Bevezetés AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola arculata Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata

Átírás

1 Bevezetés AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola arculata Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata Az iskola feltételrendszere Személyi feltételek Az országos kompetenciamérés eredményei iskolánkban Tárgyi feltételek Eszközrendszer Az iskola tanulói közössége Képzési kínálatunk Képzési rendszerünk Az iskola meglévı kapcsolatrendszere A fenntartóval való kapcsolat A szülıkkel, korábbi diákokkal, nyugdíjasokkal való kapcsolat Kapcsolataink más intézményekkel Külföldi kapcsolataink NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelı- és oktatómunka pedagógiai alapelvei Az egészségnevelés A környezeti nevelés Mővészeti esztétikai nevelés A testi nevelés A nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A célokhoz kapcsolódó szerkezet A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A szülı, a tanuló és az iskolai pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetısége A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke HELYI TANTERV Az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljai/kulcskompetenciák A régi és új kompetenciák helye a nevelési-oktatási folyamatban Tantárgyi tervek, a középszintő érettségi vizsga témakörei, a modulok értékelése Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az ellenırzés és az értékelés alapelvei: Az értékelés fajtái Az ellenırzés Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

2 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minısítésének alapelvei, követelményei, formái A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja Helyzetleírás Az egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok Mindennapos testmozgás A személyiség fejlesztése Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció A fogyasztóvédelmi oktatás terve...48 A fogyasztóvédelmi oktatás célja...49 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei...49 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban...49 Módszertani elemek Környezetnevelési program Alapelvek Hosszútávú célok Helyzetkép, helyzetelemzés Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Résztvevık és erıforrások Kommunikáció Minıségbiztosítás Továbbképzés ZÁRÓDOKUMENTUMOK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetıségei A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (Mellékelve) A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei

3 Bevezetés Iskolánk egyik alapvetı célkitőzése, hogy megfelelıen felkészítsük diákjainkat a felsıoktatási intézményekbe való bejutásra és az ottani helytállásra. Munkánk során tehát a leendı magyar értelmiség nevelésén fáradozunk. Tesszük ezt akkor, amikor a társadalom és benne az értelmiségi réteg egész Európában értékválsággal küzd. Tetézıdik ez a helyzet az egész világon végigsöprı gazdasági válsággal, illetve hazánkban a rendszerváltás részleges sikertelenségével. A jövı értelmiségének tudatos nevelése megkívánja tehát, hogy megértsük és komolyan vegyük ezt az értékválságot, amely ma a fiatalság számára adatott. Az önpusztítás különféle változatai (kábítószer, agresszivitás) helyett értelmes perspektívát kell adni a fiatalságnak. A szükségszerően hangsúlyossá váló erkölcsi nevelésnek tehát valóságosan gazdagítónak kell lennie. A fenti elvek valóra váltása érdekében a Vajda János Gimnázium testülete az alábbi célokat, feladatokat tőzi maga elé: a korszerő, életkoruknak megfelelı mennyiségő és mélységő szaktárgyi ismeretanyag és az azok használatához szükséges kompetenciák elsajátíttatása a tanulókkal a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen a személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklıdése alapján kerüljenek megszervezésre az alkalmazható tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák és kompetenciák megismertetése a tanulókkal az írásbeli és szóbeli kifejezıkészség, a kreativitás, a logikus gondolkodás fejlesztése a reális önismeret kialakítása, a toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése a tanítási idın kívüli iskolai, illetve az iskolán kívül szervezett szabadidıs programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre, a környezeti értékek megbecsülésére és óvására nevelés a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küszködı, illetve szociálisan hátrányos helyzető tanulók segítése, támogatása, szükség esetén fejlesztésük megszervezése lehetıségeinkhez képest megteremtjük a magas színvonalú munka személyi és tárgyi feltételeit arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink rendezettségükkel, precízségükkel szolgálják szakmai munkánkat pedagógustestületünk önmagára nézve is kötelezınek tartja a személyes példamutatást a szakmai igényesség, a munkafegyelem, személyiségünk külsı és belsı ápoltsága, az etikus magatartás terén tiszteljük, és a diákokkal együtt ápoljuk intézményünk hagyományait korrekt és feszültségmentes kapcsolatokra törekszünk külsı és belsı partnereinkkel távol tartjuk intézményünktıl a napi politikát vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk 3

4 arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas szakmai munka környezeti követelményeinek. A Vajda János Gimnázium 2009-ben sikeresen részt vett a TÁMOP 3.1.4/2 pályázaton, Kompetencia alapú oktatással a minıségért Zalában témában. A TÁMOP célrendszere Célja az egész életen át tartó tanulás elterjesztése, az iskolánkban folyó tevékenység a kompetencia-alapú nevelés, oktatás, képzés irányába való fejlesztése, módszertani változással a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása Az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. A ma jellemzı frontális és zömmel lexikális ismeretközlı eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedı, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése a középiskolában, mert ezek a késıbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. A fejlesztendı kompetenciaterületek: olvasás-szövegértés, matematikai-logikai, valamint a az idegen nyelvi kompetencia területe. A digitális kultúra közoktatásban történı elterjedése ugyancsak elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerı-piaci boldogulás szempontjából. a TÁMOP programnak fel kell készíteni nemcsak a pedagógusokat, intézményvezetıket az iskola oktatási tartalmainak és módszertani kultúrájának fejlesztésére, a fejlesztési eredmények és a korszerő digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Mindez indokolja a pedagógusok és az intézményvezetés felkészítésének szükségességét a kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében. 4

