SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

Átírás

1 SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 -

2 I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Mint iskolánk nevébıl is kiderül, két képzési ágon folyik a munka: kereskedelmi és vendéglátóipari szakembereket képzünk. Iskolánk képzési profilja rendkívül összetett. Évfolyamonként kettı vagy három osztály szakközépiskolai képzésben részesül, s ennek megfelelıen a kezdetektıl fogva nagy jelentıségő az érettségi vizsgára való felkészítés. Ezek a tanulók az elsı két év elméleti gyakorlati képzése után a 11. és 12. évfolyamban vesznek részt konkrét gyakorlati képzésben. Számukra mindkét évfolyamon óra kötelezı rendezvényen való megjelenést ír elı iskolánk Pedagógiai Programja. A szakiskolai ágon tanuló diákok a 10. év után szakmát tanulhatnak. Intézményünk a következı szakmákat oktatja: - Ker-marketing-üzleti adminisztráció területen: élelmiszer- és vegyiáru kereskedı ruházati kereskedı vas- mőszakicikk kereskedı - Vendéglátás, turizmus területen: pincér vendéglátóipari eladó szakács cukrász A szakiskolai képzésben részesülı diákoknak lehetıségük van arra, hogy a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követıen iskolánkban megszerezzék az érettségi bizonyítványt is. Ez a képzés két éves. Az érettségivel rendelkezık technikusi képzést is igénybe vehetnek iskolánkban. Az idei évben két szakirányban indult képzés.: - kereskedelmi technikus - vendéglátó technikus Mindemellett már hagyományosan mőködik az esti tagozatos képzés is, amelyen több, korábban iskolánkban szakmát szerzett tanuló teszi le az érettségi vizsgát. - 2/76 -

3 Jövıkép A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minıségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minıségi oktató- és nevelımunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbtanulását a szülık elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelıen, összhangban a munkaerıpiaci igényekkel. Mőködésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. A sikeres mőködés és fejlesztés érdekében széleskörő partnerkapcsolatot építünk ki. Küldetésnyilatkozat Somogy megye legnagyobb középfokú intézményeként azokat a fiatalokat várjuk, akik életüket a kereskedelem vagy a vendéglátás területén képzelik el. Iskolánk Kaposvár belvárosában európai szintő számítástechnikai teremmel és tanirodával fogadja diákjait. A szakmai képzést jól felszerelt tanboltok, tankonyhák, tanéttermek és egy tanszálloda segíti. Elsıdleges célunk a gyerekek tanulásának minıségi fejlesztése a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével. Diákjainknak biztosítani kívánjuk a társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Kapcsolatainkat az ıszinteség és a felelısségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Minden diákunknak lehetıséget adunk arra, hogy képességének és tehetségének megfelelıen a lehetı legtöbbet hozza ki magából. A gyakorlati képzést mestervizsgát tett szakoktatók irányítják. Lehetıséget biztosítunk a nyári szakmai gyakorlat külföldön való eltöltésére és iskolánk folyamatosan építi ki külföldi testvériskolai kapcsolatait. A tananyag elsajátításán túl így olyan képességeket is kifejlesztünk tanulóinkban, amelyekkel elınyösebb helyzetbıl indulhatnak a munkaerı-piaci versenyben. - 3/76 -

4 Iskolánk életének és munkájának minden területén folyamatos fejlıdésre törekszünk, a szakmai tananyag állandó korszerősítésével partnereink igényeihez alkalmazkodunk, így nı tanulóink elhelyezkedési esélye. Alapértékeink - tantestületünket mindig is az alkotó megújulás jellemezte - országos és nemzetközi szakmai versenyeken mindig a legjobbak között vagyunk - külföldi nyári gyakorlatot szervezünk - rendelkezünk külföldi testvériskolákkal - kollégáink ismerik a tanulókat - az SZKTV-n több végzıs diákunk felszabadul - jó kapcsolatot építünk ki a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával - 4/76 -

5 II. Intézményi környezet Iskolánk Somogy megye legnagyobb szakképzı iskolája, ahol évente mintegy 1100 nappali tagozatos hallgatót és kb. 100 esti tagozatos felnıttet 71 fıállású tanár ( 58 tanár, 13 szakoktató ) tanít. Az oktatás-nevelés optimális hátterét a 44 fıs technikai személyzet biztosítja. Tárgyi eszközeink tekintetében igen változatos a kép: a vendéglátás szakma eszközellátottsága jó, az országban egyedülálló tanszállodánk legkorszerőbb berendezése és felszereltsége mellett végre egy helyszínen koncentrálódik a szakács, a pincér és a vendéglátóipari eladó szakmák tanmőhelyi képzése. A cukrász tanmőhely teljes rekonstrukciója az idei tanévben készül el, és akkor elmondhatjuk, hogy az összes vendéglátóipari szakma oktatása európai körülmények között folyik. A kereskedı tanulók meglehetısen mostoha körülmények között, szegény eszközparkkal ellátott kabinetekben sajátítják el a szakmát. Számukra azonban jelentıs változást hozhat, hogy iskolánk tagja a Térségi Integrált Szakképzésnek, s így a hamarosan megnyíló új képzési helyen tanulóink is jobb körülmények között tanulhatnak. Külön említést érdemel azonban a kereskedelmi technikusok képzése, amely jól felszerelt tanirodai körülmények között zajlik. Tanárainkat és tanulóinkat mégis az érinti a legfájóbban, hogy az elméleti képzés egy része ( 10. évfolyam ) a fıépülettıl kb perces sétára lévı épületben folyik, s a szünetekben ( naponta akár több alkalommal is ) a vándorlás megnehezíti kollégáink munkáját. Iskolánk B épülete is régóta vár felújításra, nincs tornatermünk és nincs aulánk, amely a közösségi élet színtere is lehetne. Mindezek ellenére maximálisan igyekszünk teljesíteni a velünk szemben támasztott elvárásokat. Kaposvár városában iskolánk az egyetlen ilyen profilú intézmény, bár a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzı Iskolában is oktatnak pék-cukrász szakmát. A megyében azonban jelentıs a konkurencia. Kadarkúton, Barcson, Nagyatádon, Fonyódon és Siófokon is képeznek tanulókat a két szakmában. Az általunk oktatott szakmák közül az élelmiszer- és vegyiáru kereskedı szakma tartozik a hiányszakmák közé, a többi szakmában is jó az elhelyezkedési lehetıség, fıleg a - 5/76 -

6 Balaton közelsége miatt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a végzett szakmunkástanulók csak minimális mértékben kívánnak szakmájukban dolgozni, legtöbbjük a további tanulást választja. - 6/76 -

7 III. Intézmény célrendszere 1.Intézmény stratégiai céljai Stratégiai cél 1. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerıpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. 2. Az iskolában folyó nevelıoktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelvet beszélı, mővelt állampolgárok képzése. 3. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. 4. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó képességgel, a társadalomban elvárt informatikai tudással A stratégiai célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR - 7/76 -

8 rendelkezı tanulók kibocsátása. 5. Korszerő elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. IMIP 4.2. PPR 6. Környezetkimélı magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. IMIP 4.2. PPR 7. Különbözı szociális és kulturális háttérrel rendelkezı tanulók esélyegyenlıségének biztosítása. 8. Az intézmény által megfogalmazott minıség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes mérés, értékelés alkalmazásával. 9. Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerősítése, bıvítése. IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. IMIP 4.2. PPR SZMSZ - 8/76 -

9 2. Stratégiájához kapcsolódó intézményi célok és siker-kritériumai Intézményi cél 1. differenciált képességfejlesztés biztosítása Célhoz megfogalmazott sikerkritérium a tanulmányi átlag növekedése Intézményi célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete IMIP PPR SZMSZ Munkaterv 2. versenyekre felkészítés, azokon való részvétel biztosítása 3. pályaorientációs feladatok ellátása a 10. évfolyam, a 12. évfolyam és szükség szerint a 14. évfolyam végén 4. az idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében a meglévı külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása még eredményesebb versenyszereplés a pályát választó és elhelyezkedı diákok elégedettségének növelése középfokú nyelvvizsgával rendelkezı diákok számának növelése illetve emelt szintő nyelvi érettségit tevı diákok számának növelése Éves munkatervek PPR SZMSZ IMIP PPR IMIP Munkaterv IMIP PPR - 9/76 -

10 év végén szintvizsga megszervezése ( magyar, történelem, matematika, idegen nyelv szakközépiskolában, magyar, matematika, idegen nyelv szakiskolában ) 6. szakképzı évfolyamokon gyakorlati szintvizsgák a szakközépiskolákban a tanulmányok feléhez érve rendszerezés, az érettségi tárgyakból a tanulmányi átlagok javítása a szakmunkásvizsga eredmények javítása Pedagógiai Program Munkaterv SZMSZ PPR IMIP Kamarai tv. 7. a szülıi házzal való kapcsolattartás a hiányzások visszaszorítása Pedagógiai Program SZMSZ IMIP - 10/76 -

11 A Szakképzési Önértékelési Modell II. (Fejlesztési) szintjének követelményrendszere 2. változat augusztus VEZETÉS 2. old. 2. STRATÉGIA 4. old. 3. EMBERI ERİFORRÁSOK 6. old. 4. ERİFORRÁSOK 8. old. 5. FOLYAMATOK 9. old. 6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 8. A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 12. old. 14. old. 18. old. 9. AZ INTÉZMÉNY KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 20. old. - 11/76 -

12 1. VEZETÉS Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény hosszú távú terveit és értékrendjét, és személyes részvételével hogyan mutat példát azok megvalósításában? Az intézmény vezetése hogyan biztosítja az intézmény mőködési rendjének kialakítását és fenntartását, valamint az intézmény folyamatos fejlesztését? 1. a) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában 1. Milyen módon vesz részt a vezetés személyesen az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának, egyéb hosszú távú terveinek, értékrendjének és fejlesztési céljainak a kialakításában? Az iskola Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek (IMIP, SZMSZ, továbbképzési terv, szakmakínálat bıvítése) elıkészítésérıl, valamint az ehhez tartozó fejlesztési tervek szükségességérıl az iskolavezetés dönt a jogszabályi változások, a partneri elégedettség mérések alapján. Ez a felülvizsgálat évente egyszer, a tanév végén történik. A döntés-elıkészítés szerve a kibıvített vezetıség (igazgató, három igazgatóhelyettes, két gyakorlati-oktatásvezetı, nyolc munkaközösség-vezetı, Közalkalmazotti Tanács, minıségügyi vezetı). A kibıvített vezetıség megvitatja a javaslatokat, és dönt a vitára bocsáthatóságról. A kész javaslatot a nevelıtestület vitatja meg és fogadja el a munkatervben rögzített értekezleteken. A tantestületi határozat alapján a vezetés intézkedési tervet készít a célok megvalósítása érdekében. Ezeket a folyamatokat a vezetıség aktív részvételével támogatja. A vezetés a tervezési folyamatok valamennyi fázisában részt vesz, azokat koordinálja, így az aktív részvétel és a példamutatás is biztosított. 2. Kik és milyen módon végzik a vezetés munkájának külsı és belsı értékelését? Az iskolavezetés külsı értékelése: I. Az oktatási törvényben elıírt szakmai és törvényességi ellenırzések: 1. A tanév rendjében rögzítettek szerint. 2. MÁK ellenırzés a finanszírozással kapcsolatban. 3. Az Oktatási Hivatal ellenırzései a hivatal által megadott idıpontokban és területen. II. A fenntartó által elıírt ellenırzések: 1. Pénzügyi ellenırzés évente. 2. Munkaerıgazdálkodási ellenırzés évente. 3. Tanügyi ellenırzés évente. 4. Belsı szabályzatok ellenırzése. III. Egyéb, külsı szervek által végzett ellenırzések: 1. Tőzoltóság ellenırzése évente. 2. Munkavédelmi ellenırzés esetleges. 3. ÁNTSZ-ellenırzés esetleges. A vezetés belsı értékelésének fóruma a kétévente elvégzett irányított önértékelés, valamint az évente megíratott klímakérdıívek. Ezen a szinten történik az igazgató és az igazgatóhelyettesek értékelése. Az IMIP-ben szabályozott vezetıi értékelés rendjének eredményei is adatokat szolgáltatnak a különbözı szintő vezetık belsı értékeléséhez. 3. A vezetés az értékelési eredmények, visszajelzések alapján hogyan fejleszti saját tevékenységét? A vezetés minden hétfın vezetıi megbeszélést tart, amelynek feladata az információk átadása és a felmerülı problémák megvitatása. A munkaközösségek megbeszélései és az egyéb partneri panaszok alapján a vezetı értekezleten döntenek, hogy saját hatáskörben intézkednek-e a probléma megoldásáról, vagy a kibıvített vezetıség elé viszik elıkészítésre és megvitatásra. A minıségügyi csoport a klímatesztek és az irányított önértékelés eredményei alapján szervezetfejlesztési javaslatot tehet, amelynek végrehajtását és értékelését a vezetıség irányítja, végzi. 4. A vezetés miként vesz részt a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentıs elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében? Az iskola szervezeti kultúrájának legfontosabb elemeit az intézményi szabályzatokban, intézkedési tervekben rögzítettük. Ide tartoznak a stratégiai tervezések, teljesítményértékelés, döntés- - 12/76 -

13 elıkészítési folyamatok és az információátadás szabályozása. Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományok ápolására. Ezen elemek azonosításában, kialakításában, fejlesztésében a vezetés irányító szerepet tölt be. A minıségügyi csoport által végzett mérések elemzése alapján fejlesztési terveket dolgoz ki, munkacsoportokat hoz létre, személyre szóló feladatokat ad ki a vezetés. 5. A vezetés milyen módon mutat példát a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében? Az intézményi értékrendet az iskola alapdokumentumaiban (PP, SZMSZ, IMIP, Házirend) melyet a kollektíva fogalmaz meg, alakít ki, és fejleszt tovább rögzített szabályok betartásával támogatja, képzéseken való részvétel után a munkatársaknak közvetíti, valamint a belépı új munkatársakkal, a tanulókkal és az egyéb partnerekkel ismerteti azt. Ezen értékrendek egyaránt vonatkoznak a teljes alkalmazotti körre és a tanulókra is. Az iskolavezetés a fontos kérdésekben kezdeményezı, irányító szerepet vállal, úgymint vizsgafelkészítés (érettségi- és szakmai vizsga), problémás helyzetek kezelése, tantervkészítés, minıségbiztosítási rendszer kiépítése, rendezvények szervezése iskolán belül és kívül, továbbtanulók támogatása, partnerekkel való kapcsolattartás, pályázatok figyelése és írása. A mindennapi folyamatok végrehajtásában és irányításában is részt vállal. 1. b) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belsı mőködési rendjének kialakításában és mőködtetésében 1. A vezetés milyen szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, az intézmény napi pedagógiai munkájában? Mi indokolja ezt a szerepvállalást? A pedagógiai stratégiai tervezések folyamatában a vezetés irányító szerepet tölt be. Az egyes szakmai és közismereti munkaközösségekben, amelyek a végrehajtás színterei, tagként is részt vesznek. Az egyes intézkedési tervek során, a kialakított csoportokban aktív szerepet vállalnak irányítóként, illetve tagként. A csoportok vezetıit az igazgató bízza meg. Minden csoportban a vezetıség legalább egy tagja részt vesz vagy felügyeli azt. A vezetés tagjai kötelezı órájukban és változó számú túlórában tanítanak is. Az igazgatóhelyettesek a napi irányító, szervezési feladatokat végzik. Ezt a folyamatokba való betekintés, a napi kapcsolatok fontossága indokolja. 2. Hogyan történik az intézmény mőködését szabályozó alapvetı dokumentumok elkészítése és elfogadása, és ebben milyen feladatokat vállalnak a vezetés tagjai? Az intézmény mőködését szabályozó dokumentumok a Pedagógiai Program, az IMIP, az SZMSZ és a Házirend. A jogszabályok tanulmányozása, valamint az eredmények elemzése, értékelése alapján tesz javaslatot a vezetıség a dokumentumok módosítására. Az anyagot a munkaközösség átadja megvitatásra, ezen javaslatokat beépíti a munkaanyagába. Ezután következnek (ha szükséges) a helyi érdekképviseleti szervezetek (Diákönkormányzat, Közalkalmazotti Tanács, Szülıi Munkaközösség) véleményezései. Végül a nevelıtestület véleményezi és fogadja el a végleges anyagot. Az elkészült anyagot az iskolavezetés jóváhagyásra benyújtja a fenntartónak. Jogszabályi változások esetén, a vezetés felülvizsgálja az adott dokumentumot, legalább évi rendszerességgel. Ha a dokumentumok módosítását a DÖK, az SZM vagy a tantestület kezdeményezi, akkor a felülvizsgálatot azonnal elindítja. 3. A vezetés hogyan biztosítja az intézményen belül a feladatok, felelısségek és hatáskörök szabályozottságát, megosztását? Milyen viszonyban vannak ezek a szabályozások a valós mőködéssel? Az intézmény szervezeti felépítését az SZMSZ tartalmazza. Ebben egyértelmően meghatározottak a függıségi viszonyok, mellékleteiben megtalálhatóak a személyre szabott munkaköri leírások, amelyek tartalmazzák az általános és egyéni feladatokat, felelısségeket, döntési jogokat, információ átadási és beszámolási kötelezettségeket. Az IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer részét képezi a munkaköri leírásokban megfogalmazottak betartása és elvégzése. Ezek a szabályozások a mindennapi élettel összhangban vannak. Ha valamilyen módon ez az összhang sérül, akkor a vezetés megvizsgálja az okokat és intézkedik a probléma megoldásáról. 4. Milyen módon biztosítja a vezetés az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását? - 13/76 -

