BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Átírás

1 BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F. u tel./fax: 87/ telephelye: Tapolca, Alkotmány u. 10. fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az alapító okirat kelte: november 12. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény alaptevékenysége: általános középfokú oktatás kollégiumi nevelés Az iskola emblémája: 1

3 I. 2. Iskolatörténet Emlékezzél a múlt időre Ismérjed a jelenvalót; S értvén az újat és az ót, Vigyázz, figyelmezz a jövőre! (Batsányi János: A látók titka) Az iskola névadójának, Batsányi Jánosnak intő szavai meghatározzák és irányítják a mindennapok oktató-nevelő munkáját. A vers utolsó sora megtalálható az iskolazászlón, hogy hirdesse: az elődöktől átvett szellemiséget követni akarjuk. Ismernünk kell a múlt és a jelen értékeit, mert ebből épülhet a jövő, amelyhez vezető úton a hagyomány és újítás egyensúlyát, - harmóniáját meg kell őriznünk. 2. a Az iskola múltja A gimnázium a helyi polgárok kezdeményezésére, lelkes patrióta munkájuk nyomán létesült 1951-ben. Egy év múlva vette fel városunk költő szülöttének: Batsányi Jánosnak a nevét. Batsányi János már ifjúkorában élére állt az irodalmi életet, a kultúrát megújító mozgalomnak. Költészetét, irodalomszervező tevékenységét áthatotta a haza iránti elkötelezettség, a hazáért való önzetlen tevékenység. Megpróbáltatásokkal teli életében mindvégig hű társa, szellemi partnere volt Baumberg Gabriella, osztrák költőnő. Az iskola tanulói őrzik mindkettőjük emlékét, és évente, Batsányi János születésnapján irodalmi megemlékezést tartanak. Az iskola 20 éven át a régi zárdaépületben nyert elhelyezést, majd 1971-ben a jelenlegi épületbe költözött. A gimnáziumi profil megtartása mellett 1980-ban megindult évfolyamonként 1-1 osztályban a postaforgalmi szakközépiskolai képzés, a Soproni Postaigazgatóság támogatásával. Az iskola mindig fontos feladatának tartotta a nyelvi képzést, ezért 1967-ben orosz nyelvből, majd 1971-ben angol nyelvből indított tagozatos osztályt, amely a későbbiekben kiegészült német, majd a 2012/2013. tanévtől olasz emelt szintű nyelvi képzéssel. A tanulmányi munkát színes kulturális és sporttevékenység egészítette ki. (Az iskola megalapítása utáni első esztendőben már nagy sikerű szavalóversenyt tartottak.) Az oktatásról szóló évi I. törvény értelmében bevezetett fakultatív tantárgyi oktatásban is meghatározó szerep jutott az ének-zene és rajz tantárgynak, s ez által erősödött az iskolában a művészeti nevelés. Az iskola volt diákjai között szép számmal akad kiemelkedő egyéniség: költő és történész professzor, kiváló orvos és ismert operatőr, biokémikus és híres sportoló egyaránt alma materének tekinti az iskolát. A középiskolai évek nemcsak tudással vértezték fel az itt végzetteket, hanem időt álló emberi értékekre épülő magatartás alapjait is megteremtették. 2

4 2. b Az iskola jelene Alaptevékenysége: - a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi nevelése A gimnáziumba a tanulók többsége a tapolcai általános iskolákból ill. a környékbeli településekről érkezik, főként a megye városaiból és kis településeiről jönnek a tanulók. A három gimnáziumi osztály közül kettőben emelt szintű nyelvi képzés (angol, német) folyik, a másikban általános tanterv szerint haladnak a tanulók. Több év távlatában nézve intézményi szinten folyamatosan emelkedik a felsőoktatásba és felsőfokú képzésekre jelentkezők száma. Az emelt szintű nyelvi képzést választók csaknem 100%-ban továbbtanulási szándékkal jönnek iskolánkba, amelyhez fontosnak ítélik a nyelvtudás fejlesztését, középfokú nyelvvizsga megszerzését. Felvételük aránya 80%. Az általános tantervű osztályba beiskolázottak egyre növekvő számban választják a felsőfokú szakmai képesítést adó képzéseket vagy felsőoktatási intézményeket. Felvételük aránya %. Iskolánk 2009-ben sikeresen vett részt a TÁMOP / kódszámú pályázaton, A kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben témában. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szerves egységgé váljanak, és alkalmazásuk életszerű legyen a tanulók számára. Ebben a felfogásban a kompetencia az ismeretek, képességek és készségek alkalmazási képessége és a sikerhez szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása; a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat széles körű meghonosítására fel kell készülnünk. A megfelelő képzések után tudjuk csak az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokban és a kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert hatékonyan alkalmazni A pályázat célkitűzései között szerepel még többek között az egész életen át tartó tanulás megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő, kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertannal. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából. 3

