Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Átírás

1 Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja június

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1 Bevezetés Küldetésnyilatkozat Iskolánk adatai, Alapító Okirat szerinti tevékenysége Az iskola arculatának megrajzolása Mőködési elvek Az iskola sajátosságai AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelı-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai hitvallása Pedagógiai alapelveink Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljai Nevelési céljaink megvalósítását segítı nevelési módszerek, eljárások Tanulásszervezési módok A személyiségfejlesztést szolgáló pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés feladatai A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségek/osztályközösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelése A személyiség és közösségfejlesztés tevékenységrendszere és szervezeti keretei Tanítási óra Tanórán kívüli tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységeink A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülık, tanulók, pedagógusok együttmőködésének formái Az iskola nyilvánossági rendszere Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés céljai Környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés folyamatának értékelése Egészségnevelési program Az egészségnevelés iskolai céljai: Az egészségnevelés színterei: Az egészségnevelés folyamatának értékelése Fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok: A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Módszertani elemek Sajátos nevelési igényő tanulók nevelési programja A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Bevezetı, általános rész Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények /2. oldal

3 3.2.1 A nevelı-oktató munka szakaszai Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı és kezdı szakaszban Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és fejlesztı szakaszban Az iskola tantárgyi rendszere Egyéb órakeretek: Tankönyvek, taneszközök, segédletek kiválasztásának elvei Tanulói jogviszony létesítése, átjárhatóság Az iskola induló évfolyamán való belépés feltételei: Belépés az intézménybe, az iskola magasabb évfolyamán való belépés feltételei: Az iskola magasabb évfolyamain való továbbhaladás A tanulók elımenetelének félévi, tanév végi minısítése: Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerep, súlya A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minısítése formái A tanulói teljesítmények évközi értékelése Egyéb, az értékeléssel, minısítéssel kapcsolatos sajátos szabályok A tanuló magatartásának értékelése, minısítése formái A tanuló szorgalmának értékelése, minısítésének formái A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskolai büntetések, elmarasztalások formái A modulok értékelése, minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez, elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Értékelt terület meghatározása Az értékelés elvei A program megvalósításának feltételrendszere Integráltan nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata Mellékletek sz. Melléklet: Nem szakrendszerő oktatás az 5. és 6. évfolyamon sz. Melléklet: Szöveges értékelés az 1-4. évfolyamon sz. Melléklet: HEFOP 3.1.3, illetve a TÁMOP projektekben megkezdett kompetenciaalapú programcsomagok alkalmazása /3. oldal

4 1 Bevezetés Pedagógiai programunk a évi LXI. tv. a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módosításának megfelelıen, a törvényi elıírások szerint készült, az Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Pedagógiai Programjának részeként. Az intézmény pedagógiai programja stratégiai irányt tükröz, az iskolahasználók igényeit tartalmazó fejlesztési lehetıségeket jelöl, melyek a törvényi és anyagi lehetıségek függvényében valósíthatók meg. Iskolánk, az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola városunk egyetlen általános iskolája az Újszászi Általános Iskola, Óvoda, Bölcsıde Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ szakmailag önálló intézményegységeként mőködik. Településünkön az 1700-as évek második felétıl folyik az újszászi gyerekek nevelése, oktatása Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelı és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére a különféle emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Az Újszászi Nevelési Központ fenntartója Újszász Város Önkormányzata. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk az újszászi tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása normál és eltérı ütemben haladók számára. E feladat megvalósítása érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola mőködik. Az Újszászon élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jóval eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. o Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk elısegíteni a hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességét, továbbtanulását, javítva ez által esélyeiket a munkaerıpiacon való érvényesülésre és a társadalmi beilleszkedésre. o Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztését is. o Fontos elvárás iskolánkkal szemben, hogy minden tanulónk tovább gyarapítható ismeretanyaghoz jusson, felkészültségüket és mőveltségüket úgy megalapozva, hogy valamennyien képességüknek megfelelı iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Az elızetes felmérések eredményeként, a továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek kialakításán túl az idegen nyelv és számítástechnikai oktatás terén jelentkezik hangsúlyozott igény a szülık és gyerekek részérıl. A helyi szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl olyan erkölcsi értékek kialakítása is feladatunk, amelyek birtokában tanítványaink képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására. A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fı célja: emberséget és tudást adni a felnövı újszászi gyermekeknek! 125/4. oldal