14 A szabályozó dokumentumok módosítását az iskolavezetés kezdeményezi, ha jogszabályi változás, az elızı tanév értékelése vagy a partnerek visszajelzései ezt szükségessé teszik. Ekkor a vezetés megvizsgálja, hogy a változásnak milyen kihatásai vannak a többi dokumentumra, majd intézkedik azok összehangolásáról. A szabályozó dokumentumokat az igazgató felügyeli, de az intézkedési tervek alapján a felügyeletet átadhatja az igazgatóhelyetteseknek. 5. A vezetés milyen módon biztosítja a jogi szabályozók megismertetését és a változások figyelemmel kísérését? A megjelenı szabályokat az igazgató kíséri figyelemmel, és intézkedik az érintettek tájékoztatásáról két héten belül. Az iskola mőködését meghatározó külsı és belsı szabályozók listája munkakörönként az IMIP-ben kerül meghatározásra. A listát az iskolatitkár tartja karban, igazgatói utasítás alapján. A hozzáférés módjai: elektronikus formában a helyi hálózaton keresztül, valamint nyomtatott formában az iskolatitkárnál. Amennyiben ezekben a dokumentumokban változás történik, a vezetés a megfelelı szinten ad tájékoztatást a változás mértékérıl az érintetteknek. 6. Miként ellenırzi a vezetés a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi mőködésében? Az egyes ellenırzési szintek az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásokban kerültek meghatározásra. A vezetésre az egyszemélyes irányítás a jellemzı, ebbıl következıen a jogszabályok betartásáért az igazgató a felelıs. A napi ellenırzés területei: a tanítási órák, foglalkozások, haladási napló (évente legalább 3 alkalommal), igazolt és igazolatlan hiányzások, tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenırzése, amely a vezetés feladata. 7. Az intézmény vezetésének tagjai milyen feladatokat látnak el az intézményi mőködés értékelési rendszerének kialakításában, mőködtetésében és fejlesztésében? A döntési jogköröket a munkaköri leírások tartalmazzák. A heti vezetıségi megbeszéléseken történik: a korábban meghozott döntések eredményeinek értékelése, információt és véleményt cserélnek a tervezett döntéssel kapcsolatban, ha saját jogkörbe tartozik, akkor megtörténik a döntéshozatal, ha szükséges, munkatársi vagy külsı szakértıi véleményt kérnek. Ezután következik a kibıvített vezetıség véleményezése és javaslattétele. Ha kell, véleményezésre kéri fel a Diákönkormányzat, a Szülıi Munkaközösség, a Közalkalmazotti Tanács szervezeteit. Végül a közösen kialakított álláspontot a nevelıtestület elé terjesztik megvitatásra és döntéshozatalra. 8. A vezetés milyen rendszerben hozza meg döntéseit, és a döntéshozatalhoz milyen döntéselıkészítési folyamatot alakított ki? A munkaköri leírásokban rögzítve van az információáramlás és az együttmőködés. A heti vezetıségi megbeszélések során kialakított munkacsoportok résztvevıit a munkatársak közül választja ki a vezetés. Az igazgatóhelyettesekkel napi, személyes kapcsolatban vannak a munkaközösségek vezetıi, akik a munkaközösség tagjaival együttmőködve oldják meg a felmerülı problémákat, hajtják végre az intézkedési terveket Az értekezletek kezdeményezıje az iskolavezetés. Az éves munkarendben meghatározott idıpontokban szervezi azokat, és témáit két héttel elıre (tanáriban, a faliújságra kihelyezve) a résztvevık tudomására hozza. Rendkívüli értekezlet összehívását kérheti az igazgató, a szakmai munkaközösségek, a projektvezetı és a Közalkalmazotti Tanács. Ezek témáit a fenti módon az értekezlet elıtt egy héttel az érdekeltek tudomására hozza. 9. Az intézményen belül a vezetés hogyan kezdeményezi, szervezi a munkatársak és a munkatársi csoportok közötti együttmőködést?. A munkatársak közötti együttmőködés történhet: tantestületi vagy osztályozó értekezleteken, munkaközösségi, egy osztályban tanító tanárok és egy meghatározott feladat megoldására létrehozott csoport megbeszélésein. 10. Milyen minıségirányítási megközelítést alkalmaz az intézmény a mindennapi mőködés támogatására és milyen szerepet vállal a vezetés annak mőködtetésében? Intézményünk az SZFP II intézménye Ennek keretei belül indult el minıségirányítási munka ban elkészült a Szakiskolai Önértékelési Modell elsı változata, amely az eredmények oldalon vizsgálta az intézményt. A fejlesztendı területek összesítése után intézkedési tervek készültek, melyek folyamatos végrehajtását szakértı segítségével 2007-ben végrehajtottuk. - 14/76 -

15 A másodi önértékelésre 2008 ıszén kerül sor, ekkor az eredmények oldal mellett az adottságoldalt is vizsgálni kell. A minıségirányítási csoportban tagként aktív szerepet vállal a vezetés igazgatóhelyettesi szinten. A folyamatos munkát támogatja, az eredményekrıl folyamatos tájékoztatást kér. 1. c) Az intézményvezetés együttmőködése az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 1. d) Az intézményvezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 1. A vezetés hogyan közvetíti a munkatársak felé az intézmény Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, értékrendjét, egyéb terveit és céljait, valamint a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtése iránti elkötelezettségét? Az iskola mőködését szabályozó dokumentumok a Pedagógiai Program, az SZMSZ, az IMIP és a Házirend. Az iskola vezetése aktív szerepet vállal ezek kidolgozásában a közremőködésével, véleményezésével és a megvalósításban való részvételével, valamint ezek felülvizsgálatával. Szabályozott intézkedési tervekben rögzítetten történik az értékrend, a célok, tervek és fejlesztendı területek megfogalmazása, az egyes értekezleteken (vezetıi és tantestületi), a belsı továbbképzéseken személyes jelenlétükkel is példát mutatnak a munkatársak elıtt. 2. A vezetés hogyan biztosítja a folyamatos kommunikációt az intézmény teljes munkatársi körével? Az iskolavezetés heti rendszerességgel vezetıi megbeszélést tart, amit ha kell, további munkatársak (munkaközösség vezetık, Közalkalmazotti Tanács tagjai, DÖK- segítı, SZM vezetıség) bevonása követ. Az iskola tanári szobájában faliújság mőködik, ami az iskola mőködésével kapcsolatos fontos információkat tartalmazza. Rendkívül fontos információk átadása esetén a munkatársak aláírásukkal igazoljak a dokumentum megismerését. Ezen folyamatokért az iskolavezetés a felelıs. Az információ áramlásának mértékét a partneri elégedettségmérések és az intézmény általános mutatóival vizsgálja felül a minıségügyi csoport, aminek felelıse a minıségügyi vezetı. 3. A vezetés milyen eszközökkel segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében? Az olyan kezdeményezéseket, amelyek egybeesnek az iskola stratégiai céljaival (továbbképzések, nyelvtanulás, tananyagfejlesztés), az iskolavezetés támogatja. Ha anyagi vonzata is van, akkor a pénzügyi erıforrások szabályzata alapján az igazgató engedélyezi és kíséri figyelemmel a megvalósítást. A plusz erıforrások biztosítása az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes döntése alapján történik. A munkatársak egyéni karrierépítését a vezetés támogatja, a pedagógusok továbbképzési kötelezettségét valamennyi kolléga teljesítette, mivel az SZFP II programban ezek a továbbképzések anyagilag is támogatottak voltak. 4. A vezetés milyen szerepet vállal a munkatársak teljesítményértékelési rendszerének kialakításában és mőködtetésében? A munkatársak teljesítményének értékelése az IMIP-ben szabályozott. Ezt az értékelési rendszert mőködteti és felügyeli az iskola vezetése. Minden tanár munkáját kétévente értékeli, és differenciált jutalmazással ismeri el a munkavégzések között meglévı különbséget. Nem megfelelı teljesítmény esetén a munkaközösség vezetı, az igazgatóhelyettes és az igazgató rendszeres ellenırzéssel, értékeléssel segíti az elvárások teljesítését. - 15/76 -

16 5. Az intézmény vezetése milyen egyéb eszközökkel segíti elı a munkatársak teljesítményének növelését, és hogyan ismeri el a munkatársak teljesítményét? Az iskolavezetés a differenciált teljesítményértékelés mellett erkölcsi elismeréssel is jutalmazza a kiemelkedı teljesítményt nyújtó munkatársakat. Ilyen elismerés a munkatársak név szerinti kiemelése a tanévvégi értékelı értekezleten. 1. e) Az intézményvezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. - 16/76 -

17 2. STRATÉGIA Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg, és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? Az intézmény hosszú távú tervezését a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 2. a) Információk győjtése és elemzése az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához 1. Milyen külsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? A gyors változásokat is rugalmasan igyekszünk kielégíteni, mivel a vállalkozókkal és a kamarával naprakész információk alapján tudunk kapcsolatot tartani és a felmerülı problémákat együtt igyekszünk megoldani. A szakképzési évfolyamokon a vállalkozói, munkáltatói igények (létszám, szakma) a meghatározóak. Ha a képzıhely tanulószerzıdést köt a jelentkezıvel, akkor ezt az iskolának fel kell vennie, ha egyéb kizáró ok nincs. A tervezés folyamatában az elsı lépés a szükséges információk áttekintése, megismerése, értelmezése. A jogszabályi változások (Közoktatási Törvény, Szakképzési Törvény) áttekintése az igazgató és a helyettesek feladata. A közvetlen partnerek igényeinek, javaslatainak, elvárásainak elemzése az iskolavezetés feladata. A fenntartó javaslatait évente teszi meg, az iskola beszámolója alapján, ez a stratégiai tervezés egyik alapja. Az iskolával közvetlen kapcsolatban vállalkozók, munkáltatók körében évente elégedettségi, illetve igény felmérést végez az iskola. Jelzik munkaerı igényüket, ezek összesítése után a következı tanév kínálatába bekerül. A gazdálkodó szervezetek és az ipari kamara kérésére került bevezetésre a szakmunkás tanulók köztes vizsgája, az úgynevezett szintvizsga. 2. Milyen belsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? Elsı feladat az adatgyőjtés. Belsı mérések: Somogy Megyei Munkaügyi Központ, Kamara, IPOSZ, nagyobb gazdálkodó szervezetek. E szervezeteket évente meghívja az iskola vezetése egy kötetlen beszélgetésre, melyen elmondják elvárásaikat. Az intézményi eredményi mutatók összegzése, a problémák feltárása a Pedagógiai Program nevelési részének alapja. Az eredményeket, hiányosságokat a munkaközösség vezetık év végi beszámolói, statisztikai adatok (beiskolázás, tanulmányi eredmények, vizsgaeredmények, elidegenedés, fegyelmi eljárások, bukások száma, mulasztások száma) mutatják be. Ezek alapján határozzák meg a következı tanév feladatait az év végi értekezleten, illetve a következı tanévnyitó értekezletén. A feladatok meghatározása az igazgató és a helyettesek feladata. 2. b) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 1. Hogyan, milyen eljárás során fogalmazta meg az intézmény a Pedagógiai Programjában a küldetését, a jövıképét és a pedagógiai értékrendjét? Az Alapító Okiratban megfogalmazottakhoz igazodva iskolánk legfontosabb alapelvei: egy olyan iskola megteremtése, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelı szakmai és általános mőveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, praktikus ismeretek elsajátításával készíti fel a fiatalokat a jövı életükre, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik,, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. - 17/76 -

18 2. Hogyan alakítják ki a Pedagógiai Program, ezen belül a helyi tanterv, a szakmai program tartalmát? A cél a várt eredmény leképzése, ugyanakkor a megelızı eredmények értékelésének terméke. Minden esetben két tényezı ellenırzése szükséges. A megfogalmazott eljárásoké és ezzel összhangban az intézményi lehetıségeké.. Az elvárásoknál mindig három tényezıt kell vizsgálni: A makrotársadalom elvárásainak (pl. érettségi vizsgát letevık arányának növelése, az iskolában eltöltött idı meghosszabbítása, stb.) A helyi társadalom és gazdaság elvárásainak (munkaerıképzés, nemzetiségi, etnikai programok) A képzésben résztvevı tanuló és szülei elvárásainak (munkaerıpiacon eladható tudás stb.) A fentiek érdekében naprakészen kell ismernie az iskolavezetésnek az Országgyőlés, a szakminisztériumok és a szakmai szervezetek joganyagait. Kialakított munkakapcsolatok révén pontosan fel kell tárni a helyi igényeket, és emellett fel kell térképezni a jelenlegi és a leendı tanulók és szüleik elvárásait. A tantervek kialakításánál figyelembe vesszük az érvényes jogszabályokat, a szakképzési törvényt, az oktatási törvényt, a Pedagógiai Programot, a tantervi követelményeket, az érettségi követelményeket, a kerettantervek céljainak megvalósításához szükséges elıírásokat, a szakképzés központi programját és az SZFP elvárásait. 3. Hogyan, milyen lépéseken keresztül épülnek be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok a helyi tantervbe? Társadalmi probléma, hogy a szülıi és az iskolai értékrend eltávolodik egymástól. Általános tapasztalat, hogy a szülık szinte mindenprobléma megoldását az iskolától várják. A szakképzésben részt vevı tanulók többsége viselkedési problémákkal, tanulási kudarcokkal, szocializációs zavarokkal küzd. Ezért a tantervek kialakításánál jelentıs szerepet kap a felzárkóztatás, a hiányosságok pótlása. 4. Hogyan fogalmazta meg az intézmény minıségpolitikáját, és hogyan készítette el az Intézményi Minıségirányítási Programját? Az iskola a minıségüggyel a Comenius programon keresztül találkozott elıször. Két estben is pályáztunk, egyszer önállóan, egyszer pedig több intézménnyel együtt. Mindkét pályázat sikertelen volt. A törvényi elıírásoknak megfelelıen 2004-ben elkészült az intézmény minıségirányítási programja, amely megírásában külsı szakértı állt a rendelkezésünkre. A megalakult minıségügyi csoport javaslatot tett a minıségirányítási programra, amit a tantestület egy értekezlet alkalmával megismert és elfogadott. Az elkészült anyagot a fenntartó jóváhagyta. 5. Milyen rendszerben biztosítják az intézmény Pedagógiai Programjának, helyi tantervének, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek éves szintő értékelését? Ha a Közoktatási, Szakképzési Törvény vagy valamely jogszabály változik, a módosítást az iskolavezetés kezdeményezi. Ebben az estben a tantestület, a munkaközösségek javaslatait figyelembe véve tette meg a módosítást. Ha a feladatok elvégzésének és eredményességének értékelése után válik szükségessé a módosítás, akkor a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot, amit az iskolavezetés önt formába, és a változásokat beépíti a Pedagógiai Programba. 6. Hogyan végzi az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek átfogó felülvizsgálatát és módosítását? A hosszú távú dokumentumok felülvizsgálatának szükségessége két hatásra jön létre: 1. Az iskola mőködését befolyásoló szabályozók változásár. 2. A mőködés intézményen belüli megváltozására. A szabályzók változása minden esetben határidıhöz köti a felülvizsgálatot, és a módosítási igényt is meghatározza. A mőködés megváltoztatása belsı vagy külsı hatásra jön létre. Ebben az estben is jól meghatározható a változás határideje és területe. E két körülmény ismerete határozza meg, hogy milyen módszerekkel történik a módosítás. Ha kisebb jelentıségő és terjedelmő a változás, az iskolavezetés megszövegezi a tervezetet, majd a tantestület vagy a közalkalmazotti értekezlet elé tárja véleményezés és elfogadás végett. - 18/76 -

19 Ha jelentısebb a változás, munkacsoportokat alakítunk, melynek vezetıjét az igazgató bízza meg. A csoportok tagjait általában a csoportvezetık kérik fel. A feladatok jól körülhatároltak, s ezt a tagok részfeladatokra osztják. Az elkészült anyagot a csoport megvitatja, s határidıre az iskolavezetés elé tárja. A vezetıi javaslatokkal kiegészített tervezetet a munkaközösségek, a szakszervezetek, a Közalkalmazotti Tanács, a közalkalmazottak megismerik, kialakítják véleményüket. Javaslataikat értekezleten ismertetik. Ezek figyelembevételével dönt a tantestület vagy a közalkalmazotti értekezlet a módosításról. 7. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítása? Iskolánk mottója: tegyünk az igénytelenség ellen. Ezt szem elıtt tartva fogalmaztuk meg céljainkat, s tartjuk azokat fontosnak tanulóink képzésében. A következı célkitőzések fogalmazódtak meg: A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve viselkedéskultúrát fejlesztı foglalkozások szervezésével. A jogok és kötelességek megismerése, különös tekintettel a Házirendre. Biztos, állandóan konvertálható tudás megszerzése. Általános mőveltségre épülı korszerő szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az élethossziglan tanulás fontosságának tudatosítása, a szakmaváltásra való elıkészítés. Az információk önálló megszerzésének, feldolgozásának képességét kialakítani. A tanulók személyiségének alakítása, erısítése. Összetartozás, együttmőködési készség fejlesztése. Képességeknek megfelelı tanulmányi eredmények elérése. Munkánk során fontosnak tartjuk még, különösen a szakiskolai elıkészítı illetve a szakmai képzés során: A társadalom leszakadó rétegeibıl érkezı nehéz anyagi helyzettel, kulturális hátrányokkal küzdı sérült vagy fejlıdésben visszamaradt személyiségő tanulók számára stabil, érzelmi biztonságot és szilárd kereteket nyújtó tanítási-tanulási módszerek és körülmények megteremtése. A tananyag szükség szerinti átstrukturálásával, a követelmények differenciálásával a tanulók sikerélményhez való juttatása, fokozatos motivációja. Kortárs segítık illetve más (külsı oktatók, védını stb.) kiscsoportos foglalkozásaival az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet fokozása. Az ifjúságvédelmi tevékenységtartalmi változásával a veszélyeztetettség és a szociális hátrányok enyhítése. Tanulóink sok éve vehetnek részt Horvátországban nyári szakmai gyakorlaton. Ilyenkor a tengerparton dolgoznak három hetet éttermekben, szállodákban. Lehetıségük nyílik a nyelvgyakorlás mellet az internacionális gasztronómiai ismeretek elsajátítására is. 8. Hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben az új képzési irányokat/programokat? A helyi foglalkoztatás politika, a városban mőködı gazdasági szervezetek igényei határozzák meg a szakmák választékát. Az iskola célja a korszerő szakmai tudás biztosítása, hogy a tanulók szerezzék meg a munkába álláshoz szükséges alapvetı ismereteket. Az iskola célja korszerő általános és szakmai tudás biztosítása, kommunikációs készség fejlesztése, az önmővelés igényének kialakítása, informatikai készségek, a szakma szeretete, követhetı emberi minta adása, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. Rendelkezzenek jogi, munkaügyi és pénzügyi ismeretekkel az önálló eligazodáshoz. 9. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztése? - 19/76 -

20 A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevıje. Iskolánk biztosítja az alapmőveltség megszerzését. Felkészít a 10. év végi alapmőveltségi vizsgára, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra egyaránt. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Fejleszti az alkalmazkodási és beilleszkedési készségeket. A frontális osztálymunka mellett döntıen önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti elınyben, annak szervezésébe a tanulókat is bevonja. Évente 5 alkalommal projekt-napok keretein belül dolgoznak fel a szakiskolai tanulók egyegy aktuális témát. A tanulási-tanítási folyamat mellett a gyermek az intézmény nevelési-oktatási életének is szerves része és alakítója. Ennek keretein belül figyelünk arra, hogy a tanuló egyenrangú félként kezeljük. A diákképviselet szerveit bevonjuk az iskolai munkába, javaslattételi, szervezési feladatokkal. Közös programok szervezésével és a hagyományok ápolásával erısítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. 10. Hogyan biztosítják a tantervek révén, vagy más módon a tanulók számára az átjárhatóságot, illetve az érettségi, vagy magasabb szintő szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét? A évfolyamon a tanulók szakmaválasztását segíti a szakiskolában a pályaorientáció, a szakközépiskolában a szakmai alapozó tantárgyak, melyek segítségével a tanuló könnyebben kiválaszthatja a számára legkedvezıbb szakirányt. A évfolyamon az átjárás egyértelmően megoldható, ezzel segítve a diákok szándék szerinti módosítását. Az iskola képzéskínálatában szerepelnek a technikusi képzések is, így adva az érettségizett diákoknak a szakmai továbblépést. Lehetıség van arra is, hogy a szakmát szerzett tanulók egyéni kérésre a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathassák tanulmányaikat, így érettségi vizsgát szerezhetnek. 11. Hogyan vesz részt a szakképzı iskola a képzettségek, kompetenciák, kölcsönös elismerését segítı programokban? 12. Hogyan építik be a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlıdés alapelveit az oktatásba és a képzésbe? 2. c) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történı lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül 1. Kik, milyen elvek alapján és hogyan azonosították az intézmény stratégiai céljainak megvalósításához szükséges kulcsfontosságú folyamatokat? Iskolánkban a tanulók képességei és felkészültségük határozzák meg a kulcsfolyamatokat. A legfontosabb a tanulási-tanítási folyamat. Figyelembe vesszük az önértékelés során kapott adatokat és az elégedettségi méréseket. 2. Hogyan és milyen rendszerességgel vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját az intézmény Pedagógiai Programjával és más stratégiai céljaival? 3. Hogyan, milyen lépéseken és dokumentumokon keresztül bontják le a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az intézmény egyéb hosszú távú terveinek célkitőzéseit éves szintő feladatokra? A közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és az OKJ figyelembe vételével az intézmény munkarendjét a legközvetlenebbül az egy tanévre készülı program szabályozza. Az éves programot a szakmai- és közismereti munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetése állítja össze. Az éves programban meghatározzuk: Az intézmény legfontosabb feladatait Az intézményi szintő rendezvények és ünnepségek módjait és idıpontjait A tantestületi értekezletek témáit és idıpontját A tanítás nélküli napok programját és idıpontját - 20/76 -