5 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az iskola arculata A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg mőködését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. Az elsı osztály tanulói a principisták, a másodiké a grammatisták, a harmadiké a syntaxisták voltak. Az elsı oktatók ferences rendi papok voltak. Fı tantárgyak a latin, hittan, földrajz, történelem és természetrajz. Rendkívüli tárgyként a görög nyelvet, a mértant, a természettant és a hazai szokásjogot vehették fel a tanulók. A 238 éves múltra visszatekintı intézmény életének jelentısebb fordulópontjai: Iskolánk 1789-ben a költészet és a szónoklat két évfolyamával bıvült, mely ettıl kezdve királyi intézmény, állami gimnázium november 4-én az iskola új épületben, a mai rendház második emeletén nyert elhelyezést tól a gimnázium 6 osztályos lett ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A reformországgyőlések idején a magyar nyelv meghódította az iskolát. Az oktatás zömmel magyarul folyt, a bizonyítványok, értesítık magyarul készültek ben az iskolát négyosztályos reálgimnáziummá szervezték át. Az osztályrendszert felváltotta a szakoktatás, a hivatalos nyelv ismét a német lett tıl a gimnáziumot nyolcosztályos fıgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelı épületrıl gondoskodik augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János tervei alapján készült új épületet. (Az oktatás túlnyomórészt ma is ebben az épületben folyik.) Az itt tanulók 1922 óta vettek részt tanulmányi versenyeken. Az 1924-es eredményeket követıen a keszthelyi gimnáziumot az ország legsikeresebb intézetének nyilvánították ig az iskola reálgimnáziumként mőködött, majd egy évi törvénycikk értelmében fokozatosan újból gimnáziummá alakult át. A premontreiek vezetése alatt a diákok teljes vallásszabadságot élveztek, de arra nagyon ügyeltek, hogy minden tanuló eleget tegyen a saját vallása által elıírt kötelezettségeknek ban az intézményt államosították, és fokozatosan négyosztályossá szervezték át. Az 1951-es törvényrendelet alapján a gimnáziumot humán és reál tagozattal kellett megszervezni ban bevezették a gyakorlati foglalkozásokat, majd 1959-ben egy osztályban az 1 napos gyakorlati munkát. Ezek megszőnte után 1990-ig a gimnáziumi osztályok mellett elıbb mezıgazdasági, majd közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolai, valamint gép- és gyorsíró szakiskolai osztályok is indultak. A nappali rendszerő oktatás mellett folyamatosan mőködött felnıttoktatás is a levelezı tagozaton. Az iskola fennmaradásáért többször is meg kellett küzdeni (1788, 1794, 1830, 1887), de a város vagy a rend vezetıinek határozott fellépése mindig meghiúsította a gimnázium áthelyezését vagy megszüntetését. 5

6 1990 óta a gimnázium tiszta profilú. Jelenleg minden évfolyamon az A osztály humán jellegő osztály, a B reál jellegő osztály, a C emelt szintő nyelvi osztály magas nyelvi óraszámmal -, a D osztály egyik fele emelt szintő matematikai osztály, a másik fele emelt szintő biológiai osztály. Így az iskola sokszínő, a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen választhatnak osztályt. A gimnázium fennállása óta mindig meghatározó volt a régió életében. Kultúrakisugárzó szerepét nem lehet elvitatni. Az itt folyó oktató-nevelı munka értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az itt végzettek szorosan kötıdnek egykori iskolájukhoz. Gondoljunk csak a Premontrei Öregdiákok Egyesületére és a Vajda János Öregdiákok Egyesületére. Mindkét egyesület tagjai fontosnak érzik, hogy támogassák iskolájukat, találkozzanak egymással, a mostani diákokkal és a tantestülettel is. A gimnázium iránt egyre nagyobb az érdeklıdés. A más középiskolákat érintı tanulóhiány ezt az iskolát elkerülte. Beiskolázási körzete egyre tágul. Ennek okai: az iskola sokszínősége, az egyre javuló versenyeredmények és az évek óta stabilan magas felvételi arány. Valamennyi osztályba csak eredményes felvételi vizsgával lehet bejutni. Nagy súlyt fektet az intézmény vezetése arra, hogy minden tanulója számára biztosítsa a sportolási lehetıséget. Atlétikában a gimnázium évek óta az ország legjobb iskolái között van. Az egyre javuló versenyeredményekhez hozzájárul az is, hogy a gimnázium a tehetséggondozást már az általános iskolások között elkezdi. Matematika, biológia, fizika, angol, német és atlétika szakkörre járnak általános iskolások a vonzáskörzetbıl szép számmal. Igény szerint további szakköröket is indítunk. A gimnázium matematika és fizika munkaközössége évente megrendezi a Newton Kupát, a térség általános iskolásainak matematika-, fizika- és számítástechnika-versenyét. Az évenként végzı tizenkettedikes közül általában tanuló rendelkezik legalább 1 középfokú nyelvvizsgával, de számos tanulónak van 3 középfokú vizsgája. A nyelvi osztályba járók közül sokan sikeres felsıfokú nyelvvizsgát is tesznek. Ezt a szép eredményt megalapozzák a külföldi cserekapcsolatok és az egyéb külföldi tanulmányi kirándulások, melyek hozzájárulnak az élı, a beszélt nyelv elsajátításához, ráébresztik a tanulókat az idegen nyelvek ismeretének fontosságára. Megismerik a környezı országokat, ezen országok kultúráját, szélesedik világlátásuk, fejlıdik valóságismeretük. Eredményesen mőködnek az iskola mővészeti csoportjai is (néptánc, énekkar, színjátszó csoport stb.). Nagyon jó eredményeket érnek el az iskola tanulói a Helikoni Ünnepségeken, a területi és országos versenyeken. A gimnázium tanulói részt vesznek a városi és környékbeli rendezvényeken, hozzájárulnak azok sikeréhez. Példaértékő az az iskoláért való közös munkálkodás, amely az öregdiák-egyesületek és a gimnázium között alakult ki. Ezt jelzik a közös rendezvények, a hagyományok ápolása, közös pályázatok kiírása, a tanulók kimagasló munkájának, versenyeredményeinek elismerése. A kimagaslóan jó megyei, területi és az egyre javuló országos versenyeredmények jelzik, hogy a háttérben egy szakmailag jól felkészült kollektíva van, és az intézményben alapos, 6