5 1.1 Küldetésnyilatkozat Az igazi teljesítmény az életben való beválás. A testi és lelki értelemben egészséges személyiségfejlıdés, melynek során azzá leszünk, akik vagyunk, magunkkal hozott lehetıségeink szerint, és megtaláljuk, kiharcoljuk a nekünk való helyet a világban, azt a helyet, ahol tényleg hatékonyak lehetünk, a magunk és mások örömére és megelégedésére írja Vekerdy Tamás, akinek gondolatai jelölik meg azt az irányt, amelyet intézményünk követni kíván. Mindezt úgy érhetjük el, ha korszerő ismereteket közvetítünk, de az oktatásban nem elsısorban ismeretközlésre, hanem a tanulók aktivizálására, a pszichés kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, mint például az önismeret, az önbizalom fejlesztése, a döntéshozás, a problémamegoldás belsı folyamatainak tudatosítása. Mindezeket a következı értékek folyamatos erısítésével érhetjük el: o használható tudás o egészségvédelem o környezetvédelem o integráció o partnerközpontúság o önértékelés képességének fejlesztése o nemzeti értékek fejlesztése Célunk egy olyan iskola megteremtése, ahol az emberekkel való kapcsolatban meghatározó a feltétlen elfogadás, a megelılegezett bizalom mások iránt. Ahol a korrekt vezetıi magatartás nyíltsággal párosul, megvalósul a felelısség megosztása és az együttmőködés olyan csoportmunkához vezet, amely erısíti az elkötelezettséget. Egy olyan iskolát szeretnénk, ahová a tanulók nem kényszerbıl járnak, ahol olyan képzést kapnak, ami érdekli ıket, ahol az értékelésük mércéje az egyéni adottságokhoz, képességekhez viszonyított teljesítmény. Bízunk benne, hogy Carl Rogers szavai a mi intézményünkre is igazak lesznek: bármelyik iskola válhat olyan hellyé, amelybe kreatívan gondolkodó, mohón kíváncsi, gyorsan és felelısségteljesen tanuló diákok járnak, amelyben a tanárok élvezik munkájukat és a diákjaikkal való együttlétet, ahol magas a morális mérce, és ahová mind a diákok, mind a tanárok szeretnek járni. 1.2 Iskolánk adatai, Alapító Okirat szerinti tevékenysége Általános iskola feladatai: - A vonatkozó központi dokumentumok és az intézmény helyi pedagógiai programja alapján az iskola készültségi szint szerinti tankötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátása. - Nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás, amely a tankötelezettség teljesítésére az általános mőveltség megalapozására, az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányul. - Tehetséggondozás. - Iskolaotthon, napközi otthon, menza mőködtetése. - A különbözı képességő, illetıleg az eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztı csoportok létrehozása. 125/5. oldal

6 - A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézseggel küzdı tanulok számára egyéni fejlesztését szolgáló fejlesztı csoportok létrehozása - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetı sajátos nevelési igenyő tanulók nevelése, oktatása. - A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét biztosító Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása. - A fakultatív hitoktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. 1.3 Az iskola arculatának megrajzolása Iskolánk az 1-8 osztályos korú tanulók általánosan képzı intézménye, amely biztosítja az általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíti a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Ellátja az eltérı tanterv szerint haladó tanulók integrált nevelését, oktatását is. A tudományok alapjainak elsajátítása mellett a mindennapi élet problémáinak kezelésére készít fel. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek személyiségfejlıdésére, és a hagyományırzésre. Ennek érdekében minden tanulónak biztosítjuk az alapmőveltség stabil elemeit, ugyanakkor lehetıséget biztosítunk a differenciált képességfejlesztésre, esélyt biztosítunk a tehetséggondozással, felzárkóztatással a sikeres továbbtanulásra. Az iskolai élet a modernkor elvárásainak megfelelı korszerő tárgyi feltételekkel rendelkezı eukomform épületben folyik, ahol az intézményben élı emberek önmagukkal harmóniában élnek. A partnerközpontú mőködés a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokban, a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésében és ezekre való folyamatos reagálásokban valósul meg, melynek következménye a vonzó iskolakép kialakulása. Minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban részesül, amelynek révén egyenlı eséllyel indulhat a felnıtt élete felé. Korszerő, használható tudást kapnak, amely segítségével egész életük során képesek lesznek tanulni. Megvalósul a sajátos nevelési igényő tanulók teljes körő integrációja, a tanóra minıségét, eredményességét az intézmény belsı gondozási rendszerének kiépítésével biztosítja. Mindezen tevékenységeket erkölcsileg és anyagilag megfelelıen elismert pedagógusok végzik, akik a kor elvárásainak megfelelı tudással és módszertani kultúrával rendelkeznek. 1.4 Mőködési elvek o Szakmai autonómia, amely önálló arculatú pedagógiai mőhely, a szakmai kompetencia érvényesülését, a választás szabadságát jelenti. o Demokrácia, mely a pedagógusok módszerbeli szabadságát, a munkaközösségek döntési jogosítványainak bıvítését, a gyermekönkormányzat fejlıdését, a gyermeki jogok érvényesülését jelenti. o Sokszínőség, mely kezdeményezések támogatását, a másság normahatárok közötti elfogadására nevelést jelent. 125/6. oldal

