A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

Átírás

1 Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009.

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink 5. o. 2. A hagyományok, az előírások és a szakmai távlatok szintézise 6. o Az iskolastruktúra 6. o A sokféleség pedagógiai hatásai 7. o A szakmai felkészültség 8. o Nevelőiskola 8. o Értékközpontú nevelés 8. o. II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8. o. 1. A továbbtanulás 9. o. 2. Felkészülés az egészséges, értelmes állampolgári létre 10. o Az egészséges életmód 10. o Szűkebb és tágabb környezetünk 10. o Állampolgári jogok és kötelességek 10. o. 3. A sikeres munkába állás 11. o. 4. A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei 11. o. III. Az intézményi nevelés 12. o. 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13. o. 1.1.Tanulóink fejlődésének életkori szakaszihoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése 13. o A pubertás kor 13. o Postpubertás kor 14. o. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 15. o A közösség, mint nevelési cél 15. o A közösségfejlesztési terv 15. o Egyedi sajátosságok 17. o Az érdekek ütköztetése 17. o A tanórán kívüli nevelés szerepe 17. o Az osztályfőnöki munkaközösség jogköre 18. o A közösség, mint nevelési eszköz 18. o. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység 18. o. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 19. o. 5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 20. o. 6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 24. o. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 25. o. 8. Az iskola egészségnevelési programja 27. o Jövőkép 28. o Törvényi háttér, szabályozók 29. o Helyzetkép, helyzetértékelés 29. o Konkrét célok az iskola egészségnevelésében 32. o Tanulásszervezési és tartalmi keretek 34. o /a. Hagyományos tanórai lehetőségek 34. o /b. Nem hagyományos tanórai lehetőségek 38. o.

3 Tanórán kívüli lehetőségek 38. o Iskolán kívüli lehetőségek 39. o Módszerek 39. o Résztvevők 39. o Erőforrások 40. o Taneszközök 40. o Kommunikáció 40. o Minőségbiztosítás 41. o Továbbképzés 41. o Mellékletek 42. o. 9. Az iskola környezeti nevelési programja 43. o A környezeti nevelés fogalma 43. o Az alapelveket szabályozó jogi háttér 43. o A környezeti nevelés színterei az iskolában 45. o Hagyományos tanórai foglalkozások 45. o Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglakozások 50. o Taneszközök 53. o Kommunikáció 53. o Iskolán belüli kommunikáció formái 54. o Iskolán kívüli kommunikáció formái 54. o Minőségfejlesztés 54. o Elvárások 54. o Tevékenységek szervezése és koordinálása 55. o Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai 55. o. 10. Az intézményi drog-prevenciós program 55. o A drog-prevenció szükségességének helyi okai 55. o Az ISM-OM pályázatán való részvétel okainak összegzése 56. o Helyzetelemzés 57. o A drogstratégia 57. o Az iskolai drogpolitika 58. o Programok 59. o Fórumok 59. o. 11. A fogyasztóvédelemmel és tudatos vásárlóvá neveléssel összefüggő iskolai feladatok 60. o Jogi háttér 60. o A fogyasztóvédelmi oktatás alapelvei, célok 60. o Jelenlegi fogyasztói szokások 61. o A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61. o A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában 62. o. 12. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program 64. o. 13. Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei 65. o. 14. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek 67. o. 15. A közlekedésre nevelés 68. o. 16. Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése 69. o. 17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 72. o. 18. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 72. o Együttműködés a tanulókkal 72. o.

4 A tanuló-pedagógus együttműködés továbbfejlesztése 74. o Együttműködés a szülőkkel 74. o A pedagógus-szülő együttműködés továbbfejlesztése 75. o. IV. Helyi tanterv 75. o. 1. Az intézményi tantárgystruktúra 76. o A négyosztályos gimnázium tantárgystruktúrája 76. o A nyolcosztályos gimnázium tantárgystruktúrája 77. o A felnőttoktatási tagozat tantárgystruktúrája 77. o. 2. Az iskola órakeretei, óratervei 78. o. 3. Az egyes tantárgyak helyi tantervei 79. o. 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 79. o. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 81. o. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 81. o Az évközi teljesítmény értékelésének módjai 82. o Az évközi értékelés sajátos, helyi szabályai 82. o Az évközi értékelés alapelvei 82. o Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai 83. o Beszámoltatás a Felnőttoktatási Tagozaton 83. o Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 85. o Az iskolánkban szervezhető vizsgák 86. o A felvételi vizsgák 86. o A tantárgyak vizsgája 86. o Az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák 87. o Az érettségi vizsga 87. o Az érettségi vizsga megszervezése 87. o A középszintű érettségi vizsga témakörei 87. o A magatartás, szorgalom értékelése 88. o A magatartás értékelésének és minősítésének követelménye 88. o A szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye 89. o Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 89. o. 7. Összefoglaló a kétszintű érettségi vizsgáról 90. o. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 91. o V. Záró rendelkezések 91. o. 1. A pedagógiai program hatálya 91. o. 2. A pedagógiai program érvényességi ideje 91. o. 3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 92. o. 4. A pedagógiai program módosítása 92. o. 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 92. o. A pedagógiai program legitimációja 93. o. Mellékletek 94. o.