21 A tanítási szünetek idıpontjait, a tanév rendjérıl szóló miniszteri utasítás figyelembe vételével 4. Az intézmény milyen módon ismerteti meg Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, egyéb hosszú távú terveit, valamint nevelési-oktatási-képzési és egyéb céljait az intézmény munkatársaival és más, az intézmény számára fontos partnereivel? Közoktatási intézményünk az intézmény mőködése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola-és szakmaválasztása és a gyakorlati képzése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezetı vagy megbízottak útján. Rendszeres kapcsolatot tart intézményünk: a fenntartóval a kamarákkal a Pedagógiai Intézettel a Nemzeti Szakképzési Intézettel az Oktatási Hivatallal az ipartestületekkel a külsı gyakorlati helyek vezetıivel, oktatóival a tanulóképzésben közremőködı gazdálkodó szervezetekkel a megye szakképzı iskoláival a profilunknak megfelelı képzést végzı szakképzı iskolákkal az általános iskolákkal a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó orvossal az iskolafogászati ellátást ellátó orvossal a gyermekjóléti szolgálattal a beszállító cégekkel A kapcsolattartás rendszeres formái: különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések, nyílt napok, fogadó órák, személyes megkeresések, tájékozató dokumentumok útján történik. Az intézményi közösségek és a belsı kapcsolattartás általános módjai: Alkalmazotti közösség: - nevelıtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülıi közösségek: - szülıi munkaközösségek - szülıi választmány Közalkalmazotti Tanács Szakszervezetek 5. Hogyan mérik fel és értékelik az intézményben a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program ismeretét, tudatos használatát a munkatársak körében? 6. Hogyan biztosítják a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az egyéb hosszú távú tervek hozzáférhetıségét az intézmény partnerei számára? Az eljárási rend minden dokumentumra tartalmazza a hozzáférés módját. A közvetlen partnereket (tanár, diák, szülı, fenntartó, kollégium) adott estben bevonjuk az elıkészítı folyamatba is. A kész dokumentum tartalmáról az iskolai kapcsolattartó személy meghatározott keretek között tájékoztatja a partnereket. 7. Hogyan vizsgálják az éves munkaterv értékelésekor a Pedagógiai Programból, az Intézményi Minıségirányítási Programból és az egyéb hosszú távú tervekbıl adott évre lebontott feladatok teljesülését? A féléves illetve az év végi beszámolóknál az elvégzett munkát össze kell vetni a kitőzött célokkal. Különbözı szintfelmérık készítésével mérik a tanítás hatékonyságát a szaktanárok. Az - 21/76 -

22 osztályfınökök neveltségi méréseket is végeznek. Az iskolavezetés és a munkaközösség vezetık óralátogatások során ellenırzik a feladatok teljesülését. - 22/76 -

23 3. EMBERI ERİFORRÁSOK Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának és folyamatainak támogatása és hatékony mőködtetése érdekében? Az önértékelés során ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre külön is meg kell vizsgálni az érintett munkatársi csoportokra bontva, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. 3. a) Az emberi erıforrások tervezése, irányítása és fejlesztése 1. Hogyan történik az intézményben az emberi erıforrások hosszú távú tervezése? Az intézményben az emberi erıforrások tervezése a következı dokumentumokban jelenik meg: 5 évre szóló továbbképzési program, éves beiskolázási terv, éves munkaterv. A dokumentumokat a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes állítja össze, a kollégákkal, munkaközösség-vezetıkkel, a vezetés tagjaival történt egyeztetés után. Az összeállítás a partnerektıl érkezı igények felmérése, továbbá a személyes interjúk alapján történik. 2. Hogyan bontja le az intézmény az emberi erıforrásokkal kapcsolatos hosszú távú terveit éves tanítási ciklusokra? Az 5 évre szóló beiskolázási programot az intézmény az éves beiskolázási tervben bontja le egy éves tanítási ciklusra. A dokumentumot a tanügyigazgatási-igazgatóhelyettes készíti el. Az elkészítés során figyelembe veszi a magasabb szervek (minisztériumok, NSZFI, SZFP II. Program Koordinációs Iroda) által kiadott továbbképzési kínálatot, és az intézmény pedagógusai számára elıírt 7 éves továbbképzési kötelezettséget. 3. Milyen információk és elemzések alapján, és hogyan készíti el az intézmény az 5 évre szóló továbbképzési programját? A dokumentumot a tanügyigazgatási-igazgatóhelyettes készíti a jogszabályok által meghatározott elvek alapján. Folyamatosan figyelemmel kíséri a kollégák végzettségét, az általuk elvégzett továbbképzéseket, ezekrıl naprakész nyilvántartást vezet. A továbbképzések, tanulmányok kiválasztása során prioritást élveznek az intézmény céljaival megegyezı képzések. Elsıdleges szempont, hogy a kollégák mindegyike rendelkezzen a jogszabályok elıírta végzettséggel, munkájuk végzéséhez szükséges legfrissebb információkkal. Ez egyben a munkatársak irányítását is jelenti konkrét képzési programokba (kötelezı továbbképzés). Anyagi lehetıségeihez mérten az intézmény támogatja a kollégák egyéni célkitőzéseinek megvalósítását is. Továbbképzési lehetıségekrıl a munkatársakat az igazgató, igazgatóhelyettes rendszeres idıközönként tájékoztatja. A továbbképzéseken megszerzett tapasztalatok átadása munkaközösségi bemutató órákon, módszertani bemutatókon, esetmegbeszélések alkalmával történik meg. 4. Hogyan mőködik az intézményben az új munkatársak kiválasztásának és betanításának rendszere? Iskolánk még nem rendelkezik Gyakornoki Szabályzattal, de amennyiben ezt a körülmények indokolják, elkészítjük. Nem pályakezdı kolléga esetében a betanítás elsısorban a munkaközösségeken belül történik. Az azonos szakos kollégák feladata az információk átadása, a dokumentumok, a szokásrend megismertetése. Ennek felelıse az adott munkaközösség-vezetı. Az új munkatársak kiválasztása a munkaerıigény alapján, a jogszabályok betartásával, pályázat útján történik. 5. Hogyan biztosítja az intézmény a személyes karriertervezés lehetıségét a munkatársak számára? Milyen módon érvényesülnek benne a személyes motivációk és az intézmény céljai? A kollégák továbbképzési igényeit, elképzeléseit elsı lépésként a munkaközösség-vezetık felmérik, a munkaközösség igényeit figyelembe véve rangsorolják és továbbítják a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek. A fıigazgató, a tagintézmény vezetésével konzultálva engedélyezi a - 23/76 -

24 továbbtanulást, a továbbképzéseken való részvételt, ezeket lehetıség szerint támogatja. Az intézményvezetés preferálja a civil szervezetekben való tagságot, részvételt. A kollégák személyes motivációk, céljaik alapján vethetik fel továbbtanulási szándékaikat, és amennyiben ez összevág az intézményi szervezeti céljaival, úgy a vezetés támogatja azokat. 6. Hogyan biztosítja az intézmény az egyenlı elbírálás elvét, és az esélyegyenlıséget a munkatársak számára? Az intézmény vezetése elsıdleges szempontnak tartotta a szakos ellátottság biztosítását, ez meghatározta a pedagógus kiválasztást. Ez azt is jelentette, hogy elsısorban a megfelelı végzettség megszerzésre irányuló képzéseken való részvételt támogatta, de lehetıséget biztosított a szakvizsga megszerzésére is. A bértáblában való elırelépés, a bérezés jogszabályhoz kötött, így abban érvényesült az egyenlı elbírálás elve. Iskolánk korábban rendelkezett esélyegyenlıségi tervvel, 7. Hogyan szervezik meg az intézményen belüli munkarendet, és hogyan biztosítják ennek során a munkatársak egyenletes leterhelését? A vezetıség a tantárgyfelosztás kialakításánál elsıdleges szempontnak tartja az azonos óraszám elvét és a felmenırendszert, amely biztosítja, hogy lehetıség szerint adott tanulócsoportot ugyanaz a tanár tanítsa több éven keresztül. Az órarend készítésénél is fontos szempont az egyenlı mértékő leterhelés. (lásd még 5.b) 8. Hogyan mérik a munkatársak igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Az iskolavezetés lehetıséget biztosít az egyéni igények jelzésére (Tanfolyam, továbbképzés stb.). A munkaközösség-vezetı felméri az esetleges igényeket, és azokat továbbítja az iskola vezetése felé. A több éves tanulmányi igényeket általában már az elızı tanévben jelezni kell, ezek jogosultságáról a vezetıség dönt. A minıségügy csoport minden év márciusában végez elégedettség mérést, klímateszt formájában. Ennek az eredménye a tanáriban lévı faliújságon megtekinthetı. Rendszeres az igényfelmérés, egy-egy aktuális problémáról személyes elbeszélgetéseken, tantestületi- és kibıvített vezetıségi értekezleteken el lehet mondani az igényeket. 9. Milyen más forrásból tájékozódnak a munkatársak véleményérıl? A munkaközösség-vezetık a kibıvített vezetıségi üléseken tájékozódhatnak, véleményt nyilváníthatnak az aktuális kérdésekben, beszámolóik is tartalmaznak ilyen jellegő véleményeket. Az iskolát, mint intézményt érintı problémák, feladatok, elképzelések értekezleteken kerülnek megbeszélésre. Kötetlen beszélgetések alkalmával rendszeres a véleménynyilvánítás, de egyéni meglátásokkal, javaslatokkal bármikor felkereshetı az iskolavezetés bármely tagja. Soron kívüli megbeszélések alkalmával, például az egy osztályban tanító tanárok értekezletén (kontakt-óra) elhangzó vélemények alapján is tájékozódhatnak az érintettek. 10. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársi igény- és elégedettségmérés eredményeit? Az iskolavezetés komoly gondot fordít arra, hogy a munkatársak véleményét a lehetıségek határain belül a munkatervben megjelenítse. Az iskola vezetése kellı figyelmet fordít a munkatársak igényeire, az iskola adottságaihoz képest a személyes dolgokat illetıen is. A felmérések eredményeinek hasznosítása felismerhetı, ez jelentkezik a feladatelosztásban és a megbízásokban is. 3. b) A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének felmérése és fejlesztése 1. Hogyan határozzák meg a szakképzési célokkal összhangban, a szakképzı iskolában dolgozó munkatársak szakmai ismereteinek és szakmai alkalmasságának szempontjait, és milyen formában rögzítik ezeket? 2. A szakképzı iskola mindenkori képzési céljai alapján hogyan történik a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek/kompetenciáinak felmérése, értékelése és fejlesztése? - 24/76 -

25 A szakiskola képzési céljai alapján a munkatársak szakmai munkájának értékelése évenként történik a minıségi munkáért járó kereset-kiegészítérıl hozott döntésekkel. A fenti folyamatban elsıként a munkaközösség-vezetı tesz írásbeli javaslatot az iskolavezetésnek. A javaslatot a területileg illetékes igazgatóhelyettesnek adják át, mely javaslat tartalmazza az illetı kolléga konkrét tevékenységeinek értékelését, eredményeit, esetleges eredménytelenségét, hiányosságait. A javaslat alapján az iskolavezetés tagjai saját információval, az óralátogatások és iskolai rendezvények tapasztalataival kiegészítve döntenek az elismerésrıl. 3. Hogyan történik a 7 éves továbbképzési kötelezettség teljesítésének egyéni szintő tervezése? A 7 éves továbbképzési kötelezettség tervezésének egyéni szintő tervezésének alapja a legutolsó végzettség (diploma) megszerzésének idıpontja. A továbbképzési program elkészítésekor a kollégákkal személyesen egyeztetve figyelembe vesszük a teljes iskolai, munkaközösségi továbbképzési kötelezettséget, tantestület leterheltségét és a helyettesítési rendszert. Az SZFP II és a TISZK tagságok azonban olyan sok kötelezı továbbképzést hoztak magukkal, hogy a kollégák jóval több továbbképzésen vettek részt, mint az minimálisan kötelezı lett volna. 4. Hogyan készíti el az intézmény az éves beiskolázási tervét? Hogyan veszi ennél figyelembe a munkatársak szakmai felkészültségének és szakmai munkájának értékelésébıl adódó egyéni fejlesztési célokat? Hogyan hangolja össze az egyéni és csoportos képzési igényeket az intézmény továbbképzési programjával? Az éves beiskolázási tervet az adott naptári év március elejére készítjük el, figyelembe véve a már támogatott továbbtanulókat, a saját költségen részt vevıket, illetve az adott idıszakban a továbbképzési tervben szereplıket. Az elkészített tervezetet a tantestület számára nyilvánosságra hozzuk. A tervezéshez az egyéni fejlesztési elképzeléseket minden év januárjában kérjük benyújtani az igazgatóhoz, hogy azt az intézményi továbbképzési programmal egyeztetni lehessen. A támogatások rangsorolásánál figyelembe vesszük a kollégák szakmai munkájának értékelését. 5. Hogyan kapnak tájékoztatást a munkatársak a továbbképzési lehetıségekrıl? Tájékoztatás és tájékozódás a továbbképzési lehetıségekrıl döntıen a kiadványok közzétételével történik: - oktatási közlönyök az akkreditált pedagógus-továbbképzések jegyzékével - oktatási közlöny a pedagógus szakvizsgára való felkészítésrıl - NSZI továbbképzések kiadványa - akkreditált továbbképzések kiadványai, melyek megtekinthetık a faliújságon 6. Mit tesz az intézmény a nem pedagógus munkatársak képzésének érdekében, és hogyan tervezi meg a továbbképzésüket? A nem pedagógus munkatársak továbbtanulását az intézmény nem támogatja,, a jogszabályi változásokat követendı, az intézmény nem pedagógus állományába tartozók rendszeresen részt vesznek 1-2 napos továbbképzéseken. 7. Hogyan segíti elı az intézmény a külsı képzıhelyen a gyakorlati oktatásban részt vevı munkatársak továbbképzését? Az intézmény a külsı gyakorlati helyeken oktatást végzı munkatársak továbbképzésével nem foglalkozik, ez a kamarák feladatkörébe tartozik. Az intézmény csak a gyakorlati képzés követelményeirıl, annak változásairól tájékoztatja ıket szakmai napok keretén belül. 8. Hogyan végzik a továbbképzések értékelését és a továbbképzéseken szerzett tapasztalatok továbbadását? A továbbképzéseken szerzett tapasztalatokról munkatársaink a különféle értekezleteken (tantestületi, munkaközösségi) beszámolhatnak. A beszámolók jelentıs szerepet töltenek be a belsı továbbképzések rendszerében. A beszámolás történhet szóban, írásban és multimédiás formában. 9. Hogyan valósítják meg a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek fejlesztését, a munkatapasztalatok megosztását és hasznosítását a belsı képzési és tudásátadási lehetıségek révén? Belsı továbbképzéseinket elsısorban a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek fejlesztése érdekében szervezzük. A továbbképzések megteremtik a lehetıséget a - 25/76 -

26 munkatapasztalatok kölcsönös megismertetésére, megosztására. A belsı továbbképzések mellett hasonló szerep hárul a munkaközösségi értekezletekre is. - 26/76 -

27 3. c) A munkatársak bevonása és felhatalmazása Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 3. d) Az intézmény belsı kommunikációs rendszerének kialakítása és mőködtetése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 3. e) A munkatársak teljesítményének értékelése és elismerése, valamint gondoskodás a munkatársakról 1. Hogyan alakították ki, mőködtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak teljesítményértékelési rendszerét? A teljesítményértékelési rendszert a es tanévben dolgozta ki a MICS. A rendelkezésre álló segédanyagok alapján, munkatársi javaslatokkal kiegészítve a tantestület márciusában tantestületi értekezlet keretében fogadta el a pedagógus értékelési rendszert. A törvényi elıírásoknak megfelelıen a pedagógusok teljesítményének értékelését a 2008/2009-es tanévtól kezdve kell elvégezni. Ennek megfelelı elvégzéséhez a minıségirányítási csoport 2 tagja részt vett az NSZI által e témakörben rendezett továbbképzésen. Az értékelés pontos módjáról a kollégákat értekezleten tájékoztatjuk. 2. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársak teljesítményértékelésének eredményeit? Az értékelı rendszer bevezetésére a 2008/2009-es tanévtıl kerül sor. A kétéves ciklus végén az összesítı teljesítményértékelı lapot minden pedagógus megkapja. Az igazgató értékelı megbeszélésen elemzi az eredményt, és tesz javaslatot a fejlesztendı területekre, valamint értékeli az erısségeket is. 3. Hogyan alakították ki, mőködtetik és ismertetik meg az intézményben a munkatársak anyagi és erkölcsi elismerési rendszerét? Hogyan teljesíti ez a rendszer a differenciálással és az ösztönzéssel kapcsolatos követelményeket? 4. Milyen módon hangolja össze az intézmény a munkatársak elismerési és jutalmazási rendszerét a munkatársak teljesítményértékelési rendszerével? 5. Milyen juttatásokat nyújt és milyen más módszereket alkalmaz az intézmény a munkatársakról való gondoskodás érdekében? Az intézmény valamennyi dolgozója étkezési támogatást kap (természetbeni vagy étkezési utalvány formájában). Lehetıség szerint minden évben karácsony elıtt vásárlási utalványt osztanak ki a dolgozók között. Pénzügyi nehézségekkel küzdı munkatársak számára lehetıség van fizetési elıleg nyújtására az SZMSZ-ben szabályozottak szerint. Minden évben a tantestületi kirándulásokhoz az alkalmazotti közösség számára támogatást nyújt az intézmény. Ez a támogatás az útiköltség átvállalását jelenti. 6. Az intézményben hogyan növelik a munkatársak tudatosságát az egészségvédelem, a környezetvédelem, a biztonságos munkavégzés és a társadalmi felelısségvállalás területén? Az iskola vezetése támogatja a kollégák részvételét a különbözı társadalmi csoportokban. Több kolléga tagja illetve vezetıje kisebbségi önkormányzatnak illetve kisebbségi baráti társaságnak. Az iskola minden évben lehetıséget biztosít véradásra az iskola épületén belül. Szigorúan ellenırizzük, hogy minden kolléga részt vett-e a kötelezı munkaalkalmassági vizsgálaton. Aláírásukkal kell igazolni, hogy tudatában vannak annak, mikor esedékes a következı vizsgálat. - 27/76 -

