Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETİ ISKOLÁNKRÓL NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és feladatai (célrendszer) Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Kulcskompetenciák A nevelı oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Kulcskompetenciák szerepe a személyiségfejlesztésben Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Tehetséggondozás és felzárkóztatás A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM I. A környezeti nevelés törvényi háttere II. Helyzetkép - helyzetelemzés

3 1. Természeti, történelmi adottságaink Az iskola külsı belsı környezete, berendezése Erıforrások számbavétele III. Alapelvek, célok A környezeti nevelés általános alapelvei, céljai Az iskola hitvallása Hosszú távú célok, kulcsszavak Rövidtávú célok, feladatok IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek, színterek Tanórai keretek Tanórán kívüli színterek Külsı kapcsolattartás Éves munkaterv V. A környezeti nevelés módszerei Szempontok a módszerek kiválasztásához Konkrét módszerek VI. A környezeti nevelés taneszközei VII. A környezeti nevelés minıségirányítása VIII. A pedagógusok továbbképzése IX. A program felülvizsgálata X. Mellékletek A környezetvédelem jeles napjai Felhasznált irodalom EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM I. Törvényi háttér II. A testi lelki egészség céljai, feladatai, követelményei Az egészségnevelés általános céljai Az egészségnevelés fejlesztési feladatai (NAT 2003.) Az egészségnevelés fejlesztési követelményei

4 III. Helyzetelemzés Iskolánk beiskolázási körzetének elemzése egészségnevelési szempontból A tanulók egészségi állapotának vizsgálata, jellemzıi Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja: az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskolai étkezés A pedagógusok egészségmagatartásának jellemzése Partnerszervezetek egészségnevelı tevékenysége IV. Az iskola egészségnevelési céljai, feladatai V. Az iskola egészségnevelési programja VI. Az egészségnevelés színterei VII. Az egészségnevelés módszerei, eszközei VIII. Az egészségnevelés erıforrásainak számbavétele IX. Az iskola külsı kapcsolatai az egészségnevelésben X. Továbbképzési lehetıségek XI. Az egészségnevelési program végrehajtása, minıségirányítása, felülvizsgálata XII. Mellékletek FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS PROGRAMJA A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS SZÍNTEREI AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGELİZÉSÉNEK FORMÁI ERİSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS MÓDJAI A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS SZÍNTEREI

5 BEVEZETÉS Az Országgyőlés a évi június 23-ai ülésnapján elfogadta a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkezı évi LXV. törvényt. Az új törvényi szabályozás szerint az iskoláknak június 30-ig felül kell vizsgálniuk, és módosítaniuk kell juk Nevelési Program részét. A Helyi Tantervük felülvizsgálatát és módosítását két részben tehetik meg. Az 1 4. évfolyamon helyi tantervét június 30-ig, míg az 5 8. évfolyam helyi tantervét június 30-ig kell elkészíteni. Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról. A NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, A 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl, Az önkormányzat minıségirányítási programja 20/2004. (I. 27.) Kt. határozat, Az önkormányzat intézkedési terve, Az intézmény alapító okirata 103/1996. (III. 26.) Kt. Határozat Ezek figyelembevételével készült el a Györffy István Általános Iskola nevelı oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma. E Pedagógiai programunk: a 2004-ben módosított, és a 2004 / 2005-ös tanévben az 1. osztályban felmenı rendszerben életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: Oktatási törvény változásai A Nemzeti alaptanterv változásai (202 / (VII. 31.) Kormányrendelet) 5

6 Az Oktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya. Az Oktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi egyenlıség növelése Felesleges túlterhelés megszőntetése A felnıtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erısítése Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezıvé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttmőködési képességeket, idegen-nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményezı és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülık, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Györffy István Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. 6

7 1. ISKOLÁNKRÓL A karcagi Györffy István Általános Iskola városunk legrégebbi intézménye. Elıdjét még valamikor a 16. században alapították, épületét, amely a maga korának egyik legmodernebb iskolaépülete volt, között építették. Fennállásának 250. évében 1962-ben vette fel egykori tanítványának, a neves néprajzkutatónak, Györffy Istvánnak a nevét, aki egész életén át a magyar múlt, a magyar élet értékeinek kutatója, győjtıje volt. Ezért is emelt az iskola szobrot falai között. A szobor alkotója az iskola egykori tanítványa: Cs. Kovács Imre korszakalkotó az iskola történetében. Ekkor adják át a város új, modern 8 tantermes iskolaépületét, amelyet intézményünk vehetett birtokba. A József Attila úti iskolaegységbe került a felsı tagozat, a Kálvin u. 2. sz. iskolaegységben dolgozott az alsó tagozat 1996-ig, a Református Egyházközösségnek történı visszaadásig ban új telephelyen, a Kossuth tér 4. sz. alatti mőemlék jellegő épületben kezdte mőködését az alsó tagozatos iskolaegység. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelı oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Karcag Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola mőködik. A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok, és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. "Az igazi iskola túl lép saját kerítésén, szavát messze vidéken is meghallják. (Móricz Zsigmond) 7

8 Az intézmény alapadatai Az intézmény megnevezése: Az intézmény angol neve: Györffy István Általános Iskola Györffy István Primary School - székhelye: Karcag, József Attila u telephelye. Karcag, Kossuth tér 4. Az intézmény típusa: Általános Iskola - évfolyamok száma: általános iskola intézménybe felvehetı maximális tanuló létszáma 500 fı Irányító szerve: Alapító szerve: Az intézmény jogállása: Karcag Városi Önkormányzat Képviselı Testülete Karcag Városi Önkormányzat Karcag, Kossuth tér 1. önálló jogi személy Az alapító okirat száma: 103/1996. (III.26.) kt. sz. határozat alapján kelte: III. 26. Gazdálkodásának formája: részben önálló költségvetési szerv, melynek pénzügyi-, gazdasági feladatait a Karcag Városi Önkormányzat Pénzügyi Szolgáltató Intézmény látja el. Intézmény OM azonosítója: törzsszáma: szakágazat: OTP számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA-alany (éves bevalló) Az intézmény vezetıje: Az intézmény fenntartója: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselı-testülete nevez ki. Karcag Városi Önkormányzat Az intézmény alapításának éve:

9 Az intézmény tevékenysége Állami feladatként ellátott alaptevékenységek. a.) Alaptevékenység - TEÁOR számok: 8520 Alapfokú oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás 9312 Sporttevékenység és támogatása - Szakfeladat számok: Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 9

10 - Alaptevékenység leírása: Nappali rendszerő általános iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása (kt. Tv (1) bekezdés 29. pont) a) Testi, hallássérült, értelmi fogyatékos (enyhe fokban sélült), beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulás esetén halmozottan fogyatékos a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı (a többi tanulóval együtt nevelhetı) b) A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek ellátása hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése általános iskolások közétkeztetése napközi otthoni, tanuló szobai ellátás az intézmény tanulói részére tankönyvellátás biztosítása a jogszabályi elıírások alapján iskolai könyvtár mőködtetése b.) Kiegészítı tevékenység - TEÁOR szám: - Kiegészítı tevékenység: 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Szakfeladat számok: nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 10

11 Az intézmény bélyegzıinek a felirata: 11

12 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és feladatai (célrendszere) Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata - A Györffy István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; nem érheti hátrányos megkülönböztetés a gyermeket színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, társadalmi származása, vagyoni, jövedelmi és egyéb helyzete miatt, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, arra törekszünk, hogy széles kínálatot biztosítsunk, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását. diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, esélyegyenlıséget biztosító nevelési oktatási formák megvalósítása, a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-magatartási zavarral küzdı gyerekek hátránykompenzációjának segítése minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, ügyeiben méltányosan, humánusan valamennyi tényezı figyelembevételével a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetıségek közül a számára legkedvezıbbet választva igyekszünk dönteni, Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra. az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 12

13 tanuló és tanuló, tanuló és nevelı, szülı és nevelı, nevelı és nevelı között. A tanulót bevonjuk az iskolai környezetének rendben tartásába. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, Stabil értékrend közvetítése a tanulóinknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegennyelv tudása, az informatika felhasználói szintő alkalmazása, a mővészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erısítése. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, megtanuljanak tanulni, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, 13

14 szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. (nyitottság) Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal fogadóórákon, szülıi értekezleteken; meghívjuk rendezvényeinkre és egyéb kulturális eseményekre, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, civil szervezetekkel nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen korszerő tudással rendelkezik, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, nyitott személyiségő, kreatív, testileg, lelkileg edzett. Megfelelı önismerettel és általános erkölcsi és közösségi normákkal rendelkezik. Felelısséget vállal környezete megóvásáért, esztétikusabbá tételéért. Tiszteli és ápolja szőkebb és tágabb környezetének hagyományait, kultúráját. Megérti, tiszteletben tartja és elfogadja a másságot. Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt és gondozott. 14

15 Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem különülnek el egymástól. Cél: az a végsı állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. A nevelı oktató munka mindennapos feladatai a kitőzött célok lebontásából adódnak. Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi, természeti és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Cél: az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Feladat: Környezettudatos magatartás kialakítása annak érdekében, hogy a tanuló képes legyen a késıbbiekben a környezeti válság megakadályozására, elısegítse az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. 2. Cél: az ember testi és lelki egészségének védelme. Feladat: az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény képességének kialakítása. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése) 3. Cél: etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok elsajátítása: Feladat: Kulturált magatartás: Kommunikációs alapkészségek, szociális képességek fejlesztése annak érdekében, hogy késıbb tanulóink képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba: udvariasság, figyelmesség, fegyelem, önfegyelem mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, közösségi érzés, áldozatvállalás, törekvés az elıítéletmentességre, a másság elfogadására, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 15

16 Feladat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. A fenntartható fogyasztás fogalmának elsajátítása. A fogyasztói kultúra, a javakkal való okos gazdálkodás fejlesztése. 4. Cél: az énkép kialakítása az önismeret fejlesztése. Feladat: a saját személyiség kibontakoztatásának igényét kialakítani. Felelısségvállalás, saját sorsának életpályájának alakításáért. Alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása. 5. Cél: A család tisztelete. Szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Feladat: hőség, önzetlenség, empátia, ıszinteség, tapintat, egymás elfogadása, együttmőködési készség, segítségadási igény fejlesztése. 6. Cél: Tiszteljék az emberi és állampolgári jogokat. Feladat: ismerjék el az emberek egyenlıségét. Érdeklıdjenek a társadalmi jelenségek problémák iránt. Törekedjenek az aktív közéletiségre, a demokrácia érvényesítésére. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, ismerjék el, hogy minden embernek egyenlı joga van a tanuláshoz, a mővelıdéshez. Esélyegyenlıség biztosítása: a különbözı érdeklıdéső, képességő, testi fejlettségő, szocializáltságú gyerekek integrált fejlesztése. 7. Cél: A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. Feladat: a nemzeti kultúra, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. 8. Cél: a nemzeti azonosságtudat kialakítása. Feladat: A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısségre és közösségvállalásra, a hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tiszteletére kultúrájára, hagyományainak tiszteletben tartására, a multikulturális tartalmak megismerésére való igény kialakítása az Európához való tartozás tudat erısítése. 9. A kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása. 16

17 Feladat: A NAT által megfogalmazott kulcskompetenciák, melyek kialakítása, fejlesztése minden nevelı feladata, hiszen erre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Célok: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépı kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. Vezesse át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységébıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulókat saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlıdését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvetı képességeket és alapkészséget fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés - oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztı (7-8. évfolyam) szakaszára : Folytassa a bevezetı és kezdı szakasz nevelı-oktató munkáját, a készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képezı szakasz két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagozódik. Vegyék figyelembe, hogy éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás. Fontos elvi célkitőzés, hogy a nevelés során, hogy a különbözı érdeklıdéső, készségő és tehetségő, testi fejlettségő, szocializáltságú gyermekek nevelése együtt történik a tanuló személyiségfejlesztésénél figyelembe vétele kiemelt célkitőzés. A tanulók érdeklıdésük, képességük és tehetségük megfelelı majdani beillesztése a társadalomba. 17

18 Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszára A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét, és érzelemvilágának gazdagításának elısegítése. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Mőködjön közre a tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek felzárkóztatásában, egyéni fejlesztı foglalkozások keretében. Törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl fakadnak. (lásd integrációs stratégiai program) Tudatosítsa a gyerekekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket. Erısítse a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érzését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakaszára Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetıségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra. 18

19 A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése, tudatosítása, és ápolásukra nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. Erısítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 19

20 Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a 20

21 természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 21

22 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. Környezettudatosságra nevelés 7. A tanulás tanítása 8. Testi és lelki egészség 9. Felkészülés a felnıttlét szerepeire 22

23 A nevelı oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenırzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Mőalkotások bemutatása. - A nevelı személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemzı munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés. - Ösztönzés. - A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 23

24 Sikerkritériumaink: Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás Nemzeti Alaptantervben és a helyi kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten, feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Szilárd alapkészségekkel rendelkezzenek. ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen, Az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók a kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlesztik, amelyek megalapozzák a további tanulásukat, továbbtanulásukat. 24

25 2.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálják. Kooperatív oktatási forma, Projektoktatás. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, (71. 5.bek.) az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba mőködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülık legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi 1-szeri étkezésben (ebéd) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 25

26 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból fejlesztésre szoruló tanulóknak heti két alkalommal egyéni foglalkozást szervezünk. (71. 4.bek.) A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika, idegen nyelv tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Iskolai DSE Az iskolai DSE tagja az a tanuló, aki befizette az éves tagdíjat. Az iskolai DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkörökön való részvétel önkéntes nem történik kötelezı tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez az ezeken való részvétel nem szükséges. Versenyek, vetélkedı, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük a szülık hozzájárulásával. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. 26

27 Tanulmányi kirándulások Az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. A tanulmányi kiránduláson nem történik kötelezı tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez nem szükséges az ezeken való részvétel, önkéntesek, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük, és év elején errıl írásban nyilatkoznak. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítik a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár, önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük; év elején az éves munkaterv elfogadásakor nyilatkozniuk kell errıl. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). Ezeken nem történik tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez ezeken való részvétel nem szükséges. A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják díjmentesen. 27

28 Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, szülıi engedéllyel. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erısítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának, sıt az iskolát segítı szervezet vezetıinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója beszédstílusával, példaként áll a tanulók elıtt. társas kapcsolatával 28

29 Kulcskompetenciák szerepe a személyiségfejlesztésben A kulcskompetenciák a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, társadalmi beilleszkedéshez és foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. A kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük a tanulókat arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklıdésük, törekvéseik és folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg. Az alábbiakban megfogalmazzuk, hogy az egyes kulcskompetenciák területén az iskoláztatás képzési szakaszaiban a tanulók mely képességeit kell fejleszteni, hogy személyiségük minél jobban kiteljesedjék. Részletesebben kifejtve az egyes tantárgyak tantervénél. 29

30 1 4. évfolyam 5 6. évfolyam 7 8. évfolyam 1. Anyanyelvi kompetencia Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerő, érthetı és hatékony közlése. Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelıen. Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenı szereplık cselekedeteirıl, helyzetekrıl, magatartásokról. Az eszközszintő íráshasználat fokozatos kialakítása. Egyszerő, érthetı és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, az árnyalatok érzékeltetésére. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Önkifejezés és kreativitás, különbözı mőfajokban Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezıihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A gesztusokkal való kommunikáció lehetıségeinek és korlátainak megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttmőködés. A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl.: következtetések, hipotézisek) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl.: a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményének meghallgatása. Irodalmi, ismeretterjesztı és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértésekre. Különbözı vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különbözı nézıpontokból. 30