7 1.5 Az iskola sajátosságai A leendı elsısöket a nevelık már az óvodában meglátogatják, ismerkednek egymással, együtt tevékenykednek. Az osztályba sorolás a szülık és az óvónık kérésének, véleményének figyelembevételével történik. Beiratkozás elıtt idıben tájékoztatjuk a szülıket az elsı osztályok módszerérıl, a tankönyvek áráról 1-3 évfolyamon iskolaotthonos oktatást is választhatnak a szülık. Megfelelı létszám esetén 2 osztályban: Kertvárosi iskolaegységben és a Kossuth úton 1-1-osztályban. Hagyományos munkarend szerinti osztály a Kossuth úti iskolaegységben mőködik. Kiemelten kezeljük a differenciált, egyéni készség és képességfejlesztést. Nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzető tanulók integrációs nevelésére-oktatására. A tehetségek kibontakoztatása és az egészséges lokálpatriotizmus sarkall arra bennünket, hogy a különbözı tanulmányi, sport, kulturális versenyekre alaposan felkészüljünk, és törekedjünk a kimagasló eredményekre (megyei, országos helyezések). Kialakult a rendezvények hagyományának rendszere, amelyet a tanulók, szülık és a város lakói igényelnek, számon tartanak, és tevékenyen támogatnak. 125/7. oldal

8 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 A nevelı-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk pedagógiai hitvallása A tudományok alapjainak elsajátítása mellett a mindennapi élet problémáinak kezelésére készítjük fel tanulóinkat. Információs és kommunikációs készségek, képességek által az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Iskolánk névadójának személyét tiszteletben tartva a Vörösmarty-kultúra megırzésével és továbbfejlesztésével erısítjük a magyarságtudatot, a jól értelmezett lokálpatriotizmust. Iskolánk a Vörösmarty Mihályi Általános Iskola elkötelezi magát abban, hogy partnerei igényét minél teljesebb körben igyekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintı kihívásokra. Hitvallásunk Mindenki értékes valamiben gondolatra épül. Ennek jegyében célunk, hogy tanulóink számára a szilárd alapmőveltség, a korszerő alapismeretek nyújtása mellett széleskörő lehetıséget biztosítsunk arra, hogy képességeik, készségeik kibontakoztatása révén, személyiségük sokoldalú fejlesztésével, tehetségük felismerésével, hátrányaik, lemaradásaik kompenzálásával sikeres felnıttként eredményes életutat járjanak be, boldogulni tudó emberekké váljanak Pedagógiai alapelveink A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: o a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, o a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, o a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, o diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, o minden gyermek és szülı számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában s életének egyéb problémáiban, o az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló; tanuló és nevelı; szülı és nevelı; nevelı és nevelı között. Számunkra egyaránt fontos pedagógiai feladat a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése. A nevelıtestület szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedéket kíván nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: 125/8. oldal

9 o a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számunkra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújtunk, o iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetes, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, o az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, o fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, o szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen, o törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, o törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, o szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet, o minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális, szocioökonómiai hátrányainak leküzdésére, a kiemelkedı képességő tanulónak lehetıséget adni tehetségének kibontakoztatására. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében Iskolánk felelıs: o tanulóink értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi fejlıdéséért o a tanulói közösségek kialakulásáért és fejlıdéséért Pedagógiai munkánk során és az iskolai mőködés minden területén tiltjuk a bármilyen okból adódó hátrányos megkülönböztetést, a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az eredményes megvalósulás érdekében együttmőködünk partnereinkkel, kiemelten a szülıkkel Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljai A kulcskompetenciák fejlesztése Kulcskompetencia: teheti az EU-s polgárokat azon tudások és képességek, amelyek birtoklása alkalmassá o egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra o másrészt az aktív szerepvállalásra Kulcskompetenciák amelyekre minden egyénnek szüksége van o a személyes boldoguláshoz és fejlıdéshez o az aktív állampolgári léthez 125/9. oldal