28 4. ERİFORRÁSOK Az intézmény hogyan irányítja, szervezi közvetett partnerkapcsolatait és belsı erıforrásait céljai elérése, Pedagógiai Programjának megvalósítása, valamint az intézményi folyamatok hatékony mőködése érdekében? Az intézmény közvetett partnerkapcsolatainak és belsı erıforrásainak (pénzeszközeinek, infrastruktúrájának, tárgyi eszközeinek és információs rendszerének) menedzselését (tervezését, szervezését és irányítását) a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 4. a) A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése 1. Hogyan végzik az intézmény mőködése és eredményessége szempontjából fontos közvetett partnerek és képviselıik azonosítását? A partnerazonosítás az Intézményi Minıségirányítási programban meghatározott. A minıségirányítási csoport minden év 30-ig átnézi az iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat. Amennyiben lényegi változás történt: Partner törlése Új partner felvétele A felmérés gyakoriságának és a minta nagyságának megváltoztatása A változás tantestületi jóváhagyást igényel. 2. Mely közvetett partnerek igényeit és elégedettségét méri az intézmény és milyen módon? Milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? A partner megnevezése Képviselıje Iskolai kapcsolattartó A felmérés gyakorisága A felmérésbe bevontak köre A felmérés módszere A k KE-CSVM PTSZI Kereskedelmi és Vendéglátó Iskolák Szövetsége Tankönyvkiadók Népjóléti Igazgatóság Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság Családsegítı Központ Bárczy Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon igazgató Területi referens vezetı vetetı igazgató általános igazgatóhelyettes: Bálintné Rehova Márta igazgató: Tóth Imre kétévente Diákok, oktatók kérdıív fol kétévente interjú fol Papp Loránd kétévente tanárok kérdıív éve iskola orvos: dr. Gál Éva nevelési igazgatóhelyettes: Dr. Korchmáros Somogyi Gáborné Dr. Dévai Gyuláné nevelési igazgatóhelyettes: Dr. Korchmáros Somogyi Gáborné kétévente Szülık,diákok,tanárok interjú fol kétévente Gyermekvédelmi interjú fol felelıs kétévente Igazgató, tanárok interjú fol fol - 28/76 -

29 Iskolánkat szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetek Horvát Kisebbségi Önkormányzat Horvát-Magyar Baráti Társaság Német Kisebbségi Önkormányzat ÁNTSZ Egységek vezetıi elnök: Kovács Márk fıtitkár: Kárász László Elnök: Knollné Hidasy Erzsébet vezetı gyakorlati oktatásvezetı: Friss Lajosné évente Szakoktatók, gyak. Egységek képviselıi, szülık, diákok interjú Kárász László kétévente Elnök, MICS vezetı interjú fol Knollné Hidasy Erzsébet Kecskeméti Gabriella kétévente Elnök, MICS vez. interjú fol kétévente Vezetı, MICS tag interjú fol fol 3. A közvetett partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit? 4. Hogyan, milyen rendszerességgel és milyen csatornákon keresztül tájékoztatja az intézmény a közvetett partnereit? 5. Hogyan alakították ki követelményrendszerüket, értékelési eljárásukat a legfontosabb beszállítókkal kapcsolatban? 6. Milyen együttmőködéseket alakítottak ki a közvetett partnerekkel a kölcsönös fejlıdés elısegítésére? Hogyan vonják be ıket az intézmény folyamatos fejlesztésének érdekében?. 4. b) A pénzügyi erıforrások menedzselése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 4. c) Az intézmény gazdálkodása ingatlanjaival, berendezéseivel, felszereléseivel és eszközeivel Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 4. d) Az intézmény belsı információs rendszerének kialakítása és mőködtetése, a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudásának hasznosítása Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. - 29/76 -

30 5. FOLYAMATOK Az intézmény hogyan tervezi, szervezi, valósítja meg és fejleszti tovább folyamatait és azon belül nevelési-oktatási-képzési tevékenységét a partnerek igényeinek figyelembe vételével? Az intézmény nevelési-oktatási-képzési és mőködési folyamatainak és közvetlen partnerkapcsolatainak a tervezését, irányítását és fejlesztését, valamint nevelési-oktatási-képzési tevékenységének a megvalósítását a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 5. a) Az intézményi folyamatok megtervezése, mőködtetése és fejlesztése Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 5. b) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megtervezése 1. Hogyan határozzák meg, és hol, milyen formában az intézmény pedagógiai értékrendje alapján a nevelési-oktatási tevékenységgel kapcsolatos közös követelményeket, és ezek a követelmények mely területekre terjednek ki? Az intézmény értékrendjét a Pedagógiai Program tartalmazza. Az értékrend alapján a nevelésioktatási tevékenységgel kapcsolatos követelmények maghatározása a Pedagógiai Program módosításakor történik, minden olyan esetben, ha a korábban megfogalmazott követelmények aktualitásukat vesztik, vagy jogi szabályozás miatt szükségessé válik azok felülvizsgálata. A követelmények megfogalmazásakor a kibıvített vezetés munkaközösség vezetık, gyakorlati oktatásvezetık, minıségirányítási csoport vezetıje) javaslatai alapján együttesen határozzák meg a követelményeket, amiket tantestületi értekezleten véglegesítenek. 2. Az intézmény hogyan határozza meg a cél- és feladatrendszeréhez illeszkedı nevelési-oktatásiképzési módszereket, eljárásokat és hogyan tervezi meg a bevezetésüket? Az új eljárásokról, módszerekrıl különféle továbbképzéseken, konferenciákon szerez ismereteket a szakmai vezetés vagy a szakmai weblapokról kap tájékoztatást, ezeket továbbadja a szakmai munkaközösség vezetıinek. Az intézményi cél- és feladatrendszerhez illeszkedı nevelési-oktatásiképzési módszerek, eljárások meghatározása a szakmai munkaközösségek tevékenységi körébe tartozik. A tanórákon alkalmazott módszerekrıl, eljárásokról a pedagógusok önállóan döntenek. Új eljárások, módszerek bevezetésére sikeres pályázat esetén pályázati szerzıdés is kötelezheti az intézményt, illetve a pályázatban érintett kollégákat, amelyeknek alkalmazását a pályázati projekt vezetıje és a vezetés folyamatosan ellenırzi. 3. Hogyan biztosítják az új nevelési-oktatási módszerek, eljárások megismerését és alkalmazhatóságuk értékelését az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban? Az új eljárásokról, módszerekrıl a vezetés különféle továbbképzéseken, konferenciákon szerez ismereteket, szakmai weblapokról kap tájékoztatást, ezeket továbbadja a szakmai munkaközösség vezetıinek vagy a különféle módszertani továbbképzésekre a munkaközösségek vezetıit vagy valamelyik tagját elküldi, akik beszámolnak a továbbképzéseken hallottakról. Munkaközösségi szinten történik az új módszerek, eljárások megvitatása, ezek alkalmazhatósága a napi gyakorlati tevékenységben. Módszertani fejlesztést pályázati kötelezettség is elıírhatja, ekkor a továbbképzésen résztvevı kollégáknak belsı továbbképzésen, bemutató órákon kell továbbadni a megszerzett ismereteiket. 4. Hogyan történik a módszereknek megfelelı taneszközök kiválasztása, és a gyakorlatba való bevezetésük támogatása? A módszerekhez megfelelı taneszközök kiválasztásához információkat a módszertani továbbképzéseken szereznek a kollégák. Annak eldöntése, hogy ezek közül melyik eszközöket használják az egyes módszerekhez, a módszerek bevezetése elıtt szintén a munkaközösség feladata. A kiválasztott tankönyvek beszerzése az intézményi tankönyvfelelıs feladata, de a könyvek - 30/76 -

31 beszerzéséhez figyelembe kell vennie a törvényi elıírásokat. (Tankönyvvé nyilvánított-e a könyv, Szülıi Munkaközösség, DÖK véleménye stb.). Az egyéb kiválasztott taneszközök beszerzésére nem mindig van anyagi lehetısége az iskolának, általában csak abban az esetben, ha pályázati pénzbıl történik a módszertani fejlesztés, és az új módszerek bevezetéséhez anyagi forrást is biztosít a pályázat. 5. Hogyan tervezik meg az intézmény céljai és a partneri igények alapján az intézmény oktatásiképzési szolgáltatásainak bevezetését, mőködtetését, beleértve a tanórán kívüli tevékenységeket és a szabadidıs programokat? Az igények felmérésének egyik csatornája az évente megrendezésre kerülı pályaválasztási kiállítás. Egy másik csatornája a minden év novemberében tartott Szülıi Fórum. Az igények felmérése megtörténik a tanulói és szülıi jelzések figyelembevételén keresztül is. A tanév elején az osztályfınök felméri a tanulók szociokulturális helyzetét és ennek függvényében helyzetének és képességének megfelelı szabadidıs tevékenységre tesz javaslatot. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, iskolai sportkör, korrepetálás, tanulmányi-, szakmai- és sportversenyek, könyvtár, iskolarádió, iskolaújság, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások. Ezek szervezése az intézményvezetı jóváhagyásával mőködik. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıi szakmai szempontból a munkaközösségvezetıkkel, szervezési, elszámolási és beszámolási szempontból az illetékes igazgatóhelyettesekkel tartják a kapcsolatot. 6. Hogyan készül az intézményben a tantárgyfelosztás és az órarend? A tervezés egy óraterv elkészítésével indul munkaközösségi szinten. Ezt követi egy munkaközösségi szint, mivel több tanár is tanít más- munkaközösséghez tartozó tantárgyat is. Mind ezekbıl készül egy tantárgyfelosztás, amelyet az igazgatóhelyettesek ellenıriznek, s esetenként módosíthatnak is rajta. A megadott tantárgyfelosztásból készül el az adott évre vonatkozó órarend. 7. Hogyan igazodnak a munkaerı-piaci elvárásokhoz, visszajelzésekhez és igényekhez a szakmaválasztást meghatározó beiskolázás kialakításánál? Annak ellenére, hogy állandó kapcsolatban állunk a Munkaügyi Központtal, a munkaerıpiac igényeihez nagyon nehéz igazodni, hiszen elég gyakran és gyorsan változnak, és viszonylag ritkán is jutnak el az iskoláig ezek az igények. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy új képzés beindítása nagyon összetett és idıigényes feladat. A munkaerıpiac változásaihoz a gyerekek és a szülık is csak nehezen igazodnak. A 10. osztályokban a pályaorientáció során próbáljuk a diákok érdeklıdését a szakmák felé terelni, s ekkor osztályfınöki órákon és szülıi értekezleten is nagy hangsúlyt kap a szakmaválasztás. 8. Hogyan történik a közismereti és a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó képzés tartalmának összehangolása? A közismereti tantárgyaknál minden olyan esetben, amikor helyi tantervet készít az intézmény, elıtérbe kerül a késıbbi szakmai képzésben felhasználható ismeretek oktatása, a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó képzéssel való összehangolása. Ezen ismeretek körének meghatározása az egyes munkaközösségek feladata. A tananyagok összehangolása nem mindig jár sikerrel, hiszen nem egyeznek meg minden esetben az egyes kollégák érdekei, például az érettségi vizsgák követelményei nem esnek egybe a szakképzéshez szükséges ismeretekkel. 9. Hogyan biztosítják a szakképzı évfolyamokon a szakmai elmélet és a gyakorlati oktatás közötti összhang megteremtését? A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás követelményeit az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei határozzák meg. A gyakorlati oktatás intézményünkben úgy történik, hogy a tanulók az iskola gyakorlati kabinetjében és külsı gyakorlati helyeken is részt vesznek gyakorlati képzésben. A belsı gyakorlatoknál a képzés oktatói mindig összehangolják a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tartalmát. A külsı gyakorlati munkahelyeket minden esetben, amikor változás következik be a vizsgakövetelményekben vagy új képzıhelyek vállalnak gyakorlati oktatást, tájékoztatjuk a változásokról. A gyakorlati oktatásvezetık a szakmai igazgató helyettessel tájékoztató anyagot állítanak össze a munkáltatóknak, amely tartalmazza az adott szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeit, kiemelve a gyakorlati képzés követelményeit. - 31/76 -

32 5. c) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megszervezése és megvalósítása a mindennapi mőködés során 1. Hogyan biztosítják a diákok számára a szakmaválasztáshoz szükséges információkat? Minden évben szeptember elején elkészíti iskolánk a következı tanévre a kínálatot a leendı szakmacsoportokra, szakmákra. Ez lehetıséget biztosít arra, hogy a 8 illetve 7. osztályosok is megismerjék iskolánkat. Az iskola minden fórumot megragad, ahol képzési kínálatát megismertetheti, legyen az újsághirdetés vagy az általános iskoláknak összegyőjtve elküldött továbbtanulási katalógus. Október hónapban részt veszünk a pályaválasztási kiállításon, ahol fényképekkel, tárgyakkal, sıt élı munkabemutatókkal is vonzóbbá tesszük iskolánkat. Ezeken az eseményeken szórólapokon keresztül is felvázoljuk az iskolánkban oktatott szakmák rendszerét. A szülık és diákok tájékoztatására kollégák és diákok tartózkodnak a helyszínen a vásár teljes ideje alatt. November hónapban Szülıi Fórumot tartunk, ahova az iskolánk iránt érdeklıdı diákokat és szüleiket várjuk. Ekkor az iskolavezetés tájékoztatást ad az iskolánkról, az itt folyó képzésekrıl illetve a továbbtanulás lehetıségeirıl is. A felmerülı kérdésekre a iskolavezetés azonnal választ ad. A 10. évolyamban külön hangsúly fektetünk a szakiskolai tanulók esetében a megfelelı szakma kiválasztására. Mivel a 9. és 10. évfolyam során a választott szakmacsoport valamennyi általunk oktatott szakmájában gyakorlaton vehettek részt, már valamennyi információval rendelkeznek. Pályaorientáció és osztályfınöki órák keretein belül igyekszünk tanulóinkat segíteni a megfelelı döntés meghozatalában. 2. Hogyan biztosítják a diákok számára a pályaválasztáshoz, munkába álláshoz szükséges információkat? A 10. osztály második félévében, mielıtt a tanulóink megerısítik vagy módosítják eredeti pályaválasztási szándékukat, tájékozatjuk ıket szakmai képzési lehetıségeinkrıl. A mennyiben olyan szakmát választanak, amelyet mi nem oktatunk, akkor a megfelelı intézménybe irányítjuk a tanulót. Szakközépiskolában már a 11 évfolyamon a diákok kezébe adjuk a különbözı felsıoktatási kiadványokat, s folyamatosan tájékoztatjuk ıket arról is, milyen szakirányokban tudnak iskolánkban továbbtanulni. A továbbtanulási lehetıségekrıl, nyílt napokról az iskolában levı faliújságokra kihelyezett propaganda anyagok révén is tájékozódhatnak. A végzıs osztályokban minden évben tart elıadást a Munkaügyi Központ munkatársa, aki a külföldi munkavállalás lehetıségeivel is megismerteti a diákokat. Ugyancsak tájékoztatjuk a végzısöket az EuroPass bizonyítványok kiállításának feltételeirıl is. Ugyancsak a munkába állást segíti elı, hogy az iskola lehetıséget ad biztosító társaságok bemutatkozásának is, ahol a diákok magánnyugdíj-pénztári tagokká válhatnak. 3. Hogyan ismerik el a tanulók korábban megszerzett készségeit és kompetenciáit? Hogyan járul hozzá a szakképzı iskola a tanulók mobilitásához? 4. Hogyan térképezi fel az intézmény a tanulók egyéni képességeit és tanulási nehézségeit? Az intézményben a tanulók egyéni képességeit és tanulási nehézségeit a szaktanárok mérik fel tanórai keretek között különbözı módszerekkel. Különbözı felmérıkkel, feladatlapokkal, tesztekkel, az órai munka alapján és a tanulóval történı egyéni foglalkozás során. 5. Hogyan építik be a pályaorientációs és a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó képzésbe az egyéni szakmai képességek vizsgálatát, és hogyan adnak errıl visszajelzést a tanulóknak? Minden szakmánál van egy egészségügyi követelményrendszer, egy egészségügyi vizsgálat. Kilencedikben még egészen általános jellegő az orientációs gyakorlat és a szakmai elmélet is. Itt még nem lehet megismerni igazán a gyerekek képességeit. Tizedikben már szakmaspecifikus a gyakorlat, egyszerő mőveleteket végeznek. Ott az oktató már megismeri ıket, és ık is képet kaphatnak a szakmáról. Ha az oktató jónak tartja a tanuló képességeit, javasolhatja a szakmát, de igaz ez fordított estben is. - 32/76 -

33 6. A szakképzı évfolyamokra történı jelentkezéskor, a szelekcióban hogyan építenek a pályaorientációban és a szakmai elıkészítı képzésben szerzett egyéni tanulói tapasztalatokra, a képességek vizsgálatára? Elsısorban egészségügyi alkalmasságot vizsgálunk, amit az iskolaorvos a beiskolázás elıtt, illetve a 10. évfolyamon állapít meg. 7. Hogyan történik az intézményben az új nevelési-oktatási-képzési módszerek, eljárások bevezetése? Hogyan biztosítják a tevékenység-központú módszerek elterjesztését? 8. Mely oktatási módszerekkel és hogyan biztosítják az alapkészségek és a kulcskompetenciák elsajátítását, valamint a differenciált tanulási-tanítási folyamatot és az egyéni haladás lehetıségét? 9. Milyen tanulásszervezési eljárásokkal, eszközökkel, és hogyan valósítják meg a tehetséggondozást, valamint a felzárkóztatást az intézményen belül? A tehetséggondozást tanórán kívüli órák tartásával biztosítjuk. Az illetı szaktanárnak minden tanév szeptember 30-ig jeleznie kell, ha tehetséggondozást kíván folytatni. Ezt a tanulókkal egyeztetett idıpontban tartják. Hasonlóan kerül kialakításra a felzárkózatás is. Az ugyancsak szeptember 30-ig jelzett igények alapján indít a szaktanár felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat. Ezeken szaktanári javaslatra vagy szülıi kérésre kötelezı a kijelölt diákoknak a részvétel. 10. Hogyan szervezik a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat? A csoportbontásokat az iskolában a teremgondok miatt a szakma illetve idegen nyelv megoszlása alapján szervezzük. Tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam van lehetıség a szakközépiskolai osztályokban a matematika tantárgy csoportbontására, de az órarendi nehézségek miatt ez is az angol és német nyelvek szerint történik. 11. Hogyan ösztönzi az intézmény a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban? A tanulás-módszertani tanfolyamon résztvett kollégák az elsajátított módszerek segítségével próbálják elérni, hogy a tanulók a tanulási folyamatokban aktívabban részt tudjanak venni. 12. Hogyan biztosítják, hogy a tanulók megismerhessék és elsajátíthassák a számukra megfelelı, az önálló ismeretszerzést segítı módszereket? Milyen módon támogatják az önálló tanulást az intézményben? Minden szaktanár a saját tantárgyára vonatkozóan bánik a tanulás-módszertani ötletekkel és eljárásokkal. Az egyes módszereket a tananyagnak, tanulók életkorának, képességeinek megfelelıen aktualizálja. 13. Hogyan épít az intézmény a tanulás folyamatában a tanulók együttmőködésére, és hogyan segíti a tanulók együttmőködésének javítását? Az egyes témakörök feldolgozásánál nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapi életbıl és szakmai orientációból szerzett tapasztalataikra, a médiából szerzett ismereteikre. Lehetıség szerint a tanulók tevékenység központú ismeretekre tegyenek szert. Mindenképpen meghallgatjuk és pozitívan értékeljük a tanulók önálló kérdésfelvetését, megoldási javaslatait, egyéni gondolkodását. 14. Milyen részterületeken, és hogyan történik a tanulók teljesítményének értékelése? A munkaközösségek tantárgyakként egységes követelményeket fogalmaznak meg, ez tartalmazza az értékelés formáját, gyakoriságát, módszereit és a tantárgyi minimumot. Az értékelés közös követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. A pedagógiai folyamatok értékelése különbözı szinteken történik. Ilyen szintek a következık: 1. A tanulók értékelése a pedagógus által. 2. A tanítás-tanulás folyamatának értékelése, amit szintén a pedagógus végez. 3. Egy-egy osztály értékelése az osztályfınök és a tanító tanárok által. 4. Az iskola értékelése, pedagógiai területek, tantárgyak helyzetének elemzése, amit az iskola vezetése végez. 5. Egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének elemzése. 6. A neveltségi szint értékelése. 7. Egy-egy mutató más iskolákkal való összehasonlítása a Benchmarking-adatbázis alapján. A pedagógiai értékelés legáltalánosabban elterjedt módja az osztályozás. A tanulók tanulmányi és szakmai elımenetelét tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel igyekszünk értékelni. - 33/76 -