31 2. Idegen nyelvi kommunikáció Szóbeli üzenetek meghallgatása, megértése. Intonáció és a kiejtés ismerete. Beszélgetés a mindennapi élethez kötıdı témákról. A nyelvek iránti fokozott fogékonyság kialakítása. Az anyanyelv és az idegen nyelv tanulása erısítsék egymást. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták: elbeszélı szövegrészlet, vers, levél, rövid beszámoló ismerete. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelı körének kezdeményezése és folytatása. Különbözı típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelı helyzetekben. Segédeszközök, jegyzetek, ábrák, térképek megfelelı használata szóbeli és írásbeli szövegek: beszélgetés, interjú megértéséhez, vagy alkotásához. 3. Matematika Az elemi számolási készség az elemi rendszerezı képesség és kombinatív képesség fejlesztése az optimális begyakorlottság szintjéig. Az alapmőveleti számolási készség fejlesztése az optimális begyakorlottság szintjéig. Kombinatív képesség rendszerezési képesség fejlesztése. 4. Személyközi, interkulturális és szociális kompetencia Alapvetı viselkedési szabályok, viselkedési módok ismerete, elemi udvariassági szabályok. (napszaknak megfelelı köszönés, tisztelet a felnıttek iránt, iskolai szabályok) Az egészségmegırzés, a táplálkozás szabályainak ismerete. Az önismeret, a helyes önértékelés fontosságának tudatosítása. Az empátia szerepének hangsúlyozása a másik ember megítélésében. Elsısegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása. Helyes viselkedésmódok elsajátítása, az agresszió, az erıszak féken tartása. Törekvés az elıítéletek leküzdésére, a másság elfogadása. Készítsük fel a serdülıkori változások kezelésére a tanulókat. Ismerjék fel, miért fontos a jövı tervezése, az életút építése. Tanulják meg az egyéni döntések, helyzetmegoldási technikákat. Ismerjék fel, az egészség megırzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolatokon múlik. Csoportmunka során alakuljon ki a megkülönböztetés mentesség képessége. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával. 31

32 5. Digitális kompetencia A számítógép helyes beés kikapcsolása. Egér használatának elsajátítása, egyszerő kirakójátékok segítségével. Elektronikus levél küldése, fogadása. Rajzolás és szerkesztés számítógéppel. Szövegszerkesztés számítógéppel. Szöveg és rajz együttes használata. Hálózati alapismeretek. A hálózatba lépés etikája. Letöltés internetrıl CD, DVD olvasása, kezelése. Zene és video lejátszása. A fıbb dokumentumfajták ismerete. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. A Logo-program használata. Matematikai ismeretek kamatoztatása. Az elektronikus levél küldése, fogadása. A tantárgyakhoz készült CD-k használata. Mőveletek fájlokkal és mappákkal. Tömörítés, kicsomagolás. Víruskeresés, vírusmentesítés. Az adott feladat megoldásához alkalmas hardver szoftvereszköz célszerő kiválasztása. Adatok megjelenítésének lehetıségei a szövegszerkesztésben. Adatok grafikus ábrázolása. Táblázatkezelés adatok tárolására. 6. Tanulás tanulása kompetencia Fejleszteni kell az önálló tanuláshoz szükséges képességeket: motiváció, figyelem, kitartás. Hosszabb, rövidebb ideig tartó koncentráció fejlesztése. Legyenek képesek a közös munkára. Legyenek képesek saját munkájuk értékelésére, szükség esetén támogatás kérésére. Fejleszteni kell minden tantárgyból a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés). A szöveg értelmezése, lényegkiemelés. Képek, rajzok megfigyelése, leírása. Legyenek képesek önállóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni, megfelelıen gazdálkodni az idıvel. Képek, ábrák megfigyelése, következtetések levonása. Fejleszteni kell az együttmőködés, feladatmegosztás, felelısségtudat képességét. Tudjanak rendszerezni, magyarázó rajzokat, folyamatábrákat elemezni. 32

33 7. Aktív állampolgárságra nevelés A magyar történelem fıbb eseményeinek megismerése. Lehetıség és érdeklıdés függvényében kapcsolódjanak be természetvédelmi egyesületek és környezetvédelmi mozgalmak állatvédı egyesületek munkájába. Erısödjenek a hazához, annak természeti értékeihez főzıdı pozitív érzelmek. A mások által vallott értékeknek, mások magánéletének tiszteletben tartása. A társadalmi együttélés szabályainak a betartása, emberi jogok ismerete és tiszteletben tartása, erıszakmentesség. Az ország alkotmányainak ismerete. A gyermeki jogok ismerete. 8. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia Az egyén saját pozitív és negatív cselekedetei iránti felelısség vállalása, célok kitőzése, megvalósítása, sikerorientáltság. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek kialakítása. Az együttmőködésre épülı rugalmas csapatmunka. Beszámolás, értékelés, dokumentáció készségei. Legyenek képesek a kínálkozó lehetıségek megragadására. Legyenek képesek a fizikai ismeretek kreatív alkalmazására. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. Pozitív viszonyulás a változáshoz. 9. Kulturális kompetencia Az élmények, érzések kifejezése tánccal, rajzzal, színjáték, irodalmi alkotások segítségével. Mővészeti önkifejezés a saját tehetségnek megfelelıen. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése. A környezetet ábrázoló mőalkotások, irodalmi mővek erkölcsi és esztétikai, tartalmi elemzése. Élményszerő ismeretszerzés. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. Az európai kulturális és nyelvi sokszínőség tudatosítása. A tolerancia, önismeret, problémaérzékenység fejlesztése. A nemzeti és európai örökség és ezek világban elfoglalt helyének ismerete. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a mővészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklıdés révén. 33

34 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek A szociális képességek fejlesztése iskolánk kiemelt céljai közé tartozik. Az egyes tantárgyak megközelítése csakúgy, mint az iskola szervezeti felépítése egyaránt a szociális képességek erısítését szolgálják. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdı gyermekek nevelése az iskola életében számtalan területen megnyilvánuló tananyag-megközelítés, közösségi hozzáállás, tanári jelenlét és konfliktuskezelés formájában van jelen. A tanításban a ritmus, a kialakított tanítási formák, a korlátok és tanári tekintély teremtik meg azon jelentéssel bíró kereteket, amik között a gyermekek élnek és növekednek. A reggeli beszélgetıkör ahol szabadon mesélhetnek a gyermekek az ıket ért élményekrıl - segítik az egymásra figyelés képességeinek kialakításában. A mővészeti tevékenységek kézmővesség, festés, rajzolás, ének, furulyázás gyakorlása során a gyermekek tapasztalatokat győjtenek arról, hogy a színek, formák, anyagok, hangok találkozása milyen sokféle minıséget rejt. Az elmélyült mővészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Az iskolában kiemelten fontos fıként a kisiskolás korában az utánzáson keresztül történı tanulás. A pedagógus leginkább személyes példamutatásával jelent nevelı erıt a gyermekek számára. A szociális ismereteket az alsóbb osztályokban indirekt módon közelítjük meg, sok mesével, történettel metaforikus formában segítjük a beilleszkedési nehézségekkel küzdıket. A hetedik, nyolcadik osztályban egyre direktebben lehet és kell a gyerekeket tanítani. Szociális képességeik fejlesztésére lehetıséget nyújtanak a beszélgetések és a gyakorlati tevékenységek is. A magatartási és beilleszkedési nehézségeken sokat segít a rendszeresen gyakorolt gyermekmegfigyelés is. A megfigyelések kiterjednek a gyermek fizikai állapotára, mozgására, viselkedésekre, gyermekekkel és felnıttekkel való kapcsolatára, szokásaira, iskolai munkájára, házi feladataira, a különbözı tantárgyakhoz és iskolai tevékenységekhez való viszonyára. A folyamat lezárásakor a megfigyelést végzı tanárok megpróbálnak utakat és lehetıségeket felvázolni, melyek segítenek a gyermek fejlıdésében, de néha már a tanári kar kitüntetet figyelme is jó hatással van a tanulóra. 34

35 szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez, testi, érzékszervi, (pl. hallás, látássérült tanulók) értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozott fogyatékossághoz igazodó tanórai tanulás megszervezése; egyéni fejlesztı foglalkozások, a napközi otthon; a tanulószoba, a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; (problémamegbeszélés céljából) a szülık és a családok nevelési problémáinak enyhítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs segítségével, integráció: a hátrányos helyzető tanulók együttnevelése a többi tanulóval, I.P.R. kiépítése heterogén osztályok kialakítása, 35

36 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik a) Hagyományırzı tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Györffy István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként (februárban) megrendezésre kerülı Györffy Napok eseménysorozata, valamint az iskola részvétele a városi Györffy ünnepség programjaiban. Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezést tartunk a következı alkalmakról: - Tanévnyitó ünnepély 1. osztályosok fogadása, avatása - Szüreti mulatság okt. 23. nemzeti ünnepünk okt Karácsonyi ünnepség - Györffy István születése napja - A Magyar Kultúra Napja márc Anyák napja - Gyermeknap - A 8. osztályosok búcsúzása a ballagás - Tanévzáró ünnepség Az iskolában, helyben fellelhetı helytörténeti és néprajzi emlékek győjteménye található az iskolai könyvtárban és a történelmi szaktanteremben. A győjtemény minden érdeklıdı számára nyitott, megtekinthetı. b.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diák önkormányzati vezetıség irányítja. Ezen a fórumon tehetnek a tanulók javaslatot programjainkra, az iskolánk közösségi életének tervezésére, szervezésére, tisztségviselık választásában. Véleményt nyilváníthatnak jogszabályban meghatározott kérdésekben. 36

37 Jogosultak képviseltetni magukat a Diák Önkormányzatban. Döntési jogkört gyakorolnak a nevelıtestület véleményének meghallgatásával. A Diák Önkormányzat tevékenység területeit a DÖK SZMSZ tartalmazza, amely kiterjed a tanulókat érintı valamennyi területre. Célunk: A Diák Önkormányzat programjainkon keresztül ápoljuk iskolánk hagyományait. A tanulók aktív bevonásával az integráció megvalósítása a heterogén közösségben. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelık segítik. 37

38 Tehetséggondozás és felzárkóztatás CÉL: A tehetséges és a hátrányos helyzető tanulókkal való egyenrangú törıdést, esélyegyenlıséget, esélyteremtést biztosítani a nevelésben és oktatásban. A szülık bizalmának megnyerése, a gyerekek elégedettségének érzékelése. A tanulmányi átlag szinten tartása illetve emelése. FELADAT: Az esélyegyenlıség megteremtésével, differenciált oktatási formában képességfejlesztés, biztosítva, az egyenrangú törıdést. A tudás alkalmazásával, megfelelı helytállás, a hátrányok leküzdésével esélyteremtés biztosítása. Mindezeket az alábbi tevékenységformák segítik : az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált tanulásszervezés; nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, kooperatív tanulási technikák alkalmazása; csoportbontás (nívócsoportos oktatás); emelt szintő oktatás; iskolai DSE; szakkörök szervezése; iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, mővészeti, kulturális és sport versenyek, vetélkedık, bemutatók, ezekre a tanulók felkészítése; a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, erdei iskola, táborok,); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; projektek; egyéni pályázatok; egyéni fejlesztés; továbbtanulás segítése. 38

39 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekekkel és az ifjúsággal való törıdés minden társadalom feladata. A gyermekvédelem a családban történı nevelésének elısegítése, veszélyeztetettségének megelızésére, vagy megszüntetésére, illetve a szülıi gondoskodásból kikerülı gyermek védelmére irányul. Iskolánk ellátja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okokat. Pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások egyensúlyozására. A tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A feladatok ellátásában kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladatai: A veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulók felmérése az osztályfınökök közremőködésével: nyilvántartásba vétel, egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal. A veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek szabadidıs tevékenységének, tanulmányi elımenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel a változtatásra (pl.: viselkedésmódosító eljárások, önismereti csoport) Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı veszélyeztetı tényezı megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. Drog és bőnmegelızési programok szervezése. Hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása. Tanácsadás : tanulóknak, szülıknek, pedagógusoknak. Fegyelmi eljárásokon való részvétel. Szociális ellátások számbavétele: ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv-támogatás. Mentálhigiénés program bevezetésének szorgalmazása. Kapcsolattartás a DÖK-kel. 39

40 Az osztályfınökök feladatai a gyermek - és ifjúságvédelemben: A tanulóközösségen belül hiteles mintaadás a másság elfogadására, a toleranciára. A szülı figyelmének ráirányítása a gyermekére, a szülı gyermekébe vetett hitének bizalmának erısítése, érzelmi beállítódásának kedvezı alakítása. Odafigyelés a tanulókkal foglalkozó pedagógusok, napközis nevelık, gyermekekkel és szülıkkel való bánásmódjára, pedagógiai módszereire. A törvényben garantált tanulói jogok érvényesülésének, tiszteletben tartásának figyelemmel kísérése. Követni a tanulók fejlıdését, viselkedésének változásait. Fokozottan odafigyelni, kiszőrni a gyermekvédelmi szempontból gyanús eseteket. Problémás esetekben családlátogatás. Konzultáció a szakemberekkel, esetkezelés, esetkonzultáció. A gyermekvédelmi információ bizalmas, tapintatos, etikus, szakszerő kezelése. A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, a területileg illetékes jegyzıvel, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 40

41 Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: elıadások szervezése tanulóknak, tanároknak, kiscsoportos beszélgetések az érintett tanulók bevonásával, felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, pályaorientáció, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a szülıkkel való együttmőködés, tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, önismereti csoportok, önismereti játékok, jóga. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos információk a II. emeleti, a lépcsı melletti faliújságon olvashatók. 41

42 Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység távlati ütemterve IDİPONT FELADAT FELELİS 1. szeptember A hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása. A tevékenységi formák megtervezése a következı tanévre. osztályfınök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs igazgató irányításával 2. októbertıl - májusig Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint. Az iskolába járás figyelemmel kísérése, az osztályozó vizsgára utasított tanulók felkészítése. Az iskolaorvossal és védınıkkel együttmőködve gondoskodás az egészségileg károsodott gyermekek megfelelı foglalkoztatásáról, pályaválasztásuk segítése. igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, nevelıtestület 3. május Eredmények számbavétele, beszámoló a végzett munkáról a fejlesztési követelmények megtervezése a következı tanévre. Gyermek és ifjúságvédelmi felelıs 42

43 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A sajátos nevelési igényő tanulókkal összefüggı pedagógiai tevékenységek Célja: A sajátos nevelési igényő tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók számára a NAT-kerettanterv Helyi tanterv követelményeinek teljesítése, ezzel együtt eredményes integrációjuknak támogatása, segítése. Feladata: A sajátos nevelési igényő és beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók számára olyan differenciált képességfejlesztés megvalósítása integrált keretek között, amely elısegíti a tanulási hátrányok csökkentését, az egyéni képességekhez igazított tudás biztosítását. 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve 1.5 pontja a következıképpen fogalmaz a többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatásról: A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı integrált - oktatásuk. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvételt és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthetı, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezık biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülık közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényő tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különbözı pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlıdési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetıvé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitıl függı pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítı speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı, magas szintő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, 43

44 empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezı pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez; f) együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkezı gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttmőködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttmőködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra. 44

45 Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat mőködtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe a megyei/fıvárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Integráció intézményként feladatunknak tekintjük az SNI és BTMN tanulók szakszerő ellátását az iskolai élet egészét átfogóan. SNI/a: A pszichológiai, gyógypedagógiai és a gyermekneurológiai gyermekpszichiátriai vélemény alapján a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. SNI/b: A pszichológiai, gyógypedagógiai és a gyermekneurológiai gyermekpszichiátriai vélemény alapján a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. BTMN: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló. A sajátos nevelési igényő és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók számára a többségi oktatás során biztosított megsegítés formái: A tanórákon az egyéni differenciálás és az individualizálás eszközeivel segítik a többségi pedagógusok ezen tanulók tanórai haladását, unkáját. Igazodnak a sajátos nevelési igényő és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók eltérı képességeihez tananyag tartalmában, felosztásában, szintjében, a tanóra szervezésében, számonkérés típusában. 45

