkori sajátosságait a tanulónak. Cselekvésből kiinduló, követendő, mintaadó modellt nyújtunk. Módszereink kiválasztásánal nagy figyelemet fordítunk, hogy az adott szituációhoz alkalmazkodjon. Intézményünk az alábbi pedagógiai módszereket, eszközöket, eljárásokat: - Sindelar-Zsoldos program - Meixner-módszer - Autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiája - Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségének fejlesztése - Beszédfejlesztés, olvasás, írástanítás Lexi tankönyvekkel 10

11 - Mentálhigiéne - Kooperatív tanulás - Magatartási zavarok kezelése - Differ - Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban - Interaktív tábla interaktív módszerek a pedagógusok és tanulók kompetencia fejlesztésében Eljárásrendszer Iskolánkba csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok véleményével kerülhetnek tanulók. A hozzánk kerülő tanulók képesség- struktúra felmérésében részesülnek, mely alapján egyéni fejlesztési programban és differenciált fejlesztésben részesülnek. Iskolai előrehaladásuk egyéni fejlődés szerint történik, ez azt jelenti, hogy amennyiben elmaradása van, lehetőség nyílik a tanulmányi idő meghosszabbítására, illetve, ha igen jó előrehaladást mutat, akkor lehetőség van a tanulmányi idő lerövidítésére is. Az áthelyezett gyermekek egy év után kontroll vizsgálaton vesznek részt, az esetleges normál tantervű általános iskolába történő visszahelyezés érdekében. Ez a lehetőség a későbbiek folyamán is fenn áll. A 8 osztályt elvégzett tanulóink Speciális Szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat 9., 10. osztályban, illetve szakmát tanulhatnak. A jobb képességű tanulók szakiskolai továbbtanulását támogatjuk. Olyan jól képzett gyógypedagógusokra, szakemberekre van szükség, akik kompetensek, és szakmailag felkészültek arra, hogy diagnosztikai méréseket végezzenek, mérési eljárásokat dolgozzanak ki, illetve, hogy sérülés specifikus, egyénre szabott, adekvát terápiás fejlesztési módokat állítsanak fel. A normál tantervű iskolától eltérően iskolánk felnőtt tagjainak egy személyben több feladatot el kell látniuk: szaktantárgya tanítása gyógypedagógiai értelmezésben, ez egyrészt jelenti a megfelelő módszerek és eszközök alkalmazását, másrészt ki kell egészíteni a hiányos szociális ismeretek, készségek pótlásával, kialakításával. a hagyományos osztályfőnöki teendők kiegészülnek nem hagyományos feladatok felvállalásával, mint ifjúságvédelem, családsegítés, pedagógiai nevelési tanácsadás, életvezetési tanácsadás, mentális segítségnyújtás, pályázatok megírása, előző feladatok ellátásában segítenek a gyógypedagógiai asszisztensek Nagy hangsúlyt fektetünk hagyományaink ápolására. Hagyományos rendezvényeink: tanévnyitó október 6. - osztályszinten Október 23. Mikulás, Nyíltnap 11

12 Karácsonyi ünnepségünk Iskolai szavalóverseny Farsang Kommunizmus áldozatairól való megemlékezés 8. osztályban Március 15. Felfénylő szavak szavalóverseny Ki mit tud? Holokauszt áldozatairól megemlékezés 8. évfolyamon Anyák napja, Nyílt nap Gyermeknap, Ifjúsági forum Nemzeti összetartozás napja osztályszinten Ballagás, tanévzáró 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 4. Speciális kompetenciák fejlesztése. Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést (a társadalmi értékrend elsajátítását) és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Olyan fiatalok nevelése, akiknek önmegvalósítása számukra pozitív életszemléletet, másokban társadalmi elégedettséget eredményez. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: 12

13 a.) A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztését az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: a tanulók tanulási kötelességtudatát segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség) fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés ) a vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értékét, mint motívum a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását a tudás birtoklásának örömét b.) Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás kötelességtudat kialakítása kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés az empatikus képesség kialakítása társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása 13

