Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETİ ISKOLÁNKRÓL NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és feladatai (célrendszer) Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Kulcskompetenciák A nevelı oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Kulcskompetenciák szerepe a személyiségfejlesztésben Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Tehetséggondozás és felzárkóztatás A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM I. A környezeti nevelés törvényi háttere II. Helyzetkép - helyzetelemzés

3 1. Természeti, történelmi adottságaink Az iskola külsı belsı környezete, berendezése Erıforrások számbavétele III. Alapelvek, célok A környezeti nevelés általános alapelvei, céljai Az iskola hitvallása Hosszú távú célok, kulcsszavak Rövidtávú célok, feladatok IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek, színterek Tanórai keretek Tanórán kívüli színterek Külsı kapcsolattartás Éves munkaterv V. A környezeti nevelés módszerei Szempontok a módszerek kiválasztásához Konkrét módszerek VI. A környezeti nevelés taneszközei VII. A környezeti nevelés minıségirányítása VIII. A pedagógusok továbbképzése IX. A program felülvizsgálata X. Mellékletek A környezetvédelem jeles napjai Felhasznált irodalom EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM I. Törvényi háttér II. A testi lelki egészség céljai, feladatai, követelményei Az egészségnevelés általános céljai Az egészségnevelés fejlesztési feladatai (NAT 2003.) Az egészségnevelés fejlesztési követelményei

4 III. Helyzetelemzés Iskolánk beiskolázási körzetének elemzése egészségnevelési szempontból A tanulók egészségi állapotának vizsgálata, jellemzıi Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja: az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskolai étkezés A pedagógusok egészségmagatartásának jellemzése Partnerszervezetek egészségnevelı tevékenysége IV. Az iskola egészségnevelési céljai, feladatai V. Az iskola egészségnevelési programja VI. Az egészségnevelés színterei VII. Az egészségnevelés módszerei, eszközei VIII. Az egészségnevelés erıforrásainak számbavétele IX. Az iskola külsı kapcsolatai az egészségnevelésben X. Továbbképzési lehetıségek XI. Az egészségnevelési program végrehajtása, minıségirányítása, felülvizsgálata XII. Mellékletek FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS PROGRAMJA A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS SZÍNTEREI AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGELİZÉSÉNEK FORMÁI ERİSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS MÓDJAI A KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS SZÍNTEREI

5 BEVEZETÉS Az Országgyőlés a évi június 23-ai ülésnapján elfogadta a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkezı évi LXV. törvényt. Az új törvényi szabályozás szerint az iskoláknak június 30-ig felül kell vizsgálniuk, és módosítaniuk kell juk Nevelési Program részét. A Helyi Tantervük felülvizsgálatát és módosítását két részben tehetik meg. Az 1 4. évfolyamon helyi tantervét június 30-ig, míg az 5 8. évfolyam helyi tantervét június 30-ig kell elkészíteni. Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról. A NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, A 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl, Az önkormányzat minıségirányítási programja 20/2004. (I. 27.) Kt. határozat, Az önkormányzat intézkedési terve, Az intézmény alapító okirata 103/1996. (III. 26.) Kt. Határozat Ezek figyelembevételével készült el a Györffy István Általános Iskola nevelı oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma. E Pedagógiai programunk: a 2004-ben módosított, és a 2004 / 2005-ös tanévben az 1. osztályban felmenı rendszerben életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: Oktatási törvény változásai A Nemzeti alaptanterv változásai (202 / (VII. 31.) Kormányrendelet) 5

6 Az Oktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya. Az Oktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi egyenlıség növelése Felesleges túlterhelés megszőntetése A felnıtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erısítése Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezıvé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttmőködési képességeket, idegen-nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményezı és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülık, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Györffy István Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. 6

