Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk:

Átírás

1 Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv Alapelvek, célok, értékek Nevelési feladatok Személyiségfejlesztés Az intellektuális szükségletek kialakítása, kiművelése A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei: Az értelmi képességek fejlesztése: Az esztétikai szükségletek fejlesztése Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés céljai Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program Az eredményes pedagógiai munka érdekében alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek Egészségnevelés, környezeti nevelés Egészségnevelési program Környezeti nevelés Az iskola működése A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái Személyi feltételek Tárgyi feltételek Eszközjegyzék Záró rendelkezések Helyi tanterv Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás rendje, módszerei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei A középszintű érettségi vizsga témakörei Alkalmazott módszerek Kooperatív technikák Pszichodráma Önismeret, emberismeret Projektoktatás Melléklet

2 Bevezető Minden egyes gyermeknek megadatik, hogy a lehetőségeihez mérten a legjobb legyen, függetlenül a tehetségétől és a hátterétől, ez nem a kiválóság elleni merénylet; hanem annak megvalósítása. David Miliband, angol iskolaügyi miniszter Pedagógiai hitvallásunk: Olyan iskola megvalósításán fáradozunk, ahol a légkör emberséges, elfogadó, ahol minden gyermek és minden ember fontos! A pedagógusaink az órán és azon kívül is bármikor megszólíthatóak, partnerként kezelik a diákokat. Az életkornak és a képességeknek megfelelően ösztönzik a nálunk tanuló gyermekeket a tanulási folyamat sikeressége érdekében. A tanár nálunk nem az ismeretek egyedüli birtokosa, hanem a tanulási folyamat segítője, irányítója. A mi iskolánkban a tanulás nem csupán a tanár előadásainak meghallgatásából áll, hanem érdekes, változatos iskolai és iskolán kívüli tevékenységek biztosítják a tanulók érdeklődésének a felkeltését és fenntartását. Az ismeretszerzést nem önmagáért való célnak tartjuk, hanem a képességfejlesztés nélkülözhetetlen eszközének. A lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk azért, hogy ösztönözzük a gyermekeket a személyes gondolataik megfogalmazására, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás kialakítására. A tanulók erősségeire építve segítjük őket a reális célok megfogalmazásában, a helyes énkép kialakításában. Törekszünk arra, hogy diákjaink tisztában legyenek a saját erősségeikkel és gyengeségeikkel, a nyilvánvaló rejtett képességeikkel, amiket használni tudnak a kiegyensúlyozott életvitelük és a jövőbeni karrierjük kialakítása érdekében. Az iskolán kívüli projektek megvalósítása során együtt dolgozunk azért, hogy a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban végzett tanulók számára természetes legyen a csapatmunka, kialakuljon bennük a felelősségvállalás, rugalmasság, az elkötelezettség a kitűzött cél megvalósítása érdekében. Képesek legyenek a hatékony időgazdálkodásra, tudjanak megfelelő döntéseket hozni, a kialakult konfliktusokat értelmezzék, kezelésükre pedig hatékony technikákkal rendelkezzenek! Mindezek mellett nem feledkezünk meg a legfontosabbról, arról, hogy 2

3 boldog, kiegyensúlyozott fiatalokat neveljünk, segítsük őket egy sikeres életpálya megtervezésében és megvalósításában. Hisszük, hogy a magas színvonalú munka elképzelhetetlen a színvonalas tanítás nélkül! Tudjuk, hogy ezt csak olyan pedagógusok tudják eredményesen, jól kiszámíthatóan produkálni, akik alázattal tekintenek erre a nemes munkára, akik naponta képesek megújulni, hosszú távú stratégiákban gondolkodni, a rájuk bízott gyémántokat újból és újból újracsiszolni, amíg el nem érik tökéletes fényességüket! Változnak az iskolák, a gyerekek, változnak a pedagógusok, változnak az elvárások a munkaerőpiac, a fenntartók és a szülők részéről is. Ebben a változó világban igyekszünk olyan állandó értékeket közvetíteni, amelyek időtállóak! 3

4 ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) Készült az államháztartásról szóló XXXVIII. tv. 88. (3), 96. (1), (2) bekezdése, a közalkalmazottal jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 8., 10., 14., 15., valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. 8. (4) és a 37. (5) bekezdése alapján. 1. Az intézmény neve: 2. Az intézmény székhelye: 1021 Budapest Budenz u Tagintézmény: nincs 4. OM azonosító: Alapító neve: Pegazus Rt. 6. Alapító címe: 1053 Budapest Ferenciek tere Fenntartó neve: Budenz József Gimnázium Alapítvány 8. Fenntartó címe: 1021 Budapest Budenz u Az intézmény típusa: gimnázium 10. Felügyeleti szerv: a. Szakmai, törvényességi felügyelet: Budenz József Gimnázium Alapítvány kuratóriuma 4

5 b. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Főjegyzője (1052 Budapest, Városház u ) 11. Működési terület: Budapest és vonzáskörzete 12. Munkarendje: nappali 13. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-tanulólétszám: 125 fő 14. Az intézmény évfolyamainak száma: gimnázium (4+1 évfolyam) 15. Az intézmény feladata: Gimnáziumi általános középfokú nevelés-oktatás 4+1 évfolyamon 4 évfolyamos gimnázium első évfolyamán (9. évfolyamon) idegen nyelvi előkészítő és informatikai ismeretek oktatása, képességfejlesztés 16. Az intézmény tevékenységei: a. Ellátandó alaptevékenysége: 8021 Általános középfokú oktatás Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás b. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 5551 Diákétkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés 17. Az intézmény jogállása: jogi személy 18. Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon: a. Ingatlan: Az intézmény működését a Budapest II. ker. Önkormányzata tulajdonában lévő és a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium (1021 Budapest, Budenz u , hrsz: 10983) által használt épület egy részében (5 tanterem, folyosó összesen 218 nm), amelyet ingyen bocsát rendelkezésre a már korábban megkötött megállapodások alapján folytatja. b. Ingóság: 5

6 A Budenz József Általános Iskola és Gimnáziummal kötött megállapodás alapján rendelkezésre állnak a kötelező eszközjegyzékben meghatározott tárgyi és eszközfeltételek. c. Egyéb bevételek: Alapító kezdő vagyona Alapítványi és egyéb támogatások Szülői hozzájárulás A költségvetési törvény által biztosított normatív támogatás 19. Rendelkezés az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon felett: Az intézmény működéséhez a fenntartó ingyen bocsátja rendelkezésre a szükséges vagyont, amely felett az intézmény vezetője önállóan jogosult rendelkezni. Az intézmény rendelkezésére áll a leltár szerint nyilvántartott állóeszköz állomány. a. Az intézmény igazgatója a vagyonnal és a kuratórium által évente jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan rendelkezik. b. Az átmeneti szabad kapacitást az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. c. Az igazgató a rábízott vagyon felhasználásáról évente írásban beszámolót ad a fenntartónak. 20. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény részben önálló gazdálkodó. a. Vagyontárgyait tevékenységének ellátásához a fenntartó jóváhagyásával szabadon használhatja. b. Gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat a fenntartó székhelyén, ill. az ebbéli feladatokkal megbízott külsős cég székhelyén látják el. c. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6

7 d. Az iskola az adott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. 21. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Budenz József Gimnázium Alapítvány kuratóriuma bízza meg 4 évre. Budapest, február 1. Dr. Ligeti Erika Budenz József Gimnázium Alapítvány Kuratórium Elnöke 7

8 Nevelési terv Az iskola helye, társadalmi háttere Iskolánk a II. kerületben található. Természeti környezetünk harmonikus, az épített környezet igényes, esztétikus. Az iskola és környezete Budapest zöldövezeti része, ahol leginkább a 80-as, 90-es évekre jellemző családi és társasházak, valamint új építésű villák, illetve lakóparkok a jellemzőek. A beiskolázási körzet azonban jóval tágabb térségeket ölel fel. E tekintetben az iskola tágabb környezetét alkotják Solymár, Nagykovácsi, Budakeszi, Páty és Telki települések is. Az elmúlt évtizedek migrációs folyamatainak köszönhetően, illetve a megváltozott városfejlődési dinamika következtében, iskolánk beiskolázási körzetében kiemelten magas számban élnek állami és önkormányzati vezetők, magas beosztású cégvezetők, magasan kvalifikált értelmiségiek, illetve vállalkozók. Maga a kerület már eddig is számos hírességnek adott otthont, a teljesség igénye nélkül olimpiai bajnokok, színészek, költők, filmrendezők, kiemelkedő tudományos munkát végzők sora élt, illetve él napjainkban is itt. Ezek a tényezők mind életminőséget, életvezetési attitűdöt jelentenek a nálunk tanuló diákoknak, számunkra pedig speciális feladatokat. Iskolánkról Iskolánkat 1992-ben alapították néven. Az intézmény fenntartója: Budenz József Gimnázium Alapítvány, amelynek besorolása közhasznú szervezet. OM azonosító: Székhelye: 1021 Budapest, Budenz utca Az alapítvány működését a kuratórium segíti, amelynek jelenleg 3 tagja van. Az alapítvány képviseletét a kuratórium elnöke látja el. Az alapítvány gazdálkodását és működését Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A tanulóinkról Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a nálunk tanuló diákok személyiségüket tekintve rendkívül sokszínűek, eltérő mentális fejlettséggel, előzetes 8