14 nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása szociális szokások kialakítása szociális minták nyújtása projekthét Ünnepek c.) Kulturált életmód, testi - lelki egészség önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet ), a tanulók ízlésének formálása d.)speciális kompetenciák fejlesztése alkotóképesség fejlesztése (szakkörök) tapasztalati alkotóképesség fejlesztése értelmező alkotóképesség fejlesztése pl. szabályok Eszközök, módszerek Az iskolában a személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt terei a tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái, amelyek sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményeznek. A közös munka toleranciát, egymásra figyelést, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejlesztik. A tanórán kívüli iskolai élet színterei a különféle szakkörök, napközis csoportfoglalkozások, az iskola rendezvényei. 14

15 1.3. Az egészségfejlesztés iskolai feladata Általános helyzetleírás, alapelvek, célok megfogalmazása Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás következtében eltérő értelmi fejlődésű, részképesség zavarokkal küzdő, magatartási-, beilleszkedési problémás, illetve halmozottan fogyatékos gyerekek. Ezen sajátos nevelési igényű tanulók esetében az intellektus defektusa egyben az egész személyiség defektusát is eredményezi, amely hatással van a fizikai és pszichés megnyilvánulásokra is. Előfordul diszharmonikus megjelenés és alkat egyes kórképeknél. A testi fejlettség gyengesége és túlsúlyossága egyaránt jellemző. A motoros fejlődés megkésésének eredményeként mozgásukra a motoros infantilizmus, diszharmonikus tartás, járás, alapmozgás jellemző. Tapasztalható hiperaktivitás, mozgási sztereotípiák, de a mozgásszegénység is. A nehezített beilleszkedés miatt igen sok magatartási probléma adódik (agresszivitás, túlzott passzivitás). Önkontrolljuk csekély, önismeretük, önértékelésük sérült, jellemző az indulat és érzelem vezéreltség. Aktivitásuk, önállóságuk csak lassan fejlődik, határozott irányítást igényelnek. Tanulóink többsége szociálisan elhanyagolt környezetből kerül ki. Előfordul alultápláltság, kezeletlen krónikus betegség. Hiányoznak alapvető ismereteik, a tisztálkodással, önmagukkal szemben. Pedagógiai programunk meghatározza a tantestület által elfogadott értékek, célok, feladatok rendszerét. Ezekből kiemelten fontosak az egészségneveléssel kapcsolatban: az optimális testi fejlesztés mozgásfejlesztés egészséges életmódra nevelés testi és lelki egészség óvása állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése szociális képességek fejlesztése Hosszú távú célok Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. Boldog, boldogságra képes emberek nevelése. Középtávú célok Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet. Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. 15

16 Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani. Rövid távú célok Tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, óvásában. Vigyázzanak iskolánkra, a berendezésre és a tisztaságra.(tantermek díszítése, udvaron - folyosón szemétgyűjtés, ügyeleti munka, tantermek szellőztetése, HÁZIREND) Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre. A nyugodt, egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben. Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás. Biztosítani a rendszeres és szükségszerű kézmosást Megismertetni a helyes testápolás szabályait. Feladataink: Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek. Törekedni kell arra, hogy a pozitív személyiségjegyek, mint a szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket. Nem engedhetjük az agresszív, öntörvényű magatartás elterjedését! Segítjük őket abban, hogy növekedjen önbizalmuk és önbecsülésük. A szabadidős programok gazdag kínálata segíti e cél megvalósulását. (Diákönkormányzat, DSK, szakkörök, táborok, versenyeken, pályázatokon való részvétel, iskolai műsorok, rendezvények) A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén. Értsék saját fejlődésüket, testi - lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. (párkapcsolat) Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége. Vigyázzanak magukra, felelősséggel viszonyuljanak a nemi élethez. Ismertessük meg a kamaszkor testi és lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat; a felelőtlen nemi élet következményeit. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai étkeztetés, táplálkozás Sikerült elérni, és fontosnak tartjuk, hogy a tanulóink nagy része, akik hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek, az iskolában étkezzenek, így a napi háromszori étkezésük biztosítva van. Igyekszünk a lehetőségekhez mérten biztosítani a kulturált étkezési szokások kialakítását, megköveteljük az evőeszközök helyes használatát, étkezések előtti kézmosását. Az egészséges táplálkozás témaköre az osztályfőnöki, életvitel, környezetismeret és természetismeret tanórákon jelenik meg. 16