7 igényes szaktanári felkészítı munka folyik. E munka elismeréseként a nevelıtestület ben Keszthely Város Szolgálatáért, 1998-ban a Zala Megyei Önkormányzati Közgyőlés Pedagógiai Nívódíja, 2000-ben a Zala Megyei Közgyőlés Zala Megye Sportjáért Nívódíja kitüntetésben részesült. Az iskola falai között számos kiválóság tanult, mint például Deák Ferenc, Batsányi János, Festetics György, Festetics Tasziló, Fejér György, Vaszary Kolos, Laky Demeter, Bernáth Aurél, Kuncz Adolf, Buda Béla, Básti Lajos, Bertha Bulcsú, Csík Ferenc. Akadémikusaink: dr. Mátyás Flórián, dr. Czibere Tibor, dr. Horváth József, dr. Hadrovics László, dr. Vértes Attila és dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi fıtitkára. Az iskolavezetés célja, hogy a gimnáziumra jellemzı sokszínő képzést a jövıben is megtartsa, ezzel bıvítse beiskolázási körzetét, tanulóit nyitottságra, igényességre, kreativitásra nevelje, és e változó világban konvertálható tudással vértezze fel. Iskolánk 2009-ben sikeresen vett részt a TÁMOP / pályázaton. A pályázat célkitőzései között szerepel többek között az egész életen át tartó tanulás megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. Az iskolai oktatásra ma jellemzı frontális és zömmel lexikális ismeretközlı eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani az iskolánk egészére kiterjedı, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannal. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerıpiaci boldogulás szempontjából. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a késıbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. Közel féléves bevezetési tapasztalataink alapján kerül sor pedagógiai programunk ismételt módosításra, melynek során rögzítjük mindazokat a célokat és alapelveket, amelyeket a kompetencia alapú oktatás további helyi terjesztése, bıvítése érdekében deklarálni szeretnénk. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerıpiaci elhelyezkedéshez. A TÁMOP pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bıvülnek, iskolánk hírneve szőkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, mely növeli szakmai presztízsüket. 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata Évtizedek alatt meghonosodtak olyan rendezvények, amelyeket a helyi társadalom, a tanulók és a szülık egyaránt igényelnek, számon tartanak és tevékenyen támogatnak. Tanévünket számos ünnepség színesíti: Tanévnyitó és -záró ünnepély Október megemlékezés a nemzeti ünneprıl Karácsonyi ünnepség Szalagavató ünnepély és bál Március megemlékezés az 1848/49-es forradalomról Ballagási ünnepség 7

8 238 éves múltra visszatekintı iskolánknak az ünnepségeken kívül évrıl évre visszatérı hagyományos rendezvényei is vannak: Kulturális, mővészeti rendezvények: Folyosógaléria Mővészeti bemutató Helikoni szereplés Gólyaavató, gólyabál Klubdélutánok Fakultatív színházlátogatások Budapesten az érdeklıdı tanulókkal A Szülıi Munkaközösség bálja Nyelvi estek, délutánok Könyvtárlátogatások, író-olvasó találkozók Nyári táborok Sportrendezvények: Sportnap Az oktatómunkát segítı szaktárgyi versenyek, rendezvények: Nyílt nap a leendı elsısöknek Tantárgyi versenyek szervezése (Newton Kupa, Vajda János verseny, Kuncz Adolf verseny) Egyéb: Iskolanap Témahét Három hetet meghaladó projekt szervezése Évkönyv szerkesztése Környezetvédelmi rendezvények Iskolánk és alapítványaink díjakkal jutalmazzák a kimagasló eredményeket a tanulók és a pedagógusok körében is. Az iskola tanárainak, támogatóinak, végzıs tanulóknak adományozható díj: Vajda-plakett 1.3 Az iskola feltételrendszere Személyi feltételek A Vajda János Gimnázium dolgozóinak száma 2010-ben 55 fı, valamennyien közalkalmazotti státuszban. A közalkalmazottak közül 39 fı a pedagógus, 1 fı felsıfokú végzettségő könyvtáros. Az oktatást közvetlenül segítı dolgozók száma 4 fı (iskolatitkár, oktatástechnikus, laboráns, adminisztrátor), a gazdasági dolgozók száma 4 fı. Közülük 1 dolgozó gazdasági igazgatóhelyettes, 1 fı könyvelı-ügyintézı, 1 fı pénztárosi és munkaügyi feladatokat lát el, 1 fı gazdasági ügyintézı. A technikai dolgozók száma 8 fı (2 fı portás, 2 fı főtı-karbantartó, 4 fı takarító). 8