5 2. c Az iskola jövőjének irányvonalai A fenntartó oktatási koncepciójának figyelembe vételével: - az általánosan képző szakaszban (amely a 9. évfolyamon kezdődik és a 12., a nyelvi előkészítő képzés esetében a 13. évfolyam végén fejeződik be) a helyi tantervben meghatározottan: a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést célként jelöljük meg - a 9. évfolyamon kezdődő és a 10. (nyelvi előkészítő osztályban 11.) évfolyam végéig tartó szakaszban általános műveltséget megszilárdító tevékenység folyik - a 11. (nyelvi előkészítő osztályban 12.) évfolyamon kezdődő és a 12. (vagy 13.) évfolyam végéig tartó szakaszban az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő munka zajlik Összegezve: az iskola jelenét meghatározó elvek a jövőbe mutatnak. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő piaci elhelyezkedéshez. A TÁMOP pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővülnek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket más iskolákkal szemben. Az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenységünkkel az alábbi feladatokat kívánjuk teljesíteni: Az anyanyelvi kommunikációs kultúra fejlesztése (Az anyanyelvi kommunikációs nevelésnek kiemelkedő szerepe van az emberformálásban, a gondolkodási és kifejezésbeli önállóság fejlesztésében, a nemzeti identitástudat és felelősség kialakításában.) E nevelés tantárgyközi feladat is. Idegen nyelvi beszédkészség kialakítása, fejlesztése (egy idegen nyelvből emelt szintű érettségi vagy középfokú-, a második idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsga megszerzése) Számítástechnikai ismeretek fejlesztése (ismerje és használja a számítógépet, középfokú szinten szerezzen jártasságot a szoftverüzemeltetésben, ECDL vizsga megszerzése) 4

6 II. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - Intézményünk a Comenius 2000 program keretében megfogalmazta küldetésnyilatkozatát: Iskolánkban az oktató-nevelő munka nyugodt légkörben, egymás személyiségjogainak tiszteletben tartásával folyik. A klasszikus gimnáziumi képzés értékeinek őrzése biztosítja a sokoldalú, elmélyült ismeretszerzést és a személyiség harmonikus fejlődését, a tehetség kibontakozását. Több évtizedes hagyományokkal rendelkező emelt szintű nyelvoktatással segítjük diákjainkat, hogy megfeleljenek a jelen és a jövő kihívásainak. Számítógép-állományunk és számítógépes nyelvi laborunk lehetőséget ad nemzetközi számítógépes és állami nyelvvizsgák letételére. A nyelvtudás, a szellemi és testi képességek kibontakoztatása, a továbbhaladás lehetősége közös munkánk eredménye. Nevelőtestületünk a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket érvényesíti: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk 5

7 fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, azonosuljanak az élethosszig tartó tanulás programjával szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalom, a tudás és a munka értékként kerüljön elfogadásra törekszünk a humánum, az egyén és a közösségek iránti tisztelet alapelvként történő érvényesítésére segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a roszszat törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet 3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében 6

8 jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) határozott jövőképpel rendelkezik becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja, ápolja o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit o más népek értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kulturált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, edzett egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 7

9 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az iskolai oktató nevelőmunka alapja a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése melyek, lehetővé teszik a tanulóknak a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását, így saját életminőségük alakítását. Törekednünk kell az ehhez szükséges ismeretek átadására, képességek kialakítására, fejlesztésére, pozitív attitűd elérésére. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társada- 8

10 lom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A TÁMOP pályázatba bevont tanulócsoportokban az érintett tanórák 25%-át IKTeszközzel támogatott óraként valósítjuk meg. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A TÁMOP pályázat keretében és fenntartási időszakban vállalt feladataink: 9

11 Kompetencia alapú oktatási programcsomagot alkalmazunk 9. évfolyamon - szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen egy osztályban a magyar nyelv és irodalom műveltségterületen tantárgyi bontás nélküli oktatása során - matematikából két osztályban - angol és német nyelvből egy-egy tanulócsoportban Legalább egy, három hetet meghaladó projektet szervezünk az idegen nyelvoktatás keretében a célnyelvnek megfelelő országismereti foglalkozások keretében. Egy hetes témahetet szervezünk a környezettudatos nevelés jegyében. Moduláris programot szervezünk tanulóink számára a drogprevenció érdekében. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra 10