10 o a társadalmi beilleszkedéshez o és a munkához A kulcskompetenciák keretrendszere A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciák: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos kompetencia o digitális kompetencia o a hatékony önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek: o Énkép, önismeret o Hon- és népismeret o Európai azonosságtudat egyetemes kultúra o Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o Gazdasági nevelés o Környezettudatosságra nevelés o A tanulás tanítása o Testi és lelki egészség o Felkészítés a felnıtt lét szerepeire Fejlesztési területek amely mindegyik kompetencia esetében megtalálható o kritikus gondolkodás o kreativitás o kezdeményezıképesség o problémamegoldás o kockázatértékelés o döntéshozatal o érzelmek kezelése 125/10. oldal

11 AZ ELİZİEKBEN FELSOROLTAK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A KÖVETKEZİ CÉLOKAT FOGALMAZZUK MEG: Célunk: A tudás alapú társadalom megteremtése érdekében az oktatás hatékonyabbá tétele, az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése segítségével. Feladat: o Korszerő, használható tudás átadása, melynek segítségével tanulóink egész életük során képesek lesznek tanulni. A lexikális tudás helyett a logikai készség fejlesztése, az önálló gondolkodás, együttmőködésen alapuló közösségek kialakítása, kritikus látásmód fejlesztése. o Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási, képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. o A HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra és a TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben címő projektek bevezetésével, megvalósításával olyan együttmőködésen alapuló módszereket, eszközöket adunk a pedagógusok kezébe, amelyek elısegítik a tanulók önirányított, önmővelésre épülı tanulását, alapképességek, alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztését. Felmenı rendszerben a következı kompetencia-területeket vezetjük be. Szövegértés- szövegalkotás Matematikai-logika IKT. Idegen nyelv Szociális, életviteli és környezeti o A tanulók egyéni fejlıdésének nyomon követése fontos kerete a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. o A komplex tanulási környezet kialakítása mellett az info - kommunikációs eszközök integrálása a tantárgyi oktatásban. Elvárt eredmény o A tanári dominanciájú, jellemzıen passzív befogadó tanulói magatartást igénylı oktatási formát felváltja az operatív, irányító tanári magatartás, amely a kompetencia-alapú nevelés- oktatás alapja. o Az alapkészségek fejlesztésén, az együttmőködésen alapuló oktatás eredményeként nı a tanulók teljesítménye, ami nyomon követhetı az országos és helyi kompetencia mérések eredményeiben. o Magasabb a teljesítményirányú motiváció és a tanulás iránti belsı motiváció. Pozitívabb a hozzáállás a tantárgyakhoz, a tanuláshoz, az iskolához. A tanulók szeretnek iskolába járni. o Az intézmény közvetlen és közvetett partnerei elégedettek az intézmény szolgáltatásaival 125/11. oldal

12 Célunk, hogy megismertetjük és elfogadtatjuk a tanulóinkkal az általános emberi értékeket, folyamatosan formáljuk ön-és világszemléletüket, ezáltal alkalmassá tesszük ıket arra, hogy magyarságtudatukat megırizve európai polgárrá váljanak. Feladat: o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. o A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. o A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeinek ápolása, megbecsülése. o Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. o Az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása. o Az Európai Unió alkotmányának, intézményrendszerének, az uniós politika szempontrendszerének megismertetése. o Nyitottá és megértıvé tenni a tanulókat a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. o Nemzetközi kapcsolatok folyamatos ápolása./ Lengyel testvériskola-zawada és az erdélyi Csíkcsicsó/ Elvárt eredmények: o Együttmőködı tanulói közösségek alakulnak ki intézményünkben. o Az empátia, a tolerancia, szervezıképesség, a szociális készségek fejlıdnek. o Lelki egészség, jó közérzet és alkalmazkodási készség jellemzi az osztályközösségeket. Célunk, hogy minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban, részesüljön, amelyben egyenlı eséllyel indul felnıtt élete felé. Feladat: o A sajátos nevelési igényő tanulók a pszichés fejlıdés rendellenségei következtében a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak (pl: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetkius és kóros aktivitászavar, beszédfogyatékos, autista, nagyothalló, enyhe fokban értelmi fogyatékos) nevelése különleges ellátása, integrált oktatása. o Az integrált oktatás személyi feltételeinek biztosítása, a pedagógus továbbképzés ez irányú megszervezése. o Biztosítani kell, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát szabályzó elvek érvényesüljenek a gyakorlatban, ennek érdekében a diszkriminációs elemeket feltárni hivatott jelzırendszert építünk ki, illetve képzési és konfliktuskezelési szolgáltatásokat biztosítunk. o Alkalmazzuk a miniszter által kiadott IPR-t 125/12. oldal