9 A pedagógusok létszáma és szakos megoszlása biztosítja a tanítandó tárgyak szakszerő oktatását. Az itt érettségizett tanulók iskolához való kötıdését jelzi, hogy közülük 13 fı az iskola tanára. A megüresedett állásokra elsısorban az iskola volt tanítványai közül választ az iskolavezetés. Ez elısegíti a kialakult hagyományok ápolását, az oktatás színvonalának megırzését. Személyi feltételeinkben bekövetkezett pozitív változások: A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével vállaltuk, hogy pedagógusaink részt vesznek olyan alapozó-, valamint a helyi bevezetést támogató módszertani képzéseken, melyek szakmai segítséget nyújtanak számukra a kompetencia-alapú oktatási programcsomagok megismeréséhez és azok gyakorlati alkalmazásához. Célunk: a pedagógusok felkészítése a kompetencia-alapú oktatásra a megszerzett módszertani ismertek segítségével a társadalom, munkaerıpiac elvárásainak megfelelı egyéni kompetenciákra épülı eszközrendszer adaptációja. az önmővelés és korszerő ismertszerzés megalapozása az IKT kompetencia fejlesztésével és a digitális kultúra elterjesztésével A pedagógusok többszintő, központi képzésén (a kompetenciaterületüknek megfelelıen), illetve átfogó tantestületi továbbképzésen vettek részt. Az intézményvezetés tagjai a változásmenedzsment és a projektmenedzsment, szervezetfejlesztés területén vettek részt képzésen, felkészülve az implementációra. Az adaptációs idıszakban minden pedagógusunk megismerhette a kompetencia alapú oktatás szemléletét és tartalmát, a bevezetésben közremőködı kollégák tapasztalatait; felkészülhettek a többi évfolyamon és kompetencia területen tervezett felmenı rendszerő és további kompetenciaterületekre is kiterjedı bevezetésre. A pedagógusok módszertani kultúráját kellett bıvíteni ahhoz, hogy a tanórák milyensége megváltozzon. A napjainkban gyakran használt frontális osztálymunka háttérbe szorításával, a differenciálással, a kooperatív technikák, projektek alkalmazásával tudjuk a tanítási munkát megújítani. Az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzése érdekében meg kell tanítani tanulni tanítványainkat. A kompetencia alapú fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés, a mindennapi életbıl vett feladatok megoldása. A változások sikerének kulcsa tehát a pedagógus. Eddig is komoly erıfeszítéseket tettünk a pedagógusok képzésére. 9

10 1.3.2 Az országos kompetenciamérés eredményei iskolánkban Az országos Matematika Szövegértés kompetenciamérés eredményei Év Az országos kompetenciamérések iskolai eredményeit is folyamatosan elemezzük. A jelenlegi oktatási programmal és módszerekkel kevésbé tudjuk eredményesen fejleszteni diákjainkat. A tények arra késztetnek bennünket, hogy az oktatásban olyan új eljárásokat, módszereket keressünk, amelyekkel a tanulói teljesítmények és képességszintek növelhetık. A munkaerı-piaci igényeknek adekvát készségek és kompetenciák fejlesztésére, illetve megerısítésére van szükség. Gyermekeinket azokkal az ismeretekkel és képességekkel kell felruháznunk, amelyekkel a jövı embere választ adhat a XXI. század kihívásaira. A piacgazdaság pedig olyan képességeket, olyan készségeket követel a leendı munkavállalóktól, mint a jó kommunikációs készség, a gyors problémafelismerı és döntési képesség, a konfliktusok hatásos kezelése, az önálló és kritikus gondolkodásmód. A fenti elvárásoknak megfelelı oktatás és nevelés egyben a helyi társadalom távlatos szükséglete és érdeke is. Olyan pedagógiai környezetet kell teremteni, amely a gyermeki személyiség sokoldalú fejlıdését szolgálja, és mindenkibıl a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi az élethosszig tartó tanulásra, tudásának folyamatos megújítására. Kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és mővészeti kompetenciák (Bıvebben az ide vonatkozó mellékletben fejtjük ki.) Tárgyi feltételek 10