5 5 Bevezetés: A dokumentum forrásai és hatálya I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata Iskolánk jelentős eredményekkel bővelkedő, nagy múltú, igényes beiskolázási körzetű intézmény. Ez a tény nem csak büszkeségre ad okot, hanem felelősséget is jelent. Felelősséget, hogy hogyan tudjuk a korábbi eredményeket az egységesülő Európa oktatásának keretei között minél teljesebben megőrizni, továbbá abban a tekintetben, hogy hogyan leszünk képesek az uniós követelmények által teremtett új helyzethez minél eredményesebben alkalmazkodni. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Intézményünk a felnőttoktatási tagozata, a tanköteles koron túli tanulók számára teremt lehetőséget a tanulmányok folytatására vagy pótlására. Oktatónevelő munkánkkal, az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) paradigmájának részeként többedik esélyt biztosítunk tanulóinknak egy korszerű, széleskörű műveltség megalapozásra és a hiányok pótlására. Az érettségi megszerzésével tanulóink megerősíthetik vagy mobilizálhatják munkaerő-piaci helyzetüket, új szakmákat sajátíthatnak el. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékközpontú. Emberséges, az értékeket és az egyéniséget tisztelő légkörben neveljük és oktatjuk a tanulókat. Meggyőződésünk, hogy csak egy befogadó, önbecsülésre nevelő, önálló tanulásra bíztató oktatási intézményben, a tanár és a tanuló közös munkájával és az iskolafenntartó által nyújtott biztos háttérrel érhetünk el eredményeket. 1. Hagyományaink Intézményünk a 2007/2008-as tanévben ünnepelte fennállásának 110 éves évfordulóját. A minden szempontból jelentős időszak nagyon változatosan telt el az épület falai között. Iskolánk többféle intézménytípusnak adott otthont, és fenntartása is változott. Tulajdonképpeni szakmai elődünk a 12 évfolyamos iskola 1960-tól kezdte meg működését, és 1962-ben vette fel Szinyei Merse Pál nevét. Iskolánk tehát szakmai értelemben 49, jogi értelemben 47 éves. Ez a rendkívül hosszú idő az iskola életében több értelemben is hagyományt teremtett. Szakmai sikereink egyfelől megalapozták az iskola jó hírnevét, másfelől kialakult a szokások és rendezvények azon rendszere, melyek együttesen jelentik a Szinyei hagyományát. Van azonban még valami, mely szorosan összefügg az előzőkkel, de ugyanakkor több annál: a szinyeis szellemiség. A lokálpatriotizmus veszélyét elkerülve csak néhány jellemzőjét emeljük ki ennek az alábbiakban: a.) A 12 osztályos hagyományok miatt iskolánkban mindig természetes volt a sokféleséggel együtt járó tolerancia, a dolgok, folyamatok egészként való kezelése, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a nevelés primátusa. b.) Mindenkori nevelőtestületünk mindig kitűnt az új iránti fogékonyságával, a szakmai kihívások vállalásával. (Hosszabb ideig voltunk az OPI gyakorló iskolája és 15 év alatt négyféle középiskolai képzési formát próbáltunk ki, stb.) c.) Nevelőtestületünk mindig következetesen felvállalta és a mai napig is képviseli a klasszikus gimnáziumi hagyományokat, különös figyelmet fordítva a sokoldalú műveltségre, a harmonikus személyiség fejlődésre.

6 6 d.) A végén, de nem utolsó sorban szólni kell a nevelőtestületi légkörről, mely minden pillanatnyi problémája ellenére elegendő kohéziót jelentett a nagy sorsfordulók és sorsfordító változások átvészelésére. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A dolgozók gimnáziuma a 60-as években kezdte meg működését Budapest VI. kerületében. Az azóta eltelt évtizedek során különböző neveken (ASZTALOS JÁNOS DOLGOZÓK GIMNÁZIUMA, TERÉZVÁROSI ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATÚ GIMNÁZIUM, TERÉZVÁROSI ESTI ÉS LEVELEZŐ GIMNÁZIUM) és változó székhellyel, de mindvégig önálló kerületi intézményként nyújtotta felnőttoktatási szolgáltatásait. Az önálló intézmény augusztus 31-én megszűnt és szeptember 1-jétől a SZINYEI MERSE PÁL GIMNÁZIUM FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZATAKÉNT folytatja tevékenységét. 2. A hagyományok, az előírások és a szakmai távlatok szintézise Jelen dokumentum a címben szereplő módon készült. Más szóval arra törekedtünk, hogy az iskola említett szellemiségét ötvözzük egy, a lehetőségek és a tendenciák alapján prognosztizálható jövőképpel. Ennek jegyében az elsők közt jelentkeztünk a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási program helyi bevezetésére, megvalósítására. Jövőképünk, ill. intézményképünk kialakítása során már felhasználtuk az említett projekt első eredményeit. Az intézménykép egyéb területei közül egyeseket itt kívánunk megjeleníteni: 2.1. Az iskolastruktúra Intézményünkben -az alapító okiratnak megfelelően- nyolc- és négyosztályos gimnáziumi osztályok működnek. A hagyományos gimnáziumi osztályok mindegyike emeltszintű képzést biztosít. A C jelű osztály a biológia-kémia, a D jelű a német-spanyol nyelv terén. Az E jelű -mely un. angol nyelvű nyelvi előkészítő osztály- az angol és az informatika tantárgyakból. Ez az osztály a tv 28. -nak megfelelően öt évfolyammal működik. Az egyes tagozatok részletes programja a megfelelő óratervekből és tantervekből ismerhető meg. A 9. C, D, E osztályokba felvételi vizsga alapján lehet bekerülni. Képzési rendszerünkbe a 2006/2007-es tanévben történt oktatási, intézményi átszervezések eredményeképpen más profilú négyosztályos gimnáziumi osztályok tagozódtak be: az Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, és a Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi osztályai. Mindkét iskolából évfolyamonként kétkét párhuzamos osztály a 10. évfolyamtól felmenően folytatja intézményünkben tanulmányait a 2007/2008 tanévben. Betűjelük a jelen struktúrához igazodva F, G, H és I. Az F jelű emelt szintű az angol, a G jelű 2/3 részben emelt szintű a francia, 1/3 részben emelt szintű az ének-zene tantárgyakból. A H jelű emelt szintű az angol, az I jelű emelt szintű a német nyelv tantárgyakból. Az említett iskolák 9. évfolyamra beiskolázott tanulóiból alakult ki az ezen az évfolyamon F jelű osztály mely általános tantervű képzést biztosít. Ezek mellett indul a 9. évfolyamon egy C jelű osztály is melynek egyik fele a spanyol, másik fele a biológia-kémia tantárgyakból kap emelt szintű képzést a hagyományaink szerint. Bár ez a kényszer szülte helyzet bonyolult, átláthatatlannak tűnő képzési struktúrát teremtett, szándékaink szerint csak átmeneti. Reméljük, hogy a 2009/2010-es tanévtől kialakul egy hosszútávra tervezhető, saját elképzeléseinkre épülő oktatási szerkezet. A nyolcosztályos gimnáziumi osztályok a szakmai főhatóság által engedélyezett egyedi tanterv alapján működnek, a fenntartó elképzelése szerint már csak kimenő