13 Elvárt eredmény: o A sajátos nevelési igényő tanulók a különleges ellátás következtében önmagunkhoz képest fejlıdtek, ez megmutatkozik a mérések eredményében is. o A középiskolában eredményesen felvételiznek o Az integrált oktatás következtében beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, ahol jól érzik magukat. A TÁMOP pályázat megvalósítása és fenntarthatósága érdekében az alábbi alapelveket, célokat és feladatokat fogalmazzuk meg. További alapelvek: o Tevékenységközpontúság problémaközpontúság felfedeztetı tanítási-tanulási gyakorlat o Módszertani sokszínőség változatos munkaformák alkalmazása koordináló, segítı, támogató tanári attitőd o Differenciálás egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás hátránykompenzálás) o Életszerő, élet közeli ismeretek közvetítésére épülı fejlesztés o Fokozatosság folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) o A tudáshoz való egyenlı hozzáférés elve o A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadásának, támogatásának elve Célok: o A tanulók kompetenciáinak fejlesztése - az élethosszig tartó tanulás megalapozása o Pozitív tanulási attitőd kialakítása, fenntartása o A tanulási motiváció kialakítása, fenntartása o A tanulási kudarcok megelızése o Az egyéni képességek optimális fejlesztése o A tanulók felelısségvállalásának megalapozása, fejlesztése o Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése Feladatok: o A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba o Változatos oktatásszervezési és munkaforma alkalmazása ( projekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében o Érzékszervi tapasztalásra építı ismeretszerzés, készségfejlesztés tevékenységközpontú pedagógia gyakorlati alkalmazása o Fejlesztı értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében o Az ön - és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében o Az életkori sajátosságoknak megfelelı tevékenységszervezés, módszerválasztás 125/13. oldal

14 o A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása o Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása o Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: 1) személyes kompetencia: önismeret, önfejlıdés igénye, önreflexió, szabálykövetı képesség, információ kezelésének képessége, 2) kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés 3) szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: 1. Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítı technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitődváltást segítı programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelızésére. 2. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás, szemléltetés o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat 125/14. oldal

15 o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: o páros munka o csoportmunka o játék o szerepjáték (drámapedagógia) o vita o kutató-felfedezı módszer o kooperatív módszerek o projekt módszer. 3. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idı rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. 4. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitőzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: o Tantárgyi ismeretek bıvítése, rendszerezése o IKT eszközök készségszintő alkalmazásának fejlesztése o A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: o Csoportmunka o Pármunka-tanulópár o Egyénre szabott munka o Részben egyénre szabott munka o Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintő differenciálásra is lehetıséget biztosít,amelynek a következık a megvalósulási formái: o Mennyiségi differenciálás o Minıségi differenciálás 125/15. oldal

16 o Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: o Új ismeretanyag feldolgozása o Alkalmazás-gyakorlás o Összefoglalás, ellenırzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: o Problémamegoldó csoportfeladatok o Alkotó feladatok o Felfedezı, kutató feladatok o Érvelésre-vitára alkalmas feladatok o Ellenırzés, értékelés Digitális tartalmak: o az iskola saját honlapja, diákoknak, szülıknek, tanároknak szóló információkkal, o az iskola saját belsı hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, o multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), o multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, o etanulás rendszerekkel kezelhetı, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztı-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenırzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történı megvalósítása, elısegítve ezzel a NAT célkitőzéseinek megfelelıen az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetıvé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elısegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetıségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetıséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelı szintő-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztı célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenırzı feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenırzésére) 125/16. oldal

17 összegzı, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezıgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetıvé tévı eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Összességében: Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk célja, hogy megismertessük, elfogadtassuk tanulóinkkal az általános emberi és a nemzeti értékeket. A gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos értékeket elsajátíttatjuk, arra törekszünk, hogy ezek váljanak bennük meggyızıdéssé, határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az élı és élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Fogékonyság az emberi kapcsolatokra a barátságra. Megértés, tapintat, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak tiszteletben tartása. Fegyelem, önfegyelem. Közösségi érzés. Törekvés az elıítélet mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igényt a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, az önálló tanulásképességeinek kialakítására. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Ismerkedés az EU tagállamainak kultúrájával a testvérvárosi (lengyel, francia) kapcsolatok által. A hazánkban élı kisebbségek kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. 125/17. oldal