7 1. ISKOLÁNKRÓL A karcagi Györffy István Általános Iskola városunk legrégebbi intézménye. Elıdjét még valamikor a 16. században alapították, épületét, amely a maga korának egyik legmodernebb iskolaépülete volt, között építették. Fennállásának 250. évében 1962-ben vette fel egykori tanítványának, a neves néprajzkutatónak, Györffy Istvánnak a nevét, aki egész életén át a magyar múlt, a magyar élet értékeinek kutatója, győjtıje volt. Ezért is emelt az iskola szobrot falai között. A szobor alkotója az iskola egykori tanítványa: Cs. Kovács Imre korszakalkotó az iskola történetében. Ekkor adják át a város új, modern 8 tantermes iskolaépületét, amelyet intézményünk vehetett birtokba. A József Attila úti iskolaegységbe került a felsı tagozat, a Kálvin u. 2. sz. iskolaegységben dolgozott az alsó tagozat 1996-ig, a Református Egyházközösségnek történı visszaadásig ban új telephelyen, a Kossuth tér 4. sz. alatti mőemlék jellegő épületben kezdte mőködését az alsó tagozatos iskolaegység. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelı oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Karcag Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola mőködik. A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztését. A társadalom, a pedagógusok, és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. "Az igazi iskola túl lép saját kerítésén, szavát messze vidéken is meghallják. (Móricz Zsigmond) 7

8 Az intézmény alapadatai Az intézmény megnevezése: Az intézmény angol neve: Györffy István Általános Iskola Györffy István Primary School - székhelye: Karcag, József Attila u telephelye. Karcag, Kossuth tér 4. Az intézmény típusa: Általános Iskola - évfolyamok száma: általános iskola intézménybe felvehetı maximális tanuló létszáma 500 fı Irányító szerve: Alapító szerve: Az intézmény jogállása: Karcag Városi Önkormányzat Képviselı Testülete Karcag Városi Önkormányzat Karcag, Kossuth tér 1. önálló jogi személy Az alapító okirat száma: 103/1996. (III.26.) kt. sz. határozat alapján kelte: III. 26. Gazdálkodásának formája: részben önálló költségvetési szerv, melynek pénzügyi-, gazdasági feladatait a Karcag Városi Önkormányzat Pénzügyi Szolgáltató Intézmény látja el. Intézmény OM azonosítója: törzsszáma: szakágazat: OTP számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA-alany (éves bevalló) Az intézmény vezetıje: Az intézmény fenntartója: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselı-testülete nevez ki. Karcag Városi Önkormányzat Az intézmény alapításának éve:

9 Az intézmény tevékenysége Állami feladatként ellátott alaptevékenységek. a.) Alaptevékenység - TEÁOR számok: 8520 Alapfokú oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás 9312 Sporttevékenység és támogatása - Szakfeladat számok: Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 9

10 - Alaptevékenység leírása: Nappali rendszerő általános iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása (kt. Tv (1) bekezdés 29. pont) a) Testi, hallássérült, értelmi fogyatékos (enyhe fokban sélült), beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulás esetén halmozottan fogyatékos a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı (a többi tanulóval együtt nevelhetı) b) A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek ellátása hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése általános iskolások közétkeztetése napközi otthoni, tanuló szobai ellátás az intézmény tanulói részére tankönyvellátás biztosítása a jogszabályi elıírások alapján iskolai könyvtár mőködtetése b.) Kiegészítı tevékenység - TEÁOR szám: - Kiegészítı tevékenység: 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Szakfeladat számok: nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 10

11 Az intézmény bélyegzıinek a felirata: 11

12 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és feladatai (célrendszere) Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása, küldetésnyilatkozata - A Györffy István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; nem érheti hátrányos megkülönböztetés a gyermeket színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, társadalmi származása, vagyoni, jövedelmi és egyéb helyzete miatt, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, arra törekszünk, hogy széles kínálatot biztosítsunk, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását. diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, esélyegyenlıséget biztosító nevelési oktatási formák megvalósítása, a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-magatartási zavarral küzdı gyerekek hátránykompenzációjának segítése minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, ügyeiben méltányosan, humánusan valamennyi tényezı figyelembevételével a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetıségek közül a számára legkedvezıbbet választva igyekszünk dönteni, Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra. az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 12

13 tanuló és tanuló, tanuló és nevelı, szülı és nevelı, nevelı és nevelı között. A tanulót bevonjuk az iskolai környezetének rendben tartásába. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, Stabil értékrend közvetítése a tanulóinknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegennyelv tudása, az informatika felhasználói szintő alkalmazása, a mővészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erısítése. fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, megtanuljanak tanulni, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, 13