17 Egészséges életmóddal, betegségmegelőzéssel kapcsolatos feladatok: E-Bug program adaptálása Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2014 februárjában elindította az e-bug programot, amelynek célja az e-bug nevű egészségfejlesztési oktatási eszköz magyarországi megismertetése és használatának bevezetése. Az OTH a megvalósításhoz a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinél és a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinél dolgozó kollégák segítségét veszi igénybe, akik e-bug koordinátorként felveszik és tartják a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, szakmai támogatást nyújtanak nekik a program végrehajtásában. A Bács- Kiskun megyei koordinátor: Markó Zoltánné. Az e-bug iskoláskorú gyermekeknek szóló, internetalapú, játékos egészségfejlesztési oktatási eszköz jelenleg az egyetlen olyan eszköz, amely átfogóan foglalkozik a személyi higiéné (kéz-, légúti, élelmiszer higiéné, állatokkal kapcsolatos higiéné), a szexuális egészség, a védőoltások és a felelősségteljes antibiotikum-használat témaköreivel. Az e-bug segítségével a 6-10 és a éves gyermekek szórakoztató formában sajátíthatják el a megfelelő személyi higiénére (kéz- és légúti higiéné), a szexuális egészségre, a védőoltásokra és a felelősségteljes antibiotikum használatra vonatkozó alapvető ismereteket. Érdekesen, szemléletesen mutatja be számukra a mikrobák világát. A gyerekek sok játék, kísérlet, tesztfeladat révén fejleszthetik a tudásukat. Minden feladatot és tervet úgy állítottak össze, hogy azok kiegészítsék a nemzeti alaptantervet. Az alapfokú és középfokú intézmények diákjainak szóló e-bug portál internetes játékokkal, ellenőrző kérdésekkel, egyéb hasznos tudnivalókkal egészíti ki a tanár oktatási anyagát, így a tanulás élménye otthon is folytatódhat. Az e-bug két fő része egy honlap és egy pedagógusoknak szóló oktatócsomag. A honlap négy alhonlapból áll: éves gyerekek, évesek részére készített - pedagógusoknak szánt alhonlap - valamint egy alhonlap mutatja be magát az e-bug kezdeményezést és az abban résztvevő partnerországokat. Az e-bug ismeretanyaga például a következő tantárgyak keretében, kerülhet feldolgozásra: környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, informatika, természettudományi gyakorlatok, társadalomismeret, idegen nyelv, osztályfőnöki óra. Intézményünkbe járó tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint autista tanuló gyermekek esetében különösen jól alkalmazható a program, mivel nagyon sok színes kísérletet, szemléltetést tartalmaz. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a program használata nélkülözhetetlen, hiszen az otthoni szociális háttér hiányosságait kitűnően lehet a program adta lehetőségekkel pótolni. Alsó és felső tagozatra kidolgozásra került az éves munkaterv, amely az alsó tagozaton az osztályfőnöki és rehabilitációs órákon, a felső tagozaton szabadidős tevékenységekben valósul meg. 17

18 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a védőnői szolgálat keretében, tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Elmélet: Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója A sürgősségi betegellátás rendszere Baleseti mechanizmusok A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai Mentőhívás A fájdalomcsillapítás alapjai Gyakorlat Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése A vérzéscsillapítás módszerei Sebellátás; Égések, fagyások helyszíni ellátása Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai közösségfejlesztés alapja és elengedhetetlen feltétele a tanulók reális önismerete, egészséges személyiségfejlődése. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben munkát végző valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek vezetőinek, munkatársainak is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt. A közösségi nevelés a személyiségfejlesztéssel szoros összefüggésben valósítható meg, illetve egymást feltételezik, ezért ez a terület is komplexen jelenik meg nevelési programunkban. Legfontosabb feladataink: önazonosság, reális énkép kialakítása feltétele annak, hogy a közösségbe sikeres legyen a beilleszkedés, hagyományaink ápolása, a hazaszeretetre, szűkebb környezetünk szeretetére, óvására védelmére nevelés, 18