18 Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. A fenntartó önkormányzat segítségével otthonos intézményi körülmények létrehozása, folyamatos eszközfejlesztés (pl. számítógépek, stb.) a felzárkóztatás és tehetséggondozás térítés nélküli biztosítása a tanulók számára. Gondoskodnunk kell a különbözı képességő, illetve az eltérı ütemben fejlıdı tanulók egyéni fejlesztésérıl, kihasználva az integrációs nevelés elınyeit. Ennek érdekében a csoportok kialakításánál figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni képességeit (belsı tagolás: magyar, matematika nívócsoport, idegen nyelvek, informatika képesség szerinti bontásban) valamint a tananyag kiválasztásában, feldolgozásában a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. A tanórák hatékony szervezésével minél magasabb szintre fejlıdjenek a tanulók alapvetı képességei, készségei (írás, néma értı olvasás, számolás). Mőveletvégzési pontosság és gyorsaság, önálló ismeretszerzés és tanulás, önálló fogalmazás, stb. (Folyamatosan biztosítva a gyakorlást, számonkérését, a tudásszint mérését. Minden tantárgy tanulása során az a cél, hogy tanulja meg a tanulás sajátos módjait, tanuljon meg tanulni, és ennek birtokában jusson el saját képességei maximumához. Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra (a foglalkozások megismertetése) a felvételikre (elıkészítık szervezésével) az elhelyezkedésre (számítástechnikai ismeretek, idegen nyelv, idegen nyelvek magas szintő elsajátítása az életre, a kulturált életvitelre) tanulmányi kirándulás, színház- és múzeumlátogatás). Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják, tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítanunk a társadalmi együttélés normáihoz, az önmőveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlıdéshez szükséges alapvetı képességeket és készségeket. A hazaszeretetre nevelésre, a helyes beállítódásra a megfelelı eszközöket a NAT mőveltségi területei, az iskolai hagyományok, ünnepek a helyi lokálpatriotizmus nyújtják. Ki kell fejleszteni a tanulók igényét a tiszta környezet, testápolás, az egészséges életfeltételek iránt, a gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elısegítik optimális, szellemi, fizikai fejlıdésüket. A tantestület emberi és szakmai értékeinek célirányos rendszerbe szervezésével, a felnıtt- és a gyermekközösség összehangolt együttmőködésével, kiegyensúlyozott, nyugodt és demokratikus légkörben, kiszámítható és elvszerő vezetıi tevékenységgel, a feladat- és felelısség-megosztást érvényesítve kell célkitőzéseink megvalósulását elérnünk. A partnerek elvárásai szerinti mőködés. 125/18. oldal

19 2.1.4 Nevelési céljaink megvalósítását segítı nevelési módszerek, eljárások Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai 1. Tapasztalás Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek 2. Általánosítás Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Gyakorlás, alkalmazása. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása) Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Helyszínek Beszélgetés Bemutatás Magyaráztat Megfigyelés munkáltatás játék megerısítés tevékenykedtetés segítségadás ellenırzés értékelés ön, társ, nevelıi Beszélgetés munkáltatás gyakorlás magyarázat tudatosítás elmélyítés vita kritikus látásmód együttmőködés belátás, átélés dönteni tudás meggyızés A nevelı személyes példamutatása spontán alkalmazás játék megerısítés elemzés értékelés Célkitőzés Szervezés Motiválás ellenırzés értékelés önellenırzés követelés hagyományok kialakítása A lehetıségek feltárása felnıttek személyes példamutatása a nevelı részvétele a tanulói munkaközösség tevékenységében a követendı minták kiemelése a közösség életébıl átélés realizálás szokásossá mélyítés döntésképesség kialakítása Tanórák közösségi rendezvények iskolán kívüli rendezvények kirándulás erdei iskola napközi Osztályfınöki órák tanórák tanórán kívüli foglakozások (napközi) tanórák tanórán kívüli foglakozások ünnepek, megemlékezések, rendezvények iskolán kívüli rendezvények Tanulásszervezési módok Valljuk, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az eredményes tanulásszervezés feltétele, hogy jól ismerjük tanítványaink motivációit, képességeit, érdeklıdéseit és tanulási szokásait. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következı szempontokat emeljük ki: Olyan szervezési megoldások elınyben részesítése, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését: a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását, 125/19. oldal