11 Az oktatás jelenleg két épületben folyik. Az 1892-ben épült Fı téri épületben 12 osztály ( évfolyamok), a Deák Ferenc utcai épületben 4 osztály (9. évfolyam) elhelyezésére nyílik mód. Az épületek közötti viszonylag nagy távolság esetenként a pontos órakezdést nehezíti. A 9. osztályoknak az iskola szerves életébıl való kiszakítottsága oktatáspedagógiailag hátrányos helyzetet eredményez mind a diákok, mind a tanárok számára. A tanulók átjárása a fıépületben lévı szaktantermekbe szintén gondot jelent. A fıépületben van a számítástechnikai, fizikai, kémiai, biológiai, mővészeti és a 2 informatikai szaktanterem. A szaktantermek felszereltsége átlagosnak mondható. A késıbbiekben meg kell oldani folyamatos fejlesztésüket. A testnevelés tantárgy feltételrendszerének megoldásában elırelépést jelentett a fenntartó Zala Megyei Önkormányzat és Keszthely város támogatásával megvalósult és a gimnázium rendelkezésére bocsátott Mozgás Háza. Ezen túl jelenleg egy szabványméret alatti tornatermünk és egy kis mérető kondicionáló termünk, ill. a premontrei rend tulajdonába visszakerült, tılük visszabérelt, szintén szabvány alatti rendházi tornatermünk van. A nyelvi és egyéb órák bontására fel kell használnunk a szaktantermeket, mivel rajtuk kívül a fıépületben csak a könyvtár és egy kis befogadóképességő terem áll rendelkezésre. Esetenként a testnevelésórán tartózkodó osztályok tantermét is fel kell használnunk. A Deák Ferenc utcai épületben 3 terem áll rendelkezésre a csoportbontásokra. Ez a helyzet minden évben nehezíti az órarendkészítést, behatárolja az órák elhelyezését. Az kötetes könyvtár jórészt biztosítja a tanulók számára szükséges szakkönyveket, kötelezı olvasmányokat, szótárakat. A rajz, a mővészettörténet és az ének-zene oktatását segítı eszközök elhelyezése a mővészeti szaktanterem elkészültével megoldódott. A földrajz- és a történelemszertár elhelyezése megoldatlan, pillanatnyilag az oktatástechnikai szertárban nyertek elhelyezést a két tárgy oktatását segítı eszközök (térképek, audiovizuális információhordozók) Eszközrendszer A Vajda János Gimnázium a középiskolai oktatás eszközellátottságát tekintve közepesen, némely területen gyengébben felszerelt iskola. Viszonylag jó felszereltséggel rendelkezünk a biológia, a fizika és a kémia területén. E tantárgyak oktatását szaktantermek, szertárak, audiovizuális eszközök, mérıeszközök, mérlegek segítik. Mivel 1990-ben az akkori Vajda János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola két önálló igazgatású és székhelyő középiskolává vált szét, szertári eszközeink egy részét át kellett adnunk. Ezen eszközök pótlása azóta is folyamatosan gondot jelent, mert a kialakult gazdasági helyzet pénzügyi nehézségei miatt alig nyílik lehetıség fejlesztésre. 11

12 Az informatikai szaktanterem 7 évvel ezelıtti korszerősítése egy sikeres, 10 millió Ft értékő pályázatnak köszönhetı. Ez akkor lehetıvé tette a termek berendezésének majdnem teljes cseréjét, új számítógépek, új szoftverek beszerzését. A számítógépes szaktantermek azóta már elavultnak számító gépparkja mellett 2 laptoppal és 5 videoprojektorral is rendelkezünk. A TÁMOP pályázat keretében beszerzésre került 7 újabb laptop, egy fényképezıgép, egy videokamera és egy színes nyomtatató. Az idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, orosz) oktatását nagymértékben nehezíti, hogy a modern nyelvoktatást segítı, speciálisan felszerelt nyelvi szaktantermeink egyáltalán nincsenek. Az oktatást magnetofonok, CD lejátszók, videolejátszók, hang- és videokazetták segítik, de szükség lenne ezek felújítására, bıvítésére, cseréjére, nyelvenként egy-egy idegen nyelvi folyóirat biztosítására, valamint a nyelvtanulást segítı számítógépes szoftverek beszerzésére. A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tanításához rendelkezésre álló videofelvételek, CD-k és DVD-k az oktatás hatékonyságát növelik. A könyvtár meglévı állományát továbbra is bıvítenünk kell, azért, hogy a megváltozott követelményeknek megfelelıen, valamint a kompetencia alapú oktatás érdekében biztosíthassuk az egyes tárgyakhoz szükséges szakkönyveket, kötelezı olvasmányokat, szótárakat, feladatgyőjteményeket, korszerő adathordozókat. A testneveléshez szükséges elhasználódott sporteszközök folyamatos pótlásáról, új eszközök beszerzésérıl (rajtgép, szöges cipık, labdák, hálók stb.) eddigi kimagasló eredményeink megtartása érdekében gondoskodni kell. A mővészeti oktatás terén az alapvetı eszközkészlettel rendelkezünk (sztereo-magnó, CD- DVD lejátszó, projektor, színes tv, szintetizátor, diavetítı stb.). Kiemelt feladat azon eszközök, szakkönyvek feladatgyőjtemények, tankönyvek beszerzése, amelyeket a minisztérium által kötelezıen elıírt eszközök jegyzéke tartalmaz. 1.4 Az iskola tanulói közössége Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkezı diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklıdés, a kíváncsiság, a szükséges mértékő akaraterı, a tapasztalat és a tudás elvárható szintő tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtı technikák ismerete, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nıtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része kortünet, más részeinek mélyebb társadalmi eredető gyökerei vannak. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy az iskolának és a nevelımunkának napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében, az aktivitás tárgyának, irányának alakításában. A Diákönkormányzat a törvényi elıírások szerint mőködik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. 12

13 Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttmőködni képes diákszervezetet. A jól mőködı DÖK segíthet a belsı élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszervezıdés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában. 1.5 Képzési kínálatunk A Vajda János Gimnáziumban négyosztályos, nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás folyik. Évente a gimnázium 4 osztályt indít a 9. évfolyamon az alábbi megoszlásban: 1. Emelt szintő matematikai osztály (fél osztály, maximum 17 fı) A tanulók évfolyamonként órában tanulnak matematikát. A matematikával kapcsolatos egyetemi és fıiskolai tanulmányokra kapnak alapos felkészítést az itt tanulók. Elsısorban azon matematikából jeles tanulók jelentkezését várjuk, akik mőszaki, közgazdasági egyetemeken vagy fıiskolákon, matematikatanári, illetve számítástechnikával kapcsolatos pályákon akarnak továbbtanulni az érettségi után. Az idegen nyelvek: elsı idegen nyelv: angol vagy német haladó szintrıl; második idegen nyelv: angol, német francia, olasz vagy orosz heti 3-3 órában kezdı szintrıl. A kötelezıen választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra. Az iskolába történı beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelezı tanítási órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti. 2. Emelt szintő biológiai osztály (fél osztály maximum 17 fı) A tanulók évfolyamonként heti órában tanulnak biológiát, így alapos felkészítést kapnak az egyetemi és fıiskolai biológiával kapcsolatos tanulmányokra. Elsısorban olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik érettségi után orvosi, állatorvosi egyetemre, egészségügyi fıiskolára, agrártudományi és erdészeti egyetemre, biológiatanári és biológus szakra, ill. a testnevelési egyetemre akarnak majd jelentkezni. Az idegen nyelvek: elsı idegen nyelv: angol vagy német haladó szintrıl második idegen nyelv: angol, német, francia, olasz vagy orosz heti 3-3 órában kezdı szintrıl. A kötelezıen választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra. Az iskolába történı beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelezı tanítási órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti. 3. Nyelvi osztály (30 35 fı) Minden tanuló két idegen nyelvet tanul, az elsı idegen nyelvet heti 4-4, a második idegen nyelvet heti 5-5 órában a következıképpen: 13