12 kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek: 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése: 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása): Közvetlen módszerek - Számonkérés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Számonkérés - Ellenőrzés - Önellenőrzés, önértékelés - Társ- és csoportértékelés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Önellenőrzés és önértékelés - Társ- és csoportértékelés - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita - Érvelés, bizonyítás párban, kis- és nagycsoportban 11

13 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek szervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. Környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az 12

14 egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. Tanulási motiváció kialakítása. Feladata: A tanulók sikerélményeiken keresztül és a tanítási órán alkalmazott tanulási technikák elsajátításával ismerjék fel a tudás szerepét és jelentőségét, fontosságát a mindennapi életben. 13

15 V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek figyelembe kell venniük a tanulók életkori sajátosságait, elősegítve a reális önértékelés, énkép kialakulását, az autonóm személyiséggé fejlődést. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együtt éléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. A kompetencia-alapú oktatás bevezetéséből adódó feladataink: A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás. A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszítései hozzájárul- 14

16 nak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. Feladat: Önmaga munkája, teljesítménye iránti felelősség kialakítása, erősítése Felelősség a társsal szemben, részvétel a csoport munkájában 15

17 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d) A kompetencia alapú oktatás céljait legjobban kiszolgáló pedagógiai kultúra eszköztárának alkalmazása Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. 16

18 - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanévben megrendezésre kerül: - a tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, valamint a végzősöket búcsúztató ballagási ünnepély március 15-e emlékünnepélye - október 23., a Magyar Köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplése - más nemzeti és nemzetközi eseményre történő megemlékezés formáját minden évben, munkatervben fogadja el és rögzíti a tantestület - az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának kerek évfordulóiról és az iskola névadójáról születése napján - a Batsányi-hét rendezvényeinek keretében megemlékezést tartunk Baumberg Gabriella szobránál - a kilencedik osztályosok számára szavalóversenyt rendezünk, melynek kötelező versét - az iskola névadójához való kötődés jegyében Batsányi Jánostól választjuk - a végzős diákoktól a Batsányi-jelvénnyel díszített szalag kitűzésével ünnepélyes formában búcsúzik el az iskolaközösség - a ballagási ünnepély keretében a végzősök koszorút helyeznek el Batsányi János szobránál - megemlékezünk- az aradi vértanúk napjáról - a kommunista diktatúrák áldozatairól - a Holocaust áldozatairól - a Magyar Kultúra napjáról - a kilencedik osztályosok a diáknap keretében bemutatkozó műsort szerveznek az iskolaközösség számára - az iskolaközösség karácsonyi ünnepe - a tavaszi kulturális bemutató megrendezése - nyílt napot szervezünk a nyolcadik osztályos diákok számára - az általános iskolás tanulók számára meghirdetjük a Cselling természetismereti és a Batsányi művelődéstörténeti vetélkedőt - az iskola volt neves diákjaival való kapcsolattartáson túl, szorgalmazzuk az Öregdiákok Baráti Körének működését b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megvá- 17

19 lasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, melyeket tanári illetve tanulói igény esetén, a fenntartó által engedélyezett óratömeg figyelembe vételével indítunk térítési díjmentesen. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvé- 18

20 nyek stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tevékenység megszervezése, a tanórán kívüli tevékenység keretében felzárkóztató foglalkozás szervezése, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának erősítése, az iskola és a szülői ház közötti párbeszéd kialakítása, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, fakultációk szervezése, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők, a szülők és a tanulók személyes kapcsolatainak fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 19

21 a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek), a tanulók szociális helyzetének javítása, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 20