46 Differenciálás: - érdeklıdés irányultságában - választott módszerek vonatkozásában - munkaformákban - szervezési módban - irányítás módjában - közvetítés módban - nevelés stílusában - válaszadás módjában - munkavégzés ütemében - önállóság fokában Lehetıvé teszik a tanulók számára a tanítási órákon, ahol erre a Szakértıi Bizottság javaslatot tesz a Pozitív diszkriminációt: - segédeszközök használatát gyakorló és számonkérı helyzetben (számológép, szorzótábla, helyesírási szabályzat stb.) - a megfelelı számonkérést (szóbeli, írásbeli) - hosszabb idı biztosítása számonkérı helyzetben - állandó szemléltetés - mozaikszerő órafelépítés - jól fogalmazott, rövid instrukciók adása - közvetlen kétszemélyes helyzetek teremtése - tananyagnak mennyiségben és nehézségi fokban a gyermek képességeihez igazodó megválasztása, szükség esetén a tananyag minıségi és mennyiségi redukálása - a tanulás folyamatának egyidejőleg többcsatornás (auditív, vizuális, taktilis, kinesztéziás) információközvetítéssel való segítése - a fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyőjtések, szómagyarázatok alkalmazása - fokozott kontroll biztosítása A felsı tagozat 5. évfolyamán a nem szakrendszerő oktatás keretein belül is segítik az eredményes oktatást - nevelést. 46

47 Többletpedagógiai szolgáltatások a tanulási kudarcok csökkentésének érdekében Habilitációs, rehabilitációs órák: Kötelezı tanórán túl szervezhetı a Szakértıi Bizottság által javasolt heti idıkeretben és formában az SNI/a és SNI/b tanulók számára. Az órákon a tanulókat egyéni fejlesztési terv alapján a sérülés jellegének megfelelı végzettségő gyógypedagógus fejleszti. Az órák adminisztrálása Csoportnaplóba valamint Egyéni haladási naplóba történik. Fejlesztési foglalkozás: A BTMN küzdı tanulók számára szervezett kötelezı tanórán túli foglalkozás, amely során tanulási nehézségeik kompenzálása, enyhítés folyik. Egyéni fejlesztési terv alapján történik a tanulók megsegítése, haladásukat Egyéni Haladási Naplóba jegyezzük. A habilitációs és rehabilitációs órákon valamint a fejlesztı foglalkozásokon alkalmazott módszerek: - testséma fejlesztés - nagymozgás fejlesztés - téri- és idıi orientáció fejlesztés - finommotorika fejlesztés - vizuo-motoros koordináció fejlesztése - kognitív mőveletek minıségének javítása (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem) - kognitív folyamatok mozgásának irányítása (absztrahálás, strukturálás, transzferálás, kombinálás) - diszlexia prevenció, reedukáció - diszgráfia prevenció, reedukáció - diszkalkulia prevenció, reedukáció - sikerélmény biztosítása, önbizalom erısítése, elfogadottság érzésének biztosítása - következetes nevelési attitőd alkalmazása a rehabilitációs munkában A habilitációs és rehabilitációs órákon, a fejlesztı foglalkozáson alkalmazott eszközök: Mind az alsó, mind a felsı tagozati iskolaegységben erre a célra kialakított fejlesztıszobában folynak a rehabilitációs órák és a fejlesztı foglalkozások. 47

48 A termekben megtalálhatóak: - a gyermekek létszámának megfelelı számú asztal, szék - tanári asztal, szék - polcok és szekrények - a fejlesztéshez használt eszközök (fejlesztıjátékok, tankönyvek) A habilitációs és rehabilitációs órákon, a fejlesztı foglalkozáson alkalmazott tankönyvek: - Szautner Jánosné: Nebuló I., II., III., - Hargitai Katalin: Lexi - Hargitai Katalin: Lexi iskolás lesz - Hargitai Katalin: Játékház, Játékvár, Játékváros (Meixner) - Adorján Katalin: Gyakorlóanyag I., II., III., - Adorján Katalin: Szebben akarok írni I., II., - Adorján Katalin: Olvasásmegértést fejlesztı borítékos feladatok - Szabó Ottília: Számtól Számig I., II., - Ványi Ágnes Schwalmnné Navratil Katalin: Mi? Mi! Avagy diszlexiás (kép)regény - Ványi Ágnes Schwalmnné Navratil Katalin: Írd füllel! - Gergényiné Németh Erika Dr. Szamosné Nagy Sára: Gyakorló feladatok diszgráfiás és diszlexiás gyerekeknek - Vannay Aladárné: Gondolkodj és írj! - Rosta Katalin: Ez volnék én? - Berkes Klára: Ki(sszámoló A tankönyveken kívül a fejlesztést szolgálják a fejlesztı játékok: - LOGICO - Figurix - Differix - Tüske - Gyöngyfőzık - Asszociációs puzzle - Hangkazetta és tábla a hallási differenciálás fejlesztéséhez. 48

49 A többségi és gyógy- illetve fejlesztıpedagógusok együttmőködése A pedagógusok munkájának összehangolása a tanulók sikeres beilleszkedése érdekében elengedhetetlen. Folyamatos konzultáció szükséges, hiszen a két terület csak egymást kiegészítve teremtheti meg a sikeres integráció alapjait. A kölcsönös óralátogatások alapot nyújtanak a tapasztalatcseréhez a többségi pedagógia és a gyógypedagógia módszereinek ötvözéséhez. A szülık számára szülıi értekezletek, fogadóórák alkalmával együtt biztosítják az információkat a tanulók haladásáról. Egyéni fejlesztési tervet készítenek szükség esetén az SNI és BTMN tanulók tanórai megsegítéséhez. 49

50 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek Szociális hátrányú tanuló Tartósan vagy gyakran beteg, hiányzik az iskolából, Négy vagy többgyermekes családban él, Egyedül álló szülı által nevelt, Teljes családban nevelkedik, de életszínvonala az iskola szülıi körének átlaga alatt van. Szociálisan hátrányos helyzet A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következıkbıl adódik: A családi mikrokörnyezet gondjaiból A szabadidıs tevékenységei során szövıdı társas viszonyaiból Az iskolai körülményekbıl. Feladataink A gyermekek és körülményeinek megismerése. Megállapítani, hogy képességei kibontakoztatásában, elsısorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét minıségét. A fentiek alapján a gyermek és szülı érdeklıdésnek, képességnek megfelelı közös út keresése, amely a gyermeket segíti és épülését szolgálja. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják Családlátogatás, szülıi konzultáció az osztálytanítóval és a fejlesztı pedagógussal. Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (iskolaorvos, védını) A tanuló beilleszkedését segítı évkör, ünneprend és napi, heti ritmusok. Iskolák oktató és nevelı munkáját javítani hivatott tevékenységek. A továbbtanulás irányítása, segítése. A tanulók szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése, a különbözı közösségekben. Napközis csoportfoglalkozások Tanulószoba mőködése Színház és mozi látogatások megszervezése. 50

51 Szociálisan hátrányos helyzetben lévı családok segítése (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). Kedvezményes táborok, szabadidıs programok figyelemmel kísérése a rászoruló tanulók bevonásával. A számítógép és könyvtár állományainak használata. Az iskolába való bekerülés elıkészítése Partneri viszonyban állunk a Madarász Imre Egyesített Óvodával. Az alsós tanító nénik a nagycsoportos óvodai szülıi értekezleteken tájékoztatják a szülıket az iskolánkban folyó nevelı-oktató munkáról. Az iskolába bekerült elsıs tanulóink bemeneti mérése (gyógypedagógus által összeállított képességfelmérı feladatlappal) minden év szeptemberében városi szinten megtörténik. Hatás vizsgálat ugyanazon tanév májusában. Az elkövetkezı tanévekben az integráció feltételeinek megfelelıen igyekszünk kialakítani a heterogén osztályokat. Bár ehhez úgy véljük, hogy elengedhetetlen a szülıi szándék is. Együttmőködések-partnerségi kapcsolatok A szülıi házzal: Fogadóóra, minden második hónapban; szülıi értekezletek, évente 3 alkalommal; családlátogatás, osztálykirándulások, rendezvények: farsang, alapítványi bál, anyák napja, egyéb kulturális események során. Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálattal rendszeres munkakapcsolatot tartunk a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs révén. A középfokú oktatási intézményekkel tapasztalatcsere-látogatásokon, közös munkaközösségi foglalkozásokon, bemutató órákon keresztül tartjuk a kapcsolatot. A Kisebbségi Önkormányzat rendezvényeit látogatjuk, az általa rendezett kiállításokat megtekintjük. Kapcsolatot tartunk a város egyéb szervezeteivel. A tanítást-tanulást segítı eszközrendszer elemei A kulcskompetenciát fejlesztı programok közül a nevelı testület a következı fejlesztési területeket választotta: Az önálló tanulást segítı felkészítés területén: felsı tagozatban az önálló tanulási képességeket fejlesztı Oroszlány Péter-féle tanulás módszertant és Sindelar programot. 51

52 Az eszközjellegő kompetenciák fejlesztése területén a tantárgyi képességfejlesztı programot. Az eszközjellegő kompetenciák fejlesztése területén a tantárgyi képességfejlesztı programot. A szociális kompetenciák fejlesztése területén a közösség fejlesztı, közösség építı programot, amelyet a következı játékkal, szabadidıs rendezvényekkel kívánunk megvalósítani: Györffy István nyomában címő közösségi játék, Christmas party, Halloween party, osztálykirándulások, hulladékgyőjtés, múzeumlátogatás, szüreti mulatság, Mikulás kupa, táborok, erdei iskolák szervezése. Az integrációt segítı tanórán kívüli szabadidıs programok közül mővészeti körök alakítását, mőködtetését: énekkar, néptánc szakkör, táncház, színjátszó kör, képzımővészeti kör. Az integrációt elısegítı módszertani elemek közül a drámapedagógiát, melynek nagy hagyományai vannak nálunk. Tanítványainkat a színház eszközeivel neveljük arra, hogy alkalmazkodni kell a másik emberhez, hogy a másik ember értékeit is el kell fogadni. Tanítási órákon dramatizálunk, szituációs játékokat játszunk, szeretik tanulóink az óra eleji motiválás, ráhangolás során alkalmazott gyakorlatokat, játékokat. Külön tantárgyi modulunk a dráma és tánc. Fontosnak tartjuk az iskola színházat, tanulóink gyakran mutatnak be produkciókat iskolai ünnepségeken, a diák önkormányzat által szervezett Ki mit tud? vetélkedın, a drámanapon. Ezeken a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók is szerepeket kapnak szüleik nagy örömére, hiszen ezekre a rendezvényekre meghívjuk a szülıket, akik nagyon büszkék, hogy gyermeküket a Déryné Mővelıdési Központ színpadán látják. Mőhelymunka területérıl a hospitálásra épülı együttmőködést vállaljuk. A három havonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei közül a szöveges értékelést. Vállaljuk, hogy a multikulturális tartalmak különbözı tantárgyakban megjelennek. Így a kisebbségi népismeret tartalmi elemei az irodalom, nyelvtan, környezetismeret, történelem, hon- és népismeret, dráma és osztályfınöki órák témáiba építjük be. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása terén a továbbtanulásra felkészítı programokat: középiskolai elıkészítı csoport indítása, nyílt napokon való részvétel, önismereti csoportok mőködtetése, mesteremberek meghívása, középiskolák börzéjén való részvétel, foglalkozások szerinti családfa rajzolása. 52

53 Az elvárható eredmények Számot kell adnunk a következıkrıl: A hátrányos helyzető tanulók aránya megfelel-e a jogszabályban elıírtaknak? Beépültek-e a multikulturális tartalmak a helyi tantervbe? Kialakítottuk-e a párbeszédet a szülıkkel? Létezik-e az együttmőködésre épülı értékelési rendszer? Hogyan boldogulnak a hátrányos helyzető tanulóink az érettségit adó intézményekben? 53

54 A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítı nevelı, és az osztályfınökök tájékoztatják: az iskola igazgatója évente a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, a diákönkormányzatot segítı nevelı havonta egyszer, a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfınökök folyamatosan. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenırzın keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: A szülık és a pedagógusok együttmőködése, legyen az egyenrangú nevelıtársak felelıs kapcsolata. A szülık és pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Alkalomszerő szülıi fórum / Aktuális kérdések/ A szülıi értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási órák idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 54

55 Szülıi értekezlet Feladata: a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, a szülık tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeirıl, - az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, - tanév végén a következı évi tankönyvekrıl illetve taneszközökrıl. a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra. Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási óra. Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. 55

56 Pályaválasztási szülıi értekezlet Minden nyolcadik osztályt végzett tanuló találja meg képességének, érdeklıdésének, tehetségének megfelelı iskolát. A szülı tájékoztatása a lehetıségekrıl. Reális önismeret kialakítása. A szülık, tanulók, osztályfınökök eredményes együttmőködésével megtalálni a megfelelı iskolát. Vegyenek fel minden tanulót a megjelölt iskolába. 56

57 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A tananyag feldolgozását segítı szemléltetést, valamint tanulói tevékenységet az osztálytermekben, szertárakban és a tanári szobákban az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) felsorolása a helyi tantervben található. Az 1-4. évfolyam eszközei megtalálhatók a Helyi Tanterv (alsó) 5. pontjában. Az 5-8. évfolyam eszközei megtalálhatók a Helyi Tanterv (felsı) 6. pontjában. 57

58 A Györffy István Általános Iskola KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA Aki tenni akar az mindenre talál megoldást, aki nem akar tenni, az mindenre talál ki fogást /Keleti bölcsesség/ 58

59 3. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM I. A környezeti nevelés törvényi háttere A világmérető környezeti válság felismerése óta számos nemzeti és nemzetközi jogszabály született bolygónk megóvása érdekében. Ezek közül a következık a leglényegesebbek: Az Egyesült Nemzetek Szervezete december 20-án a közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Az Alkotmány 18. ; 70.. Jogszabályok, intézkedések : évi LIII. Környezetvédelmi törvény - Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja , melynek részére az az önálló, tematikus akcióprogram, amely a környezettudatosság növelését szolgálja. A program elfogadásáról és végrehajtásáról a 132/2003.(XII.11.) OGY. rendelkezik. - A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. - A évi LXV. törvénnyel módosított évi LXXIX. törvény a Közoktatásról. - A 243/2003.sz. kormányrendelet: mely kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést; 11.. (10) bekezdés értelmében az iskola környezeti nevelési programját szeptember 01-jétıl az iskola valamennyi évfolyamán kötelezı alkalmazni. 59

60 II. Helyzetkép helyzetelemzés 1. Természeti, történelmi adottságaink Városunk az Alföld Keleti részén a Közép-Tisza vidékének egyik kis táján a Nagykunságon helyezkedik el. A táj kialakulásának, mai arculatának formálásában a legfontosabb szerepet a folyók játszották. Változatos felszínő táj keletkezett, amely nem szőkölködik látnivalókban, tájképi szépségekben. A Nagykunság arculatának kialakításából az ember is kivette a részét. Városunkban több kunhalom is található, melyeken keresztül megismerhetı az ember és a természet harmonikus kapcsolata. Megırzésük nagyon fontos, mert úgy illeszkednek a tájba, mintha a természet alkotta volna ıket. Rajtuk a régi növényvilág helyenként utolsó menedékeivel találkozunk. Az alföldi puszta csodálatos szépségét, növény és állatvilágát, történelmi emlékhelyeit tárja elénk. Meglátogathatjuk : - a környék tájvédelmi, környezetvédelmi területeit, kiserdıit; - mőemlék jellegő épületeit; - a Kunlovardát; - a városi szennyvíztisztítót; - a városi hulladéktárolót; megismerkedhetünk: - városunk múltjával; - városunkhoz főzıdı legendákkal; - régi mesterségekkel. 60