14 szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. (nyitottság) Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal fogadóórákon, szülıi értekezleteken; meghívjuk rendezvényeinkre és egyéb kulturális eseményekre, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, civil szervezetekkel nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen korszerő tudással rendelkezik, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, nyitott személyiségő, kreatív, testileg, lelkileg edzett. Megfelelı önismerettel és általános erkölcsi és közösségi normákkal rendelkezik. Felelısséget vállal környezete megóvásáért, esztétikusabbá tételéért. Tiszteli és ápolja szőkebb és tágabb környezetének hagyományait, kultúráját. Megérti, tiszteletben tartja és elfogadja a másságot. Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt és gondozott. 14

15 Az iskolában folyó nevelı oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Alapelveink megfogalmazása már meghatározza céljainkat, feladatainkat is, melyek nem különülnek el egymástól. Cél: az a végsı állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végeznünk. A nevelı oktató munka mindennapos feladatai a kitőzött célok lebontásából adódnak. Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi, természeti és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Cél: az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Feladat: Környezettudatos magatartás kialakítása annak érdekében, hogy a tanuló képes legyen a késıbbiekben a környezeti válság megakadályozására, elısegítse az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. 2. Cél: az ember testi és lelki egészségének védelme. Feladat: az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény képességének kialakítása. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése) 3. Cél: etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok elsajátítása: Feladat: Kulturált magatartás: Kommunikációs alapkészségek, szociális képességek fejlesztése annak érdekében, hogy késıbb tanulóink képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba: udvariasság, figyelmesség, fegyelem, önfegyelem mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, közösségi érzés, áldozatvállalás, törekvés az elıítéletmentességre, a másság elfogadására, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 15

16 Feladat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. A fenntartható fogyasztás fogalmának elsajátítása. A fogyasztói kultúra, a javakkal való okos gazdálkodás fejlesztése. 4. Cél: az énkép kialakítása az önismeret fejlesztése. Feladat: a saját személyiség kibontakoztatásának igényét kialakítani. Felelısségvállalás, saját sorsának életpályájának alakításáért. Alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása. 5. Cél: A család tisztelete. Szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Feladat: hőség, önzetlenség, empátia, ıszinteség, tapintat, egymás elfogadása, együttmőködési készség, segítségadási igény fejlesztése. 6. Cél: Tiszteljék az emberi és állampolgári jogokat. Feladat: ismerjék el az emberek egyenlıségét. Érdeklıdjenek a társadalmi jelenségek problémák iránt. Törekedjenek az aktív közéletiségre, a demokrácia érvényesítésére. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, ismerjék el, hogy minden embernek egyenlı joga van a tanuláshoz, a mővelıdéshez. Esélyegyenlıség biztosítása: a különbözı érdeklıdéső, képességő, testi fejlettségő, szocializáltságú gyerekek integrált fejlesztése. 7. Cél: A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. Feladat: a nemzeti kultúra, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. 8. Cél: a nemzeti azonosságtudat kialakítása. Feladat: A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısségre és közösségvállalásra, a hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tiszteletére kultúrájára, hagyományainak tiszteletben tartására, a multikulturális tartalmak megismerésére való igény kialakítása az Európához való tartozás tudat erısítése. 9. A kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása. 16

17 Feladat: A NAT által megfogalmazott kulcskompetenciák, melyek kialakítása, fejlesztése minden nevelı feladata, hiszen erre az egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Célok: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépı kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot. Vezesse át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységébıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulókat saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlıdését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvetı képességeket és alapkészséget fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés - oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztı (7-8. évfolyam) szakaszára : Folytassa a bevezetı és kezdı szakasz nevelı-oktató munkáját, a készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képezı szakasz két, pedagógiailag elkülöníthetı periódusra tagozódik. Vegyék figyelembe, hogy éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás. Fontos elvi célkitőzés, hogy a nevelés során, hogy a különbözı érdeklıdéső, készségő és tehetségő, testi fejlettségő, szocializáltságú gyermekek nevelése együtt történik a tanuló személyiségfejlesztésénél figyelembe vétele kiemelt célkitőzés. A tanulók érdeklıdésük, képességük és tehetségük megfelelı majdani beillesztése a társadalomba. 17