19 olyan programokat kell szerveznünk, melyekben tanulóink megélhetik valahova tartozás örömét, ki kell alakítani az erre való igényt, fejleszteni kell a másság elfogadását, az empátia és tolerancia képességét, konfliktus kezelési technikák megismertetése, gyakoroltatása, alkalmazása, olyan magatartás formákat kell megmutatni amik, segítik az elfogadásukat önzetlenség, kitartás, segítőkészség, egyéni és közösségi érdekek rangsorolásának képessége, mentálhigiénés fejlesztés közösségi szerepvállalás, véleményalkotási-, vitatkozási kultúra fejlesztése, demokratikus magatartás- és viselkedésformák kialakítása, gyakoroltatása. Közösségfejlesztő feladatok: A tanulói közösségben a tanulási folyamat során a tanulók reális önismeretének, együttműködési és segítő készségének, empátiájának fejlesztése. A konstruktív életvezetés, az egészséges életmód megalapozása. Személyes példamutatás a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására. A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása, pozitív szokások és a humánus magatartásminták megerősítése. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: az egyén fejlődése, képességeinek kibontakoztatása, a pozitív gyermek-nevelő kapcsolat kialakítása, a jó, felszabadult csoportlégkör megteremtése, az együttes pozitív élmények biztosítása, az önállóság, felelősség, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése, a megfelelő szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálása,. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, mellyel nem sérti az egyéni érdekeket. A meglevő közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. 19

20 A városi és falusi élet hagyományainak, jellegzetességeinek, szűkebb környezetünk sajátosságainak megismerése, ezzel erősítve a nagyobb közösséghez, a városhoz való tartozás érzését. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: szakkörök sportkör tanulmányi és kulturális versenyek kulturális és sportrendezvények ünnepélyek, megemlékezések hagyományápolás könyvtári foglalkozás múzeumlátogatás, múzeumi órák Hittan: Lehetőséget biztosítunk minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlásra. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. (5) bekezdés b) pontja szerint Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A törvény értelmében a szülő szabadon dönthet arról, hogy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kívánja, hogy gyermeke részt vegyen. Külön kiemelendő, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 20

21 iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt a tagintézmény-vezető bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Családlátogatás végez. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 21