61 2. Az iskola külsı belsı környezete, berendezése Az iskola helyének, épületének múltja Iskolánk a város legrégebben mőködı általános iskolája. Az 1700-as évek óta jegyzik. Központi épülete: 1984-ig a Csengıs Iskola volt, mely között épült és 1996-ban újra a Református Egyház tulajdonába került tıl a József Attila úti iskolaegység lett, mely akkor új, modern épület volt. A tanulói létszám növekedése miatt évtizedek óta egyszerre több különbözı helyen levı épületben folyik a tanítás. Leghíresebb tanítványunk Györffy István néprajztudós volt, akinek nevét iskolánk 1962-ben vette fel. Az iskola helyének, épületének jelene Megnevezés József Attila úti Kossuth tér 4.sz. iskolaegység iskolaegység Városudvar Épület as évek Fı építıanyaga Betonelemek Tégla, fa, cserép Tégla, fa, cserép Főtés Gáz, központi Gáz, központi Cserépkályha Világítás 2002-ben lett felújítva. Szaktantermi rendszer: Tantermek és berendezéseink. Irodák Folyosók - adott tárgyak tanítását segítı szemléltetı eszközök - írásvetítı - szakjelleghez illeszkedı tanulóasztalok, székek Igazgatói, igazgató helyettesi, gazdasági Osztályterem - írásvetítı - a terem méretéhez igazodó osztálylétszámok Igazgató helyettesi, tanári szoba iroda, tanári szobák Felszereltségük, berendezésük a célnak megfelelı, megtalálható: Számítógép, nyomtató, fénymásoló, telefon, fax; Egyik oldalról a szaktantermek nyílnak, a másik oldalon belsı korlát, bukó, nyíló ablakok. Keskeny: mindkét oldalra helyiségek nyílnak. 1 tanterem 1 tornaszoba

62 Megnevezés Könyvtár Melegítıkonyha, étterem. Mellékhelyiségek Egyéb helyiségek József Attila úti iskolaegység Jól felszerelt zsúfolt polcrendszerek. Értékes könyvek, CDromok, videó-filmek, videó, CD-lejátszó, számítógép, nyomtató. 150 tanuló, 5 pedagógus kulturált étkezését biztosítja. Szintenként, külön lány és fiú WC elıtérrel. Csak itt található szintenként 1 db ivócsap, kézmosó, textiltörölközı. Kossuth tér 4.sz. iskolaegység Városudvar Zsúfolt polcrendszerek tanuló, 5 pedagógus kulturált étkezését biztosítja. Felsıszint fiú WC, földszint leány WC. Ivócsap: Földszint : 3 db 1 kézmosó, textiltörölközı Tornaszoba és a tanterem közötti részben, külön lány és fiú WC, mosdó. Büfé Nem mőködik Szerény árukínálat Portásfülke: A takarítók tartózkodási helye, szerényen Takarító fülke: A takarítók tartókodási berendezve. helye, szerényen Klub szoba: berendezve. Felnıttek kiscsoportos beszélgetéséhez Dohányzó helyiség: kialakítva. A célnak megfelelıen Dohányzó helyiség: kialakítva. Szertárral közös, egészségtelen. Külsı környezet Iskola elıtti, melletti virágoskertet a hivatalsegédek tartják rendben. Sok a légy, a darázs, a denevér, a poloska. Külsı környezet Az iskola környékén több park található, melyeket a városgondnokság emberei gondoznak. A tantermek ablakai közvetlenül az utcára nyílnak, a gépjármőforgalom és gyalogos közlekedés miatt nagy a külsı zaj, szennyezett a levegı. Sok a légy és a darázs. Az épület udvarán található kertet a hivatalsegéd gondozza. 62

63 Általánosítások: Iskolánk minden egységére jellemzı a: - tisztaság, rend, - korszerő világítás, - zöldsarkok kialakítása, - természetes anyagok használata a dekorációban, - faültetése és megóvása, - madáretetés, megfigyelés, - a tanulók védik a tantermek, a felszerelések, a berendezések állagát, környezetük tisztaságát. Gyengeségeink Megnevezés Nyomós ivócsapok száma, helye Zsúfoltság Hideg helyiségek Bogarak Levegı tisztasága József Attila úti iskolaegység Csak a WC elıterében található szintenként 1 db. A tanulók létszámához képest kicsi a: - folyosó - díszudvar - csoportszoba - számítástechnika II. - könyvtár - faliszekrény Szélsı tantermek: - elıadói - technika II. - irodák - klub szoba Légy, poloska, darázs jön be a nyitott ablakon. Kossuth tér 4.sz. iskolaegység Csak a földszinten található 3 db. Keskenyek a folyosók. Aránytalan osztálylétszámok. Külsı tanterem a bejárattal szemben. Légy jön be a nyitott ablakon. A pincébıl dohos levegı áramlik ki. Városudvar Ivócsap nincs. Kicsi tornaszoba

64 Fejlesztésre váró feladatok: - Nyomós ivócsapok elhelyezése : - a folyosón a József Attila úti iskolaegységben, - az emeleten a Kossuth tér 4.sz. iskolaegységben. - WC korszerősítése a József Attila úti iskolaegységben, mindegyikben takarékos öblítı tartályok felszerelése. - Nyílászárók felújítása a József Attila úti iskolaegységben, hagyományos ablaküvegek cseréje hıszigetelt, hangszigetelt üvegekre. - A József Attila úti iskolaegység tetıjének felújítása, a tetıtér beépítése. A tetıtér beépítésével 4 tanteremmel bıvülne az iskola. 3. Erıforrások számbavétele Belsı erıforrásaink Humán erıforrások Feladat, szerepkör Erısségek Iskolavezetık: Igazgató Igazgatóhelyettesek Támogatják a környezeti nevelési programot: Rendben tartatják az iskolaépületek külsı és belsı környezetét. Ügyelnek az anyag -eszköz- és energiatakarékosságra. Figyelnek a tanulók egészséges táplálkozására. Jóváhagyják a környezetvédelem érdekében szervezett programokat, a hulladékgyőjtést. Összehangolják a középszintő vezetık, az osztályfınökök, a szaktanárok és a tanulók környezetvédelmi tevékenységét. Formálják a tanulók és dolgozók szemléletét. A minıségi munka részeként értékelik az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremtenek Ösztönzı rendszert dolgoznak ki. Aktívan részt vesznek a programokban. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható a kapcsolatrendszerük. 64

65 Humán erıforrások Feladat, szerepkör Erısségek Környezeti nevelési munkacsoport Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelıen az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelı munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külsı támogatókkal. Lehetıséget ad a különbözı szakmacsoportok programjainak összehangolására. Munkaközösségvezetık Diákönkormányzatot segítı tanár Osztályfınöki munkaközösség Gazdasági- és adminisztratív dolgozók. Technikai dolgozók, takarítók, konyhai dolgozók, Pedagógiai asszisztens Segítik: Az iskolavezetés és a DÖK-kel összehangolt programok szervezését. Jeles napok megünneplését. Tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak. Megszervezi és lebonyolítja a szelektív hulladékgyőjtést. Környezetvédelmi és egészségmegırzı akciókat szervez és bonyolít (pl. udvarrendezés, szárazelem győjtés, Gurul az alma versenyek stb.). Évfolyamra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Felelısek saját osztályuk környezeti kultúrájának megteremtésében. Tanulmányi és egyéb kirándulásokon ügyelnek és figyelnek tanítványaikkal együtt a környezetre és a tisztaságra. Megszervezik a tanulók ügyeletesi munkáját. Koordinálják a vezetık által adott feladatok végrehajtását. Tervszerő munkájukkal megteremtik az eredményes környezeti nevelés gazdasági- és adminisztratív feltételeit. Felelısek az iskola külsı és belsı környezetének rendjéért, tisztaságáért. Gondoskodnak a szellıztetésrıl és a fertıtlenítésrıl. Megteremtik a kultúrált étkezéshez szükséges miliıt. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Lehetıség van az aktualitások megbeszélésére osztályközösségi szinten. Részt vállalnak a takarékosságban és a környezetbarát tisztítószerek beszerzésében. Segítik a zöldítési program, szelektív hulladékgyőjtés, tiszta egészséges környezet megteremtését. 65

66 Humán erıforrások Feladat, szerepkör Erısségek Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Saját szakterületükön felelısek a tanulók aktív bevonásával a környezeti feladatok végrehajtásában. Környezetvédelmi beszélgetéseket kezdeményeznek, esetenként aktuális pályamunkák írására serkentik tanítványaikat. Felhívják a tanulók figyelmét a környezet tisztaságának fontosságára, a veszélyes hulladékokra. Az egészséges életmód alapvetı feltételeként tüntetik fel a környezetet, hisz a jó sportolás alapvetı feltétele a tiszta levegı és a tiszta környezet. Tanítók, Segíti az iskolai Vöröskereszt Szaktanárok, munkáját. Szabadidı-szervezı Támogatja a tanulók környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Felvilágosító munkát végez a káros szenvedélyek ártalmaitól, küzdenek azok ellen. Védett természet és környezet felfedeztetése. Az iskola környezet esztétikus kialakítása a tanulók aktív bevonásával, annak aktualitáshoz kapcsolódó alakítása és szinten tartása. Tízóraizáskor felügyelnek az étkezések kulturáltságára. Segítik a környezetvédelmi munkacsoport éves programjának megvalósítását. Tanulóifjúság Szülık A meghirdetett és megtervezett programok aktív javaslattevıi, részesei és végrehajtói. Lehetıség szerint vegyenek részt a meghirdetett programokon. Példamutató magatartásukkal segítsék környezetnevelési tevékenységünket. Szükség esetén anyagi támogatás. Külsı erıforrások felkutatása. Valamennyi tanító, szaktanár, belátja, hogy minden pedagógus feladata a környezeti nevelés. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentısége a helyi értékek felkutatásának. A fı hangsúly a szemlélet formáláson van. Tevékeny részvétel a programban, az ı szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. 66

67 Külsı erıforrásaink Ssz. Megnevezés Kapcsolattartás formája Kapcsolattartó neve 1. Szülıi testület Akciók, megmozdulások SZMK. Vezetı 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Képviselı Testület, Humán Szolgáltatási Iroda, Gazdálkodási Iroda, 3. Vízmő, Városi Gyógyvíző Strandfürdı és Uszoda 4. Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat 5. Déryné Mővelıdési és Ifjúsági Központ, Tourinform Iroda 6. Városi Csokonai Könyvtár 7. Karcag Városi Önkormányzat Városgondnoksága Pályázatok, kiadványok Ivóvíz, A strand tisztasága, szemetessége. Elıadások, pályázatok Elıadások, kiadványok Szóróanyag, Hulladékgyőjtés Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Irodavezetıi Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató 8. NEFAG Rt. Apavára Kirándulás, tanösvény Erdész 9. Városvédı- és Városszépítı Egyesület Elnök 10. Hortobágyi Nemzeti Kirándulás, filmvetítés, Park tanösvény Parkvezetı 11. Rendırkapitányság Közlekedés kisrendırök Rendırkapitány 12. Tőzoltóság Tőzriadó Tőzoltóparancsnok 13. OKÉV Felmérések 14. Könyvkiadók Prospektusok hanganyagok Szakreferensek 15. ÁFÉSZ Hulladékgyőjtés Elnök 16. Ferro Metal Kft. Hulladékgyőjtés Igazgató 17. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Karcagi Kutató Intézet 18. Környezetvédelmi Minisztérium Arborétum Szóróanyag, Pályázatok Igazgató 67

68 Anyagi erıforrásaink - iskolai költségvetés - DÖK támogatás - DSE támogatás - Pályázati lehetıségek (városi, országos, civil szervezet) - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati lehetıségei : Zöld Forrás elérhetıség - Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság - Erdei Iskola Program (pályázati forrás) Önköltség felvállalása: - Táborok esetében, a pályázati támogatás kiegészítése. - Tanulmányi kirándulás teljesen önköltséges alapon. 68

69 III. Alapelvek, célok 1. A környezeti nevelés általános alapelvei, céljai Célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy segítse a tanulók környezettudatos magatartásának életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítse az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. (NAT 2003.) Alapelvei A környezeti nevelés során a tanulók: Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak; Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 69

70 2. Az iskola hitvallása Dr. Szent Györgyi Albert 1945-ben elhangzott szavai ma is érvényesek. egész embert akarunk nevelni. Tanításunk ne üres adatokból álljon, hanem elégítse ki a gyermek természetes kíváncsiságát, tudni és érteni akarását. A lényeget tanítsuk szépen, egyszerően, világosan. Amit a gyermek kicsi korban nem épít be a lelkébe, azt késıbb nehezen fogja beépíteni. Az ember szívvel, lélekkel csak azt tudja óvni, védeni, amit szeret. Megismerni viszont csak azt tudja igazán, ami elérhetı, könnyen tanulmányozható. Olyan iskolát szeretnénk, amelyben: Közvetlen tapasztalatszerzéssel, tevékenykedtetéssel ismertetjük meg tanítványainkkal környezetük növény és állatvilágát, természeti kincseinek és mőemlékeinek védelmét; tudatosítjuk tanulóinkban, hogy az ember a természet része, az általa okozott természeti - környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza saját szervezetük mőködésére; tanulóinkon keresztül fejlesszük a szülık környezettudatos magatartását. Pedagógiai tevékenységünkkel azt szeretnénk megalapozni, hogy tanulóink a környezetet nem kihasználó szennyezı emberekké, hanem környezetvédı a természet részeként élı felnıttekké váljanak. 70

71 3. Hosszú távú célok, kulcsszavak az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári egyéb közösségi felelısség felébresztése az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat a kicsi szép esztétika empátia, segítıkészség tolerancia 71

72 együttmőködés kölcsönhatás felelısség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés szelídség 72

73 4. Rövid távú célok, feladatok természeti épített szociális környezetünk, lakóhelyünk megismerése, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása pl. öreg fák, parkok megóvása, lehetıség szerint faültetés, madárvédelem, iskola elıtti park örökbefogadása, hulladékgyőjtés, víz és energiatakarékosság hagyományok védelme: család iskola település nemzet szinteken a tapasztalatokon alapuló kreatív környezeti nevelés minden tantárgy feladata környezetért felelıs életvitel és magatartás alakítása, formálása életkori sajátosságok figyelembevétele a napközis csoportok programjában is kapjon helyet a környezeti nevelés legfontosabb jeles napok megünneplése az iskola minden dolgozója mutasson pozitív példát a környezettudatos magatartás, környezeti erkölcs kialakításához a kommunikáció fejlesztése a szülıkkel Az iskola külsı környezete Az iskola elhelyezkedésébıl adódó jellemzık Nagy forgalom Zaj Légszennyezés Szemét Játszóterek Célok Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése. Csökkentése Tiszta, egészséges környezet A gyerekek mozgásigényének kielégítése. Feladatok - kisrendıri ügyelet szervezése (6. évf.) - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedık számára kerékpártárolók fejlesztése - fekvırendırök kialakítása - fák, cserjék, zöld növények pótlása, gondozása - speciális ablaküvegek - mozgósítás:- gyomtalanításra - parlagfő irtásra - szeméttárolók sőrítése - szelektív hulladékgyőjtés szorgalmazása városi szinten - utak sózása helyett ásványi ırlemény használata - játszóterek felszerelésének bıvítése, rendszeres karbantartása, biztonságosabbá tétele 73

74 Az iskola belsı környezete Az iskola elhelyezkedésébıl adódó jellemzık az iskolabelsı energia-felhasználás vízfelhasználás udvar Az iskola eszközellátottsága Célok tiszta környezet takarékos főtés, egészséges, takarékos világítás egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése legyen a pihenés felüdülés helye biztonságos aljzat A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése. Feladatok - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, akvárium, madáretetı,a mellék helyiségekben: szappan, WC-papír biztosítása - önálló főtésrendszer kialakítása - főtési rendszer felújítása, rendszeres felügyelete - nyílászárók javítása, tetı szigetelése - fölösleges világítás elkerülése - ivócsapok telepítése a folyosókra - víztakarékos öblítés folyamatos kialakítása - csapok rendszeres karbantartása - tisztított vizet tartalmazó ballonok elhelyezése - csapok elzárása: ügyeletes gyerek ellenırizze - növények gondozása, pótlása - fajátékok rendszeres karbantartása - madáretetık, madárodúk kihelyezése, gondozása - ülıpadok létesítése - az aszfaltozott, betonozott rész állagának megóvása, megtörése zöld növényzettel - a tantermekben írásvetítı, TV, videó és számítógép - esztétikus dekoráció, falitábla, szemléltetı anyagok - digitális fényképezıgép 74