9 tudásanyaggal, és természetesen változatos szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Többségében biztos egzisztenciával rendelkező szülők gyermekei. A szülők munkaterheiből adódóan következik, hogy alapvető készségeket nincs lehetőségük átadni gyermekeiknek. A pozícióikból eredően fokozott elvárásaik vannak tanulóink iskolai tevékenységével, eredményességével szemben. A teljesíthetőségről képzetük nincs, ami hosszantartó konfliktusforrást eredményez. Ez az állapot nem maradhat meg az iskolában töltött évek alatt, ellenkező esetben személyes problémáik tovább bővülnek a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal. A hiányzó alapkészségek miatt továbbtanulásuk, munkavállalásuk is lehetetlenné válhat, így a róluk való gondoskodás a társadalom számára erkölcsi és anyagi terhet jelent. Mivel diákjaink az iskolában töltik el az év nagy részét, egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a nevelést, a fejlesztést, az egyéni gondozás megvalósítását. A folyamat során biztos hátteret, kiszámíthatóságot, figyelmet és törődést biztosítunk számukra. Az elmúlt években sikeresen foglalkoztunk magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókkal, akik ma már a felsőfokú intézmények tanulói, a számításukat megtaláló felnőtt emberek. Az iskolánk, az innovatív pedagógia keretein belül a hangsúlyt elsősorban a kulcskompetenciák fejlesztésére, az ismeretről a jártasságra, az ismeretek megtanításáról a képesség- és készségfejlesztésre, a motiváció kialakítására helyezi. A tanítás helyett maga a tanulás kerül előtérbe, maximálisan figyelembe véve a tanulási környezet, az információszerzés sokrétűségét. Tapasztalataink szerint a folyamat során a tanár elsősorban a tanulás facilitátorává válik. Az oktatás-képzés során előtérbe helyeződik a tanuló sajátos, egyéni igényeihez való igazodás. Az eredményesség és a minőség érdekében változatos módszereket alkalmazunk. Fő profilunk a komplex személyiségfejlesztés, valamint kiemelt szerepet szánunk a nyelvoktatásnak is. Tantárgyi struktúránk szerves részét képezik az önismereti, etika, mentálhigiéné és a tanulásmódszertan órák. A választható nyelveket angol, német, spanyol, francia magas óraszámban, bontott csoportokban tanítjuk. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve, minden évben nyelvi előkészítő osztályt indítunk az évi LXXIX. közoktatási törvény bekezdése alapján. 9

10 A 2006/2007-es évtől kezdődően, felmenő rendszerben bevezettük a kompetencia alapú oktatást, a következő területeken: matematikai logika; szövegértés-szövegalkotás; szociális-életviteli-környezeti kompetenciák; életpálya építés. Törekvéseink egybehangzanak a Közoktatási Törvény, a NAT, valamint a közoktatás távlati stratégiáját megalapozó szándékokkal, amit a kompetencia alapú oktatás módszerével valósítunk meg. 10

11 1. Alapelvek, célok, értékek Alapelvek: Humanista értékrendszer. Komplexitás elve: A biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a neveléssel-oktatással. Motiváció elve: A megismerési vágy legyen élő a tanulóinkban, gyakorolják kritikai észrevételeiket, maradjon meg a természetes kíváncsiságuk. Aktivitás elve: A tanuló legyen tevékeny részese a tanítás-tanulás folyamatának. Koncentráció elve: A tanítás során a különböző műveltségi területek összekapcsolódása. Önfejlesztő tevékenységek elve: Az életkornak megfelelő képességek és készségek kialakítása az önképzésre. Szemléletesség elve: Az ismeretszerzést megkönnyítő módszertani eljárások alkalmazása. Visszajelzés elve: Folyamatos visszajelzések a tanulói tevékenységekről, ezek változásáról, a javítás lehetőségeiről. A pedagógus vezető szerepének elve: Az egyenlő partneri viszonyrendszerben, melyben a tanuló alanya a nevelés-oktatás folyamatának, a pedagógusnak segítő feladata van: a pedagógiai folyamat szervezésében; a tanulási légkör kialakításában; a személyiségfejlesztésében; a tevékenységek megszervezésében (Kt b). A bizalom elve: A tanár magatartása, és szakmai tudása általi hitelesség. A bizalom, a megértés, a tisztelet a tanuló személyisége iránt. Törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 11

12 A világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítésének elve (Kt.4. 2.b). A tolerancia elve: Az SNI tanulók integrálásával valósul meg Célok: Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban. Célunk a kulcskompetenciák kialakítása, az életen át tartó tanulási készségek kialakítása (matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális-életviteli kompetenciák, idegen nyelven folytatott kommunikáció, vállalkozói kompetenciák, IKT kompetenciák). Célunk az egyéni képességek kibontakoztatása, melyet módszertani kultúránk sokféleségével valósítunk meg (kooperatív módszerek, projektmódszer, pszichodráma módszere). Célunk: a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése az európaiság szellemében. Célunk: olyan tevékenységkínálat kialakítása, amely a diákok közreműködésével alakul ki és valósul meg. Az iskola működését úgy szervezzük, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak a kezdeményezésekre és a felelősséggel járó döntések meghozatalára. Segítjük tanulóink egészséges vitakultúrájának fejlődését. Célunk: olyan közösségi élet szervezése, ahol biztosítjuk a diákjogok gyakorlását. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint, saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Célunk tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Célunk a tanulói előrehaladás folyamatos követése, a tanulók rendszeres, komplex értékelése. A tanulás és értékelés folyamatának összekapcsolása. Értékelési rendszerünkkel ösztönzően hassunk a tanulói teljesítmény eredményességére. Célunk, hogy diákjaink sikerorientálttá váljanak. A produktív teljesítmény járuljon hozzá az iskola fejlődéséhez. Célunk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 12

13 Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával. Preventív tevékenységeink során megismerjék a drog, az alkohol, a dohányzás egészségkárosító hatását. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. Az IKT-eszközök alkalmazása az oktatás és az ismeretszerzés egész folyamatában (internet, interaktív tábla, e-tananyagok, projektmunkák). Értékek: A tantestület által fontosnak tartott és képviselt értékek: együttműködés, nyitottság, rugalmasság, tolerancia, aktivitás, szorgalom, eredetiség, tudás tisztelete kommunikációs készség, folyamatos tanulás igénye, bizalom, türelem, kitartás őszinteség, becsületesség, megbízhatóság, felelősségvállalás, érdeklődés, empátia, tisztelet és megbecsülés, kiegyensúlyozottság Ezen értékek mind hatékonyabb megjelenítése és megjelenése érdekében fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: egész életen át tartó, a személyes lehetőségek megragadására való törekvést; az értelmes, kreatív kritikai gondolkodást; a kommunikációs képességeket és készségeket; 13

14 a másokra figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést; az egészséges életmódra való törekvést; a munkafegyelmet, a törvénytiszteletet. Tartalmilag és módszertanilag sokszintű és differenciált oktatási programot készítünk, amely a tanulók adottságainak figyelembevételével elfogadható eredményre vezet az oktatásban és a nevelésben és csökkenti a beilleszkedési problémákat. Kiemelt hangsúlyt fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Csak az ember élhet szellemileg, testileg és lelkileg kiegyensúlyozott, harmonikus életet, aki tisztában van önmagával. A kellő önbizalom és magabiztosság szintén önismereti, önépítési indíttatású. A döntőképességet, az önismeretet és az önbizalmat azonban nem lehet elméleti úton fejleszteni. Ugyanakkor tanulható, fejleszthető iskolai körülmények között a pedagógiai tevékenységek, az interakciók kapcsán, amennyiben pedagógiai tudatossággal szervezzük a személyiségfejlesztést az iskolai nevelés során. 14

15 2. Nevelési feladatok 2.1. Személyiségfejlesztés A pedagógiai tevékenységünk alapja a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiségfejlesztés lényege a szocializáció. A személyiségfejlesztés célja: az önfejlesztő aktivitás fejlesztése, a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása. A személyiség komplex fejlesztése iskolánkban magában foglalja tehát az intellektuális szükségletek kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Gimnáziumunkba kerülő gyermekeink többsége speciális nevelést igénylő. Egyrészt tanulási nehézségekkel küzdenek, másrészt magatartási zavar jellemzi őket. Nagyon gyakori a figyelemzavar, a hiperaktivitás, bizonyos készségek hiánya, sőt testi fogyatékkal küzdő tanulóink is vannak. Tapasztalataink alapján csak a viszonylagos harmóniában élő gyermeki egyéniség fejleszthető. A korosztályra oly jellemző viselkedési formák, mint az időérzék teljes elvesztése, a kockázatvállalás kényszere, az önbizalom elvesztése, a motiválatlanság arra ösztönöz bennünket, hogy közös, rendszeres együttműködő tevékenységgel próbáljunk ezeken a magatartási szokásokon javítani, az alapismereteket elsajátíttatni. Kiemelten fontosnak tartjuk a jó iskolai élmény meggyökereztetését tanulóinkban, ugyanis az iskola nagyon jó eséllyel védi gyermekeinket a nagyobb ártalmaktól. Ennek sarkalatos pontja a jó gyermeki közérzetet biztosító tanári magatartás, amely egyben személyes példát nyújt tanulóinknak, amikor kialakítják a társaikhoz, másokhoz való viszonyulásukat. Mivel tanulóink sikereik többségét az előző évek folyamán általában iskolán kívüli tevékenységeik által szerezték, ezért nagyon fontos, hogy az oktatási folyamat szerves részét képezze az iskolán kívüli tevékenységek sora is. 15

16 Igyekezetünk arra irányul, hogy minél többször teret adjunk a tanulók önálló kezdeményezésének, ugyanis ebben a folyamatban élhetik meg gyermekeink személyiségük fontosságát. Munkánk során folyamatosan együttműködünk az iskolapszichológussal, a pszichodráma pedagógussal, meghívott külső szakemberekkel (nőgyógyász, drog, prevenciós szakorvos, egészségpszichológus). Önismeret-emberismeret A komplex személyiségfejlesztés részeként gimnáziumunkban minden tanuló önismereti, emberismereti órákon vesz részt. Ezeknek az óráknak a célja, hogy az iskolai közegben problémásnak minősített gyerekek számára olyan lehetőséget teremtsünk, ahol kifejezhetik, átélhetik saját értékeiket, ahol megfelelőnek, szerethetőnek, jól teljesítőnek érzik magukat Az intellektuális szükségletek kialakítása, kiművelése Az intellektuális szükségletek alakításának középpontjában az információszerzés és az információfeldolgozás áll. Az információfeldolgozás függ a készségektől, képességektől és az értelemtől. Az értelem fejlesztésében két alapvető feladat emelhető ki: a tanulási motívumrendszer fejlesztése; a gondolkodási képességek fejlesztése A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei: a természetes kíváncsiság megőrzése (a problémamegoldó tevékenység élményt nyújtó folyamata) a megismerés élménnyé válása tapasztalási élmény (saját tudás, saját ismeret megszerzése, játékszeretet fejlesztése, kreativitás, szimuláció) teljesítményvágy 16