7 7 rendszerben. A 2007/2008-as tanévtől kezdve ilyen típusú osztályt már nem lehetett beiskolázni. A képzés elveinek megfelelően kezdetben itt még nincs specializáció. Később a fakultáció jegyében ők is lehetőséget kapnak a szakosodásra, az emelt szintű érettségire, ill. a szakirányú továbbtanulásra való felkészülésre. A 2009/2010-es tanévtől a képzési struktúra kibővül egy minden specifikáció nélküli általános tantervű, majd a 2010/2011-es tanévtől egy második nyelvi előkészítős osztállyal. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A 2008/2009-es tanévtől a Terézvárosi Esti és Levelező Gimnázium megszűnik önálló intézményként működni, feladatát tagozati formában a Szinyei Merse Pál Gimnázium szervezeti keretein belül látja el. Ezzel iskolánkban megjelenik egy új gimnáziumi képzési forma, nevezetesen a tanulók elfoglaltságához igazodó (esti, levelező, és más sajátos) munkarend szerint működő felnőttoktatási tagozat. Az iskolarendszerű felnőttoktatás, a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelés és oktatás speciális kérdéseit a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 78. -a szabályozza. Az említett paragrafus (6) bekezdése szerint: A felnőttoktatás és nevelés megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. A (7) bekezdés kimondja: A felnőttoktatásban az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is építhet. Oktatási programunk kialakításakor házon belül igyekszünk legális teret biztosítani a sokoldalúságnak, a különböző érdeklődési irányok érvényesítésének. Ennek során számolunk diákjaink érdeklődésének módosulásával és a lehetőségeink határain belül biztosítjuk az átjárhatóságot. Az osztályok jelölése a törvényi előírásoknak megfelelő, az évfolyamok számjele után az osztályok betűjele évfolyamnál kisbetű, a többinél nagybetű A sokféleség pedagógiai hatásai A sokféleség korábban említett vállalása törvényszerűen együtt jár az eltérő tanulási ütem, a különböző tanulási lehetőségek vállalásával és az ebből származó esélykülönbségek enyhítésével. Természetesen a sokféleséget nem csak a deklaráció szintjén, hanem a szakmai munkánkban is vállaljuk. (lásd: további fejezetek) Ennek szellemében kiemelt segítséget nyújtunk a tehetség fejlesztésére, a lemaradók felzárkóztatására, a hátrányos helyzetűek támogatására. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban célunk egyrészt az, hogy az érettségire az iskola típusának megfelelően praktikus, az életben és a munkaerőpiacon is használható, felnőttes módon készítsük fel tanulóinkat, másrészt, hogy a társadalom számára hasznos tudással és az önálló tanulás képességével rendelkező, önmaguk tudásában megerősödött felnőtteket adjunk a magyar társadalomnak. Kiemelt feladatunk a munkájuk és családjuk mellett iskolapadba ülők személyre szabott segítése, támogatása, a felnőtt tanulók életritmusához igazodó egyéni tanulási utak biztosítása a gimnáziumi tanulmányok során. Az érettségire való felkészítés oktatói munkája mellett hangsúlyt helyezünk a tanulók nevelésére, személyiségük formálására, önfejlesztésük elősegítésére.