75 IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek, színterek A környezeti nevelés szinterei az iskolában: hagyományos tanórai foglalkozások nem hagyományos tanórai foglalkozások (tanulmányi séták; témanap; hulladékgyőjtés; erdei iskola) tanórán kívüli tevékenységek külsı kapcsolattartás 1. Tanórai keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei: Környezetismeret, természetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élıvilág sokszínőségét, az élılények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelısségét az élıvilág megırzésében váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintő értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élı és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelı képességek kialakítása, környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitődök fejlesztése környezettudat fejlesztése felelısségérzet fejlesztése az ember és a természet kapcsolatában környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása 75

76 Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérı természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, a fenntartható fejlıdést Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától 76

77 értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Biológia A tanulók ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, elıregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat 77

78 Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élı, a természetet tisztelı, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, földrajzi helyhez kötıdı mondákat, verseket ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére 78

79 A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetrıl szólnak legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni 79

80 A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit állampolgári felelısségtudatuk fejlıdjön ismerjék meg, valamint óvják, védjék a hazai és külföldi tájakat és mőemlékeket váljanak érzékennyé a természet szeretetére egy-egy jól megválasztott szöveg feldolgozása kapcsán legyenek képesek megfogalmazni mit tehetnek a hazai és külföldi tájak élıvilágának megmentéséért, a környezet tisztaságáért A tanulókban alakuljon ki és fejlıdjön a felelısség a környezettel szemben fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetıségeit Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehetı legkevesebb károsodást okozzák, óvják, védjék a természetet tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelı életteret kell hagyniuk 80

81 A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; értékeljék a természet fontosságát alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, lássák saját szerepüket fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért lássák a környezetszennyezés emberiségellenes hatásait Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.) természethez való érzelmi kötıdése erısödjön a drámajátékon keresztül A tanulókban fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Ének zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni 81

82 Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi heti évszakos életritmus kialakulását Technika A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülı használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelızésének módjait értsék meg a fenntartható fejlıdés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzıit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, szelektív hulladékgyőjtés alapvetı ismérveit 82

83 A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erısödjön a felelıs, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlı környezetvédelmi lehetıségeket ismerjék meg a távközlési informatikai berendezések környezetkárosító hatásait legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Nem hagyományos tanórai foglalkozások A tananyag feldolgozásához illeszkedıen, életkori sajátosságnak megfelelıen szervezzünk tanulmányi sétákat, melynek célja: tapasztaláson alapuló élményszerő, ismeretszerzés, a természetben való viselkedés megtaníttatása. Felelıs: tanító, szaktanár, napközis csoportvezetı Határidı: folyamatos 83

84 Szervezzük meg minden tanuló számára a karcagi Kunlovarda látogatását, ahol megtekinthetık az itt élı ıshonos háziállatok, melyek manapság már nem midig kerülnek a szemünk elé. Felelıs: természet ismeretet, környezetismeretet tanító pedagógusok Határidı: 4. év vége Évente egy alkalommal szervezzünk témanapot, a tantestület által a tanév elején elfogadott jeles naphoz kapcsolva. Lehetıség szerint 8. év végéig minden gyerek legalább egyszer jusson el erdei iskolába. Felelıs : környezet nevelési munkacsoport Határidı: a kiválasztott jeles nap Végezzünk évente két alkalommal szelektív hulladékgyőjtést. A szelektálást a helyi elszállítási lehetıségek határozzák meg. A bevétel felhasználásáról dönt a diákönkormányzat tagjainak véleménye alapján a nevelıtestület. Szervezéséért felelıs : a diákönkormányzat munkáját segítı tanár Lebonyolításáért felelıs : az iskola minden dolgozója Határidı: ısz, tavasz 84

85 2. Tanórán kívüli színterek A helyi természeti értékek sokat segítenek abban, hogy a gyerekek és rajtuk keresztül a szülık is a természetet értı és józan belátáson alapuló, féltı, megırzı magatartásúvá váljanak. A természet varázsát átérzı gyermekek tudni fogják, miért és hogyan vigyázzanak rá. Mindannyiunk számára fontos környezetünk állapota. Mértéktelenül szennyezik a környezetet a közlekedés, az ipar, a mezıgazdaság és a háztartások. Fontos, hogy tanulóink megtapasztalják a pozitív és negatív érzelmeket a témával kapcsolatban. Zöld kalandok Az életkori sajátosságok figyelembevételével: - minél több érzékszervet vonjon be az ismeretszerzésbe - a megfigyelt tapasztalatokat élményeket rögzítsük, értékeljük - készítsünk öröm vagy bánattérképet - jeles környezetvédelmi napok figyelembevételével szervezzünk programot. Ezek a napok ünnepnapok legyenek. (Ne csak ezen a napon tegyünk valamint a természetért.) Zöld kaland ajánlások: Az erdı ezerarcú szépsége: - az erdei Kupak Tanács ismerteti az erdei törvényt - az erdı fái, cserjéi - az erdı csendjének, hangjainak megkülönböztetése - illatok, formák, színek az erdıben - mozgások megfigyeltetése - Jeles nap: madarak és fák napja Lehetıségek: - város környéki kiserdık - Apavári erdı - A debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetének Arborétuma - Tiszaigari arborétum Cél : minden gyermek látogassa meg legalább egyszer a helyi arborétumot. Felelıs: osztálytanító, osztályfınök, napközis csoportvezetı, természetjáró szakkör vezetıje Határidı: 6. évfolyam vége 85

86 Az életet adó víz - vízparti hangulat (tapasztalatok győjtése) - éren, nádon - lápi ember patikája - mérgezı szépségek - fák a vízparton - apró élılények a vízben - madárlesen - A víz világnapján túra, takarítás üres területen. Lehetıségek: - város környéki vízpartok - Kecskereki - tó és környéke A Kecskereki tó és környékének meglátogatása a vizes élıhelyek tanulmányozását teszik lehetıvé. A terület látogatását körültekintéssel végezzük, mivel a védett madarak vonulásának, költésének helye, ezek zavartalanságát biztosítani kell. Cél: Minden gyermek ismerje meg természetvédelmi területünk sajátosságait. Felelıs: osztálytanító, osztályfınök, napközis csoportvezetık, természetjáró szakkör vezetıje Határidı: 8. évfolyam vége Az iskolai környezetkultúra megalapozása Vegyenek részt tanulóink az otthonos, esztétikus környezet kialakításában, óvják azt. Legyen élısarok, zöld növények, akvárium. Gondoskodjanak ezek ápolásáról. Ültessenek fát! Vállaljanak védnökséget 1-1 fa gondozásában. Cél: a tanulók aktívan vegyenek részt kulturált, esztétikus környezetük kialakításában, megóvásában. Felelıs: osztálytanító, osztályfınök, napközis csoportvezetık, tanulók 86

87 Városismereti programok Mottó: Tiszteld a múltat és éltesd tovább. Karcag város, lakóhelyünk a legendák földje. A város határában lévı kunhalmokhoz, kutakhoz legendák kötıdnek. A Nagykunságban rendkívül népszerő Zádor és Ágota legendája. Iskolánk névadója: Györffy István néprajztudós győjtımunkája is kötelez minket múltunk megismerésére. Karcag a hagyományok városa. Több emlékhely látogatása is segít bennünket a megismerésben, hagyományaink ápolásában. Értékeink megóvására kell nevelni gyermekeinket. Emlékhelyeink: - Kováts Mihály ezredes emlékhelye - Kun emlékhely (Karcag határában a 4.sz. fıút mellett) - Kálvária domb, napjainkban is egyházi zarándokhely Karcag a szobrok városa. Nagyon sok szobor díszíti közterületeinket, közintézményeinket. Ezen kívül fából és kovácsoltvasból készült díszkapuk, csobogók teszik hangulatosabbá városunkat. Túraútvonalak: - Zádor híd - Ágota híd - Kecskeri-tó és környéke Kiránduló csoportok kiinduló pontja lehet a szélmalmi fogadóház épülete, mely elıtt térkép segítségével kiválaszthatjuk a számunkra legjobban tetszı túraútvonalat a környék természeti, kulturális értékeihez. Remek lehetıség Nemzeti örökségünk része a Zádor híd és környékének megtekintése, a Zádor lapos és a Szerfás tanyával, mely kiemelt jelentıségő védett terület, az alföldi puszta csodálatos arcát tárja elénk. Folytathatjuk túránkat egészen Ágotáig, ahol már a Hortobágyi Nemzeti Park területére is betekintést nyerhetünk. Mőemlék jellegő épületeink: - Római katolikus templom - Református templom - Görögkeleti templom - Nagykun Református Iskola 87

88 - Kántor Sándor Fazekasház - Nagykunsági Tájház - Orvostörténeti és Patikamúzeum - Morgó Csárda - Földbe ásott temetıcsısz kunyhó - Szélmalom Cél: a nemzeti öntudat erısítése, múltunk megismerésével, védelmezésével Felelısök: osztálytanítók, osztályfınökök, napközis csoportvezetık, természetjáró szakkör vezetıje, hon és népismeretet tanító tanár, történelmet tanító tanár Határidı: életkori sajátosságok figyelembevételével folyamatos Szakkörök A kutató típusú, önállóan vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének színtere. A helyi adottságok figyelembevételével ajánlott természetbarát és helytörténeti szakkörök mőködtetése. Tanulói pályázatok Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet díjazással, a pályamő bemutatásával. A születendı munka formája sokféle lehet: rajz, fotó, interjú, irodalmi alkotás. Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására, vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap, lakások erkélyének, kertjének szépségversenye Mővészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a mővészetek iránti érdeklıdést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a mővészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi mősort, éljünk a drámapedagógia korszerő módszereivel. 88

89 Diákönkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet nevelési része. Napközis szabadidıs foglalkozások Séta a környéken, megfigyelések, termések győjtése. Versenyek Bekapcsolódunk a meghirdetett természetvédelmi, környezetvédelmi versenyekbe. Táborok, tanulmányi kirándulások Lehetıleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók. Szervezzük úgy a kirándulásokat, hogy egy-egy konkrét téma megismerését, egy-egy terület, táj megismerését szolgálja. Látogassuk meg lehetıség szerint a kirándulási cél kiépített tanösvényeit. Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön sarkot (polcot) a környezeti témákkal foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Adjunk lehetıséget az iskolaújságban Zöld Hírek megjelentetésére. Az iskolarádión keresztül kapjon tájékoztatást a tanulóifjúság az aktuális környezetvédelmi feladatokról, azok végrehajtásáról. Szülıi értekezlet Tájékoztassuk a szülıket a megoldott, vagy megoldásra váró környezetvédı feladatokról. 89

90 3. Külsı kapcsolattartás - A program végrehajtásához ápolni kell kapcsolatainkat külsı partnereinkkel. - Bekapcsolódunk a témával kapcsolatos városi rendezvényekbe. 4. Éves munkaterv A tervezetének megfelelıen a környezetnevelési munkacsoport évente részletesen dolgozza ki a környezeti nevelési munkatervét az alábbi táblázat alapján. Az iskola környezeti nevelési programja a./. tanévben. Tar- talom Tevékenység Célcsoport Idıskála Módszer Helyszín Elemzés, Értékelés Módja Várható eredmények Feltételek Felelısök 90

91 V. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amely segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. 1. Szempontok a módszerek kiválasztásához alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a minél több legyen alapvetıen pozitív szemléletet tükrözzenek a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötıdjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttmőködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külsı szövetségek, szülık stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerő technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem 2. Konkrét módszerek Játékok - szituációs - memóriafejlesztı - kombinációs - érzékelést fejlesztı - ráhangolást segítı - bizalomerısítı - kapcsolatteremtést segítı - drámapedagógia 91

92 Riportok - direkt riportok - fotoriportok Projekt módszerek - analízis akció projekt - témanap - témahét - erdei iskola Terepgyakorlat - terepgyakorlatok - táborok - térképkészítés - egyszerő megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák - rekonstrukciós munkák - madárvédelmi feladatok - szelektív hulladékgyőjtés - rend- és tisztasági verseny Közösségépítés - csoportszervezés a környezet- egészségügyi nevelés érdekében Mővészi kifejezés - vizuális mővészet a környezeti nevelésben - irodalmi alkotások - zenemővészet - fotómővészet - táncmővészet - népmővészet - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén 92

93 VI. A környezeti nevelés taneszközei Az iskolai könyvtár rendelkezik azokkal az alapvetı könyvekkel, CD-romokkal, videófilmekkel, melyek a program végrehajtását segítik. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelés szak- és CD könyvtárát. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési programok számára megfelelı audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlıdéssel új eszközöket kell beszerezni. 93

94 VII. A környezeti nevelés minıségirányítása A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve elıírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelı tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszőkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegırzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minısíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttmőködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetıséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenı példáinak és a szükségszerőségek felismerését. Olyan lehetıségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetıségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemlélető gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: a tanulói kíváncsiság megırzését, az aktivitás fenntartását és megerısítését, a belsı motivációs bázis fejlesztését, az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését, a megismerı és rövid úton célravezetı stratégiák felismerését, lehetıségeit, 94

95 a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére, az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére, a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenırzı értékelı tevékenységünk szempontjai: Az ellenırzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetıségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelı körültekintı, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmő információkat adjon, mely tükrözi a fejlıdés irányát és fokát, minısítve a személyes elırehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minısítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk: Egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlıdésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak 95

96 - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következık lehetnek: folyamatkövetı megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelıi követelmények teljesítésének ellenırzéséhez választott módszerek lehetnek: a személyiségjellemzık és a feladatellátás minıségének megfigyelése spontán és irányított személyes beszélgetések írásos felmérés, illetve kérdıíves vizsgálat nevelıi teljesítmény és dokumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minıségének követéses vizsgálata 96

97 VIII. A pedagógusok továbbképzése Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlıdést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves képzési idı alatt minden évben más munkaközösségbıl és a környezetnevelési munkacsoport tagjai közül évente legalább két tanár részt vesz külsı intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár - továbbképzési programokon. A nevelési értekezleteknek legyen része a környezeti nevelés is. 97

98 IX. A program felülvizsgálata A programot a környezetnevelési munkacsoport évente vizsgálja felül és tegyen javaslatot a nevelıtestületnek a program végrehajtásáról. Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával. Egyszerre kell élni a Nappal, a Holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel, soha nem ellene. Mindig belesimulva a világ összhangjába. Csak azok botlanak meg az életben, Akik valahogyan belül süketek a világ hangjai iránt. (Márai Sándor) 98

99 X. Mellékletek 1. A környezetvédelem jeles napjai A természet környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelı vetélkedıt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. - február 02. vizes élıhelyek - március 06. nemzetközis energiahatékonyság nap - március 22. víz világnapja - március 23. meteorológiai világnap - április 03. csillagászati világnap - április 04. laboratóriumi állatok napja - április 07. egészségügyi világnap - április 22. Föld Napja - április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja - május 08. Nemzetközi Vöröskereszt Napja - május 10. Madarak és Fák Napja - május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) - május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap - május 18. Múzeumi Világnap - május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja - május 31. Dohányzásmentes Világnap - június 05. Környezetvédelmi Világnap - június 08. Óceánok Világnapja - június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen - június 21. A Nap Napja - június 25. Barlangok Világnapja - július 11. Népesedési Világnap - augusztus 09. Állatkertek Napja - szeptember 16. Ózon Világnapja 99

100 - szeptember 22. Autómentes Nap - szeptember 23. Takarítási Világnap - október 01. Habitat Világnap - október 04. Állatok Világnapja - október 08. Madárfigyelı Világnap - október 08. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja - október 10. Lelki Egészség Napja - október 15. Nemzeti Gyaloglónap - október 16. Élelmezési Világnap - október 21. Földünkért Világnap - október 31. Takarékossági Világnap - november 17. Füstmentes Nap - november 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap - december 01. AIDS elleni világnap - december 29. Biodiverzitás Védelmének Napja 100

101 2. Felhasznált irodalom - 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet Magyar Közlöny 147. szám A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról. honlapról - Ajánlás az iskolai környezetvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtására. - Segédlet, az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. Kiadta az Oktatási Minisztérium Környezeti és egészségnevelési program városi általános iskolák számára. Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös ajánlása (CD-rom Ötletzsák) 101