20 a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, ha szükséges, azok korrigálását, átrendezését, a tanulók önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotó képességének elıtérbe állítását. Hatékony tanulásszervezési módok: Tanulói differenciálás Tanítási-tanulási munkaformák o Csoportmunka o A páros munka o Az egyénre szabott (individualizált) munkaforma o Differenciált tananyag-feldolgozás feladatlapos rendszerben o Foglalkoztató feladatok készítése A kooperációra-együttmőködésre épülı tanulásszervezési módok: o Problémaalapú tanulás o Kooperatív vita o Drámamódszer a tanításban o Kooperatív tanulás o Pedagógiai projekt Tantárgytömbösítés: Az új tanulásszervezési eljárások között szerepel a tantárgytömbösítés, melyet a 2009/2010-es tanévben kipróbálva a 2010/2011-es tanévtıl 7-8. évfolyamon az ember és természet, mőveltségterület oktatása során alkalmazunk. Törvényi háttér: A tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerő oktatásban a Kt. 52. (3) szerint a következı tanórai foglalkozások teljes intézményi idıkeretének legalább %-a mértékéig, a választott mőveltségterület/tantárgy kereteiben. 17/2004. (V.20) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak. - A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek kertei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott tanévre számított tanórai foglalkozásait. - Nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg. - Kt. 52. (3) bekezdése alapján, a szakrendszerő oktatás kötelezı tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi idıkeret: 2009/2010. tanévben legalább 5 százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább 10 százalékának 125/20. oldal

21 2011/2012. tanévben legalább 15 százalékának felhasználásával kell megszervezni a következık szerint: A tanítási ciklusoknak: - Legalább kéthetente kell váltaniuk egymást, bevont tantárgyak, mőveltség területek. - Tanítási óráinak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük. - A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettı tanítási óra, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymáshoz kapcsolódóan kell megszervezni. A tantárgytömbösített oktatás célja: - A gyermek figyelme, érdeklıdése tartósan egy-egy mőveltségterületre koncentrálódjon. - Változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. - Az elsajátítandó tudás tapasztalati úton való megszerzése, kipróbálása. - Egy-egy téma összefüggı ismereteinek elsajátítása. A tantárgytömbösítést két mőveltségterület bevonásával kívánjuk megvalósítani: Ember a természetben Mővészetek Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene, Rajz, Mozgóképkultúra és médiaismeret Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Szövegértés-szövegalkotás A TÁMOP pályázat alapelvei között szerepel egy mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. A tantervi fejlesztés elsısorban a gyerekek fejlıdésének érdekeit szolgálják. Fontos, hogy minél önállóbban és a lehetıségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben szükséges tudáselemeket. Ehhez szükséges, hogy a mőveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését a magyar nyelv és irodalom egy mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a tanévtıl kezdıdıen felmenı rendszerben a szakrendszerő oktatásban a teljes lefedettségő szövegértés szövegalkotás programcsomag bevezetésével öt éven át egy tantárgyként (magyar) szerepel. 125/21. oldal

22 A tantárgyi bontás nélküli oktatás magával hozza az értékelésbeli változást is. Az eddig két tantárgyként tanított magyar nyelvet és irodalmat két érdemjeggyel értékeltük félévkor és év végén. A tantárgyi bontás nélküli mőveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók, ami lefedi a szövegértés-szövegalkotás egészét, valamint ezen területek nyelvtani fókuszú részének értékelését is. Az érdemjegyet a tanulók a magyar tantárgyból kapják. Az érdemjegy kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók fejlıdését. Ezt a tanév elején elkészült pszichológiai és szövegértési méréssel kezdjük, majd folyamatos felmérések során az értékelılapok segítségével fejlesztjük azokat a területeket, amelyeknél az szükséges. A felmérı- és az értékelılapok a szövegértés-szövegalkotás programcsomag részei. A teljes tantárgyi lefedettséget biztosító programcsomag segítségével olyan hasznosítható, a folyton változó társadalmi igényeknek megfelelı ismeretek, tudás megszerzését segítjük elı, amely a mindennapi éltben fontos. Ezt a tudásanyagot a korosztályi sajátosságokhoz igazítva adjuk át. Az eredményes ismeret elsajátítás és készségfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás lehetısége, a feladatmegoldások különbözı módszerekkel történı segítése. Cél, hogy a tanulók a tevékenység központú tanítási-tanulási gyakorlatban következtetéseket vonjanak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Ennek során megfogalmazzák véleményüket, meg tudják vitatni gondolataikat, tudnak érvelni, véleményüket megvédeni. A kooperatív technikák alkalmazásával fejlesztjük az empátiát, az egymásra figyelést, az együttmőködést, a toleranciát, az alkalmazkodó képességet, azaz a szociális kompetenciát, valamint a kommunikációs kompetenciát. Az eddigi módszertani gyakorlatot kiegészítjük a heterogén csoportos differenciálással, a kooperatív tanulással, a prezentációs technikákkal, valamint segítségként használjuk az infokommunikációs technológiát mint eszközt és taneszközt. A TÁMOP pályázatmegvalósítása és fenntarthatósága érdekében megfogalmazott célok megvalósítását támogató eszközök: Kompetenciaalapú oktatási programcsomagok Tantárgytömbösítés Projektoktatás Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási programok 125/22. oldal