34 Ez nehézséget okoz azoknál a tárgyaknál, ahol nagyon kicsi az óraszám, hiszen tanítás nélkül nem lehet számon kérni. A tanórán a szaktanár az alábbiakat értékeli érdemjeggyel: szóbeli felelet írásbeli felelet órai munka tantárgyi teszt témazáró dolgozat házi dolgozat ellenırzı gyakorlati feladatok Az érdemjegyek megállapításakor törekszünk az objektivitásra. A tanulók tudásának értékelése ötös rang-skálán történik a Pedagógiai Programban rögzített százalékok alapján. A tanuló értékelése során csak a szaktanárok által megtanított tananyag, illetve a tanulókkal elızetesen megismertetett követelmények kérhetıek számon. A pedagógusok a tanítási folyamat során tájékoztatják a tanulókat, hogy az adott ismeretanyag kevésbé fontos, fontos, nagyon fontos. A fontossági súly ismertetése szükséges a követelményekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz. A tanulók félévi illetve év végi osztályzatának megállapítása a tanév során szerzett érdemjegyekbıl fontossági súlytól függıen- átlagszámítással történik. Természetesen kétes helyzetek megítélésénél a szaktanár figyelembe veszi a diák éves hozzáállását, aktivitását, akarását. Az év végi osztályzat az egész éves teljesítményt tükrözi, nem a második félévit. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító tanárok, gyakorlati oktatók közösen végzik, az osztályfınök javaslata alapján kerül megállapításra a végsı jegy. Az értékelés során figyelemmel kísérik a tanulói tevékenységbıl lemérhetı viselkedését, együttmőködési képességét, érdeklıdését, szabálytiszteletét, a közösségben való felelısség, feladat vállalását-viselését, kreativitását, feladatvégzı képességét. A magatartás-szorgalom pontos értékelési normái a Pedagógiai Programban kerültek leírásra, ez minden tanárra egységesen vonatkozik. 15. Milyen értékelési szempontok alapján és hogyan, milyen módszerekkel történik a tanmőhelyi gyakorlati oktatás értékelése? Az értékelési szempontok a szakmai és vizsgakövetelmények alapján kerülnek meghatározásra. Kiadják, hogy mennyi idı alatt mennyi munkát kell elvégezni és milyen minıségben. Figyelik a szakszerő tevékenységet munka közben. Tekintettel vannak a szakmai elıírásokra, munkavédelmi elıírásokra, az eszközhasználatra. Módszerei: a megfigyelés, a dokumentáció ellenırzése, a gyakorlati feladat szempontok szerinti értékelése, a beszámoló, az önálló projekt feladat. 16. Hogyan történik a külsı képzıhelyen a gyakorlati oktatás értékelése, és milyen rendszerben értesül az intézmény a külsı képzıhelyeken történı értékelések eredményérıl? A munkanapló által. Ahol nincs, ott az ellenırzın keresztül. Az adott munkaterület vezetıje fogja össze az értékelési munkát. Megkérdezi azokat a dolgozókat, akikkel a tanulók dolgoznak, és ennek alapján értékel a munkanaplón keresztül. 17. Hogyan készíti fel az intézmény a szakmai vizsgára a tanulókat, alkalmaznak-e köztes vizsgákat, szerveznek-e kiegészítı képzéseket? A szakmai vizsgára való felkészítés az intézmény központi és legfontosabb feladata. Az oktatás elsı napjától úgy folyik a munka, hogy a képzés végén a tanuló birtokában legyen a megfelelı szakmai tudásnak. A vizsga témaköre központilag meghatározott. A külsı munkahelyeknek is meg kell felelniük a szakképzési törvénynek, mely értelmében csak olyan munkahelyek vehetnek részt a képzésben, amelyek a tananyag minimum 75%-át oktatni képesek. A gyakorlati oktatásvezetık a vizsgák elıtt felmérik, hogyan állnak a gyerekek. A kamara által szervezett szintvizsga a 12. évfolyamon remek alkalmad ad a tanulók tudásának lemérésére. 18. Hogyan történik a tanulókra vonatkozó információk győjtése és továbbadása az intézményen belüli nyomon követés érdekében? - 34/76 -

35 Az osztályfınök feladata az adatok győjtése és regisztrálása. Osztályváltás esetén az új és a régi osztályfınök megbeszélése alapján a régi osztályfınök átadja az adatokat az újnak. 19. Hogyan oldják meg a lemorzsolódás veszélyének figyelemmel kísérését, megelızését? Az osztályfınök feladata a gyerekek hiányzásainak figyelemmel kísérése. Az SZMSZ-ben meghatározott óraszám után a szülıt levélben kell tájékoztatni gyermeke hiányzásáról, s egyben személyes megbeszélésre is be lehet hívni a szülıt. Ezt az üzenetet az osztályfınök a további hiányzás esetén megismételheti. Sok esetben az osztályfınök a hivatalos út mellett telefonon is felhívja a szülıt, mert így gyorsabb megoldást lehet találni. Az osztályfınök ismeri a legjobban a tanulóit, az ı személyes befolyása, osztályfınöki órákon való beszélgetése sok esetben segítséget jelenthet. 20. Hogyan mőködik az intézményben a szakmai munkaközösségek rendszere? A nevelıtestületet és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkezı közalkalmazottak alkotják. Az SZMSZ és a Pedagógiai Program szabályozza a munkaközösségek tevékenységi körét. Feladatuk: A szakmai munkaközösségek évente a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetıt választanak, akiket az intézményvezetı bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény munkaközösségei: Osztályfınöki munkaközösség Matematika-fizika-informatika munkaközösség Magyar-történelem munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Testnevelés munkaközösség Természettudományi munkaközösség Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció munkaközösség Vendéglátás-idegenforgalom munkaközösség A munkaközösségek feladatai: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét. Fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására. Szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Javaslatokat adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Végzik a nevelıtestület által átruházott feladatokat. Összeállítják az intézmény számára a szakmunkás-, érettségi-, alap-, gyakorlati-, javító-, pótló-, osztályozó-, stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik. Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. A tanuló elımenetele, a tantárgyi koncentráció érdekében kapcsolatot tartanak a gyakorlati munkahelyekkel. A tanulók nevelése érdekében kapcsolatot tartanak a szülıkkel, a szülıi munkaközösséggel. Szervezik a szülıi értekezleteket. Javaslatot tesznek a nevelési értekezletek témáira. 21. Hogyan és milyen formában valósul meg az egy osztályban tanító pedagógusok együttmőködése az intézményben? - 35/76 -

36 Az SZMSZ és a Pedagógiai Program tartalmazza az egy osztályban tanító pedagógusok közösségének jogait, kötelességeit. Ezek alapján dönt a tanulók felsıbb évfolyamba bocsátásáról, gyakorolja a nevelıtestület jogait a tanulók fegyelmi ügyében. Az osztályfınök vezetésével tanácskozik az osztályban lévı pedagógiai problémák esetében. Az osztályban tanító pedagógusokkal a kapcsolattartás történhet szóban: egyéni beszélgetés, mikroértekezletek összehívása telefonon, írásban: naplóvezetés. Ennek célja az adott problémák minél gyorsabb, hatékonyabb megoldása. 22. Milyen módon biztosítják a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatók, valamint a külsı képzıhelyek oktatóinak együttmőködését a képzés tartalmának összehangolása érdekében? A szakmai munkaközösségek értekezletekkel, óralátogatásokkal, a külsı képzıhelyek számára szakmai nap szervezésével biztosítják az információk kölcsönös megismerését. A dokumentációkat, követelményeket a külsı képzıhelyek a gyakorlati oktatásvezetı illetve a diákok segítségével megkapják, a szakoktatók és az elméleti tanárok összehangolják tanmeneteiket a jobb együttmőködés és elırehaladás érdekében. Emellett külsı és belsı továbbképzéseken is részt vesznek. A gyakorlati oktatásvezetık a területükhöz tartozó képzıhelyeket rendszeresen végiglátogatják, a problémákra igyekeznek megoldást találni. Ezen kívül a kamara is szervez szakmacsoportosként továbbképzéseket. 23. Hogyan biztosítja az intézmény a külsı gyakorlóhely oktatási ügyekért felelıs vezetıjének a bevonását az intézménnyel közös nevelı-oktató munka megvalósításába? A külsı gyakorlati hely az intézmény közvetlen partnere, a gyakorlati oktatásvezetı feladata a bevonás és a tárgyalások, egyeztetések elvégzése. Minden évben egy napon szakmai napot szervezünk a számukra. Ezeken az összejöveteleken tájékoztatást kapnak az éves elvárásokról és a szakmai munka követelményeirıl. Azokat a gyakorlati képzıhelyeket, amelyek nem vettek részt az összejövetelen, a tanulókon keresztül értesítjük az elvárásokról és követelményekrıl. A gyakorlatioktatás-vezetı minden tanévben minden képzıhelyet felkeres, ahol az idıközben felmerülı problémákat, gondokat a felelıs vezetıvel megbeszéli. A külsı oktatási helyekért a kamara a felelıs. 24. Amennyiben az intézmény tanulói között vannak kollégisták, hogyan biztosítja az intézmény a kollégiummal történı nevelési együttmőködést, és milyen területekre terjed ki ez az együttmőködés? Iskolánk tanulói többségében a Gyergyai Albert Kollégiumban laknak. Ezen kívül kerültek elhelyezésre a MÁV Diákotthonban és a Szent Imre Katolikus Kollégiumban. Az iskola és a kollégiumok több szálon kapcsolódnak egymáshoz. Az intézmények munkakapcsolata elengedhetetlen. A kollégiumi nevelık rendszeresen megjelennek az iskolában, hogy a tanulók elımenetelérıl tájékozódjanak. Az osztályfınök probléma estén egyeztet a kollégiumi nevelıvel. Emellett jellemzı egymás rendezvényeinek látogatása. Amennyiben a helyzet indokolja, a problémás esetekrıl tájékoztatják a kollégium igazgatóját, illetve az iskola nevelési igazgatóhelyettesét. 25. Az intézmény hogyan méri fel az igényeket, és hogyan szervezi meg prevenciós tevékenységeit, illetve szolgáltatásait a tanulói mentálhigiéné és az ifjúságvédelem terén? A felmérés az osztályfınök feladata, a munkát segíti az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelıs, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a családsegítı intézet és az iskolapszichológus. Igény esetén az osztályfınök külsı elıadókat hív meg osztályfınöki órára, elsısorban bőnmegelızési és egészségvédelmi témában. 26. Hogyan biztosítják a tanulók számára az esélyegyenlıséget az oktatási-képzési tevékenységekben? Iskolánk alapelve, hogy diákjainkat semmilyen formában nem különböztetjük meg. Ha az osztályfınök az osztályon belül felfigyel a problémára, akkor azt saját hatáskörében igyekszij megoldani, sikertelenség estén a megfelelı fórum segítségét kéri. - 36/76 -

37 5. d) Az intézmény nevelési- oktatási-képzési tevékenységének értékelése és fejlesztése 1. Milyen idıközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos közös követelményeket? 2. Milyen információk alapján és hogyan végzik a tantervek, szakmai program, tanmenetek, tananyagok tartalmának felülvizsgálatát és fejlesztését, annak érdekében, hogy megfeleljenek a változó szakmai elvárásoknak? A tanév során és a tanév elején az igazgatóhelyettes tájékozatja az esetleges változásokról a munkaközösség-vezetıket. Ezt követıen ık tájékoztatják a munkaközösség tagjait az esetleges változásokról, módosításokról, akik ennek megfelelıen módosítják a tanterveket. Természetesen a szakképzésben lezajló folyamatos változások, az OKJ-s képzések állandó módosítása nagy feladat elé állítja a munkaközösségeket. A moduláris képzés tanmeneteinek megírásához elengedhetetlen több kolléga együttmőködése, hiszen a gyakorlati képzés anyagához kell igazítani az elméleti képzés anyagát. 3. Hogyan értékelik a tanulói teljesítménymérések és a kompetenciamérések (kiemelten az országos mérés, értékelés), a szakmai vizsgák eredményeit, és miként csatolják vissza ezeket az eredményeket az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének továbbfejlesztéséhez, szakmai programjainak módosításához? Munkaértekezleten kap a tantestület tájékoztatást a mérések eredményeirıl. Beavatkozásra aakor van szükség, ha a mérések eredménye nem megfelelı vagy átlag alatti, illetve a korábbi eredményekhez képest jelentıs csökkenést mutat. Ebben az esetben az iskola vezetése elrendeli a kötelezı fejlesztést. Ezt munkaközösségi szinten feladatban létrehozásával kell megoldani, amely feladatbankot a szaktanárok használják, s a feladatmegoldást beépítik a tanmenetükbe. Ugyancsak elıírás, hogy olyan helyettesítésekkor, amikor nem lehet szakos kollégával megoldani az órát, a helyettesítı kolléga arra az órára a feladatbankból választott gyakorlatot visz órára. 4. Hogyan használják fel a Pedagógiai Program megvalósulásának értékelésébıl és az Intézményi Minıségirányítási Program éves végrehajtásának értékelésébıl származó eredményeket az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének a fejlesztéséhez? 5. Milyen idıközönként, mi alapján és hogyan vizsgálják felül a tanulók értékelési rendszerét? Hogyan történik a rendszer fejlesztése az értékelés eredményei alapján? A jogszabályi változások esetén, illetve a Pedagógiai Program felülvizsgálatakor, módosításakor, ha ez szükséges. Mindez vezetıi irányítással munkaközösségi szinten kidolgozott javaslatokkal történik, amelyeket a tantestületi értekezleten vitatunk meg és fogadunk el. 6. Milyen módon, és milyen rendszerben értékelik és fejlesztik tovább az intézmény nevelésioktatási módszereit, alkalmazott eljárásait? Hogyan biztosítják a nem eredményes, vagy nem kellıen hatékony nevelési-oktatási módszerek, eljárások azonosítását? 7. Hogyan értékelik és fejlesztik a külsı képzıhelyek módszertani kultúráját, alkalmazott eljárásait? 5. e) A közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése és fejlesztése Az 5.e alkritériumban az intézmény munkatársakon kívüli közvetlen partnereivel (pl. szülık, tanulók, fenntartó, külsı gyakorlati képzıhelyek, munkáltatók) kialakított partnerkapcsolatai menedzselésének, valamint igény- és elégedettségmérésének a módját kell bemutatni. 1. Hogyan végzik a közvetlen partnerek és képviselıik azonosítását, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az azonosított partnerek körét és a rájuk vonatkozó információkat? A partnerazonosítás folyamata az Intézményi Minıségirányítási Programban részletesen szabályozva van. 2. Hogyan mérik a közvetlen partnerek igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? - 37/76 -

38 Évente kérdıíves formában, a Szakiskolai Önértékelési Modell kérdéseire válaszolva. A következı kérdıív összeállításakor figyelembe vesszük az estleges visszajelzéseket és a kiértékelés folyamán felmerült problémákat. Ezeket a MICS csoport megvitatja, s így állítja össze a következı tanév kérdıíveit. 3. A közvetlen partnerek igényeinek figyelembevételével hogyan határozták meg a kapcsolattartás követelményeit, és ezeket mely dokumentumokban fogalmazták meg? A közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartás követelményeit, formáit az SZMSZ, a Pedagógiai Program és az Intézményi Minıségirányítási Program részletesen tartalmazza, mely dokumentumok megismerését az iskola lehetıvé teszi a partnerei számára. A kapcsolattartás fogadóórákon, szülıi értekezleteken, szakmai napokon és telefonon, levélben történik. Az éves programban szerepel, mikor vannak szülıi értekezletek és fogadó órák. A gyakorlati oktatásvezetık látogatják a munkahelyeket, mely látogatásokról jegyzıkönyv készül. 4. Hogyan történik a közvetlen partnerektıl érkezı visszajelzések, panaszok kezelése? A visszajelzéseket a MICS csoport összegyőjti, azokat a vezetés elé tárja. Szükséges esetben intézkedési tervet dolgoz ki, s annak végrehajtását koordinálja. A következı évi felmérés során megállapítja, hogy a probléma megoldódott-e, vagy további beavatkozásra van szükség. 5. Milyen tevékenységekbe és fejlesztésekbe, és hogyan vonja be az intézmény a közvetlen partnereit? A szülık különbözı fokú bevonása az osztályfınök feladata. Iskolai rendezvények lebonyolításához kérjük segítségüket, az érettségi vizsga folyamán segítenek a gyerekek büféellátásában, segítséget nyújtanak kapcsolataik révén kirándulások szervezéséhez. Az osztályfınöknek beérkezett javaslatok kérések alapján az osztályfınöki munkaközösség elıadásokat szervez, külsı szakértıket hív meg. A kamarával együtt zajlanak a szakmai vizsgák, a tanulóképzésben egymásra vagyunk utalva. 6. Milyen módon tájékoztatják az intézmény közvetlen partnereit jogaikról és kötelességeikrıl? Diákokat az elsı osztályfınöki órán, a szülıket az elsı szülıi értekezleten. A külsı gyakorlati helyek képviselıit a szakmai napokon illetve a személyes látogatáskor. 7. Hogyan történik a tájékoztatás a tanulók elımenetelérıl? Osztályzatok útján, szülıkkel való személyes beszélgetés útján. Osztályzatokat általában minden hónapban minden tárgyból kapnak a tanulók, az osztályfınök minden hónap végén ellenırzi, hogy a jegyeket beírta-e a diák az ellenırzıjébe. Szülıi értekezletekre és fogadó órákra félévente kerül sor, de pedagógusaink naponta készen állnak arra, hogy idıpont egyeztetés után a szülıket fogadják, kérdéseikre akár személyesen, akár telefonon válaszoljanak. 8. Hogyan kísérik figyelemmel, követik nyomon a tanulók szakmai pályáját? A végzıs osztályfınök feladata az utókövetés megszervezése. A tanév végén elkérik az elérhetıségeket, s megbeszélik a tanulókkal, hogy lehetıség szerint jelezzenek vissza, hol folytatták életüket. A kapcsolattartáshoz kihasználjuk a modern kor adta számítógépes lehetıségeket is. Nagyon sok diákunk jön vissza az évek során látogatóba, bizonyítva ezzel az iskolához való ragaszkodásukat. 9. Milyen csatornákon keresztül, és hogyan valósul meg az intézmény tevékenységének és eredményeinek a megismertetése, az intézmény PR tevékenysége? Az intézmény honlapján és a rendszeresen megjelenı iskolaújságban megjelentetjük az eredményeinket. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi média képviselıivel, s így a nagyobb eseményekrıl, jelentısebb eredményekrıl a helyi televízió és a helyi újság is rendszeresen beszámol. - 38/76 -