102 A Györffy István Általános Iskola EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az ember keményebb a vasnál, de törékenyebb a rózsánál. / Török közmondás / 102

103 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM I. Törvényi háttér a évi LXI. törvénnyel módosított évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 10. (1); 48. (2-3); 52. (9-10); 41. (5), a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet 2. (10); 11. (8), Kiemelt fejlesztési feladat: Testi és lelki egészség. a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, a 96/2000. (XII.11.) Országgyőlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, az 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Országgyőlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról, az iskola egészségügyrıl szóló 1997.évi CLIV. törvény,38. (1) és (2) bekezdése, az iskola-egészségügyrıl szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete, gyermekvédelemrıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény, a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályiról szóló évi XLII. törvény, a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 61/1997. (XII.18.) NM rendelet. 103

104 II. A testi lelki egészség céljai, feladatai, követelményei 1. Az egészségnevelés általános céljai Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók egészségfejlesztési attitődjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy - folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, - érzékelje a belsı és külsı környezeti tényezık megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintı hatásokat, - képessé váljon az egészség megırzésére, illetve a veszélyeztetı hatások csökkentésére, - meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, - hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezetı, egészségét védı, és a környezet védelmére is figyelı optimális megoldásokat. 2. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai (NAT 2003.) Az iskola fı feladata az egészséges életmódra nevelésben, hogy minden tevékenységében szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. További feladatai: a betegségek megelızésének módjára tanítani, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni, a tanulók legyenek képesek önálló, felnıtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani elfogadó és segítı magatartás fejlesztése (másság). Ismerjék meg a veszélyes anyagok (háztartás, iskola, közlekedés) leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızésére, kezelésére. 104

105 Felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerés, tárolás). Segítségnyújtás a káros függıségekhez vezetı szokások és életmódok kialakulásának megelızésében (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások). Felkészítsen a családi életre, felelıs örömteli párkapcsolatra, helyes szexuális kultúrára és magatartásra. Az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alapozzuk meg az egészséges, harmonikus életvitelt. A pedagógusok életvitele legyen példaértékő. 3. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: - rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel az emberi szervezet mőködésérıl, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseirıl. - Alakuljon ki és fejlıdjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidı kultúrájuk. - Rendelkezzenek megfelelı önismerettel, énképpel és értsék meg a kulturális különbségeket. - Fejlıdjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélıképességük. - Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelızését, alakuljon ki bennük a nemet mondás készsége. - A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. - Ismerjék és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvetı elsısegélynyújtási módszereket. - Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezıket, a devianciát. - Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. 105

106 III. Helyzetelemzés 1. Iskolánk beiskolázási körzetének elemzése egészségnevelési szempontból Intézményünk beiskolázási területéhez tartozik a város, központi és peremkerülete egyaránt. A szülık élnek a szabad iskolaválasztás jogával is, így tanítványaink szinte az egész város területérıl érkeznek. Néhányan a közeli településekrıl is ide íratják gyermeküket (Bucsa, Berekfürdı, Kunmadaras bejáró tanulóink száma jelenleg 8 fı, kb. 2 %-a az össz iskolai létszámnak). Az iskolába járó tanulók nagy többsége megfelelı, jó szociális háttérrel rendelkezı családokból kerül ki, ahol a szülık dolgoznak, nem jelent gondot a gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges feltételek biztosítása. Ezek a tanulók tisztán, gondozottan járnak az iskolába. A szülık a rendszeres testmozgást is igyekeznek biztosítani a gyermekeik számára. Így az iskolai DSE (diáksportegyesület) foglalkozásokat vagy a városi lehetıségeket veszik igénybe (labdarúgás, karate, kung-fu, mazsorett, néptánc, atlétika, úszás, kosárlabda, birkózás). Sok család hétvégi programja között szerepel a kirándulás, szabad levegın való tartózkodás. Télen síelni mennek, nyáron hosszabb, rövidebb idıt töltenek belföldi, vagy külföldi üdülıhelyeken. A szülık közül többen, rendszeresen részt vesznek különbözı városi aktív testmozgást igénylı programokon. A betegség miatti hiányzás nem mondható magasnak. Természetesen a társadalom elszegényedése iskolánkban is érezteti hatását. Van néhány család, ahol a szülık munkanélküliek, vagy egyedül neveli a szülı a gyermekét igen alacsony jövedelembıl. Itt gondot jelent a tanszerek megvásárlása a mindennapi étkezés megoldása. Fıleg ezeknél a családoknál gond a fiziológiai szükségletek biztosítása, a gyermek nem hoz tízórait vagy uzsonnát, a szülı nem fizeti be az ebéd térítési díját. Ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét veszi igénybe az iskola. (GYIVITI ebéddíj.) Ezen nehéz anyagi körülményekhez még társul a szülı(k) italozó életmódja. Így nem tudja biztosítani gyermeke számára a megfelelı egészségügyi és szociális gondozást (kb. négy család). 106

107 Tisztasági vizsgálatkor általában ezek közül a gyerekek közül kerülnek ki a problémásak. Ezekben a problémás családokban általában alacsony a szülık iskolai végzettsége, így csak alkalmi munkát találnak; alacsony a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük; alacsony a jövedelmük; rosszak a lakásviszonyaik; a szülık nem megfelelı életmódot folytatnak; alacsony az értékrendjük. Így gyermeküket egészségnevelési szempontból sem tudják a társadalom elvárásainak megfelelıen ellátni. Cél: ezeknek a gyermekeknek a feltérképezése és megsegítésüknek biztosítása. Összegzés Iskolánkba elsısorban olyan családok gyermekei járnak, akik az átlagnál jobb, jó vagy megfelelı anyagi körülmények között élnek. Így biztosítani tudják és biztosítják is a gyermekük egészséges fejlıdését, nevelését. Kevés azon családok száma, akik nem megfelelı anyagi körülmények között élnek és nem megfelelı életmódot folytatnak, így nem tudják vagy csak nehezen és külsı segítséggel az egészséges életkörülményeket gyermekeik számára biztosítani. 107

108 2. A tanulók egészségi állapotának vizsgálata, jellemzıi A tanulók egészségi állapotának vizsgálata Iskolánkban nincs orvosi szoba, ezért a szőrıvizsgálatot a kijelölt tanteremben kell elvégezni, vagy a gyerekekkel keressük fel a rendelés helyét. a.) Az iskolaorvos: - a háziorvosi intézmény kijelölt rendelıjében, ahová a pedagógusok kísérik el a tanulókat és biztosítják a felügyeletet, - rendszeresen végzi a meghatározott korosztály egészségi állapotának ellenırzését, - beadja a szükséges védıoltásokat, - elvégzi a gyógytestnevelésre szorulók vizsgálatát megfelelı kategóriába sorolását. b.) A védını: - elıkészíti, elvégzi a megfelelı szőrıvizsgálatot, - tájékoztatja a tanulókat a védıoltások szükségességérıl, várható hatásairól és a teendıkrıl, - tisztasági vizsgálatokat végez az iskolában negyedévente és igény szerint - életkori sajátosságok figyelembevételével tájékoztató, felvilágosító foglalkozásokat tart osztályfınöki óra keretében. c.) A fogorvos: - Félévente egyszer fogászati szőrıvizsgálatot tart. - Szőrıvizsgálati lap segítségével tájékoztatja a tanulón keresztül a szülıt a gyermek fogainak állapotáról. Fogászati kezelést a család fogorvosa végzi. d.) A sportorvos: - elıre egyeztetett idıpontban végzi a versenysportolók orvosi vizsgálatát a saját rendelıjében. 108

109 A tanulók egészségi állapotának jellemzése Az iskolánkban tanuló diákokról iskola egészségügyi jelentés készült a 2002/2003-as tanévben. A gyermekek vizsgálatát az iskolaorvos és a védını végezte az Egészségügyi Minisztérium rendelete alapján. Az átfogó vizsgálaton a 3. osztályosok (8-9. évesek) és az 5. osztályosok (10-11 évesek) vettek részt. Leggyakoribb betegségek 3. osztály 5. osztály fiú lány fiú lány 1. Csont, izom kötıszövet - tartási rendellenesség 8 % 12 % 2 % 9 % - scoliosis - lúdtalp 2. Szemvizsgálat, látászavarok - fénytörés, alkalmazkodási nehézség - színlátás zavarai 10 % 67 % 0 % 5 % 5 % 66 % 5 % - 2 % 30 % 8 % 11 % 3. Hypertónia % - 4. Visszamaradt here 2 % Emésztırendszeri - golyva - obesitás - növekedés elmaradása - 16 % - 2 % 5 % - 2 % 16 % 2 % 6. Asthma - Allergiás rhinitis - Allergiás bır és nyál- kahártya betegség Epilepsia 2 % % % 6 % 27 % 13 % % % Problémás területek - gerincferdülés - lúdtalp - túlsúlyosság. 109

110 Az átfogó vizsgálaton részt vett tanulók egészségi állapota jó. A felsoroltakon kívüli betegségek ritkán fordulnak elı tanulóinknál. Iskolaorvosi szőrıvizsgálatot 1., 3., 5., 7., 8. osztályban végeztek. Szakvizsgálat igazolta a gyanút Kiszőrtek túlsúly 0 0 magasság 0 0 látásélesség fiú: 3 lány: színlátás fiú: 2 0 hallásvizsgálat fiú: 1 lány: vérnyomás 0 0 egyéb szőrés 0 0 Összesen: 15 fı 3 fı A két táblázat közötti eltérés oka azzal magyarázható, hogy a vizsgálati eredményeket nem viszik vissza az iskolaorvosi rendelıbe. A szülık nagy része az iskolában kötelezı általános orvosi vizsgálat után a kiszőrt gyerekeket elviszik a megfelelı szakorvoshoz és igénybe veszik a szakellátást gyermekük egészsége érdekében (ortopédia, szemészet, fogászati kezelés, fogszabályozás). A kontroll vizsgálatokon is rendszeresen megjelennek. Van néhány család, amely nehéz anyagi körülmények között rossz szociális helyzetben él. Itt elmarad a megfelelı orvosi ellátás igénybevétele. Betegség esetén ezek a tanulók hosszabb ideig vannak távol, a nem megfelelı gondozás és ellátás miatt késıbb gyógyulnak meg. A kötelezı tisztasági vizsgálatok alkalmával, amit az iskolavédını végez csupán 1-2. tanulónál van gond (súlyos fejtető, személyi higiénia, hajmosás, körömvágás). 110

111 Az iskola egészségügyi mutatói Az iskola egészségügyi mutatóinak felmérését a nevelık segítségével, a szülık által jelzett betegségek összeírásával végeztük 2004-ben. - gerincferdülés: 40 fı - mozgássérült: 2 fı - túlsúlyos: 35 fı - szemüvegesek: 78 fı - halláskárosult: 1 fı - testnevelésbıl felmentett: 9 fı - könnyített testnevelés, gyógytestnevelés: 31 fı - fertızı betegségek: (influenza, tetvesség 1-1 fı a felsıben) - alultáplált: 1 fı - allergia: 86 fı - aszthma: 34 fı - epilepszia: 6 fı - testi fogyaték: 2 fı (paralízis, törpe növés) - gyógyszerérzékenység: 14 fı - egyéb: - szívprobléma: 2 fı - szürkehályog: 1 fı - pajzsmirigy: 1 fı - fél vese: 1 fı - tömegiszony: 1 fı Az elızı évekhez képest több az asthmában és allergiában szenvedık száma. Problémás területek bıvültek: - gerincprobléma - lúdtalp - túlsúlyosság - fogak állapota - asthma - allergia. A dohányzás, az alkohol és drogfogyasztás tanulóinkra nem jellemzı. 111

112 Az egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód miatt túlsúlyosság, fogászati és egyéb problémák jelen vannak. Cél: - Több gyermek bevonása a rendszeres testmozgásba. Felelıs: testnevelés szakosok tánctanár DSE vezetı napközis csoportvezetık. Lehetıség: mindennapos testedzés, városi sportolási lehetıségek, Ducik tornája, szabadidı a napköziben. - Bekapcsolódni az Iskola egészségfejlesztési normatív terv országos programba. Felelıs: egészségnevelési munkacsoport Lelki egészség Figyelemmel kísérjük a társas kapcsolatok alakulását. A közösségek magatartási formáját befolyásolja az iskolai határokon túl a szociális háttér, a család, a közvetlen környezet. Ez osztályonként más és más. Tanulóink nagyobb részének egészséges önbizalma alakult ki. Jellemzı még az együttmőködı képesség, empátia, versenyszellem. Sajnos egyre több tanulónk küszködik magatartásproblémával (hiperaktivitás, a figyelem koncentrációjának problémája). Egyre több lelkisérült gyermek jár iskolánkba. 112

113 3. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja: az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskola külsı-belsı környezete Iskolánk mindhárom épületére és külsı környezetére jellemzı, hogy: - Tiszta, rendezett; - Zöld növényekkel, természetes anyagokkal díszített; - A világítást 2002-ben korszerősítették; - A tantermek berendezése a szaktanteremnek az életkori sajátosságoknak megfelelı; - A tantermek többségében fa táblára, néhány teremben üvegtáblára ír a nevelı krétával; - A számítástechnika teremben olyan tábla van, amelyre filccel írhat a pedagógus; - Tanulóink többsége tiszta, ápolt, az idıjárásnak megfelelı szélsıségektıl mentes öltözékben jár iskolába; - Biztosítjuk a kulturált étkezés lehetıségét az iskola ebédlıiben; - Fontosnak tartjuk a friss levegın való tartózkodást (hetes feladata a terem szellıztetése, harmadik szünetben levegızés, idıjárás függvényében gyülekezı az udvaron, napközis csoportok tanulás elıtt mindig kimennek a szabadba) - Sürgetı feladat: a nyílászárók, a főtési rendszer, a tetıszigetelés felújítása a József Attila úti és a Kossuth tér 4. sz. alatti iskolaegységben. Egészségnevelés a tanítási órákon Minden mőveltségi terület lehetıséget ad valamilyen formában az egészségnevelésre. Kiemelt színtere a környezetismeret, technika, egészségtan, biológia, testnevelés, osztályfınöki óra. A gyógytestnevelés: A tanuló, ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvos szakorvosi szőrıvizsgálat alapján: Könnyített, vagy gyógytestnevelésben részesül, 16 tanulónként heti 3 óra áll rendelkezésre Mővészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a mővészetek iránti érdeklıdést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a mővészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi mősort, éljünk a drámapedagógia korszerő módszereivel. 113

114 Diákönkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet-nevelési része. Napközis szabadidıs foglalkozások Séta a környéken, megfigyelések, termések győjtése. Versenyek Bekapcsolódunk a meghirdetett természetvédelmi, környezetvédelmi versenyekbe. Táborok, tanulmányi kirándulások Lehetıleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók. Szervezzük úgy a kirándulásokat, hogy egy-egy konkrét téma megismerését, egy-egy terület, táj megismerését szolgálja. Látogassuk meg lehetıség szerint a kirándulási cél kiépített tanösvényeit. Iskolai zöld médiumok Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön sarkot (polcot) a környezeti témákkal foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Adjunk lehetıséget az iskolaújságban Zöld Hírek megjelentetésére. Az iskolarádión keresztül kapjon tájékoztatást a tanulóifjúság az aktuális környezetvédelmi feladatokról, azok végrehajtásáról. Szülıi értekezlet Tájékoztassuk a szülıket a megoldott, vagy megoldásra váró környezetvédı feladatokról. 114