14 - elsı idegen nyelv: angol, vagy német fı (haladó szintrıl) Cél: a felsıfokú C típusú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése - második idegen nyelv angol, német, olasz, francia vagy orosz (kezdı szintrıl) Cél: a középfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése Elsısorban a jó nyelvérzékkel rendelkezı azon tanulók jelentkezését várjuk, akik nyelvtanárnak készülnek, vagy a külkereskedelmi fıiskolán akarnak továbbtanulni, vagy akiknek célja a középiskolás évek alatt két közép- vagy felsıfokú C típusú nyelvvizsgabizonyítvány megszerzése. A kötelezıen választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra, a szabadon választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra. Az iskolába történı beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelezı tanítási órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti. 4. Humán jellegő osztály (30-35 fı) Azoknak a tanulóknak a jelentkezését várjuk ebbe az osztályba, akik elsısorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a mővészeti tárgyak iránt érdeklıdnek, és akik humán pályákon szándékoznak továbbtanulni érettségi után. Ebben az osztályban a magyar és történelem tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják a tanulók. Idegen nyelv: - elsı idegen nyelv: angol vagy német (a évfolyamon heti 3-3 óra, a 12. évfolyamon heti 4 óra) haladó szintrıl, - második idegen nyelv: angol, német, olasz, francia vagy orosz (heti 3 óra) kezdı szintrıl. A kötelezıen választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 4-4 óra, a szabadon választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra. Az iskolába történı beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelezı tanítási órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti. 5. Reál jellegő osztály (30-35 fı) Azoknak a tanulóknak a jelentkezését várjuk, akik elsısorban a matematika, fizika, informatika, illetve a biológia, kémia iránt érdeklıdnek, és akik érettségi után reál pályákon szándékoznak továbbtanulni. Ebben az osztályban a matematika, a fizika és az informatika tantárgyakat tanulják magasabb óraszámban a tanulók. Idegen nyelv: 14

15 - elsı idegen nyelv: angol vagy német (a évfolyamon heti 3-3 óra, a 12. évfolyamon heti 4 óra) haladó szintrıl, - második idegen nyelv: angol, német, olasz, francia vagy orosz (heti 3 óra) kezdı szintrıl. A kötelezıen választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 4 óra, a szabadon választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra. Az iskolába történı beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelezı tanítási órákon való kötelezı részvétel vállalását is jelenti. Az iskola a nyelvek tanításában az emelt szintő érettségire való felkészítést tőzi ki célul. Ezért a középszintő érettségi letétele nem jogosítja fel a diákokat a tanórákról való távolmaradásra. 1.6 Képzési rendszerünk Általában osztálykeretben, kivéve: idegen nyelv (minden évfolyamon csoportbontásban); informatika (minden évfolyamon csoportbontásban); testnevelés a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat a résztvevık számától függıen osztályszintő vagy évfolyamszintő csoportokban. Intézményünkben lehetıség, igény és szükség szerint vezetjük be, illetve alkalmazzuk az alábbi modern oktatási formákat: Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: a TÁMOP es pályázatában vállaltuk a mőveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatását, ez a szövegértés és szövegalkotás. A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön magyar irodalom és magyar nyelvtan oktatás, a kettı együtt valósul meg. A hangsúly a szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztésén van. Emellett a tanulók ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve a nyelvtannal. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerőségeket, ami mindig kapcsolódik az irodalmi anyaghoz. Az osztályozás külön történik. Témahét: a tanévnyitó értekezleten, az éves munkaterv összeállításánál a tantestület megegyezik az adott tanítási évben megrendezésre kerülı témahét és három hetet meghaladó projekt számában, idıpontjában és anyagában. A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas idıkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintő tanulásszervezés a hagyományostól eltérı csoportalkotási módokat is lehetıvé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelezı foglalkozások és az egyes részterületekhez kötıdı, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Három hetet meghaladó projekt: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok 15