8 Szakmai felkészültség A kellő szakmai felkészültség, ill. az új kihívások vállalása továbbra is fontos eleme intézményképünknek. Meggyőződésünk szerint ez az attitűd nem csak az eredményes munkavégzés, hanem a jó közérzet forrása is. Éppen ezért anyagi lehetőségeink minden tartalékát mozgósítva kiemelt figyelmet fordítunk a továbbképzésre és támogatunk minden olyan törekvést, mely tanáraink szakmai fejlődését szolgálja Nevelőiskola Nevelőiskolai hagyományaink szellemében továbbra is igyekszünk egészséges arányt tartani az oktatás-nevelés egyes területei között. Munkánk végcéljának a sokoldalúan képzett harmonikus személyiséget tekintjük. Pedagógiai tevékenységünk egyik pillére a jóhiszeműség elve. Ennek értelmében minden eljárásunkat a pozitív megközelítés, választás esetén a tanuló számára kedvezőbb megoldás vezérli. A jóhiszeműség elvét a tanulókkal kapcsolatos jogviszonyokban is alkalmazzuk Értékközpontú nevelés Végül, de nem utolsó sorban intézményünk vezérlő elvének tekinti azokat az alapvető emberi értékeket, melyeket a program II. fejezetében megjelennek. Nevelőmunkánk tehát értékközpontú. II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Egy iskola arculatát annak pedagógiai koncepciója határozza meg. Alapelvünk: a magas szintű műveltségközvetítés, tehetséggondozó oktatás, és a gyermekközpontú nevelés közötti egyensúly és egység megteremtése. Értékrendjében emberközpontú, alapvető célja egy, a humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, továbbá pedig az egészséges, értékalkotó élet magatartásformáival rendelkező fiatalok nevelése. Mindezekhez olyan iskolai légkör fenntartására törekszünk, ahol a pedagógus tiszteli tanítványait, értelemben és érzelmekben gazdag, formálható, fejlődni képes embernek tartja, kialakítva ezzel azt a bensőséges tanár-diák viszonyt, mely a tanári tekintély megtartása mellett is tartalmas emberi kapcsolatot biztosít tanár és tanítvány között. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatási tagozaton oktató-nevelőmunkánk célja az erkölcsi értékeket tisztelő, érdeklődő, tájékozott, egyéni életében sikerre törekvő, a társadalmi közösségekben értékes, szerepeit, feladatait ismerő és vállaló állampolgárok nevelése. Fontos szempont a korszerű ismeretkörök beemelése, a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állítása, valamint az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének csökkentése, az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése. Képzésünkben az általános műveltséget megalapozó, kiterjesztő és elmélyítő oktató-nevelő munka folyik. Tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítünk, továbbfejlesztve a tanulók kommunikációs és tanulási képességeit is. Tanulóinkban igyekszünk kialakítani az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és képességét. A tantestület tagjai magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján oktatási-nevelési céljaink elérhetők. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak a következők:

9 9 az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai; a polgári társadalom normái; az egyetemes és nemzeti kultúra értékei; a nemzettudat; az európaiság; a demokrácia; egyéni, közösségi értékek; műveltség, tudás, önképzés; minőség és igényesség; sikerorientáltság, versenyképesség; erkölcsi értékek; esztétikai értékek; természeti értékek. A felnőttoktatás tipikus alapfeladataiból adódó célok: Felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára; a felsőfokú tanulmányok megkezdésére; a szakképzésben való részvételre; a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedésre. A korábbiakkal összhangban alapvető fontosságúnak tekintjük az iskolánkat jellemző legfontosabb pedagógiai paraméterek meghatározását: Céljainkat a bevezetőben említett források, ill. az előző pontban kifejtett feltételek és elvek alapján alakítottuk ki. Legtágabb céljainkat pragmatikusan, az iskola feladatait követve, három terület köré csoportosítottuk: - felkészülés a továbbtanulásra, - felkészülés az egészséges és értelmes állampolgári életre, - felkészülés a munkára, a hivatásra, a jó értelemben vett karrierre. (A fenti célokat minden tanuló képzésére vonatkozóan irányadónak tartjuk.) Céljaink lebontását, feladattá alakítását úgy oldottuk meg, hogy területenként lettek meghatározva azok az értékek, melyek munkánkat folyamatosan vezérlik. 1. A továbbtanulás Diákjaink továbbtanulásának előmozdítása érdekében elsősorban: - a tárgyi tudást, - a korszerű műveltséget, - a kreativitást, - a tanulási képességeket (önálló ismeretszerzés, problémamegoldás, stb.) - az analízis - szintézis, az elemzés és összehasonlítás képességét, - a szorgalmat preferáljuk A felsorolt értékek megvalósítása során feladatunknak tekintjük az egyéniesítést, vagyis azt, hogy minden tanuló az egyéniségének megfelelő irányú, mélységű, és terjedelmű tudás birtokába jusson.