115 4. Az iskolai étkezés a.) Az étkeztetésrıl Iskolánk két egységében melegítıkonyha és ebédlı van. Az ebédet az ESSEN KFT. (Karcag, Varró u. 1.) szállítja. A Kossuth tér 4. sz. iskolaegységben egy napközis csoport tud egyszerre ebédelni. Az elsısöknek a konyhás nénik terítenek elıre. Minden evıeszközt, tányért és ételt elhelyeznek az asztalokon. A nagyobbak maguknak terítenek. A József Attila úti iskolaegységben elıször a konyhás nénik terítenek. Az étkezı csoportok maguk után lepakolják az asztalt, majd újra megterítenek. Ez addig zajlik, amíg mindenki megebédelt. Az ebédeltetés végén a konyhás nénik raknak rendet az ebédlıben. Mind a menzán, mind a napköziben figyelünk a kulturált étkezés szabályainak betarttatására. Konyhai dolgozóink a HACCP minısig rendszer elıírásainak megfelelıen dolgoznak. b.) A diákok táplálkozási szokásai A tanulók kedvencei a tésztaételek, (makaróni, spagetti, derelye) húsleves, gyümölcsleves, sütemények, rántott szelet, tejbegríz, tejberizs, sült hús, tésztaleves. A pörkölteket, ha nem kövér a hús, megeszik, sıt a köretet sok szafttal is fogyasztják. A zsíros húsokat meg sem kóstolják, esetleg kiválogatva esznek belıle. A fızelékeket nem szeretik, és a gyümölcsöt sem mindegyiket fogyasztják el. Minden nap van valamilyen húsétel, gyümölcs vagy sütemény. Az ételkínálat ellenére vannak gyerekek, akik ebéd után éhen maradnak, vagy ebédre csak kenyeret esznek. Oka, hogy válogatósak. A szülı tudja ezt, de nem tud tenni ellene. Az ilyen diákok amikor hazamennek pótolják az elmaradt étkezést. A menza minısítése az ESSEN KFT. felé rendszeresen mőködik, amelyben jelzéssel vagyunk az étel mennyiségérıl, minıségérıl. Tízórai, uzsonna A tízórait és uzsonnát a szülık csomagolják vagy vásárolják. Figyelembe veszik a gyermek igényeit. Nagyobb gyerekek maguknak vásárolnak tízórait, néha ebédet is. Hogy mennyire egészségesek ezek az ételek, az függ a szülık anyagi helyzetétıl és beállítódottságától. Sok gyerek hoz folyadéknak teát vagy szőrt, rostos üdítıt. Az

116 osztályos tanulóink leginkább otthonról hozott szendvicset, üzletben vásárolt különbözı péksüteményeket, hot-dog-ot, hamburgert, pizzás kiflit fogyasztanak. c.) Az iskolai büfé kínálata A büfé kínálata elég szegényes a Kossuth tér 4. sz. iskolaegységben. Csak néhány termék kapható, mint: szendvics, péksütemény, édesség, chips és szénsavas üditık. A József Attila úti iskolaegységben nem üzemel a büfé, a gyerekek a Városi Sportcsarnok büféjében vásárolhatnak különféle ételeket. Mindkét büfét vállalkozó üzemelteti. A tanulók fıleg édességet, chipset és más számukra fontos apróságokat, üdítıket vásárolnak. 5. A pedagógusok egészségmagatartásának jellemzése Iskolánk pedagógusai jó körülmények között, kiegyensúlyozott családi légkörben élnek. Elsıdleges szempont számukra a testmozgás, akinek van rá ideje, zenés tornára, edzıterembe vagy úszásra jár. Szívesen vesznek részt osztály-, tantestületi vagy családi kirándulásokon. Jó néhány kollégánk szervez évek óta nyári táborokat, melyek nagy népszerőségnek örvendenek tanulóink és pedagógusaink között egyaránt. Ételeink elkészítésekor örömmel próbáljuk ki a reformkonyha receptjeit. Fontosnak tartjuk a lelki egészséget is, ennek érdekében közülünk többen relaxációs és jógagyakorlatokat végeznek. Tantestületünkben néhányan dohányoznak, kávéznak más élvezeti cikket nem fogyasztanak. Nevelı és oktató munkánkban igyekezünk a gyerekek, testi, lelki fejlıdését elısegíteni. Az iskola dolgozói évente egy alkalommal részt vesznek a foglalkoztatás egészségügyi vizsgálaton. 116

117 6. Partnerszervezetek egészségnevelı tevékenysége A szervezet Neve Tevékenysége Kapcsolattartó Kábítószerügyi Egyeztetı Elıadások szervezése, Fórum felmérések készítése. titkár Elıadások szervezése, véradás Karcag Városi Vöröskereszt szervezése, elsısegélynyújtó titkár Területi Szervezete szakkör az iskolában. Elıadások szervezése, szőrı Iskola Egészségügyi Iskolaorvos vizsgálatok, tisztasági Szolgálat Iskola védınık vizsgálatok megtartása. Családsegítı és Gondozási Családgondozás, Központ Gyermekjóléti pszichológus. Szolgálat intézményvezetı Tanulási és magatartási Madarász Imre Egyesített zavarokkal küzdı Óvoda Pedagógiai gyermekekkel való Szakszolgálat Nevelési foglalkozás, vizsgálat, Tanácsadó tanácsadás. intézményvezetı A városi uszodában megfelelı Nagykun Víz- és minıségő víz biztosítása az igazgató Csatornamő KFT. - Karcag úszásórákhoz. Ebéd biztosítása igény szerint Gazdasági ügyintézı II. ESSEN KFT. a tanulóknak és a pedagógusoknak. Városi Rendırkapitányság - kisrendıri munka segítése - tájékoztatás a helyi ifjúságot veszélyeztetı tényezıkrıl Rendırkapitány 117

118 IV. Az iskola egészségnevelési céljai, feladatai A II. fejezetben megfogalmazott általános célok és feladatok kiegészítése helyi (iskolai) célokkal, feladatokkal. 1.) Célok törvényi elvárásoknak való megfelelés iskolai hagyományok, bevált módszerek ápolása pl. egészségnevelési hónap (Gurul az alma, Mikulás kupa. stb. sportrendezvények) a gyerekek egészségi állapotában leggyakrabban elıforduló problémák (gerincferdülés, lúdtalp, túlsúlyosság, fogbetegségek) javítása lelkisérült, magatartászavaros tanulók feltérképezése, segítése személyiségfejlesztı (önismereti) csoportok mőködtetése sajátos nevelési igényő és a hátrányos helyzető tanulók integrációja (a másság elfogadtatása) nehéz anyagi körülmények között élı, rossz szociális háttérrel rendelkezı gyerekek feltérképezése és segítésének megszervezése önálló gyalogos, kerékpáros közlekedés, tömegközlekedés elsajátítása, balesetek elkerülése egészséges környezet biztosítása aktív testmozgás megvalósítása szenvedélybetegségek prevenciója egészséges táplálkozási szokások kialakítása, fejlesztése egészséges személyiség fejlıdése egészségtudat kialakítása bekapcsolódni az Iskolai egészségnevelési normatíva terv -be, melynek lényege, hogy az az iskola, amely az alábbi négy szakmai feladatot megvalósítja és ellenırzi, a tanuló létszámmal arányos támogatásban részesül. 118

119 Szakmai feladatok: egészséges táplálkozás a büfében és étteremben, minden gyermeknek minden nap egészségfejlesztı testmozgás, személyiségfejlesztı tevékenységek a pedagógusok és a gyermekek részére, egészségfejlesztési modulszerő tárgy oktatása. A programot megtervezte: Dr. Somhegyi Annamária. A program része az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának. A program az ESZCSM, az OM, a GYISM bevonásával lett megtervezve. partnereinkkel való együttmőködés 2.) Feladatok egészségnevelési team létrehozása pedagógusok továbbképzése: - egyéni érdeklıdés szintjén - nevelıtestületi szinten a mindennapos testedzés programját úgy kell összeállítani, hogy elısegítse a tanulók egészségi állapotának javítását a program megvalósításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat megismerkedni az Iskolai egészségfejlesztési normatív terv feladataival az egészséges személyiség fejlesztése, az egészségtudatos magatartás formálása a nevelıtestület minden tagjának feladata gyógytestnevelési szak megszerzésének támogatása 119

120 V. Az iskola egészségnevelési programja Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséges befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idıvel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége 1. Az egészségnevelés tartalmi elemei Higiénikus, egészséges életvitel - az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzıi - emberismeret, empátia, alkalmazkodó készség - egyén és közösség - kulturált viselkedés 120

121 Betegségek elkerülése, egészség megóvása - baleset-megelızés - elsısegélynyújtás - közlekedési kultúra és biztonság - testi higiénia - tisztálkodás - személyi higiénia öltözködés - életrend (napi, heti) - mozgáskultúra Tárgyi környezettel való együttélés - betegséget okozó biológiai és környezeti tényezık - kulturált és esztétikus környezet kialakítása, védelme - környezetkímélı magatartás Lelki egészség megóvása, krízis-prevenció - önismeret - stressz-oldó technikák - konfliktuskezelési készségfejlesztés - emberismeret, empátia - egyéni képességek és célok összhangja - devianciák Függıséghez vezetı motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelızése - egészségkárosító növények, állatok - egészségkárosító élvezeti szerek - serkentık, nyugtatók, drogok - szenvedélybetegségek - függıséghez vezetı okok feltárása, tudatosítása - élvezeti szerek (drogok, alkohol) és túlzott fogyasztásuk egészségkárosító hatása és azok következményei 121

122 Az egészséges táplálkozás - korszerő, rendszeres táplálkozás túlsúlyosság, alultápláltság - ünnepi és formális étkezések - biotermékek, vegyszermentes élelmiszerek, ételek Családi életre, szülıvé nevelés - nemi szervek, barátság, partnerkapcsolatok - a család funkciója, jelentısége - születéstıl a felnıttkorig - érzések érzelmek - értékek - családtervezés - terhesség, szülés, csecsemıgondozás - AIDS és más szexuális úton terjedı betegségek - normálistól eltérı szexuális magatartás - a szülıi felelısség - konfliktusfeloldás - családalapítás családjogi törvény - betegbiztosítás, egészségügyi szolgáltatások, igénybevételük, módjai Szabadidı kultúra fejlesztése - szellemi, testi koordináció megırzése, fejlesztése - szabadidıs szokások, szabadidı felhasználása - tömegkommunikációs eszközök manipulációs szerepe - igényes, igénytelen szórakozás A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani. A tartalmi szerkezet kidolgozásakor figyelembe kell venni a tanulók egyéni fejlıdésének dinamikáját, mert nem zárulnak le a képességek, készségek és ismerethatárok egy-egy tanév befejeztével, hanem más aspektusból újból, magasabb szinten továbbfejlesztıdnek spirálisan vagy teraszosan. 122

123 2. Védını segítı tevékenysége Az iskola védınıje a következı ajánlással kívánja segíteni egészségnevelı munkánkat elsısorban osztályfınöki óra keretén belül. 5. évfolyam: Egészséges táplálkozás. 6. évfolyam: A serdülıkor testi-lelki változásai, higiénia. 7. évfolyam: Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, prevenció). 8. évfolyam: AIDS, párkapcsolat, fogamzásgátlás (serdülıkori nem kívánt terhességek megelızése). További ajánlásai: Alkalomszerő rendezvények segítése (pl.: szülıi fórumon elıre megbeszélt témában tájékoztatja a szülıket). 3. A mindennapos testedzés A modern kor és az ezzel együtt-járó technológiák az embert olyan életmódra kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen elıidézve ezzel a szellemi tevékenység romlását is. a.) Törvényi háttér: a évi LXI. törvénnyel módosított évi LXXIX. tv. A Közoktatásról 10. (1), 48. (2), 52. (9-10), 59. (9), a Nemzeti alaptanterv kidolgozásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. évi (XII.17.) kormányrendelet 2. (10), 11. (8). b.) A mindennapos testedzés célja: a tanulók egészséges testi-lelki fejlıdésének elısegítése a testmozgás eszközeivel, a mozgásigény fenntartása, a mozgáskultúra fejlesztése, az egészséges testi fejlıdés segítése. 123

124 c.) A mindennapos testedzés alapelvei: minden gyermek minden nap vegyen részt testmozgás programban, minden testnevelési órán és minden testmozgási alkalmon történjen meg a keringésiés légzırendszer megfelelı terhelése, minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna (243/2003. /XII.17./ kormányrendelet testnevelés alapelvei és céljai), a testnevelési tananyag egészében vegye figyelembe a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartását, a fittség mérés testhelyzeteit és az izomerısítések különbözı testhelyzeteit, minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelentsen még az eltérı adottságú tanulóknak is, érvényesüljön a teljes testmozgás-programban a testnevelés és a sport személyiségfejlesztı hatása, a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmazzon, a testmozgás-program olyan életmód sportokat, életminıség-sportokat tanítson a gyerekekkel, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminıség javítása érdekében. d.) Mindennapos testedzés formái: testnevelés óra (1-8. évfolyam) gyógytestnevelés (orvosi vélemény alapján) könnyített testnevelés (orvosi vélemény alapján) iskolai sportkörök (DSE által szervezve) házi bajnokságok (DSE, DÖK által szervezve) sportkörök (város által szervezve) iskolák közötti versenyek diáksport versenyek (DSE, DÖK, városi szervezéső) játékos egészségfejlesztı testmozgás napközis foglalkozásokon és lehetıség szerint tanórai szünetekben kerékpártúrák gyalogtúrák úszásoktatás 124

125 e.) A mindennapos testedzés éves programját összeállítják: testnevelık DSE vezetı Diákönkormányzatot segítı tanár A program összeállításánál figyelembe kell venni: o a tanulók életkori sajátosságát o a tanulók egészségi állapotát o az idıjárási viszonyokat o tornatermi, uszodai lehetıségeket f.) A mindennapos testedzés tartalma: 1-4. évfolyam: 3 testnevelési óra 3 nap/hét 1 táncóra 1 nap/hét (a,b osztályoknál) +1 testnevelési óra (úszás) 1 nap/hét (c osztályoknál) játékos testmozgás 1 nap/hét játékos testmozgás naponta 2 x 15 perc valamely óra terhére, vagy szünetben (legfeljebb a szünet fele) 5-8. évfolyam: 2,5 testnevelési óra/hét hétfı, szerda délután: sportköri foglalkozások a DSE szervezésében a Városi Sportcsarnokban kedd, csütörtök, péntek reggel : játékos egészségfejlesztı testmozgás a testnevelı szakosok irányításával - jó idı esetén: az iskola udvarán - rossz idı esetén: a Városi Sportcsarnok tantermi részében teremjátékok vagy téli játékok szervezése télen: igény esetén, önköltséges alapon sí tábor szervezése nyáron: igény estén, önköltséges alapon vízi tábor szervezése 125

126 sportköri foglalkozás: A DSE és az iskola együttmőködési szerzıdése alapján szervezett programok. napközis csoport: naponta 45 perc (Kt. 53. /9/ ) pénteken délután játszóház más napokon a tanulók életkorához igazodó játékos testmozgás (hétfı, kedd, szerda, csütörtök) idıjárás függvényében: - jó idı esetén: irányított, közös csoportos, játékok az iskola udvarán vagy a közeli játszótéren - rossz idı esetén: forgószínpadszerően a Városudvarban lévı tornateremben termi játékok szervezése A mindennapos testedzést úgy kell megszervezni, hogy a délelıtti és délutáni tanítási idıszakban biztosítva legyen az új ismeretek, tananyagok követelmények elsajátítása, a következı napra a felkészülés és a mindennapi testedzés. (243/2003. /XII.17./ kormányrendelet 3. /4/). A program bevezetése szeptember 01-tıl, minden évfolyamon kötelezı (243/2003. /XII.17./ kormányrendelet 11. /8/). Tevékenységi formák: séta, kerékpározás, ügyességfejlesztı játékok (görkorcsolya, gördeszka), szabadtéri játékok, szabadtéri sportjátékok, futással, dobással kombinált népi játékok, téli sportformák és játékok (síelés, hócsata, hóemberépítés), küzdı játékok, kéztenisz, tollas verseny, ping-pong verseny, aerobik, tánc, darts, lábtenisz. Eszközigény: o gumilabdák (8-20 db), o ping-pong asztal a Kossuth tér 4. sz. iskolaegységbe, a József A. úti iskolaegységbe és hozzá labdák, o tollasütık és hozzá labdák, o darts, o magnó, o CD lejátszó, CD-k. 126