23 Fenntarthatóság: TEVÉKENYSÉGEK Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Választott kompetenciaterület Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerő oktatásban Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata Jó gyakorlat átvételének alkalmazása Jó gyakorlat átvételének alkalmazása A BEVEZETÉS ÉVE Szövegértésszövegalkotás matematika Szociális életvitel Kémia Biológia Fizika és Magyar nyelv és irodalom Tanulói program Egészségesen élni! laptop AZ ALKALMAZÁS ÉVE 2010/ / / / 2014 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X 2014/ A személyiségfejlesztést szolgáló pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. A tanulói személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:. 1. A tanulók erkölcsi, világnézeti nevelése - Tanórai, tanórán kívüli magatartási normák megismertetése, elsajátíttatása, betartása (Házirendbe foglaltak alapján). - Alapvetı emberi értékek megismertetése, meggyızıdéssé alakítása (kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség). - Minden gyereket egyéni képessége szerint ítélünk, olyan követelményt támasztunk vele szemben, olyan feladatot kap, melyet sajátosan, személyiségének megfelelıen tud önállóan végrehajtani. - Feladatunk kialakítani a megfelelı én-tudatot, hogy megtalálja helyét a közösségben, reálisan értékelje mások, és önmaga tetteit. - Tiszteletben tartjuk a tanulóink hitét. Igények alapján helyet adunk a hitoktatásnak. 2. Esztétikai nevelés - Feladatunk megismertetni a természet, a környezet szépségét, harmóniáját. - Közvetlen környezetünk szépítése, tisztaságának megóvására szoktatjuk ıket. - Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakítására (nem tőrjük a csúnya, trágár kifejezéseket, a pongyolaságot). 125/23. oldal

24 - Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét. - Osztálykirándulások (erdei iskolák) alkalmával megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeit, szépségét, az életkornak megfelelıen gyakoroltatjuk ezek megóvását. 3. Közéletiségre nevelés - Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. - Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják a színvonalas, hangulatos iskolai és osztályrendezvények. - Erısítjük az iskolához tartozás érzését a hagyományok ápolásával, a versenyeken való helytállással. 4. Munkára, (közösségi) életre nevelés - Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása (felelısi rendszer). - Az önellátás gyakoroltatása. - Megismertetjük az emberi együttélés szabályait. - Ösztönözzük a kultúrált magatartás, kommunikáció elsajátítását. 5. Az egészséges életmódra nevelés Feladat: - Felkeltjük az igényt a testmozgásra. - Megismertetjük a tanulókat az egészséges táplálkozás, egészséges életmód és egészségvédelem formáival, lehetıségeivel. Személyiségfejlesztı tevékenységünket segíti a nem szakrendszerő oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamon, melynek fı célja az alapozó funkciók hatékonyságának növelése. 6. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 7. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladat: - Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. - A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 8. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. 9. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 10. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, erısítése. 11. A tanulók állampolgári nevelése 125/24. oldal

25 Feladat: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók személyiségfejlıdését, magatartásuk és viselkedésük jellemzıit az osztályfınökök folyamatosan értékelik. Az osztályfınökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján értékelik: A tanuló: - figyelme, - megértése, felfogásmódja, - emlékezése, - megfigyelıképessége, - munkatempója, - fegyelmezettsége, - gondolkodása, - érdeklıdése, - tanulásmódja, - kifejezıkészsége, - viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában, - társaival szemben, - önértékelése, - érzelmi élete, - akarati vonások, - reagálása jutalmazásra, büntetésre. Sikeresnek tekintjük a személyiségfejlesztı tevékenységünket, ha a tanulóink többsége az: Alsó tagozatban: Felsı tagozatban: - betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat, - az iskolai kötelezettségeit a pedagógus segítı, inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti, - felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére. - érti és betartja a házirend és az iskolában kialakult íratlan szabályokat, - az iskolai kötelezettségeit meggyızıdésbıl rendszeresen teljesíti, - gondolkodása megnyilvánulásai, cselekedetei az alapvetı erkölcsi normák elfogadását jelzik. - sikerül megalapozni az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat, képesség-együtteseket 2.3 A közösségfejlesztés feladatai A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, ill. a közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. Részletes feladataink: 125/25. oldal