17 Az értelmi képességek fejlesztése: a tanulási képesség fejlesztése a gondolkodás fejlesztése a megismerés folyamatának gyakorlása a kognitív kommunikáció fejlesztése Az esztétikai szükségletek fejlesztése az esztétikai szemlélődés kialakulásának igénye az élménybefogadás szükségének fejlesztése az alkotás igényének fejlesztése 2.4 Közösségfejlesztés A közösséghez való viszonyrendszer fejlesztése: szocializálódási készség fejlesztése (kötődés, empátia, tolerancia, segítségnyújtás); érdekérvényesítési, együttműködési képesség fejlesztése; magatartás fejlesztése, melynek legmagasabb rendű eleme: a jellem. A jellemfejlesztés az erkölcsi nevelés területein realizálódik. Fontos a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Fejlesztendő személyes motívumok: önérvényesítési motívumok (konfliktuskezelés, tolerancia, esélyegyenlőség, egészséges életmód); szuverenitás motívuma (önálló döntésre, cselekvésre, tevékenységre való vágy); önbecsülés, önbizalom, önszeretet motívuma. 17

18 Tevékenység Elvek/módszerek Felelősök Határidő Intellektuális Motiváció; szükségletek szemléletesség; fejlesztése. komplexitás; differenciálás. Értelmi képességek fejlesztése. Esztétikai szükségletek fejlesztése Folyamatos visszajelzés; kompetenciák fejlesztése; a gondolkodás fejlesztése; képességfejlesztés; differenciálás; kooperatív módszerek; interaktív óravezetés Elsősorban az ének, rajz irodalom, művészetek, média órákon az alkotásvágy felkeltése. Az élménybefogadás szükségének motivációs kialakítása. Szemlélődő magatartás kialakítása. Tárlatok, hangversenyek látogatása. Magatartás fejlesztése Dramatikus órák; differenciálással, csoportmunka, az adott szaktárgynál koncentrációval projektmunka Szaktanárok Szaktanárok Szaktanárok (ének, rajz, magyar, osztályfőnök), fakultációvezetők. Pszichodráma asszisztens, pszichológus, szaktanárok, osztályfőnökök Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. Egész évben folyamatosan. 18

19 Életmód szabályozása Emberismeret, Szaktanárok, Egész évben osztályfőnöki óra, osztályfőnökök folyamatosan. testnevelésóra és egyéb tantárgyi koncentráció; mentális nevelés A közösségfejlesztés céljai Pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek, pl. osztályok és nagyobb pl. évfolyamok és az egész iskola tanulóiból álló közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése. A közösség tagjainak együttműködésével hozzon létre értékeket, teremtsen hagyományt és ápolja is azt: tanulmányi és egyéb (pl. szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelmi) versenyek, megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, rendezvények, pl. Mikulás, Karácsony, sportnap, Európa nap, Esélyegyenlőségi nap, Emberjogi nap, Fordított nap, szalagavató bál, ballagás, színházi előadások megtekintése, múzeumlátogatás. Rendszeresen szervezünk egy és többnapos kirándulásokat, ahol a gyerekek megismerhetik hazánk és a különböző népek hagyományait és kultúráját. Célunk, hogy a közösségi célokért tenni akaró, aktív gyerekekből álló, demokratikus elvek alapján működő közösségeket hozzunk létre. Olyan közösségeket, amelyek tagjai ismerik és betartják az iskolai szabályokat, pl. a házirendet. Magukénak vallják az iskola értékrendjét. Óvják az iskola berendezéseit, eszközeit. Alakítsuk ki bennük az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatukat. Olyan osztályközösségeket fejlesszünk, ahol a gyerekek tisztelik társaikat és a felnőtteket, elismerik egymás eredményeit. Elfogadják és tisztelik egymás személyiségét, toleránsak a problémával küzdő társaikkal szemben, segítik őket a nehézségek leküzdésében, az esetleges kudarcok elviselésében. 19

20 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alkalmazási terület: Az iskola valamennyi tanulója (9-13. évfolyam) A folyamat leírása: Tevékenység Módszer Felelős Határidő Megfigyelés, közösségi 9. osztályok indítása, célok, tervek Osztályfőnökök közösséggé meghatározása, Szaktanárok szervezése gólyatábor, I. félév Az iskolai szabályok házirend betartása, A házirend ismertetése, a Budenz Alapítványi a nevelési helyzetek Tanév elején és Pedagógusok Gimnázium elemzése, értékelése. folyamatosan. értékrendjének Példamutatás. belsővé válása Együttes élmény, Tanulmányi, művészeti, Iskolavezetés, Munkatervben hagyományok teremtése, ápolása környezetvédelmi, sport-versenyek. Ünnepségek, munkaközösség vezetők, pedagógusok meghatározott időpontban. rendezvények: Mikulás, Osztályfőnökök karácsony, szalagavató bál, farsang, fordított nap, ballagás, színház-, mozi-, koncertmúzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, projekttáborok, sí táborok, emberjogi nap. 20

21 2.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Intézményünk minőségszemléletének alapelve: az emberi oldal, esélyegyenlőség, önmegvalósítás, azaz a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának lehetősége és szabadsága. Az iskolai tevékenységrendszerünk olyan pedagógiai-pszichológiai folyamat, amely során valaki a korábbinál autonómabb, spontánabb, önmagában szilárdabban bízó, önmagáért és másokért felelős emberré válik. A diák annak élményét élheti át, hogy azonos lehet saját értékével. Az integráció előkészítő szakaszában mindezek az értékek már megjelennek, de teljes valójában az inkluzív oktatás tudja a fenti elképzeléseket megvalósítani. Inkluzión a pedagógiában a befogadást értjük, amely a speciális nevelési szükséglet fogalmának újragondolásából indul ki. A személyiséghez alkalmazkodó nevelői környezetben (személyi és tárgyi) biztosítható a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek optimális fejlődése. Mindezekből logikusan következik, hogy előnyben kell részesíteni az egyéni fejlesztést az osztálymunkával szemben. Kitüntetett szerephez kell jusson a kreativitás, a helyzetfelismerés és a döntési képesség, az önállóságra nevelés és a kapcsolatteremtő készség. Fontos az egyéni haladási ütem figyelembe vétele, a tantárgyi integráció, a gyermek egyéni sajátosságaira épülő ismeretek elsajátítása. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek esetében tanulási nehézségről van szó, ami teljesítménygyengüléshez, esetleg regresszióhoz vezet. A tanulási kudarc komplex jelenség, az egész személyiség problémája. Azért van szükség a tanulási zavarok időbeni felismerésére, mert a legtöbb beilleszkedési zavar mögött ez feltételezhető. A segítségnyújtásban az egész tantestület együttes és következetes, megértő és megsegítő 21

22 szemléletére van szükség. Meg kell említeni még a hiperaktivitást és figyelemzavart, mert ezek a problémák ritkán, de párosulhatnak a tanulási zavarral. Az ilyen problémákkal küzdő tanulóknak is állandó megerősítést kell, hogy kapjanak, mert elvesznek az ingerekben. Fontos számukra az érzelmi biztonság, az egyéni foglakozás. Az empátiás kapcsolat elengedhetetlen. A részképesség zavarokkal küzdő SNI tanulóink az iskola vagy a szülő kérésére a pedagógiai szakszolgálatok által kiadott szakvélemény alapján egyéni fejlesztésben részesülnek, amelynek programját a pedagógusok készítik el, egyéni fejlesztési terv formájában. A fejlesztés tartalmát a szülővel egyeztetjük, annak végrehajtását folyamatos kontrollal ellenőrizzük. Az előrehaladást esetmegbeszélő foglalkozásokon az összes szaktanár részvételével követjük nyomon. Az egyéb nehézségekkel küzdő tanulóink számára a szülő és gyermek beleegyezésével az iskola szakpszichológusa tud segítséget nyújtani. Amennyiben a probléma nem oldható meg az iskola keretein belül, úgy a nevelési tanácsadó segítségével tud az intézmény hatékonyan segítséget nyújtani a gyermek és a szülő számára Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A képesség- és készségfejlesztés az iskola minden pedagógusa számára állandó feladat. Olyan tevékenység, amely az iskolai munka minden színterén állandóan jelen van. Különös hangsúlyt fektetünk a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra, amennyiben erre nincs lehetőség az iskola keretein belül, a valamiben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóinkat oda irányítjuk, ahol a tehetségüknek, képességüknek a legmegfelelőbb fejlesztést, foglalkozást kaphatják. Tevékenység Módszer Felelős Határidő A tehetség megfigyelés Tanár, szaktanár, folyamatosan felismerése osztályfőnök, szabadon választott óra speciális képességeket mérő tesztek Tehetségfejlesztő pedagógus, pszichológus tanév eleje a tehetség 22

23 Tehetség/ képességfejlesztés (iskolán belül) felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata egyéni fejlesztés differenciált tanóravezetés Adott szakórákon a felelős szaktanárok A fejlesztést végző pedagógus, szaktanár Minden pedagógus folyamatosan folyamatosan folyamatosan speciális kiosztása feladatok Adott osztályfőnök, választott szakkörvezető szaktanár, szabadon óra, folyamatosan fakultáció Szabadon választott óra vezetők folyamatosan emelt szintű képzések Iskolavezetés, szaktanárok érintett folyamatosan Tehetség/ képesség fejlesztés (iskolán kívül) versenyeztetés, a tehetség kipróbálását elősegítő szakirányú iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyeken kapcsolatok kialakítása felsőoktatási intézményekkel, különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére Szaktanár, szakkörvezető, szabadon választható órák vezetői, Minden pedagógus folyamatosan folyamatosan projektoktatás Projektvezetők folyamatosan A fejlesztés hatékonysága, értékelése speciális előadások, szakmai programok, kirándulások, csereutak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények összegzése, értékelése felvételi eredmények értékelése Adott szakkörvezető, fakultációvezető, munka- Iskolavezetés, közösségvezetők Szaktanárok, osztályfőnökök szaktanár, félévkor és év végén 23