39 6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a közvetlen partnerek elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 6. kritériumban az intézmény munkatársakon kívüli közvetlen partnereinek elégedettségével kapcsolatos eredményeit kell bemutatni. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények a következı, 7. kritériumba tartoznak. (Minden egyes, a vélemények megismerésére vonatkozó kérdéscsoportnál meg kell vizsgálni, hogy mely közvetlen partneri körtıl (pl. tanulók, szülık, munkáltatók, fenntartó) érdemes megkérdezni az adott kérdést, azaz mely partner véleménye nyújthat releváns információt a vizsgált kérdés tekintetében.) A 6.b alkritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 6. a) A közvetlen partnerek véleménye az intézményrıl és teljesítményérıl 1. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri vélemények: (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) a. a munkába állásra történı felkészítéssel vagy a tanulók továbblépésével kapcsolatban, b. a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összhangjával kapcsolatban, c. a szakmai gyakorlat színvonalával kapcsolatban, d. a szakmai ismeretek korszerőségével kapcsolatban, e. a tanulók elhelyezkedési lehetıségeivel, elhelyezkedésük támogatásával kapcsolatban, f. a tanórán kívüli tevékenységek biztosításával kapcsolatban, g. az egyéni haladás lehetıségének biztosításával kapcsolatban, h. a tanulók értékelésével kapcsolatban a.) 1. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri vélemények Örülök az iskolaválasztásnak. 2. Van lehetıség a továbbtanulásra. 3. Az itt megszerzett tudás alkalmas az önálló munkavégzésre A szakmai gyakorlatok érdekesek, hasznosak Lesz lehetıség az elhelyezkedésre A tanórán kívüli tevékenységeket megfelelınek találom A tanárok rendszeresen értékelik a gyerekek munkáját. diákok %-ban szülık %-ban - 39/76 -

40 2. A nevelı-oktató munka körülményeivel kapcsolatos partneri vélemények: (8, 10) a. az intézmény környezetével, létesítményeinek, épületeinek megfelelıségével, állagával kapcsolatban, b. az elméleti oktatás tárgyi felszereltségével kapcsolatban, c. a tanmőhelyek, gyakorlóhelyek állagával, felszereltségével kapcsolatban, d. a szakmai gyakorlat arányával kapcsolatban az iskolai tanmőhely és az üzemi, vagy vállalkozói gyakorlóhely között, e. a tanulóknak biztosított juttatásokkal kapcsolatban. 6. a) 2. A nevelı-oktató munka körülményeivel kapcsolatos partneri vélemények Iskolánk tiszta, gondozott Az épületek felújításra szorulnak A tárgyi felszereltség megfelelı. diákok %-ban szülık %-ban 3. A közvetlen partnerekkel kialakított kapcsolat menedzselésével kapcsolatos partneri vélemények: (11, 12, 13) a. a közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartással kapcsolatban, b. a közvetlen partneri megkeresésekre való reagálással kapcsolatban, c. az intézmény által szolgáltatott információkkal és azok hozzáférhetıségével kapcsolatban, d. a panaszok és reklamációk kezelésével kapcsolatosan. 6. a) 3. A közvetlen partnerekkel kialakított kapcsolat menedzselésével kapcsolatos partneri vélemények diákok %-ban szülık %-ban A problémákkal bátran fordulhatok a tanárok felé. 2. Otthon rendszeresen megnézik az ellenırzı könyvet. 3. Rendszeresen részt vesznek a szülıi értekezleten. - 40/76 -

41 4. Az intézmény munkatársaival kapcsolatos partneri vélemények: (14,15,16,17) a. a vezetés magatartásával és példamutatásával kapcsolatban, b. a munkatársak (pl. szaktanárok, szakoktatók, szabadidı szervezı, iskolapszichológus) felkészültségével kapcsolatban, c. a munkatársak kommunikációs készségével kapcsolatban, d. a munkatársak hozzáállásával kapcsolatban a) 4. Az intézmény munkatársaival kapcsolatos partneri vélemények A tanároktól a kért segítséget megkapják Az osztályfınök rendszeres tájékoztatást ad a tanulmányi eredményekrıl A tanárok kedvesek, segítıkészek A tanárok szakmailag felkészültek. diákok %-ban szülık %-ban 5. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos partneri vélemények: (18) a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban, b. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatosban, c. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban. 6. a) 5. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos partneri vélemények Támogatják adójuk 1%-val iskolánkat. diákok %-ban szülık %-ban A tanulói és szülıi kérdıíveket közel azonos kérdésekkel állítottuk össze. Az összehasonlító eredményeket az alábbi táblázat és diagramm mutatja. A kérdésekre igennel illetve nemmel kellett válaszolni, a táblázat az igen válaszok százalékos arányát mutatják. - 41/76 -

42 Kritérium száma Kérdés, állítás. Diákok %-ban Szülık %-ban 6.a)1. 1. Örülök az iskolaválasztásnak a)1. 2. Van lehetıség a továbbtanulásra a)1. 3. Az itt megszerzett tudás alkalmas az önálló munkavégzésre. 6.a)1. 4. A szakmai gyakorlatok érdekesek, hasznosak a)1. 5. Lesz lehetıség az elhelyezkedésre a)1. 6. A tanórán kívüli tevékenységeket megfelelınek találom a)1. 7. A tanárok rendszeresen értékelik a gyerekek munkáját a)2. 8. Iskolánk tiszta, gondozott a)2. 9. Az épületek felújításra szorulnak a) A tárgyi felszereltség megfelelı a) A problémákkal bátran fordulhatok a tanárok felé a) Otthon rendszeresen megnézik az ellenırzı könyvet a) Rendszeresen részt vesznek a szülıi értekezleten a) A tanároktól a kért segítséget megkapják a) Az osztályfınök rendszeres tájékoztatást ad a tanulmányi eredményekrıl. 6.a) A tanárok kedvesek, segítıkészek a) A tanárok szakmailag felkészültek a) Támogatják adójuk 1%-val iskolánkat b) A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok 1. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a nevelı-oktató munka körülményeivel kapcsolatban: a. szakképzı iskola 9. évfolyamára jelentkezık és felvettek aránya (K), Túljelentkezés Szakközépiskola 535% 940% Túljelentkezés Szakiskola 352% 405% b. az iskola szakképzı évfolyamaira jelentkezık és felvettek aránya, c. a kötelezı eszköz és felszerelésjegyzék elıírásaihoz képest való felszereltség (B), d. egy tanteremre jutó audio-vizuális eszközök száma (B), e. egy tanulóra jutó számítógépek száma (K), ,09 f. a hálózatba kötött számítógépek aránya az összes számítógéphez viszonyítva (B), as tanév: 99% es tanév: 99 % g. az intézményi számítógépek és az Internet csatlakozások aránya (B) as tanév: 98% es tanév: 99% h. a tanulóknak nyújtott juttatások és ezek mértéke, i. a tanulók munka és tanulási körülményeinek javítása érdekében tett fejlesztések és ezek mértéke, - 42/76 -

43 j. az iskolakönyvtár éves gyarapodásának mértéke (B), k. munkaruhára, védıfelszerelésre fordított összeg a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B). l. 11. szakiskolai évfolyamokra felvehetı és felvett tanulók aránya (K), új kulcsindikátor as tanév: 97 % 2. A közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a velük kialakított kapcsolattartás eredményességével és hatékonyságával kapcsolatban: a. a közvetlen partnerek együttmőködésekbe történı bevonásának eredményességi mutatói, b. a Diákönkormányzat eredményes mőködésének mutatói, c. a Szülıi Munkaközösség eredményes mőködésének mutatói, részvételi arány a as tanévben: 70 % d. az iskolaszék eredményes mőködésének mutatói, e. a közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartás és kommunikáció eredményességének mutatói, f. második szakmát szerzett tanulók aránya a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), as tanév: 1,17% g. az intézmény által mőködtetett szervezetek (pl. intézményi alapítvány) támogatottsága, h. a szülıi és tanulói ajánlások száma, i. a közvetlen partnerektıl beérkezı panaszok, reklamációk száma, aránya, as tanév: 0 % j. a gyakorlati képzésben együttmőködı munkáltatók aránya az oktatott szakmák számához viszonyítva (B), as tanév: 12,71 k. gyakorlati férıhelyek aránya a szakképzıs tanulólétszámhoz viszonyítva (B), as tanév: 24% l. a közvetlen partnerek részvételi aránya az intézmény által szervezett rendezvényeken. m. a szakképzı iskolai képzésben külsı gyakorlóhelyen eltöltött gyakorlati órák aránya (K), belsı 15,6 külsı Egyéb, az intézmény számára fontos, a közvetlen partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok, amelyek a fenti pontokban nem szerepelnek. - 43/76 -

44 7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a munkatársak elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül, ahol lehet a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 7.b alkritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 7. a) A munkatársak véleménye az intézményrıl és teljesítményérıl 1. A munkatársak véleménye a pedagógiai munka területén: (5,24,53,70) a. a tantárgyfelosztással kapcsolatban, b. a tanulók egységes értékelési rendszerének kialakításával kapcsolatban, c. a képzési kínálattal kapcsolatban a) 1. A munkatársak véleménye a pedagógiai munka területén 3,37 2,7 4,26 3, Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. 24. A tanulók egy séges értékelési rendje jól mőködik. 53. A magatartásszorgalom jegy ek megállapításánál köv etem a Pedagógiai Program elıírásait. 70. Iskolánk ny itott az új elképzelések iránt. 2. A munkatársak véleménye a szakmai munka értékelésérıl: (26, 52) a. az értékelési rendszer mőködésével kapcsolatban, b. az értékelés megfelelıségével (objektivitásával) kapcsolatban, c. az értékelés eredményeinek felhasználásával kapcsolatban. - 44/76 -

45 7. a) 2. A munkatársak véleménye a szakmai munka értékelésérıl 4 3 2,63 3, A pedagógusok szakmai munkájának értékelése folyamatos. 52. Ismerem a pedagógusértékelés szempontjait. 3. A munkatársak véleménye az intézmény továbbképzési rendszerérıl: (23, 28, 30, 56, 60) a. munkatársak továbbképzésének tervezésével és a továbbképzés megvalósításával kapcsolatban, b. a munkatársak egyéni képzési igényeinek teljesítésével kapcsolatban, c. a munkatársak képességeinek és tudásának fejlesztését szolgáló belsı képzésekkel kapcsolatban. 7. a) 3. A munkatársak véleménye az intézmény továbbképzési rendszerérıl 4 3 3,48 3,13 3,22 3,8 3, Figyelembe veszik továbbképzési igényeimet. 28. Jól szervezetten mőködik a belsı továbbképzés. 30. Lehetıségem van a külsı továbbképzésen megszerzett tudás átadására. 56. Szükségesnek tartom a belsı továbbképzéseket. 60. Szívesen megyek továbbképzésekre. 4. A munkatársak véleménye a vezetés területén: (13, 22, 32, 33, 34, 50, 64, 65) a. az alkalmazási feltételekkel kapcsolatban, b. a feladatok felosztásával kapcsolatban, c. a munkatársak támogatásával kapcsolatban a feladataik teljesítésében, d. a munkatársak észrevételeinek figyelembe vételével kapcsolatban, e. a vezetıi ellenırzéssel kapcsolatban, - 45/76 -

46 f. a teljesítményértékelési rendszer mőködésével kapcsolatban. 7. a) 4. A munkatársak véleménye a vezetés területén ,59 3,23 2,43 3,37 4,2 3,22 3,5 4, Személyes véleményemet elmondhatom következmények nélkül. 22. Meghallgatják a nevelési értekezletek témáira tett javaslataimat. 32. A pedagógusok teljesítményértékelése megfelelıen mőködik. 33. Az új pedagógusok 34. Szakmai problémáim felvétele megfelelı esetén számíthatok a körültekintéssel történik. kollégák segítségére. 50. Az iskola legfontosabb döntései elıtt kikérik a pedagógusok véleményét. 64. Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe veszi a tantestület döntéseit. 65. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáinak megoldásában. 5. A munkatársak véleménye a munkakörülmények területén: (9, 27, 35, 36, 37, 38, 39, 57, 58, 61,62, 66, 67, 74) a. a bér és egyéb juttatásokkal kapcsolatban, b. a helyi képzési program megvalósítási feltételeivel kapcsolatban, c. a munka-egészségügyi és munkavédelmi körülményekkel kapcsolatban, d. a munkahelyi környezettel, és annak biztonságosságával kapcsolatban, e. az elméleti oktatás eredményes megvalósítását szolgáló eszközállomány korszerőségével kapcsolatban, f. a tanmőhely gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi felszereltség biztosításával kapcsolatban. - 46/76 -

47 7. a) 5. A munkatársak véleménye a munkakörülmények területén ,59 4,39 3,5 3,87 2,8 4,17 3,37 3,26 3,33 2,83 2,93 3,54 2, Ebben az iskolában fejlıdhetek. 27. A szakmai munka értékelése a minıségi bér 35. A tanmőhelyek felszereltsége biztosítja a tanulók 36. Elegendı szemléltetı eszköz áll rendelkezésre. 37. Korszerő technikai eszközök segítik a tanulás 38. Az iskolaépület tiszta, rendezett. 39. A munkaegészségügyi ellátással elégedett 57. Az iskola felszereltsége megfelel az 58. Az iskolában otthon érzem magam. 61. Szívesen látok el iskolai feladatokat munkaidın túl is 62. Taníthatok saját elképzelésem szerint. 66. A tanári szoba barátságos jellegő. 67. Elégedett vagyok az iskolai étkeztetés 74. A fenntartó megfelelıen támogatja az iskola 6. A munkatársak véleménye az együttmőködés területén: (8, 10, 15,16, 44, 46, 54, 63, 69) a. a munkaközösségekkel, és a munkaközösségek munkájának támogatásával kapcsolatban, b. a pedagógusok együttmőködésével kapcsolatban, c. a belsı információs rendszerrel kapcsolatban, d. az intézménynek a közvetlen partnerekkel való együttmőködésével kapcsolatban. 7. A munkatársak véleménye a bevonás területén: (20, 21, 47, 48, 49, 55) a. a küldetés, jövıkép, a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az egyéb hosszú távú tervek tartalmának kialakításába történı bevonással kapcsolatban, b. a munkatársak tervezésbe, döntés elıkészítésbe és döntésekbe történı bevonásával kapcsolatban, c. a team-munka alkalmazásával kapcsolatban, d. a team-munkában való részvételre történı ösztönzéssel kapcsolatban, e. a fejlesztı teamek munkakörnyezetének, a team-munka feltételeinek kialakításával kapcsolatban. 8. Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek értékelésével kapcsolatos munkatársi vélemények: a. a Pedagógiai Program megvalósításával kapcsolatban, b. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásával kapcsolatosban, c. az intézmény egyéb hosszú távú terveinek megvalósításával kapcsolatban. A munkatársak között 2007 tavaszán végzett klíma-teszt eredményeit állítottuk a kérdéseknek megfelelı csoportokba, a diagrammok ezek alapján készültek. Az alábbiakban a teljes klíma-teszt eredménye olvasható. Az állításokat 1-5 között (egyáltalán nem így van - nagyon jellemzı) kellett értékelni. Az érthetıségért a diagrammokban csak néhány eredményt tudtunk ábrázolni. Alkritériumok száma Állítás Eredmény - 47/76 -

48 7.a)1. 5. Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. 3,37 6 A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a 2,76 kívánságaimat 7. Sok kolléga túl kevés energiát fektet a munkájába. 2,85 7.a)6. 8. Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos 4,04 problémáimat. 9. Ebben az iskolában fejlıdhetek. 3,00 7.a) Az iskolában történı lényeges dolgokról tudok. 2, Az igazgató döntéseibe senkinek sincs beleszólása. 2, A szaktanárok keveset beszélgetnek az 2,39 osztályfınökkel. 7.a) Személyes véleményemet elmondhatom 3,59 következmények nélkül. 14. Nálunk torzulnak az információk. 2,98 7.a) Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom 4,02 kollégáim tanácsát. 7.a) Kielégítıen tudok mindenrıl tájékozódni. 3, Hiányzik a bizalom a kollégák között. 2, Egyesek privilégiumot élveznek nálunk. 3, Néhány kolléga árt az iskola hírnevének. 3,02 7.a) A tanárok véleménye is számít a fejlesztések 3,41 tervezésekor. 7.a) Bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen 3,63 új módszer kipróbálását. 7.a) Meghallgatják a nevelési értekezletek témáira tett 3,23 javaslataimat. 7.a)3. 23.Figyelembe veszik továbbképzési igényeimet. 3,48 7.a) A tanulók egységes értékelési rendje jól mőködik. 2,7 25. Az iskola képzési kínálatán változtatni kellene. 2,89 7.a) A pedagógusok szakmai munkájának értékelése 2,63 folyamatos. 27. A szakmai munka értékelése a minıségi bér 2,59 differenciálásában is megmutatkozik. 7.a) Jól szervezetten mőködik a belsı továbbképzés. 3, Nem egyenlı részben osztják el a pedagógusok 3,57 között a feladatokat. 7.a) Lehetıségem van a külsı továbbképzésen 3,22 megszerzett tudás átadására. 31. Vannak kollégák, akik semmilyen feladatot sem 3,52 látnak el. 7.a) A pedagógusok teljesítményértékelése megfelelıen 2,43 mőködik. 7.a) Az új pedagógusok felvétele megfelelı 3,37 körültekintéssel történik. 7.a) Szakmai problémáim esetén számíthatok a kollégák 4,2 segítségére. 7.a) A tanmőhelyek felszereltsége biztosítja a tanulók 4,39 szakmai fejlıdését. 7.a) Elegendı szemléltetı eszköz áll rendelkezésre. 3,5 7.a) Korszerő technikai eszközök segítik a tanulás eredményességét. 3,87-48/76 -