18 Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszára A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét, és érzelemvilágának gazdagításának elısegítése. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Mőködjön közre a tanulási nehézségekkel küzdı gyerekek felzárkóztatásában, egyéni fejlesztı foglalkozások keretében. Törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl fakadnak. (lásd integrációs stratégiai program) Tudatosítsa a gyerekekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket. Erısítse a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érzését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakaszára Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetıségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra. 18

19 A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése, tudatosítása, és ápolásukra nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. Erısítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. 19

20 Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérı mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a 20

21 természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 21

22 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. Környezettudatosságra nevelés 7. A tanulás tanítása 8. Testi és lelki egészség 9. Felkészülés a felnıttlét szerepeire 22

23 A nevelı oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenırzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Mőalkotások bemutatása. - A nevelı személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemzı munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés. - Ösztönzés. - A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 23

24 Sikerkritériumaink: Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás Nemzeti Alaptantervben és a helyi kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten, feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Szilárd alapkészségekkel rendelkezzenek. ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen, Az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók a kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlesztik, amelyek megalapozzák a további tanulásukat, továbbtanulásukat. 24

25 2.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálják. Kooperatív oktatási forma, Projektoktatás. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, (71. 5.bek.) az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba mőködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülık legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi 1-szeri étkezésben (ebéd) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 25

26 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból fejlesztésre szoruló tanulóknak heti két alkalommal egyéni foglalkozást szervezünk. (71. 4.bek.) A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika, idegen nyelv tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Iskolai DSE Az iskolai DSE tagja az a tanuló, aki befizette az éves tagdíjat. Az iskolai DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkörökön való részvétel önkéntes nem történik kötelezı tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez az ezeken való részvétel nem szükséges. Versenyek, vetélkedı, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük a szülık hozzájárulásával. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. 26

27 Tanulmányi kirándulások Az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. A tanulmányi kiránduláson nem történik kötelezı tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez nem szükséges az ezeken való részvétel, önkéntesek, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük, és év elején errıl írásban nyilatkoznak. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítik a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár, önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük; év elején az éves munkaterv elfogadásakor nyilatkozniuk kell errıl. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). Ezeken nem történik tananyag átadás, a követelmények teljesítéséhez ezeken való részvétel nem szükséges. A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják díjmentesen. 27

28 Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, szülıi engedéllyel. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erısítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának, sıt az iskolát segítı szervezet vezetıinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója beszédstílusával, példaként áll a tanulók elıtt. társas kapcsolatával 28

29 Kulcskompetenciák szerepe a személyiségfejlesztésben A kulcskompetenciák a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, társadalmi beilleszkedéshez és foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. A kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük a tanulókat arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklıdésük, törekvéseik és folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg. Az alábbiakban megfogalmazzuk, hogy az egyes kulcskompetenciák területén az iskoláztatás képzési szakaszaiban a tanulók mely képességeit kell fejleszteni, hogy személyiségük minél jobban kiteljesedjék. Részletesebben kifejtve az egyes tantárgyak tantervénél. 29

30 1 4. évfolyam 5 6. évfolyam 7 8. évfolyam 1. Anyanyelvi kompetencia Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerő, érthetı és hatékony közlése. Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelıen. Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenı szereplık cselekedeteirıl, helyzetekrıl, magatartásokról. Az eszközszintő íráshasználat fokozatos kialakítása. Egyszerő, érthetı és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, az árnyalatok érzékeltetésére. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Önkifejezés és kreativitás, különbözı mőfajokban Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezıihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A gesztusokkal való kommunikáció lehetıségeinek és korlátainak megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttmőködés. A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl.: következtetések, hipotézisek) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl.: a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményének meghallgatása. Irodalmi, ismeretterjesztı és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértésekre. Különbözı vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különbözı nézıpontokból. 30