24 Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Csak akkor lehet eredményes, ha a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, és ennek kapcsán szoros együttműködés alakul ki valamennyi résztvevő között. A gyermekvédelemnek alapvetően két nagy területe van: Az egyik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés. Környezetünkben a veszélyeztetésnek és a hátrányos helyzet kialakulásának többféle formája jelenik meg. Családok szétesése, alacsony kereset, munkanélkülivé válás, a nagy családról való gondoskodás terhe, érzelmi, erkölcsi elhagyottság, egészségügyi problémák, tanulási nehézségek, magatartászavarok. A másik terület az intézmény valamennyi tanulóját érintő preventív és felvilágosító tevékenység. Ez akkor lesz hatásos, ha az ártalmak és veszélyek bemutatásával párhuzamosan felvértezzük tanulóinkat a védekezési lehetőségekkel. Hasznos tevékenységek, tartalmas életcélok felé irányítjuk figyelmüket. A folyamat megnevezése: Gyermek-és ifjúságvédelem Alkalmazási terület: az iskola valamennyi tanulója kiválasztott tanulók (rászorultság szerint) 24

25 A folyamat leírása: Tevékenység Módszer Felelős Határidő A veszélyeztetett és a hátrányos tájékozódás, helyzetű tanulók kiszűrése megfigyelés, beszélgetés Egészséges életmód, kulturált előadások, szabadidő, bűnmegelőzés, drog programok, prevenció, függőségek, önismeret-és emberismeret óra, beszélgetések viták Osztályok év eleji és igény tájékoztatás, szerinti látogatása, fogadóórák beszélgetés diákoknak és szülőknek, kapcsolat a DÖK-kel Aktív részvétel iskolai értekezleteken, megbeszéléseken, az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken Szükség esetén kapcsolat egyeztetés, felvétel a külső, gyermekeket megbeszélés segítő kerületi intézményekkel Gyerm.véd.felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, pszichológus, védőnő szeptember végéig átfogó, utána folyamatos Gyerm. véd. felelős, folyamatos osztályfőnökök, szaktanárok, külső előadók, Gyerm. véd. felelős folyamatos Gyerm. véd. felelős folyamatos Intézményvezető, folyamatos osztályfőnök 25

26 A gyermekvédelmi felelős kapcsolatrendszere Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Kerületi Gyermekvédelmi Munkaközösség Esetenként egyéb fővárosi intézmény Külső kapcsolatok kerületi szint Pedagógiai Szakszolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi felelős Osztályfőnöki mk. Szülői ház Szaktanárok Diákok DÖK Pszichológus Logopédus Iskolaorvos Iskolavezetés Belső kapcsolatok Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátránnyal küzdő tanulóink számára több lehetőséggel szolgálunk: Évfolyamonként egy tanuló tandíjmentességben vagy tandíjkedvezményben részesül. A tankönyvellátásról szóló törvény alapján a szociálisan rászoruló tanulók számára ingyenes tankönyvellátást biztosítunk. 26

27 Tanulási kudarcokkal küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak önhibájukon kívül kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral pl: diszgráfia küzdenek és az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolapszichológus vagy más szakember - nevelési tanácsadó segítségét is. Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet, továbbá biztosítja a helyet és az időpontot a pszichológus számára a kezeléséhez. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá - szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker mint tudjuk gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. 27

28 Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük, és részt veszünk bennük Az eredményes pedagógiai munka érdekében alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek Az oktatás nevelés során rendszeresen alkalmazott módszerek a következők: kooperatív technikák; pszichodráma módszer; projektmódszer; differenciálás; tanulásmódszertan; egyéni fejlesztés. Kooperatív technikák Az Európai Unióban végzett un. Pisa-felmérés tanulságai új kihívások elé állítja a tanítástanulás folyamatában résztvevőket. A felmérés eredményei megkérdőjelezik a hagyományos oktatási folyamat eredményességét, amelynek során a tudás megszerzésének módja jórészt csak a tanár előadásán és az ún. frontális osztálymunkán alapul. A magyar diákok az európai átlagot tekintve jelentős elmaradást mutatnak a kulcskompetenciák fejlettségének területein, úgymint a matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális és életviteli kompetencia. A korábban csak a mechanikus tudás elsajátítására alapozó oktatási rendszerünk ezért megújításért kiállt. Nem elegendő csupán a tananyag elsajátítása és annak lexikális jellegű visszaadása, hanem az alkalmazott tudás, a gyakorlatban is hasznosítható, az információszerzésen alapuló tanulási folyamatra van szükség, amelynek időbeni határai ma már kitolódnak az élethosszig történő tanulás képességének elsajátításáig. 28

29 A tanítás-tanulás folyamatának átalakítására, korszerűbbé tételére az ún. kooperatív tanulási technikák mind gyakoribb alkalmazását vezettük be. Kutatások bizonyítják, hogy ez a tanulási forma pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére, növeli az osztályok általános teljesítményét, javítja az önbecsülését és a diákok elmélyülését az adott témában. A kooperatív tanulás segíti a diákok kreativitásának fejlődését, növeli az aktivitásukat és érdeklődésüket a tanulmányaik során. A csoportmunkán alapuló munka bármely tantárgyban sikeresen alkalmazható oktatási forma, iskolánkban a matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, történelem, magyar nyelvés irodalom valamint az idegen nyelvek oktatásában is sikeresen alkalmazzuk. Diákjaink visszajelzései egyértelműen bizonyítják, hogy a tanulók együttműködésére, az egyéni felelősség vállalására alapuló tevékenységi formákban a tanulók képesek megosztani egymással erősségeiket és fejleszthetik gyengébb képességeiket, együttműködési készségüket, miközben jelentősen javulnak a konfliktuskezelési technikáik is. Pszichodráma módszer A pszichodráma módszer leggyakoribb alkalmazása az önismeret, emberismeret, társadalomismeret órákon valósul meg. Elsődleges eszköze a szociális-életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének. Ebben a terápiás értékű formában a gyermek és a felnőtt azonos helyzetben van, teljesen egyenrangú partnerek. A szimbolikus sík kizárja a rossz teljesítmények lehetőségét is. Így a gyerekek olyan élményekhez jutnak, melyek a mindennapi életükben nem fordulnak elő. A tanulók sajátos nyelvükön, játékban, szimbólumok által szólalhatnak meg. A játék gyakorlatilag nagyon tág teret biztosít számukra, ezáltal sokkal autentikusabban mernek megnyilvánulni, mint egyébként, a mindennapok valóságában. A módszer cselekmény-akció-katartikus, élményt élménnyel gyógyít. A gyermek pszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. Éppen ezért, a nem eléggé szeretett gyerekek a közös élményben alakíthatják ki a szociális együvé tartozás, a kölcsönösség érzését. A csoportvezetők legfontosabb feladata a gyermekek elfogadása, s ha ez csoportnormává tud válni, akkor a biztonságérzetét elvesztett gyerek vissza tudja nyerni az önértékelését. Új 29

30 szerepeket vállalhat, próbálhat ki. A pszichodráma a szociális érés eszköze, mert a közös improvizáció összekapcsolja a résztvevőket. Nem dolgozható ki közös drámai cselekmény együttműködés nélkül. Projektmódszer A 2005/2006-os tanévben iskolánk felmenő rendszerben bevezette a projektoktatást. Intézményünkben a projektmódszer leggyakoribb alkalmazást a természettudományos tantárgyakban, (földrajz, biológia, kémia, fizika), illetve a történelem és a társadalomismeret tantárgyban nyer. Tanulóink a tanév során kétszer projekttáborban vesznek részt, amely táborok helyszíne Magyarország Nemzeti Parkjai. Az öt év alatt diákjaink bejárják és komplex módon megismerik, feldolgozzák Magyarország 10 nemzeti parkját. A tábort a helyszínnek és a kiemelt feladatnak megfelelően több szaktanár kíséri, biológia-kémia, etika-emberismeret és földrajz-testnevelés, történelem, angol szakos kollégák. A szaktanárok munkáját segítik a nemzeti parkok munkatársai, szakvezetői is. Az első négy tanév programjai: Balatoni Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park A projekttevékenység során fejlesztett kompetenciák szociális életviteli és környezeti kompetenciák; az együttműködési készség; a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség, a megfigyelőképesség; 30

31 az önálló aktivitás; a csapatmunkában történő munka tanulását, elsajátítása; alkalmazkodó készség; a környezettudatos magatartás kialakulása, megerősödése; az IKT kompetenciák; a magyar-és idegen nyelven folytatott kommunikációs készség; a vállalkozói kompetenciák; a lényegre törő jegyzetelés elsajátítása; a szakanyagok gyűjtésének, szelektálásának módszerének megtanulása; komplex témafeldolgozás; a tanár-diák viszony ember közelibbé válása; életvezetésük szerves részét képezze a természet szeretete és a természet diktálta törvények elfogadása és tisztelete. Tanulásmódszertan Tanulóink a 9. osztályban, tantervbe iktatva tanulásmódszertan órákon vesznek részt. A tanulásmódszertan nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy, inkább egy képességfejlesztő tréning, éppen ezért az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el. Tanításából akkor származik igazi és tartós haszon, ha a szaktárgyak tanulásánál a gyerekek valóban hasznosítják az elsajátított képességeket, illetve módszereket. Ehhez az intézményben tanító tanárok együttműködése elengedhetetlen! Célkitűzések: a tanulás örömének, szabadságának visszaadása, az iskolához való pozitív viszony kialakítása, a tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, személyiségépítés. 31

32 Követelmények: A tanulókat nem értékeljük osztályzattal, hanem félévenként írásbeli értékelést kapnak, amely kiterjed a tanuló előmenetelére, tanulási magatartására, a képességekben tett fejlődésére, kijelöli a tanuló teendőit a következő időszakra. A módszerek részletesebb leírása a Helyi tantervben található Egészségnevelés, környezeti nevelés Egészségnevelési program Az egészségmagatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet, kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. Önismeret, önértékelés fejlesztése (ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok). Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket. Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése (az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése). Esélyegyenlőség biztosítása (gyermekvédelem). Az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők ismertetése. Hiteles közvetítés (pedagógusok, kortárssegítő csoportok). Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás. Tantárgyi lehetőségek feltérképezése. 32