10 10 A fenti célok és feladatok elsősorban a tantárgyi követelmények teljesítése útján valósulnak meg. (lásd: tantervek) Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani: - az egyéni bánásmódra, - a tehetséggondozásra, - a felzárkóztatásra, - az életkori sajátosságokra. A kitűzött céljaink megvalósulásának mindenkori állapotát elsősorban a tanulmányi helyzet, a vizsgarendszer és a továbbtanulási eredmények alapján kell megállapítani. 2. Felkészülés az egészséges, értelmes állampolgári létre Az állampolgársággal kapcsolatos célunkat további három területre bontottuk: - az egészséges élet igényeinek kialakítása, - a szűkebb környezet, a haza, Európa, és az egész világ viszonyának polgári értelmezése, az ezekkel kapcsolatos érzelmek elmélyítése, - az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése, gyakorlásuk elsajátítása, a szuverén véleményalkotás és a kulturált vitakészség kialakítása Az egészséges életmód Az egészséges életmóddal kapcsolatosan az alábbi értékeket emeljük ki: - helyes életmód, - egészséges környezet, - testi, lelki egészség, egyensúly, - az ember és környezete harmóniája Szűkebb és tágabb környezetünk Ezzel a területtel kapcsolatosan a következő értékeket tartjuk fontosnak: - hagyománytisztelet, - a tolerancia képessége, - mások értékeinek megbecsülése és tiszteletben tartása, - a szeretet (pl. hazaszeretet, emberiesség), - a hűség, a barátság, - a humanizmus, - a magyarságtudat Állampolgári jogok és kötelességek - az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, érvényesítése, betartatása, - a polgári erkölcs és értékek ismerete ill. gyakorlása, - a "polgári tudat" (citoyen) kialakítása, - a közösségi lét, - a közösséghez való alkalmazkodás. A 2. pontban kifejtett céljainkat részben a tanórai, részben a tanórán kívüli nevelés-oktatás útján kívánjuk megvalósítani. A téma részletesebben kifejtve az egyéb iskolai

11 11 dokumentumokban található. (pl.: tantervek, munkaterv, stb.) Az e fejezetben felsorolt célok megvalósulásának fokát célirányos felmérések, ill. az osztályfőnöki beszámolók segítségével kell megállapítani. 3. A sikeres munkába állás Intézményünk fontos feladatának tekinti a munkába állással, a sikeres munkavégzéssel kapcsolatos felkészítést. A gimnázium jellegéből adódóan ez nem jelenti szakmai ismeretek elsajátítását. Célunk az olyan típusú készségek, képességek kialakítása és fejlesztése melyek elősegítik a szakmai ismeretek későbbi jobb elsajátítását és alkalmazását. Ebből kiindulva ezen a területen az alábbi értékeket emeljük ki: - nyitottság, az új befogadásának képessége, - problémaérzékenység, - önállóság, öntevékenység, - kitartás, - döntéshozatali képesség. A felsoroltakat szűkebb értelemben az osztályfőnöki munka által kívánjuk megvalósítani. Tágabb értelemben azonban az ilyen irányú feladatoknak a nevelő - oktató munka egészét át kell fogniuk. A teljesülés mértékét pedig az előző alpontban leírtak szerint kívánjuk meghatározni. 4. A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei A II. pontban leírt célok és feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek megválasztása a pedagógus joga és felelőssége Ennek során köteles figyelembe venni: - az iskolai célkitűzéseket, feladatokat, - az osztályfőnökök, ill. az osztályban tanító tanárok értekezletének pedagógiai terveit, határozatait. A pedagógus módszerei nem ütközhetnek: - emberi jogokkal, alkotmányos elvekkel, - a polgári etikával, - a pedagógia szaktudománya általánosan elfogadott eredményeivel Így különösen tilos: - testi fenyítés - a tanári pozícióval való visszaélés, - a bosszúállás, - kivételezés. Ugyanakkor elvárható: - a személyes példamutatás, - a jóhiszeműség, - a diákok életkoruknak megfelelő kezelése. A 2. és a 3. alpontokban említett célirányos vizsgálatokat az éves munkatervben kell megtervezni.

12 12 Iskolánkban a pedagógusok mindennapi tevékenysége során alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: A szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Tudatosság, meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek - követelménytámasztás - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - tények és jelenségek bemutatása - személyes példamutatás - magyarázat, beszélgetés - önálló elemző munka Közvetett módszerek - a közösségi tevékenység szervezése - közös célok kitűzése - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - részvétel a közösségi tevékenységben - egyéni és csoportos minták kiemelése -felvilágosítás a követendő normákról - beszélgetés, vita FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatás jellegéből, a tanórák számából és a tanulók összetételéből fakadóan az iskolai oktató-nevelőmunka leglényegesebb módszerei azok, amelyek az otthoni önálló tanulást segítik, erősítik, nevezetesen az előadás, tanulói kiselőadás, magyarázat és szemléltetés. Ennek egyik munkaformája lehet a frontális osztálymunka, de a módszerek között megjelenik a páros-, csoport- vagy osztálymunkában folyó vita, megbeszélés, projektek, kooperatív és szociális technikák. Az egyéb sajátos munkarend keretein belül a hangsúly a tanulók otthoni készülésének támogatására helyeződik. Az egyes tantárgyakhoz készült, ben elküldött szaktantárgyi segédlet és ellenőrző kérdések mellett online fogadóórákkal, internetes tutorálással és tanévenkénti négy, egyenként két napos konzultációval, igény esetén tandíjas tanfolyamokkal segítjük tanulóink otthoni munkáját. III. Az intézményi nevelés 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai feladatainkat a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás határozza meg. Célunk, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaiknak - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egységes és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.

13 13 Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a természetés társadalomtudományokra, a technikára vonatkozó tudományok alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük formálódását, társas kapcsolatát, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Elsődleges fontosságú a tanulók képességeinek fejlődéséhez olyan követelményeket meghatározni, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, - járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Álljon a középpontban a tanuló tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: a/ Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b/ Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c/ Egészséges és kultúrált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d/ A szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) 1.1. Tanulóink fejlődésének életkori szakaszaihoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése A pubertás kor (12-16 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. Ekkor jelzik a pedagógusok a legtöbb magatartásproblémát. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése, egyeztetése, tapasztalatcserén alapuló megvitatása. a/ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - tanulói igényszint, tanulási ambíció fejlesztése, - a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum, - elemi kombinálás, tapasztalati következtetés, - problémamegoldás b/ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelve a tanulók ezekkel rendszeresen szembesülhessenek, - a pedagógusok a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása.