31 2. Idegen nyelvi kommunikáció Szóbeli üzenetek meghallgatása, megértése. Intonáció és a kiejtés ismerete. Beszélgetés a mindennapi élethez kötıdı témákról. A nyelvek iránti fokozott fogékonyság kialakítása. Az anyanyelv és az idegen nyelv tanulása erısítsék egymást. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták: elbeszélı szövegrészlet, vers, levél, rövid beszámoló ismerete. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelı körének kezdeményezése és folytatása. Különbözı típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelı helyzetekben. Segédeszközök, jegyzetek, ábrák, térképek megfelelı használata szóbeli és írásbeli szövegek: beszélgetés, interjú megértéséhez, vagy alkotásához. 3. Matematika Az elemi számolási készség az elemi rendszerezı képesség és kombinatív képesség fejlesztése az optimális begyakorlottság szintjéig. Az alapmőveleti számolási készség fejlesztése az optimális begyakorlottság szintjéig. Kombinatív képesség rendszerezési képesség fejlesztése. 4. Személyközi, interkulturális és szociális kompetencia Alapvetı viselkedési szabályok, viselkedési módok ismerete, elemi udvariassági szabályok. (napszaknak megfelelı köszönés, tisztelet a felnıttek iránt, iskolai szabályok) Az egészségmegırzés, a táplálkozás szabályainak ismerete. Az önismeret, a helyes önértékelés fontosságának tudatosítása. Az empátia szerepének hangsúlyozása a másik ember megítélésében. Elsısegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása. Helyes viselkedésmódok elsajátítása, az agresszió, az erıszak féken tartása. Törekvés az elıítéletek leküzdésére, a másság elfogadása. Készítsük fel a serdülıkori változások kezelésére a tanulókat. Ismerjék fel, miért fontos a jövı tervezése, az életút építése. Tanulják meg az egyéni döntések, helyzetmegoldási technikákat. Ismerjék fel, az egészség megırzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolatokon múlik. Csoportmunka során alakuljon ki a megkülönböztetés mentesség képessége. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával. 31

32 5. Digitális kompetencia A számítógép helyes beés kikapcsolása. Egér használatának elsajátítása, egyszerő kirakójátékok segítségével. Elektronikus levél küldése, fogadása. Rajzolás és szerkesztés számítógéppel. Szövegszerkesztés számítógéppel. Szöveg és rajz együttes használata. Hálózati alapismeretek. A hálózatba lépés etikája. Letöltés internetrıl CD, DVD olvasása, kezelése. Zene és video lejátszása. A fıbb dokumentumfajták ismerete. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. A Logo-program használata. Matematikai ismeretek kamatoztatása. Az elektronikus levél küldése, fogadása. A tantárgyakhoz készült CD-k használata. Mőveletek fájlokkal és mappákkal. Tömörítés, kicsomagolás. Víruskeresés, vírusmentesítés. Az adott feladat megoldásához alkalmas hardver szoftvereszköz célszerő kiválasztása. Adatok megjelenítésének lehetıségei a szövegszerkesztésben. Adatok grafikus ábrázolása. Táblázatkezelés adatok tárolására. 6. Tanulás tanulása kompetencia Fejleszteni kell az önálló tanuláshoz szükséges képességeket: motiváció, figyelem, kitartás. Hosszabb, rövidebb ideig tartó koncentráció fejlesztése. Legyenek képesek a közös munkára. Legyenek képesek saját munkájuk értékelésére, szükség esetén támogatás kérésére. Fejleszteni kell minden tantárgyból a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés). A szöveg értelmezése, lényegkiemelés. Képek, rajzok megfigyelése, leírása. Legyenek képesek önállóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni, megfelelıen gazdálkodni az idıvel. Képek, ábrák megfigyelése, következtetések levonása. Fejleszteni kell az együttmőködés, feladatmegosztás, felelısségtudat képességét. Tudjanak rendszerezni, magyarázó rajzokat, folyamatábrákat elemezni. 32