33 A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre. A gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás. A az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza. Arányos napi terhelés Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat viselésére A mindennapos testmozgás igényének kialakítása. Az egészséges környezet Az egészséget támogató környezet kialakítása ld.: Környezetnevelési program Megvalósítandó programok: szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos izzók felszerelése; az iskolai bútorok folyamatos cseréje. Az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés Előadások szervezése Drogprevenció Információgyűjtés; előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása; osztályfőnöki órák; emberismereti órák; szülőknek szervezett előadások. Az iskola egészségügyi szakemberei: védőnő, iskolaorvos. 33

34 Az iskolaorvos és a védőnő közösen végez komplex szűrővizsgálatokat a 9, 11. osztályokban. Feladatuk még: a szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése és gyógytestnevelési besorolások. Korcsoport Szűrések oszt. látásélesség 9. oszt. színlátás 9. oszt hallásvizsgálat oszt. golyvaszűrés oszt. mozgásszervek, orthopédia: gerinc, lúdtalp, súly-és magasságmérés oszt. vérnyomásmérés Aktív testmozgások Sportkörök Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük. Lehetőségeink: kosárlabda, falmászás, floorball, röplabda, futball. Szabadidő kibővítése Kerti pálya használata, síelés, korcsolyázás, úszás, stb. Baleset megelőzés Módszer Felelősök Határidő Általános baleset- Baleset Osztályfőnökök - az Szeptember, első védelmi helyzetek, megelőzésére, ismertetés tényét, tanítási nap. szabályok az felkészítés a tartalmát iskolában. balesetveszélyes dokumentálni kell. helyzetek 34

35 Baleset megelőzés az iskolán kívül, külső helyszíneken. Balesetvédelem a szakórákon. Elsősegélynyújtás oktatása. felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. Tanulmányi kirándulások, sítáborok, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Kémia, fizika óra: a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülése nélküli végzése. Biológia és testnevelés órák keretében. Osztályfőnökök Kísérőtanárok Testnevelő Az aktualitásnak megfelelően. Szaktanárok Első tanórán, folyamatos Biológia és testnevelő tanárok Az óra anyagába építve. 35

36 Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését (NAT 2003). A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban 36

37 kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól). A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli tevékenységek Hazai és nemzetközi együttműködések Az iskola környezettudatos működése Tanórán kívüli az igényeknek megfelelően szabadon tervezhető tevékenységek Tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok megismerése, hazai és külföldi tájak természeti viszonyainak komplex megismerése, a természet és az ember viszonyának megfigyelése és feltérképezése. Versenyek, vetélkedők: természettudományi vetélkedő, tanulmányi versenyek, környezetvédelmi vetélkedők. Az iskola szépítése: szemétgyűjtés az iskola környezetében, fásítás, dekoráció. Gyűjtési akciók: papírgyűjtés, szárazelem, alumínium italdoboz, műanyag palack Jeles napok: A Víz Világnapja, a Föld Napja. 37

38 Múzeumlátogatások: A Természettudományi Múzeum és a Csodák Palotájának rendszeres látogatása. Ismeretterjesztő előadások: Rendszeres meteorológiai, ásvány és kőzettani, csillagászati, élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk. Üzem és gyárlátogatás: Rendszeresen szervezünk a tananyaghoz illeszkedő témájú gyárlátogatásokat (üveggyár, porcelángyár, kólagyár, vízművek, szennyvíztisztító, szeméttelep, hulladékégető, stb.) Az iskola környezettudatos működése Az iskolai büfé (az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem). Vegyszerek az iskolában (kémia, fizika, biológia szertár veszélyes anyagai, takarítószerek, tollak, festékek). Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása). Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel). Tevékenység Megvalósulás Időpont Felelős Az iskola tisztaságának A tantermek tisztántartása, alkalmi és osztályfőnökök, környezettudatos a szemetelés csökkentése, folyamatos szaktanárok, működtetése szemétszedő akciók takarítók, szervezése. Az iskolai vegyszer- A kémia, fizika és biológia folyamatos takarítók, használat területén való szertárok, a takarítószerek szaktanárok, környezettudatosság és festékek vegyszer- igazgató nyilvántartása és biztonságos kezelése. Az iskola Takarékoskodunk a vízzel, folyamatos takarítók, energiahasználatának villannyal. Fokozott szaktanárok, környezettudatossága figyelmet fordítunk az igazgató értékek megóvására. 38

39 3. Az iskola működése 3.1. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái A diákok és a pedagógusok A Közoktatási törvény évi LXXIX. Törvénye lehetőséget biztosít az iskolai diákközösség számára Diákönkormányzat létrehozására. A törvényben előírtak szerint a diákközösségnek jogában áll, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon; személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. A DÖK legfőbb célja: A felelősségteljes közéletiség kialakítása, a kötelezettségek és jogok összhangban történő gyakorlása. A DÖK működésének feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat foglalja össze. 39

40 A DÖK a törvényben meghatározottak szerint él jogaival, miszerint döntési jog, véleménynyilvánítási és egyetértési jog. A döntési jog azt jelenti, hogy a hatáskör gyakorlójának áll jogában egyedül a határozni az adott tárgykörben. Felel ennek tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. A diákönkormányzat egyetértési jogkörét a jogalkotó több jogszabályban szabályozta. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben a következő egyetértési jogok vannak meghatározva a diákönkormányzat részére. 64. (2) Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a fentieken túl további kérdésekben biztosít egyetértési jogot az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat részére. Kiemelt feladata: A DÖK a diákság elsőszámú érdekvédelmi szervezete, amely a diákság közös elhatározásával jön létre a Közoktatási Törvényben megfeleltek szerint. Feladata Kapcsolattartás az iskolai élet szereplőivel Diákprogramok szervezése Kapcsolattartás a kerületi, az országos DÖK szervezetekkel. Tagjai: A Diákönkormányzat tagsága azonos az iskola diákságával. 40

41 Működése: A diákok osztályonként 2-2 választott képviselőn keresztül gyakorolják jogaikat. A Diákönkormányzat munkájának segítésére a testület 1 fő patronáló tanárt választ. A DÖK vezetőségét az SZMSZ-ben meghatározottak szerint választja. A DÖK éves programjának összeállításakor aktuális, rövid-és hosszú távú feladatokat határoz meg. Ülésit havonta egyszer, előre meghirdetett időpontban tartja. Az ülések rendjét az SZMSZ szabályozza. Szükség esetén rendkívüli ülés tart. Alkalmazkodik a kerületi DÖK üléseihez, programjaihoz, a helyi programok összeállításakor ezekkel összhangban dolgozik. Tagjai rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt, amelynek célja a minél hatékonyabb érdekvédelem és együttműködési készség kialakítása, fejlesztése. Munkájáról az SZMSZ-ben meghatározottak szerint éves közgyűlésén számol be. Kiemelt programjai: Fordított nap Iskolai ünnepségek /karácsony, Mikulás, Halloween/ Iskolai rendezvények /farsang, gólyanap / Nyílt nap Kerületi nap /prevenciós nap/ Országos rendezvények Évente közgyűlés A szülők és a pedagógusok A szülőkkel való kapcsolattartás nagyon fontos az iskola életében. Ennek segítségével harmonikusabbá tehető az iskola működése. A szülő joga, hogy megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; 41

42 gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülők és a tanárok illetve a diákok érdekeit egyaránt szolgálja a lehető legteljesebb mértékű tájékoztatás, a korrekt információáramlás. Elektronikus napló Az elektronikus napló a szülő tájékoztatását szolgálja, amelybe az érdemjegyek, a bejegyzések és a hiányzások kerülnek bejegyzésre. A napló üzenet formájában folyamatos és rendszeres kapcsolattartást biztosít a pedagógusok és a szülők között. Az iskolánk a továbbiakban nagy hangsúlyt kíván fektetni a szülők még alaposabb tájékoztatására, amit az osztályfőnök az e-napló, , szükség esetén ajánlott levél formájában is biztosít. Telefonos kapcsolat Minden szülőt megkérünk a házirend is tartalmazza hogy a diák hiányzásának első napján értesítse az iskolát a hiányzás okáról és várható időtartamáról Internetes, -es kapcsolat Szülői értekezlet Minden tanévben háromszor szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az iskolai programokról, az adott osztály aktuális problémáiról Fogadóóra Minden tanár hetente egyszer tanítási időben fogadhatja a szülőket Minden tanévben háromszor általános fogadóórát tartunk, amikor délután minden tanár elérhető. Ezt megelőzően a gyenge teljesítményű tanulók szüleit az osztályfőnök külön értesíti a tanulási vagy magatartási problémákról, a e- naplón keresztül. A szülő kérésére előzetes megbeszélés alapján a tanárok az ettől eltérő időpontban is a szülők rendelkezésére állnak. 42

43 3.2. Személyi feltételek A pedagógus szakképzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő, valamint a tanórák szakos ellátottsága is teljes. Az iskola támogatja az újabb vagy a magasabb szintű pedagógiai szakképesítés megszerzését célzó pedagógiai törekvéseket. Tantestületünk átlagos életkora: 37 év Nő/férfi aránya: 12:6 A fluktuáció alacsony Tárgyi feltételek A a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium épületében található, amelynek helységeit, évfolyamonként egy osztálytermet, valamint közös használatra az alábbi helységeket bocsátja rendelkezésre: könyvtárszoba; kémia-fizika előadó; számítástechnika terem: 22 gép (hálózati csatlakozással az Internetre); tornaterem fiú-lány öltözővel, mászó fallal kiépítve; udvar: itt található két darab műfüves pálya, pingpong asztal. Az iskola felszereltsége megfelelő, rendelkezik a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében a nevelési-oktatási intézmények számára kötelező (minimális) eszközeivel és felszerelésével, amelynek a gimnáziumi eszközjegyzékbe tartozó részét a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium maradéktalanul a rendelkezésünkre bocsájt Eszközjegyzék Az eszközjegyzék a mellékletben található. 43