127 VI. Az egészségnevelés színterei AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI TANÓRAI TANÓRÁN KÍVÜL Tantárgyi Osztályfınöki Tanórán kívül Szervezeti formáját, tartalmát a NAT alapján az iskola ja határozza meg. - a mindennapos testnevelés színterei (sportköri lehetıségek is) - DSE, DÖK által szervezett programok - akció programok, projektek pl. egészségnap, egészséghét, egészséghónap - szakkörök - szülıi fórum (alkalomszerően adott tartalmi elemhez kapcsolódva) - szülıi értekezleten a szülık tájékoztatása az osztályban folyó egészségnevelési tevékenységrıl - nem iskolai szervezéső programokba való bekapcsolódás Pl.: Túró Rudi pályázat, drogprevenciós elıadás, sportprogramok stb. 127

128 VII. Az egészségnevelés módszerei, eszközei Az egészségnevelés tartalmi elemeinek megvalósításakor korszerő pedagógiai módszerek, tantárgyi integrációs lehetıségek felhasználásával bıvítjük a tanulók tevékenységének színtereit. Szóbeli módszer Módszerek Eszközök - Közvetlen kapcsolat lehetısége elıadás beszélgetés megfigyelés szoktatás mintakövetés kérdés-felelet felolvasás stb. - Közvetett kapcsolat lehetısége rádióelıadás TV- adás, videó magnetofon stb. Nyomtatásos módszer újság (hetilap, napilap..stb.) brosúra Szemléltetés és módszer Kombinált módszer felhívás reklám - Természetes tárgyak - Természetes tárgyak reprodukciói - Grafikai ábrázolások - Kiállítás - Egészséges ételek készítése, kóstolása - Könyvtári kutatómunka - Sportbemutatók, vetélkedık - Sportbemutatók, vetélkedık - Iskolarádió - Kérdıívek 128

129 Kombinált módszer - Rendezvények egészségnap egészséghét egészséghónap - Projekt - Kirándulás - Dramatizált játékok - Vetélkedı - Iskolaújság - A módszerválasztás szempontjai - Tevékenységközpontú és életszerő legyen. - Élményközpontú, motiváló legyen. - Feleljen meg a tanuló életkorának. - Pozitív életszemléletet adjon. - Együttmőködésre épüljön. - Sok játékos elemet tartalmazzon. 129

130 VIII. Az egészségnevelés erıforrásainak számbavétele 1. Humán erıforrások Személy Feladat, tevékenység Erısség Figyelemmel kíséri, biztosítja a személyi, tárgyi és anyagi Iskolavezetés feltételeket az Személyes ráhatás és - igazgató egészségnevelési céljainak, példamutatás. - igazgatóhelyettesek feladatainak fejlesztési követelményeinek a végrehajtásához. Egészségnevelı munkacsoport, szabadidıszervezı Feladata: Az egészségnevelési program alapján: - éves munkatervet készít - gondoskodik a programok megszervezésérıl, lebonyolításáról, értékelésérıl - kapcsolatot tart az iskola partnereivel - évente felülvizsgálja az iskolai nevelési programot, ha szükséges javaslatot tesz annak megváltoztatására - értékelı nevelıtestületi értekezleteken beszámol a végzett munkáról - elvégzi a szükséges dokumentálást Közvetlen kapcsolat az iskolavezetéssel, a pedagógusokkal, a diákokkal 130

131 Osztálytanítók, szaktanárok DSE vezetıje Diákönkormányzat munkáját segítı tanárok Napközis csoportvezetı - A NAT alapján szer vezik az életkori sajátosságok figyelembevételével a tantárgyak egészségnevelési tartalmát és annak megvalósítását. - fejlesztik a tanulók személyiségét - figyelemmel kíséri az alakuló társkapcsolatokat - tájékoztatja a szülıket az e- gészségnevelévi tevékenységrıl Aktívan részt vesz a mindennapos testnevelés éves programjának kidolgozásában és szervezésében. Részt vesznek tanórán kívüli egészségnevelési programok tervezésében, szervezésében. - Egészségfejlesztı játékos testmozgás szervezése, levezetése. - Kulturált magatartás és étkezési szokások kialakítása. - Egészséges ételek fogyasztásának fontosságára felhívja a tanulók figyelmét. - Helyes étkezési szokások alakítása. - Egyéni beszélgetések lelki sérült, magatartás zavaros gyerekekkel. - Korszerő ismeretek átadása a tanulóknak. - Személyesen példát mutat az egészségfejlesztési, egészségmegırzés területén. - Tanulón keresztül vagy a szülıi értekezleten elmondottakkal hat a család egészségi állapotára. A szervezett programok költségeinek támogatása. A szervezett programok anyagi támogatása. Egészséges életmód, lelki egészség alapozása. A szülı életmódjára való ráhatás lehetısége a tanulón keresztül. 131

132 Könyvtáros Gazdasági ügyintézı Technikai dolgozók Tanulók Szülık - A pedagógusok és tanulók folyamatos tájékoztatása az e témában megjelent irodalomról és egyéb kiadványokról. - Figyelemmel kíséri és észrevételeket jelez az ebéd mennyiségét, minıségét tekintve az ESSEN KFT. vezetıjének. - Biztosítja a tisztítószereket a tiszta környezet megteremtéséhez. - Tiszta, rendezett környezet biztosítása. - Higiéniai szabályok betartása. - A kulturált étkezés feltételeinek biztosítása. Az egészségnevelés cél, feladat és követelményrendszerének elsajátítása. Segítsék az iskola egészségnevelı munkáját. Közvetlen kapcsolat a tanulókkal, pedagógusokkal. Külsı kapcsolattartás. Tevékenykedtetéssel életre szóló pozitív élmények megszerzése. A szülık nagy része: - káros szenvedélyektıl mentes - aktív mozgást végez - figyelemmel kíséri, óvja családja egészségét 132

133 2. Tárgyi erıforrások - Biológia szaktanterem: szemléltetı eszközökkel, képekkel, modellekkel felszerelt, szertár is tartozik hozzá. Alkalmas biológia, egészségtan, elsısegélynyújtó szakkör tartására. - Tornaterem: nincs az iskolának, a szomszéd épületben levı tornacsarnokban tartjuk a testnevelés órákat 4-8. évolyamnak, a néptánc órákat 4-6. évfolyamnak. Ide tervezzük rossz idı esetére a mindennapos testedzés szabadon tervezhetı foglalkozásait. - Tornaszoba: testnevelésóra tartására nem ideális a méretei miatt. Itt tartjuk a testnevelés-és néptánc órákat 1-3. évfolyamnak. Ide tervezzük rossz idı esetére a játékos egészségfejlesztı mozgásokat. - Szakkönyvek az iskolai könyvtárban található könyvekbıl a pedagógusok és tanulók bıvíthetik ismereteiket. 3. Anyagi erıforrások A programok megvalósításához anyagi erıforrás lehet az: - iskolai költségvetés - terem, helyiség bérbeadásából származó bevétel - alapítványi támogatás - pályázati támogatások - szponzori juttatások 133

134 IX. Az iskola külsı kapcsolatai az egészségnevelésben Az egészségnevelési program eredményes megvalósításakor: - együtt mőködünk a III/6. pontban összegyőjtött partnerszervezetekkel - igénybe vesszük a V/2. pontban részletezett védınıi segítséget - számítunk arra, hogy a szülık megfelelı tájékoztatás, információ átadás után (szülıi értekezlet, szülıi fórum) aktív részvételükkel, szaktudásukkal jelentısen növelik az iskolai munka hatékonyságát. 134

135 X. Továbbképzési lehetıségek Az iskola továbbképzési programjában lehetıséget kell biztosítani a: - nevelıtestület egységes továbbképzésére (nevelıtestületi értekezlet) - évente az egészségnevelési team egy tagjának továbbképzésére - érdeklıdı pedagógusok továbbképzésére kiemelı területek: o személyiségfejlesztés lehetıségei o konfliktuskezelés (magatartászavaros gyerekek kezelése) o mentálhigiénia (lelki élet lelki bajok kezelése) Az iskolai könyvtári állomány fejlesztésénél kapjon kiemelt figyelmet az egészségnevelést segítı korszerő segédanyagok beszerzése. 135

136 XI. Az egészségnevelési program végrehajtása, minıségirányítása, felülvizsgálata Az iskola az egészségnevelési programjának végrehajtását az éves munkatervben célszerő részletezni a következı szempontok szerint: Tevékenység Célcsoport Módszerek Felelısök, Értékelés Várható Határidı közremőködık módja eredmény Az éves programot az egészségnevelési team a tanév végén értékeli, adminisztrálja. Az egészségnevelési programot a minıségirányítás eszközeivel, módszereivel évente értékelni kell, melynek alapján a programot felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat meg kell tenni. 136

137 XII. Mellékletek 1. Felhasznált irodalom Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok végrehajtására Segédlet: Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztései program elkészítéséhez Oktatási Minisztérium Segédanyag: Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásához Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat Szolnok Az iskolai könyvtár ajánlott irodalma Aszmann Anna: Egészségvédelem az oktatásban Elekes Attila: Egészségnevelési módszertan Czeizel Endre: Az élet él és élni akar (egészséget mindenkinek) Juhami Nagy János: AIDS (Egy kor dokumentumai) Zsíros Lajosné: Tanári kézikönyv a lelki egészségért Magiszter Dr. Arany György: Gyógyító természet Black White Paul H. Wender: A hiperaktív gyermek, serdülı és felnıtt Medicina Könyvkiadó Rt Kérdi Balázs: Iskolai mentálhigiéné (Tanulmányok) Ácsné Dr. Császár Piroska Dr. Komlósi Ákos: Út az egészséghez (Egészségnevelési osztályfınöki kézikönyv) Elekes Attila Egészségnevelési módszertan Medicina könyvkiadó Szepes Mária: A lélek anatómiája Édesvíz Kiadó Folyóirat: Egészségnevelés CD-ROM: Drog Enciklopédia EPC KFT. CD- ROM: Szer-telenül amit a dorogokról tudni kell Kossuth Kiadó Videokazetta: Mielıtt drogprevenciós oktatófilm Oktatási Minisztérium Az egészséges táplálkozás Arcadia Reklám KFT. 137

138 Szemelvények a mindannyiunkat fenyegetı veszélyekrıl. Hasznos ismeretek a védekezésben Kiadó: Magyar Polgári Védelem Közlekedési suli Szenvedélybetegségekhez könyvek: Mentsük meg gyermekeink egészségét (Országos Dohányfüstmentes Egyesület)- Népjóléti Minisztérium

139 A Györffy István Általános Iskola FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS PROGRAMJA A helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnıtt életre, melyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. ( 243/2003. (XII.17.) sz. rendelet ) 139

140 5. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS PROGRAMJA A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra fejlesztése. A tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Állampolgári kompetencia kialakítása. Szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése. Cselekvési kompetenciák fejlesztése. A diákok értsék és alkalmazzák az alábbi fogalmakat : - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, - ökológiai fogyasztóvédelem, - környezettudatos fogyasztás, - fenntartható fogyasztás, - a piac, a marketing és a reklám szerepe, - a gazdaságosság, - takarékosság. A fogyasztóvédelmi oktatás feladata Ismeretek elsajátítása. Készségek fejlesztése. Értékrend formálása: - kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása, elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. A fogyasztás során fontos - a tájékozódási képesség, - döntési helyzet felismerése, - tudatos felkészülés a döntésre. 140

141 A fogyasztói magatartás kialakítása 1-4. osztályban: - kiválasztás, - áruismeret, - döntés, - kockázatvállalás, - bizalmi elv osztálytól: - jogérzék, - jogismeretek, - szolgáltatásismeret, - fogyasztói értékrend, - vállalkozásismeret. Fogyasztói minták, fogyasztói szokások formálása. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere az iskolában Tanórai foglalkozás keretében: Technika: - áruismeret, - gyártás, - termékminıség. Magya : Földrajz: - reklám reklámnyelv, - feliratok, - a reklám csapdái. - eltérı fogyasztási szokások, struktúrák. Környezetismeret, biológia: - génmódosított élelmiszerek, - egészséges táplálkozás, - környezetvédelem. Matematika: - mérések, - banki számítások, - biztosítási számítások, - üzemanyag fogyasztási számítások. 141

142 Fizika : - mérések, mértékegységek, mérıeszközök mérıórák. Kémia : - élelmiszerbiztonság, - élelmiszeradalékok, - vegyszerek, - vegyszermaradványok, - kozmetikumok célszerő, tudatos alkalmazása. Történelem : - EU fogyasztói jogok, - fogyasztástörténet, - fogyasztásvédelem, - a reklám története. Informatika : - elektronikus kereskedelem, - internetes fogyasztói veszélyforrások. Médiaismeret : - a reklám képi nyelve, hatása. Tantárgyközi projektek (pl.: zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek vetélkedık, versenyek, rendezvények, kiállítások. Iskolán kívüli tevékenységek helyszíne piaci séták, üzletek, bankok látogatás 142

143 Együttmőködés más iskolákkal, intézményekkel Módszertani alapelvek: Készségfejlesztés keretben, projekt programok kialakításával: - interjúk készítése, - felmérések a vásárlói szokásokról, - riportkészítés, - médiafigyelı, médiaelemzés, - reklámkritika, - egyéni és csoportos döntéshozatal, - adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés, - problémamegoldó gyakorlatok, - ötletbörzék, - szimulációs játékok, - esettanulmány, - viták, - szituációs játék, - érveléstechnikai gyakorlatok. A fogyasztóvédelmi oktatást segítık köre: - A család szerepe legfontosabb a fogyasztási szokások kialakításában, ezért elsı feladatunk megnyerni a szülıket a nevelési programnak. - A gyerekeket próbáljuk úgy nevelni, hogy minél tudatosabban éljék meg a családjuk fogyasztói szokásait. - A helyi közösségek megnyerése, bevonása a nevelési folyamatba: Pl.: ESSEN Kft., Büfét üzemeltetı személy, különbözı üzletek, bankok, üzemek, Fogyasztóvédelmi felügyelıség. 143

144 6. A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS SZÍNTEREI A bőnmegelızést szolgáló elıadássorozat szülık és gyermekek részére: - Dohányzásról, - Alkoholfogyasztásról, - Drogprevenció, - Az AIDS. Az osztályfınöki, irodalom-, dráma, etikaórákon. Szituációs és szerepjátékokkal megtanítani a gyerekeket arra, hogyan utasítsák el a csábítást. Sport és szabadidıs tevékenységgel lekötni a tanulókat, valamint meg kell tanítani ıket az osztályfınöki, irodalomórákon a szabadidı hasznos eltöltésére. Kapcsolattartás a társintézményekkel: rendırség, ÁNTSZ, Családsegítı és Gondozási Központ, iskolaorvos, Tőzoltóság (pl.: a szándékos gyújtogatás elkerülésére). Pedagógusok továbbképzése: szabadidı szervezı, ifjúságvédelmi felelıs, egészségnevelı pedagógus részvétele ezeken. 144

145 7. AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGELİZÉSÉNEK FORMÁI Felismertetés (cukros bácsik elkerülése) Az érintések fajtáinak megismertetése drámaórán. Egyéni beszélgetések. 145

146 8. ERİSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS MÓDJAI Egyéni beszélgetés. Meggyızés Szituációs játékok irodalom- és drámaórán Kompromisszumos megoldások keresése A pedagógusok továbbképzése. 146

147 9. A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS SZÍNTEREI Különbözı játékok alkalmazása a technika, környezetismeret órákon (társasjátékok, kártya, szituációs játékok, terepasztal.) Részvétel a Városi Rendırkapitányság által szervezett akciókban (pl. Citrom-alma akció) Kisrendıri tevékenység: az iskola környéki forgalom irányítása. Elıadások, a kisrendıröket felkészítı foglalkozások a rendırség segítségével. Összegzés: a társadalmi bőnmegelızést, áldozattá válást, erıszakmentes konfliktuskezelést, a közlekedésre nevelést az egyes tanítási órákon (környezetismeret, technika és életvitel, osztályfınöki, irodalom, dráma, etika, történelem) illetve szabadidıs tevékenységek keretében valósítjuk meg. 147