14 14 c/ Egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartás, - az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepély) adjon lehetőséget a művészi értékű zene hallgatására, - az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, ami fejleszti a tanulók igényességét, a tehetség kibontakoztatásának segítése. d/ A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - olyan feladatok számának növelése, amelyek fejlesztik az alkotóképességet, - az iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása, - a leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele Postpubertás kor (17-18 év) Ebben a korosztályban felmerülő gondokat, amelyek főleg a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek - megfelelően azonosulnunk kell. Természetesen az iskola feladatai közé tartozik az esetlegesen felmerülő krízis helyzetek megoldása, illetve felvilágosító, prevenciós előadások megszervezése is. a/ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum, - az önfejlesztési igény megerősítése, - önálló és szociális tanulás, - a tanulási módok optimalizálása, - a megismerés folyamatának kiteljesedése a megfigyeléstől a bizonyításig. b/ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - olyan szociális ismeretek, amelyek lehetővé teszik az újszerű, bonyolult helyzetek előzetesen gondolati szinten történő megoldását. Alapvető iskolai forrásai az irodalom és a történelem tantárgyak. - a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba ágyazottan való feldolgozása, - a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése, közös érdeket szolgáló viselkedés megerősítése, - a tanulók megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, - a segítő versengés képességének fejlesztése. c/ Egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - sportolási lehetőségek optimális kihasználása, - az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának gyakoroltatása, bemutatása (előadói képesség, szövegalkotó, műértelmező képesség, vizuális önkifejező képesség), - a realitásnak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése, - önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése.

15 15 d/ A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - fel kell tárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, ki kell egészíteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatok tartalmaival, - a feladatok olyan jellegű megtervezése, hogy azok egyre komplexebbé váljanak az alkotóképesség érdekében, - a szabályalkotó képesség fejlesztése részmegoldások leírásával, majd pedig az aktuális megoldás menetének szabályba foglalásával. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Pedagógiai hitvallásunk szerint a jó közösség nem csak nevelésünk célja, hanem színtere is. Másként fogalmazva a közösségformálás munkánknak nem csak célja, hanem eszköze is A közösség, mint nevelési cél A közösség, mint nevelési cél a szocializációs folyamat alkotóeleme és egyik feltétele. A tanulóközösségek kialakításának és fejlesztésének széleskörű irodalma van, melyet itt nem kívánunk összefoglalni. E helyett azokat a sajátosságokat emeljük ki, melyek iskolánkat jellemzik A közösségfejlesztési terv A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata, másrészt közvetett módon, a tanulóközösség ráhatásán keresztül valósul meg. A tanulóközösségek fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladataink: - Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, azok tudatos, tervszerű fejlesztése. - A közösségek irányításánál alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró heteronóm személyiség átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiséggé válásig. - szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítása a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a diákot arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. - Ki kell alakítanunk az önkormányzás képességét, (DÖK) a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása), hogy akár nevelői segítséggel, akár annak elhagyásával a diákok közösen

16 16 tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében összehangolt módon tevékenyen dolgozzanak, az elvégzett munkát értékelni tudják. - A hatékony önálló tanulás magvalósítása során tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. - Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokká nevelődnek diákjaink, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. - A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése segíti a tanulót a mindennapi életben később a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés során pozitív attitűdök, személyiségjegyek alakulnak ki, mint pl. a függetlenség, a kreativitás és az innováció. - A közösséget irányító pedagógus feladata a tevékenységek tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hiszen a közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesül, ha a szervezett tevékenységekben a tanulók aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A testi és lelki egészség fejlesztése által, készítjük fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. - Fontos szempont a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerességének kialakítása, azok megőrzése, továbbvitele. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: a tanulók önismeretének fejlesztése, a korábbi iskolai kudarcok kompenzálása; a tanulók együttműködési készségének fejlesztése; a felelős társadalmi magatartás kialakítása, jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása; figyelem és érdeklődés felkeltése, műveltség, tudás, tanulás utáni vágy kialakítása, fenntartása; önálló tanulás képességének fejlesztése, az önképzés igényének kialakítása; egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása, fejlesztése; problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése; egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása;