49 7.a) Az iskolaépület tiszta, rendezett. 2,8 7.a) A munkaegészségügyi ellátással elégedett vagyok. 2, A munkabéren kívüli juttatásokat nem tartom 3,85 megfelelınek. 41. A mi iskolánk gyermekközpontú. 3, Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között. 2, Meglehetısen ridegnek tartom a tanár-diák 2,17 kapcsolatot. 7.a) A munkaközösség által meghatározott feladatokat 2,76 minden kolléga egységesen teljesíti. 45. Jól mőködik a szülıkkel való kapcsolattartás. 3,55 7.a) A szülı segítséget nyújt a problémák megoldásában. 2,24 7.a) Szívesen dolgozom team-munkában. 3,48 7.a) Részt vettem a Pedagógiai Program elıkészítésében. 2,61 7.a) Olvastam iskolánk Pedagógiai Programját. 3,72 7.a) Az iskola legfontosabb döntései elıtt kikérik a 3.22 pedagógusok véleményét. 51. A Minıségirányítási Program megállapításait 3,35 alkalmazom munkám során. 7.a) Ismerem a pedagógusértékelés szempontjait. 3,11 7.a) A magatartás-szorgalom jegyek megállapításánál 4,26 követem a Pedagógiai Program elıírásait. 7.a) Közös feladatok esetén a tantestület jól mőködik. 4,07 7.a) Hatékonynak tartom a kiscsoportos megbeszéléseket 4,15 a tantestületben. 7.a) Szükségesnek tartom a belsı továbbképzéseket. 3,80 7.a) Az iskola felszereltsége megfelel az igényeknek. 3,26 7.a) Az iskolában otthon érzem magam. 3, Szívesen tanítanék más iskolában. 2,43 7.a) Szívesen megyek továbbképzésekre. 3,17 7.a) Szívesen látok el iskolai feladatokat munkaidın túl is 3,37 7.a) Taníthatok saját elképzelésem szerint. 4,17 7.a) A tanárok és szülık között jó kapcsolat van. 2,61 7.a) Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe 3,50 veszi a tantestület döntéseit. 65. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak 4,28 személyes emberi problémáinak megoldásában. 7.a) A tanári szoba barátságos jellegő. 2,93 7.a) Elégedett vagyok az iskolai étkeztetés 3,54 körülményeivel. 68. A tanítás számomra hivatás. 4,13 7.a) Minden kollégával együtt tudok dolgozni. 3,89 7.a) Iskolánk nyitott az új elképzelések iránt. 3, Határozottabb arculatot kellene adni az iskolának. 3, Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat. 2, Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában. 2,74 7.a) A fenntartó megfelelıen támogatja az iskola munkáját. 2,17 7. b) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok - 49/76 -

50 1. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a pedagógiai munka területén: a. a munkatársak szakmai képzéseinek köre és eredményességük mutatói, b. egyetemre/fıiskolára járó munkatársak száma a munkatársi létszámhoz viszonyítva (B), % 8% 13% c. a pedagógiai végzettséggel rendelkezı szakoktatók az összes szakoktatóhoz viszonyítva (B), % 23% 23% d. dokumentummal igazolt informatikai ismeretekkel rendelkezı szakképzı iskolai pedagógusok aránya (K), ,71% 22.8% 22% e. legalább középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezı szakképzı iskolai pedagógusok aránya (K), % 30% 33% f. a szaktanárok és gyakorlati oktatók ismeretátadási, készség- és képességfejlesztési módszereinek bıvítésével és e módszerek alkalmazásával kapcsolatos eredményességi mutatók, g. a Pedagógiai Program ismertségét és elfogadottságát jellemzı mutatók. 2. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a szakmai munka értékelése területén: a. a szakmai alkalmasság és a szakmai munka értékelésének szempontjaihoz illeszkedı mutatók, b. szakképzı iskolai szakos ellátottság mértéke (K), ,5% 95% 95,5% c. gyakorlati oktatók szakmai kompetenciája, d. óralátogatások száma a pedagógiai tevékenységet végzık létszámához viszonyítva (B), e. óralátogatások száma a megtartott órák számához viszonyítva (B), f. értékelı megbeszélésen résztvevı munkatársak aránya a teljes munkatársi létszámhoz viszonyítva (B), g. a munkatársak teljesítményértékelésébıl származó mutatók. 3. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a munkatársak továbbképzése területén: a. az intézményben megvalósított belsı és külsı képzések eredményességére vonatkozó mutatók, b. a tanévben külsı továbbképzésen résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya (K), ,77% 76% 100% - 50/76 -

51 c. egynél több felsıfokú végzettséggel rendelkezı, szakképzı iskolában tanító munkatársak száma a teljes szakképzési pedagógusi létszámhoz viszonyítva (B), % 55,7% 62% d. szakértıi tevékenységet folytató szakképzı iskolai pedagógusok aránya az összes szakképzı iskolában tanító pedagóguslétszámhoz viszonyítva (B), ,49% 1,4% 4,5% e. külföldi tanulmányúton résztvevı szakképzıi pedagógusok aránya (B), % 2,8% 4.5% f. egy fıre jutó belsı továbbképzések óraszáma, g. belsı szakmai képzések óraszámának egy fıre vetített aránya (B), átkerült az egyéb (benchmarking) indikátorok közé a kulcsindikátorok közül 1,36 óra h. egy fıre jutó külsı továbbképzések óraszáma (B), 42 óra i. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó továbbképzési költség (K), Ft Ft Ft j. bemutató órák száma. 2 óra 4. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a vezetés területén: a. a vezetés mőködésére vonatkozó eredményességi mutatók, b. az egyének és a teamek elismerésének mutatói, c. elismerésben részesült szakképzı iskolai pedagógusok aránya (K), 3% d. munkaügyi jogviták aránya (B), % 0% 0%. e. kilépı pedagógusok száma (kivéve nyugdíjazás) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B), ,28% 1,4% 12% f. kilépı pedagógusok száma (beleértve a nyugdíjazást is) a dolgozói létszámhoz viszonyítva (B), % 5,7% 15% g. engedélyezett álláshelyek és a betöltött álláshelyek aránya (B), 93% h. óraadó pedagógusok aránya (B), /76 -

52 4,47% 4,2 % 3% i. j. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó táppénzes napok száma (K) ,2 nap 8,5 nap 12 nap 5. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a munkakörülmények területén: a. alkalmazottak éves bruttó átlagjövedelme (B), as tanév: Ft b. jutalom bruttó összegének aránya az összes bruttó munkabérhez (B), 0.5% c. munka és egészségvédelemmel kapcsolatos fejlesztések eredményességének mutatói, d. a munkatársak munkakörülményeinek javítására tett intézkedések és ezek eredményességi mutatói, e. egy alkalmazottra jutó számítógépek száma (B) A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok az együttmőködés területén: a. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó túlórák száma (B), óra 93,3 óra b. egy szakképzı iskolai pedagógusra jutó helyettesítések száma (B), c. az intézményen belüli tapasztalatok összegzésének és átadásának eredményességi mutatói, d. a munkaközösségek munkájának eredményességére vonatkozó mutatók, e. a munkatársak közötti kommunikáció eredményességének mutatói. 7. A munkatársak elégedettségét alátámasztó számszerő adatok a bevonás területén: a. a munkatársak bevonásának és felhatalmazásának mutatói, b. a munkatársak bevonásának mértéke a Pedagógiai Program, helyi tanterv kialakításába, c. a fejlesztı teamek és a fejlesztésben résztvevı munkatársak száma, d. a team-munka elterjedését igazoló mutatók, e. team-munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok aránya (K), ,8% 45% f. a team munkában résztvevı szakképzı iskolai pedagógusok számára biztosított órakedvezmények száma (B), 6 óra g. a munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézményi fejlesztésekbe, h. a munkatársak bevonását igazoló mutatók a döntések elıkészítésébe, i. a nem-pedagógus munkatársak bevonását igazoló mutatók az intézmény fejlesztési tevékenységébe. - 52/76 -

53 8. A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival és más intézmények eredményeivel összehasonlítva a társadalom, illetve a társadalmat képviselı szervek, szervezetek elégedettsége terén és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül, ahol lehet a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 8. kritériumban az intézmény társadalmi szerepvállalását kell bemutatni. Ezek azok a tevékenységek, amelyeket az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységén felül végez, és amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az intézmény elsıdleges célrendszeréhez. Ugyancsak itt kell bemutatni az intézmény közvetett partnereinek elégedettségével kapcsolatos eredményeit is. (Minden egyes vélemény kérdéscsoportnál meg kell vizsgálni, hogy mely társadalmi és / vagy közvetett partneri körtıl (pl. jogalkotó, társadalmi, civil, és szociális szervezetek, kamarák stb.) származó vélemény nyújthat releváns információt a vizsgált kérdés tekintetében.) A 8. kritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 8. Az intézmény társadalomra gyakorolt hatásainak eredményei 1. A közvetett partnerek véleménye, a velük kapcsolatos elégedettségi felmérések eredményei. 2. A társadalom véleménye: a. a közösség és a közvetett partnerek számára fontos információk megosztásával kapcsolatban, b. az intézmény és képviselıinek etikai magatartásával kapcsolatban, c. a társadalmi és közvetett partneri igények és elvárások kielégítésével kapcsolatban, d. a társadalmat képviselı szervezetekkel és az intézmény közvetett partnereivel történı együttmőködés hatékonyságával kapcsolatban, e. a közösen szervezett rendezvények megítélésével kapcsolatban. 3. A társadalom és a közvetett partnerek elégedettségét alátámasztó számszerő adatok: a. az iskola által elnyert díjak, kitüntetések és elismerések száma (K), db 0 db b. a közösen szervezett rendezvények számának alakulása, c. az intézmény számára kötelezıen elıírt társadalmi és törvényi követelményeknek való megfelelés (például ÁNTSZ-elıírások), amelyeket ezen ellenırzéseken való megfelelések igazolnak, d. az intézmény társadalmi szerepvállalása és ezen szerepvállalásra adott sajtóvisszhang (nem a pedagógiai munka elismerésére vonatkozó sajtóvisszhang), 4. A fenntartható fejlıdés elveinek érvényesítését alátámasztó számszerő adatok: a. energiafelhasználás alakulása, b. megújuló energiák használatának aránya, c. újrahasznosítható anyagok használatának mértéke, d. a keletkezı szemét mennyiségének alakulása. - 53/76 -

54 5. Egyéb, a környezetterhelés megelızése érdekében tett erıfeszítéseket alátámasztó számszerő adatok: a. hang- és zajterhelés csökkentésének mértéke, b. veszélyes anyagok felhasználásának alakulása, c. veszélyes hulladékok keletkezésének aránya, d. tárolt és ártalmatlanításra elszállított veszélyes anyagok aránya. - 54/76 -

55 9. KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK Milyen eredményeket ért el az intézmény elıre tervezett céljaival, teljesítményével és más, megfelelıen kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlıdtek ezen eredményei az elmúlt években? Ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre (ahol célszerő szakiskolára és szakközépiskolára) külön is meg kell vizsgálni az önértékelés során, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. A 9. kritériumban félkövér dılt karakterrel szedett mutatók ún. kulcsindikátorok (K), melyekhez kötelezı az intézményi adatgyőjtés. 9. a) Az intézmény kulcsfontosságú eredményei 1. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei a Pedagógiai Programban kitőzött nevelési célok teljesülésével kapcsolatban: a. a tanulók viselkedésének fejlıdésére vonatkozó eredmények, b. a gondozás, jóllét és a diákok védelmének eredményei, c. a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésében elért eredmények, d. a gyermek és ifjúságvédelem területén elért eredmények, ÚTRAVALÓ ösztöndíjban részt vevı diákok és mentoraik száma: Út az érettségihez diák Út az érettségihez mentor Út a szakmához diák Út a szakmához mentor 6 14 e. külsı ifjúságvédelmi szervek eljárásába kerülı szakképzıs diákok aránya (B), átkerült az egyéb (benchmarking) indikátorok közé a kulcsindikátorok közül as tanév: 0.6% f. a szociális hátrányok enyhítése és leküzdése érdekében tett intézkedések eredményei, g. a hátrányos helyzető tanulók integrációjának eredményei, h. az etikus, erkölcsös magatartás elterjedtségének, megvalósításának eredményei. 2. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei a Pedagógiai Programban kitőzött oktatási célok teljesülésével kapcsolatban: a. vizsgaeredmények szakmánként (B), elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Élelmiszer és 2,57 3,17 3,0 3,73 3,88 4,13 vegyi áru kereskedı Vas-és 2,86 4,15 3, ,0 4,33 mőszaki kereskedı Ruházati 2,92 4,08 3,17 3,61 3,8 3,42 eladó Cukrász 2,93 3, ,41 3,76 Vendéglátó 2,38 3,38 eladó Pincér 2,22 3,76 2,45 3, Szakács 2,62 3,57 3,0 3, Kereskedelmi 4,08 4,62-55/76 -

56 technikus Vendéglátó technikus 2,57 3,62 3,33 4,08 3,07 3,81 b. a szakképzı iskolai lemorzsolódás mértéke (intézményt elhagyó tanulók aránya) (K), ,5% 3,89% 5% c. adott szakmát megkezdett és befejezett tanulók aránya (K), Élelmiszer és vegyi 100% 62,5% 47,5% áru kereskedı Vas és mőszaki 100% 95,4% 83,33% kereskedı Ruházati eladó 81,25% 67,3% 84% Cukrász 75% % Vendéglátó eladó ,54% Pincér 64,5% 62,1% Szakács 70,96% 67,3% Kereskedelmi 86,66% technikus Vendéglátó technikus 73,33% 81,8% 75,75% d. SZKTV-n országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), as tanév: 0,4% e. Szakmacsoportos szakmai elıkészítı Érettségi Tantárgyak Versenyen (SZÉTV) országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), as tanév: 0,4% f. Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) országos döntıbe jutó tanulók aránya a szakközépiskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), 0,4% g. érettségit adó képzésen továbbtanuló diákok száma a végzett szakiskolás diákok számához viszonyítva (B), átkerült az egyéb (benchmarking) indikátorok közé a kulcsindikátorok közül iskolai szinten: 51% Élelmiszer és vegyi árukereskedı:62% Vas-és mőszaki kereskedı:60% Ruházati eladó: 66% Vendéglátóipari eladó: 45% Cukrász: 25% h. a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban elért eredmények, i. a tanulók alapkészségeinek elsajátításával kapcsolatban elért eredmények, j. a tartalom átadását szolgáló eszközrendszerek korszerősítésének és bıvítésének eredményei, k. a tehetséggondozást támogató és felzárkóztató programok eredményei, l. a tanulási nehézségek leküzdését célzó tanulás-támogatási programok eredményei, m. elhelyezkedés a végzett szakképzı iskolai tanulók arányában (K), iskolai szinten: 29% - 56/76 -

57 Élelmiszer és vegyi áru kereskedı: 12% Vas- és mőszaki kereskedı: 15 % Ruházati eladó: 14% Vendéglátóipari eladó: 40% Cukrász: 47% Kereskedelmi technikus: 42% Vendéglátó technikus: 60% n. végzettségük szerint elhelyezkedı szakképzı iskolai tanulók aránya (K) Élelmiszer és vegyi áru 18% 0% kereskedı Vas-mőszaki kereskedı 7% 5% Ruházati eladó 11% 9% Vendéglátóipari eladó 58% 39% Cukrász % Pincér 30% Szakács 20% Kereskedelmi technikus 7% Vendéglátóipari technikus 58% 39% - 57/76 -

58 Az intézmény egyéb kulcsfontosságú eredményei: a. az Intézményi Minıségirányítási Program végrehajtásának értékelésével kapcsolatos eredmények, b. az intézmény kiemelt fejlesztéseivel kapcsolatos eredmények, c. a fenntartó által végzett ellenırzések eredményei, d. az intézmény egyéb kulcsfolyamatainak eredményei. 9. b) Az intézmény kulcsfontosságú eredményeit alátámasztó számszerő adatok Az intézmény egészére és egyes részeire (pl. osztályok, évfolyamok, speciális szakok, munkatársi kör) vonatkozó mutatók, amelyek segítik az intézmény teljesítményének differenciált megítélését. 1. Neveléssel kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerő adatok: a. igazolt és igazolatlan mulasztott órák száma és aránya, igazoltan mulasztott óra aránya: 62,5/fı igazolatlan óra aránya: 4,49/fı b. szakképzı iskolai tanulókra jutó igazolatlan órák száma (K) átkerült az egyéb (benchmarking) indikátorok közül a kulcsindikátorok közé ,34 4,49 c. fegyelmi intézkedések és jutalmazások száma és aránya, d. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó fegyelmezı bejegyzések száma egy tanévben (B), e. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó dicsérı bejegyzések száma egy tanévben (B), f. magatartás jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképzı iskolában (B), évfolyam 3,49 3,57 3,52 10.évfolyam 3,58 3,59 3, évfolyam 3,66 3,66 3, évfolyam 3,81 3,8 3,59 g. szorgalom jegyek évfolyamonkénti átlaga a szakképzı iskolában (B), évfolyam 2,9 2,97 3,0 10. évfolyam 2,79 3,16 2, évfolyam 2,92 2,94 3,2 12. évfolyam 3,06 3,23 3,2 h. a nevelési problémák megoldására tett intézkedések eredményességi mutatói, i. az alkalmazott nevelési módszerek értékelésének eredményességi mutatói, j. az új nevelési módszerek bevezetésének eredményességi mutatói, k. a tanulók együttmőködésére vonatkozó eredményességi mutatók. 2. Oktatással kapcsolatos eredményeket alátámasztó számszerő adatok: a. évfolyam ismétlésre kötelezett szakképzı iskolai tanulók aránya (K) átkerült az egyéb (benchmarking) indikátorok közül a kulcsindikátorok közé as tanév végén: 4% b. a több tantárgyból bukott szakképzı iskolai tanulók aránya az összes szakképzı iskolában megbukott tanulóhoz viszonyítva (B), ,4% 43% 18% - 58/76 -

59 c. PISA mérés eredményei az intézményben mérési csoportonként (B), d. országos kompetenciamérés szakiskolai eredményei (K), 2007-es eredmények: Szakiskola Iskolai eredmény Országos szakiskolai átlag matematika Szakiskola Iskolai eredmény Országos szakiskolai átlag szövegértés Szakközépiskola matematika Szakközépiskola szövegértés Iskolai eredmény Szakközépiskolai átlag Közepes szakközépiskolák átlaga Iskolai eredmény Szakközépiskolai átlag Közepes szakközépiskolák átlaga e. Hozzáadott Pedagógiai Érték, f. egy szakképzı iskolai tanulóra jutó csoportbontásban megtartott órák száma (B), g. projektmódszer szerinti oktatásban részt vett szakképzı iskolai tanulók aránya a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (K), as tanév: 26% h. a szakkörökön résztvevı szakképzı iskolai tanulók száma a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), i. az év végén és az év elején, a tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevık aránya, j. a felzárkóztató foglalkozáson résztvevı szakképzı iskolai tanulók száma a szakképzı iskolai tanulólétszámhoz viszonyítva (B), k. a felzárkóztató foglalkozáson részt vett szakképzı iskolai tanulók közötti bukások aránya (B), l. sportversenyen 1-3. helyezést elért szakképzı iskolai tanulók aránya a sportversenyen indulókhoz viszonyítva (B), m. a szakirányban továbbtanulók száma, n. igényelt EuroPass mobilitási igazolványok száma a szakképzı évfolyamokon tanulók létszámához viszonyítva, as tanév: 0,8% o. kiállított EuroPass bizonyítvány-kiegészítı dokumentumok száma a szakképesítést szerzett tanulók arányában as tanév: 8% - 59/76 -