16 meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fı szinten kell, hogy történjen: Az elsı az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos alkalmazása szükséges. Lényeges vonása, hogy megszőnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérı képességek egyenértékő szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözıségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttmőködésben szinte észrevétlenül mőködik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenırzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínősége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erıfeszítés nélkül lehetıvé teszi, hogy a résztvevık a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos idıkeretein, falain, életközeli problémákból indul ki, és minden résztvevı mindenféle tapasztalatára épít. Tantárgytömbösítés: a TÁMOP / pályázat újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésére is lehetıséget ad. Ez lehetıvé teszi, hogy adott mőveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes idıszaka helyett szakaszokra elosztva teljesítsék, egy tanítási napon több egymást követı azonos mőveltségi területhez kötıdı tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetıvé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklıdése tartósan egy-egy mőveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot. 1.7 Az iskola meglévı kapcsolatrendszere A fenntartóval való kapcsolat A fenntartó Zala Megyei Önkormányzattal a kapcsolatunk konfliktusmentes. Törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és lehetıségeiket is felülmúlva anyagilag is igyekeznek támogatni. Bármilyen jellegő problémánk megoldásában segítıkészségükre, tanácsaikra bizton számíthatunk. Utasításaikat kellı idıben, a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A fenntartótól érkezı anyagok világosak, érthetıek, jól követhetıek. Intézményünk részbeni fenntartója (külön megállapodás alapján) Keszthely Város Önkormányzata. İk elsısorban az épületet tartják fenn, illetve a D jelő osztály fenntartásához járulnak hozzá. 16

17 1.7.2 A szülıkkel, korábbi diákokkal, nyugdíjasokkal való kapcsolat Az értékközvetítésben a szülık a legfontosabb partnereink. A szülıkkel fenntartott kapcsolatunkban a legfontosabb: megismertetni ıket az általunk elsıdleges jelentıségőnek tekintett értékekkel, szükség esetén vitában meggyızni ıket ezek fontosságáról. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. Tudatosítanunk kell saját magunkban azt a tényt, hogy a szülı más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzetek okainak vizsgálatánál körültekintıen kell eljárnunk.) Mőködtetjük a Szülıi Munkaközösséget, melynek tagja minden osztály szülıinek néhány (minimum egy, maximum három) képviselıje. A Szülıi Munkaközösség feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintı kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élı kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülıi között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együttgondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. Részt vesznek az iskolai alapítvánnyal (alapítványokkal) kapcsolatos ügyek intézésében, elsısorban a segélyek, a tanulók támogatása ügyében. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében. A szülık segítı aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülık választott (vagy önként vállalkozó) képviselıinek. Összehívásukra (együtt vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített idıpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet. A Vajda Gimnázium jelenlegi diákjai értékrendjének alakításában fontos szerepük van régi diákjainknak. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelıen évente két alkalommal öregdiáktalálkozót szervezünk Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: évente egy alkalommal találkozóra hívjuk ıket; ha anyagi lehetıségünk engedi, évente egy alkalommal kirándulásra visszük ıket; karácsonykor a munkaközösségek köszöntik nyugdíjasaikat. Az iskola partner-kapcsolatrendszerében a legfontosabb helyet a Pannon Egyetem foglalja el, mellyel a TÁMOP / pályázat keretében együttmőködési megállapodást kötöttünk. A pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében az intézménnyel módszertani elıadások és bemutató foglalkozások, szaktanácsadás, a mérési és értékelési munkában való részvételük révén napi munkakapcsolatban vagyunk. A két intézmény kapcsolatát a hagyományok és a XXI. század követelményei határozzák meg Kapcsolataink más intézményekkel Az iskola szoros kapcsolatot tart a környezı általános iskolákkal versenyek, rendezvények szervezése terén. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetıséget kihasználjunk. 17

18 Ennek - az anyagi lehetıségeink javításán túl - az a célja, hogy a pályázatok által erısítsük intézményünk innovációs tevékenységét, megismerjük más országok pedagógiai-szakmai tevékenységét, illetve megismertessük magunkat, tehetséggondozó tevékenységünket, a hagyományosan bevált és a korszerő módszereket, bemutassuk elért eredményeinket és az elérésükhöz vezetı utat határainkon belül és kívül. Törekszünk arra, hogy saját innovációinkat fejlesszük, illetve külsıs jó gyakorlatokat átvegyünk. Ennek keretében fokozatosan átállunk az elektronikus napló használatára. Jó gyakorlatokat töltöttünk fel az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapjára. Ezeket a pedagógiai munkánkban szükség szerint alkalmazzuk Külföldi kapcsolataink Gimnáziumunk idegennyelv-szakos tanárai rendszeresen szerveznek szakmai kirándulásokat Franciaországba, Angliába, Németországba, Ausztriába, Belgiumba, Olaszországba, Svédországba. A kirándulások célja a nyelvgyakorlás mellett az adott ország nevezetességeinek megismerése, egymás országának, kultúrájának, nevezetességeinek megismerése. Partneri kapcsolatot ápolunk az erdélyi segesvári liceummal. 18