22 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 21

23 VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Kétségtelen, hogy az ország egyik jelentős gondja a lakosság egészségi állapota, életmódja, a kedvezőtlenül alakuló életkilátások. A társadalom joggal várja el, hogy az egészségnevelés az iskolákban folyó napi oktató és nevelő munka része legyen. Bár az egészségtudatos nevelés elsődleges színtere a család, azonban a gyermekek harmonikus szocializálódásának elősegítésében az oktatási intézmények is jelentős szerepet vállalnak. A másodlagos szocializációs folyamatok megvalósulásában intézményünk aktívan vesz részt. Iskolánk minden tevékenységével szolgálja diákjaink testi, lelki és szociális fejlődését. Pedagógusaink átérezve az alapelvek fontosságát az oktató, nevelő munkájuk során az adandó lehetőségeket felhasználva nevelik a diákokat az egészségesebb életvitel magatartásmintáinak, készségeinek kialakítására, az egészséges életmódra. Iskolánk a valódi társadalmi életet mintázva, mégis védett körülmények között, mintegy mini társadalomban biztosítja a gyakorlást az életre való felkészülésre. Hazánk lakosságát egyre inkább az egészségtelen és mozgásszegény életmód jellemzi. A diákok számára az iskolapadban eltöltött napi 6-7 tanóra komoly passzív fizikai munkavégzést jelent. Az átlagosnál magasabbra növő fiatalok izomzata, szíve és érrendszere, légzőrendszere fejletlen. Testtartásuk gyakran hanyag, mozgásuk esetlen, darabos. A sport, mint szabadidő töltési tevékenység egyre inkább alul marad a számítógépek és a média által kínált szórakozási lehetőségekkel szemben. A testnevelés és a sport értékközvetítő hatásai közül a fiziológiai, egészségügyi hatások kiemelt szerepet játszanak a gyermekek egészséges fejlődésében. A szülőktől örökölt génekben kódolt lehetőség a testalkat és szellemi képességek maximális kiteljesedésére nagyrészt a rendszeres testmozgás, az elvégzett sporttevékenység függvénye. A sportos életmódot folytató gyermek ellenállóbb a betegségekkel szemben, gyorsabb és jobb minőségű regenerálódási, alkalmazkodási képességgel rendelkezik. A diákok körében a tudatos, öntevékeny mozgás, sportolás igényének kialakítása nem kis feladat. A mindennapos testnevelés keretében végzett rendszeres testmozgás a szervezetre kedvező élettani hatást gyakorol. Az aktív, egészséges életvitel, a testi-lelki jóllét növelheti diákjaink kedvező életesélyeit. A minden szempontból egészséges életvitel nemcsak meghosszabbíthatja életüket, hanem jelentősen befolyásolhatja életük minőségét is. Céljaink A teljes körű egészségfejlesztés. Az egészség megvédése, megőrzése. Egészségnevelés, egészségfejlesztés. A testi, lelki és szociális jóllét, vagyis az egészséges állapot fogalmának megismertetése, majd törekvés ennek elérésére. Feladataink Az egészség fogalmának ismertetése, megértetése, elfogadtatása. Az egészséggel kapcsolatos közérthető és tudományos ismeretek átadása. Egészségfejlesztő tevékenységek, programok működtetése. Egészséges életmódra ösztönzés személyes példamutatással, segítéssel és gyakoroltatással. Az egészségvédő magatartás szabályainak betartatása. 22

24 Az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az egészségérték tudatosítása. A témakörök csoportosítása 1. Fizikai egészség 2. Szociális egészség 3. Életet veszélyeztető tényezők 4. Párkapcsolat, szerelem, szex 5. Élettechnikák, élethelyzetek, életvitel A témakörök részletezése 1. Fizikai egészség Az egészséges táplálkozás elemei és alkalmazásuk a mindennapi életben. A sport mint pozitív változásokat kiváltó tevékenység és az egészséges életmód kialakításában elfoglalt szerepe. A mindennapos testnevelés, testmozgás jelentősége. A mozgás és a személyes higiénia. Egészséges testedzés, testépítés. Testépítő- és doppingszerek káros hatásai. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. Szabadidő-sport, versenysport. Egészséges versenyszellem; fair-play az életben, a sportban. A bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése. A fogyatékossággal élő embertársaink élete, lehetőségeik, segítésük. A testi-lelki egészség és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. A környezet hatása az emberi egészségre. 2. Szociális egészség Az egyén, a család és a társadalom egészséges kapcsolata. A jól működő család. Az ideális emberi kapcsolatok megvalósítása. A barátság szerepe a kapcsolati rendszerben. A kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. A sikeres fellépés, megjelenés. A káros szenvedélyek hatása az emberi kapcsolatok alakulásában. A döntések hatása. 3. Életet veszélyeztető tényezők Szenvedélybetegségek. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogok egészséget károsító, veszélyeztető hatásai. A legális és illegális szerek, a hozzászokás és a függőség. A függőség fokozatai és társadalmi megítélése. A deviáns karrier. Törvényi szabályozások, szabálysértés és következményei. Másság és tolerancia. Anorexia, bulimia és más pszichés betegségek, az öngyilkosság. A szabadidő helyes eltöltése. 23