17 17 elősegíteni, hogy az osztályok pozitív szocializációt megvalósító közösségekké alakuljanak. Egy-egy osztály közösségformálási tervének kialakítása, ill. annak végrehajtása elsősorban az osztályfőnök feladata. (lásd: nevelési terv) Ennek során folyamatosan nyomon követi a közösségfejlődés menetét, regisztrálja és jelzi a megtorpanásokat, akadályokat. Munkájához az iskolavezetés és a szaktanárok nyújtanak segítséget. Utóbbiak nevelő-oktató munkájuk során operatívan bekapcsolódnak az osztályfőnöki elképzelések megvalósításába. Az iskolavezetés elsősorban adminisztratív és technikai segítséget nyújt a feladat végrehajtásához Egyedi sajátosságok Pedagógiai munkánkban elismerjük a különböző közösségek egyedi jellegét. Ennek megfelelően az azzal kapcsolatos terveinket, feladatainkat, eljárásainkat a kötelező erejű alapelvek mellett az egyedi sajátosságokra tekintettel határozzuk meg Az érdekek ütköztetése Az egyéni és közösségi érdek ütközése során az ellentmondást sohasem valamelyik oldal prioritásának elfogadásával, lehetőleg közösségi szinten oldjuk meg. A konfliktusok kezelését, döntést az összes körülmény, továbbá az előnyök, hátrányok gondos mérlegelése alapján hozzuk meg A tanórán kívüli nevelés szerepe A közösségfejlesztés terén intézményünkben fontos szerepet tölt be a tanórán kívüli nevelés. - A tantárgyfelosztásban tervezett rendszeres foglalkozások (Pl.: szakkör, tehetséggondozás, diákkör, énekkar, tömegsport) - Szervezett eseti foglalkozások (kirándulás, színház- és mozilátogatás, iskolai táborok) - Önköltséges tanfolyamok (egyedi engedéllyel szervezhető) A felsoroltak között is kiemelkedő jelentőségűek az iskolai táborok. Fontos szerepe van még a közösségformálásban az évenkénti tanulmányi kirándulásoknak is. A nevelésnek ezeket a színtereit az osztályfőnöki munkaközösség folyamatosan figyelemmel kíséri. A tanulmányi kiránduláson, iskolai táborban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: A felnőttoktatásban iskolai oktató-nevelőmunkánk elsődleges színtere a tanítási óra és a felzárkóztató, felkészítő foglalkozások. A tanórán kívül az iskolai tanulás kiegészítésére, elmélyítésére, az otthoni tanulás elősegítésére, a beszámolókra, vizsgákra való felkészülés jegyében amennyiben arra speciális igény van tanfolyamot szervezünk. A tanfolyamon való részvételért tandíj kérhető. Tanórán kívüli tevékenységként az osztályok szervezhetnek önköltséges színházlátogatást, tanulmányi kirándulásokat és egyéb iskolán kívüli közös programokat.

18 Az osztályfőnöki munkaközösség jogköre A közösségfejlesztés terén az osztályfőnöki munkaközösség további sajátosságokat határozhat meg, de ezek egyike sem lehet ellentétes az alapdokumentummal A közösség, mint nevelési eszköz A közösség, mint nevelési eszköz a hatékony személyiségfejlesztés környezeti feltétele. Ez alatt azt értjük, hogy egyes nevelési eljárások közösségben sokkal hatékonyabbak, eredményesebbek. Az osztályfőnöki munkaközösség feladata annak feltárása, hogy melyek azok a nevelési szituációk, amelyeket érdemes (pl. osztályközösség, DÖK, diákközgyűlés, fakultációs foglalkozások, szakkörök, sportkör, egyéb tanórán kívüli foglakozások (színház, kiállítás, mozi stb.)), közösségi szintéren végrehajtani. A tantestület e témában ajánlásokat készít. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányos helyzet ezen megnyilvánulása iskolánkban viszonylag ritka. Bár a gimnázium önként jelentkező fiatalokat képez, mégis előfordulhat, hogy valamilyen magánéleti vagy családi probléma miatt átmenetileg gondok jelentkezhetnek. A fenti probléma általában tanulási nehézségekhez vezet, ritkán fordul elő önállóan, legtöbbször annak más formáival is párosul. Ez a tény egyfelől tovább szűkíti az előfordulás valószínűségét, másfelől fölhívja a figyelmet a probléma komplex jellegére. Emiatt az ilyen tanulók problémái csak egyéniesített eljárásban oldhatók meg, de a probléma korai felismerése és kezelése fontos, mivel kihathat a közösség további fejlődésére is! Alapelvünk: az iskola, amely emberségre, toleranciára akar nevelni, tanúsítson ilyen magatartást olyan tanulói iránt is, akinél valamilyen gond jelentkezik, különben az elvek és a gyakorlat közötti ellentét súlyos problémákhoz vezethet. A kedvezőtlen gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, a több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt a tanulókban növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Az iskola, a felnőttoktatás közoktatási feladatait ellátva lehetőséget biztosít arra, hogy a már nem tanköteles korú felnőttek általános műveltséget szerezzenek, elmosódott vagy leértékelődött tudásukat felelevenítsék és pótolják. A feladat jellegéből adódóan nagy szerepet kap az egyéni bánásmód és türelem, az önképzés és egyéni tanulási stratégiák, egyedi tanulási utak kialakítása és támogatása, az együttérzés képességének növelése, a csoport összetartásának erősítése, az önálló teljesítmények értékelése, motiválása, a szociális kompetenciák fejlesztésével. Az intézményünk, a tantestület feladata a nehézségek azonnali felismerése: -a negatív viselkedési magnyilvánulások okainak felderítése, lehetőség szerinti orvoslása egyéni bánásmóddal, személyes beszélgetésekkel, példaadással, szeretettel, rendszeres együttműködéssel, odafigyeléssel, - diagnosztizálása, a szükséges terápiák kidolgozása, a kortárscsoport pozitív motiválásának pedagógiai felhasználásával, az iskolai pszichés ártalmak elhárításával (stressz, túl magas követelmények, túlzott engedékenység, megszégyenítés, stb.) A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a diákok viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavarainak formájában, ennek érdekében:

19 19 indokolt esetben szakember bevonása, szoros kapcsolat fenntartása a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások A megoldás elsősorban a kiváltó ok/ok/ felszámolásától várható. Családlátogatások Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Nevelők és a tanulók személyes kapcsolataiban fokozottan érvényes az abban résztvevők szoros együttműködése, Nevelők és a szülők személyes kapcsolatai különös tekintettel a tanulóra és szüleire, (v.ö: 2. és 11. pontok) A probléma megoldását az iskola részéről az osztályfőnök koordinálja. Munkáját segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki súlyosabb esetben a probléma megoldását saját hatáskörébe vonhatja. (v.ö: 6. pont) 4. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység Minden ember valamiben jobb képességekkel rendelkezik az átlagnál. Ezt a közhely szerű megállapítást iskolánk komolyan veszi, és erőn felül támogatja az un. tehetséggondozást. (Ezzel az összetett szóval jelezzük mi az a bonyolult folyamatot mely képesség felismerésétől annak kiműveléséig tart.) A tehetséggondozás sajátos pedagógiai folyamat mely különleges pedagógusi attitűdöt és felkészültséget, ill. kellő tárgyi feltételeket igényel. Emiatt az iskola nem egyformán érzékeny minden típusú képességre, s elsősorban a tantárgyakkal kapcsolatos intellektuális jellegűekre koncentrál. FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT: Iskolánk a felnőttoktatásban figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, adottságbeli és érdeklődésbeli különbségeket. A tanulók előismereteinek feltérképezése után a pedagógiai tervezésbe beépül a differenciált fejlesztés. Változatos módszertani megoldások alkalmazására törekszünk. A tehetséges, törekvő tanulók önálló munkákkal, projektekkel, kiselőadások tartásával kapnak lehetőséget képességeik és tehetségük kibontakoztatására. Továbbtanulási szándékukat erősítjük, felkészülésüket egyénre szabott módon segítjük. A tehetséggondozás jelen van a nevelés minden fázisában és minden színterén. Ennek betartása -az egyéni módszerekbe beépítve- minden pedagógusunk alapvető kötelessége. Alapvető módszerei az egyéni bánásmód és a differenciált képességfejlesztés. Ebből következik, hogy ezekre elsősorban a tanórán kívüli foglalkozásformák a legalkalmasabbak. A tehetséggondozás éves feladatainak megtervezése mindig a munkaközösségek feladata. A munkaközösségek éves munkatervének ez a téma tehát állandó része. Ennek során rendelkezni kell a tehetséggondozás formáiról és aktuális irányairól. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - idegen nyelvek, természettudományos tantárgyak emelt szinten, vagy magas óraszámban történő tanulása által, - emelt szintű érettségire történő felkészítés során, - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása révén - tehetséggondozó foglalkozások - az iskolai sportkör

20 20 - a szakkörök - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) - szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások) - az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata - A pályaválasztás és továbbtanulás segítése, - A külföldi iskolákkal kapcsolatfelvétel, kapcsolat ápolása, 5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a diák fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják. A feltárás és megszüntetés érdekében az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival, az osztályfőnökkel, szülőkkel, és a diákok képviselőivel, valamint a diákönkormányzat tagjaival. Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségekkel küszködő tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. (amennyiben ilyen iskolánkban előfordulna) Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményüket. A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes elsőfokú gyámhatósággal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal, a gyermekorvossal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, a helyi rendőri szervekkel. Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülőket a gyermekük védelmét szolgáló feladatainak megoldásában. Munkája során feltárja, és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez. Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére, javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását.

21 21 Osztályfőnök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: év eleji adatgyűjtés, javaslattétel a rászoruló tanulók szociális támogatására, szükség esetén jellemzés készítése, fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek megelőzése) biztosítja a hátrányos tanuló felzárkóztatását észleli a tanulmányi munka romlását, s próbálja felhívni a figyelmet a visszaesés hátterében lévő okokra Családlátogatás, tanácsadás a szülőknek Nevelési tanácsadóba utalás Családgondozóba való utalás, a családgondozónak való átadás Szülők magatartásának bejelentése az illetés gyám és gyermekvédelmi osztálynak Javaslat állami gondozásba vételére Egyéni bánásmód, szorongások oldása Nevelési Tanácsadó segítségének kérése Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységet szolgálják az ifjúság védelem céljainak megvalósítását: indulási hátrányok csökkentése, segítjük beilleszkedésüket az iskolai környezetbe differenciált oktatás és képességfejlesztés, ismeretelsajátítás biztosítjuk a tanulók egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményei alapján hátrányos helyzetűek (családi, mikrokörnyezetükből adódóan családi házon kívüli környezet miatt, iskolai körülményeiket tekintve, csonka családban felnövekvő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei), akik átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült, beköltözött /új/ tanulók tartós betegség miatt). pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak és szülőknek egyaránt egészségvédő és mentálhigiéniás programokban való részvétel biztosítása (pl.: Intim-Zóna előadás iskolai szinten) családi életre történő nevelés egészségügyi szűrővizsgálat tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás igénylésének elősegítése, tanulók pályázatokra történő bejuttatása) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, lehetőségekről A család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Az iskola gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, a tanulószoba megszervezéséről. Az iskola köteles a szülői igények alapján, a felügyeletre szoruló tanuló részére a 10. évfolyam befejezéséig tanulószobai foglalkozást szervezni évfolyam, 2 óra/nap Ez szükség esetén megnövelhető, hogy eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.