19 2 NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Az iskolában folyó nevelı- és oktatómunka pedagógiai alapelvei Pedagógiai hitvallásunkban egyrészt azokat az egyetemes emberi értékeket kívánjuk megfogalmazni, melyekbıl jelenlegi oktatási és nevelési céljaink is következnek, másrészt azokat a tényezıket, melyek sajátos földrajzi elhelyezkedése és társadalmi környezete miatt iskolánk szellemiségét hosszabb távon is meghatározzák. Diákjainknak mindenekelıtt korszerő tudást igyekszünk adni, arra törekszünk, hogy az itt eltöltött évek alatt igyekezzenek széles körő mőveltségre szert tenni, nyitottak legyenek a tudományok és a kultúra értékeire, s önálló, logikus gondolkodással rendelkezzenek középiskolai tanulmányaik befejezésekor. A továbbtanuláshoz elegendı tárgyi tudás megszerzését többféle tantervő osztály indításával, valamint a választható órák sokféle változatával is segítjük. Minden tantárgyból biztosítjuk a lehetıségét annak, hogy tanulóink a középszintő vagy emelt szintő érettségire fel tudjanak készülni. Fokozott figyelmet szentelünk a szellemi és tárgyi értékek védelmének, ezen belül a nemzeti kultúra megbecsülésére való nevelésnek. Városunk és környéke a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik, ugyanakkor a Keszthelyi-öböl a Balaton legveszélyeztetettebb, környezeti ártalmaktól leginkább sújtott része, ezért fontosnak tartjuk az ökologikus szemléletmód kialakítását s a környezetbarát gondolkodásmóddal összhangban álló cselekvés lehetıségének a biztosítását. Fokozott figyelmet fordítunk tehát a környezeti nevelésre. Nemcsak a természettel célszerő harmóniában élni, hanem önmagunkkal is. Ezért az egészséges életmódra nevelésnek, a káros életmód elleni harcnak és a fizikai állóképesség fejlesztésének is nagy jelentıséget tulajdonítunk. Kiemelt szerepet kap iskolánkban a más népek kultúrája iránti nyitottság is, hiszen Keszthely az ország egyik idegenforgalmi gócpontja. Magas szintő nyelvoktatással és jól kiépített cserekapcsolatok segítségével kívánunk lehetıséget adni az itt tanulóknak arra, hogy több nyelvet is elsajátíthassanak, s megismerhessék más népek kultúráját. A tanulók véleményét minden ıket érintı kérdésben kikérjük, közben azonban szem elıtt tartjuk, hogy nem annyira kívánságaikat, mint inkább érdekeiket kell szolgálnunk. A pedagógiai folyamatban a tanár a meghatározó fél, hiszen ı látja át a folyamat egészét. Neki kell a rend és a fegyelem nélkülözhetetlen mértékét biztosítania úgy, hogy önfegyelemre és tisztelettudó magatartásra neveli tanítványait. A tárgyi tudás megszerzésén kívül egyfajta erkölcsi tartást is el kell sajátítaniuk diákjainknak, ami felelısségérzetet jelent önmagukkal és másokkal szemben, valamint együttmőködési készséget és az adott szó hitelét. Az iskolában a területileg, illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek, ha ezzel az intézmény mőködési rendjét nem zavarják. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 19

20 Az átfogó célkitőzéseink között nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók szociális készségeinek fejlesztésére, hiszen tudjuk: az egyén társadalomba való beilleszkedésének egyik fontos feltétele az együttmőködési készség, mások elfogadása, a kooperációra és az empátiára való hajlam, érzékenység. Célunk ezért az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt. Kompetencia alapú oktatás az az oktatás, amely elıre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyezı oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkezı követelmények magas szintő teljesítése. A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelı munka során az egész nevelıtestület feladata. 2.2 Az egészségnevelés A 21. század embere számára az egészség jelentése a korábbi gondolkodásmódhoz képest megváltozott, vagy úgy is fogalmazhatjuk, hogy visszatért a természetes megközelítéshez. Hosszú ideig az egészséget a betegség vagy egyéb rossz állapot hiányaként határozták meg. Ennek megfelelıen az iskolai egészségnevelés a higiénés ismeretek átadására, a betegségek, járványok megelızésére (elsıdleges prevenció), a gyógykezelés, betegápolás tanítására (másodlagos prevenció) fektette a hangsúlyt. Napjainkban az egészség fizikai, szellemi és társadalmi jólétet jelent és nem kizárólag a betegség hiányát. Az egészséghez való jog az állampolgári jogok közé tartozik, tehát mindenkit megillet. A modern egészségnevelés továbbra is felvállalja az ismeretek átadását, de a döntı hangsúlyt olyan életmódbeli alternatívák kínálására fekteti, amikkel azonosulva lehetısége van a diákoknak az egészséges életforma kiválasztására. Iskolai egészségnevelési tevékenységünk fı célja, hogy tanítványaink az egészséget egy harmonikus élet értékének tartsák, képesek legyenek arra, hogy megismerjék saját egészségi (fiziológiai, mentális) állapotukat, törıdjenek egészségükkel, és rendelkezzenek az ehhez szükséges ismeretekkel. Tudatosítjuk diákjainkban, hogy csak akkor fejleszthetik legteljesebb mértékben képességeiket, valósíthatják meg elképzeléseiket, ha ellenırzésük alá vonják azokat a dolgokat, amelyek egészségüket meghatározzák. Ennek érdekében erısítjük tanítványainkban a külvilág valós értelmezéséhez és a helyes döntésekhez szükséges készségeket. Az embert testi és szellemi egységnek tekintve rávilágítunk azokra az életmódbeli elemekre, amelyek elısegítik, és azokra is, amelyek gátolják saját egészségük fejlesztését. Az egészségmegırzést a mindennapi élet olyan részének tartjuk, amely messzemenıen figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai képességeit. Az egészséges életmódra való nevelés egyik legfontosabb eleme a mozgás és sportolás megszerettetése diákjainkkal. Ennek keretében biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetıségét tanulóinknak. Olyan rendezvényeket szervezünk (sportnap, túrák, kirándulások, nyári vízisport stb), amelyek során elsajátítják a mozgás elemeit és megismerik a rendszeres testmozgás elınyeit, így ez az életük részévé válik. Az iskola kiemelt feladatának tekinti a versenysport és a sportolók támogatását, ösztönzését, hiszen ez alapja lehet a tömegsport népszerőségének és elfogadottságának. 20