22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Minden iskolánkba kerülő tanuló képességstruktúráját fel kell mérni. Ez alapján dolgozzuk ki az egyénre szabott fejlesztési eljárást. A fejlesztés folyamatos, az egyéni fejlődésnek megfelelően időközönként (fél-, vagy egy év) újabb felmérések készülnek, amiből látható a fejlődés iránya és eredménye. Ebből kell a további tevékenységeket meghatározni az osztályfőnökök és a szaktanárok javaslata alapján. Ezen eljárási utak lehetőséget adnak arra is, hogy kiemelkedjenek tehetséges tanulóink. A tehetség gondozás színterei: Tanórán a differenciált fejlesztésnek erre is ki kell terjednie. Amennyiben egy tanuló egy tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, azt további, egyre nehezedő feladatokkal kell terhelni, vigyázva arra, hogy mindig legyen sikerélménye, és ne lépjük túl egyéni határait habilitációs/rehabilitációs órakeret terhére valósulhat meg a képesség fejlesztés tehetséggondozó órák terhére napközis foglalkozások kulturális rendezvények látogatása városi programokon való részvétel egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások ) Szakköreink kifejezetten tehetséggondozás céljával működnek. A szakkörökről az igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a tantestület dönt. Fontos, hogy ezek a foglakozások egyaránt szolgálják a képességek mind magasabb szintjének elérését, mind pedig a továbbtanulás előkészítését. Tanulmányi és sportversenyeken, vetélkedőkön való megmérettetéssel is fokozzuk tanulóink önbizalmát. Itt is nagy felelőssége van a pedagógusnak, hogy csak az egyéni adottságoknak megfelelő megmérettetésnek tegye ki a gyermeket. Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad, hogy érdeklődő, tehetséges gyerekek tovább fejleszthessék tudásukat. A pedagógus feladata az, hogy segítsen adekvát irodalom válogatásában. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Gyógypedagógiai tevékenységünk csak akkor lehet teljes, ha tanulóink beilleszkedése sikeres lesz. Ez határozza meg és hatja át alaptevékenységünket, mindennapjainkat. Iskolánkba kerülő tanulóink nagy része magatartási problémákkal - melynek hátterében sok esetben az időben fel nem tárt tanulási nehézség áll -, megélt beilleszkedési kudarcokkal érkezik. Munkánkat nehezíti a sok esetben alacsony szociokulturális családi háttér, a nem megfelelő segítségnyújtás, a kooperáció hiánya. Ahhoz, hogy a további pozitív előrehaladás biztosítva legyen, illetve elkerülhetőek legyenek a sikertelenségek, szükségesek a következő lépések: korai felismerés: elsősorban a védőnő, a gyermekorvos, gyógypedagógus, vagy pszichológus feladata, esetlegesen szülői jelzés alapján. fejlesztés minél korábbi elkezdése: óvodai és iskolai tekintetben szintén alapfeltétele az eredményes habilitációnak, rehabilitációnak adekvát iskolai elhelyezés: ez megelőzése az iskolai kudarcok kialakulásának 22

23 adekvát iskolai fejlesztés: sérülésspecifikus, egyéni és kiscsoportos foglakozások utógondozás: nyomon követő segítő kapcsolat fenntartása volt tanulóinkkal Előzőekből látszik, hogy a habilitációs, rehabilitációs folyamat hosszú távú és szorosan összefügg egyéb intézmények hatásrendszerével. Ezzel kapcsolatos feladataink: Együttműködés továbbra is a helyi védőnőkkel, orvosokkal Eddigi együttműködésünket ki kell szélesíteni az óvodákkal, az időben való felismerés segítésével, ennek megfelelő fejlesztő eljárások ajánlásával, megfelelő beiskolázási tanácsokkal annak érdekében, hogy a problémás esetek időben szakértői bizottság elé kerüljenek. Intézményünkben a megfelelő habilitációs, rehabilitációs eljárások alkalmazása. A magatartási problémák esetében speciális technikák kidolgozása Kapcsolatainkat szélesíteni kell a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, akik sokat tudnak tenni a gyermekek óvodáztatása érdekében, az iskolai időszakban a szociális és nyelvi hátrányok leküzdésének segítésében. A Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg is sok segítséget nyújt, pszichológus szakemberük foglalkozik tanulóinkkal, illetve tanulóink egyéni családi jellegű problémáira is megoldásokat találnak A magatartási és beilleszkedési nehézségek kezelésének egyik markáns része a gyermek önértékelésének, önjellemzésének segítése, a változások közös regisztrálása. Az értelmileg akadályozott tanulók magatartási és beilleszkedési nehézségeinek kezelése pedagógiai munkánk során különös prioritást élvez, figyelembe véve az egyes gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését és rögzítését. A beilleszkedés segítése érdekében célul tűztük ki, hogy szűkebb és tágabb környezetünk mássággal kapcsolatos ismereteit bővítsük, toleranciáját és empátiáját is fejlesszük, mert beilleszkedni csak úgy lehet, ha van elfogadó, befogadó, segítő környezet. Ennek érdekében integrált programokat, táborokat szervezünk, időnként városi rendezvényen képviselik tanulóink iskolánkat. A helyi médiákban időről-időre megjelenünk tevékenységünk ismertetésével, tanulóink sikereinek közlésével. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók az adott tanítási órákon differenciált foglalkoztatást kapnak, valamint egyéni foglalkozások keretében történik szintentartásuk, illetve a lehetséges mértékű fejlesztésük. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 23