60 3. Az intézmény szakmai modellszerepét alátámasztó számszerő adatok: a. bázisiskolai, vagy gesztorintézményi szerepek száma (B), b. az intézmény által szervezett szakmai bemutatók száma (K), as tanév: 3 db c. az intézmény által tartott konferenciák száma (B), d. más szervezetekkel közösen indított fejlesztési projektek száma (B), e. szakmai publikációk száma a szakképzésben (B). 4. Az intézményi mőködés hatékonyságát alátámasztó számszerő adatok: a. a versenyeredmények és az elérésükre fordított plusz órák aránya (B), b. szakképzı iskolában tanító pedagógusokra jutó szakképzı iskolai tanulók száma (K), ,88 15,7 16,2 c. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a közismereti tárgyak esetében, kivéve idegen nyelv (B), d. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma az idegen nyelvek esetében (B), fı 107 fı e. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a szakmai gyakorlati oktatásban (B), f. egy szakképzı iskolában tanító pedagógusra jutó szakképzı iskolai tanulók száma a szakmai elmélet oktatásában (B). 5. Az intézményi kapacitások kihasználtságát alátámasztó számszerő adatok: a. a szakképzı iskolai osztályok átlaglétszáma évfolyamonként (B), évfolyam 29, évfolyam 32, évfolyam 28,5 35,5 12. évfolyam 28,7 28 b. az egy tornateremre jutó osztályok száma (B), 36 c. egy tanteremre jutó tanulók száma (B), ,5 30,5 d. a szaktantermek aránya az összes tanteremhez viszonyítva (B), e. étkezı kihasználtsága (B), as tanév: 4% f. oktatási helységekre jutó heti órák száma (K) as tanév: 26,9 6. Az intézmény pénzügyi eredményeit alátámasztó számszerő adatok: a. az intézmény éves költségvetése (B), Ft b. a költségvetés egy tanulóra jutó része (B), /76 -

61 Ft Ft Ft c. egy tanulóra jutó, nem költségvetési forrásból szerzett bevétel (K), Ft Ft Ft d. egy tanulóra jutó pályázaton nyert fejlesztési összeg (K), Ft Ft Ft e. nyertes pályázatok és megírt pályázatok aránya (B), f. személyi kifizetések aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), as tanév: 53% g. karbantartási és felújítási költségek aránya a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), h. az eszközök karbantartására, mőködtetésére fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), i. az épület karbantartására fordított összeg a teljes költségvetéshez viszonyítva (B), j. szemléltetı eszközök beszerzésére fordított összege az intézmény tanulóira vetítve (K), as tanév: 6119 Ft k. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított összege a szakképzı iskolai tanulóira vetítve (K), ,9 Ft 7664 Ft Ft l. szakmai eszközök, gépek beszerzésére fordított éves összeg a költségvetés arányában (B) as tanév: 2,6% - 61/76 -

62 Értékelı könyvek Értékelı könyv I. Kritérium száma és címe: 1. Vezetés Erısségek Azonosítás Erısségek indoklása 1. Az intézmény belsı mőködési rendjének biztosítása a rendelkezésre álló erıforrások hatékony felhasználásával (felelısségek, hatáskörök meghatározása) 2. Munkatársak segítése és támogatása terveik és feladataik teljesítésében, céljaik elérésében. 3. A pedagógusoknak lehetıséget biztosítunk a rendszeres értékelésre. Elkötelezettség, a munkatársak személyes szerepvállalása. 1.b d.2.és 3. 7.a.4. 7.a.5.és a d.4. A klímateszt eredménye a szervezeti struktúráról. A klímateszt eredménye: szakmai problémáik esetén számíthatnak a vezetés segítségére, a tantestület jól mőködik együtt. Az értékelés rendje az IMIPben rögzített. Az intézmény vezetıi a minıségirányítási csoporttal és a MÉCS-csel együtt alakította ki a teljesítményértékelési rendszert. Fejlesztendı területek: Azonosítás: Fejlesztendı területek indoklása: Az elért eredmények megfelelı 1.a.4. reklámozása. Az alapvetı dokumentumok elkészítésében csak kevés pedagógus vesz részt. A pedagógusok teljesítményének értékelése. 1.b.2. 1.d.4. A közvetett partnerekkel felületes a kapcsolat, kevés a média-megjelenés. Klímateszt eredménye: a PP elkészítésében magasan a célérték alatti érték mutatkozott. A klímateszt eredménye: a pedagógusok szerint a teljesítmény értékelése nem mőködik megfelelıen. - 62/76 -

63 Értékelı könyv II. Kritérium száma és címe: 2. Stratégia Erısségek: Azonosítás Erısségek indoklása: 1. Az intézmény közvetlen partnerei igényeinek, elvárásainak és elégedettségének megértésére és szükségleteinek megismerésére vonatkozó információk győjtése, feldolgozása és értelmezése. 2. A minıségirányítási programot folyamatosan fejlesztjük. 2.a.2. Rendszeresen végzünk elégedettségmérést, valamint készítünk klímatesztet. Az ezekbıl győjtött információk beépülnek az intézményi dokumentumokba. 3.2.b.2. Az SZFP elvárásai szerint kialakult és folyamatosan fejlıdik az adatgyőjtés és kezelés. 2.b.7. 6.a.1.b. és c. 3. Diákjaink külföldi szakmai gyakorlaton vesznek részt. 4. Az iskola felkészíti és 2.b a.2.g. Az érettségit adó ösztönzi diákjait az érettségi képzésben diákjaink magas megszerzésére. arányban tanulnak tovább. Fejlesztendı területek: Azonosítás Fejlesztendı területek indoklása: A szülıkkel való 2.b.9. kapcsolattartás. 7.a.6.d. A szülık nagy részét nehéz megszólítani, együtt mőködésre bírni. - 63/76 -

64 Értékelı könyv III. Kritérium száma és címe: 3. Emberi erıforrások Erısségek: Azonosítás Erısségek indoklása: 1. Az iskola lehetıségeihez képest külön anyagi segítséget nyújt minden dolgozónak. 2. A továbbtanulási lehetıségek biztosítása személyes motivációk alapján. 3. A továbbképzési lehetıségekrıl megfelelıen tájékoztatják a tantestületet. 3.e a b.5. Segítség a tantestületi kiránduláshoz, karácsony elıtti vásárlási utalvány. 7.b.1.d. 7.b.3.a. és 3.b. 7.b.1.d. 7.b.3.b. Fejlesztendı területek: Azonosítás: Fejlesztendı területek indoklása: A kiválasztás rendszere és a nem pályakezdı új munkaerı betanítása. 1.3.a.4. 7.a.4. A külsı képzıhelyek dolgozóinak jobb bevonása. A belsı továbbképzések, bemutató órák. 3.3.b b b b.2.d. 7.b.3.g. - 64/76 -

65 Értékelı könyv IV. Kritérium száma, címe: 3. Erıforrások Erısségek: Azonosítás Erısségek indoklása: A közvetett partnerek 1.4.a.1. A partnerazonosítás rögzítve. azonosítása megtörtént. Fejlesztendı területek: Azonosítás Fejlesztendı területek indoklása: A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése. 4.a A közvetett partnerek igényeinek és elvárásainak mérése alkalomszerően történik. Tájékoztatásuk esetleges, nem átgondolt stratégiával történik. - 65/76 -

66 Értékelı könyv V. Kritérium száma és címe: 5. Folyamatok Erısségek : Azonosítás Erısségek indoklása: Módszerek, eljárások megismerése. Az új módszerek elsajátításának lehetısége itthon és külföldön. A taneszközök minıségével, mennyiségével elégedettek a kollégák. Az SZKTV döntın rendszeresen vannak tanulóink. A hátrányos helyzető gyerekek figyelemmel kísérése. Az ifjúságvédelmi felelıs munkája, Útravaló pályázat. Az országos kompetenciamérésen a szakiskolások matematikából és magyarból az országos átlag felett teljesítettek. A szakközépiskolások meghaladták a közepes szakközépiskolák eredményeit. 1.5.b b.4. 5.c c d.3. 7.b.1.d. 9.b.2.g. 7.a.5. 9.a.2.d. 9.a.2.k. 9.a.1.f. 9.a.1.e.g. 9.b.2.d. Fejlesztendı területek: Azonosítás Fejlesztendı területek indoklása: Szorosabb együttmőködés kell 5.b nincs adat a képzıhelyekkel. A marketing tevékenység 5.c.1. Kevés a média-megjelenés. fejlesztendı. A tanulási aktivitás erısítése. 5.c.11. A bukások magas száma. A kollégiumi kapcsolattartás 5.c Nincs adat. problémás. 5.c.24. Részletesebb panaszkezelési rendszer kidolgozása. 5.e.4. Erre nincs kidolgozott eljárásrendszer. A szociális kompetenciák fejlesztése, feltérképezése. 5.c.4. 9.b.1.a. 9.b.1.b. Az igazolatlan hiányzások 5.c b.1.b. csökkentése. A prevenciós tevékenység fejlesztése a tanulói mentálhigiénia, ifjúságvédelem és a bőnmegelızés területén. 5.c.25. Kevés az iskola által szervezett program. - 66/76 -

67 Erısségek egyesített listája 1. Az intézmény belsı mőködési rendjének biztosítása a rendelkezésre álló erıforrások hatékony felhasználásával. 2. A munkatársak segítése és támogatása terveik és feladataik teljesítésében, céljaik elérésében. 3. A pedagógusoknak lehetıséget biztosítunk a rendszeres értékelésre. 4. Elkötelezettség, a munkatársak személyes szerepvállalása. 5. A stratégiai dokumentumok elıírásait a pedagógusok alkalmazzák munkájuk során. 6. Az intézmény közvetlen partneri igényeinek, elvárásainak és elégedettségének megértésére és szükségleteinek megismerésére vonatkozó információk győjtése, feldolgozása és értelmezése. 7. A minıségirányítási programot folyamatosan fejlesztjük. 8. Diákjaink részt tudnak venni külföldi utakon, külföldi szakmai gyakorlatokon. 9. Az iskola felkészíti és ösztönzi diákjait az érettségi megszerzésére. 10. Az iskola lehetıségeihez képest külön anyagi segítséget nyújt minden dolgozónak. 11. A továbbtanulási lehetıségek biztosítása személyes motivációk alapján. 12. A továbbtanulási lehetıségekrıl megfelelıen tájékoztatják a tantestületet. 13. A közvetett partnerek azonosítása megtörtént. 14. Módszerek, eljárások megismerése. Az új módszerek elsajátításának lehetısége itthon és külföldön. 15. A taneszközök minıségével, mennyiségével elégedettek a kollégák. 16. A Szakma Kiváló Tanulója versenyen rendszeresen országos döntıseink vannak. 17. A hátrányos helyzető gyerekek figyelemmel kísérése. Az ifjúságvédelmi felelıs munkája, Útravaló pályázat. 18. Az országos kompetenciamérésen a szakiskolások matematikából és magyarból az országos átlag felett teljesítettek, a szakközépiskolások az átlagos középiskolák eredményei fölött teljesítettek. - 67/76 -

68 Fejlesztendı területek összesített listája: 1. Az elért eredmények megfelelı reklámozása. 2. Az alapvetı dokumentumok elkészítésében csak kevés pedagógus vett részt. 3. A pedagógusok teljesítményének értékelése. 4. A szülıkkel való kapcsolattartás. 5. A kiválasztás rendszere és a nem pályakezdı új munkaerı betanítása. 6. A külsı képzıhelyek dolgozóinak jobb bevonása. 7. Belsı továbbképzések, bemutató órák. 8. A közvetett partnerkapcsolatok kiépítése. 9. Szorosabb együttmőködés kell a képzıhelyekkel. 10. A tanulási aktivitás növelése. 11. A kollégiummal való kapcsolattartás. 12. Részletesebb panaszkezelıi rendszer kidolgozása. 13. A szociális kompetenciák fejlesztése, feltérképezése. 14. Az igazolatlan órák számának csökkentése. 15. A prevenciós tevékenység fejlesztése a tanulói mentálhigiéniai, az ifjúságvédelem és a bőnmegelızés területén. - 68/76 -

69 Fejlesztendı területek rangsorolt listája 1. Az elért eredmények megfelelı reklámozása. 2. A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése. 3. A prevenciós tevékenység fejlesztése a tanulói mentálhigiéniai, az ifjúságvédelem és a bőnmegelızés területén. 4. Az alapvetı dokumentumok elkészítésében csak kevés kolléga vesz részt. 5. A külsı képzıhelyek dolgozóinak jobb bevonása. 6. A kollégiumokkal való kapcsolattartás. 7. A pedagógusok teljesítményének értékelése. 8. Részletesebb panaszkezelési rendszer kidolgozása. 9. Belsı továbbképzések, bemutató órák. 10. Az igazolatlan hiányzások csökkentése. - 69/76 -

70 1. Az elért eredmények megfelelı reklámozása A cél kategóriája: rövid Célérték: havonta legalább 1 alkalommal szereplés Projekt kezdete: január Projekt vége: június Intézkedési terv Cél: 1. Az elért eredmények megfelelı reklámozása Feladat Felelıs Résztvevık Erıforrások Idıtartam Határidı Módszer Elvárt Team tagjainak kiválasztása Eddigi médiamegjelenések áttekintése, tapasztalatok összegzése Kapcsolatfelvétel a helyi és a térségi média képviselıivel Az iskolai kapcsolattartó kiválasztása, feladatainak tisztázása. Intézményvezetı Projektvezetı Vezetés tagjai, projektvezetı projektvezetı Team tagjai Humán, számítógép, Internet projektvezetı projektvezetı Team tagjai, intézményvezetı Team tagjai, vezetés tagjai eredmény humán 2 hét jan. 17. megbeszélés Team megalakulása, megbízások Humán, számítógép Humán, számítógép 3 hét február 7. Dokumentumelemzés Anyagok rendszerezése, újságírók listájának elkészítése 2 hét febr. 21. Megkeresés levélben, telefonon 2 hét márc. 7. Ötletbörze, megbeszélés Adatbázis elkészítése, frissítése Kapcsolattartó megbízása, feladatok, jogok írásba foglalása. A tantestület tagjainak tájékoztatása projektvezetı tantestület humán 1 hét márc. 14. megbeszélés Tantestület hozzájárulása. Újságírók projektvezetı Team tagjai Humán, 1 hónap május 14. Adatgyőjtés, Sajtómappa - 70/76 -

71 számára használható, naprakész anyag összeállítása. Sajtónap szervezése, az eddig elkészült anyag és az iskola bemutatása, kapcsolattartó bemutatása, elégedettségi, igényfelmérı kérdıív elkészítése. A Sajtónapon részt vevık elégedettségének mérése, esetleges kérések, ötletek feltérképezése. Kapcsolattartás, igények alapján módosítások. Projektvezetı, kapcsolattartó Team tagjai, vezetıség, tantestület számítógép, nyomtató, fénymásoló, papír. Humán, számítógép. dokumentumelemzés, ötletbörze. 1 hónap jún.14. Szervezési feladatok meghatározása, lebonyolítók, segítık kiválasztása projektvezetı Team tagjai humán 2 hét jún. 28. Kérdıívek elemzése, szóbeli igények dokumentumba foglalása, elemzése Kapcsolattartó Team tagjai Humán, számítógép, Internet folyamatos 2009.júliustól Sajtónap, kérdıívek. Mérési eredmények, újabb igények - 71/76 -

72 2. A közvetett partnerek igény- és elégedettségmérési rendszerének kidolgozása A cél kategóriája: közép Célérték: adatok, győjtése, kérdıívek kidolgozása Projekt kezdete: január Projekt vége: október Intézkedési terv Cél: 2. A közvetett partnerek igény- és elégedettségmérési rendszerének kidolgozása Feladat Felelıs Résztvevık Erıforrások Idıtartam Határidı Módszer Elvárt Team megalakulása, módszerek kidolgozása Partnerek újraazonosítása Kapcsolattartás felülvizsgálata Új felelısök, kapcsolattartási módok meghatározása. Kérdıívek elkészítése az eddigi tapasztalatok alapján Kérdıívek eljuttatása, esetleg interjúk Projektvezetı, intézményvezetı projektvezetı projektvezetı Projektvezetı Vezetıség tagjai, projektvezetı Team tagjai, intézmény vezetısége Team tagjai, az eddigi kapcsolattartók Team tagjai, vezetés - 72/76 - eredmény humán 2 hét jan. 14. megbeszélés Team megalakulása, megbízások Humán, számítógép projektvezetı Team tagjai Humán, számítógép, nyomtató projektvezetı Team tagjai, kapcsolattartás felelısei 3 hét jan.21. Megbeszélés, dokumentumelemzés humán 3 hét febr. 4. Megbeszélés, dokumentumelemzés humán 3 hét febr.25. Megbeszélés, ötletbörze Humán, Internet, fénymásoló Közvetett partnerek aktualizált listája Jelentés az eddigi gyakorlatról. Felelısök megbízása, szabálykönyv 3 hét 2009.márc.18. megbeszélés kérdıívek 3 hét ápr. 8. Kitöltött kérdıívek, elkészült

73 készítése Kérdıívek feldolgozása, eredmények rendszerezése Tantestület tájékoztatása Újabb projektet indítása a partneri igények alapján projektvezetı Team tagjai Humán, számítógép Projektvezetı, intézményvezetı Tantestület intézményvezetı Vezetıség, tantestület tagjai interjúk. 3 hét ápr.29. dokumentumelemzés Megkérdezés eredményeinek rendszerezése, megfogalmazott következtetések Humán, 1 hét 2009 máj.6. megbeszélés Tantestületi számítógép, értekezlet projektor jegyzıkönyve humán folyamatos folyamatos Újabb teamek - 73/76 -

74 3. A prevenciós tevékenység fejlesztése a tanulói mentálhigiéniai, az ifjúságvédelem és a bőnmegelızés területén. A cél kategóriája: hosszú Célérték: Az iskolában növekedjen a külsı szakértık által tartott elıadások száma. Projekt kezdete: január Projekt vége: január Intézkedési terv Cél: 3. A prevenciós tevékenység fejlesztése a tanulói mentálhigiéniai, az ifjúságvédelem és a bőnmegelızés területén. Feladat Felelıs Résztvevık Erıforrások Idıtartam Határidı Módszer Elvárt eredmény Team tagjainak kiválasztása Intézményvezetı, projektvezetı Vezetıség tagjai humán 2 hét jan.31. megbeszélés Team megalakulása, megbízások A munkacsoport megalakulása, munkaterv készítése a probléma elemzı feltárására. Mérılapok begyőjtése osztályonként Mérılapok elemzése, problémák meghatározása, rangsorolása projektvezetı projektvezetı projektvezetı Csoport, of. Munkaközösség vez., osztályfınökök Projektvezetı, osztályfınökök, MÉCS Team tagjai, MÉCS, osztályfınökök, of. Munkaközösség vezetıi elkészítése humán 1 hónap febr.1. megbeszélés Munkaterv humán 1 hét 2009.febr.8. dokumentumgyőjtés Összegyőjtött mérılapok Humán, számítógép - 74/76-1 hónap 2009.márc.8. Dokumentumelemzés, ok-okozat feltárása, prioritások felállítása Problémák rangsorolt listája Fejlesztési projektvezetı Team tagjai, humán 1 hónap ápr.9. Dokumentumelemzés, Megoldási

75 területek meghatározása és a területekhez kapcsolódó szakemberek kiválasztása A tervezet véleményezése az iskola vezetése által A munkacsoport elvégzi a szükséges intézkedéseket, szakemberekkel történı egyeztetés Tantestület tájékoztatása a lehetıségekrıl Fejlesztések indítására újabb munkacsoportok alakítása Projektvezetı, intézményvezetı MÉCS megbeszélés javaslatok tervezése Vezetés tagjai humán 2 hét 2009.ápr. 23. Megbeszélés, konszenzusra jutás projektvezetı Team tagjai humán 2 hét máj.7. megbeszélés Lista Projektvezetı Tantestület, vezetıség Humán, számítógép, projektor Vezetıi vélemény 1 hét máj.14. megbeszélés Jegyzıkönyv intézményvezetı tantestület humán folyamatos január Továbbképzés, szakkör fejlesztési - 75/76 -

76 - 76/76 -