33 7. Aktív állampolgárságra nevelés A magyar történelem fıbb eseményeinek megismerése. Lehetıség és érdeklıdés függvényében kapcsolódjanak be természetvédelmi egyesületek és környezetvédelmi mozgalmak állatvédı egyesületek munkájába. Erısödjenek a hazához, annak természeti értékeihez főzıdı pozitív érzelmek. A mások által vallott értékeknek, mások magánéletének tiszteletben tartása. A társadalmi együttélés szabályainak a betartása, emberi jogok ismerete és tiszteletben tartása, erıszakmentesség. Az ország alkotmányainak ismerete. A gyermeki jogok ismerete. 8. Kezdeményezıképesség, vállalkozói kompetencia Az egyén saját pozitív és negatív cselekedetei iránti felelısség vállalása, célok kitőzése, megvalósítása, sikerorientáltság. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek kialakítása. Az együttmőködésre épülı rugalmas csapatmunka. Beszámolás, értékelés, dokumentáció készségei. Legyenek képesek a kínálkozó lehetıségek megragadására. Legyenek képesek a fizikai ismeretek kreatív alkalmazására. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. Pozitív viszonyulás a változáshoz. 9. Kulturális kompetencia Az élmények, érzések kifejezése tánccal, rajzzal, színjáték, irodalmi alkotások segítségével. Mővészeti önkifejezés a saját tehetségnek megfelelıen. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése. A környezetet ábrázoló mőalkotások, irodalmi mővek erkölcsi és esztétikai, tartalmi elemzése. Élményszerő ismeretszerzés. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. Az európai kulturális és nyelvi sokszínőség tudatosítása. A tolerancia, önismeret, problémaérzékenység fejlesztése. A nemzeti és európai örökség és ezek világban elfoglalt helyének ismerete. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a mővészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklıdés révén. 33

34 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek A szociális képességek fejlesztése iskolánk kiemelt céljai közé tartozik. Az egyes tantárgyak megközelítése csakúgy, mint az iskola szervezeti felépítése egyaránt a szociális képességek erısítését szolgálják. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdı gyermekek nevelése az iskola életében számtalan területen megnyilvánuló tananyag-megközelítés, közösségi hozzáállás, tanári jelenlét és konfliktuskezelés formájában van jelen. A tanításban a ritmus, a kialakított tanítási formák, a korlátok és tanári tekintély teremtik meg azon jelentéssel bíró kereteket, amik között a gyermekek élnek és növekednek. A reggeli beszélgetıkör ahol szabadon mesélhetnek a gyermekek az ıket ért élményekrıl - segítik az egymásra figyelés képességeinek kialakításában. A mővészeti tevékenységek kézmővesség, festés, rajzolás, ének, furulyázás gyakorlása során a gyermekek tapasztalatokat győjtenek arról, hogy a színek, formák, anyagok, hangok találkozása milyen sokféle minıséget rejt. Az elmélyült mővészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Az iskolában kiemelten fontos fıként a kisiskolás korában az utánzáson keresztül történı tanulás. A pedagógus leginkább személyes példamutatásával jelent nevelı erıt a gyermekek számára. A szociális ismereteket az alsóbb osztályokban indirekt módon közelítjük meg, sok mesével, történettel metaforikus formában segítjük a beilleszkedési nehézségekkel küzdıket. A hetedik, nyolcadik osztályban egyre direktebben lehet és kell a gyerekeket tanítani. Szociális képességeik fejlesztésére lehetıséget nyújtanak a beszélgetések és a gyakorlati tevékenységek is. A magatartási és beilleszkedési nehézségeken sokat segít a rendszeresen gyakorolt gyermekmegfigyelés is. A megfigyelések kiterjednek a gyermek fizikai állapotára, mozgására, viselkedésekre, gyermekekkel és felnıttekkel való kapcsolatára, szokásaira, iskolai munkájára, házi feladataira, a különbözı tantárgyakhoz és iskolai tevékenységekhez való viszonyára. A folyamat lezárásakor a megfigyelést végzı tanárok megpróbálnak utakat és lehetıségeket felvázolni, melyek segítenek a gyermek fejlıdésében, de néha már a tanári kar kitüntetet figyelme is jó hatással van a tanulóra. 34