44 4. Záró rendelkezések A pedagógiai program határozatlan időre érvényes. Átfogó felülvizsgálatára négyévente kerül sor. Ütemezésen kívüli módosításra a tantestület többségi döntése alapján, valamint a fenntartó kérésére kerül sor. A tantervek felülvizsgálata, előkészítése során a részterületek módosítására szükség lehet. A részterületek módosítására törvényi változás és tantestületi döntés alapján kerül sor. A Pedagógiai Program módosítását a tantestület november 8-án egyhangúlag elfogadta... Jegyzőkönyvvezető.. Hitelesítő.. Hitelesítő 44

45 Helyi tanterv A bátorító pedagógia abból indul ki, hogy az a gyermek, aki akár a családon belül, akár az iskolában nehézséget okoz, annak nehézségei vannak! Alfred Adler 45

46 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és óraszámaik Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1 1. idegen nyelv idegen nyelv Matematika Informatika 4 2 Bevezetés a filozófiába 1 Fizika 2 2,5 2 Biológia 1,5 2 2 Kémia 2 2 Földünk és környezetünk 2 2 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kommunikáció 1 Önismeret 1 Tanulásmódszertan 1 Mentálhigiéné 1 Modulok Társadalomismeret 1 Tánc és dráma 1 Mozgókép és médiaismeret 1 1 Művészetek 1 Szabadon tervezhető tárgyak 2. idegen nyelv (spanyol, német, francia) Szabadon választható tárgyak Érettségire felkészítő óra Összes óraszám

47 2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktatató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Ez alól kivételt képeznek a 2006/2007-es tanévben bevezetésre került kompetencia alapú oktatás programcsomagjai, amelyek tankönyvvé nyilvánítása jelenleg is folyamatban van. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző tanév második félévében, írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzését az iskola végzi. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes eszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az átlagosra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Lehetőség szerint törekedjünk az egységes tankönyvhasználatra az egyes évfolyamokon. (kiadók, tankönyvcsalád stb.) biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot. Kiválasztásánál biztosítani kell a tanári szabadságot, figyelembe véve a tankönyv ill. munkafüzet felépítését, nyelvezetét, esztétikumát, életkori sajátosságot. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük releváns időszaknak. A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a szaktárgyi követelményrendszerben a továbbhaladás feltételeinél meghatározott teljesítmény a mérvadó. A tanév során folyamatos értékelés történik. A továbbhaladásról az osztályozó 47

48 értekezlet teljes felelősséggel dönt a 11/1994. MKM rendelet 20. és a Kt. 57. /g, h pontjai szerint. Minden évfolyamon, minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz. Az évismétlésről: Évfolyam Ok Döntési jogkör évfolyam Szülői kérésre teljesített tantervi igazgató követelmények ellenére. Kt: évfolyam A tantárgyi követelményeket nem teljesítette. nevelőtestület Bármely tárgyból: javítóvizsga 3 vagy több tárgyból javítóvizsga vagy évismétlés évfolyam Hiányzás miatt: ld. 11/1994. MKM rendelet. nevelőtestület A javítóvizsgáról: A 11/1994. MKM rendelet 21 (8.) bekezdés határozza meg. Az a tanuló, aki a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. A vizsga időpontját az augusztus ig terjedő időszakon belül az igazgató határozza meg. A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított három főből álló bizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. A javítóvizsga nem ismételhető meg. Ha a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak száma eléri vagy meghaladja a heti kötelező óraszámot (30 óra), akkor a tankötelezett tanuló kivételével a tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 20%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, 48

49 ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A tantestület abban az esetben nem engedélyezi az osztályozó vizsgát, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a 20 tanórát. Ha a tanuló egész év folyamán 250 óránál többet hiányzik, tanév végén nem osztályozható. A nevelőtestület dönt a továbbhaladás módjáról (osztályozó vizsga, évismétlés). A magántanulók vizsgaszabályzata: A magántanulók negyedévente kötelesek a tantestület által meghatározott tantárgyakból, az iskola által kijelölt időpontban vizsgát tenni. Az időpontot az iskola az adott tanév első félévi vizsgák esetén október 15-ig, második félévi vizsgák esetén márc. 15-ig köteles meghatározni, kijelölni. A magántanulónak minden negyedév végén minimum 5 tanítási nap áll rendelkezésre, hogy vizsgakötelezettségének eleget tegyen. A vizsgán a szaktanárnak az adott negyedév anyagát kell végigkérdeznie és értékelnie. A kérdéseit a tanár írásban és szóban is felteheti. Az írásbeli vizsga eredményét 5 munkanapon belül a tanulóval ismertetni kell. Szóbeli vizsga esetén legalább 3 tanárnak kell részt vennie a vizsgáztatásban. A kérdező szaktanár mellett lehetőség szerint az osztályfőnök és egy másik szaktanár legyen jelen. A féléves vizsga nem tehető át év végére. Kivétel, ha a tanuló huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Ha a féléves vizsgákon a tanuló kettő vagy annál több tantárgyból kap elégtelen érdemjegyet, magántanulói viszonya azonnali hatállyal megszüntethető. Ha a magántanuló egy adott tantárgyból nem jelenik meg a vizsgán és hiányzását nem tudja igazolni, a szaktanárnak jogában áll elégtelen osztályzatot adni. Amennyiben a tanuló év végi vizsga és pótvizsga érdemjegye is elégtelen, a féléves vizsgajegyétől függetlenül az adott évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Adott tantárgyból félévet, illetve évet záró érdemjegy adható annak a tanulónak, aki a tanév folyamán az összes témazáró dolgozatot megírta, vagy felelt belőle, a szaktanár szerint összesítve legalább elégséges szintre. Ez esetben a tanulónak az adott tárgyból nem kell osztályozóvizsgát tennie. Amennyiben a magántanuló tárgyi napon az iskolában megjelent, köteles betartani az iskola házirendjét. 49

50 4. Az iskolai beszámoltatás rendje, módszerei 4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés Számunkra az értékelés rendkívül sokrétű, differenciáló szerepet, funkciót tölt be. Így a pedagógiai program rendszerében: a motiváció egy eszköze, az önismeret kontrollja, a program vagy részterületeinek módosításához szükséges alap, a folyamatos munka, folyamatos visszajelzésének eszköze, az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze, a hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze, versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez. A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi követelményeket határoztuk meg a tanítás-tanulás folyamatában: legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, legyen differenciált, személyre szóló, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, jelezze a sikert és a kudarcot, de "skatulyázás" nélkül, preferálja a szorgalmat és a tehetséget, a kreativitást, alkotókészséget, jelezze a tanuló előmenetelét a szülei számára is, legyen kompatibilis a közoktatás egészével. 50

51 Az értékelés formái: Személyes, szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Írásbeli szöveges értékelés Általános szempontok A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító tanárok az értékelési szakasz végén közös megbeszélést tartanak. Osztályozás A szabadon választható tantárgyakból a tanulók teljesítményét a következő módon értékeljük: Ha a évfolyamon a kötelező órakeretben tanult tantárgyakból választ szabadon órát a tanuló, akkor a tananyagból nyújtott teljesítményét a tantárggyal együtt értékeljük. Ha a tanuló a korábbi évfolyamon lezárt tantárgyakból választ szabadon órát, akkor teljesítményét önálló tárgyként értékeljük. Heti egy órás tárgyaknál félévente három osztályzat kerül a naplóba, heti két, vagy több órás tantárgyak esetén öt, vagy ennél több osztályzatból értékeljük a tanuló ismereteit. A témazáró dolgozatok osztályzatai duplán számítanak. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot pótolni kell. Az év végi osztályzatok kialakításakor az év közben szerzett érdemjegyek átlagát veszik figyelembe az egyes tantárgyakat oktató pedagógusok, az alábbiak szerint: 2,00-es átlag elérésétől elégséges (2) 2,7-es átlag elérésétől közepes (3) 3,7-es átlag elérésétől jó (4) 4,7-es átlag elérésétől jeles (5) 51

52 A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzésekre, kiegészítésekre nagy hangsúlyt fektetünk. A közoktatás egészéhez való illeszkedés és a kialakult szokások miatt, továbbá, mert az esetek jelentős részében magunk is fontosnak tartjuk az eredményértékelést Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formája Röpdolgozat Dolgozat Témazáró (szummatív) Záródolgozat Kisérettségi Funkciója Egy kisebb tananyag számonkérése percben Egy-egy tananyag számonkérése Egy-egy témakör, tananyag lezárásakor Gyakoriság a Tanóránként Hetente Tantárgyank ént változó Év végén Év végén Rendje Tanóránként max percben Az értékelésben betöltött szerepe Felelet értékű Max. 45 perc Felelet értékű Max. 2x45 perc Max. 2x45 perc Duplán számít Az éves tananyag számonkérése A és 12. évfolyam végén. Szaktantárgyaknál meghatározva Háromszoros értékű jegynek számít. Korlátai Egy nap max. kettőt előre jelezve (Házirend) Egy nap max. 2x45 perces dolgozat egy előre jelezve (Házirend) Angol nyelvből alapvizsga a 9. év végén. Írásbeli emelt szinten 180 perc, szóbeli perc. Írásbeli középszinten 52

53 120 perc, szóbeli perc. Informatikából a 10. osztály végén. Matematikából a 11. év végén. A természettudományi tantárgyakból kimeneti értékelés a 11. évfolyam végén. Magyar, történelem tantárgyakból 12.osztály végén. Gyakorlati vizsga 180 perc. Írásbeli vizsga 180 perc. Szóbeli vizsga. Írásbeli vizsga 180 perc, szóbeli vizsga 15 perc. Az adott tanév végi előrehozott érettségi mentesíti a tanulót a kisérettségi alól (kivéve magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem kisérettségi). Írásbeli és szóbeli érettségi Mindig az aktuális rendeletek szerint A 13. osztály sikeres befejezése, illetve a tanult tantárgy sikeres lezárása 53

54 Kisérettségi vizsga szabályzata: A kisérettségi vizsgákon az elégséges eredmény eléréséhez minden tantárgy esetében minimum 40%-os teljesítmény kell. Ez alól kivételt képez a matematika tantárgy, ahol 30% elérése elégséges szintet jelent. Magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv tantárgyaknál az írásbeli vizsga minden évben a nagy érettségi írásbeli vizsgákkal azonos időben és módon történik. A szóbeli vizsgákat május 20-ig kell megszervezni. Elégtelen kisérettségi esetén egyszeri pótlási lehetőség (írásbeli és szóbeli vizsga ismétlése) van jún.14-ig. Ha az ismételt vizsga is elégtelen, akkor az év végi osztályzat is elégtelen. A kisérettségi vizsga sikeres teljesítése a tanév sikeres teljesítésének feltétele. Pótvizsgára augusztus között kerülhet sor, a kisérettségi anyagából. Idegen nyelvek értékelése: írásbeli-szóbeli vizsga arány 50-50%. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbeli vizsgán elért minimum 30%. Magyar nyelv és irodalom-történelem: szóbeli-írásbeli aránya 50-50%. Az egyes vizsgarészeken minimum teljesítendő 30%, az elégséges alsó határa az összesítésben elért 40%. A szóbeli vizsgára bocsátás feltétele az írásbeli vizsgán elért minimum 30%. Matematika: 30%-tól elégséges, a szóbelire bocsátás alsó határa 15%. Az a tanuló, aki bármely tárgyból év végén elégtelen osztályzatot kapott, augusztusban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló három tárgyból elégtelen osztályzatot ért el, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgázhat vagy osztályt kell ismételnie. Az a tanuló, aki tanulmányait külföldön végezte és bizonyítványa nem felel meg a Közoktatási Törvény előírásainak vagy ő maga osztályozó vizsgát szeretne tenni, augusztusban osztályozó vizsgát tesz. Egységes értékelési rendszerünket tantárgyanként külön szabályzatban kívánjuk lefektetni, amely évente felülvizsgálásra kerül. 54

55 4.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a formái A magatartás és szorgalom értékelése: Az értékelés a magatartásnál és a szorgalomnál az alábbi szempontok szerint történik. Magatartás közösségi munkában való részvétel hatása a közösségre házirend betartása viselkedés, hangnem Szorgalom tanulmányi munka házi feladat felszerelés tantárgyi és önálló munkavégzése önellenőrzés Ha a tanuló magatartására illetve szorgalmára felsorolt szempontok tartalma nem teljesen illik, új szempontok beiktatása lehetséges. Az értékelés az osztályban tanítók közös véleménye alapján történik. A közös vélemény kialakítása érdekében az osztályfőnök megbeszélésre hívja össze az osztályban tanító tanárokat. A félévi és év végi bizonyítványban az eddigi hagyományos kategóriákat használjuk. Vétségek A Közoktatásról szóló 1993-LXXIX-TV 76. -nak megfelelően, fegyelmi eljárást indítunk a tanuló ellen, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. Az eljárást a 11/1994 MKM rendelet 5. sz. melléklete alapján folytatjuk le. 55

56 A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására (amennyiben a kötelezettségszegő és a sértett fél is természetes személy), amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető útesemények feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Eljárásrend: A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztetető eljárás szabályozása a házirend tartalmi kiegészítése. Az intézmény biztosítja az egyeztető eljárás működéséhez szükséges feltételeket. Az egyeztető eljárás során mindkét fél (a kötelességszegő és a sértett fél is) természetes személy. Az egyeztető eljárás elindítása és megszervezése a fegyelmi eljárást lefolytató tanár feladata, az illető akadályoztatása esetén az igazgató által felkért kolléga veszi át a szerepét. Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. A felelős pedagógus a kötelességszegőt és a sértettet (kiskorú esetén a szülőt) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek célja a megegyezés. Az értesítésben megjelöljük a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon küldjük ki, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A kötelességszegőtől írásbeli nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást. A sértett esetén a tájékoztatóban szerepeljen az a kitétel, hogy csak akkor kell neki is nyilatkoznia, ha a kötelességszegő kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 56

57 Amennyiben a kötelességszegő kéri az egyeztető eljárást, akkor a sértettnek legkésőbb a tájékoztatást követő 5 napon belül írásban nyilatkoznia kell, hogy támogatja-e az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben a nyilatkozat bármelyike elutasító vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. Amennyiben a nyilatkozatok támogatják az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a kuratóriumot az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyszínét és időpontját. A felelős tanár értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításáról, annak helyéről és idejéről. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltethetik magukat az eljárásban. Kiskorú tanuló esetében a szülő jelenlétét biztosítani kell. Nagykorú tanuló esetében a szülő jelenléte és hozzájáruló nyilatkozata nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. A fegyelmi eljárás során törekszünk minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló mellett, illetve a tanuló ellen szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban kihirdetjük. A kihirdetéskor ismertetjük a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldjük a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 57

58 4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok adásának szempontjai a középfokú oktatásban A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: A kilencedik évfolyamtól a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító. A tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, az általános műveltséget elmélyítő pályaválasztást segítő szakasz. A évfolyamon a házi feladatok szolgálják az általános műveltséget megszilárdító folyamatnak megfelelően az ismeretek elmélyítését, megszilárdítását. A feladatok legyenek sokrétűek, fejlesszék a tanulók logikai gondolkodását, kreativitását, késztesse őket az ismeretszerző források megismerésére, azok mindennapos használatára. Segítse elő az ismeretek rendszerezését, az egyes anyagrészek, tantárgyak közötti összefüggések mind gyakoribb felfedezését. Az egyes tantárgyak jellegét figyelembe véve törekedni kell a gyakorlatias feladatokra, a tudásanyag beépítésére a mindennapi életbe, gyakorlatba. Alkalmanként projekt feladatok adása javasolt, ahol a tanulók megtanulnak csapatban, közösen, a feladatokat felosztva dolgozni. A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre. Az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra ebben a szakaszban is nagy hangsúlyt kell fektetni. A évfolyamon a házi feladatok adásának fontos szempontja az egyéni irányultság, az egyéni törekvések megszilárdítása. A feladatok fokozottan legyenek egyénre szabottak, segítsék elő a diákok választásának megfelelő tudásanyag elmélyülését, rendszerezését, majd a pályaválasztást. 58

59 5. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe E tantárgyak tanítása néhány olyan sajátossággal bír, amelyek a hagyományostól eltérő munkaformát, módszert tesz szükségessé: A feladatokat projektként határozhatjuk meg. Általában csoportmunkában dolgozunk. A továbbhaladás feltételeit részletezve a modultárgyak tantervében találjuk. Az értékelés: megfelelt jól megfelelt nem felelt meg Modulok Értékelése félévkor év végén Társadalom + Önálló tárgyként a ismeret hagyományos értékelési rendszerrel értékelve Tánc és dráma + A magyar irodalommal együtt értékelve. Mozgókép és évfolyamon önálló médiaismeret tárgyként értékelve Művészetek + + Önállóan, szöveges értékeléssel. 59

60 6. A tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiválasztott képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát: az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra; egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra; saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére; az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése. Mérés Értékelés Fejlesztési lehetőségek Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok tartásjavító, speciális mozgásanyag, ill. gyógytestnevelés Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag általános fejlesztés biztosítása Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. Cél: A többoldalú, differenciált fejlesztés az életkori sajátosságoknak megfelelően. 60

61 Célcsoport Feladatok Felmérés feladatai oszt. A biomechanikailag Speciálisan helyes testtartás összeállított kialakításához gyakorlatsor, szükséges izomerő állandó feladatokkal és izomnyújthatóság ellenőrzése oszt. Erő, gyorsaság, állóképesség aktuális szintjének ellenőrzése Felelősök Testnevelő tanárok Testnevelő tanárok Határidő Tavaszi időszak Október eleje, május eleje 61

62 7. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei (kiegészítve az emelt szintű követelményekkel) részletezve a Helyi tanterv után következnek. 8. Alkalmazott módszerek Az oktatás nevelés során rendszeresen alkalmazott módszerek a következők: kooperatív technikák; pszichodráma módszer; projektmódszer; differenciálás; egyéni fejlesztés Kooperatív technikák Az Európai Unióban végzett un. Pisa-felmérés tanulságai új kihívások elé állítja a tanítástanulás folyamatában résztvevőket. A felmérés eredményei megkérdőjelezik a hagyományos oktatási folyamat eredményességét, amelynek során a tudás megszerzésének módja jórészt csak a tanár előadásán és az ún. frontális osztálymunkán alapul. A kooperatív tanulás olyan kollaboratív tanulási forma, melynek középpontjában a csoportmunka áll. Olyan tevékenységi forma, amely a tanulók együttműködésére és az egyéni felelősség vállalására irányul. Minden esetben kooperatív tanulás történik, ha a diákok kis csoportokban, jól felépített rendszerben dolgoznak együtt, miközben megmérettetnek csoportban is és az egyéni 62

63 munkában is. A kis létszámú csoportokban a tanulók megoszthatják egymással erőségeiket ugyanakkor fejleszthetik gyengébb képességeiket, együttműködési készségüket, megtanulhatják a konfliktusok kezelését. A kooperatív tanulás megszervezéséhez három dolog szükséges. Először is a diákoknak biztosnak kell lenniük a feladat értelmezésében és megoldásában, viszont kihívásnak is kell érezniük a feladatot. Másodszor a csoportnak elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy mindenki hozzáadhassa a részét a munkához. Harmadszor a feladatot, amin a diákok dolgoznak világosan és jól kell meghatározni. A kooperatív tanulásban a kis csoportok sikeres munkájának feltételei: A tanulók aktívan részt vegyenek a munkában; A tanárok időnként tanulókká, a diákok tanárokká váljanak; Minden tag kapja meg a tiszteletet; A feladat különböző megközelítése megengedett, sőt minden ötlet értéket képvisel; A tanulók megtanulják a különböző konfliktusok kezelését; A tagok építenek a múltban megszerzett tudásukra; A célok egyértelműen meghatározottak és vezérfonalul szolgálnak; A források keresése, mint pl. az internet biztosított és hozzáférhető; A tanulók érdekeltek a munkájukban A kooperatív tanulásnál a tanárnak nagyon fontos előkészítő funkciója van. A csoportok kialakításánál gondosan kell eljárnia, figyelembe kell vennie a fejlesztendő kompetenciákat, a munka célját. Az egyéni munkát a csoporton belül megfelelően kell biztosítani. A diákoknak érezniük kell, hogy a munkájuk fontos a csoport teljesítményében. Az órán a tanár segítő szerepet tölt be, facilitátorrá válik. A kooperatív tanulás során a diákok kommunikációs lehetőségei nagymértékben bővülnek, és az átlagosnál jobban fejlődik a kritikai gondolkodásuk és toleranciájuk, mint a hagyományos módszereknél. A kutatások azt sugallják, hogy ez a tanulási forma pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére, növeli az osztályok általános teljesítményét, aktivitását és érdeklődését a tananyag iránt, javítja az önbecsülést és a diákok elmélyülését az adott témában, segíti a kreativitás fejlődését. 63

64 A kollaboratív környezetbe illesztett kis csoportos kooperatív tanulás előnyei: A különbözőség megjelenése. A diákok sokféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt és az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. A csoportmunka megengedi a tanulóknak, hogy hozzátegyék a saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve másokat a különféle nézőpontok megismerésében. Az egyéni különbözőségek tudomásul vétele. A kérdés megválaszolásánál a különböző diákoknak más és más lehet a megközelítési szempontja, ezek segíthetik a csoportot a mindenki által érthető, átlátható megoldás keresésében. Az együttműködés fejlesztése. A diákok megtanulják a munka során, hogy hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakítása érdekében. Ez jelentős mértékben elősegíti majd a szocializációt. Aktív tanulás. Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival és a közös tevékenységhez hozzáadnia saját munkáját. A kritikai szemlélet kialakításában is fontos szerepe van a csoportmunkának. Többszöri személyes visszajelzés. A különböző diákok több személyes visszajelzéssel szolgálnak az egyének munkájával kapcsolatban Nagyobb csoportok esetén ez a lehetőség eltűnhet Pszichodráma A pszichodráma módszer leggyakoribb alkalmazása az önismeret, emberismeret, társadalomismeret órákon valósul meg. Elsődleges eszköze a szociális-életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének. Ebben a terápiás értékű formában a gyermek és a felnőtt azonos helyzetben van, teljesen egyenrangú partnerek. A szimbolikus sík kizárja a rossz teljesítmények lehetőségét is. Így a gyerekek olyan élményekhez jutnak, melyek a mindennapi életükben nem fordulnak elő. A tanulók sajátos nyelvükön, játékban, szimbólumok által szólalhatnak meg. A játék gyakorlatilag nagyon tág teret biztosít számukra, ezáltal sokkal autentikusabban mernek megnyilvánulni, mint egyébként, a mindennapok valóságában. 64

65 A módszer cselekmény-akció-katartikus, élményt élménnyel gyógyít. A gyermek pszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. Éppen ezért, a nem eléggé szeretett gyerekek a közös élményben alakíthatják ki a szociális együvé tartozás, a kölcsönösség érzését. A csoportvezetők legfontosabb feladata a gyermekek elfogadása, s ha ez csoportnormává tud válni, akkor a biztonságérzetét elvesztett gyerek vissza tudja nyerni az önértékelését. Új szerepeket vállalhat, próbálhat ki. A pszichodráma a szociális érés eszköze, mert a közös improvizáció összekapcsolja a résztvevőket. Nem dolgozható ki közös drámai cselekmény együttműködés nélkül Önismeret, emberismeret A komplex személyiségfejlesztés részeként, gimnáziumunkban minden tanuló önismereti, emberismereti órákon vesz részt. Ezeknek az óráknak a célja, hogy az iskolai közegben problémásnak minősített gyerekek számára olyan lehetőséget teremtsünk, ahol kifejezhetik, átélhetik saját értékeiket, ahol megfelelőnek, szerethetőnek, jól teljesítőnek érzik magukat. A magatartás problémákkal küzdő gyerekek, többnyire attól szenvednek, hogy gyakran a családi kapcsolatrendszerükből, konfliktusaikból adódóan nyugtalanok, fokozott a mozgásigényük, vagy annyira el vannak foglalva önmagukkal, hogy kevéssé képesek bármi másra figyelni. Ebből következően képtelenek a fős osztályokban a közös foglalkozásra, mivel koncentráló képességük az említett okok miatt korlátozott, illetve érzelmileg túlterheltek. A nevelőik hiába érzékelik, hogy a folyamatos rendbontások mögött segítségre szoruló, figyelmet, törődést, elfogadást, szeretetet igénylő gyermek áll, viselkedésüket, magatartásukat az adott körülmények között nem helyeselhetik. Az elutasítás, a nem vagyok megfelelő, szerethető érzését erősítik a gyermekekben, ezáltal belső feszültségeik tovább nőnek, viselkedésük továbbra is problémákat okoz, saját maguk és környezetük számára egyaránt. Ebben a terápiás értékű formában a gyermek és a felnőtt azonos helyzetben van, teljesen egyenrangú partnerek. A szimbolikus sík kizárja a rossz teljesítmények lehetőségét is. Így a 65

66 gyerekek olyan élményekhez jutnak, melyek a mindennapi életükben nem fordulnak elő. A tanulók, sajátos nyelvükön, játékban, szimbólumok által szólalhatnak meg. A játék gyakorlatilag nagyon tág teret biztosít számukra, ezáltal sokkal autentikusabban mernek megnyilvánulni, mint egyébként, a mindennapok valóságában. A módszer cselekmény akció - katartikus, élményt élménnyel gyógyít. A gyermek pszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. Éppen ezért a nem eléggé szeretett gyerekek a közös élményben alakíthatják ki a szociális együvé tartozás, a kölcsönösség érzését. A csoportvezetők legfontosabb feladata a gyermekek elfogadása, s ha ez csoportnormává tud válni, akkor a biztonságérzetét elvesztett gyerek vissza tudja nyerni az önértékelését. Új szerepeket vállalhat, próbálhat ki. A pszichodráma a szociális érés eszköze, mert a közös improvizáció összekapcsolja a résztvevőket. Nem dolgozható ki közös drámai cselekmény együttműködés nélkül Projektoktatás A 2005/2006-os tanévben iskolánk felmenő rendszerben bevezette a projektoktatást. Intézményünkben a projektmódszer leggyakoribb alkalmazást a természettudományos tantárgyakban, (földrajz, biológia, kémia, fizika), illetve a történelem és a társadalomismeret tantárgyban nyer. Tanulóink a tanév során kétszer projekttáborban vesznek részt, amely táborok helyszíne Magyarország Nemzeti Parkjai. Az öt év alatt diákjaink bejárják és komplex módon megismerik, feldolgozzák Magyarország 10 nemzeti parkját. A tábort a helyszínnek és a kiemelt feladatnak megfelelően több szaktanár kíséri, biológia-kémia, etika-emberismeret és földrajz-testnevelés, történelem, angol szakos kollégák. A szaktanárok munkáját segítik a nemzeti parkok munkatársai, szakvezetői is. 66

67 Az első négy tanév programjai: Balatoni Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park A projekttevékenység során fejlesztett kompetenciák szociális életviteli és környezeti kompetenciák; az együttműködési készség; a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség, a megfigyelőképesség; az önálló aktivitás; a csapatmunkában történő munka tanulását, elsajátítása; alkalmazkodó készség; a környezettudatos magatartás kialakulása, megerősödése; az IKT kompetenciák; a magyar-és idegen nyelven folytatott kommunikációs készség; a vállalkozói kompetenciák; a lényegre törő jegyzetelés elsajátítása; a szakanyagok gyűjtésének, szelektálásának módszerének megtanulása; komplex témafeldolgozás; a tanár-diák viszony ember közelibbé válása; életvezetésük szerves részét képezze a természet szeretete és a természet diktálta törvények elfogadása és tisztelete. Az előkészítő munkálatok: meghatározzuk azt a célt, amit el szeretnénk érni az oktatásnak ezzel a formájával; megtervezzük, kiválasztottuk a helyszínt, felvesszük a kapcsolatot a nemzeti parkok munkatársaival; 67

68 megszervezzük a túra menetét, a programot lépésről-lépésre, időbeosztást készítünk; összeállítjuk az egyes tevékenységek sorát; összehangoljuk a munkánkat, az egyes feladatokat felosztjuk egymás között; feladatlapot állítunk össze gyermekeink számára; 3-4 fős csoportokat alakítunk ki a diákokból, kiosztjuk a részfeladatokat, résztémákat; meghatározzuk a végterméket (projektnapló), amit el kell készíteni a résztvevő diákoknak; a szülőket és a diákokat teljes körűen tájékoztatjuk a fent leírtakról. A projekt során szerzett ismeretek és tapasztalatok feldolgozása a tesztfüzet hiánytalan kitöltése, majd beadása, a projektnapló elkészítése, az információk rendszerezése, kiegészítése, a gyűjtött termések, levelek elrendezése, mellékletek, illusztrációk készítése, képes beszámolók készítése, közös projekttabló készítése. Közzététel a naplók, projekttabló, az iskola nyílt napján lehetőséget kapnak tanulóink a munka bemutatására, projekt délután a szülők és kollégák számára, az iskola honlapján megjelentetési lehetőséget kapnak diákjaink, az iskolaújság. Értékelés a tesztlapok értékelése; a projektnaplók értékelése; a projekttábor és az elvégzett munka értékelése a diákok szemszögéből, a diákok önértékelése, a projektvezető tanárok önértékelése, előre mutató kritika megfogalmazása. 68

69 A tevékenységek bővítése a diákok nyelvtudását figyelembe véve, a harmadik évtől kezdődően egy-egy téma angol nyelvű bemutatása a projekt naplóban; diákjaink személyiségfejlődésével összhangban tudatos csoportalakítás; felsőbb évfolyamokon a szervezőmunka, valamint az utómunkálatok egy-egy részfolyamatának átadása a diákok kezébe; a 13. évfolyamon a projekt teljes lebonyolítása a diákok által, önállóan. A tanár már csak szükség esetén lép közbe. 69

70 Melléklet 70